A Pécsi Törvényszék P.20962/2010/22. számú határozata bérleti díj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 8. §, 78. §, 130. §, 152. §, 163. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 99. §, 112. §, 117. §, 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 20. §, 36. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 63. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Barth Andrea

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a Dr. Barbarics Ildikó ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve, (felperes címe) szám alatti lakos felperesnek - a Dr. Herczeg Ferenc ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve, (alperes címe) szám alatti székhelyű alperes ellen - bérleti díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest,hogy a (helység) II. kerület, belterület, ("A" és "B") helyrajzi számú, a (helység, utca, hásszám, emelet, ajtószám) szám alatt található, "üzlet"megnevezésű ingatlanokat és az alapító okiratban meghatározott, ezekhez tartozó helységeket ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül ürítse ki és adja a felperes birtokába.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 7.200.000,- (hétmillió-kettőszázezer) forintot és ebből 200.000,- (kettőszázezer) forint után 2005. május 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2005. szeptember 30. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2006. március 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2006. szeptember 30. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2007. március 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2007. szeptember 30. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2008. március 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2008. szeptember 30. napától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2009. március 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2009. szeptember 30. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2010. március 31. napjától, 600.000,- (hatszázezer) forint után 2010. szeptember 30. napjától, valamint 400.000,- (négyszázezer) forint után 2011. március 15. napjától kezdődően a Ptk.301.§ (1) bekezdésében meghatározott mértékű kamatát, valamint 460.000,- (négyszáz-hatvanezer) forint elsőfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - a Nemzeti Adó és Vámhivatal felhívására - 459.000,- (négyszáz-ötvenkilencezer) forint elsőfokú, le nem rótt részilletéket.

A bíróság viszontkeresetet érdemi tلrgyalلs nélkül elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Baranya Megyei Bíróságnál írásban, három példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Igazságügyi Hivatalnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

Tájékoztatja a peres feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy

az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A (helység), (helyrajzi szám)helyrajzi számú, természetben a (helység, utca, házszám) illetve (helység, utca, házszám) szám alatti - földhivatal a tulajdoni lapon mindkét címet feltünteti -, összesen 1960 m²alapterületű ingatlanon a "(helység, utca, házszám") építőközösség az (név) Üzletház megnevezéssel társasház felépítését kezdte meg. A (helység)i székhelyű (név) Kft-t az épülő ingatlanból tulajdoni illetőség illette meg, melybe beletartozott, többek között egy 20,1 m²es, valamint egy 21,4 m²alapterületű üzlethelyiség is.

A (név) Kft. a tulajdonrészéből, az épület 80 %-os készültségi foka mellett, két üzlethelyiségnek megfelelő, 2331/196000-ad tulajdoni hányadot, a (helység)ett, 1997. január 29-én kelt adásvételi szerződéssel átruházta a (név) Bt. re.

1998. március 11. napján a felek az adásvételi szerződést felbontották és az eredeti állapot visszaállításában állapodtak meg. Ezzel egyidejűleg, egy, általuk előszerződésnek nevezett vételi jogot engedő szerződést is megkötöttek egymással, melyben úgy állapodtak meg, hogy amennyiben az eredeti állapot helyreállítására nem kerül sor, azaz ha az eladó (név) Kft. 1998. április 1. napjáig nem tudja visszafizetni a vevőnek a vételárat, úgy a vevő vételi jog címén egyoldalú nyilatkozattal is megszerezheti az ingatlanrész tulajdonjogát. A (név) Kft. határozott időre, 1998. május 1. napjáig biztosította a vételi jogot a (név) Bt. számára.

Két nappal később, 1998. március 13. napján a (név) Kft. elővásárlási jogot engedett (1. név), (helység, utca, házszám) szám alatti lakosnak, a perbeli ingatlanon fennálló 8020/196000-ad tulajdoni illetőségére, egy, írásban megkötött áruvásárlási szerződésben. Hozzájárult ahhoz is, hogy a (1. név) az elővásárlási jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. Ezt meghaladóan 1998. október 28-ától kezdődő hathónapos időtartamra vételi jogot is engedélyezett a (1. név) számára a fenti ingatlanrészre.

A (név) Kft. az őt megillető vételi jogot nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba, a (1. név) vételi és elővásárlási joga ezzel szemben 1998. május 4-én bejegyzésre került.

1998. március 29. napján a (név) Kft. ismét adásvételi kötött a (név) Bt-vel, mely a 1997. január 29-én megkötött szerződéssel megegyező tartalmú volt.

A (név) Bt. tulajdonjoga nem került bejegyzésre, a bejegyzésre irányuló kérelmét széljegyként tartalmazta az ingatlan-nyilvántartás. A (név) Bt. az ingatlanrész tulajdonátruházására 1998. augusztus 18. napján adás-vételi szerződést kötött az alperessel, mely szerint az alperes 5.000.000,- forint vételárért megszerzi a perbeli két üzlethelyiség tulajdonjogát. A tulajdonjog bejegyzését az okiratot szerkesztő ügyvéd 1998. szeptember 7-én kelt levelében kérte a (név)i Körzeti Földhivataltól, a kérelmét azonban a földhivatal elutasította.

Az ingatlanban őt megillető tulajdoni hányad átruházásra a (név) Kft. (2. név)nal is kötött adásvételi szerződést, mely széljegyként szintén szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban.