Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

32013R1315[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete ( 2013. december 11. ) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE

(2013. december 11.)

a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet iránymutatásokat határoz meg a kétrétegű struktúrából, egy átfogó hálózatból és az arra épülő törzshálózatból álló transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését illetően. Az iránymutatások meghatározzák a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésének prioritásait.

(2) E rendelet közös érdekű projekteket azonosít és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a transzeurópai közlekedési hálózat kezelése során meg kell felelni.

(3) E rendelet meghatározza a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésének prioritásait.

(4) Ez a rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítására vonatkozó intézkedéseket határoz meg. A közös érdekű projektek végrehajtása attól függ, hogy a projektek milyen kidolgozottsági szintet értek el, hogy mennyire felelnek meg az uniós és a nemzeti jognak, valamint hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő pénzügyi források, a tagállamok vagy az Unió pénzügyi kötelezettségvállalásának sérelme nélkül.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet az I. mellékletben meghatározott transzeurópai közlekedési hálózatra kell alkalmazni. Az említett melléklet egyrészt közlekedési infrastruktúrát és telematikai alkalmazásokat, másrészt az ilyen infrastruktúra hatékony kezelését és használatát elősegítő, és a fenntartható és hatékony közlekedési szolgáltatásokat lehetővé tevő intézkedéseket foglal magában.

(2) A transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúrájának részét képezi a vasúti, belvízi, közúti, tengeri és légi közlekedés, valamint a multimodális közlekedéshez szükséges infrastruktúra, a II. fejezet vonatkozó szakaszaiban meghatározottak szerint.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"közös érdekű projekt" : az e rendeletben előírt követelményeknek megfelelően és e rendelet rendelkezéseivel összhangban végrehajtott valamennyi projekt;

b)

"szomszédos ország" : az európai szomszédságpolitika és ezen belül a stratégiai partnerség hatálya alá tartozó, illetve a bővítési politika, az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó ország;

c)

"harmadik ország" : egy szomszédos ország vagy bármely más olyan ország, amellyel az Unió e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása során együttműködhet;

d)

"európai hozzáadott érték" : a projekt azon értéke, amely a kizárólag az adott tagállam vonatkozásában létrejövő potenciális értéken felül olyan jelentős javulást eredményez a tagállamok közötti közlekedési összeköttetésekben vagy forgalomáramlásban is, amely megmutatkozik a hatékonyság, a fenntarthatóság, a versenyképesség vagy a kohézió terén, és összhangban van a 4. cikkben foglalt célkitűzésekkel;

e)

"infrastruktúra-kezelő" : olyan szervezet vagy vállalkozás, amely feladata különösen közlekedési infrastruktúra létrehozása vagy karbantartása. Ebbe beletartozhat az infrastruktúra ellenőrzési és biztonsági rendszereinek irányítása is;

f)

"telematikai alkalmazások" : olyan információs, kommunikációs, navigációs vagy helymeghatározó technológiát alkalmazó rendszerek, amelyek lehetővé teszik a transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúrájának, mobilitásának és forgalmának a hatékony irányítását, és értéknövelt szolgáltatásokat nyújtanak a polgárok és az üzemeltetők számára, beleértve a hálózat biztonsági, védelmi és környezetvédelmi szempontból megfelelő, valamint kapacitás-hatékony használatát. Ezek lehetnek fedélzeti berendezések, amennyiben a hozzájuk tartozó infrastruktúra-elemekkel oszthatatlan rendszert alkotnak. Ide tartoznak a g)-l) pontokban említett rendszerek, technológiák és szolgáltatások;

g)

"intelligens közlekedési rendszer (ITS)" : a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározott rendszer;

h)

"légiforgalmi szolgáltatási rendszer" : az 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) és a 219/2007/EK tanácsi rendeletben ( 3 ) foglalt európai légiszolgáltatási főtervben meghatározott rendszer;

i)

"hajómegfigyelési és információs rendszerek (VTMIS)" : a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 4 ) foglaltaknak megfelelően automatikus hajóazonosító rendszerekből (AIS), a hajók nagy hatókörű azonosítására és nyomon követésére szolgáló rendszerekből (LRIT), parti radarrendszerekből és rádiókommunikációs rendszerekből származó információkat használó, forgalom és tengeri szállítás megfigyelésére és irányítására kiépített rendszerek, a nemzeti tengeri információcsere-rendszer (SafeSeaNet) integrációját is beleértve;

j)

"folyami információs szolgáltatások (RIS)" : a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) meghatározott, belvízi közlekedésben használt információs és kommunikációs technológiák;

k)

"elektronikus tengerhajózási szolgáltatások" : a tengeri közlekedési ágazatban az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére és az áruszállítmányok tengeren és kikötői területeken történő továbbításának elősegítésére használt fejlett és átjárható információs technológiákat - többek között egyablakos ügyintézési rendszereket, például a tengeri közlekedési ágazatra vonatkozó, a 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 6 ) foglalt egyablakos ügyintézést, a kikötők közötti információs rendszereket és a vonatkozó váminformációs rendszereket - alkalmazó szolgáltatások;

l)

"Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS)" : a 2006/679/EK bizottsági határozatban ( 7 ) és 2006/860/EK bizottsági határozatban ( 8 ) meghatározott rendszer;

m)

"határokon átnyúló szakasz" : azon szakasz, amely biztosítja valamely közös érdekű projekt folytonosságát azon legközelebbi városi csomópontok között, amelyek valamely két tagállam közötti, illetve egy tagállam és egy szomszédos ország közötti határ két oldalán helyezkednek el;

n)

"multimodális közlekedés" : személyek, vagy áruk, vagy mindkettő szállítása két vagy több közlekedési mód révén;

o)

"átjárhatóság" : egy közlekedési módon belüli infrastruktúra szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételeket magában foglaló azon képessége, amely lehetővé teszi a forgalom biztonságos és zavartalan, az adott infrastruktúra vagy közlekedési mód vonatkozásában előírt teljesítményszintnek megfelelő áramlását;

p)

"városi csomópont" : városi terület, ahol a transzeurópai közlekedési hálózat közlekedési infrastruktúrája - így például a városi térségben és annak környékén elhelyezkedő kikötők és utasforgalmi terminálok, vasútállomások, logisztikai platformok, áruterminálok - kapcsolódik az infrastruktúra más részeivel és a regionális és helyi forgalmi infrastruktúrával;

q)

"szűk keresztmetszet" : fizikai, műszaki vagy működésbeli korlát, amely a rendszer meghibásodásához vezet, így hátrányosan befolyásolja a távolsági vagy határokon átnyúló forgalom folytonosságát, és amely új infrastruktúra létrehozásával vagy a meglévő infrastruktúra jelentős korszerűsítésével szüntethető meg, ami a szűk keresztmetszetből adódó problémákat megoldó, érdemi javulást képes előidézni;

r)

"logisztikai platform" : olyan terület, amely közvetlenül kapcsolódik a transzeurópai közlekedési hálózat közlekedési infrastruktúrájához, beleértve legalább egy áruterminált, és lehetővé teszi logisztikai tevékenységek elvégzését;

s)

"áruterminál" : legalább két közlekedési mód vagy két eltérő vasúti rendszer közötti áruátrakás és áruk ideiglenes tárolása céljára felszerelt létesítmény, például kikötő, belvízi kikötő, repülőtér és vasúti-közúti terminál;

t)

"társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés" : egy projekt értékének elismert módszertanon alapuló, számszerűsített előzetes értékelése, amely figyelembe vesz minden vonatkozó társadalmi, gazdasági, éghajlati és környezetvédelmi előnyt és költséget. Az éghajlati és környezetvédelmi költségek és haszon elemzésének a 2011/92/EU irányelv alapján elvégzett környezeti hatásvizsgálaton kell alapulnia;

u)

"elszigetelt hálózat" : egy tagállamnak a szabványos európai névleges nyomtávolságtól (1 435 mm) eltérő nyomtávolságú vasúti hálózata vagy annak egy része, amely tekintetében a gazdasági költség-haszon szempont alapján bizonyos jelentős infrastrukturális beruházások nem indokolhatók a hálózatnak a földrajzi elkülönülésből vagy a periférikus helyzetből eredő sajátosságai miatt;

v)

"NUTS-régió" : a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában meghatározott régió;

w)

"alternatív tiszta üzemanyagok" : a közlekedés energiaellátásában a fosszilis tüzelőanyagokat legalább részben helyettesítő, így a közlekedés széntelenítését elősegítő és a közlekedési ágazat környezeti teljesítményét javító olyan üzemanyagok, mint például a villamos energia, a hidrogén, a bioüzemanyagok (folyadékok), a szintetikus üzemanyagok, a metán (földgáz (CNG és LNG) és biometán) és a cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG).

4. cikk

A transzeurópai közlekedési hálózat célkitűzései

A transzeurópai közlekedési hálózat erősíti az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohézióját, hozzájárul az egységes, fenntartható és hatékony európai közlekedési térség létrehozásához, megsokszorozza a felhasználók számára az előnyöket és elősegíti az inkluzív növekedést. Európai hozzáadott értéket képvisel azáltal, hogy hozzájárul a következő négy kategóriába tartozó célkitűzések megvalósításához:

a) kohézió a következők révén:

i. az Unió összes régiójának a hozzáférhetősége és összeköttetése, a távoli és a legkülső régiókat és a szigeteket, a peremterületeket és a hegyvidéki területeket is beleértve;

ii. a tagállamok infrastruktúrájában fennálló minőségi különbségek csökkentése;

iii. egyrészt a távolsági forgalomra, másrészt pedig a regionális és helyi forgalomra irányuló közlekedési infrastruktúrák összekapcsolása mind a személy-, mind pedig az áruszállítás esetében;

iv. az Unió különböző részeinek egyedi helyzetét tükröző és az európai régiók kiegyensúlyozott lefedését biztosító közlekedési infrastruktúra;

b) hatékonyság a következők révén:

i. a szűk keresztmetszetek megszüntetése és a hiányzó kapcsolatok kialakítása mind a közlekedési infrastruktúrákon belül, mind pedig az ezek közötti kapcsolódási pontokon, a tagállamok területén belül és közöttük;

ii. a nemzeti közlekedési hálózatok összekapcsolása és átjárhatósága;

iii. az összes közlekedési mód optimális integrációja és összekapcsolása;

iv. a gazdaságilag hatékony, minőségi közlekedés előmozdítása, amely hozzájárul a további gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez;

v. az új és a meglévő infrastruktúra hatékony használata;

vi. innovatív technológiai és üzemeltetési koncepciók alkalmazása költséghatékony módon;

c) fenntarthatóság a következők révén:

i. az összes közlekedési mód fejlesztése olyan módon, amely hosszú távon biztosítja a fenntartható, gazdaságos és hatékony közlekedést;

ii. hozzájárulás az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a karbonszegény és tiszta közlekedéssel, az üzemanyag-biztonsággal, a külső költségek csökkentésével és a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzések megvalósításához;

iii. a karbonszegény közlekedés előmozdítása abból a célból, hogy a széndioxid-kibocsátás 2050-ig a vonatkozó uniós csökkentési célértékeknek megfelelően jelentős mértékben csökkenjen;

d) a használók számára az előnyök számának növelése a következők révén:

i. a felhasználók mobilitás és közlekedés iránti igényének kielégítése az Unión belül és a harmadik országok viszonylatában;

ii. biztonsági és védelmi szempontból megfelelő, magas minőségi normák biztosítása mind a személy-, mind pedig az áruszállítás számára;

iii. természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetén is a mobilitás lehetővé tétele, amely biztosítja a sürgősségi segélyszolgálatokhoz és mentési szolgálatokhoz való hozzáférést;

iv. infrastruktúrára vonatkozó olyan követelmények létrehozása különösen az átjárhatóság, a biztonság és a védelem területén, amelyek biztosítják a közlekedési szolgáltatások minőségét, hatékonyságát és fenntarthatóságát;

v. hozzáférhetőség az idős, mozgáskorlátozott és fogyatékossággal élő személyek számára.

5.cikk

Erőforrás-hatékony hálózat

(1) A transzeurópai közlekedési hálózatot erőforrás-hatékony módon kell tervezni, fejleszteni és működtetni, az alábbiak révén:

a) a meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztése, javítása és karbantartása;

b) az infrastruktúra integrációjának és összekapcsolódásának optimalizálása;

c) az új technológiák és a telematikai alkalmazások bevezetése, amennyiben az gazdaságilag indokolt;

d) a más hálózatokkal, különösen a transzeurópai energia- és/vagy távközlési hálózatokkal elérhető szinergiák figyelembevétele;

e) a stratégiai környezeti hatás felmérése megfelelő tervek és programok létrehozása révén, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére gyakorolt hatás felmérése;

f) szükség esetén az infrastruktúra kapacitásának tervezésére és bővítésére irányuló intézkedések;

g) a közlekedési infrastruktúra - éghajlatváltozás, természeti vagy ember által okozott katasztrófák kapcsán fennálló - sérülékenységének kellő, a kihívások kezelésének érdekében való figyelembevétele.

(2) A transzeurópai közlekedési hálózat tervezése és fejlesztése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Unió különböző részein uralkodó egyedi körülményeket, például különösen az érintett régiók turisztikai szempontjait és domborzati viszonyait. A tagállamok a 49. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő korlátokon belül kiigazíthatják a szakaszok részletes nyomvonalát, biztosítva ezzel párhuzamosan az e rendeletben előírt követelmények betartását.

6. cikk

A transzeurópai közlekedési hálózat kétrétegű struktúrája

(1) A transzeurópai közlekedési hálózat fokozatos kialakítását elsősorban a hálózat kétrétegű struktúrájának létrehozásával kell megvalósítani, koherens és átlátható módszertani megközelítést alkalmazva, egy átfogó hálózat és egy törzshálózat ötvözésével.

(2) Az átfogó hálózat a transzeurópai közlekedési hálózat minden meglévő és tervezett közlekedési infrastruktúráját, továbbá az ilyen infrastruktúra hatékony, valamint társadalmi és környezetvédelmi szempontból fenntartható használatának előmozdítására irányuló intézkedéseket foglalja magában. A hálózatot a II. fejezettel összhangban kell létrehozni.

(3) A törzshálózat az átfogó hálózat azon részeiből áll, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat létrehozásával kapcsolatos célkitűzések eléréséhez stratégiai szempontból a legfontosabbak. A törzshálózatot a III. fejezettel összhangban kell meghatározni és létrehozni.

7. cikk

Közös érdekű projektek

(1) A közös érdekű projekteknek hozzá kell járulniuk a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséhez az új közlekedési infrastruktúra létrehozása, a már meglevő közlekedési infrastruktúra felújítása és bővítése, valamint a hálózat erőforrás-hatékony használatát előmozdító intézkedések révén.

(2) A közös érdekű projekteknek

a) hozzá kell járulniuk a célkitűzések 4. cikkben leírt négy kategóriájából legalább kettőnek a megvalósításához;

b) összhangban kell lenniük a II. fejezettel, a törzshálózat tekintetében pedig ezenfelül a III. fejezettel is;

c) a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés alapján gazdasági szempontból életképesnek kell lenniük;

d) európai hozzáadott értéket kell képviselniük.

(3) A közös érdekű projekt a teljes folyamatot magában foglalhatja, beleértve a megvalósíthatósági tanulmányokat és az engedélyezési eljárásokat, a végrehajtást és az értékelést.

(4) A tagállamok megteszik az összes szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a projekteket a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően hajtsák végre, különös tekintettel a környezetvédelemre, az éghajlatvédelemre, a biztonságra, a védelemre, a versenyre, az állami támogatásra, a közbeszerzésre, a közegészségügyre és a hozzáférhetőségre vonatkozó uniós jogi aktusokra.

(5) A közös érdekű projektek uniós pénzügyi támogatást kaphatnak a transzeurópai közlekedési hálózat tekintetében rendelkezésre álló eszközökből.

8. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

(1) Az Unió - akár pénzügyileg is - támogathat közös érdekű projekteket a transzeurópai közlekedési hálózatnak a szomszédos országok infrastruktúra-hálózataival történő összekapcsolása érdekében, amennyiben e projektek:

a) összekapcsolják a törzshálózatot a határátkelőhelyeken, és a forgalomáramlás, a határforgalom-ellenőrzés, a határőrizet és más határellenőrzési eljárások zökkenőmentes biztosításához szükséges infrastruktúrához kapcsolódnak;

b) a törzshálózat és a harmadik országok közlekedési hálózatai közötti kapcsolatot biztosítják, a fokozott gazdasági növekedés és versenyképesség érdekében;

c) a harmadik országokban található, az Unión belüli törzshálózat különböző részeit összekötő közlekedési infrastruktúrát egészítik ki;

d) forgalomirányítási rendszereket valósítanak meg ezekben az országokban;

e) a tengeri közlekedést és a tengeri gyorsforgalmi utakat mozdítják elő anélkül, hogy pénzügyi támogatást nyújtanának a harmadik országok kikötőinek;

f) a harmadik országokkal közös belvízi közlekedést könnyítik meg.

E projekteknek növelniük kell az egy vagy több tagállamban található transzeurópai közlekedési hálózatok kapacitását vagy hasznosságát.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az Unió az foglaltakon túl más projektek előmozdításában is együttműködhet - pénzügyi támogatás nyújtása nélkül - harmadik országokkal, amennyiben e projektek az alábbiakra irányulnak:

a) a transzeurópai közlekedési hálózat és a harmadik országok hálózatai közötti átjárhatóság előmozdítása;

b) a transzeurópai közlekedési hálózati politika harmadik országokba való kiterjesztésének az előmozdítása;

c) a harmadik országokkal folytatott légi közlekedés megkönnyítése a hatékony és fenntartható gazdasági növekedés és versenyképesség előmozdítása céljából, az egységes európai égbolt kiterjesztését és a jobb légiforgalmi szolgáltatási együttműködést is beleértve;

d) a tengeri közlekedés megkönnyítése és a harmadik országokkal összekötő tengeri gyorsforgalmi utak előmozdítása.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti projekteknek meg kell felelniük a II. fejezet vonatkozó rendelkezéseinek.

(4) A III. melléklet tartalmazza a transzeurópai közlekedési hálózat áttekintő térképeit egyes szomszédos országokra kiterjesztve.

(5) Az Unió a közös érdekű projektek előmozdítása érdekében a harmadik országokkal kapcsolatban alkalmazhatja az olyan meglevő koordinációs és pénzügyi eszközöket, mint a szomszédsági beruházási keret (NIF) vagy az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), illetve újakat hozhat létre és alkalmazhat.

(6) E cikk rendelkezéseire a nemzetközi megállapodásokra vonatkozó, az EUMSZ 218. cikkében meghatározott eljárások vonatkoznak.

II. FEJEZET

AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZAT

9. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az átfogó hálózatnak az alábbiakat kell teljesítenie:

a) meg kell felelnie az e rendelet I. mellékletében és II. melléklete 2. részében levő térképeknek és jegyzékeknek;

b) az infrastruktúra-elemek leírásával részletesebben meg kell azt határozni;

c) meg kell felelnie a közlekedési infrastruktúrákra vonatkozó, e fejezetben tárgyalt követelményeknek;

d) a közös érdekű projektek kijelölésének alapjául kell szolgálnia;

e) figyelembe kell vennie a tagállamok közlekedési infrastruktúráinak az átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott fizikai korlátait és domborzati viszonyait.

(2) A tagállamok minden lehetséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy az átfogó hálózat 2050. december 31-ig elkészüljön, és megfeleljen e fejezet vonatkozó rendelkezéseinek.

10. cikk

Általános prioritások

(1) Az átfogó hálózat fejlesztésekor általános prioritást kell biztosítani az alábbiakhoz szükséges intézkedéseknek:

a) az összes uniós régió vonatkozásában a fokozott hozzáférhetőség és összeköttetés biztosítása, egyben a szigetek, elszigetelt hálózatok, valamint a ritkán lakott, a távoli és a legkülső régiók egyedi eseteinek figyelembevétele;

b) a közlekedési módok optimális integrációjának és a közlekedési módok közötti átjárhatóságnak a biztosítása;

c) a hiányzó kapcsolatok kialakítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése, különösen a határokon átnyúló szakaszokat illetően;

d) az infrastruktúra hatékony és fenntartható használatának előmozdítása és szükség esetén a kapacitás növelése;

e) az infrastruktúra minőségének javítása vagy megőrzése a biztonság, a védelem, a hatékonyság, az éghajlatváltozással és adott esetben katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség, a környezeti teljesítmény, a társadalmi feltételek, a valamennyi felhasználó - köztük az idősek, a mozgáskorlátozott személyek, a fogyatékossággal élő személyek - számára való hozzáférhetőség, valamint a szolgáltatások minősége és a forgalomáramlás folyamatossága tekintetében;

f) telematikai alkalmazások megvalósítása és bevezetése, valamint az innovatív technológiai fejlesztés előmozdítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések kiegészítése érdekében különleges figyelmet kell fordítani az alábbiakhoz szükséges intézkedésekre:

a) az üzemanyag-biztonság biztosítása fokozott energiahatékonyság révén, valamint az alternatív, elsősorban karbonszegény vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások és meghajtórendszerek használatának előmozdításával;

b) az áthaladó vasúti és közúti szállítás negatív hatásainak való kitettség csökkentése a városi területek esetében;

c) az adminisztratív és műszaki akadályok lebontása, különösen a transzeurópai közlekedési hálózat átjárhatósága és a verseny tekintetében.

1. SZAKASZ

Vasúti közlekedési infrastruktúra

11. cikk

Az infrastruktúra elemei

(1) A vasúti közlekedési infrastruktúra különösen az alábbiakból áll:

a) nagysebességű és hagyományos vasútvonalak, beleértve az alábbiakat:

i. mellékvonalak;

ii. alagutak;

iii. hidak;

b) áruterminálok és logisztikai platformok a vasúti közlekedési módon belüli, illetve a vasúti és más közlekedési módok közötti áruátrakás céljára;

c) az I. mellékletben említett vonalak mentén levő állomások az utazók vasúti közlekedési módon belüli, illetve a vasúti és más közlekedési módok közötti átszállása érdekében;

d) az állomások, áruterminálok és logisztikai platformok összekapcsolása a transzeurópai közlekedési hálózat más közlekedési módjaival;

e) kapcsolódó berendezések;

f) telematikai alkalmazások.

(2) A vasútvonalak az alábbi formák egyikében valósulhatnak meg:

a) nagysebességű közlekedésre alkalmas vasútvonalak, amelyek:

i. speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek 250 km/h-es vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva;

ii. speciálisan továbbfejlesztett hagyományos vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva;

iii. speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és amelyeken a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani. E kategória magában foglalja többek között azon nagysebességű és hagyományos hálózatok közötti összekapcsoló vonalakat, az állomásokat keresztező vonalakat, a terminálokhoz, raktárokhoz való hozzáférést biztosító vonalakat is, amelyeken hagyományos sebességgel "nagysebességű" járművek közlekednek;

b) hagyományos közlekedésre épített vasútvonalak.

(3) A vasútvonalakkal kapcsolatos műszaki berendezések részét képezhetik az állomásokon, logisztikai platformokon és áruterminálokon használt villamosítási rendszerek, valamint a személyek fel- és leszállására, továbbá áru be- és kirakodására ott használt berendezések. Ide tartozhat minden, a járművek biztonságos, megbízható és hatékony működéséhez - ideértve a környezetre kifejtett hatásuk csökkentését és az átjárhatóság javítását is - szükséges létesítmény, így az automatikus vasúti nyomtávváltó berendezések is.

12. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

(1) Az áruterminálokat össze kell kötni az átfogó hálózat közúti vagy - amennyiben lehetséges - belvízi infrastruktúrájával.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vasúti infrastruktúra:

a) az elszigetelt hálózatok kivételével fel legyen szerelve az ERTMS rendszerrel;

b) az átfogó hálózat átjárhatóságának megvalósítása érdekében feleljen meg a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 9 ) és az irányelv végrehajtási intézkedéseinek;

c) feleljen meg a 2008/57/EK irányelv 6. cikke szerint elfogadott átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) követelményeinek, kivéve, ahol ez az adott ÁME, vagy a 2008/57/EK irányelv 9. cikke által meghatározott eljárás szerint megengedett;

d) az elszigetelt hálózatok kivételével a vágányvonalak - és amennyiben ez a villamosvasutak működtetéséhez szükséges - a mellékvonalak legyenek teljesen villamosítottak;

e) az áruterminálok hozzáférhetősége összhangban legyen a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 10 ) foglalt követelményekkel.

(3) Valamely tagállam kérésére a Bizottság kellően indokolt esetben mentességet adhat a 2008/57/EK irányelvben az ERTMS és a villamosítás tekintetében foglalt követelményeket meghaladó követelmények teljesítése alól.

13. cikk

A vasúti infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A vasúti infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott általános prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) az ERTMS megvalósítása;

b) az 1 435 mm-es névleges nyomtávolságra való áttérés;

c) a vasúti közlekedés által okozott zaj és vibráció hatásának enyhítése, elsősorban a járművekre és az infrastruktúrára vonatkozó intézkedések révén, ezen belül zajvédő falak segítségével;

d) az infrastruktúrára vonatkozó követelmények teljesítése és az átjárhatóság javítása;

e) a vasúti átjárók biztonsági szintjének javítása;

f) adott esetben a vasúti közlekedési infrastruktúra összekapcsolása a belvízi kikötők infrastruktúrájával;

2. SZAKASZ

Belvízi közlekedési infrastruktúra

14. cikk

Az infrastruktúra elemei

(1) A belvízi infrastruktúra különösen az alábbiakból áll:

a) folyók;

b) csatornák;

c) tavak;

d) kapcsolódó infrastruktúrák, például zsilipek, átemelők, hidak és tározók, továbbá a kapcsolódó árvízvédelmi intézkedések, amelyek pozitív hatást gyakorolhatnak a belvízi hajózásra;

e) belvízi kikötők, beleértve a kikötő területén történő szállításhoz szükséges infrastruktúrát;

f) kapcsolódó berendezések;

g) telematikai alkalmazások, beleértve a folyami információs szolgáltatásokat is;

h) a belvízi kikötők összekapcsolása a transzeurópai közlekedési hálózat más közlekedési módjaival.

(2) Ahhoz, hogy az átfogó hálózat részét képezzék, a belvízi kikötők éves áruátrakodási mennyiségének meg kell haladnia az 500 000 tonnát. A teljes éves áruátrakodási mennyiség alapjának az Eurostat által közzétett legutolsó rendelkezésre álló hároméves átlagot kell tekinteni.

(3) A belvízi utakkal kapcsolatos berendezések részét képezhetik a belvízi kikötőkben az áru be- és kirakodására használt berendezések. A kapcsolódó berendezések lehetővé tehetik különösen az olyan meghajtó- és üzemeltető rendszerek használatát, amelyek csökkentik a szennyezést - így például a levegő- és a vízszennyezést -, az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátást. Magukban foglalhatják a hulladék fogadására alkalmas létesítményeket, a part menti, villamosenergia-ellátást biztosító berendezéseket, a fáradtolaj gyűjtésére szolgáló berendezéseket, valamint az egész éves hajózhatóság biztosítását célzó, a jégtöréshez, a hidrológiai szolgáltatásokhoz, a kikötő kotrásához és a kikötő megközelítéséhez szükséges berendezéseket.

15. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok biztosítják a belvízi kikötők összeköttetését a közúti vagy vasúti infrastruktúrával.

(2) A belvízi kikötőknek legalább egy, minden üzemeltető előtt nyitva álló áruterminált kell biztosítaniuk megkülönböztetésmentes módon, átlátható díjak alkalmazásával.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy

a) a folyók, csatornák és tavak megfeleljenek a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (ECMT) új osztályozásában meghatározott IV. osztályú vízi utakra vonatkozó minimális követelményeknek, illetve e rendelet 35. és 36. cikkének sérelme nélkül biztosítják a hidak alatti szabad magasságot;

A tagállamok kérésére a Bizottság kellően indokolt esetekben mentességet adhat a merülésre (kevesebb mint 2,50 m) és a hidak alatti minimális magasságra (kevesebb mint 5,25 m) vonatkozó minimumkövetelmények alól;

b) a folyókat, csatornákat és tavakat úgy kell karbantartani, hogy jó hajózhatósági állapotuk megőrzése mellett az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályok se sérüljenek;

c) a folyók, csatornák és tavak rendelkezzenek folyami információs szolgáltatásokkal.

16. cikk

A belvízi infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A belvízi infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott általános prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) a meglevő belvízi utak esetében: a IV. osztályú belvízi utakra vonatkozó előírások teljesítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása;

b) adott esetben, a piaci igények kielégítése érdekében magasabb szint elérése a korszerűsítés és az új vízi utak vonatkozásában, az ECMT infrastruktúrákra vonatkozó műszaki szempontjaival összhangban;

c) telematikai alkalmazások bevezetése, beleértve a folyami információs szolgáltatásokat is;

d) a belvízi kikötők infrastruktúrájának összekapcsolása a vasúti teherszállítási és közúti közlekedési infrastruktúrával;

e) kiemelt figyelem fordítása a természetes állapothoz közeli, szabad folyású folyókra, amelyek következésképpen különleges intézkedések tárgyát képezhetik;

f) a fenntartható belvízi közlekedés előmozdítása;

g) a kikötő területén történő szállításhoz szükséges infrastruktúra korszerűsítése és kapacitásának bővítése.

3. SZAKASZ

Közúti közlekedési infrastruktúra

17. cikk

Az infrastruktúra elemei

(1) A közúti közlekedési infrastruktúra különösen az alábbiakból áll:

a) jó minőségű közutak, beleértve az alábbiakat:

i. hidak;

ii. alagutak;

iii. útelágazások;

iv. útkereszteződések;

v. csomópontok;

vi. burkolt leállósávok;

b) parkolók és pihenőhelyek;

c) kapcsolódó berendezések;

d) telematikai alkalmazások, beleértve az intelligens közlekedési rendszereket is;

e) áruterminálok és logisztikai platformok;

f) az áruterminálok és logisztikai platformok összekapcsolása a transzeurópai közlekedési hálózat más közlekedési módjaival;

g) távolsági autóbusz-állomások.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jó minőségű közutak azok a közutak, amelyek fontos szerepet játszanak a távolsági áruszállításban és személyforgalomban, közel hozzák egymáshoz a fő városi és gazdasági központokat, összekapcsolódnak más közlekedési módokkal, és összekötik a hegyvidéki, félreeső, tengerparttal nem rendelkező és periférikus NUTS 2-régiókat az Unió központi régióival. E közutakat a biztonságos közlekedés lehetővé tétele érdekében megfelelő módon karban kell tartani.

(3) A jó minőségű közutakat kifejezetten gépjármű-forgalomra kell tervezni és építeni; ezeknek autópályáknak, gyorsforgalmi utaknak vagy stratégiai jelentőségű főutaknak kell lenniük.

a) Az autópálya kifejezetten gépjármű-forgalomra tervezett és épített út, amely nem szolgálja ki a mellette fekvő ingatlanokat, és amely:

i. különleges pontokat vagy átmeneti időszakokat kivéve külön útpályán vezeti a forgalom két irányát, amelyeket egymástól egy forgalomtól elzárt elválasztósávval vagy kivételes esetben más módon választanak el;

ii. szintben nem keresztez közutat, vasúti vagy villamosvágányt, kerékpárutat vagy gyalogutat; valamint

iii. kifejezetten autópályaként van kitáblázva.

b) A gyorsforgalmi út a gépjárműforgalom számára tervezett, elsősorban csomópontokon és jelzőlámpával szabályozott útkereszteződéseken keresztül elérhető út, amely esetében

i. az útpályán tilos a megállás és a parkolás; valamint

ii. szintben nem keresztez vasúti vagy villamosvágányt.

c) A stratégiai jelentőségű főút olyan közút, amely nem autópálya vagy gyorsforgalmi út, de amely az (1) és (2) bekezdésben említett jó minőségű közútnak minősül.

