A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27200/2008/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 80. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.200/2008/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Bűrös és Társa Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Bűrös László által képviselt Gyöngyös Város Önkormányzata (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2008. január 15. napján kelt 25.K.33.751/2007/6. számú ítélete ellen a felperes 7. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.348/6/2007. számú határozatát megváltoztatja és a Kbt. 2. § (1) bekezdése sérelmének megállapítását mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2007. április 12-én nyilvános pályázati felhívást tett közzé két országos napilapban a vagyonkezelői jog egészségügyi közfeladat ellátásához kapcsolódó átadására, Gyöngyös város Bugát Pál Kórházának üzemeltetésére 20 éves időtartamra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 152. § (3) bekezdése szerinti járó- és fekvőbeteg szakellátás színvonalának emeléséhez szükséges pénzügyi-gazdasági feltételek megteremtése érdekében. A pályázati dokumentációban rögzített szerződés szerint a pályázónak biztosítania kell a lakossággal szemben fennálló ellátási kötelezettséget a kórház és az OEP között hatályban lévő finanszírozási szerződésben foglalt kapacitások erejéig, legalább a hatályos jogszabályokban írt minimumfeltételek fenntartásával, a szolgáltatás köre az önkormányzat jóváhagyásával szűkíthető, a bővítésről az önkormányzat véleményének kikérése után jogosult dönteni. A szerződés szerint a kórház munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóit átveszi, e vonatkozásban jogutódnak tekinthető, más tekintetben azonban nem jogutódja a kórháznak.

A pályázati felhívásra négy pályázat érkezett, közülük a felperes képviselő-testülete 2007. május 29-én meghozott 174/2007.(V.29.) képviselő-testületi döntésével a pályázat nyertesének a ... Zrt-t hirdette ki. A felperes és a városi kórház, a pályázat nyertese, mint vagyonkezelő és az általa létrehozott egyszemélyes kft. 2007. június 27-én vagyonkezelői és hasznosítási szerződést, valamint szolgáltatási szerződést kötött a pályázati dokumentációban meghatározott szerződés szerinti lényegi tartalommal.

Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Vezetőjének 2007. július 9-én hivatalból a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásban hozott D.348/6/2007. számú határozatával az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2. § (1) bekezdését. Bírságot nem alkalmazott. Döntését arra alapította, hogy a felperes a Kbt. személyi hatálya alá tartozó szervezet, a beszerzés tárgya pedig szolgáltatási koncesszió, amelynek értéke eléri a nemzeti értékhatárt, ezért a Kbt. 3. részének VI. fejezete értelmében nem lett volna mellőzhető a közbeszerzési eljárás lefolytatása, figyelemmel a Kbt. 3. §-ában foglalt kogens rendelkezésre is. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvénynek (a továbbiakban: Etv.), az Ötv.-nek és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Áht.) az egészségügyi szolgáltatás, mint közfeladat ellátásának a vagyonkezelői joghoz történő kapcsolására vonatkozó rendelkezései - még azok elválaszthatatlansága esetén - sem jelentik azt, hogy a vagyonkezelői jogra vonatkozó speciális előírásokra tekintettel ne kellene a Kbt. szabályait alkalmazni a beszerzés részét képező szolgáltatás nyújtási részre. Összetett beszerzés esetén csak akkor áll fenn a mentesülés, ha a beszerzés egyetlen elemére sem kell a közbeszerzési eljárást lefolytatni. A beszerzési igény az egészségügyi közfeladat szolgáltató útján történő ellátása, ez a Kbt. VI. fejezete szerinti önállóan nevesített beszerzési szolgáltatás, annak tárgyi hatályát sem az Ötv., sem az Áht, sem az Etv. nem érintheti. A súlyos jogsértés ellenére bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mert a felperes a pályázati eljárásra vonatkozó törvényi előírások szerint járt el. A vagyonkezelői jogra, szerződésre és az egészségügyi szolgáltató kiválasztására vonatkozó szabályozás és a Kbt. közötti összhang hiányát nem kívánta a beszerző terhére értékelni.

