31995R1239[1]

A Bizottság 1239/95/EK Rendelete (1995. május 31.) a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1239/95/EK RENDELETE

(1995. május 31.)

a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 114. cikkére,

mivel a 2100/94/EK rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) a növényfajta-oltalmi jogok olyan új közösségi rendszerét hozza létre, amelynek értelmében a növényfajta-oltalmi jog a Közösség egészében érvényes;

mivel ezt a rendszert - amelynek működését az egyes növényfajták szakmai szempontok szerinti vizsgálatában vizsgálóhivatalok segítik, és amely igénybe veheti a kijelölt nemzeti kirendeltségek vagy az e célra létrehozott fiókhivatalok szolgáltatásait is - a Közösségi Növényfajta-hivatalnak minél előbb hatékonyan kell tudnia működtetnie; mivel e tekintetben nélkülözhetetlen a Hivatal és annak fiókhivatalai, a vizsgálóhivatalok és a nemzeti kirendeltségek közötti kapcsolat meghatározása;

mivel a Hivatal határozatai ellen fellebbezés nyújtható be a Hivatal majdan létrehozandó fellebbezési tanácsához, amelynek eljárási szabályait el kell fogadni; mivel szükség esetén az igazgatási tanács további fellebbezési tanácsokat is létrehozhat;

mivel az alaprendelet 23., 29., 34., 35., 36., 42., 45., 46., 49., 50., 58., 81., 85., 87., 88. és 100. cikkének egyes rendelkezései már kifejezetten rendelkeztek arról, hogy végrehajtásukra részletes szabályokat lehet, illetve kell meghatározni; mivel ugyanebből a célból egyéb részletes szabályokat is ki kell dolgozni, ha az valamely rendelkezés egyértelművé tétele végett ez szükséges;

mivel a közösségi növényfajta-oltalmi jog vagy az arra való jogosultság átruházásának hatályossá válását a nyilvántartásba történő bejegyzés szabályai között kell meghatározni;

mivel a Közösségi Növényfajta-hivatal igazgatási tanácsával történő egyeztetés megtörtént;

mivel az e rendeletben foglalt szabályok összhangban vannak a Növényfajta-oltalmi Jogok Állandó Bizottságának a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK, A HIVATAL ÉS A VIZSGÁLÓHIVATALOK

I. FEJEZET

AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK

1. cikk

Az eljárásban részt vevő felek

(1) A Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) előtti eljárásokban a következő személyek vehetnek részt félként:

a) a közösségi növényfajta-oltalmi jog bejelentője;

b) az alaprendelet 59. cikkének (2) bekezdésében említett tiltakozást előterjesztő fél;

c) a közösségi növényfajta-oltalmi jog jogosultja vagy jogosultjai (a továbbiakban: a jogosult);

d) bármely olyan személy, akinek vagy amelynek a kérelme vagy a kérése a Hivatal határozathozatalának előfeltétele.

(2) A Hivatal - írásbeli kérelemre - engedélyezheti az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más, közvetlenül és személyesen érintett személy részvételét az eljárásban.

(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében személynek kell tekinteni minden természetes és jogi személyt, valamint az olyan testületet, amely a rá vonatkozó jog értelmében jogi személynek minősül.

2. cikk

Az eljárásban részt vevő felek feltüntetése

(1) Az eljárásban részt vevő felet nevével és címével kell feltüntetni.

(2) A természetes személyek nevét a személy családi és utónevével kell feltüntetni. A jogi személyek, valamint a gazdasági társaságok és cégek nevét hivatalos elnevezésükkel kell feltüntetni.

(3) A cím tartalmazza az összes idevágó adminisztratív adatot, beleértve annak az államnak a nevét, amelyben az eljárásban részt vevő fél állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. Lehetőség szerint minden eljárásban részt vevő fél mellett egy címet kell feltüntetni; több cím feltüntetése esetén csak az elsőként említett címet lehet figyelembe venni, kivéve, ha az eljárásban részt vevő fél valamely másik címét jelöli meg kézbesítési címként.

A címre vonatkozó részletes előírásokat, beleértve az egyéb adatközlési lehetőségekre vonatkozó releváns részletes előírásokat is, a hivatal elnöke határozza meg.

(4) Ha az eljárásban részt vevő fél jogi személy, akkor mellette annak a természetes személynek a nevét és címét kell feltünteni, aki a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint az eljárásban részt vevő fél jogi képviseletét ellátja. A (2) bekezdés rendelkezéseit erre a természetes személyre megfelelőenalkalmazni kell.

A Hivatal eltérést engedélyezhet az első albekezdés első mondatában foglalt rendelkezésektől.

(5) Ha az eljárásban részt vevő fél maga a Bizottság vagy valamely tagállam, akkor minden olyan eljárás esetén, amelyben részt vesz, meg kell jelölnie képviselőjét.

3. cikk

Az eljárásban részt vevő felek által használt nyelvek

(1) Az eljárásban részt vevő fél a Hivatal jogerős határozatának meghozataláig azt a nyelvet használhatja, amelyet a Hivatalhoz intézett, első aláírt beadványában a Közösség hivatalos nyelvei közül választott.

(2) Ha az eljárásban részt vevő fél az aláírt beadványt a Közösség valamely másik, az (1) bekezdésben említett nyelvtől eltérő hivatalos nyelvén nyújtja be, az okiratot átvettnek kell tekinteni, amennyiben a Hivatal rendelkezik annak valamely másik szolgálat által rendelkezésre bocsátott fordításával. A Hivatal eltérést engedélyezhet ettől a követelménytől.

(3) Ha valamelyik fél a szóbeli eljárás során a Közösségnek a Hivatal illetékes alkalmazottai, a többi eljárásban részt vevő fél vagy mindkettő által használt hivatalos nyelvétől eltérő nyelvet használ, köteles gondoskodni az említett hivatalos nyelvre történő szinkrontolmácsolásról. Ha erről nem gondoskodik, a szóbeli eljárás a Hivatal illetékes alkalmazottai és a többi eljárásban részt vevő fél által használt nyelveken folytatható.

4. cikk

A szóbeli eljárásban és a bizonyítás során használt nyelvek

(1) Az eljárásban részt vevő felek és a szóbeli eljárásban meghallgatott tanúk és szakértők az Európai Közösség bármelyik hivatalos nyelvét használhatják.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett tanúmeghallgatás valamelyik eljárásban részt vevő fél kérelmére történik, és valamelyik eljárásban részt vevő fél, tanú vagy szakértő az Európai Közösségek egyetlen hivatalos nyelvén sem tudja megfelelően kifejezni magát, csak abban az esetben hallgatható meg, ha a kérelmet előterjesztő fél gondoskodik az eljárásban részt vevő felek által együttesen használt nyelvekre, vagy ennek hiányában a Hivatal alkalmazottai által használt nyelvre történő tolmácsolásról.

A Hivatal az első bekezdésben foglaltaktól eltérést engedélyezhet.

(3) A Hivatal alkalmazottai, az eljárásban részt vevő felek, a tanúk és a szakértők által a szóbeli eljárás vagy tanúmeghallgatás során az Európai Közösség hivatalos nyelvén tett kijelentéseket a használt nyelven kell jegyzőkönyvezni. A bármely egyéb nyelven elhangzott kijelentéseket a Hivatal alkalmazottai által használt nyelven kell jegyzőkönyvezni.

5. cikk

Az eljárásban részt vevő felek okiratainak fordítása

(1) Ha az eljárásban részt vevő fél az Európai Közösségek hivatalos nyelveitől eltérő nyelven nyújt be okiratot, a Hivatal kérheti a féltől, hogy fordíttassa le a benyújtott okiratot az érintett fél vagy a Hivatal eljáró alkalmazottai által használni kívánt nyelvre.

(2) Ha az eljárásban részt vevő fél valamely okiratról fordítást nyújt be, vagy azt kell benyújtania, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megállapított határidőn belül hitelesítsék a szöveget annak igazolása érdekében, hogy a fordítás az eredeti szöveggel megegyezik.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt fordítás, illetőleg a (2) bekezdésben említett hitelesítés benyújtására nem kerül sor, az okiratot át nem vettnek kell tekinteni.

II. FEJEZET

A HIVATAL

1. szakasz

A Hivatal bizottságai

6. cikk

A bizottságok tagjainak képesítése

(1) Az alaprendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett bizottságok - a Hivatal elnökének mérlegelése szerint - szakmai vagy jogi képesítéssel, vagy mindkettővel rendelkező tagokból állnak.

(2) A szakmai képesítéssel rendelkező tagnak a növénytan területén egyetemi oklevéllel, illetve az e területen elfogadott szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

(3) A jogi képesítéssel rendelkező tagnak jogi diplomával, illetve a szellemi tulajdonjog vagy a növényfajta-bejegyzési eljárás területén elfogadott szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

7. cikk

A bizottság határozatai

(1) A bizottságok a rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett határozatok elfogadásán túl, a következőkkel foglalkoznak:

- az alaprendelet 67. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat felfüggesztő hatályának megszüntetése,

- a rendelet 70. cikke szerinti előzetes felülvizsgálat,

- a rendelet 80. cikke szerinti in integrum restitutio tárgyában történő határozathozatal, és

- az alaprendelet 85. cikkének (2) bekezdése, valamint e rendelet 75. cikke szerinti, a költségek megítélése tárgyában történő határozathozatal.

(2) A bizottságok határozataikat tagjaik egyszerű többségével hozzák.

8. cikk

A bizottságok egyes tagjainak jogköre

(1) A bizottság saját tagjai közül kijelöli az ügy előadóját.

(2) Az előadó különösen:

a) ellátja a 25. cikkben foglalt feladatokat, és figyelemmel kíséri a vizsgálóhivatalok jelentéseinek benyújtását;

b) lefolytatja a Hivatalon belüli eljárást, ideértve az eljárásban részt vevő fél felszólítását az esetleges hiánypótlásokra és a határidők kitűzésére; valamint

c) közvetlen egyeztetéseket folytat és biztosítja az információcserét az eljárásban részt vevő felek között.

9. cikk

Az elnök szerepe

A Hivatal elnöke biztosítja a saját jogkörében meghozott határozatok következetességét. Megállapítja különösen az alaprendelet 59. cikke alapján emelt kifogásokra, valamint az alaprendelet 61., 62., 63. és 66. cikke szerinti határozatok tárgyában hozott határozatokra vonatkozó feltételeket.

10. cikk

Tanácsadás

A Hivatal alkalmazottai az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése alapján kijelölt nemzeti kirendeltségek, illetve a vizsgálóhivatalok helyiségeit az eljárásban részt vevő felek vagy harmadik személyek számára rendszeresített ügyfélfogadási napok tartása céljára térítésmentesen használhatják.

2. szakasz

A fellebbezési tanácsok

11. cikk

A fellebbezési tanácsok

(1) Az alaprendelet 67. cikke szerinti határozatok elleni fellebbezések elbírálására fellebbezési tanács jön létre. Az igazgatási tanács a Hivatal javaslatára szükség esetén több fellebbezési tanácsot is létrehozhat. Ebben az esetben a létrehozott fellebbezési tanácsok közötti munkamegosztást az igazgatási tanács határozza meg.

(2) Minden fellebbezési tanács szakmai és jogi képesítéssel rendelkező tagokból áll; a 6. cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Az elnök jogi képesítéssel kell, hogy rendelkezzen.

(3) A fellebbezés vizsgálata a fellebbezési tanács tagjai közül a fellebbezési tanács elnöke által az ügy előadójaként kijelölt valamelyik tagjának a hatáskörébe tartozik. Adott esetben a bizonyításfelvétel is a hatáskörébe tartozik.

(4) A fellebbezési tanács határozatait tagjainak szavazattöbbségével hozza.

12. cikk

A fellebbezési tanács mellett működő titkárság

(1) A Hivatal elnöke a fellebbezési tanács mellett működő titkárságot hoz létre; a Hivatal alkalmazottai, amennyiben a fellebbezés tárgyát képező határozat meghozatalában részt vettek, nem vehetnek részt a titkárság munkájában.

(2) A titkárság alkalmazottai különösen a következőkért felelősek:

- az e rendelet 63. cikke szerinti szóbeli eljárás és bizonyítás jegyzőkönyveinek elkészítése,

- a költségek kiutalása az alaprendelet 85. cikkének (5) bekezdése és e rendelet 76. cikke szerint, és

- a 77. cikkben említett költségek kiegyenlítésének visszaigazolása.

III. FEJEZET

A VIZSGÁLÓHIVATALOK

13. cikk

Az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdésében említett vizsgálóhivatal kijelölése

(1) Ha az igazgatási tanács a szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatását valamely tagállam illetékes hivatalára bízza, a kijelölésről a Hivatal elnöke értesíti az említett hivatalt (a továbbiakban: vizsgálóhivatal). A kijelölés a Hivatal elnökétől származó értesítés kiadásának napján lép hatályba. Ezt a rendelkezést a vizsgálóhivatal - e rendelet 15. cikkének (6) bekezdése szerinti - kijelölésének visszavonására megfelelőenalkalmazni kell.

