BH 2000.7.312 Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.].

Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1997. augusztus 1-jén benyújtott kérelemre indult, a Cégközlöny 10. számában 1998. március 5-én közzétett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság az 1998. június 10-én kelt végzésében elutasította a hitelező kérelmét, melyben 8.856,-Ft nyilvántartásba-vételi díj visszafizetését kérte téves igénybejelentésére hivatkozva. Kötelezte a felszámolót, hogy a befizetett 8.856,-Ft-ot, mint hitelezői követelést a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába sorolja be. Végzésének indokolásában tényként állapította meg, hogy a hitelező visszafizetés iránti kérelmére a felszámoló bejelentette: a kérelmezőnek nem a felszámolás alatt lévő céggel szemben van követelése, hanem a hasonló nevű Z. T. Bt.-vel szemben. Ennek alapján a felszámoló javasolta, hogy a bíróság a tévesen befizetett nyilvántartási díjat fizesse vissza.

Az elsőfokú bíróság a felszámoló indítványát nem fogadta el. Határozatának indokolása szerint "a jogszabály akként rendelkezik, hogy a nyilvántartási díjat mint hitelezői követelést a törvény 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell besorolni. A hivatkozott jogszabály csupán egyetlen helyen, a törvény 38. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést vissza kell fizetni. A bíróság a fenti rendelkezések egybevetése alapján hozta meg végzését."

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezéssel élt, kérte a végzés megváltoztatását és az általa tévesen befizetett 8856,-Ft nyilvántartásba-vételi díj visszafizetésének elrendelését. Arra hivatkozott: az 1998. április 7-én kelt hitelezői igénybejelentéséhez csatolt számláiból egyértelműen megállapítható, hogy követelése ténylegesen nem a felszámolás alatt álló kft.-vel, hanem az azonos székhelyű Z. T. Bt.-vel szemben áll fenn. Igénybejelentése tehát tévedésen alapult. A tévedés felismerésekor, 1998. április 30-án, kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bírósághoz, valamint az elsőfokú bíróság gazdasági hivatala bírói letéti csoportjához, kérve a tévesen befizetett 8.856,-Ft visszautalását. Az elsőfokú bíróság elutasító végzésének indokolásában foglalt jogszabályi hivatkozások jelen esetre nem alkalmazhatók. Jelen ügyben ugyanis az igénybejelentés adminisztrációs tévedés következtében történt, valójában a jelen ügyben felszámolás alatt álló adóssal szemben semmiféle hitelezői igénye nincs. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott, módosított Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése egyértelműen arra az esetre vonatkozik, ha az igénybejelentőnek jogos hitelezői igénye van, mely igényt növeli az 1% nyilvántartásba-vételi díj. Figyelemmel arra, hogy az adott ügyben nincs hitelezői igény, téves következtetésre jutott az elsőfokú bíróság, amikor az 1% nyilvántartásba-vételi díjat önálló hitelezői igényként rendelte besorolni. A felszámoló előtt is nyilvánvaló volt, hogy a bejelentés téves.

A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében javasolta a befizetett 8.856,-Ft nyilvántartásba-vételi díj bírósági számláról való visszautalásának elrendelését.

A fellebbezés az alábbi indokok miatt alapos.

A nem vitás tényállás szerint a kérelmező 1998. április 7-én tévedésből jelentett be követelést a jelen eljárás adósával szemben, és fizette be a követelés 1%-át kitevő nyilvántartási díjat az elsőfokú híróság gazdasági hivatala által kezelt elkülönített számlára. Utóbb igénybejelentését visszavonta. A felszámoló hitelezőként nem is vette őt nyilvántartásba.

Az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében "a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette".

A többször módosított Cstv. 46. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felszámoló külön nyilvántartásba veszi

- (b) a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket és