BH 1999.5.218 I. A tag kizárását kimondó taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésével a tag tagsági jogai és kötelezettségei nem a kizárás időpontjára visszamenőlegesen, hanem ex nunc hatállyal élednek fel, ezért nem ütközik jogszabályba és nem semmis a tag kizártságának időtartama alatt a tag üzletrészének nyilvános árverésen történő értékesítése. Az ilyen módon szerző, jóhiszemű árverési vevőt tulajdonosnak kell tekinteni [Ptk. 117. § (1) bek., 120. § (1) bek., 234. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §, 182. § (3) bek.].

II. A tag kizárásával kapcsolatos vita választottbíróság útján történő elbírálásának kizártsága, ha az alávetési nyilatkozatot a kizárt tag - külön felhívás ellenére - nem írja alá [1994. évi LXXI. tv. 8. § (1) bek.].

Az 1994. október 19-i keltezéssel ellátott, egységes szerkezetű társaságiszerződés-módosítás szerint az I. r. alperesi korlátolt felelősségű társaság tagja R. A., illetve a felperes volt 50-50%-os üzletrésszel. A tagok a felperest jelölték ki ügyvezetőnek. A társasági szerződés 29. pontjában rögzítették, hogy a "jelen társasági szerződéssel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket lehetőleg békés úton (peren kívül) rendezik. Amennyiben ez a törekvésük nem vezetne eredményre, úgy a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság döntését a társaság tagjai véglegesnek fogadják el, és kötelezik magukat annak végrehajtására."

Az I. r. alperesi társaság taggyűlése 1996. január 15-én, az 1/1996. (I. 15.) számú taggyűlési határozattal a felperest a társaságból kizárta. A 2/1996. (I. 15.) számú taggyűlési határozattal pedig a külföldi tagot választotta ügyvezetőnek. E határozatokon kívül még további négy határozat született. Az I. r. alperes, az 1996. május 8-án tartott taggyűlés határozata alapján, a társaságból kizárt felperes üzletrészének nyilvános árverés útján történő eladásáról döntött. Az erről szóló közleményt a Cégközlöny 1996. május 30-án kiadott 22. számában közzétette. Az 1996. június 8-án - közjegyző jelenlétében - tartott árverés során, az üzletrészt az egyetlen ajánlatot tevő, és az árverésen vevőként egyedül megjelenő II. r. alperes szerezte meg. A II. r. alperes az árverésen szerzett 500.000,-,-Ft névértékű üzletrészt 1996. július 2-án 200.000,-,-Ft-ért a III. r. alperesnek eladta.

Az I. r. alperes tagjai 1996. október 28-án a társasági szerződés 29. pontját módosították. A 8/1996. (X. 28.) számú taggyűlési határozattal kimondták, hogy a tagok közötti, illetve a társaság és a tag közötti jogvita elbírálására a ljubljanai "Gospodarska Zbornica Slovenie Castno Sodisce, Ljubljana, P. P. 484, 1504, Ljubljana" választottbíróság hatáskörét és illetékességét kötik ki. Kijelentették, hogy alávetik magukat a választottbíróság döntésének. Az irányadó jog a magyar anyagi jog. A választottbíróság eljárására a szlovén eljárási jogi és a választottbíróság eljárási szabályzata az irányadó.

A III. r. alperes, illetve A. R. 1996. november 4-én az üzletrészét A. C.-nek adta el, 1997 áprilisában pedig a II. r. alperes - üzletrész vásárlása révén - ismét a társaság tagjává vált.

1996. november 5-én a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság ítéletével az 1996. január 15-én tartott taggyűlésen hozott határozatokat, így a felperes kizárásáról szóló taggyűlési határozatot is, hatályon kívül helyezte.

Az 1996. november 19-én tartott taggyűlésen az I. r. alperes a 9/1996. (XI. 19.) taggyűlési határozattal a felperest ismét kizárta a társaságból. A felperes pedig 1996. december 13-án ismét keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz. Keresetében kérte annak megállapítását is, hogy a Választottbíróság 1996. november 5-i ítéletének meghozatalától kezdődően ismételten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság hatásköre áll fenn a társasági szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére, mert a ljubljanai választottbíróság hatáskörére vonatkozó társaságiszerződés-módosítás a jövőre nézve érvénytelen.

Az I. r. alperesi társaság 1997. augusztus 13-án ismételten kizárta a felperest a tagjainak sorából. A felperes pedig a választottbírósági eljárás során a keresetének módosításával, e határozat hatályon kívül helyezését is kérte.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság az 1997. november 25-én kelt végzésével a választottbírósági eljárást, a hatáskörének hiányára hivatkozással, megszüntette. Határozatának indokolásában azt hangsúlyozta, hogy a felperes kizárását kimondó határozat hatályon kívül helyezésének nincs visszamenő hatálya. Az 1996. október 28-án tartott taggyűlés időpontjában a felperes nem volt a társaság tagja. Ezért a tagsági viszonyának helyreállítása esetén sem jogosult arra, hogy az e taggyűlésen hozott társaságiszerződés-módosítást tartalmazó határozatot azon az alapon támadja, hogy annak meghozatalában nem vett részt. Az 1996. október 28-i módosítás óta a társasági jogviták eldöntésére a ljubljanai választottbíróságnak (a Szlovén Gazdasági Kamara Döntőbíróságának) van hatásköre.

E határozatban foglaltakkal szemben ugyanakkor a Szlovén Gazdasági Kamara állandó döntőbírósága az 1997. március 3-án, illetve az 1997. március 13-án kelt határozataival azt állapította meg, hogy az I. r. alperes és a felperes közötti, a társaságból való kizárással kapcsolatos jogvita eldöntésére nincs hatásköre. A Szlovén Gazdasági Kamara állandó döntőbírósága hatáskörének kikötése idején ugyanis a felperes nem volt a társaság tagja, és felhívás ellenére sem vetette magát alá a választottbírósági eljárásnak.

A felperes a jelen per során előterjesztett keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a tagváltozás bejegyzésének alapját képező, az 1996. június 18-án, és az 1996. július 2-án kelt üzletrész-átruházásról szóló megállapodások érvénytelenek. A felperes kizárásáról szóló 1/1996. (I. 15.) számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésével ugyanis a felperes tagsági jogai feléledtek. Ettől kezdve ismételten ő tekintendő az árverés útján értékesített üzletrész tulajdonosának, ezért a II. r. alperes az árverés során nem tulajdonostól szerzett üzletrészt. Azt utóbb mint nem tulajdonos nem volt jogosult a III. r. alperes részére átruházni. A nem tulajdonostól való tulajdonszerzés jogszabályba ütközik, ezért semmis. A taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésével az I. r. alperesi korlátolt felelősségű társaság árverési jogosultsága nem nyílt meg, ezért nincs jelentősége annak, hogy a választottbíróság határozatának ex tunc vagy ex nunc hatálya van-e. Utalt arra is, hogy az I. r. és a II. r. alperesek az árverés során, illetve a II. r. és III. r. alperesek az általuk kötött adásvételi szerződés megkötésekor rosszhiszeműen jártak el. A II. r. alperes ugyanis már az adásvételt megelőzően közreműködött abban, hogy az I. r. alperes telephelyét a III. r. alperes ügyvezetőjével, a felperes tudta nélkül értékesítsék. A II. r. alperes képviselője egyébként a felperest kizáró határozatot hozó taggyűlésen - mint a jegyzőkönyv hitelesítője - részt vett, erre tekintettel tudnia kellett arról, hogy a kizárás szabálytalanul történt.