A Gazdasági Versenyhivatal 56/2006/27 számú határozata fogyasztómegtévesztés tárgyában. Eljárás alá vont: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.

Vj-56/2006/27

Vj-56/2006/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2003. októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban fogyasztómegtévesztésre alkalmasan közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó "akár 45 napig kamatmentesen használhatja".

Vele szemben 100.000.000 Ft, azaz Egyszázmillió forint bírságot szab ki, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

Az eljárás tárgya az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: OTP) hitelkártya termékeire adott kamattájékoztatásainak fogyasztómegtévesztésre alkalmassága.

I.

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt és beszerzett írásbeli bizonyítékok, a többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Az érintett piac

A legtágabb értelemben vett országos érintett piacon a pénzügyi intézmények a pénzügyi szolgáltatások széles választékát (hitel, befektetés, megtakarítás, stb.) kínálják a fogyasztóknak.

Az eljárással érintett piaci szegmensben a hitelnyújtás számos formájának egyike a fogyasztó számára díjak és költségek viselése ellenében szabadfelhasználású, meghatározott összegű hitelkeret biztosítása, amelyet hitelkártya szimbolizál.

A hitelkártyával az ügyfél a kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat árut. A hónap végén a kártyabirtokos eldöntheti, hogy a tranzakciókat tételesen tartalmazó bankértesítőben meghatározott határidőig teljesen kiegyenlíti-e tartozását vagy csak a szerződésben meghatározott minimális mértékben, és így részletekben törleszt.

A szabályozási háttér

A készpénzkímélő és a készpénz helyettesítő funkciót ellátó bankkártyák kibocsátására, használatára vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket, így különösen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerint pénzügyi szolgáltatás a hitel és pénzkölcsön nyújtása, az elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, s üzletszerűen kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) e törvény alapján kiadott engedélyével kizárólag pénzügyi intézmény végezheti, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (3. § (1) bekezdés b), e) pont, 4. § (2) bekezdés).

Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), a pénzügyi vállalkozás (6. §). Az 5. § (2) bekezdés c) pontja alapján kizárólag hitelintézet jogosult készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, a 6. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel.

A Hpt. 2. sz. mellékletének értelmező rendelkezései tartalmazzák a fogalom magyarázatokat (készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, fogyasztási kölcsön, stb.).

A Hpt. 203. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni.

A Hpt. 203. § (3) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzétenni, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé tenni: a) az általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

A (4) bekezdés szerint a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani a) üzletszabályzatait, továbbá b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

A Polgári Törvénykönyvről szóló módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 522. § (1) bekezdése alapján bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. Az 523. § (2) bekezdése szerint ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz a különböző termékek, lehetőségek közötti tájékozódást szolgáló teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) tekintetében, valamint a pénzforgalomról szóló 232/2001. (XII.10.) Kormányrendelet, a pénz- és elszámolás-forgalom és a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés.

A 232/2001. (XII. 10.) számú Kormányrendelet 2. § rendelkezik g) pontjában a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz, a h) pont az elektronikus pénzeszköz és i) pontja az elektronikus fizetési eszköz meghatározásáról.

A kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Kormányrendelet 13. § (4) bekezdése értelmében, amennyiben a pénzügyi intézmény hirdetésében szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége vagy törlesztőrészlete, a THM-et is fel kell tüntetni legalább ugyanakkora méretben és megjelenítésben. A 8. § (1) bekezdése alapján a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő a hitel folyósításáig bezárólag - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.

A Hpt. 212. § (2) bekezdése alapján a teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.