(4) Az utakhoz kapcsolódó berendezések közé tartozhatnak különösen a forgalomirányító, a tájékoztató és útvonaltervező, a használatidíj-beszedő, a biztonsági, a negatív környezeti hatásokat csökkentő, az alternatív meghajtású járművek üzemanyaggal való feltöltésére vagy újratöltésére szolgáló és a haszongépjárművek biztonságos parkolásához szükséges berendezések.

18. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

A tagállamok biztosítják, hogy

a) a közutak megfeleljenek a 17. cikk (3) bekezdése a), b) vagy c) pontja rendelkezéseinek;

b) a közúti közlekedési infrastruktúra biztonsága, valamint annak felügyelete és, ahol szükséges, javítása megoldott legyen a 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) szerinti eljárásnak megfelelően;

c) a több mint 500 m hosszú közúti alagutak megfeleljenek a 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 12 );

d) adott esetben biztosítva legyen az útdíjszedési rendszerek átjárhatósága a 2004/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 13 ) és a 2009/750/EK bizottsági határozatnak ( 14 ) megfelelően;

e) a valamely hatóság által a közúti közlekedési infrastruktúra tekintetében megvalósított intelligens közlekedési rendszerek megfeleljenek a 2010/40/EU irányelvnek, továbbá hogy azok megvalósítására az ezen irányelv alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban kerüljön sor.

19. cikk

A közúti infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A közúti infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott általános prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) a közúti biztonság javítása és előmozdítása;

b) az ITS alkalmazása, különösen a multimodális információkezelés és forgalomirányítás, illetve az integrált kommunikációs és fizetési rendszerek lehetővé tétele érdekében;

c) új technológiák és innováció bevezetése a karbonszegény közlekedés előmozdítása érdekében;

d) megfelelő mennyiségű és megfelelő biztonsági szintű parkolóhely biztosítása a kereskedelmi felhasználók számára;

e) a torlódás csökkentése a meglévő utakon.

4. SZAKASZ

Tengeri közlekedési infrastruktúra és tengeri gyorsforgalmi utak

20. cikk

Az infrastruktúra elemei

(1) A tengeri közlekedési infrastruktúra különösen az alábbiakból áll:

a) tengeri térség;

b) tengeri csatornák;

c) tengeri kikötők, beleértve a kikötő területén történő szállításhoz szükséges infrastruktúrát;

d) a kikötők összekapcsolása a transzeurópai közlekedési hálózat más közlekedési módjaival;

e) gátak, zsilipek és dokkok;

f) navigációs segédeszközök;

g) a kikötők megközelítési útjai és a kikötői hajózóutak;

h) hullámtörő gátak;

i) tengeri gyorsforgalmi utak;

j) kapcsolódó berendezések;

k) telematikai alkalmazások, beleértve az elektronikus tengerhajózási szolgáltatásokat és a VTMIS-t.

(2) A tengeri kikötőknek az átfogó hálózat szárazföldi infrastruktúrájának a belépési és kilépési pontjainak kell lenniük. Az alábbi kritériumok közül legalább egyet teljesíteniük kell:

a) a teljes éves személyforgalom meghaladja az Unió összes tengeri kikötője teljes éves személyforgalmának 0,1 %-át. A teljes forgalom tekintetében alkalmazandó referenciaérték az Eurostat által közzétett statisztikákon alapuló legutolsó rendelkezésre álló hároméves átlag;

b) a teljes éves áruforgalom - akár ömlesztett, akár nem ömlesztett áru kezeléséről van szó - meghaladja az Unió összes tengeri kikötője által kezelt teljes éves áruforgalom 0,1 %-át. A teljes forgalom tekintetében alkalmazandó referenciaérték az Eurostat által közzétett statisztikákon alapuló legutolsó rendelkezésre álló hároméves átlag;

c) a tengeri kikötő egy szigeten helyezkedik el, és az átfogó hálózatban levő valamely NUTS 3-régió egyetlen hozzáférési pontja;

d) a tengeri kikötő valamely legkülső régióban vagy peremterületen helyezkedik el, az átfogó hálózatban levő legközelebbi kikötőtől több mint 200 km távolságra.

(3) A tengeri közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó berendezések magukban foglalhatják különösen a forgalomirányításhoz és rakománykezeléshez, a negatív hatások - ezen belül a káros környezeti hatások - csökkentéséhez, az alternatív tüzelőanyagok felhasználásához szükséges berendezéseket, valamint az egész éves hajózhatóságot biztosító berendezéseket, beleértve a jégtörő, hidrológiai felmérő, kotró, kikötő-karbantartó és a kikötő védelmét szolgáló, illetve a kikötő megközelítését elősegítő berendezéseket.

21. cikk

Tengeri gyorsforgalmi utak

(1) A tengeri gyorsforgalmi utak hozzájárulnak a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozásához. Rövid távú tengeri utakból, kikötőkből, kapcsolódó tengeri infrastruktúrából és berendezésekből, és a rövid távú tengeri fuvarozást vagy legalább két kikötő közötti tengeri-folyami szolgáltatásokat lehetővé tevő eszközökből és egyszerűsített adminisztratív alakiságokból kell állniuk, beleértve a hátországi kapcsolatokat. A tengeri gyorsforgalmi utaknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) az átfogó hálózat tengeri kikötői vagy az átfogó hálózat egy kikötője és egy - az Unió számára stratégiai jelentőséggel bíró - harmadik ország kikötője közötti tengeri összeköttetések;

b) kikötői létesítmények, a kikötők területén kívül elhelyezkedő, de a kikötői műveletekhez létesített áruforgalmi terminálok, logisztikai platformok és teherfaluk, információs és kommunikációs technológiai (ikt) berendezések, így például elektronikus logisztikai irányítási rendszerek, biztonsági, igazgatási és vámeljárások legalább egy tagállamban;

c) a szárazföld és a tenger közvetlen elérését lehetővé tévő infrastruktúra.

(2) A transzeurópai közlekedési hálózatban levő tengeri gyorsforgalmi utak közös érdekű projektjeire legalább két tagállamnak kell javaslatot tenni. Az alábbi formák egyikében valósulhatnak meg:

a) a törzshálózaton belül egy tengeri összeköttetés és annak hátországi kapcsolatai két vagy több törzshálózati kikötő között;

b) egy törzshálózati kikötő és az átfogó hálózati kikötők közötti tengeri összeköttetés és annak hátországi kapcsolatai, a törzshálózati és az átfogó hálózati kikötők hátországi kapcsolatainak kiemelt fontosságával.

(3) A transzeurópai közlekedési hálózatban levő tengeri gyorsforgalmi utak közös érdekű projektjei között lehetnek olyan tevékenységek, amelyek átfogóbb előnyöket nyújtanak, és nem kapcsolódnak adott kikötőkhöz, mint például a személyek és áruk mobilitását elősegítő szolgáltatások és intézkedések, a környezeti teljesítményt javító tevékenységek, például olyan part menti, villamosenergia-ellátást nyújtó berendezések biztosítása, melyek segítik a hajókat a kibocsátás-csökkentésben, jégtörő berendezések rendelkezésre bocsátása, a hajózhatóságot egész évben biztosító tevékenységek, kotrási műveletek, alternatív üzemanyagok töltőberendezései, valamint a folyamatok, az eljárások és a humán elemek optimalizálása, ICT platformok és információs rendszerek, beleértve a forgalomirányítási és elektronikus jelentéstételi rendszereket.

(4) A 45. cikk szerinti kinevezését követő két éven belül a tengeri gyorsforgalmi utak koordinátora az uniós tengeri közlekedéssel kapcsolatos tapasztalatokon és fejlődéseken, valamint a tengeri gyorsforgalmi utak forgalmára vonatkozó előrejelzéseken alapuló részletes végrehajtási tervet nyújt be.

22. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy

a) a tengeri kikötők össze legyenek kötve vasútvonalakkal, közutakkal és, ahol lehetséges, az átfogó hálózat belvízi útjaival, kivéve abban az esetben, ha fizikai akadályok az összeköttetést lehetetlenné teszik;

b) minden, áruforgalmat bonyolító tengeri kikötő legalább egy, a felhasználók előtt nyitva álló terminált biztosítson megkülönböztetéstől mentes módon, átlátható díjak alkalmazásával;

c) a tengeri csatornák, kikötői hajózóutak és torkolatok két tengert kössenek össze, vagy biztosítsanak hozzáférést a tenger felől a tengeri kikötőkhöz, és feleljenek meg legalább a VI. osztályú belvízi utakra vonatkozó előírásoknak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kikötők rendelkezzenek a hajók kikötőkben nyújtott környezeti teljesítménye biztosításához szükséges berendezésekkel, és különösen a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 15 ) megfelelő, és más vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban lévő, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas létesítményekkel.

(3) A tagállamoknak a VTMIS és a SafeSeaNet rendszert a 2002/59/EK irányelvnek megfelelően létre kell hozniuk, továbbá elektronikus tengerhajózási szolgáltatásokat - többek között különösen a 2010/65/EU irányelvben előírt egyablakos tengeri ügyintézési szolgáltatásokat - kell kialakítaniuk.

23. cikk

A tengeri infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A tengeri infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) a tengeri gyorsforgalmi utak előmozdítása, a rövid távú tengeri szállítást is beleértve, a hátországgal való összeköttetés fejlesztésének megkönnyítése, és különösen olyan intézkedések kialakítása, amelyek az uniós jogszabályok vagy a vonatkozó nemzetközi megállapodások értelmében alkalmazandó követelményeknek megfelelően javítják a tengeri közlekedés környezeti teljesítményét;

b) a tengeri kikötők belvízi utakkal történő összekapcsolása;

c) a VTMIS és az elektronikus tengerhajózási szolgáltatások megvalósítása;

d) az alternatív üzemanyagok és az energiahatékony tengeri közlekedés - például az LNG - előmozdítására szolgáló új technológiák és innováció bevezetése;

e) a kikötő területén történő szállításhoz szükséges infrastruktúra korszerűsítése és kapacitásának bővítése.

5. SZAKASZ

Légiközlekedési infrastruktúra

24. cikk

Az infrastruktúra elemei

(1) A légiközlekedési infrastruktúra különösen az alábbiakból áll:

a) légtér, útvonalak és légi folyosók;

b) repülőterek;

c) a repülőterek összekapcsolása a transzeurópai közlekedési hálózat más közlekedési módjaival;

d) kapcsolódó berendezések;

e) léginavigációs rendszerek, beleértve az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszert (a továbbiakban: a SESAR-rendszer) is.

(2) A repülőtereknek az alábbi kritériumok közül egyet kell teljesíteniük:

a) személyforgalmi repülőterek esetében a teljes éves személyforgalomnak legalább az Unió összes repülőtere teljes éves személyforgalmának 0,1 %-át kell kitennie, kivéve ha a repülőtér az átfogó hálózatban a legközelebbi repülőtértől több mint 100 km távolságra helyezkedik el, vagy több mint 200 km távolságra, amennyiben nagysebességű vasútvonal van abban a régióban, ahol elhelyezkedik.

b) áruforgalmi repülőterek esetében a teljes éves áruforgalom legalább az Unió összes repülőtere teljes éves áruforgalmának 0,2 %-a.