(2) A vizsgálóhivatal szakmai szempontok szerinti vizsgálatban részt vevő tagja semmiféle, a szakmai szempontok szerinti vizsgálat során vagy azzal összefüggésben tudomására jutott tényt, okiratot és adatot nem használhat fel jogosulatlanul és nem közölhet jogosulatlan személlyel; az említett személyek ezen kötelezettsége a szakmai szempontok szerinti vizsgálat lezárását, a hivatalból való kilépésüket, valamint az adott vizsgálóhivatal kijelölésének törlését követően is érvényben marad.

(3) A (2) bekezdést a bejelentő által a vizsgálóhivatal rendelkezésére bocsátott növényfajta anyagára megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hivatal a (2) és (3) bekezdésben foglaltak betartását figyelemmel kíséri, és az alaprendelet 81. cikkének (2) bekezdése szerint határoz a vizsgálóhivatalok alkalmazottainak kizárása, valamint a velük szemben emelt kifogás tárgyában.

14. cikk

Az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóhivatal kijelölése

(1) Ha a Hivatal az alaprendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerint a fajták szakmai szempontok szerinti vizsgálatának elvégzését valamely kirendeltségre kívánja bízni, a kirendeltség vizsgálóhivatalként történő működésének szakmai alkalmasságát alátámasztó nyilatkozatot nyújt be az igazgatási tanácshoz annak hozzájárulása megszerzésének céljából.

(2) Ha a Hivatal a fajták szakmai szempontok szerinti vizsgálatára saját fiókhivatalt kíván létrehozni, akkor annak létrehozásakor annak szakmai és gazdasági szempontoknak való megfelelőségét, valamint a fiókhivatal székhelyének megállapítását indokoló nyilatkozatot kell benyújtania az igazgatási tanácshoz annak hozzájárulása megszerzésének céljából.

(3) Ha az igazgatási tanács az (1) és (2) bekezdésben említett indokoló nyilatkozatokat elfogadja, a Hivatal elnöke a kijelölésről értesítheti az (1) bekezdésben említett kirendeltséget, illetve a (2) bekezdésben említett fiókhivatal kijelölését az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteheti. A kijelölés kizárólag az igazgatási tanács hozzájárulásával törölhető. A 13. cikk (2) és (3) bekezdését az (1) bekezdésben említett kirendeltség alkalmazottaira megfelelően alkalmazni kell.

15. cikk

Kijelölési eljárás

(1) A vizsgálóhivatal kijelölése a Hivatal és a vizsgálóhivatal írásbeli megállapodásával történik, amely rendelkezik a növényfajták szakmai szempontok szerinti vizsgálatának elvégzéséről, valamint az alaprendelet 58. cikkében említett díj megfizetéséről. Az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett fiókhivatalt a Hivatal a munkamódszereket meghatározó belső szabályzatban jelöli ki.

(2) Az írásbeli megállapodás joghatása az, hogy a vizsgálóhivatal alkalmazottainak az írásbeli megállapodásban foglaltak szerint végrehajtott vagy végrehajtandó cselekményei harmadik felek irányában a Hivatal jogcselekményeinek minősülnek.

(3) Ha a vizsgálóhivatal az alaprendelet 56. cikkének (3) bekezdése szerint szakmailag alkalmas más testületek szolgáltatásait kívánja igénybe venni, e testületeteket a Hivatallal kötött írásbeli megállapodásban kell megjelölni. Az alaprendelet 81. cikkének (2) és (3) bekezdését azokra az érintett alkalmazottakra, akik írásbeli kötelezettséget vállalnak a titoktartásra, megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hivatal részéről a vizsgálóhivatalt megillető díj megállapítása az e rendeletbe később, 1999. december 31-ig beillesztésre kerülő keretek között a rendelet 93. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelmények alapján történik. A megállapított keretek módosítására kizárólag a 1238/95/EK bizottsági rendelet ( 2 ) (díjak) módosításával kerülhet sor.

(5) A vizsgálóhivatal az elvégzett szakmai szempontok szerinti vizsgálatok és a szükséges referenciagyűjtemények fenntartási költségeinek bontását időszakonként benyújtja a Hivatalhoz. A (3) bekezdésben foglalt körülmények esetén, a vizsgálóhivatalnak a testületekről külön könyvvizsgálói jelentést kell benyújtania a Hivatalhoz.

(6) A vizsgálóhivatal kijelölésének törlése az (1) bekezdésben említett írásbeli megállapodás hatályon kívül helyezésének napja előtt nem léphet hatályba.

II. CÍM

A HIVATAL ELŐTTI EGYES ELJÁRÁSOK

I. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI BEJELENTÉS

1. szakasz

A bejelentő jogcselekményei

16. cikk

A bejelentés benyújtása

(1) A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a hivatalhoz vagy az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt nemzeti kirendeltséghez vagy létrehozott fiókhivatalhoz kell benyújtani.

Ha a hivatalhoz nyújtják be a bejelentést, ez történhet papírformában vagy elektronikus eszközök útján. Amennyiben a nemzeti kirendeltségekhez vagy fiókhivatalokhoz nyújtják be, két példányban, papírformában kell a bejelentést beadni.

(2) Az alaprendelet 49. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Hivatal részére megküldött "adatoknak" a következőket kell tartalmazniuk:

- a bejelentő és (adott esetben) eljárásbeli képviselőjének azonosító adatait,

- annak a nemzeti kirendeltségnek vagy fiókhivatalnak a nevét, amelynél a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést benyújtották, és

- az adott fajta ideiglenes megnevezését.

(3) A hivatal az alábbi formanyomtatványokat térítésmentesen rendelkezésre bocsájtja:

a) a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés benyújtására rendszeresített bejelentőlapot és szakmai kérdőívet;

b) a (2) bekezdésben említett adatok továbbítására szolgáló formanyomtatványt, amelyen fel kell tüntetni a továbbítás elmulasztásának következményeit.

(4) A bejelentő kitölti és aláírja a (3) bekezdésben meghatározott formanyomtatványokat. Ha a bejelentést elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az 57. cikk (3) bekezdése második albekezdésének.

17. cikk

A bejelentés átvétele

(1) Amikor az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt nemzeti kirendeltség vagy az annak alapján létrehozott fiókhivatal átveszi a bejelentést, az alaprendelet 49. cikkének (2) bekezdése értelmében a bejelentéssel továbbítja az átvételi elismervényt a Hivatalnak. Az átvételi elismervény tartalmazza a nemzeti kirendeltség által adott ügyiratszámot, a továbbított iratok számát és a nemzeti kirendeltségnél vagy fiókhivatalnál történő átvétel napját. A nemzeti kirendeltség vagy fiókhivatal a továbbított elismervény egy példányát átadja a bejelentőnek.

(2) Ha a Hivatal a kérelmezőtől közvetlenül vagy valamelyik fiókhivatalon vagy nemzeti kirendeltségen keresztül kérelmet vesz kézhez, akkor - az egyéb rendelkezések sérelme nélkül - nyilvántartási számmal látja el a kérelmet tartalmazó okiratokat, megjelöli a kézhezvétel napját a Hivatalban, és erről elismervényt ad a kérelmezőnek. Az elismervény tartalmazza a Hivatal nyilvántartási számát, a kézhez vett okiratok számát, a kézhezvétel napját a Hivatalban, valamint a kérelem keltét az alaprendelet 51. cikkében foglaltaknak megfelelően. Az elismervény egy példányát eljuttatják ahhoz a nemzeti kirendeltséghez vagy fiókhivatalhoz, amelyen keresztül a Hivatal a kérelmet megkapta.

(3) Ha a Hivatal valamely fiókhivatal vagy nemzeti kirendeltség útján több mint egy hónappal a kérelmező által történt benyújtást követően veszi kézhez a kérelmet, az alaprendelet 51. cikke szerinti "kérelem kelte" nem lehet a kérelem - Hivatal részéről történt - kézhezvételének napjánál korábbi időpont, kivéve ha a Hivatal kellő okirati bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmező az alaprendelet 49. cikke (1) bekezdésének b) pontja és az e rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerint értesítést küldött részére.

18. cikk

Az alaprendelet 50. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kérelmező nem felel meg az alaprendelet 50. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, értesíti a kérelmezőt az általa észlelt hiányosságokról azzal, hogy kizárólag az a nap minősülhet a rendelet 51. cikke szerinti kérelem keltének, amikor a megfelelő hiánypótló adatokat a Hivatal kézhez veszi.

(2) A kérelem kizárólag akkor felel meg az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének i) pontjában foglalt feltételnek, ha az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti első rendelkezés napját és országát feltüntetik, illetőleg - ilyen rendelkezés hiányában - nyilatkozatot tesznek arról, hogy ilyen rendelkezés nem történt.

(3) A kérelem kizárólag akkor felel meg az alaprendelet 50. cikke (1) bekezdésének j) pontjában foglalt feltételnek, ha a fajtára vonatkozóan beadott korábbi kérelemben megjelölt napot és országot - a kérelmező tudomása szerint - a következők tekintetében feltüntették:

- a fajtára vonatkozó tulajdonjog iránti kérelem, valamint

- a fajta hitelesítésre és forgalmazásra történő hivatalos elfogadására irányuló kérelem, amelyben a fajta hivatalos leírása a hivatalos elfogadás részét képezi

valamelyik tagállamban vagy az Új Növényfajták Nemzetközi Oltalmi Uniójában.

19. cikk

Az alaprendelet 50. cikkének (2) bekezdésében említett feltételek

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg az e cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek vagy az e rendelet 16. cikkének, akkor a rendelet 17. cikkét alkalmazza, de hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, megjelölve annak határidejét. Ha a hiánypótlást a megjelölt határidőn belül nem teljesítik, a Hivatal az alaprendelet 61. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint haladéktalanul elutasítja a kérelmet.

(2) A kérelemben a következőkre vonatkozó részletes adatokat kell feltüntetni:

a) ha a kérelmező természetes személy, a kérelmező állampolgársága és az e rendelet 2. cikkének rendelkezései szerint eljárásban részt vevő félként történő megjelölése, továbbá a nemesítő neve, ha az nem ő maga;

b) a nemzetség, a faj vagy az alfaj latin neve, ahova a fajta tartozik, valamint annak közönséges neve;

c) a fajta jellemzői, amelyek a kérelmező véleménye szerint egyértelműen megkülönböztetik azt más, a vizsgálathoz referenciafajtaként szintén megnevezendő fajtáktól (ha ilyenek vannak);

d) a fajta nemesítése, fenntartása és szaporítása, ideértve a következőkre vonatkozó adatokat:

- olyan más fajta vagy fajták jellemzői, fajtaneve, vagy - ennek hiányában - ideiglenes megnevezése, továbbá minden más olyan fajta vagy fajták termesztése, amelyek anyagát a fajta előállításához ismételten fel kell használni, vagy

- a genetikailag módosított jellemzők, ha az érintett fajta a 90/220/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikkének (2) bekezdése értelmében genetikailag módosított organizmus;

e) az a régió és ország, ahol a fajtát nemesítették vagy felfedezték és kifejlesztették;

f) a fajtaösszetevőket vagy a fajta betakarított anyagát érintő első rendelkezés napja és országa az újdonságnak az alaprendelet 10. cikke szerinti értékelése céljából, illetőleg nyilatkozat arról, hogy ilyen rendelkezés még nem történt;

g) a 18. cikk (3) bekezdésében említett hatóság megnevezése és a kérelmek nyilvántartási száma;

h) a létező nemzeti növényfajta-oltalmi jogok vagy a fajtára a Közösségen belül érvényben levő szabadalom.

(3) A Hivatal az általa megjelölt határidőn belül bekérhet minden szükséges adatot és okiratot, valamint - szükség esetén - megfelelő rajzokat és fényképeket is a szakmai szempontok szerinti vizsgálat elvégzéséhez.

(4) Ha az érintett fajta a 90/220/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint genetikailag módosított organizmus, a Hivatal felszólíthatja a kérelmezőt, hogy mutassa be a felhatalmazott hatóságok írásbeli tanúsítványának másolatát arról, hogy a fajtának az alaprendelet 55. és 56. cikkében foglaltak szerint történő szakmai szempontok szerinti vizsgálata a fent nevezett irányelv előírásai szerint nem jelent kockázatot a környezetre.

20. cikk

Az elsőbbség igénylése

Ha a kérelmező valamely kérelem vonatkozásában az alaprendelet 52. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint elsőbbségi jogot követel, és az a 18. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése szerint nem a legkorábbi, a Hivatal kijelenti, hogy elsőbbség kizárólag a korábbi kérelemnek adható. Ha a Hivatal a kérelem benyújtásának időpontjára is kiterjedő elismervényt adott ki, s az nem a legkorábbi feltüntetett kérelem, az elsőbbség közölt időpontja érvénytelennek tekintendő.

21. cikk

Közösségi növényfajta-oltalomra való jogosultság a folyamatban lévő eljárások alatt

(1) Amikor az alaprendelet 98. cikkének (4) bekezdésében említett követelés iránt keresetet nyújtanak be a kérelmező ellen, és azt a közösségi növényfajta-oltalmi jogra irányuló kérelmek nyilvántartásába bejegyzik, a Hivatal felfüggesztheti a kérelmezési eljárást. A Hivatal megjelölheti a napot, amelyen folytatni kívánja a függőben maradt eljárást.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett perben jogerős ítélet születik, vagy a per egyéb módon lezárul, és aztaközösségi növényfajta oltalmi jog iránti kérelmek nyilvántartásába bejegyzik, a Hivatalfolytatja az eljárást. A Hivatal az eljárás folytatását korábbi időpontban is megkezdheti, de semmiképpen sem előbb, mint az (1) bekezdésben megjelölt nap.

(3) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi jogra való jogosultságot a Hivatal eljárása során más személyre érvényesen átruházzák, ez utóbbi sajátjaként folytathatja az első kérelmező kérelmének intézését, feltéve hogy erről a Hivatalt a jogerős ítéletnek a közösségi növényfajta-oltalmi jog iránti kérelmek nyilvántartásába történő bejegyzésétől számított egy hónapon belül értesíti. Az alaprendelet 83. cikkében előírt és az első kérelmező által már befizetett díjak a későbbi kérelmező által befizetettnek tekintendők.

2. szakasz

A szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatása

22. cikk

Határozat a vizsgálati irányelvekről

(1) Az igazgatási tanács a Hivatal elnökének javaslata alapján határozatot hoz a vizsgálati irányelvekről. A határozatban szereplő határidőket és növényfajtákat az e rendelet 87. cikkében említett Hivatalos Lapban teszik közzé.

(2) Az igazgatási tanácsnak a vizsgálati irányelvekre vonatkozó határozata hiányában a Hivatal elnöke hozhat ideiglenes határozatot a tárgyban. Az ideiglenes határozat az igazgatási tanács határozata hatálybalépésének napján hatályát veszti. Ha a Hivatal elnökének ideiglenes határozata az igazgatási tanács határozatától eltér, az az igazgatási tanács határozatát megelőzően megkezdett szakmai szempontok szerinti vizsgálatot nem érinti; ha a körülmények úgy kívánják, az igazgatási tanács eltérően is rendelkezhet.

23. cikk

A Hivatal elnökére ruházott jogkör

(1) Ha az igazgatási tanács határozatot hoz a vizsgálati irányelvekről, a határozat részét képezi a Hivatal elnökének az a jogköre is, hogy egy fajtára vonatkozóan további jellemzőket és azok megjelölését is kérheti.

(2) Ha a Hivatal elnöke az (1) bekezdésben megjelölt jogkörét gyakorolja, e rendelet 22. cikkének (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

24. cikk

A vizsgálóhivatal értesítése a Hivatal által

Az alaprendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerint a Hivatal a fajtára vonatkozó alábbi okiratok másolatát küldi meg a vizsgálóhivatalnak:

a) a kérelemhez szükséges formanyomtatvány, a szakmai kérdőív és a kérelmező által benyújtott minden további olyan okirat, amely a szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat tartalmaz;

b) a kérelmező által e rendelet 86. cikkének megfelelően kitöltött formanyomtatványok;

c) azon az állításon alapuló kifogással kapcsolatos okiratok, hogy az alaprendelet 7-9. cikkeiben megállapított feltételek nem állnak fenn.

25. cikk

A Hivatal és a vizsgálóhivatal közötti együttműködés

A vizsgálóhivatal szakmai szempontok szerinti vizsgálatért felelős alkalmazottai és az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint kinevezett előadó a szakmai szempontok szerinti vizsgálat minden szakaszában együttműködnek egymással. Az együttműködésnek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) a szakmai szempontok szerinti vizsgálat folyamatának figyelemmel kísérése, ideértve a vizsgálati parcellák és az előadó által a vizsgálatok során alkalmazott módszerek felügyeletét; és

b) a Hivatal által végzett egyéb vizsgálatok sérelme nélkül adatszolgáltatás a vizsgálóhivatal részéről a fajtával történő minden korábbi rendelkezés részleteiről;

c) a vizsgálóhivatal időszakos jelentése a Hivatalnak minden egyes termesztési időszakról.

26. cikk

A vizsgálati jelentések alakja

(1) Az alaprendelet 57. cikkében említett vizsgálati jelentést a vizsgálóhivatal felelős alkalmazottja írja alá, és a jelentés kifejezetten tudomásul veszi a Hivatalnak a rendelet 57. cikkének (4) bekezdése értelmében fennálló kizárólagos rendelkezési jogát.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a Hivatalhoz benyújtandó időszakos jelentésekre is értelemszerűen alkalmazandók. A vizsgálóhivatal közvetlenül a kérelmezőnek is kiadja a fenti időszakos jelentés egy példányát.

27. cikk

Egyéb vizsgálati jelentések

(1) A Hivatal a még le nem zárt szakmai vizsgálat, vagy valamelyik tagállamban az érintett növényfajtákkal kapcsolatban felelős hivatal által hivatalból, az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdése alapján végzett vizsgálat eredményein alapuló vizsgálati jelentést határozatának elfogadásánál kellő alapul veheti, feltéve hogy:

- a szakmai vizsgálatra benyújtott anyag mennyisége és minősége egyaránt megfelel az alaprendelet 55. cikkének (4) bekezdésében megállapított előírásoknak,

- a szakmai vizsgálatot az Igazgatási Tanácsnak az alaprendelet 55. cikkének (1) bekezdése nyomán kiadott előírásai szerinti módon végezték, és azt a rendelet 56. cikkének (2) bekezdése és e rendelet 22. és 23. cikke alapján meghatározott általános útmutatásokon alapuló vizsgálati irányelveknek megfelelően folytatták le,

- a Hivatalnak alkalma volt az érintett szakmai vizsgálat lefolytatásának figyelemmel kísérésére, és

- amennyiben a zárójelentés nem azonnal hozzáférhető - az egyes termesztési időszakokra vonatkozó időszaki jelentéseket a vizsgálati jelentést megelőzően benyújtották a Hivatalhoz.

(2) Ha a Hivatal véleménye szerint az (1) bekezdésben említett vizsgálati jelentés a döntéshozatalhoz nem szolgál kellő alapul, a Hivatal - a kérelmezővel és az érintett Vizsgáló Hivatallal történő egyeztetést követően - a rendelet 55. cikkében előírt eljárást követheti.

(3) A Hivatal és a tagállamok minden illetékes nemzeti növényfajta-hivatala kérésre adminisztratív segítséget nyújt a másiknak azzal, hogy a fajta különbözőségének, azonosságának és állandóságának vizsgálata céljából a fajtáról szóló összes vizsgálati jelentést rendelkezésére bocsátja. A fenti jelentés megküldéséért a Hivatal vagy az illetékes nemzeti növényfajta-hivatal meghatározott díjat számít fel, amelynek összegéről az érintett hivatalok állapodnak meg.

(4) A Hivatal valamely harmadik országban - amely ország tagja az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek (UPOV) - még le nem zárt, hivatalos célból végzett szakmai vizsgálat eredményein alapuló vizsgálati jelentést határozatának elfogadásánál kellő alapul veheti, feltéve ha a szakmai vizsgálat megfelel a Hivatal és az ilyen harmadik ország illetékes hatósága közötti írásos megállapodásban megállapított feltételeknek. E feltételek között legalább a következők szerepelnek:

- az (1) bekezdés első francia bekezdésében említett, az anyagra vonatkozó feltételek,

- a szakmai vizsgálatot az alaprendelet 56. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott általános útmutatásokon alapuló vizsgálati irányelvekkel összhangban folytatták le,

- a Hivatalnak alkalma volt felmérni az adott harmadik országban található létesítmények alkalmasságát a szóban forgó fajjal kapcsolatos szakmai vizsgálat elvégzésére, valamint figyelemmel kísérni a szóban forgó szakmai vizsgálat lefolytatását, és

- az (1) bekezdés negyedik francia bekezdésében említett, a jelentések rendelkezésre állására vonatkozó feltételek.

3. szakasz

Fajtanév

28. cikk

A fajtanévre vonatkozó javaslat

A fajtanévre vonatkozó aláírt javaslatot a hivatalhoz kell benyújtani egy példányban; illetve, ha a javaslatot ahhoz a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéshez mellékelik, amelyet az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt nemzeti kirendeltséghez vagy létrehozott fiókhivatalhoz nyújtanak be, azt két példányban kell beadni.

A hivatal a fajtanévre vonatkozó javaslat benyújtására szolgáló formanyomtatványt térítésmentesen bocsátja rendelkezésre.

Ha a fajtanévre vonatkozó javaslatot elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az 57. cikk (3) bekezdése második albekezdésének.

29. cikk

A javaslat vizsgálata

(1) Ha nem csatolnak javaslatot a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéshez, vagy a javasolt fajtanevet a Hivatal nem hagyja jóvá, a Hivatal haladéktalanul közli ezt a kérelmezővel, és felszólítja őt javaslat vagy újabb javaslat benyújtására, továbbá jelzi a mulasztás jogkövetkezményeit.

(2) Ha a Hivatal a rendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti szakmai szempontok szerinti vizsgálat eredményének kézhezvételekor megállapítja, hogy a kérelmező a fajtanévre nem tett javaslatot, a rendelet 61. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében azonnal elutasítja a közösségi növényfajta-oltalmi jog iránti kérelmet.

30. cikk

A fajtanévre vonatkozó iránymutatás

Az igazgatási tanács egységes és pontos kritériumokat megállapító iránymutatást fogad el az alaprendelet 63. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett fajtanév fajtamegjelölését gátló akadályok meghatározására.

II. FEJEZET

KIFOGÁS

31. cikk

Kifogások benyújtása

(1) Az alaprendelet 59. cikke alapján emelt kifogás a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező nevét és a kifogás tárgyát képező kérelem nyilvántartási számát;

b) a kifogást emelő személy, mint eljárásban részt vevő fél megnevezését az e rendelet 2. cikkében foglaltak szerint;

c) ha a kifogást emelő személy eljárási képviselőt bízott meg, az eljárási képviselő nevét és címét;

d) az alaprendelet 59. cikkének (3) bekezdésében szereplő állítást, amelyen a kifogás alapul, valamint a kifogást alátámasztó körülmények, bizonyítékok és érvek felsorolását.

(2) Ha több kifogást is emeltek ugyanarra a közösségi növényfajta-oltalmi jogra irányuló kérelemmel szemben, a Hivatal egyesített eljárásban is tárgyalhatja azokat.

32. cikk

Kifogások elutasítása

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a kifogás az alaprendelet 59. cikkének (1) és (3) bekezdésében vagy e rendelet 31. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak nem felel meg, illetőleg a kifogás alapján a kifogás tárgyát képező kérelem kielégítő módon nem azonosítható, a kérelmet mint elfogadhatatlant elutasítja, kivéve, ha a fenti hiányokat az általa megjelölt határidőn belül pótolják.

(2) Ha a Hivatal úgy találja, hogy a kifogás az alaprendelet vagy e rendelet egyéb rendelkezéseinek nem felel meg, a kérelmet, mint elfogadhatatlant elutasítja, kivéve, ha e hiányokat a kifogás emelésére nyitva álló időszak lejárta előtt pótolják.

III. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM FENNTARTÁSA

33. cikk

A jogosultnak az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségei

(1) Annak érdekében, hogy a fajta változatlan állapotú folyamatos fennmaradásának értékeléséhez szükséges adatokat szolgáltathassák, a jogosult a rendelet 64. cikkének (3) bekezdése szerint lehetővé teszi az érintett fajta anyagának és a fajtaazonosságot őrző helynek vizsgálatát.

(2) A jogosult - annak érdekében, hogy a rendelet 64. cikkének (3) bekezdésében említett megfelelő intézkedések ellenőrzését lehetővé tegye - köteles írásbeli nyilvántartást vezetni.

34. cikk

Az oltalomban részesített fajta szakmai felülvizsgálata

A rendelet 87. cikkének (4) bekezdése sérelme nélkül, az oltalomban részesített fajta szakmai felülvizsgálatát az akkor érvényben levő vizsgálati irányelvek alapján folytatják le, amikor a közösségi növényfajta-oltalmi jogot az adott fajtára megadták. E rendelet 22., 24. és 27. cikke a Hivatalra, a vizsgálóhivatalra és a jogosultra is értelemszerűenalkalmazandó.

