BH 2001.11.548 Az üzemitanács-választásnál eljárók és szavazók szoros kapcsolatára figyelemmel csak az a követelmény támasztható, hogy az eljárás során szabályszerű legyen minden olyan megoldás, amely a szavazásra jogosultak - és kizárólag azok - választási jogának gyakorlását biztosítja. Ebből következően azt kell vizsgálni, hogy lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság megállapítható-e. Ha a szavazáskor alkalmazott nyilvántartás módja miatt a tényleges részvétel még közelítő pontossággal sem állapítható meg, illetőleg lényeges különbséget mutató eredmény megállapítására alkalmas, a választás nem tekinthető szabályosnak [Mt. 54. §, 1997. évi C. tv., 1/1999. MJE].

1998. november 17. napján üzemitanács-választást tartottak, amit a kérelmezett bonyolított le. Az eredményeket összesítve megállapította, hogy összesen 745 szavazólapot adtak le, mindegyik érvényes volt, a jelöltek 8325 szavazatot kaptak.

A kérelmező egyeztetést kezdeményezett a szavazatok helytelen összeszámlálása miatt. Az egyeztetés eredményeként a kérelmezett elrendelte a szavazatok újraszámlálását, amelyen a jelöltet állító szakszervezetek képviselői megfigyelőként jelen lehetnek. Az újabb összeszámolás szerint, amelyen a kérelmező nem képviseltette magát, 841 fő szavazott, ebből huszonegyen érvénytelenül, a jelöltekre összesen 8319 szavazatot adtak le.

A kérelmező a munkaügyi bíróságnál a választással kapcsolatban eljárást kezdeményezett, amit az újraszámolás alapján megállapított eredmény ismeretében is fenntartott.

A munkaügyi bíróság a végzésével a kérelemnek helyt adva megállapította, hogy az 1998. november 17-én lebonyolított üzemitanács-választás nem volt jogszerű. A munkaügyi bíróság szerint nem lehetett megállapítani, hogy ténylegesen kik szavaztak, ez a választás eredményét a későbbiekben nyilvánvalóan hátrányosan befolyásolta. Célszerű lett volna ezért a választási törvénynek megfelelően eljárni: a szavazáson való részvételt az illető aláírásával igazolni. A szavazatok két átszámolása közötti jelentős különbség eleve kétségessé teszi a választások szabályszerű lebonyolítását.

A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.

A másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta arra hivatkozással, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. meghatározott rendelkezései a joghasonlóság okán az üzemitanács-választásnál is alkalmazandóak, mert különben utólag nem lehet a szavazás eredményességét megállapítani.

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelmező kérelmének elutasítása iránt a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok hivatalból nem vizsgálták az Mt. 54. §-ában meghatározott határidők megtartását. A kérelmező nem állította, és nem bizonyította, hogy a választási névjegyzéken szavazóként tüntettek volna fel olyanokat, akik valójában nem szavaztak. A bíróság jogszabálysértéssel alkalmazta az 1997. évi C. tv. rendelkezéseit, mert az üzemitanács-választásra ez a jogszabály nem vonatkozik.

A kérelmező ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult. Nem vitatta, hogy az üzemitanács-választásnál nem szükséges a választási törvény szerint eljárni (1/1999. MJE számú jogegységi határozat), de lényeges, az eredményre kiható szabálytalanság esetén, mint amit az eljárt bíróságok is megállapítottak, a választás nem lehet érvényes.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.