BH 2003.6.269 A munkaügyi ellenőrzés a foglalkoztatási jogviszony minősítésére is kiterjed. A vállalkozási igazolvány nem zárja ki a munkaviszony keretében való foglalkoztatást [1996. évi LXXV. tv. 1. §, 3. §].

A Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelősége 1999. március 30. napján a felperes által üzemeltetett N., B. úton levő üzemanyagtöltő állomáson munkaügyi ellenőrzést tartott, amelynek eredményeként határozatával kötelezte a felperest, hogy a benzinkútkezelők munkaszerződését foglalja írásba, mert megállapította, hogy a 4 fő benzinkútkezelő tevékenységének ellátása a Munka Törvénykönyve hatálya alatt valósult meg. Határozatával 200 000 Ft munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte a felperest, megállapítva, hogy a foglalkoztató 4 fő munkavállalóval létesített munkaviszonyt 1998. július 13. napján, de a munkaszerződések írásba foglalását elmulasztotta.

A felperes a szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozatot tudomásul vette, a bírságkiszabó határozat ellen fellebbezett arra hivatkozással, hogy közte és a 4 fő között vállalkozási szerződés jött létre.

A fellebbezés elbírálása során az alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljárt közigazgatási szervek a jogviszony megítélésében tévedtek. A dolgozók vállalkozói jogviszony keretében vállalkozói igazolvánnyal végzik munkájukat, a velük kötött megbízási szerződés valójában - elnevezésétől függetlenül - vállalkozói szerződésnek tekinthető. Önmagában az a tény, hogy szerződésük mellé részletes feladat-meghatározást kaptak, nem jelenti azt, hogy a jogviszony munkaviszony lenne.

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MT) szabályaira utalással kifejtette, hogy az a munkaviszony fogalmának egzakt meghatározását nem tartalmazza, hanem a részletszabályokból lehet arra következtetni. A munkaviszonynak a vállalkozási szerződéstől való elhatárolása szempontjából lényeges ismérvek az alperes által felsoroltak. A franchise-szerződés (kihasználási megállapodás) a Ptk.-ban nem nevesített, ún. atipikus szerződés. Lényege, hogy a szállító (franchiser) vállalat a kiskereskedelmi egységek számára megadja a jogot, hogy a piacon már bevezetett árut vagy szolgáltatást védjeggyel, kizárólagosan forgalmazza. A márka vagy védjegy használati jogának átadása mellett kereskedelmi, pénzügyi, vezetési és egyéb piaci jellegű tanácsadást, szolgáltatást nyújt a kiskereskedőnek, aki ennek fejében díjat fizet.

A felperesi előadás szerint a franchise-szerződés közte és az A. Kft. között jött létre. A szerződés lényeges tartalmi elemeinek ismeretében megállapítható, hogy abban az esetben, ha a felperes a benzinkútkezelőket vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatta volna, az A. Kft.-vel szemben szerződésszegést követett volna el, a kútkezelők ugyanis nem alanyai a franchise-szerződésnek, így üzleti tevékenységük során őket a védjegyhasználat, illetve a kizárólagos forgalmazási jog nem illette volna meg.

A benzinkútkezelők feladatleírása egyébként olyan kötelezettségeket is tartalmaz - öltöző tisztántartása, számla-, illetve nyugtaadási kötelezettség teljesítése, stb. -, melyek nyilvánvalóan nem a franchiser előírásai.

Nem fogadta el a megyei bíróság azt a felperesi álláspontot sem, hogy eredménykötelemről, azaz vállalkozási szerződésről van szó, mert olyan munkaszerződés nem köthető, mely szerint a dolgozó akkor kap bért, ha az előírásokat maradéktalanul teljesíti.

A közigazgatási iratok között becsatolt táblázat tartalma azt támasztja alá, hogy kombinált bérezési formát alkalmaztak, alapjuttatás plusz jutalék formájában. Az alapjuttatást a benzinkútkezelők minden esetben megkapták, a jutalék volt az, melyet az eltöltött idő és a teljesített forgalom függvényében fizettek részükre.

Mindezek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy az eljárt közigazgatási szervek nem sértettek jogszabályt, amikor a benzinkútkezelők foglalkoztatását az MT hatálya alá tartozó munkaviszonynak minősítették, és a szabálytalanság miatt a felperessel szemben szankciót alkalmaztak.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatását és a keresete szerinti döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-át. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy egy adott jogviszonyt minősítsen a munkaügyi felügyelő, de nem teszi lehetővé, hogy egy szerződésen és a felek akaratán alapuló jogviszonyt átminősítsen.

Jogszabálysértő tehát a határozat azért is, mert egy fennálló jogviszonyt - melynek kétségkívül vannak a munkaviszonyhoz hasonló elemei - átminősített az államigazgatási hatóság, kényszerítve ezzel a feleket arra, hogy szerződéses akaratuktól eltérő jogviszonyt hozzanak létre.

Kifejtette, hogy az MT nem határozza meg valóban egzakt módon a munkaviszony fogalmát, a szakirodalom azonban részletesen kidolgozta a munkaviszony öt lényeges elemét, amelyek: a munkáltató utasítási joga, a munkáltató eszközeivel való munkavégzés, a munkáltató telephelyén, a munkáltató által meghatározott időben és munkabérért történő foglalkoztatás.

Ha bármelyik lényeges elem az adott jogviszonyban hiányzik, az munkaviszonynak nem minősíthető.

Álláspontja szerint azzal, hogy mind a benzinkútkezelők, mind az ügyvezető egybehangzó állítása szerint a felperes vezetőinek utasítási joga a benzinkútkezelők felé nem állt fenn - hiszen azok munkaidő-beosztásukat saját maguk állapítják meg, az üzemanyag-rendelést maguk irányítják, gyakorlatilag a kutat üzemeltetik -, a jogviszony munkaviszonynak semmiképp nem tekinthető.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-a (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet felülvizsgálata kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kérhető.