35. cikk

A szakmai felülvizsgálat során felhasznált egyéb anyagok

Ha a jogosult az alaprendelet 64. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint nyújtotta be a fajta anyagát, a vizsgálóhivatal - a Hivatal egyetértésével - arról a parcelláról beszerzett egyéb anyagok elemzésével is felülvizsgálhatja a benyújtott anyagot, ahol a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más az anyagot előállítja, illetőleg amelyet az általa vagy hozzájárulásával más által forgalmazott anyagból nyertek, továbbá amelyet valamely tagállam hivatalos szervei jogkörüknél fogva szereztek be.

36. cikk

A fajtanevek módosításai

(1) Ha a fajtanevet a rendelet 66. cikke szerint módosítani kell, a Hivatal tájékoztatja a jogosultat annak jogalapjáról, határidőt tűz ki arra, hogy a jogosult a módosított fajtanévre megfelelő javaslatot nyújtson be, és közli, hogy amennyiben a jogosult ezt elmulasztja, a közösségi növényfajta-oltalmi jog a rendelet 21. cikke alapján törölhető. -----

(2) Ha a módosított fajtanévre tett javaslatot a Hivatal nem hagyja jóvá, erről a jogosultat haladéktalanul tájékoztatja, határidőt tűz ki arra, hogy a jogosult megfelelő javaslatot nyújtson be, és közli, hogy amennyiben a jogosult ezt elmulasztja, a közösségi növényfajta-oltalmi jog a rendelet 21. cikke alapján törölhető.

(3) E rendelet 31. és 32. cikke az alaprendelet 66. cikkének (3) bekezdése szerint emelt kifogásra is értelemszerűenalkalmazandó.

(4) Ha a fajtanév módosítására vonatkozó javaslatot elektronikus úton nyújtják be, meg kell felelnie az aláírás tekintetében az 57. cikk (3) bekezdése második albekezdésének.

IV. FEJEZET

A HIVATAL ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ KÖZÖSSÉGI ENGEDÉLYEK

1. szakasz

Az alaprendelet 29. cikkének megfelelő kényszerengedélyek

37. cikk

Kényszerengedélyre vonatkozó kérelmek

(1) Az alaprendelet 29. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének értelmében a kényszerengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmezőnek és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek, mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezését;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtanevét és növényfaját;

c) javaslatot arra, hogy a kényszerengedély milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

d) az érintett közérdeket megjelölő nyilatkozatot, ideértve a részletes tényállást, a bizonyítékok tételeit, valamint az érintett közérdek alátámasztására szolgáló érveket;

e) az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett kérelem esetén azoknak a személyeknek a csoportjára tett javaslatot, akikre a kényszerengedély kiterjedne, beleértve - az esettől függően - az adott személycsoportra vonatkozó sajátos követelményeket is;

f) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslatot.

(2) Az alaprendelet 29. cikke (5a) bekezdésében említett kényszerengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező szabadalmi jog jogosultjának és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek, mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezését;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtanevét és növényfaját;

c) a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány hitelesített másolatát és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelmet, valamint a szabadalmat engedélyező hatóságot;

d) javaslatot arra, hogy a kényszerengedély milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

e) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslatot;

f) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a biotechnológiai találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést az oltalomban részesített fajtához képest, ideértve a részletes tényállást, a bizonyítékok tételeit, valamint a kérelem alátámasztására szolgáló érveket;

g) az engedély területi hatályára vonatkozó javaslatot, amely nem haladhatja meg a c) pontban említett szabadalom területi hatályát.

(3) Az alaprendelet 29. cikke (5a) bekezdésében említett keresztengedélyre (cross-licence) vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a) a kérelmező szabadalmi jog birtokosnak és az érintett fajta tárgyában kifogást emelő személynek, mint eljárásban részt vevő feleknek a megnevezését;

b) az érintett fajta vagy fajták fajtanevét és növényfaját;

c) a szabadalom számát feltüntető szabadalmi tanúsítvány hitelesített másolatát és a biotechnológiai találmány szabadalmaztatására vonatkozó kérelmet, valamint a szabadalmat engedélyező hatóságot;

d) az azt feltüntető hivatalos dokumentumot, hogy a növényfajta-oltalmi jog jogosultja kényszerengedélyt kapott egy szabadalmaztatott biotechnológiai találmányra;

e) javaslatot arra, hogy a keresztengedély (cross-licence) milyen cselekménytípusokra terjedjen ki;

f) a méltányos díjazásra és a díjazás kiszámításának alapjára vonatkozó javaslatot;

g) a keresztengedély (cross-licence) területi hatályára vonatkozó javaslatot, amely nem haladhatja meg a c) pontban említett szabadalom területi hatályát.

(4) A kényszerengedélyre vonatkozó kérelemhez csatolni kell az azt tanúsító dokumentumokat, hogy a kérelmező sikertelenül próbált szerződéses engedélyt beszerezni a növényfajta-oltalmi jog jogosultjától. Ha az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti kényszerengedély kérelmezője a Bizottság vagy valamelyik tagállam, a Hivatal vis maior esetén eltekinthet ennek a feltételnek a teljesítésétől.

(5) A (4) bekezdés értelmében a szerződéses engedély iránti kérelem sikertelen, ha:

a) a szemben álló jogosult ésszerű időn belül nem adott végleges választ a fenti jogot kérelmező személynek; vagy

b) a szemben álló jogosult visszautasította a szerződéses engedélyt kérelmező személy kérelmét; vagy

c) a szemben álló jogosult nyilvánvalóan ésszerűtlen alapfeltételek mellett ajánlott engedélyt az ezt kérő személynek, ideértve a fizetendő jogdíj feltételeit is, vagy egészében véve nyilvánvalóan ésszerűtlenek a feltételei.

38. cikk

A kényszerengedély iránti kérelem vizsgálata

(1) A szóbeli eljárás és a bizonyítékok felvétele elvben együtt, egy meghallgatás keretében történik.

(2) További meghallgatások kérése nem elfogadható, kivéve ha a kérés olyan körülményen alapul, amely a meghallgatás során vagy azt követően módosult.

(3) Határozathozatal előtt a Hivatal a szerződéses engedélyre vonatkozóan peren kívüli egyezségre hívja fel az érintett feleket. A Hivatal szükség esetén javaslatot is tesz a peren kívüli egyezségre.

39. cikk

A közösségi növényfajta-oltalmi jog birtoklása az eljárás tartama alatt

(1) Ha az alaprendelet 98. cikkének (1) bekezdésében említett követelés tárgyában a jogosult ellen benyújtott keresetet jegyeznek be a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába, a Hivatal a kényszerengedély megadása tárgyában folytatott eljárást felfüggesztheti. A Hivatal a fenti kereset tárgyában hozott jogerős ítéletnek vagy a per egyéb lezárásának a jelzett nyilvántartásba történő bejegyzéséig az eljárást nem folytatja.

(2) Ha a Hivatal köteles a közösségi növényfajta-oltalmi jogot átruházni, az új jogosult a kérelmező kérelmére félként csatlakozik az eljáráshoz, ha a kérelmező - attól számított két hónapon belül, hogy a Hivatal értesítését az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába történő bejegyzéséről kézhez vette - az új jogosulttól az engedélyt sikertelenül kérte. A kérelmező beadványához csatolni kell a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékot a kérelmező eredménytelen kísérletéről, valamint szükség esetén az új jogosult magatartásáról.

(3) Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett kérelem esetében az új jogosult félként csatlakozik az eljáráshoz. E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

40. cikk

A kérelem tárgyában hozott határozat tartalma

Az írásbeli határozatot a Hivatal elnöke írja alá. A határozat a következőket tartalmazza:

a) nyilatkozatot arról, hogy a határozatot a Hivatal hozta;

b) a határozathozatal napját;

c) az eljárásban részt vevő bizottsági tagok nevét;

d) az eljárásban részt vevő felek és eljárási képviselőik nevét;

e) utalást az igazgatási tanács szakvéleményére;

f) a határozat tárgyát képező kérdésekről szóló nyilatkozatot;

g) a tényállás összefoglalását;

h) a határozat indoklását;

i) a Hivatal rendelkezését; a rendelkezés szükség esetén tartalmazza a kényszerengedélyre vonatkozóan kikötött cselekményeket, azok sajátos feltételeit és a személyek kategóriáját, beleértve - adott esetben - a kategóriára vonatkozó különleges követelményeket is.

41. cikk

Kényszerengedély megadása

Az alaprendelet 29. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése értelmében kényszerengedély megadására vonatkozó határozat tartalmaz egy nyilatkozatot az érintett közérdekről.

1. A közérdek fennállását különösen a következők támaszthatják alá:

a) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme;

b) a piac különleges jellemzőkkel rendelkező anyaggal való ellátásának szükségessége;

c) a tökéletesített fajták további nemesítésére irányuló ösztönzés fenntartásának szükségessége.

2. Az alaprendelet 29. cikke (5a) bekezdése értelmében kényszerengedély megadására vonatkozó határozat tartalmaz egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést. A következők különösen alátámaszthatják azt, hogy a találmány miért jelent számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést az oltalomban részesített fajtához képest:

a) a termesztési technikák javítása;

b) a környezet javítása;

c) a genetikai szempontú biológiai sokféleség használatának megkönnyítésére szolgáló technikák javítása;

d) a minőség javítása;

e) a terméshozam javítása;

f) az ellenálló képesség javítása;

g) a különleges klimatikus és/vagy környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás javítása.

3. A kényszerengedély nem kizárólagos engedély.

4. A kényszerengedély kizárólag a vállalkozásnak azzal a részével együtt engedményezhető, amely azt hasznosítja, illetve - az alaprendelet 29. cikkének (5) bekezdésében megállapított körülmények esetén - az alapvető származtatott fajtára vonatkozó jogok engedményezésével együtt.

42. cikk

A kényszerengedélyben részesült személyre vonatkozó feltételek

(1) Az alaprendelet 29. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb feltételek sérelme nélkül, a kényszerengedélyben részesült személynek a kényszerengedély felhasználásához megfelelő pénzügyi és műszaki kapacitással kell rendelkeznie.

(2) A határozatban a kényszerengedélyre vonatkozóan megállapított feltételeknek való megfelelés az alaprendelet 29. cikkének (4) bekezdése értelmében vett "körülménynek" minősül.

(3) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a kényszerengedélyben részesült személy közösségi növényfajta-oltalmi jog megsértése címén ne indíthasson keresetet, kivéve ha a jogosult az erre irányuló kérelmet követő két hónapon belül megtagadta vagy elmulasztotta a keresetindítást.

43. cikk

Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében a különleges követelményeknek megfelelő személyek kategóriája

(1) Az a kényszerengedélyt felhasználni szándékozó személy, aki az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében foglalt különleges követelményeknek megfelel, e szándékát köteles ajánlott, tértivevényes levélben küldött nyilatkozatban a Hivatal és a jogosult tudomására hozni. A nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) az e rendelet 2. cikke alapján eljárásban részt vevő félként meghatározott személyek neve és címe;

b) a különleges követelményeknek megfelelő tények megállapítása;

c) az elvégzendő cselekményeket előíró nyilatkozat; és

d) annak szavatolása, hogy a szóban forgó személy a kényszerengedély érvényesítéséhez rendelkezik megfelelő pénzügyi forrásokkal, valamint információkkal a műszaki kapacitásáról.

(2) Kérésre a Hivatal bejegyez egy személyt a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába, ha az adott személy az (1) bekezdésben említett nyilatkozat feltételeit teljesítette. Az ilyen személy a bejegyzést megelőzően nem jogosult a kényszerengedély felhasználására. A bejegyzést az említett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

(3) E rendelet 42. cikkének (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az e cikk (2) bekezdése alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába bejegyzett személyre. A jogsértés tárgyában lefolytatott törvényes eljárás ítélettel vagy egyéb módon történő befejezése az eljáráshoz csatlakozott vagy csatlakozni szándékozó többi személyre nézve is irányadó.

(4) A (2) bekezdésben említett bejegyzés kizárólag azon az alapon törölhető, ha a kényszerengedély megadásáról szóló határozatban megjelölt különleges feltételek vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott pénzügyi vagy műszaki kapacitás több mint egy évvel a kényszerengedély megadását követően, illetve az erről szóló határozatban megjelölt határidőn belül megváltozott. A bejegyzés törlését a bejegyzett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

2. szakasz

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

44. cikk

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

(1) Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdésében említett, az új jogosulttól nem kizárólagos szerződéses hasznosítási jogot igénylő kérelmet a régi jogosultnak két hónapon belül, a hasznosítási jog címzettjének pedig négy hónapon belül kell benyújtania attól számítva, hogy a Hivatalnak az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába történt bejegyzéséről szóló értesítését kézhez vették.

