32008L0096[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve ( 2008. november 19. ) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/96/EK IRÁNYELVE

(2008. november 19.)

a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv a közúti biztonsági hatásvizsgálatokra, a közúti biztonsági auditokra, a közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatokra és a hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérésekre vonatkozó eljárások tagállamok általi létrehozását és végrehajtását írja elő.

(2) Ezen irányelv - a tervezési stádiumban, építés alatt vagy használatban lévő - a transzeurópai úthálózat részét képező utakra, autópályákra és egyéb elsődleges utakra alkalmazandó.

(3) Ezen irányelv alkalmazandó a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan utakra és közúti infrastrukturális projektekre is, amelyek városi területeken kívül helyezkednek el, nem szolgálnak ki velük határos ingatlanokat, és amelyeket uniós források felhasználásával építettek, az olyan utak kivételével, amelyek gépjárműforgalom elől elzárt utak, úgymint a kerékpárutak, vagy amelyeket nem közforgalom céljára terveztek, úgymint az ipari, mezőgazdasági vagy erdészeti létesítményekhez vezető utak.

(4) A tagállamok a forgalommal és a baleseti statisztikákákkal kapcsolatos, megfelelően indokolt okok alapján mentesíthetik ezen irányelv hatálya alól az alacsony biztonsági kockázatot jelentő elsődleges utakat.

A tagállamok ezen irányelv hatálya alá vonhatják a (2) és a (3) bekezdésben nem említett utakat.

A tagállamok 2021. december 17-ig értesítik a Bizottságot a területükön található autópályák és elsődleges utak jegyzékéről és azt követően annak későbbi módosításairól. Ezenfelül a tagállamok értesítik a Bizottságot az e bekezdés alapján ezen irányelv hatálya alól mentesített, illetve annak hatálya alá vont utak jegyzékéről, és azt követően azok későbbi módosításairól.

A Bizottság közzéteszi az utak e cikkel összhangban értesítésben megküldött jegyzékét.

(5) Ezen irányelv nem alkalmazandó a 2004/54/EK irányelv hatálya alá tartozó, alagutakban található közutakra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "transzeurópai úthálózat": az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) azonosított úthálózatok;

1a. "autópálya": olyan közút, amelyet kifejezetten gépjárműforgalom céljára terveztek és építettek, amely nem szolgál ki vele határos ingatlanokat, és amely eleget tesz a következő kritériumoknak:

a) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban elkülönített pályával rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sávval, vagy kivételes esetben más módon választanak el egymástól;

b) szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat;

c) kifejezetten autópályaként van megjelölve;

1b. "elsődleges út": olyan, a lakott területen kívül elhelyezkedő közút, amely nagyobb városokat és/vagy régiókat köt össze, és amely a közutak 2019. november 26-án hatályos nemzeti besorolásában az "autópálya" kategória alatti legmagasabb útkategóriákba tartozik;

2. "illetékes szerv": bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott állami vagy magánszervezet, amely illetékessége folytán részt vesz ezen irányelv végrehajtásában, beleértve azokat az illetékes szervként kijelölt intézményeket is, amelyek már ezen irányelv hatálybalépése előtt léteztek, feltéve hogy eleget tesznek ezen irányelv követelményeinek;

3. "közúti biztonsági hatásvizsgálat": annak a stratégiai összehasonlító elemzése, hogy az új út vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű módosítása milyen hatással van az úthálózat közlekedésbiztonságára;

4. "közúti biztonsági audit": a közúti infrastrukturális projekt tervezési jellemzőinek független, részletes, módszeres és műszaki biztonsági ellenőrzése a tervezéstől az üzemeltetés korai szakaszáig;

6. "közlekedésbiztonsági minősítés": a meglévő úthálózat elemeinek az objektíven mért, kiépítésből származó biztonság szerinti osztályokba sorolása;

7. "célzott közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálat": olyan, a balesetek és sérülések kockázatát fokozó veszélyes körülmények, hibák és problémák azonosítására irányuló, célzott vizsgálat, amely valamely meglévő út vagy útszakasz helyszíni bejárásán alapul;

7a. "rendszeres időközönkénti közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálat": a közlekedésbiztonsági okokból karbantartást igénylő jellemzők és hibák szokásos, rendszeres időközönként történő felülvizsgálata;

8. "iránymutatások": a tagállamok által elfogadott intézkedések, amelyek az ezen irányelvben meghatározott közlekedésbiztonsági eljárások alkalmazását illetően meghatározzák a követendő lépéseket és a figyelembe veendő elemeket;

9. "infrastrukturális projekt": új közúti infrastruktúra építésére vagy a meglévő úthálózat jelentős módosítására irányuló projekt, amely hatással van a forgalomra;

10. "védtelen úthasználó": a nem motoros úthasználók, ideértve különösen a kerékpárosokat és a gyalogosokat, valamint a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használói.

3. cikk

Infrastrukturális projektek közúti biztonsági hatásvizsgálata

(1) A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi infrastrukturális projekthez közúti biztonsági hatásvizsgálat készüljön.

(2) A közúti biztonsági hatásvizsgálatot a tervezési fázis elején, az infrastrukturális beruházás jóváhagyása előtt kell elvégezni. Ezzel összefüggésben a tagállamok törekednek az I. mellékletben felsorolt kritériumok betartására.

(3) A közúti biztonsági hatásvizsgálat kifejti, hogy milyen útbiztonsági megfontolások járultak hozzá a javasolt megoldás kiválasztásához. Emellett jelentős információkkal szolgál a különböző vizsgált lehetőségek költség-haszon elemzéséhez.

4. cikk

Infrastrukturális projektek közúti biztonsági auditja

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden infrastrukturális beruházásra vonatkozóan közúti biztonsági audit készüljön.

(2) A közúti biztonsági auditok elvégzésekor a tagállamok törekednek a II. mellékletben felsorolt kritériumok betartására.

A tagállamok biztosítják, hogy megbízott szakértő auditor vizsgálja felül az infrastrukturális beruházás tervezési jellemzőit.

Az auditort a 9. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően nevezik ki, és az auditor a 9. cikkben előírt megfelelő képesítéssel és képzéssel rendelkezik. Ha az auditot szakértői csoport végzi, a csoport legalább egy tagja rendelkezik a 9. cikk (3) bekezdésében hivatkozott képesítési bizonyítvánnyal.

(3) A közúti biztonsági auditok a projekt tervezési folyamatának szerves részét képezik az engedélyezési tervezés, a kiviteli tervezés szakaszában, a megnyitás előtti szakaszban és az üzemeltetés korai szakaszában.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az auditor az infrastrukturális beruházás minden egyes szakaszában vizsgálati jelentésben állapítsa meg a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus tervezési elemeket. Ha az audit során veszélyes jellemzőt állapítanak meg, a tervet azonban nem módosítják az adott szakasz végéig a II. melléklet szerint, az illetékes szervezet köteles erre magyarázatot adni a jelentés mellékletében.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a (4) bekezdésben hivatkozott jelentés közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő ajánlásokat eredményezzen.

(6) A Bizottság a tervezési szakasz első auditja során iránymutatásokat nyújt a "megbocsátó útkörnyezet" és az "önmagukat magyarázó és önmagukat érvényre juttató utak" tervezésére, valamint a védtelen úthasználókra vonatkozó minőségi előírások iránymutatására vonatkozóan. Az ilyen iránymutatást a tagállami szakértőkkel szoros együttműködésben kell kidolgozni.

5. cikk

Hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó, teljes üzemelő úthálózaton hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérésre kerüljön sor.

(2) A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés során értékelni kell a balesetek kimenetelének és a sérülések súlyosságának a kockázatát, a következők alapján:

a) elsődlegesen a közút tervezési jellemzőinek (kiépítés szerinti biztonság) helyszíni vagy elektronikus eszközökkel történő szemrevételezése; továbbá

b) az úthálózat olyan szakaszainak elemzése, amelyek több mint három éve üzemelnek, és amelyeken a forgalmi áramlások arányához képest nagyszámú súlyos baleset történt.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az első hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérést legkésőbb 2024-ig elvégezzék. Az ezt követő hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felméréseket kellő gyakorisággal, de mindenesetre legalább ötévente el kell végezni a megfelelő közlekedésbiztonsági szintek biztosítása érdekében.