Az összes éves személyszállítási mennyiség és az összes éves áruszállítási mennyiség az Eurostat által közzétett legutolsó rendelkezésre álló hároméves átlagon alapul.

25. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön elhelyezkedő minden repülőtér legalább egy, minden üzemeltető előtt nyitva álló terminált biztosítson megkülönböztetésmentes módon, átlátható, megfelelő és méltányos díjak alkalmazásával.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a polgári légi közlekedés jogellenes cselekmények elleni védelmének közös alapkövetelményeit, amelyeket a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 16 ) fogadtak el, alkalmazzák az átfogó hálózat légiközlekedési infrastruktúrájára.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a légiforgalmi szolgáltatási infrastruktúra az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 17 ), az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 18 ), az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 19 ) és az 552/2004/EK rendeletnek megfelelően lehetővé tegye az egységes európai égbolt és a légiközlekedési tevékenységek megvalósítását az európai légiközlekedési rendszer teljesítménye és fenntarthatósága, a végrehajtási szabályok és az uniós előírások javítása érdekében.

26. cikk

A légiközlekedési infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A légiközlekedési infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) a repülőtéri kapacitás növelése;

b) az egységes európai égbolt és a légiforgalmi szolgáltatási rendszerek megvalósításának támogatása, különösen a SESAR-rendszer bevezetésével kapcsolatos rendszerek esetében;

c) a repülőterek más közlekedési módok infrastruktúrájával való multimodális kapcsolatainak a javítása;

d) a fenntarthatóság javítása és a repülés környezeti hatásainak enyhítése.

6. SZAKASZ

Multimodális közlekedési infrastruktúra

27. cikk

Az infrastruktúra elemei

Az árutermináloknak vagy logisztikai platformoknak az alábbi kritériumok közül legalább egyet teljesíteniük kell:

a) az áruátrakodás éves mennyisége nem ömlesztett áru esetében meghaladja a 800 000 tonnát, vagy ömlesztett áru esetében meghaladja az Unió összes tengeri kikötője által kezelt teljes éves áruforgalom 0,1 %-át;

b) amennyiben egy NUTS 2-régióban nincs olyan áruterminál vagy logisztikai platform, amely teljesíti az a) pont szerinti kritériumot, az érintett tagállam által kijelölt és az adott NUTS 2-régióban legalább a közutakhoz és vasutakhoz, illetve a vasúti rendszerrel nem rendelkező tagállamok esetében csak a közutakhoz kapcsolódó fő áruterminált vagy logisztikai platformot kell ilyennek tekinteni.

28. cikk

A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok méltányos és megkülönböztetéstől mentes módon biztosítják, hogy

a) a közlekedési módok az alábbi helyeken kapcsolódjanak: áruterminálok, utasforgalmi állomások, belvízi kikötők, repülőterek, tengeri kikötők, a multimodális személy- és áruforgalom lehetővé tétele érdekében;

b) az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, az áruterminálokat és a logisztikai platformokat, a belvízi és tengeri kikötőket, valamint az árukat kezelő repülőtereket kívánatos ellátni az ezen az infrastruktúrán belül és a közlekedési módok között a logisztikai lánc mentén történő információáramlást biztosító berendezésekkel. Kívánatos, hogy e rendszerek lehetővé tegyék különösen az infrastruktúra rendelkezésre álló kapacitására, a forgalomáramlásra és helymeghatározásra, nyomon követésre vonatkozó valós idejű információk szolgáltatását, továbbá garantálják a multimodális utak során a biztonságot és a védelmet;

c) az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, a teljes átfogó hálózatban kívánatos előmozdítani a folyamatos személyforgalmat megfelelő berendezések használatával, valamint a telematikai alkalmazásoknak a vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, repülőtereken és adott esetben a tengeri és belvízi kikötőkben való igénybevételével.

(2) Az áruterminálokat fel kell szerelni darukkal, szállítószalagokkal és az áruk különböző közlekedési módok közötti mozgatásához, helymeghatározásához és tárolásához használt berendezésekkel.

29. cikk

A multimodális infrastruktúra fejlesztésének prioritásai

A multimodális infrastruktúrával kapcsolatos közös érdekű projektek előmozdításakor, és a 10. cikkben meghatározott általános prioritásokon túlmenően az alábbiakat is prioritásként kell kezelni:

a) az átfogó hálózati infrastruktúra eredményes összekapcsolásának és integrációjának biztosítása, beleértve szükség esetén ennek a hozzáférési infrastruktúrán keresztül és az áruterminálokon és logisztikai platformokon keresztül történő biztosítását;

b) a multimodális közlekedés előtt álló fő műszaki és adminisztratív akadályok elhárítása;

c) a közlekedési módok közötti akadálymentes információáramlás kialakítása, multimodális és egymódú szolgáltatások nyújtásának a lehetővé tétele az egész transzeurópai közlekedési hálózatban.

7. SZAKASZ

Közös rendelkezések

30. cikk

Városi csomópontok

Az átfogó hálózat városi csomópontokban történő fejlesztésekor a tagállamoknak az alábbiak biztosítására kell törekedniük, amennyiben az megvalósítható:

a) személyszállítás: az átfogó hálózat vasúti, közúti, légi és adott esetben belvízi és tengeri infrastruktúrájának összekapcsolása;

b) áruszállítás: az átfogó hálózat vasúti, közúti és adott esetben belvízi, légi és tengeri infrastruktúrájának összekapcsolása;

c) megfelelő kapcsolat az átfogó hálózat különböző vasútállomásai, kikötői vagy repülőterei között egy városi csomóponton belül;

d) akadálymentes kapcsolat az átfogó hálózat infrastruktúrája és a regionális, illetve helyi forgalom és a városi áruszállítás infrastruktúrája között, beleértve a logisztikai gócpontokat és elosztó központokat;

e) az áthaladó vasúti és közúti szállítás negatív hatásainak való kitettség csökkentése a városi területek esetében, ami magában foglalhatja a városi területek elkerülését is;

f) a hatékony, alacsony zajszintű és karbonszegény városi áruszállítás előmozdítása.

31. cikk

Telematikai alkalmazások

(1) A telematikai alkalmazásoknak lehetővé kell tenniük a multimodális közlekedés és az értéknövelt közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások számára a közlekedési módokon belüli és azok közötti forgalomirányítást és információcserét, javítva a biztonságot, a védelmet és a környezeti teljesítményt, valamint egyszerűsítve az adminisztrációs eljárásokat. A telematikai alkalmazásoknak meg kell könnyíteniük az átfogó hálózat infrastruktúrája és a regionális és helyi közlekedés infrastruktúrája közötti akadálymentes kapcsolatot.

(2) A telematikai alkalmazásokat, amennyiben kivitelezhető, Unió-szerte telepíteni kell annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban létrehozhatók legyenek átjárható alapképességek.

(3) Az e cikkben említett telematikai alkalmazások az egyes közlekedési módok esetében elsősorban az alábbiakat foglalják magukban:

- vasút: ERTMS;

- belvízi utak: folyami információs szolgáltatások,

- közúti közlekedés: ITS;

- tengeri közlekedés: VTMIS és elektronikus tengerhajózási szolgáltatások, ideértve az egyablakos ügyintézési rendszereket, például a tengeri közlekedési ágazatra vonatkozó egyablakos ügyintézést, a kikötők közötti információs rendszereket és a vonatkozó váminformációs rendszereket;

- légi közlekedés: légiforgalmi szolgáltatási rendszerek, különösen a SESAR-rendszer rendszerből eredőek.

32. cikk

Fenntartható áruszállítási szolgáltatások

A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk azokra a közös érdekű projektekre, amelyek az átfogó hálózat infrastruktúráját használó hatékony áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak, és a szén-dioxid-kibocsátás és más káros környezeti hatások csökkentéséhez is hozzájárulnak, és amelyek céljai a következők:

a) a közlekedési infrastruktúra fenntartható használatának javítása, beleértve annak hatékony irányítását;

b) innovatív közlekedési szolgáltatások bevezetésének az előmozdítása, többek között a tengeri gyorsforgalmi utak, a telematikai alkalmazások, az e szolgáltatások főként környezetvédelmi és biztonsághoz kapcsolódó céljainak eléréséhez szükséges kisléptékű kiegészítő infrastruktúra kifejlesztése, valamint a megfelelő irányítási struktúrák létrehozása révén;

c) a multimodális közlekedési szolgáltatások - köztük a kísérő információáramlások - megkönnyítése és a fuvarozók közötti együttműködés javítása;

d) az erőforrás- és a szén-dioxid-hatékonyság javításának ösztönzése, különösen a járművontatás, a járművek/hajók sebességének megválasztása, a rendszer- és üzemvitel-tervezés területén;

e) a flottajellemzők és -teljesítmény, az adminisztratív előírások és emberi erőforrások elemzése és az ezekkel kapcsolatos információk nyújtása;

f) a legkiszolgáltatottabb és legelszigeteltebb térségek, többek között a legkülső, a periférikus és a hegyvidéki régiók és a szigetek összekapcsolása.

33. cikk

Új technológiák és innováció

Annak érdekében, hogy az átfogó hálózat követni tudja az innovatív technológiafejlesztéseket és -alkalmazásokat, az alábbiakra kell törekedni:

a) a közlekedés széntelenítésének támogatása és előmozdítása az innovatív és fenntartható közlekedési technológiákra történő áttéréssel;

b) az összes közlekedési mód széntelenítésének lehetővé tétele az energiahatékonyság ösztönzése, illetve az alternatív meghajtórendszerek, ideértve a villamosenergia-ellátó rendszereket is, bevezetése és az ehhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre bocsátása révén. Ezen infrastruktúra magban foglalhat az energiaellátáshoz szükséges hálózatokat és más létesítményeket, figyelembe veheti az infrastruktúra-jármű interfészt és magában foglalhat telematikai alkalmazásokat;

c) a személyek mozgása és az áruszállítás biztonságának és fenntarthatóságának javítása;

d) a hálózat működésének, kezelésének, hozzáférhetőségének, átjárhatóságának, multimodalitásának és hatékonyságának javítása, beleértve a multimodális jegyfoglalást és az utazási menetrendek koordinálását;

e) olyan hatékony módszerek támogatása, amelyek valamennyi polgár számára hozzáférhető és átfogó tájékoztatást nyújtanak az összekapcsolásokkal, az átjárhatósággal és a multimodalitással kapcsolatban;

f) a például a forgalmi torlódással, egészségkárosodással kapcsolatban és a bármiféle szennyezés - ezen belül zaj és kibocsátások - esetén felmerülő külső költségeket csökkentő intézkedések ösztönzése;

g) biztonságtechnológiai berendezések és kompatibilis azonosítási szabványok bevezetése a hálózatokban;

h) éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítása;

i) a közlekedési módokon belüli és azok közötti telematikai alkalmazások továbbfejlesztése és bevezetése.