(2) Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerint adandó hasznosítási jog iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben említett sikertelen kérés megtörténtét tanúsító dokumentumokat. Az e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése, továbbá a 38. cikk, a 39. cikk (3) bekezdése, 40. cikke az f) pont kivételével, a 41. cikk (3) és (4) bekezdése, valamint 42. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

III. CÍM

ELJÁRÁS A FELLEBBEZÉSI TANÁCS ELŐTT

45. cikk

A fellebbezés bejelentésének tartalma

A fellebbezés bejelentésének a következőket kell tartalmaznia:

a) a fellebbező fél mint a fellebbezési eljárásban részt vevő fél megnevezését az e rendelet 2. cikkének megfelelően;

b) a fellebbezéssel megtámadott határozat ügyiratszámát, és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fellebbező fél mennyiben kívánja a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését.

46. cikk

A fellebbezés bejelentésének átvétele

Amikor a Hivatal a fellebbezés bejelentését átveszi, azt a fellebbezési eljárásra vonatkozó ügyiratszámmal látja el, rögzíti a Hivatal által történő átvétel időpontját, és értesíti a fellebbező felet a fellebbezés indokainak előterjesztésére megállapított határidőről; ennek az értesítésnek az elmaradására kifogásként nem lehet hivatkozni.

47. cikk

Félként való részvétel a fellebbezési eljárásban

(1) A Hivatal a fellebbezési beadvány nyilvántartási számmal, valamint a kézhezvétel napjának feltüntetésével ellátott példányát azonnal továbbítja a Hivatal előtti eljárásban részt vett felek részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásban részt vevő felek a fellebbezési beadvány továbbításától számított két hónapon belül a fellebbezési eljáráshoz félként csatlakozhatnak.

48. cikk

A Hivatal szerepe

(1) A Hivatalnak az alaprendelet 70. cikke (1) bekezdésében említett testülete és a fellebbezési tanács elnöke belső előkészítő intézkedések útján biztosítja, hogy a fellebbezési tanács az áttételt követően azonnal megvizsgálhassa az ügyet; az elnök az ügy áttételét megelőzően a fenti rendelet 46. cikkének (2) bekezdése szerint kijelöli a két másik tagot és kinevezi az előadót.

(2) A Hivatalnak az alaprendelet 70. cikke (1) bekezdésében említett testülete az ügy áttételét megelőzően a fellebbezési eljárásban részt vevő egyik fél által kézhez vett okmányokat a másik fél részére is haladéktalanul továbbítja.

(3) A Hivatal elnöke az ügy áttételét megelőzően intézkedik az e rendelet 89. cikkében említett adatok közzétételéről.

49. cikk

A fellebbezés elutasítása elfogadhatatlanság miatt

(1) Ha a fellebbezés nem felel meg az alaprendelet rendelkezéseinek, különösen annak 67., 68. és 69. cikkének, vagy e rendelet rendelkezéseinek, különösen 45. cikkének, a fellebbezési tanács értesíti erről a fellebbezőt és - amennyiben lehetséges - felszólítja, hogy a hiányosságokat az általa megjelölt határidőn belül pótolja. Ha a fellebbezést a határidőn belül nem egészítik ki, a fellebbezési tanács, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

(2) Ha a Hivatal olyan határozata ellen nyújtanak be fellebbezést, amellyel szemben az alaprendelet 74. cikke szerint ugyancsak fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezési tanács a fellebbezést a fellebbező hozzájárulásával keresetként haladéktalanul felterjeszti az Európai Közösségek Bíróságához; ha a fellebbező ehhez nem járul hozzá, a fellebbezési tanács, mint elfogadhatatlant, elutasítja a fellebbezést. Ha a fellebbezést felterjesztik a Bírósághoz, a fellebbezés úgy kell tekinteni, mintha azt a Hivatal által történt átvétel - e rendelet 46. cikke szerint meghatározott - napján nyújtották volna be a Bírósághoz.

50. cikk

Szóbeli eljárás

(1) Az ügy áttételét követően a fellebbezési tanács elnöke a fellebbezési eljárásban részt vevő feleket az alaprendelet 77. cikkének rendelkezései szerint haladéktalanul beidézi a szóbeli eljárásra, és felhívja figyelmüket az e rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra.

(2) A szóbeli eljárást és a bizonyítást lehetőleg egy tárgyalás keretében kell lefolytatni.

(3) A folytatólagos tárgyalás iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha az azt alátámasztó körülmények a tárgyalás folyamán vagy azt követően merülnek fel.

51. cikk

A fellebbezések vizsgálata

Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a Hivatal előtt folyó eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a fellebbezési eljárásra is; e tekintetben az eljárásban részt vevő feleket úgy kell tekinteni, mintha a fellebbezési eljárásban részt vevő felek lennének.

52. cikk

A fellebbezés tárgyában hozott határozat

(1) A fellebbezés tárgyában hozott határozatot a szóbeli eljárás lezárását követő három hónapon belül írásban, a 64. cikk (3) bekezdésében meghatározott bármilyen úton, megküldik a fellebbezési eljárásban részt vevő feleknek.

(2) A határozatot a fellebbezési tanács elnöke és az e rendelet 48. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt előadó írja alá. A határozat a következőket kell tartalmazza:

a) az arra vonatkozó kijelentés, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;

b) a határozathozatal napja;

c) a fellebbezési eljárásban részt vett fellebbezési tanács elnökének és többi tagjának neve;

d) a fellebbezési eljárásban részt vett felek és eljárási képviselőik neve;

e) a határozat tárgyát képező kérdések;

f) a tényállás összefoglalása;

g) a határozat indoklása;

h) a fellebbezési tanács rendelkezését, ideértve - szükség esetén - a költségek megítélését, illetve a díjak visszatérítését.

(3) A fellebbezési tanács írásbeli határozata mellett fel kell tüntetni a további fellebbezés lehetőségére utaló tájékoztatást az annak benyújtására rendelkezésre álló határidővel együtt. A fellebbezési eljárásban részt vevő felek nem hivatkozhatnak e tájékoztatás elmaradására.

IV. CÍM

AZ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

HATÁROZATOK, ÉRTESÍTÉSEK ÉS OKIRATOK

53. cikk

Határozatok

(1) A Hivatal határozatait a Hivatal elnöke kell írja alá, és azokban fel kell tüntetni az elnök által szabályszerűen kijelölt alkalmazott nevét az alaprendelet 35. cikkének megfelelően.

(2) Ha a Hivatal szóbeli eljárást tart, a határozat szóban is meghozható. Ezt követően az írott formájú határozatot a 64. cikk szerint kézbesíteni kell az eljárásban részt vevő feleknek.

(3) A Hivatal azon határozataiban, amelyek az alaprendelet 67. cikke értelmében fellebbezéssel megtámadhatók, illetőleg az alaprendelet 74. cikke értelmében közvetlen fellebbezéssel megtámadhatóak, fel kell hívni a figyelmet e lehetőségre, és rendelkezni kell a fellebbezés vagy közvetlen fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidőről. Az eljárásban részt vevő felek e tájékoztatás elmaradására kifogásként nem hivatkozhatnak.

(4) A Hivatal határozataiban előforduló nyelvi, elírási és más nyilvánvaló hibákat ki kell javítani.

54. cikk

Közösségi növényfajta-oltalmi okirat

(1) Ha a Hivatal megadja a közösségi növényfajta-oltalmi jogot, akkor az erről szóló határozattal együtt közösségi növényfajta-oltalmi okiratot ad ki.

(2) A Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi okiratot a jogosult által megjelölt a közösségi hivatalos nyelvén vagy nyelvein adja ki.

(3) A Hivatal az okiratról kérelemre másolatot ad ki a jogosult részére, ha megállapítja, hogy az eredeti okirat elveszett vagy megsemmisült.

55. cikk

Értesítések

Eltérő rendelkezés hiányában a Hivatal, illetve a vizsgálóhivatal értesítésein mindig fel kell tüntetni az eljáró alkalmazott nevét.

56. cikk

Meghallgatási jog

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a határozat a kért feltételek szerint nem hozható meg, az észlelt hiányosságokat közli az eljárásban részt vevő féllel, és a felet a hiányosságok pótlására hívja fel az általa szabott határidőn belül. Ha az észlelt és közölt hiányosságokat kellő időben nem orvosolják, a Hivatal folytatja a határozathozatali eljárást.

(2) Ha a Hivatal valamelyik eljárásban részt vevő féltől észrevételeket kap, azokat a többi eljárásban részt vevő féllel is közli, és ha szükségesnek ítéli, felhívja a többi felet, hogy az általa szabott időn belül válaszoljanak azokra. Ha a választ kellő időben nem kapja meg, a Hivatal a később kézhez vett okiratokat figyelmen kívül hagyja.

57. cikk

Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentumok

(1) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentumokat postai úton, személyesen vagy elektronikus úton adják be.

Az elektronikus úton történő benyújtással kapcsolatos részletes előírásokat a hivatal elnöke határozza meg.

(2) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott dokumentum kézhezvétele napjának az a nap minősül, amikor az megérkezik a hivatal, a nemzeti kirendeltségek vagy a fiókhivatalok helyiségeibe, illetve az elektronikus úton benyújtott dokumentumok esetében, amikor a hivatal elektronikus úton megkapja a dokumentumot.

(3) Az eljárásban részt vevő feleknek vagy eljárási képviselőiknek az általuk benyújtott összes dokumentumot - a mellékletben csatolt dokumentumok kivételével - alá kell írniuk.

Ha a dokumentumot elektronikus úton nyújtják be a hivatalhoz, elektronikus aláírást kell tartalmaznia.

(4) Ha a dokumentumot nem szabályszerűen írták alá, vagy ha a kézhez vett dokumentum nem teljes vagy olvashatatlan, illetve ha a hivatalnak kétségei támadnak a dokumentum hitelességével kapcsolatban, a hivatal ennek megfelelően értesíti, valamint felszólítja a feladót a (3) bekezdés szerint aláírt eredeti dokumentum vagy az eredeti dokumentum másolatának egy hónapon belüli benyújtására.

Amennyiben a felszólításnak a megjelölt határidőn belül eleget tesznek, az aláírt dokumentum vagy az eredeti dokumentum újra benyújtott másolata kézhezvételének időpontja számít az első dokumentum kézhezvétele időpontjának. Ha a felszólításnak a megjelölt határidőn belül nem tesznek eleget, a dokumentum nem tekinthető beérkezettnek.

(5) A fenti dokumentumokat meg kell küldeni az eljárásban érintett többi félnek, valamint az érintett vizsgáló hivatalnak, illetve a két vagy több közösségi növényfajta-oltalmi joggal vagy hasznosítási joggal kapcsolatos dokumentumokat a megfelelő számú példányban kell benyújtani. A hiányzó példányokat az eljárásban érintett fél költségén bocsátják rendelkezésre.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az elektronikus úton benyújtott dokumentumokra.

58. cikk

Okirati bizonyíték

(1) A nem a hivatal által hozott jogerős ítéletek vagy határozatok okirati bizonyítékait vagy az eljárásban érintett felek által benyújtott egyéb okirati bizonyítékokat elegendő nem hitelesített másolat formájában beadni.

(2) Ha a hivatalnak kétségei támadnak az (1) bekezdésben említett bizonyíték hitelességét illetően, az eredeti dokumentum vagy hitelesített másolatának benyújtását kérheti.

II. FEJEZET

SZÓBELI ELJÁRÁS ÉS MEGHALLGATÁS

59. cikk

Beidézés szóbeli eljárásra

(1) A peres feleket az alaprendelet 77. cikkében foglaltak szerint idézik be a szóbeli eljárásra és felhívják figyelmüket e cikk (2) bekezdésére. Az idézést legalább egy hónappal a szóbeli eljárás kitűzött időpontja előtt küldik meg a peres feleknek, kivéve ha a felek és a Hivatal rövidebb határidőben állapodnak meg.

(2) Ha a Hivatal előtt tartandó szóbeli eljárásra szabályosan beidézett peres fél nem tesz eleget az idézésnek, az eljárás nélküle is lefolytatható.

60. cikk

A Hivatal által végzett meghallgatás

(1) Ha a Hivatal szükségesnek tartja a peres felek, tanúk vagy szakértők szóbeli meghallgatását, illetőleg szemle tartását, erről határozatot hoz, megjelölve a bizonyítás tervezett eszközeit, a bizonyítandó lényeges tényeket, valamint a meghallgatás vagy a szemle napját, időpontját és helyét. Ha a peres fél tanúk vagy szakértők meghallgatását igényli, a Hivatal határozatában meg kell jelölni azt a határidőt, amíg a kérelmet előterjesztő peres félnek a Hivatal tudomására kell hoznia a részéről meghallgatni kívánt tanúk és szakértők nevét és címét.