(4) A hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések elvégzése során a tagállamok figyelembe vehetik a III. mellékletben meghatározott indikatív elemeket.

(5) A Bizottság iránymutatást nyújt a rendszeres, hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések és közlekedésbiztonsági minősítések elvégzésének módszertanára vonatkozóan.

(6) A tagállamok az (1) bekezdésben említett felmérés eredményei alapján, valamint a további intézkedések szükségességének rangsorolása céljából az úthálózat részét képező összes útszakaszt legalább három osztályba sorolják be a biztonságossági szintjükkel összhangban.

6. cikk

Rendszeres időközönkénti közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy kellő gyakorisággal rendszeres időközönkénti közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatokra kerüljön sor az adott közúti infrastruktúra megfelelő közlekedésbiztonsági szintjeinek biztosítása érdekében.

(3) A tagállamok a 2004/54/EK irányelv hatálya alá tartozó közúti alagutakba becsatlakozó úthálózati szakaszok közlekedésbiztonságát az ezen irányelv és a 2004/54/EK irányelv végrehajtásában részt vevő illetékes szervezetek bevonásával végzett egyesített közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok révén biztosítják. Az egyesített közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatokat a közlekedésbiztonság megfelelő szintjét biztosító kellő gyakorisággal, de legalább hatévente kell elvégezni.

(4) A 8. cikk szerint elfogadott iránymutatások sérelme nélkül a tagállamok iránymutatásokat fogadnak el az útépítési munkák ideiglenes közlekedésbiztonsági intézkedéseire vonatkozóan. Emellett megfelelő ellenőrzési rendszert vezetnek be annak biztosítására, hogy azokat az iránymutatásokat megfelelően alkalmazzák.

6a. cikk

Az üzemelő utakra vonatkozó nyomonkövetési eljárások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikk értelmében elvégzett hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérések nyomán tett megállapításokat célzott közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálat vagy közvetlen javító intézkedés kövesse.

(2) A célzott közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok elvégzésekor a tagállamok figyelembe vehetik a IIa. mellékletben foglalt indikatív elemeket.

(3) A célzott közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatokat szakértői csoportoknak kell elvégezniük. A szakértői csoport legalább egy tagjának meg kell felelnie a 9. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a célzott közúti közlekedésbiztonsági felülvizsgálatok nyomán tett megállapításokat a javító intézkedés szükségességét meghatározó, indokolással ellátott határozat meghozatala kövesse. Különösen, a tagállamok azonosítják azokat az útszakaszokat, amelyeken a közúti infrastruktúrán közlekedésbiztonsági célú fejlesztéseket szükséges végezni, valamint meghatározzák azokat az intézkedéseket, amelyeknek ezen útszakaszok közlekedésbiztonságának javítása céljából elsőbbséget kell élvezniük.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a javító intézkedések elsősorban olyan útszakaszokra irányuljanak, amelyek közlekedésbiztonsági szintje alacsony, valamint amelyek a biztonság javulása és a balesetekkel kapcsolatos költségek csökkentése tekintetében jelentős potenciállal bíró intézkedések végrehajtására adnak lehetőséget.

(6) A tagállamok a meghatározott javító intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából kockázatalapú, elsőbbséget élvező cselekvési tervet készítenek, és azt rendszeresen naprakésszé teszik.

6b. cikk

A védtelen úthasználók védelme

A tagállamok biztosítják, hogy a 3-6a. cikkben meghatározott eljárások végrehajtása során figyelembe vegyék a védtelen úthasználók igényeit.

6c. cikk

Útburkolati jelek és közúti jelzések

(1) A tagállamok az útburkolati jelekre és közúti jelzésekre vonatkozó meglévő és jövőbeli eljárásaik során különös figyelmet fordítanak a járművezetők és az automatizált vezetéstámogató rendszerek általi olvashatóság és észlelhetőség elősegítésére. Ezen eljárásoknak figyelembe kell venniük az egységes előírásokat, amennyiben ilyen egységes előírásokat a (3) bekezdéssel összhangban megállapítottak.

(2) A Bizottság által létrehozott szakértői csoportnak legkésőbb 2021. júniusig értékelnie kell az egységes előírások - ideértve az útburkolati jelek és közúti jelzések operatív felhasználásának biztosítását célzó különböző elemeket is - megállapításának lehetőségét, az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatóságának és észlelhetőségének támogatása céljából. E csoportnak a tagállamok által kijelölt szakértőkből kell állnia. Az értékelésnek magában kell foglalnia az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával folytatott konzultációt is.

Az értékelés során különösen a következő elemeket kell figyelembe venni:

a) a különböző vezetőtámogató technológiák és az infrastruktúra közötti interakció;

b) az időjárás és a légköri jelenségek, valamint a forgalom hatása az Unió területén lévő útburkolati jelekre és közúti jelzésekre;

c) a különböző technológiák esetében szükséges fenntartási munkák típusa és gyakorisága, a becsült költségeket is beleértve.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a tagállamok útburkolati jelei és közúti jelzései operatív felhasználásának biztosítását célzó, az (1) bekezdésben említett tagállami eljárásokkal kapcsolatos egységes előírások megállapítására, az útburkolati jelek és közúti jelzések járművezetők és automatizált vezetéstámogató rendszerek általi tényleges olvashatósága és észlelhetősége tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem érintik az Európai Szabványügyi Bizottságnak az útburkolati jelekre és közúti jelzésekre vonatkozó szabványokkal kapcsolatos hatáskörét.

6d. cikk

Tájékoztatás és átláthatóság

A Bizottság közzéteszi az ezen irányelv hatálya alá tartozó közúti hálózat online hozzáférhető európai térképét, kiemelve az 5. cikk (6) bekezdésében említett különböző kategóriákat.

6e. cikk

Önkéntes jelentés

A tagállamok egy olyan önkéntes adatszolgáltatási nemzeti rendszer létrehozására törekszenek, amely közúti eseményekre és a biztonsággal kapcsolatos bármely más - az adatszolgáltató által a közúti infrastruktúra biztonságára nézve tényleges vagy potenciális veszélyként érzékelt - információra vonatkozó, úthasználók és járművek által továbbított adatok összegyűjtésének elősegítése érdekében minden úthasználó számára online hozzáférhető.

7. cikk

Adatkezelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes szervezet baleseti jelentést készítsen az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott útszakaszon bekövetkezett minden egyes halálos balesetről. A tagállamok törekednek arra, hogy a baleseti jelentés valamennyi, a IV. mellékletben felsorolt adatelemet tartalmazza.

1a. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben iránymutatást nyújt a balesetek súlyosságára vonatkozóan jelentendő információk, többek között a halálesetek és sérültek száma tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A tagállamok kiszámítják a területükön előforduló halálos kimenetelű, illetve a súlyos sérüléssel járó baleset átlagos szociális költségét. A tagállamok további különbségeket is tehetnek a költségek között, amelyeket legalább ötévente frissítenek.

8. cikk

Az iránymutatások elfogadása és közlése

(1) Ha még nem léteznek iránymutatások, a tagállamok biztosítják, hogy 2011. december 19-ig iránymutatásokat fogadjanak el annak érdekében, hogy támogassák az illetékes szervezeteket ezen irányelv alkalmazásában.

(2) A tagállamok ezeket az iránymutatásokat elfogadásukat vagy módosításukat követő három hónapon belül közlik a Bizottsággal.

(3) A Bizottság az iránymutatásokat nyilvános honlapon elérhetővé teszi.

9. cikk

Az auditorok kinevezése és képzése

(1) Ha ilyen tantervek még nem léteznek, a tagállamok biztosítják, hogy 2011. december 19-ig képzési tanterveket fogadjanak el a közúti biztonsági auditorok számára.

1a. A képzésüket 2024. december 17. után megkezdő közúti biztonsági auditorok esetében a tagállamok biztosítják, hogy a közúti biztonsági auditorok képzési tanterve magában foglalja a védtelen úthasználókkal és az ilyen úthasználóknak szánt infrastruktúrával kapcsolatos szempontokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a közúti biztonsági auditorok ezen irányelv keretében meghatározott feladatokat látnak el, képesítési bizonyítványt adó alapképzésen és rendszeres időközönként továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az útbiztonsági ellenőrök képesítési bizonyítvánnyal rendelkezzenek. Az irányelv hatálybalépése előtt megszerzett bizonyítványokat el kell ismerni.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az auditorokat az alábbi követelményekkel összhangban nevezzék ki:

a) megfelelő tapasztalat vagy képzettség az úttervezés, a közúti biztonság tervezése és a balesetek elemzése terén;

b) a 8. cikk szerinti iránymutatások tagállamok általi elfogadásától számított két évet követően az útbiztonsági ellenőrzéseket kizárólag a (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő auditorok vagy ilyen auditorokat magukban foglaló szakértői csoportok végezhetik;

c) az auditor az audit időpontjában nem vehet részt az érintett infrastrukturális beruházás tervezésében vagy üzemeltetésében.

10. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

Az uniós utak biztonságának javítása érdekében a Bizottság rendszert hoz létre az információk és a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréje érdekében, amely kiterjed többek között a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó képzési tantervekre, a meglévő közúti infrastruktúrával kapcsolatos közlekedésbiztonsági projektekre, valamint a bevált közúti közlekedésbiztonsági technológiákra.

11. cikk

A közlekedésbiztonság-kezelési gyakorlatok folyamatos javítása

(1) A Bizottság a megfelelő meglévő nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalatára építve elősegíti és strukturálja a tudás és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét az Európai Unió közúti infrastruktúráját érintő biztonságkezelési gyakorlatok folyamatos javítása érdekében.

(3) A műszaki biztonsági vonatkozásokkal kapcsolatos kérdésekben adott esetben konzultálni lehet a közúti infrastruktúrák közlekedésbiztonsága és kezelése terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel.

11a. cikk

Jelentés

(1) A tagállamok 2025. október 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az 5. cikk szerint értékelt teljes úthálózat közlekedésbiztonsági osztályozásáról. A jelentésnek lehetőség szerint egységes módszertanon kell alapulnia. Adott esetben a jelentésnek ki kell terjednie a nemzeti szinten naprakésszé tett iránymutatások rendelkezéseinek jegyzékére is, ideértve különösen a technológiai fejlemények és a védtelen úthasználók védelme tekintetében elért eredményeket. 2025. október 31-től e jelentéseket ötévente kell benyújtani.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett nemzeti jelentések elemzése alapján, először 2027. október 31-ig, majd azt követően ötévente jelentést készít és nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, különösen az (1) bekezdésben említett elemek tekintetében, valamint a további lehetséges intézkedésekről, többek között ezen irányelv felülvizsgálatáról és a műszaki fejlődés szerinti lehetséges kiigazításáról.

12. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12a. cikkel összhangban a mellékleteket módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a mellékleteket a műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.

12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 12. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. december 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 2 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 12. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

13. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

14. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2010. december 19-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul továbbítják a Bizottsághoz.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen fogadnak el.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A KÖZÚTI BIZTONSÁGI HATÁSVIZSGÁLATOK INDIKATÍV ELEMEI

1. A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei:

a) probléma-meghatározás;

b) a jelenlegi helyzet és a "semmit nem teszünk" forgatókönyv;

c) közlekedésbiztonsági célok;

d) a javasolt alternatívák közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése;

e) az alternatívák összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést is;

f) a lehetséges megoldások felsorolása.

2. Figyelembe veendő elemek

a) halálesetek és balesetek, csökkentési célkitűzések a "semmit nem teszünk" forgatókönyvhöz képest;

b) útkiválasztási és utazási módok;

c) a meglévő hálózatra kifejtett lehetséges hatás (pl. kijáratok, elágazások, vasúti átjárók);

d) úthasználók, ideértve a veszélyeztetett úthasználókat is (pl. gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok);

e) forgalom (például a forgalom mértéke, a forgalom típus szerinti besorolása), ideértve a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogos- és kerékpárforgalmat;

f) évszakhoz kapcsolódó és éghajlati feltételek;

g) elegendő számú, a közlekedés szempontjából biztonságos pihenőhely megléte;

h) szeizmikus tevékenységek.