34. cikk

Biztonságos és a védelem szempontjából is megfelelő infrastruktúra

A tagállamok célja annak biztosítása, hogy a közlekedési infrastruktúra biztonságot és védelmet nyújtson a személyek és áruk mozgása számára.

35. cikk

Éghajlatváltozással és katasztrófákkal szemben ellenálló infrastruktúra

Az infrastruktúra tervezése során a tagállamok kellően fontolóra veszik az éghajlatváltozással és a környezeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség javításának lehetőségeit.

36. cikk

Környezetvédelem

A tervek és projektek környezeti hatásvizsgálatát az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal - köztük a 92/43/EGK, a 2000/60/EK, a 2001/42/EK, a 2009/147/EK és a 2011/92/EU irányelvvel - összhangban kell elvégezni.

37. cikk

Hozzáférhetőség minden felhasználó számára

A közlekedési infrastruktúrának lehetővé kell tennie az akadálymentes mobilitást és hozzáférhetőséget az összes felhasználó számára, különösen az idősek, a mozgáskorlátozott és a fogyatékossággal élő utasok esetében.

A közlekedési infrastruktúra tervezésének és felépítésének meg kell felelnie az uniós jogszabályokban meghatározott vonatkozó követelményeknek.

III. FEJEZET

A TÖRZSHÁLÓZAT

38. cikk

A törzshálózat meghatározása

(1) Az I. mellékletben meghatározott törzshálózat az átfogó hálózat azon részeiből áll, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos politika célkitűzéseinek eléréséhez stratégiai szempontból a legfontosabbak, valamint megfelel a változó forgalmi igényeknek és eleget tesz a multimodális közlekedés követelményének. A törzshálózat különösen hozzájárul a növekvő mobilitási igény kielégítéséhez, magas szintű biztonsági előírások alkalmazását teszi lehetővé, valamint részt vállal a karbonszegény közlekedési rendszer fejlesztésében.

(2) A törzshálózat csomópontokon keresztül kapcsolódik össze, biztosítva a tagállamok közötti és a szomszédos országok közlekedésiinfrastruktúra-hálózataival való összekapcsolódást.

(3) Az 1. cikk (4) bekezdésének és a 41. cikk (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a törzshálózatnak abból a célból történő fejlesztése érdekében, hogy 2030. december 31-ig megfeleljen az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek.

Az 47. cikkel összhangban a Bizottság 2023. december 31-ig értékeli a törzshálózat megvalósítását.

39. cikk

Infrastrukturális követelmények

(1) Annak érdekében, hogy a közlekedési infrastruktúrát erőforrás-hatékony módon és elégséges kapacitást rendelkezésre bocsátva lehessen felhasználni személy- és áruszállításra egyaránt, figyelembe kell venni az innovatív technológiákat, a telematikai alkalmazásokat és az infrastruktúra-használat kezelésére vonatkozó szabályozási és irányítási intézkedéseket.

(2) A törzshálózat infrastruktúrájának a II. fejezetben meghatározott összes követelményt teljesítenie kell. Ezenkívül a törzshálózat infrastruktúrájának az alábbi követelményeket is teljesítenie kell a (3) bekezdés sérelme nélkül:

a) vasúti közlekedési infrastruktúra:

i. a pálya - és amennyiben ez a villamosvasutak működtetéséhez szükséges - a mellékvonalak teljes villamosítása;

ii. a törzshálózat tehervonalai, az I. mellékletben foglaltaknak megfelelően: legalább 22,5 t tengelyterhelés, 100 km/h vonali sebesség és 740 méter hosszúságú vonatok működtetésének lehetősége;

iii. az ERTMS teljes körű üzembe helyezése;

iv. névleges nyomtávolság új vasútvonalak esetében: 1 435 mm, kivéve abban az esetben, ha az új vasútvonal ettől eltérő nyomtávolságú hálózat meghosszabbítása, továbbá nem kapcsolódik össze az Unió főbb vasútvonalaival.

Az elszigetelt hálózatok mentesülnek az i-iii. követelmények alól;

b) belvízi és tengeri közlekedési infrastruktúra:

- alternatív tiszta üzemanyagok rendelkezésre állása;

c) közúti közlekedési infrastruktúra:

- a 17. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti követelmények;

- egymástól körülbelül 100 km-es távolságra fekvő autópálya-pihenők kialakítása a társadalmi, piaci és környezetvédelmi szükségletekkel összhangban többek között annak érdekében, hogy a kereskedelmi úthasználóknak kellő mennyiségű és megfelelő biztonsági szintű parkolóhely álljon rendelkezésére;

- alternatív tiszta üzemanyagok rendelkezésre állása;

d) légiközlekedési infrastruktúra:

- alternatív tiszta üzemanyagok rendelkezésre állását biztosító kapacitás.

(3) A 2008/57/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok kérésére a vasúti közlekedési infrastruktúra vonatkozásában a Bizottság kellően indokolt esetekben mentességet adhat a vonathossz, az ERTMS, a tengelyterhelés, a villamosítás és a vonali sebesség tekintetében.

A tagállamok kérésére a vasúti közlekedési infrastruktúra vonatkozásában a Bizottság kellően indokolt esetekben mentességet adhat a 17. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt rendelkezések alól, amennyiben a megfelelő szintű biztonságot biztosítják.

Az e bekezdésben említett kellően indokolt esetek magukban foglalják azokat az eseteket, amikor a társadalmi-gazdasági költség-haszon szempont alapján az infrastrukturális beruházások nem indokolhatók.

40. cikk

A törzshálózat fejlesztése

A törzshálózatba tartozó közlekedési infrastruktúrát a II. fejezet megfelelő rendelkezéseivel összhangban kell fejleszteni.

41. cikk

A törzshálózat csomópontjai

(1) A törzshálózat csomópontjait a II. melléklet tünteti fel, amelyek között az alábbiak szerepelhetnek:

a) városi csomópontok, beleértve azok kikötőit és repülőtereit;

b) tengeri kikötők és belvízi utak kikötői;

c) határátkelőhelyek a szomszédos országok felé;

d) vasúti-közúti terminálok;

e) áruszállítási és személyforgalmi repülőterek.

(2) A II. melléklet 2. részében feltüntetett tengeri kikötőket 2030. december 31-ig össze kell kötni a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti és közúti -és ahol lehetséges belvízi - közlekedési infrastruktúrájával, kivéve ha ezt fizikai akadályok lehetetlenné teszik.

(3) A II. melléklet 1.b részében feltüntetett fő repülőtereket 2050. december 31-ig össze kell kötni a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti és közúti közlekedési infrastruktúrájával, kivéve ha az összeköttetést fizikai akadályok lehetetlenné teszik. A potenciális forgalmi igény figyelembevételével ezeket a repülőtereket, ahol lehetséges, integrálni kell a nagysebességű vasúti hálózatba.

IV. FEJEZET

A TÖRZSHÁLÓZAT MEGVALÓSÍTÁSA TÖRZSHÁLÓZATI FOLYOSÓKKAL

42. cikk

A törzshálózati folyosók eszköze

(1) A törzshálózati folyosók a törzshálózat összehangolt megvalósítását elősegítő eszközök. Az erőforrás-hatékony multimodális közlekedés megvalósítása érdekében - és ezáltal a jobb területi együttműködés révén elősegítve a kohéziót - a törzshálózati folyosóknak a következő szempontokra kell összpontosulniuk:

a) modális integráció;

b) átjárhatóság, valamint

c) különösen a határokon átnyúló szakaszok és a szűk keresztmetszetek vonatkozásában az infrastruktúra összehangolt fejlesztése.

(2) A törzshálózati folyosóknak köszönhetően a tagállamok összehangolt és egymással szinkronban lévő módon valósíthatják meg az infrastrukturális beruházásokat, a lehető leghatékonyabban kezelve így a rendelkezésre álló kapacitásokat. A törzshálózati folyosóknak támogatniuk kell az átjárható forgalomirányítási rendszerek átfogó üzembe helyezését és adott esetben az innováció és az új technológiák alkalmazását.

43. cikk

A törzshálózati folyosók fogalmának meghatározása

(1) A törzshálózati folyosók a törzshálózaton belüli legfontosabb távolsági forgalmi útvonalaknak felelnek meg, céljuk pedig különösen az Unión belüli határokon átnyúló összeköttetések fejlesztése.

(2) A törzshálózati folyosóknak multimodálisnak és az e rendeletben szereplő valamennyi közlekedési mód beépítésére nyitottnak kell lenniük. Legalább két határon átnyúlnak, és ha lehetséges, magukban foglalnak legalább három közlekedési módot, ezen belül adott esetben tengeri gyorsforgalmi utakat.

44. cikk

A törzshálózati folyosók jegyzéke

(1) A törzshálózati folyosók jegyzékét a 1316/2013/EU rendelet I. mellékletének I. része tartalmazza. A tagállamok az e fejezetben foglaltaknak megfelelően részt vesznek a törzshálózati folyosókban.

(2) A Bizottság a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja a törzshálózati folyosók sematikus áttekintő térképét.

45. cikk

A törzshálózati folyosók összehangolása

(1) A törzshálózati folyosók, az ERTMS és a tengeri gyorsforgalmi utak összehangolt megvalósításának megkönnyítése érdekében a Bizottság - az érintett tagállamokkal egyetértésben, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően - egy vagy több európai koordinátort jelöl ki.

(2) Az európai koordinátort különösen a közlekedéshez és a nagyprojektek finanszírozásával és/vagy társadalmi-gazdasági és környezeti értékelésével kapcsolatos ismeretei, illetve az európai intézményekkel kapcsolatos tapasztalata alapján választják ki.

(3) Az európai koordinátor kijelöléséről szóló határozatában a Bizottság meghatározza, hogyan kell elvégezni az (5) bekezdésben említett feladatokat.

(4) Az európai koordinátor a Bizottság nevében és képviseletében jár el, mely utóbbi biztosítja számára a titkársági feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az európai koordinátor hatáskörébe egyetlen törzshálózati folyosó vagy az ERTMS végrehajtása, illetőleg a tengeri gyorsforgalmi utak végrehajtása tartozik.