(2) A peres fél, a tanúk vagy a szakértők vallomástételre szóló idézését legalább egy hónappal előre megküldik a peres felek, a tanúk és a szakértők részére, kivéve ha a Hivatal és az említettek rövidebb határidőben állapodnak meg. Az idézés a következőket tartalmazza:

a) az (1) bekezdésben említett határozat kivonatát, benne különösen az elrendelt vizsgálat napja, időpontja és helye, valamint azoknak a tényeknek a megjelölését, amelyekre vonatkozóan az eljárásban részt vevő feleket, a tanúkat és a szakértőket meghallgatják;

b) a peres felek nevét és azoknak a jogoknak jellemzőit, amelyekre a tanúk és szakértők e rendelet 62. cikkének (2)-(4) bekezdése értelmében hivatkozhatnak;

c) figyelemfelhívást arra, hogy a peres fél, a tanú vagy a szakértő kérheti, hogy meghallgatását az állandó lakóhelye szerinti ország illetékes bírói vagy egyéb hatósága folytassa le, és azt a kérelmet, hogy nevezett tájékoztassa a Hivatalt megjelenési készségéről a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3) A peres felet, a tanút és a szakértőt meghallgatása előtt tájékoztatják, hogy a Hivatal felkérheti az említettek állandó lakóhelye szerinti ország illetékes bírói vagy egyéb hatóságát, hogy eskü alatt vagy más kötelező erejű formában vizsgálja felül azok tanúvallomását.

(4) A tanú vagy szakértő illetékes bírói vagy egyéb hatóság előtt történő meghallgatásáról a peres feleket tájékoztatni kell. A peres felek jogosultak jelen lenni és - közvetlenül vagy a hatóság közvetítésével - a vallomást tevő peres felekhez, tanúkhoz és szakértőkhöz kérdéseket intézni.

61. cikk

Szakértők megbízása

(1) A Hivatal határoz arról, hogy az általa megbízott szakértő milyen formában nyújtsa be jelentését.

(2) A szakértői megbízás a következőket tartalmazza:

a) a szakértő feladatának pontos leírása;

b) a jelentés benyújtására megállapított határidő;

c) a peres felek neve;

d) azoknak a jogoknak az ismertetése, amelyekre e rendelet 62. cikkének (2)-(4) bekezdése értelmében hivatkozhat.

(3) A Hivatal attól a vizsgálóhivataltól, amely az érintett fajta szakmai szempontok szerinti vizsgálatát végezte, kérheti, hogy a szakértői jelentéshez bocsássa rendelkezésre a megjelölt anyagokat. A Hivatal szükség esetén az eljárásban részt vevő felektől vagy harmadik személyektől is kérhet anyagokat.

(4) Minden írásbeli jelentés másolatát, illetőleg ha szükséges, fordítását az eljárásban részt vevő felek rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az eljárásban részt vevő felek a szakértővel szemben kifogást emelhetnek. Az alaprendelet 48. cikkének (3) bekezdése és 81. cikkének (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(6) A Hivatal által megbízott szakértőre a 13. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. A Hivatal, amikor megbízza a szakértőt, tájékoztatja őt az adatok bizalmas kezelésének követelményéről.

62. cikk

A tanúmeghallgatás költségei

(1) A tanúmeghallgatás feltételéül szabható, hogy az annak foganatosítását kérő fél a Hivatalnál helyezzen letétbe a Hivatal által az előzetes költségbecslés alapján meghatározott bizonyos összeget.

(2) A Hivatal által beidézett és a Hivatal előtt megjelent tanúk és szakértők utazási költségeik és napidíjuk megtérítésére jogosultak. Előleg adható számukra.

(3) A (2) bekezdés alapján megtérítésre jogosult tanúk fizetéskiesés címén megfelelő kártalanításra is jogosultak, továbbá a szakértők - a vizsgálóhivatalok alkalmazottain kívül - munkájukért díjazásra tarthatnak igényt. Ezek kifizetését a tanúknak a tanúmeghallgatás után, a szakértőknek pedig feladatuk teljesítését követően kell elvégezni.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján esedékes, a mellékletben megállapított részletes szabályok és fokozatok szerinti összegek kifizetését a Hivatal végzi.

63. cikk

A szóbeli eljárás és a tanúmeghallgatás jegyzőkönyve

(1) A szóbeli eljárás és a tanúmeghallgatás jegyzőkönyvében rögzíteni kell a szóbeli eljárás és a meghallgatás leglényegesebb tényeit, az eljárásban részt vevő felek lényegi megállapításait, az eljárásban részt vevő felek, a tanúk és a szakértők vallomását, valamint a szemle eredményét.

(2) A tanú, a szakértő vagy az eljárásban részt vevő fél vallomásáról készült jegyzőkönyvet felolvassák vagy az említetteknek ellenőrzésre átadják. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy ez az előírás teljesült, valamint azt, hogy a vallomást tevő személy jóváhagyta a jegyzőkönyvet. Ha jóváhagyását nem adta meg, kifogásait írásban kell rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, valamint a szóbeli eljárást vagy tanúmeghallgatást vezető alkalmazott írja alá.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát, valamint - szükség esetén - fordítását az eljárásban részt vevő feleknek át kell adni.

III. FEJEZET

IRATKÉZBESÍTÉS

64. cikk

A kézbesítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Ha a hivatal előtt folyó eljárásban az eljárásban részt vevő valamelyik fél részére dokumentumot küldenek meg, azt az eredeti dokumentum formájában, az eredeti dokumentum nem hitelesített másolati formájában vagy a számítógépben tárolt adatok kinyomtatott formájában kézbesítik. Az eljárásban részt vevő egyéb felektől származó dokumentumokat elegendő nem hitelesített másolat formájában kézbesíteni.

(2) Ha egy vagy több eljárásban részt vevő fél eljárási képviselőt bízott meg, a kézbesítés a képviselő részére az (1) bekezdés rendelkezései szerint történik.

(3) A kézbesítés történhet:

a) postai úton a 65. cikk szerint;

b) személyes kézbesítés útján a 66. cikk szerint;

c) közzététel útján a 67. cikk szerint; vagy

d) elektronikus úton vagy más technikai eszközök segítségével e bekezdés második albekezdése szerint.

Az elektronikus úton történő kézbesítésre vonatkozó részletes előírásokat a hivatal elnöke határozza meg.

(4) Az alaprendelet 79. cikke szerint kézbesítendő dokumentumok vagy másolataik kézbesítése postai úton történik, ajánlott, tértivevényes levélben; de történhet a hivatal elnöke által meghatározott elektronikus eszközök útján is.

65. cikk

Postai kézbesítés

(2) A Közösség területén állandó lakhellyel vagy székhellyel nem rendelkező olyan címzettek részére, akik az alaprendelet 82. cikke szerint eljárási képviselőt nem bíztak meg, a kézbesítés postai úton, az okiratok közönséges levélküldeményként továbbításával történik, a címzettnek a Hivatal előtt ismert utolsó címére. A kézbesítés postai úton akkor is megtörténtnek minősül, ha a levél kézbesíthetetlen megjelöléssel érkezik vissza.

(3) Ha a kézbesítés ajánlott levélben, tértivevénnyel vagy anélkül történik, a levél a postázást követő tizedik napon minősül a címzett részére kézbesítettnek, kivéve ha a levél nem vagy később ért el a címzetthez; vita esetén a Hivatal esettől függően állapítja meg, hogy a levél célba ért-e, illetőleg meghatározza azt a napot, amikor a levelet a címzett részére kézbesítették.

(4) Az ajánlott levélben, tértivevénnyel vagy anélkül történő kézbesítés akkor is teljesítettnek minősül, ha a címzett a levél átvételét vagy az átvételi elismervény nyugtázását megtagadja.

(5) Ha a postai kézbesítés az (1)-(4) bekezdés körén kívül esik, a kézbesítés helye szerinti állam joga irányadó.

66. cikk

Személyes kézbesítés

Az okirat kézbesítése a Hivatal helyiségeiben személyesen is történhet a címzett részére, aki a kézbesítéskor az okirat kézhezvételét nyugtázza. A kézbesítés akkor is teljesítettnek minősül, ha a címzett az okirat átvételét vagy a kézhezvétel igazolását megtagadja.

67. cikk

Közzététel

Ha a címzett címe nem állapítható meg, vagy a 64. cikk (4) bekezdése szerinti kézbesítés a Hivatal második kísérletére is lehetetlennek bizonyult, a kézbesítést az alaprendelet 89. cikkében említett időszaki kiadványban eszközölt közzététel útján kell teljesíteni. A közzététel részleteit a Hivatal elnöke határozza meg.

68. cikk

Kézbesítési szabálytalanságok

Ha a Hivatal nem tudja bizonyítani, hogy a címzetthez megérkezett okiratot megfelelően kézbesítették, vagy ha az okirat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket nem tartották be, az okirat a Hivatal által a kézhezvétel napjaként megállapított napon minősül kézbesítettnek.

IV. FEJEZET

HATÁRIDŐK ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZAKÍTÁSA

69. cikk

Határidők számítása

(1) A határidőt teljes év, hónap, hét vagy nap időtartamra kell megállapítani.

(2) A határidő kezdőnapja az adott esemény bekövetkezésének napját követő nap, ahol az esemény valamely jogcselekmény vagy másik határidő letelte is lehet. Ha a jogcselekmény kézbesítés, eltérő rendelkezés hiányában az adott eseménynek a kézbesített okirat kézhezvétele tekintendő.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek ellenére a határidő kezdőnapja a vonatkozó jogcselekmény közzétételének napját követő tizenötödik nap, ha a jogcselekmény az e rendelet 67. cikkében foglalt közzététel, a Hivatal olyan határozata, amelyet nem kézbesítettek az érdekelt személy részére, vagy az eljárásban részt vevő fél közzétételt kívánó jogcselekménye.

(4) Ha a határidőt egy vagy több év időtartamban fejezik ki, az a következő év azonos nevű hónapjában és a hónap azonos számú napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének hónapja és napja; ha a következő évi azonos hónapban nincs az előző évivel azonos számú nap, a határidő a tárgyhónap utolsó napján jár le.

(5) Ha a határidőt egy vagy több hónap időtartamban fejezik ki, az a következő hónapban, a hónap azonos számú napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének napja; ha az említett következő hónapban nincs az előző havival azonos számú nap, a határidő a tárgyhónap utolsó napján jár le.

(6) Ha a határidőt egy vagy több hét időtartamban fejezik ki, az a következő héten, a hét azonos napján jár le, mint az említett esemény bekövetkeztének napja.

70. cikk

Határidők tartama

Ha az alaprendelet vagy e rendelet a Hivatal által megállapítandó határidőt ír elő, a határidő egy hónapnál rövidebb és három hónapnál hosszabb nem lehet. Egyes különleges esetekben a határidő - a lejártát megelőzően előterjesztett kérésre - legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

71. cikk

Határidők meghosszabbodása

(1) Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal iratokat nem vesz át, vagy amikor - a (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő okból - a Hivatal helye szerinti térségben a közönséges levélpostai küldeményeket nem kézbesítik, a határidő az ezt követő első olyan napig meghosszabbodik, amikor a Hivatal okiratok átvételére nyitva áll, illetőleg amikor a közönséges levélpostai küldeményeket már kézbesítik. Az első mondatban említett napokat a Hivatal elnöke minden naptári év elején meghatározza és közli.

(2) Ha a határidő olyan napon jár le, amikor valamely tagállamban vagy valamely tagállam és a hivatal között a postai küldemények kézbesítése általában szünetel, vagy a szünetelést követően nem működik, a határidő a postai küldemények kézbesítésének szünetelése, illetve működésképtelensége időszakát követő első napig meghosszabbodik azoknak az eljárásban részt vevő feleknek a számára, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy telephelye, valamint megbízott eljárási képviselőik székhelye az érintett állam területén található. Ha az érintett tagállam az az állam, ahol a hivatal található, e rendelkezés az összes eljárásban részt vevő félre alkalmazandó. A szünetelés, illetve működésképtelenség időtartama a hivatal elnöke által megállapított és közölt időszak.

Ha a hivatal elektronikus kommunikációs eszközökkel való összeköttetése szünetel, az elektronikus úton benyújtott dokumentumok tekintetében az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a nemzeti kirendeltségekre és a rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt fiókhivatalokra, valamint a vizsgálóhivatalokra is értelemszerűen alkalmazandó.