II. MELLÉKLET

A KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITOK INDIKATÍV ELEMEI

1. Kritériumok az engedélyezési tervezés szakaszában:

a) földrajzi hely (pl. földcsuszamlás-, árvíz- vagy lavinaveszély), évszakhoz kapcsolódó és éghajlati feltételek, valamint szeizmikus tevékenységek;

b) a csomópontok típusai és a közöttük lévő távolság;

c) a sávok száma és típusa;

d) az új útra felengedhető forgalom fajtái;

e) az út funkciója a hálózaton belül;

f) az időjárási viszonyok;

g) a tényleges sebességek;

h) keresztmetszetek (pl. az útpálya szélessége, kerékpáros sávok, gyalogutak);

i) vízszintes és függőleges nyomvonal;

j) látási viszonyok;

k) a csomópontok elrendezése;

l) tömegközlekedési eszközök és infrastruktúra;

m) közutak és vasutak szintbeli kereszteződései;

n) a védtelen úthasználókra vonatkozó intézkedések:

i. a gyalogosokra vonatkozó intézkedések,

ii. a kerékpárosokra vonatkozó intézkedések, ideértve alternatív útvonalak meglétét, illetve a kerékpáros közlekedés elkülönítését a nagy sebességű gépjárműforgalomtól,

iii. a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használóira vonatkozó intézkedések,

iv. a gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek sűrűsége és elhelyezkedése,

v. a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó intézkedések a terület érintett útjain,

vi. a gyalogosok és a kerékpárosok elkülönítése a nagy sebességű gépjárműforgalomtól, illetve alternatív útvonalak megléte alsóbbrendű utakon.

2. Kritériumok a kiviteli tervezés szakaszában:

a) elrendezés;

b) következetes közúti jelzések és útburkolati jelek;

c) utak és útkereszteződések megvilágítása;

d) út menti berendezések;

e) út menti környezet a növényzetet is ideértve;

f) rögzített akadályok az út mentén;

g) a közlekedés szempontjából biztonságos pihenőhelyek kialakítása;

h) a védtelen úthasználókra vonatkozó intézkedések:

i. a gyalogosokra vonatkozó intézkedések,

ii. a kerékpárosokra vonatkozó intézkedések,

iii. a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használóira vonatkozó intézkedések,

i) a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (útelválasztók és ütközési akadályok a veszélyeztetett úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére).

3. Kritériumok a megnyitás előtti szakaszban:

a) az úthasználók biztonsága és a látási viszonyok különböző körülmények között, például sötétben és normális időjárási viszonyok között;

b) közúti jelzések és útburkolati jelek olvashatósága;

c) az útburkolatok állapota.

4. Kritériumok a működés korai szakaszában: a közúti biztonság értékelése a közlekedők tényleges magatartása alapján.

Az auditok bármely szakaszban előírhatják az előző szakaszok kritériumainak ismételt vizsgálatát.

IIa. MELLÉKLET

A CÉLZOTT KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK INDIKATÍV ELEMEI

1. Út vonalvezetése és keresztmetszet:

a) látási viszonyok és látótávolságok;

b) sebességhatár és sebességzónák;

c) önmagát magyarázó nyomvonal (azaz a nyomvonal úthasználók általi "értelmezhetősége");

d) szomszédos ingatlanok és fejlesztési területek elérhetősége;

e) vészhelyzeti és szervizjárművek általi hozzáférés;

f) beavatkozások hidaknál és közműalagutaknál;

g) út menti elrendezés (leállósávok, útpadkák, lejtő és töltésrézsűk).

2. Útkereszteződések és különszintű csomópontok:

a) útkereszteződés/különszintű csomópont típusának megfelelősége;

b) útkereszteződés/különszintű csomópont elrendezésének geometriája;

c) különszintű csomópontok láthatósága és olvashatósága (észlelése);

d) láthatóság a különszintű csomópontonál;

e) a többlet forgalmi sávok elrendezése az útkereszteződéseknél;

f) a különszintű csomópont forgalomtechnikai kialakítása (például ellenőrzött megállás, forgalomirányítási jelek stb.);

g) gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek jelenléte.