(5) Az európai koordinátor:

a) támogatja a törzshálózati folyosó összehangolt megvalósítását, és különösen az adott törzshálózati folyosóra vonatkozó munkaterv időben történő végrehajtását;

b) a tagállamokkal együttműködve kidolgozza a folyosó munkatervét és nyomon követi a végrehajtást;

c) konzultál a folyosóval foglalkozó fórummal a tervről és végrehajtásáról;

d) jelentéseket készít a tagállamok és a Bizottság, valamint adott esetben a törzshálózati folyosó fejlesztésébe közvetlenül bevont összes más szervezet számára a felmerült nehézségekről, különösen a folyosó kialakításának akadályoztatása esetén, hozzájárulva ezzel a megfelelő megoldások megtalálásához;

e) évente jelentést készít a törzshálózati folyosó megvalósításában elért eredményekről az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és az érintett tagállamok számára;

f) felméri a közlekedési szolgáltatások iránti igényt, a beruházás-támogatási és finanszírozási lehetőségeket, a támogatáshoz vagy finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében teendő lépéseket és teljesítendő feltételeket, valamint megfelelő ajánlásokat tesz.

(6) Az európai koordinátor az érintett tagállammal együtt konzultálhat a munkatervről és annak végrehajtásáról a regionális és helyi hatóságokkal, a fuvarozókkal, a közlekedési rendszerek igénybevevőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel.

(7) Az érintett tagállamok együttműködnek az európai koordinátorral és rendelkezésére bocsátják az e cikkben előírt feladatok elvégzéséhez szükséges információkat, beleértve a folyosók kialakítására vonatkozó, valamely nemzeti infrastrukturális tervben szereplő információkat is.

(8) Az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a Bizottság az egyes folyosók konzisztenciájának és fejlődésének biztosítása érdekében kikérheti az európai koordinátor véleményét, amikor megvizsgálja az európai koordinátor felelősségi körébe tartozó törzshálózati folyosók uniós finanszírozására vonatkozó kérelmeket.

(9) Abban az esetben, ha az európai koordinátor nem kielégítően, nem az e cikkben megfogalmazott követelményekkel összhangban tesz eleget megbízatásának, a Bizottság az érintett tagállammal egyetértésben bármikor visszavonhatja kinevezését és új koordinátort nevezhet ki. A kinevezésre az érintett tagállammal egyetértésben, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően kerülhet sor.

46. cikk

A törzshálózati folyosók irányítása

(1) Valamennyi törzshálózati folyosó esetében az érintett európai koordinátort a munkatervvel és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatai ellátásában titkárság és konzultációs fórum (a folyosóval foglalkozó fórum) segíti. Az európai koordinátor az érintett tagállammal egyetértésben létrehozza a folyosó-fórumot és betölti annak elnöki tisztét. Az érintett tagállamok a törzshálózati folyosó rájuk eső része vonatkozásában megállapodnak a folyosóval foglalkozó fórum tagságáról.

(2) Az érintett tagállamok egyetértése esetén a koordinátor saját elnöklete mellett létrehozhat a következőkkel foglalkozó folyosó-munkacsoportokat:

a) modális integráció;

b) átjárhatóság;

c) a határokon átnyúló szakaszok infrastruktúrájának összehangolt fejlesztése.

47. cikk

Munkaterv

(1) Valamennyi európai koordinátor 2014. december 22-ig munkatervet nyújt be az érintett tagállamoknak, amelyben elemzi a folyosó fejlesztését. A munkatervet - annak az érintett tagállamok általi jóváhagyását követően - tájékoztatás céljából be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A munkaterv a 4. és a 10. cikkben meghatározott célkitűzéseket és prioritásokat alkalmazva tartalmazza különösen a törzshálózati folyosó jellemzőinek, határokon átnyúló szakaszainak és célkitűzéseinek leírását. A munkaterv kitér a következők elemzésére:

a) átjárható forgalomirányítási rendszerek üzembe helyezése;

b) a közlekedési módok közötti és azokon belüli fizikai, műszaki, működésbeli és adminisztratív korlátok lebontásának terve, valamint a hatékony multimodális közlekedés és szolgáltatások javításának a terve;

c) adott esetben közös érdekű projektek kidolgozásához, megtervezéséhez, műszaki tervezéséhez, beszerzési folyamataihoz, végrehajtásához és felügyeletéhez szükséges igazgatási és műszaki kapacitás javítását célzó intézkedések;

d) az éghajlatváltozás infrastruktúrára gyakorolt lehetséges hatásai, és adott esetben az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítására javasolt intézkedések;

e) az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a zajterhelésnek és adott esetben más negatív környezet hatásoknak a mérséklését célzó intézkedések;

A munkaterv tartalmazza a folyosóra vonatkozó tervet és végrehajtását támogató nyilvános konzultációk részleteit.

A munkaterv kitér továbbá a beruházások elemzésére, ami többek között az alábbiakat foglalja magában:

- a 2. cikk (2) bekezdésében említett közlekedési infrastruktúra bővítéséhez, felújításához vagy újratelepítéséhez szükséges projektek listája a törzshálózati folyosóban érintett valamennyi közlekedési mód esetében;

- a finanszírozásra az érintett tagállamokkal partnerségben előirányzott különböző nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és uniós szintű források, beleértve, ahol lehetséges, az előirányzott keresztfinanszírozási rendszereket, valamint a magántőkét, továbbá a már korábban lekötött összegeket és adott esetben hivatkozást az Unió pénzügyi programjai alapján előirányzott uniós hozzájárulásra.

(2) Az 1. cikk (4) bekezdése és az 54. cikk alapján, az érintett tagállamok jóváhagyását követően a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a törzshálózati folyosóra vonatkozó munkatervek határokon átnyúló és horizontális dimenziója vonatkozásában.

A Bizottság az elfogadást követően az érintett tagállamok jóváhagyásával az elért eredmények, az előforduló késedelmek és a naprakésszé tett nemzeti programok figyelembevétele céljából kiigazíthatja a végrehajtási aktusokat.

Ezeket a végrehajtási aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Az európai koordinátor segíti a tagállamokat a munkaterv végrehajtásában, különösen az alábbiak tekintetében:

a) a törzshálózati folyosók megvalósításához szükséges beruházás tervezése, a kapcsolódó költségek és a végrehajtási ütemterv;

b) azoknak az intézkedéseknek a meghatározása, amelyek a forgalomirányítás és kapacitáskezelés területén új technológiák bevezetésének előmozdítását, valamint adott esetben a külső, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása és a zajterhelés kapcsán felmerülő költségek csökkentését célozzák.

48. cikk

Együttműködés a vasúti árufuvarozási folyosókkal

(1) Az átfedések elkerülése érdekében a 913/2010/EU rendeletben foglaltakkal összhangban megfelelő koordinációt kell biztosítani a törzshálózati folyosók és a vasúti árufuvarozási folyosók között, különösen a munkaterv vagy a munkacsoportok létrehozása során.

(2) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem érintik a 913/2010/EU rendeletben meghatározott irányítási struktúrákat.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Aktualizálás és jelentéskészítés

(1) A tagállamok rendszeres, átfogó és átlátható jelleggel tájékoztatják a Bizottságot a projektek végrehajtása és az ezt célzó beruházások során elért előrehaladásról. E tájékoztatásnak a lehetséges mértékben magában kell foglalnia az éves adatok továbbítását is a transzeurópai közlekedési hálózat interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszerén (TENtec) keresztül. Ennek magában kell foglalnia az uniós finanszírozásból megvalósuló, közös érdekű projektekkel kapcsolatos minden releváns adatot.

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a TENtec nyilvánosan és könnyen elérhető legyen, és tartalmazzon projektspecifikus és aktualizált információkat az uniós társfinanszírozás formáival és összegeivel, valamint az egyes projektek előrehaladásával kapcsolatban.

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a TENtec rendszer ne hozzon nyilvánosságra olyan információkat, amelyek kereskedelmi szempontból bizalmasak vagy amelyek a tagállamok közbeszerzési eljárásait érinthetik vagy indokolatlanul befolyásolhatják.

A Bizottság tájékoztatást nyújt egyrészt a más uniós jogszabályok alapján nyújtott pénzügyi támogatásokról, ideértve a Kohéziós Alapot, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Horizont 2020 keretprogramot, másrészt az Európai Beruházási Bank által létrehozott más kölcsönök és finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatásokról.

(2) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják azoknak a nemzeti terveknek és programoknak a kivonatait, amelyeket a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése érdekében dolgoznak ki. Elfogadásukat követően a nemzeti terveket és programokat a tagállamok tájékoztatás céljából megküldik a Bizottságnak.

(3) A Bizottság 2013. december 21-tól kezdődően minden második évben jelentést tesz közzé a rendelet végrehajtásának előrehaladásáról, amelyet tájékoztatás céljából be kell benyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A jelentés kitér arra, hogy az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatási formák az egyes tagállamokban miként kerülnek felhasználásra a különböző közlekedési módok és a törzs- és az átfogó hálózat más elemeinek vonatkozásában.

A jelentés ezen túlmenően elemzi a transzeurópai közlekedési hálózat alakulását. A jelentés vázolja azt is, hogy a Bizottság miként koordinálta a különböző pénzügyi támogatási formákat annak érdekében, hogy az iránymutatást annak célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban, következetesen alkalmazzák.

(4) Az EUMSZ 172. cikke második bekezdésére is figyelemmel, a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy az e rendelet 5653 cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletnek az e rendelet 14., 20., 24. és 27. cikkében meghatározott mennyiségi küszöbértékekből eredő lehetséges változások figyelembevétele céljából történő kiigazítására. A mellékletek kiigazításakor a Bizottság:

a) beleszámítja az átfogó hálózatba a logisztikai platformokat, áruterminálokat, vasúti-közúti terminálokat, belvízi kikötőket, tengeri kikötőket és repülőtereket, ha azok átlagos forgalma az elmúlt két évben meghaladta a vonatkozó küszöbértéket;

b) nem számítja be az átfogó hálózatba a logisztikai platformokat, áruterminálokat, vasúti-közúti terminálokat, belvízi kikötőket, tengeri kikötőket és repülőtereket, ha azok átlagos forgalma az elmúlt hat évben a vonatkozó küszöbérték alatt maradt;

c) úgy igazítja ki a közúti, vasúti és belvízi infrastruktúra térképeit, hogy a kiigazítás szigorúan csak a hálózat kiépítésében elért előrehaladást tükrözze. A térképek kiigazításakor a Bizottság csak olyan nyomvonal-kiigazítást tehet, amelyet a megfelelő projektengedélyezési eljárás lehetővé tesz.

Az a) és b) pont szerinti kiigazítások az Eurostat - illetve ennek hiányában a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai - által közzétett legfrissebb statisztikákon alapulnak. A c) pont szerinti kiigazítások az érintett tagállam által az 54. cikk (1) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott információn alapulnak.

(5) A transzeurópai közlekedési hálózatba felhatalmazáson alapuló jogi aktussal újonnan bevont infrastruktúrára vonatkozó közös érdekű projektek az e cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének napjától kezdődően támogathatóak a 7. cikk (5) bekezdése alkalmazásában.

A transzeurópai közlekedési hálózatból kizárt infrastruktúrára vonatkozó közös érdekű projektek az e cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépésének napjától kezdődően már nem támogathatóak. A támogathatóság megszűnése nem érinti a Bizottság által korábban hozott finanszírozási vagy támogatási határozatokat.

