A Kúria Kfv.35692/2017/10. számú precedensképes határozata agrár-környezetgazdálkodási támogatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 273. §, 2007. évi XVII. törvény (Támtv.) 64. §, 2010. évi CLXII. törvény 49. §, 53. §, 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 17. §] Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Az Eljárási törvény 64. § (1) bekezdése alapján a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére is öt év áll a hatóság rendelkezésére, mint az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítására.

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27289/2016/18., *Kúria Kfv.35692/2017/10.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv. IV. 35.692/2017/10.

A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró,

Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: Dr. Horváth Miklósné

A felperes képviselője: Dr. Horváth Miklós ügyvéd

Az alperes: Agrárminiszter

Az alperes képviselője: Dr. Tomka Ágnes ügyvéd

A per tárgya: agrár-környezetgazdálkodási támogatás

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.289/2016/18. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.289/2016/18. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A feljegyzett 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] [1] A felperes agrár-környezetgazdálkodási támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához, mint első fokon eljáró hatósághoz. Az elsőfokú hatóság a 2005. augusztus 10. napján kelt 1018958716 iktatószámú határozatával a kérelemnek a 2004. szeptember 1. napjától induló 5 éves időtartamra szóló támogatási időszak tekintetében helyt adott akként, hogy 93.49 hektár területet ítélt meg támogatható területnek. Minthogy a 2004. évben a felperes által benyújtott támogatási kérelem egyben a tárgyévre vonatkozó kifizetési kérelmet is magában foglalta, az elsőfokú hatóság egyúttal a támogatási összeget is megállapította a fenti időszakra (2004/2005) 2.254.502 forint összegben.

[2] A felperes második gazdálkodási évre (2005/2006) vonatkozó kifizetési kérelmét az elsőfokú hatóság elutasította. A fellebbezés folytán eljárt MVH Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: jogelőd alperes) az elsőfokú határozatot helyben hagyta. A felperes a határozattal szemben nem élt jogorvoslattal. A felperes harmadik gazdálkodási évre (2006/2007) vonatkozó kifizetési kérelmének az első fokú hatóság részben helyet adó határozatában 1.389.847 forint támogatási összeget állapított meg. A felperes negyedik gazdálkodási évre (2007/2008) benyújtott kifizetési kérelmét az elsőfokú hatóság - az általa 2008. július 22-29. között lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredményeire tekintettel - elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt jogelőd alperes az elsőfokú határozatot az indokolás tekintetében megváltoztatta, az indokolással nem érintett részek hatályban tartásával. A felperes a másodfokú határozattal szemben nem élt keresettel. A felperes ötödik gazdálkodási évre (2008/2009) benyújtott kifizetési kérelmére az elsőfokú hatóság 1.910.382 forint támogatási összeget állapított meg, a határozat jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett.

[3] Ezt követően az elsőfokú hatóság a 2012. augusztus 6. napján kelt 1527930393 iratazonosító számú határozattal felperest az agrár-környezetgazdálkodási támogatásból kizárta (a továbbiakban: kizáró határozat), továbbá ugyanezen a napon kelt 1527943986 számú határozatában 5.554.731 forint jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére kötelezte (a továbbiakban: visszafizetésre kötelező határozat). A felperes fellebbezése folytán eljárt jogelőd alperes a 2013. június 17. napján kelt 2115237627 azonosítószámú határozatával a kizáró határozatot helybenhagyta, ám a visszafizetésre kötelező határozatot a 2115237618 iratazonosító számú határozatával megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

[4] A felperes a kizáró határozatot helybenhagyó határozat ellen keresetet terjesztett elő, melyet a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. március 6. napján kelt 4.K. 27.393/2013/8. számú ítéletével elutasított.

[5] Ezt követően az elsőfokú hatóság a 2014. június 10. napján kelt 1649371818 számú határozatával a felperest 5.655.279 forint jogosulatlanul felvett támogatási összeg visszafizetésére kötelezte, majd e határozatát saját hatáskörben visszavonta, 2014. október 7. napján új határozatot hozott, amelyben a jogosulatlanul felvett visszafizetendő támogatási összeget 5.554.731 forintra módosította és a felperest ennek megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezésében a támogatásból való kizárás jogszerűtlenségére és a követelés elévülésére hivatkozott.

[6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. július 27. napján kelt MVHF/5750/2016 számú határozatában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság határozata megalapozott, ezért azt helybenhagyta. Döntésében a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) 17. § (9) bekezdésében foglaltakra, és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) módosításáról szóló 2010. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) 49. §-ára, illetve az azzal összefüggő Eljárási törvény rendelkezéseire hivatkozott. Határozatában megállapította, hogy a felperes programból való kizárásának indokolását az alperes 2115237627 számú határozata, valamint a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.393/2013/8. számú ítéletének indokolása tartalmazza. Az alperes álláspontja szerint a visszakövetelendő jogosulatlanul felvett támogatási összeg elévülése vonatkozásában sem az Eljárási törvény, sem a Jogcímrendelet nem állapít meg időbeli korlátot. Az elévülés szempontjából csak az intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jognak van relevanciája.