3. A védtelen úthasználókra vonatkozó intézkedések:

a) a gyalogosokra vonatkozó intézkedések;

b) a kerékpárosokra vonatkozó intézkedések;

c) a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használóira vonatkozó intézkedések;

d) tömegközlekedési eszközök és infrastruktúra;

e) közutak és vasutak szintbeli keresztezései (feltüntetve különösen az átjáró típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással vagy nem, kézi vagy automatizált vezérlésű-e).

4. Megvilágítás, jelzőtáblák és burkolati jelek:

a) következetes közúti jelzések, amelyek nem zavarják a látási viszonyokat;

b) a közúti jelzések olvashatósága (elhelyezkedés, méret, szín);

c) útirányjelző táblák;

d) következetes útburkolati jelek és elhatárolás;

e) az útburkolati jelek olvashatósága (elhelyezkedés, méret és fényvisszavetési képesség száraz, illetve nedves időjárási körülmények között);

f) az útburkolati jelek megfelelő kontrasztja;

g) a megvilágítandó utak és útkereszteződések megvilágításának minősége;

h) megfelelő út menti berendezések.

5. Forgalomirányító jelzések:

a) működési feltételek;

b) láthatóság.

6. Tárgyak, rálátási területek és közúti visszatartó rendszerek:

a) út menti környezet, a növényzetet is ideértve;

b) út menti veszélyek és az útpálya vagy kerékpárút szélétől számított távolság;

c) a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (útelválasztók és ütközési akadályok a védtelen úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére);

d) az ütközési akadályok végződésének megfelelő kialakítása;

e) megfelelő közúti visszatartó rendszerek a hidaknál és közműalagutaknál;

f) kerítések (belépési korlátozással érintett utakon).

7. Útburkolat:

a) útburkolati hibák;

b) burkolat érdessége;

c) laza anyag/murva/kő;

d) tócsa, vízelvezető.

8. Hidak és alagutak:

a) hidak jelenléte és száma;

b) alagutak jelenléte és száma;

c) az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

9. Egyéb kérdések:

a) biztonságos parkolóhelyek és pihenőhelyek kialakítása;

b) tehergépjárművekre vonatkozó intézkedések;

c) vakító fényszóró;

d) útépítési munkák;

e) nem biztonságos út menti tevékenységek;

f) megfelelő tájékoztatás az ITS berendezésben (például változtatható jelzésképű táblák);

g) vadak és állatok;

h) iskolaövezetre figyelmeztető táblák (adott esetben).

III. MELLÉKLET

A HÁLÓZATI SZINTŰ KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK INDIKATÍV ELEMEI

1. Általános elemek:

a) úttípus az összekötött régiók/települések típusa és mérete alapján;

b) útszakasz hossza;

c) terület típusa (lakott területen, lakott területen kívül);

d) földhasználat (oktatási, kereskedelmi, ipari és gyártási, lakóövezeti, gazdálkodási és mezőgazdasági, beépítetlen területek);

e) ingatlanra való bejutási pontok sűrűsége;

f) szervizút jelenléte (például boltokhoz vezető utak);

g) útépítési munkák jelenléte;

h) parkoló jelenléte.

2. A forgalom nagysága:

a) a forgalom nagysága;

b) megfigyelt motorkerékpár-forgalom;

c) megfigyelt kétoldali "út menti" és "keresztező" gyalogosforgalom;

d) megfigyelt kétoldali "út menti" és "keresztező" kerékpárforgalom;

e) megfigyelt tehergépjármű-forgalom;

f) a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogosforgalom;

g) a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült kerékpárforgalom.

3. Baleseti adatok:

a) halálesetek száma, helye és oka úthasználó-csoportonként;

b) súlyos sérülések száma és helye úthasználó-csoportonként.

4. Üzemeltetési jellemzők:

a) sebességkorlát (általános, motorkerékpárokra, tehergépjárművekre);

b) üzemi sebesség (85 %-os);

c) sebességszabályozás és/vagy forgalomcsillapítás;

d) ITS berendezések jelenléte: torlódásra figyelmeztető jelzés, változtatható jelzésképű táblák;

e) iskolaövezetre figyelmeztető tábla;

f) az iskola előtti átkelőhelyen ellenőr jelenléte előre meghatározott időszakokban.