Az alperes határozatának megváltoztatása, a felperes terhére megállapított jogsértés mellőzése és a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati kérelem elutasítása iránt a felperes terjesztette elő keresetét, pontosított keresetében perköltséget nem igényelt. Azzal érvelt, hogy az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog átadása az Ötv.- Áht.- és Etv.-ben szabályozott egységes jogintézmény, amelynek a vagyonkezelési és szolgáltatási része egymástól el nem választható. Az egységes jogintézmény nem tartozik a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti fogalomkörbe, az egységes jelleg hangsúlyozásával a jogalkotó a jogintézmény egyetlen elemét sem beszerzésnek fogja fel, hanem a vagyonkezelői jog oldaláról közelíti meg. Nincs szó összetett beszerzésről, amelynek egyik eleme Kbt. köteles, mert ez csak két különálló és elválasztható beszerzési elem fennállása esetén lenne felvethető. Annak az elméleti lehetőségét nem vitatta, hogy a szolgáltatási szerződésnek a vagyonkezelési és hasznosítási szerződéstől függetlenül, önmagában történő vizsgálata a szolgáltatási koncesszió fogalmi elemeinek megfelel.

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, és az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. Jogi álláspontja szerint a Kbt. 3. §-a értelmében a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt maga a Kbt. megengedi. A kogens rendelkezésektől eltérést más jogforrás, így az Ötv., az Áht., az Eütv. és az Etv. sem engedhet meg. Foglalkozott a szolgáltatási koncesszió törvényi fogalmával, egyetértett az összetett beszerzés Kbt.-be illeszkedését illető alperesi értelmezéssel. Kiemelte, hogy a felperes komplex módon határozta meg a pályázat tárgyát, olyan összetett beszerzési igényről van szó, amelyben szoros összefüggés áll fenn a vagyonkezelői és a szolgáltatási szerződés között, de ez nem jelenti azt, hogy a jogi szabályozás szerint egymástól ne lenne elkülöníthető a két szerződés. Elemezte az Ötv. 8. § (1) és (2) bekezdését, a 80/A. §-t, az Áht. 105/A. és 105/B § (1) bekezdését, valamint az Eütv. 152. § (3) bekezdését, megállapítva, hogy több törvény is rendelkezik a közfeladat ellátásához kapcsolódva létesíthető vagyonkezelői jogról, de sem itt, sem a közfeladat ellátásával kapcsolatos rendelkezései körében nem írja elő a jogi értelemben vett elválaszthatatlanságot. Egyik törvény sem érinti a Kbt. alanyi vagy tárgyi hatályát, de a Kbt. kogens rendelkezéseire figyelemmel más törvény nem is rendelkezhet a Kbt. mellőzéséről és más törvényhez fűzött indokolás sem adhat a Kbt. rendelkezésére értelmezést anélkül, hogy a jogalkotó a Kbt.-t e törvényekkel összhangban ne módosította volna. Annak ellenére, hogy a pályázat tárgyát képező közfeladat ellátás és a vagyonkezelői hasznosítási tevékenység szoros összefüggésben áll egymással, jogi szempontból nem elválaszthatatlanok, ezért az alperes helyesen vizsgálta a szolgáltatási szerződésben meghatározott tevékenységet abból a szempontból, hogy az tekinthető-e szolgáltatási koncessziónak. Abban a felek között nem volt vita, hogy a szolgáltatási szerződésben meghatározott tevékenység szolgáltatási koncessziónak minősül, értéke meghaladja a nemzeti értékhatárt, a tevékenység nem tartozik egyik Kbt. által szabályozott kivételi körbe sem, ezért a szolgáltatási szerződésben meghatározott szolgáltatási koncesszió olyan közbeszerzési tárgynak minősül, amelyre a felperesnek a közbeszerzési törvény szabályait kellett volna alkalmazni. A komplex feladat-meghatározást összetett beszerzési igény, amelynek van olyan eleme, amely a Kbt. hatálya alá tartozik, ezért álláspontja szerint a komplex beszerzési igény egészének, így a vagyonkezelői jog létesítésének is a Kbt. hatálya alá kell tartoznia. Mindezekre figyelemmel az alperes határozatát jogszerűnek minősítette.