72. cikk

Eljárás szünetelése

(1) A Hivatal előtt folytatott eljárást a következő esetekben félbeszakítják:

a) a közösségi növényfajta-oltalmi jog kérelmezőjének vagy jogosultjának, a Hivatal által biztosítandó hasznosítási jog kérelmezőjének, a hasznosítási jog gyakorlására jogosult személynek, illetőleg a fentiek eljárási képviselőjének halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén; vagy

b) ha fenti személynek a Hivatal előtt folyó eljárásban való további részvételét befolyásoló jogi akadály merül fel, mivel tulajdonát érintő keresetet nyújtottak be.

(2) Ha az eljárást félként vagy eljárási képviselőként folytatni jogosult személy azonosságára vonatkozó adatokat a megfelelő nyilvántartásba felvették, a Hivatal értesíti az említett személyt és az eljárásban részt vevő többi felet, hogy az eljárást a Hivatal által meghatározott időponttól folytatják.

(3) Az érvényes határidők az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek.

(4) Az eljárás szünetelése az adott fajta - vizsgálóhivatal által végzett - szakmai szempontok szerinti vizsgálatának vagy felülvizsgálatának folytatását nem érinti, ha annak díját a Hivatal részére már befizették.

V. FEJEZET

ELJÁRÁSI KÉPVISELŐK

73. cikk

Eljárási képviselő kijelölése

(1) Az eljárási képviselő kijelölését a Hivatalnál be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eljárási képviselő nevét és címét; e rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentésben, a 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a peres fél alkalmazottját is megnevezik. Az alkalmazott nem jelölhető ki eljárási képviselőnek az alaprendelet 82. cikkének értelmében.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek nem tesznek eleget, a bejelentés nem tekintendő kézhez vettnek.

(4) Az az eljárási képviselő, akinek megbízatása lejárt, mindaddig eljárási képviselőnek tekintendő, amíg megbízatásának lejártát a Hivatalnál be nem jelentik. E rendelet ellenkező rendelkezésének hiányában azonban a megbízatás a megbízó halálával a Hivatallal szemben megszűnik.

(5) Ha az eljárásban két vagy több fél együttesen eljárva vesz részt, és eljárási képviselő jelölését a Hivatalnál nem jelentették be, a közösségi növényfajta-oltalmi jog vagy a Hivatal által biztosított hasznosítási jog iránti kérelemben, vagy valamely kifogásban elsőként megnevezett eljárásban részt vevő fél tekintendő a másik eljárásban részt vevő fél vagy felek megbízott eljárási képviselőjének.

74. cikk

Eljárási képviselők megbízólevele

(1) Eltérő rendelkezés hiányában, ha eljárási képviselő kijelölését bejelentik a Hivatalnál, a szükségszerűen aláírt megbízólevelet a Hivatal által meghatározott időn belül be kell mutatni az iratokhoz csatolás céljából. Ha a megbízólevelet az előírt időben nem csatolják be, akkor az eljárási képviselő által tett minden eljárási lépés meg nem történtnek minősül.

(2) A megbízólevél egy vagy több eljárásra szólhat, és azt a megfelelő számú példányban kell benyújtani. Az eljárásban részt vevő fél olyan általános megbízólevelet is kiadhat, amely a képviselőt a fél összes eljárásában eljárási képviselőként történő fellépésre jogosítja fel. Az általános megbízólevél megtestesítéséhez egyetlen okirat is elegendő.

(3) A Hivatal elnöke meghatározhatja a megbízólevél tartalmát, és díjmentesen rendelkezésre bocsáthatja a megbízólevél formanyomtatványát, ideértve a (2) bekezdésben említett általános megbízólevelet is.

VI. FEJEZET

KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA

75. cikk

Költségek elbírálása

(1) A költségekről a közösségi növényfajta-oltalmi jog visszavonásáról vagy törléséről, illetve a fellebbezésről hozott határozatban kell dönteni.

(2) A rendelet 85. cikkének (1) bekezdése szerinti költség-elbírálás esetén a döntést a Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi jog visszavonásáról vagy törléséről szóló határozat tényállási részében, illetőleg a fellebbezés tárgyában hozott határozatban közli. Az eljárásban részt vevő felek az ezirányú döntés elmulasztására kifogásként nem hivatkozhatnak.

76. cikk

Költségek megállapítása

(1) A költségek megállapítása iránti kérelem kizárólag akkor elfogadható, ha a határozatot, amelynek vonatkozásában a költségek megállapítását kérik, már meghozták, illetőleg az ilyen határozat elleni fellebbezés esetén a fellebbezési tanács már döntött a fellebbezés tárgyában. A költségszámlát az azt alátámasztó okiratokkal együtt a kérelemhez kell csatolni.

(2) A költségek megállapítása elfogadhatóságuk megállapítását követően történhet.

(3) Ha az egyik fél viseli a másik fél költségeit, az kizárólag a (4) bekezdésben megjelölt költségek megtérítésére köteles. Ha az eljárásban nyertes felet egynél több megbízott, tanácsadó vagy ügyvéd képviseli, a vesztes fél csak egyetlen ilyen személy - (4) bekezdésben megjelölt - költségeit viseli.

(4) Az eljárás szempontjából alapvető költségek közé a következők tartoznak:

a) a Hivatal részéről a tanúknak és a szakértőknek kifizetett tanú- és szakértői díjak;

b) az eljárásban részt vevő fél, valamint a Hivatal előtti eljárásban jogszerűen eljárásbeli képviselőként kijelölt megbízottja, tanácsadója és ügyvédje utazási és tartózkodási költségei - a szakértőkre és a tanúkra vonatkozóan a mellékletben megállapított kereteken belül;

c) a Hivatal előtt jogszerűen valamelyik fél eljárási képviselőjévé kinevezett megbízott, tanácsadó és ügyvéd díjazása - a mellékletben megállapított kereteken belül.

77. cikk

Megállapodás a költségek megosztásáról

Az alaprendelet 85. cikkének (4) bekezdésében említett költségmegosztásról szóló megállapodás esetén a Hivatal a megállapodást az eljárásban részt vevő felek részére küldött értesítésben erősíti meg. Ha az értesítés a fizetendő költségek összegéről szóló megállapodást is megerősíti, a költségek megállapítására irányuló kérés nem fogadható el.

V. CÍM

NYILVÁNOS ADATOK

I. FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSOK, NYILVÁNOS FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KÖZLEMÉNYEK

1. rész

A nyilvántartások

78. cikk

Az eljárással és a közösségi növényfajta-oltalmi joggal kapcsolatosan a nyilvántartásban rögzítendő bejegyzések

(1) A rendelet 87. cikkének (3) bekezdésében említett alábbiakban felsorolt "további jellemzőket" be kell vezetni a közösségi növényfajta-oltalmi jogok iránti kérelmek nyilvántartásába:

a) a közzététel napját, ha a közzététel a határidő-számítás szempontjából lényeges esemény;

b) a kifogásokat, megjelölve a kifogás benyújtásának napját, a kifogást emelő személy, valamint eljárási képviselője nevét és címét;

c) az elsőbbségi adatokat (a korábbi kérelem kelte és az állam, amelyben benyújtották);

d) a rendelet 98. cikkének (4) bekezdésében, valamint 99. cikkében említett követelésekkel kapcsolatban közösségi növényfajta-oltalmi jogra való jogosultság tárgyában indított keresetet és a perben hozott jogerős ítéletet vagy az eljárást egyéb módon megszüntető határozatot.

(2) A rendelet 87. cikkének (3) bekezdésében említett, alábbiakban felsorolt "további jellemzőket" kérésre be kell vezetni a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába:

a) azt, ha a közösségi növényfajta-oltalmi jogot biztosítékként felajánlják, vagy az egyéb dologi jogok (ius in rem) tárgyává válik; vagy

b) a rendelet 98. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 99. cikkében említett követelésekkel kapcsolatban közösségi növényfajta-oltalmi jog tárgyában indított minden kereset és a perben hozott jogerős ítéletet vagy az eljárást egyéb módon megszüntető határozat.

(3) A Hivatal elnöke dönt a bejegyzések részleteiről, és a nyilvántartásokba a hivatalvezetés céljaira bevezetendő újabb jellemzőkről is határozhat.

A nyilvántartások formáját a hivatal elnöke határozza meg. A nyilvántartásokat elektronikus adatbázisok formájában is lehet vezetni.

79. cikk

Közösségi növényfajta-oltalmi jog átruházásának bejegyzése

(1) A közösségi növényfajta-oltalmi jog átruházását az átruházást tanúsító dokumentumi bizonyíték, az átruházást igazoló hivatalos dokumentum vagy ezeknek a dokumentumoknak az átruházás megállapítására alkalmas kivonata bemutatásának alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába be kell jegyezni. A hivatal a fenti okirati bizonyítékok egy másolatát saját irattárában tárolja.

A hivatal elnöke határozza meg, hogy az okirati bizonyítékokat milyen formában és feltételek mellett tárolják a hivatal irattárában.

(2) Az átruházás bejegyzése kizárólag a rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek be nem tartása esetén utasítható el.

(3) Az (1) és (2) bekezdést olyan közösségi növényfajta-oltalmi jogra való jogosultság átruházására is alkalmazni kell, amelynek esetében a kérelmet a közösségi növényfajta-oltalmi jog iránti kérelmek nyilvántartásába bevezették. A közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartására való hivatkozás a közösségi növényfajta-oltalmi jogok iránti kérelmek nyilvántartására való hivatkozásnak tekintendő.

80. cikk

A nyilvántartásba vétel feltételei

Az alaprendelet vagy e rendelet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a nyilvántartásba vételt vagy az abból való törlést bármelyik érdekelt fél kérheti. A kérelmet írásban, az azt alátámasztó okiratok kíséretében kell benyújtani.

81. cikk

Különleges nyilvántartási bejegyzések feltételei

(1) Ha a kérelmezett vagy elnyert közösségi növényfajta-oltalmi jog csőd- vagy más hasonló eljárás tárgya lesz, ezt az illetékes nemzeti hatóság kérelmére díjmentesen jegyzik be a közösséginövényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába. A bejegyzést az ille tékes nemzeti hatóság kérelmére ugyancsak díjmentesen törlik.

(2) Az (1) bekezdés a rendelet 98. és 99. cikkében említett követelések tárgyában indított perre és az abban hozott jogerős ítéletre, valamint az eljárás egyéb módon történő megszüntetésére értelemszerűen alkalmazandó.

(3) Ha a fajtákat eredeti, illetőleg származtatott fajtaként azonosítják, a bejegyzés iránti kérelmet az eljárásban részt vevő felek együttesen vagy egyénileg is előterjeszthetik. Ha a bejegyzést csak az egyik eljárásban részt vevő fél kéri, a kérelemhez a rendelet 87. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett megfelelő okirati bizonyítékokat kell csatolni, hogy a kérelem a másik fél kérelmének helyébe léphessen.

(4) Ha olyan kizárólagos szerződéses hasznosítási jog vagy közösségi növényfajta-oltalmi jog bejegyzését kérik, amelyet biztosítékként lekötöttek, vagy amely dologi jogok (ius in rem) tárgya, a kérelemhez megfelelő okirati bizonyítékokat kell csatolni.

82. cikk

Nyilvános betekintési jog a nyilvántartásokba

(1) A nyilvántartások a Hivatal helyiségeiben nyilvános betekintésre rendelkezésre állnak.

A nyilvántartáshoz és az abban található dokumentumokhoz való hozzáférés ugyanazon feltételek mellett engedhető meg, mint a Hivatal birtokában lévő egyéb, a 84. cikk értelmében vett dokumentumokhoz való hozzáférés.

(2) A nyilvántartásba való helyszíni betekintés térítésmentes.

A nyilvántartásból történő bármilyen formátumú olyan kivonat elkészítése és elküldése térítésköteles, amelyhez a dokumentum vagy a dokumentum részeinek egyszerű reprodukálásán kívüli adatfeldolgozás vagy adatkezelés szükséges.

(3) A Hivatal elnöke az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése alapján a kijelölt nemzeti kirendeltségek vagy fiókhivatalok helyiségeiben is engedélyezhet nyilvános betekintést a nyilvántartásba.

2. szakasz

Irattárolás, okiratok és termesztett fajták nyilvános megtekintése

83. cikk

Irattárolás

(1) Az eljárással kapcsolatos, aktaszámmal ellátott dokumentumokat - eredeti vagy másolati példányok formájában - aktákban tartják, kivéve a fellebbezési tanács tagjainak, illetve a hivatal vagy a vizsgálóhivatal alkalmazottainak kizárására vagy kifogásolására vonatkozó dokumentumokat, amelyeket elkülönítve tárolnak.

(2) A hivatal az (1) bekezdésben említett aktákból egy példányt (irattári példány) megőriz, amely az akta valódi és teljes példányának tekintendő. A vizsgálóhivatal az adott eljárással kapcsolatos dokumentumok egy másolatát (vizsgálati példány) megőrizheti, de mindenkor köteles biztosítani a hivatal birtokában nem lévő eredeti példányok átadását.