5. Geometriai jellemzők:

a) keresztmetszet jellemzői (sávok száma, típusa és szélessége, középső elválasztósáv elrendezése és anyaga, kerékpáros sávok, gyalogutak stb.), beleértve azok változtathatóságát;

b) vízszintes vonalvezetés;

c) esések és magassági vonalvezetés;

d) látási viszonyok és látótávolságok.

6. Tárgyak, tiszta terek és közúti visszatartó rendszerek:

a) út menti környezet és rálátási területek;

b) merev akadályok az út mentén (villanyoszlopok, fák stb.);

c) akadályok út szélétől számított távolsága;

d) akadályok sűrűsége;

e) lassító harántcsíkozás;

f) közúti visszatartó rendszerek.

7. Hidak és alagutak:

a) hidak jelenléte és száma, valamint az azokat érintő információk;

b) alagutak jelenléte és száma, valamint az azokat érintő információk;

c) az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

8. Útkereszteződések:

a) útkereszteződések típusa és útkereszteződések száma (feltüntetve különösen a forgalomirányítás típusát, valamint a kiemelt kanyarodó irányok jelenlétét);

b) osztályozósávok jelenléte;

c) útkereszteződések minősége;

d) keresztező út mérete;

e) szintbeli keresztezés jelenléte (feltüntetve különösen az átjáró típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással vagy nem, kézi vagy automatizált vezérlésű-e).

9. Fenntartás:

a) útburkolati hibák;

b) útburkolat érdessége;

c) leállósáv állapota (ideértve a növényzetet is);

d) a jelzőtáblák, a burkolati jelek és azelhatárolás állapota;

e) közúti visszatartó rendszerek állapota.

10. A védtelen úthasználókat kiszolgáló létesítmények:

a) gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és felüljárók);

b) kerékpáros átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és felüljárók);

c) gyalogoskorlát;

d) járda vagy külön létesítmény jelenléte;

e) kerékpáros létesítmények és azok típusa (kerékpárutak, kerékpársávok, egyéb);

f) gyalogos átkelőhelyek minősége az egyes létesítmények láthatóságára és útjelzésére figyelemmel;

g) gyalogos és kerékpáros átkelőhelyek a hálózatba becsatlakozó alárendelt út kezdeti szakaszán;

h) elkülönített létesítmények hiányában alternatív útvonalak megléte a gyalogosok és a kerékpárosok számára.

11. Ütközés előtti/utáni rendszerek, amelyek enyhítik a közúti sérüléseket és azok súlyosságát:

a) hálózati operatív központok és egyéb járőrszolgálati létesítmények;

b) a balesetek vagy biztonsági események megelőzése érdekében az úthasználók közlekedési feltételekről való tájékoztatására szolgáló mechanizmusok;

c) a biztonsági események automatikus észlelésére szolgáló rendszerek: érzékelők és kamerák;

d) a biztonsági események kezelésére szolgáló rendszerek;

e) a mentőszolgálatokkal való kommunikációra szolgáló rendszerek.

IV. MELLÉKLET

A BALESETI JELENTÉSBEN SZEREPLŐ BALESETI INFORMÁCIÓK

A baleseti jelentéseknek az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

1. a baleset (lehető legpontosabb) helyszíne, beleértve a GNSS koordinátákat is;

2. a baleset helyének képei és/vagy ábrái;

3. a baleset napja és időpontja;

4. információ az útról, például a terület típusa, az út típusa, a csomópont típusa, ideértve a jelzéseket is, a sávok száma, az út felülete, időjárási és fényviszonyok, sebességkorlátozás, út menti akadályok;

5. a baleset súlyossága;

6. az érintett személyek jellemzői, mint pl. életkor, nem, nemzetiség, véralkoholszint, a biztonsági eszközök használata vagy annak elmulasztása;

7. az érintett járművek adatai (típus, kor, ország, esetleges biztonsági berendezések, az alkalmazandó jogszabályok által előírt utolsó rendszeres műszaki vizsga időpontja);

8. a baleset adatai, mint pl. a baleset típusa, az ütközés típusa, a jármű és a vezető manőverei;

9. lehetőség szerint a baleset és a baleseti helyszínelés időpontja, illetve a baleseti mentőszolgálat megérkezése között eltelt időtartammal kapcsolatos információ.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

( 2 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).