(3) Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott, az elektronikus adatbázis alapját képező eredeti dokumentumokat a hivatal a kézhezvételüket követő bizonyos határidő lejártával megsemmisítheti.

(4) A hivatal elnöke határozza meg az arra vonatkozó részletes előírásokat, hogy az aktákat milyen formában és meddig tárolják, valamint a (3) bekezdésben említett határidőt is ő állapítja meg.

84. cikk

A Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az igazgatási tanács elfogadja a Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz - beleértve a nyilvántartásokat - való hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(2) Az igazgatási tanács meghatározza a Hivatal dokumentumai közül azokat a kategóriákat, amelyeket a nyilvánosság számára közzététel útján - beleértve az elektronikus közzétételt is - közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.

85. cikk

A fajták termesztésének megtekintése

(1) A fajták termesztésének megtekintésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A tesztparcellákba való belépést - a Hivatal hozzájárulásával - a vizsgálóhivatal intézi.

(2) Az alaprendelet 88. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a látogatók belépését a tesztparcellákba e rendelet rendelkezései általánosságban nem érintik, feltéve hogy minden termesztett fajta kódszámmal van ellátva, a Hivatal által megbízott vizsgálóhivatal az anyag eltávolításának megakadályozására a Hivatal jóváhagyásával megteszi a megfelelő intézkedéseket, és minden szükséges lépést megtesznek a közösségi növényfajta-oltalmi jog kérelmezője és jogosultja jogainak védelme érdekében.

(3) A Hivatal elnöke megállapíthatja a fajták termesztésének megtekintésére irányuló eljárás részletes szabályait, és felülvizsgálhatja a (2) bekezdés alapján foganatosítandó óvintézkedéseket.

86. cikk

Bizalmas információk

A Hivatal az információk bizalmas kezelése érdekében díjmentesen bocsátja rendelkezésre azokat a formanyomtatványokat, amelyeken a közösségi növényfajta-oltalmi jog kérelmezője kérheti a rendelet 88. cikkének (3) bekezdésében említett összetevőkre vonatkozó adatok kiszolgáltatásának letiltását.

3. szakasz

Kiadványok

87. cikk

Hivatalos Közlöny

(1) Az alaprendelet 89. cikke értelmében legalább kéthavonta kiadásra kerülő kiadvány neve a Közösségi Növényfajták Hivatalának Hivatalos Közlönye (a továbbiakban: a "Hivatalos Közlöny").

(2) A Hivatalos Közlöny az e rendelet 78. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja, valamint 79. cikkének (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokban szereplő adatokat is tartalmazza.

(3) A Hivatalos Közlöny közzétételének módját a hivatal elnöke határozza meg.

88. cikk

A Hivatal által odaítélendő hasznosítási jog iránti kérelmek és az azok tárgyában hozott határozatok közzététele

A Hivatal által adományozandó hasznosítási jog iránti kérelem kézhezvételének és a kérelem tárgyában hozott határozat kézbesítésének napját, az eljárásban részt vevő felek nevét és címét, valamint az igényelt rendelkezést vagy annak tárgyában hozott döntést a Hivatalos Közlönyben teszik közzé. A kötelező hasznosítási jog megadásáról szóló határozat esetében a határozat tartalmát is hasonlóképpen közzéteszik.

89. cikk

A fellebbezések és az azok tárgyában hozott határozatok közzététele

A fellebbezési beadvány kézhezvételének napját, a fellebbezés tárgyában hozott határozat kézbesítésének napját, a fellebbezési eljárásban eljárásban részt vevő felek nevét és címét, valamint az igényelt rendelkezést vagy annak tárgyában hozott döntést a Hivatalos Közlönyben teszik közzé.

II. FEJEZET

ADMINISZTRATÍV ÉS JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉS

90. cikk

Információk közlése

(1) Az alaprendelet 90. cikkének megfelelő információcsere tárgyát képező információkat az említett rendelkezésben szereplő hatóságok közvetlenül adják át egymásnak.

(2) A rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében említett információk átadása a Hivataltól vagy a Hivatalnak a tagállamok illetékes növényfajta-oltalmi hivatalain keresztül díjmentesen történik.

(3) A rendelet 91. cikkének (1) bekezdése szerinti információk átadására a vizsgálóhivataltól vagy a vizsgálóhivatalnak, a (2) bekezdés értelemszerűenalkalmazandó. Az átadott információk egy példányát a Hivatal részére is meg kell küldeni.

91. cikk

Iratbetekintés a tagállamok bíróságai vagy ügyészi hivatalai útján

(1) Az iratokba való betekintés az alaprendelet 91. cikkének (1) bekezdése szerint a hivatal által kizárólag e célra kiadott másolatok útján történik.

(2) A tagállamok bíróságai és ügyészi hivatalai az előttük folyó eljárás során a Hivatal részéről nekik átadott okiratokba harmadik felek számára is engedélyezhetik a betekintést. Az iratbetekintésre az alaprendelet 88. cikke alkalmazandó és a Hivatal ezért díjat nem számít fel.

(3) A Hivatal, ha a tagállamok bíróságainak vagy ügyészi hivatalainak iratokat ad át, megjelöli a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentéssel vagy e jog adományozásával kapcsolatos okiratok megtekintését az alaprendelet 88. cikke értelmében terhelő korlátozásokat.

92. cikk

Megkeresésekkel kapcsolatos eljárás

(1) Minden tagállam kijelöli egyik központi hatóságát, amelynek feladata a Hivatal által kiadott megkeresések átvétele és azok továbbítása a kérés teljesítésére illetékes bírósághoz vagy hatósághoz.

(2) A Hivatal a megkeresést az illetékes bíróság vagy hatóság nyelvén írja, vagy csatolja ahhoz az adott nyelvű fordítást.

(3) Az illetékes bíróság vagy hatóság - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak fenntartása mellett - a megkeresések teljesítése során követett eljárásra saját jogát alkalmazza. Különösen a megfelelő kényszerrendszabályokat alkalmazza saját joga szerint.

(4) A Hivatalt tájékoztatják a vizsgálat és egyéb jogi lépés idejéről és helyéről, az pedig tájékoztatja az eljárásban részt vevő feleket, az érintett tanúkat és szakértőket.

(5) Ha a Hivatal kéri, az illetékes bíróság vagy hatóság engedélyezi, hogy a Hivatal érintett alkalmazottai jelen lehessenek, és a tanúvallomást tevő bármely személyhez - akár közvetlenül, akár az illetékes bíróság vagy hatóság útján - kérdéseket intézhessenek.

(6) A megkeresések teljesítése címén semmiféle díj vagy költség nem szabható ki. Az a tagállam azonban, ahol a megkeresést teljesítik, kérheti a Hivataltól az általa szakértők vagy tolmácsok részére fizetett díjak, valamint az (5) bekezdésben megjelölt eljárásból fakadó költségek megtérítését.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

93. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A Hivatal, e rendelet 15. cikke (4) bekezdésének megfelelően, a szakmai szempontok szerinti vizsgálat elvégzéséért - a felmerült költségek teljes megtérítésének elve alapján - díjat fizet a vizsgálóhivatalnak. Az igazgatási tanács 1997. április 27-ig meghatározza a költségek és az egységes költségelemek számításának egyöntetű módszerét, amely az összes kijelölt vizsgálóhivatalra érvényes.

(2) Az igazgatási tanács 1996. október 27-ig határozatban szabályozza az e rendelet 22. cikkében említett vizsgálati irányelveket; a Hivatal elnöke - az alaprendelet 116. cikkének (3) bekezdésében említett megállapítások részét képező vizsgálati jelentéseket is figyelembe véve - 1996. április 27-ig javaslatot tesz a vizsgálati irányelvekre.

(3) Az alaprendelet 116. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közösségi növényfajta-oltalmi jog kérelmezője a rendelet 116. cikkének (3) bekezdésében említett megállapítások hiteles másolatát 1995. november 30-ig átadja. A másolat a nemzeti növényfajta-oltalmi jog megadása tárgyában lefolytatott eljárásra vonatkozó okiratokat is magában foglalja, és azt azzal a hatósággal kell hitelesíttetni, amely előtt az eljárás zajlott. Ha ezt a hiteles másolatot határidőre nem adják be, az alaprendelet 55. cikkét kell alkalmazni.

94. cikk

Kivételek

Az e rendelet 27. cikkének (1) bekezdése ellenére a Hivatal az adott fajta valamelyik tagállamban hivatalos céllal lefolytatott szakmai szempontok szerinti vizsgálatának eredményéről szóló vizsgálati jelentéseket is figyelembe veheti, feltéve hogy a vizsgálat legkésőbb 1996. április 27-én kezdődött, anélkül, hogy az igazgatási tanács az érintett vizsgálati irányelvekről már ezt az időpontot megelőzően határozatot hozott.

95. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. A tanúk és szakértők utazási és tartózkodási költségeinek térítését, amelyről a 62. cikk (2) bekezdése rendelkezik, a következők szerint kell kiszámítani:

1.1.

Utazási költségek:

A lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás vagy meghallgatás helye közti oda-visszautazás esetében:

a) az első osztályú vasúti jegy ára fizetendő a szokásos utazási pótdíjakkal együtt, ha a legrövidebb vasúti útvonal teljes hossza nem haladja meg a 800 km-t;

b) a turistaosztályú repülőjegy ára fizetendő, ha a legrövidebb vasúti útvonal teljes hossza meghaladja a 800 km-t, vagy a legrövidebb útvonal esetében a tengeren való átkelés szükséges.

1.2.

A tartózkodási költségek összege az Európai Közösségek tisztségviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 13. cikkében megállapított A4-A8 osztályba sorolt tisztségviselők napidíjával egyezik meg.

1.3.

Ha a Hivatal előtt folytatott eljárásban tanút vagy szakértőt idéznek be, az idézéssel együtt a tanú vagy szakértő az 1.1. és 1.2. pont alapján fizetendő összegek részletezését is tartalmazó utazási rendelvényt kap, amelyhez a költségelőlegre vonatkozó kérőlapot csatolnak. Mielőtt a tanú vagy szakértő részére előleget fizetnek ki, arra való jogosultságát a Hivatalnak a meghallgatást elrendelő alkalmazottja vagy, fellebbezési eljárás esetén, az illetékes fellebbezési tanács elnöke igazolja. A kérőlapot ezért igazolás céljából vissza kell küldeni a Hivatalhoz.

2. A 62. cikk (3) bekezdésében szabályozott keresetkiesés címén a tanú részére fizetendő kártalanítás összegét a következők szerint kell kiszámítani:

2.1.

Ha a tanú összesen legfeljebb 12 órát van távol, a keresetkiesés címén fizetendő kártalanítás a Hivatal A4 osztály legalacsonyabb kategóriájába sorolt alkalmazottja havi alapbérének hatvanad részével megegyező összeg.

2.2.

Ha a tanú összesen 12 órát meghaladó időtartamot van távol, további kártalanításra jogosult, amelynek összege minden további megkezdett 12 óránként a 2.1. pontban említett alapfizetés hatvanad része.

3.

A 62. cikk (3) bekezdése értelmében a szakértők részére fizetendő díj összegét esetenként, az érintett szakértő javaslatának figyelembevételével állapítják meg. A Hivatal felhívhatja az eljárásban részt vevő feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a tervezett összeggel kapcsolatban. Szakértő részére díj kizárólag akkor fizethető, ha a szakértő okirattal igazolja, hogy nem a vizsgálóhivatal alkalmazottja.

4.

A tanú vagy szakértő részére keresetkiesés vagy a 2. és 3. pontban szabályozott díj címén kifizetés kizárólag akkor teljesíthető, ha a tanú vagy szakértő ezirányú jogosultságát a Hivatalnak a tanúmeghallgatást elrendelő alkalmazottja vagy, fellebbezési eljárás esetén, az illetékes fellebbezési tanács elnöke igazolja.

5.

A 76. cikk (3) bekezdése, valamint (4) bekezdésének c) pontja alapján az eljárásban részt vevő felek eljárási képviselőjeként szereplő megbízott, tanácsadó vagy ügyvéd díjazását a másik eljárásban részt vevő fél fizeti - a következő maximális díjtételek alapulvételével:

a) fellebbezési eljárás esetén, kivéve az olyan meghallgatást, amely a tanúvallomás vagy a szakértői vélemény és a szemle felülvizsgálatát igényli: 500 ECU;

b) meghallgatás esetén fellebbezési eljárásban, amely a tanúvallomás, a szakértői vélemény és a szemle felülvizsgálatát is igényli: 250 ECU;

c) a közösségi növényfajta-oltalmi jog visszavonására vagy törlésére irányuló eljárás esetében: 250 ECU.

( 1 ) HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

( 2 ) HL L 121/37., 1995.6.1., 31. o.

( 3 ) HL L 117., 1990.5.8., 15. o.