(6) Az EUMSZ 172. cikke (2) bekezdésében megállapítottaknak megfelelően, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendelet 56. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletnek a - szomszédos országok indikatív térképeinek az EU és az érintett szomszédos országok közötti, a közlekedési infrastruktúráról szóló magas szintű megállapodásokra alapuló beillesztésének vagy kiigazításának érdekében történő - kiigazítására.

50. cikk

Az állami és magánszektorbeli érdekelt felek bevonása

(1) A közös érdekű projektek valamennyi közvetlenül érdekelt félhez kapcsolódnak. Ezek közé tartozhatnak a tagállamoktól eltérő jogalanyok, köztük esetlegesen regionális és helyi hatóságok, infrastruktúra-működtetők és -felhasználók, valamint az iparág és a civil társadalom képviselői.

(2) Egy adott projekt tervezési és kivitelezési szakaszában tiszteletben kell tartani a nemzeti eljárásokat a regionális és helyi hatóságok, illetve a közös érdekű projekt által érintett civil társadalom tekintetében. A Bizottság előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét e téren.

(3) Ezek az érdekeltek hatáskörükön belül az európai hálózatfinanszírozási eszközön és a Kohéziós Alapon kívül más egyedi európai programokat is alkalmazhatnak, különös tekintettel a regionális fejlesztés, az európai területi együttműködés, a kutatás és innováció, illetve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program támogatására irányuló programokra. Ezáltal az érdekeltek hozzájárulhatnak e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez és ezen túlmenően kifejezetten megerősíthetik a következőket:

a) a regionális mobilitás bővítése, ezáltal a transzeurópai közlekedési hálózathoz való hozzáférés előmozdítása az Unió valamennyi régiója számára;

b) a határokon átnyúló projektek előmozdítása;

c) a városi csomópontok integrálása a transzeurópai közlekedési hálózatba (ideértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását is);

d) a fenntartható közlekedési megoldások - ezen belül a tömegközlekedéshez való bővített hozzáférés, a telematikai alkalmazások, az intermodális terminálok/multimodális közlekedési láncok, a karbonszegény és más innovatív közlekedési megoldások, valamint környezetvédelmi javítások - előmozdítása,

e) a különböző érdekeltek közötti együttműködés elmélyítése.

51. cikk

A társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés és európai hozzáadott érték alapját képező elvek

A Bizottság nyilvánosságra hozza azokat - a 4. cikkben meghatározott célkitűzésekre épülő - alapelveket, amelyeket uniós finanszírozást igénylő, közös érdekű projektek vonatkozásában a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzéshez és európai hozzáadott értékek elemzéséhez használ.

52. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

53. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 2013. december 21-tól ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 49. cikk (4) és (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem vonja vissza a felhatalmazást a 3. bekezdésnek megfelelően, akkor az automatikusan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 49. cikk (4) és (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 49. cikk (4) és (6) bekezdése szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történő értesítését követő két hónapon belül, vagy ha még a fenti időtartam lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról értesíti a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

54. cikk

Felülvizsgálat

(1) Legkésőbb 2023. december 31-ig a Bizottság az európai koordinátorok segítségével és adott esetben a tagállamokkal való egyeztetést követően felülvizsgálja a törzshálózat megvalósítását, értékelve az alábbiakat:

a) az e rendeletben megállapított rendelkezéseknek való megfelelés;

b) az e rendelet végrehajtásában elért eredmények;

c) a személy-, és az áruforgalom áramlásában bekövetkezett változások;

d) a nemzeti közlekedési infrastrukturális beruházások alakulása;

e) e rendelet módosításának szükségessége.

Az értékelésben emellett többek között meg kell vizsgálni az utazási módok alakulását és az infrastrukturális beruházásokra vonatkozó tervek releváns változásait.

A Bizottság e felülvizsgálaton túlmenően a tagállamokkal együttműködve értékeli, hogy az új szakaszok - mint például a 661/2010/EU határozatban felsorolt, határokon átnyúló korábbi kiemelt fontosságú projektek - beillesztendők-e a törzshálózatba. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.

(2) Az említett felülvizsgálat során a Bizottság felméri, hogy az e rendeletben meghatározott törzshálózat 2030-ig képes-e megfelelni a III. fejezetben foglalt előírásoknak, figyelembe véve ugyanakkor az Unión belüli és az egyes tagállamokban jellemző gazdasági és költségvetési helyzetet. A Bizottságnak a tagállamokkal konzultálva azt is fel kell mérnie, hogy a forgalomáramlás változásai és a nemzeti beruházások tervezése alapján kell-e módosítani a törzshálózatot. A Bizottság szükség esetén javaslatot tehet a rendelet módosítására.

Az említett javaslatban a Bizottság pontosíthatja továbbá az átfogó hálózat megvalósítására vonatkozóan a 9. cikk (2) bekezdésében említett időpontot.

55. cikk

Egyetlen kapcsolattartó hatóság

A tagállamok egyetlen kapcsolattartó hatóságot jelölhetnek ki a közös érdekű projektek engedélyezésének előmozdítása és összehangolása érdekében, különösen a határokon átnyúló projektek esetében, az alkalmazandó uniós jogszabályoknak megfelelően.

56. cikk

Késedelem a törzshálózat megvalósításában

Amennyiben a törzshálózati munkák megkezdése vagy befejezése jelentős késedelmet szenved, a Bizottság a késedelem okainak közlésére kérheti fel az érintett tagállamokat. A tagállamok ezekről az okokról három hónapos határidőn belül adnak számot. Az adott válaszok alapján a Bizottság a késedelmet okozó probléma megoldása érdekében konzultál az érintett tagállamokkal.

57. cikk

Mentességek

A vasutakkal kapcsolatos rendelkezések, és különösen bármely olyan követelmény, amelynek értelmében a repülőtereket és a kikötőket össze kell kötni a vasúttal, nem alkalmazandó Ciprus és Málta esetében, ameddig azok területén nem épül ki vasúthálózat.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Azok a finanszírozási határozatok, amelyeket a 661/2010/EU határozat alapján a 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 20 ) szerint fogadtak el, és amelyek e rendelet hatálybalépésekor már folyamatban vannak, továbbra is a 661/2010/EU határozat hatálya alá tartoznak, annak abban a változatában, amely 2013. december 20. előtt volt hatályban.

(2) A 661/2010/EU határozat III. mellékletében említett "kiemelt fontosságú projektekre" történő hivatkozásokat az e rendeletben meghatározott "törzshálózatra" történő hivatkozásként kell értelmezni.

59. cikk

Hatályon kívül helyezés

E rendelet 58. cikkének, valamint az 1316/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül, a 661/2010/EU határozat hatályát veszti.

60. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZAT ÉS A TÖRZSHÁLÓZAT TÉRKÉPEI

Jelmagyarázat

TörzshálózatÁtfogó hálózat
Belvízi közlekedési útvonal/Befejezett
Belvízi közlekedési útvonal/Korszerűsítendő
Belvízi közlekedési útvonal/Tervezett
Hagyományos vasút/Befejezett
Hagyományos vasút/Korszerűsítendő
Hagyományos vasút/Tervezett
Nagy sebességű vasút/Befejezett
Nagy sebességű vasútra korszerűsítendő
Nagy sebességű vasút/Tervezett
Közút/Befejezett
Közút/Korszerűsítendő
Közút/Tervezett
Kikötő
Vasúti-közúti terminál
Repülőtér

II. MELLÉKLET

A TÖRZSHÁLÓZAT ÉS AZ ÁTFOGÓ HÁLÓZAT CSOMÓPONTJAINAK JEGYZÉKE

1.

A törzshálózat városi csomópontjai

BELGIUM

Antwerpen

Bruxelles/Brussel

BULGÁRIA

Sofia

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Ostrava

Praha

DÁNIA

Aarhus

København

NÉMETORSZÁG

Berlin

Bielefeld

Bremen

Düsseldorf

Frankfurt am Main

Hamburg

Hannover

Köln

Leipzig

Mannheim

München

Nürnberg

Stuttgart

ÉSZTORSZÁG

Tallinn

ÍRORSZÁG

Baile Átha Cliath/Dublin

Corcaigh/Cork

GÖRÖGORSZÁG

Athína

Heraklion

Thessaloniki

SPANYOLORSZÁG

Barcelona

Bilbao

Las Palmas de Gran Canaria/Santa Cruz de Tenerife

Madrid

Palma de Mallorca

Sevilla

Valencia

FRANCIAORSZÁG

Bordeaux

Lille

Lyon

Marseille

Nice

Paris

Strasbourg

Toulouse

HORVÁTORSZÁG

Zagreb

OLASZORSZÁG

Bologna

Cagliari

Genova

Milano

Napoli

Palermo

Roma

Torino

Venezia

CIPRUS

Lefkosía

LETTORSZÁG

Rīga

LITVÁNIA

Vilnius

LUXEMBURG

Luxembourg

MAGYARORSZÁG

Budapest

MÁLTA

Valletta

HOLLANDIA

Amsterdam

Rotterdam

AUSZTRIA

Wien

LENGYELORSZÁG

Gdańsk

Katowice

Kraków

Łódź

Poznań

Szczecin

Warszawa

Wrocław

PORTUGÁLIA

Lisboa

Porto

ROMÁNIA

București

Timișoara

SZLOVÉNIA

Ljubljana

SZLOVÁKIA

Bratislava

FINNORSZÁG

Helsinki

Turku

SVÉDORSZÁG

Göteborg

Malmö

Stockholm

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Birmingham

Bristol

Edinburgh

Glasgow

Leeds

London

Manchester

Portsmouth

Sheffield

2. A *-gal jelölt repülőterek a 41. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség alá tartozó fő repülőterek TAG ÁLLAM CSOMÓPONT NEVE REPÜLŐTÉR TENGERI KIKÖTŐ BELVÍZI KIKÖTŐ VASÚTI-KÖZÚTI TERMINÁL BE Aalst Átfogó hálózat Albertkanaal Törzshálózat Antwerpen Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Athus Átfogó hálózat Avelgem Átfogó hálózat Bruxelles/Brussel Törzshálózat (National/Nationaal)* Törzshálózat Charleroi Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Can.Charleroi-Bruxelles), Átfogó hálózat (Sambre) Clabecq Átfogó hálózat Gent Törzshálózat Törzshálózat Grimbergen Átfogó hálózat Kortrijk Törzshálózat (Bossuit) Liège Törzshálózat Törzshálózat (Can.Albert) Törzshálózat (Meuse) Mons Átfogó hálózat (Centre/Borinage) Namur Törzshálózat (Meuse), Átfogó hálózat (Sambre) Oostende, Zeebrugge Átfogó hálózat (Oostende) Törzshálózat (Oostende) Roeselare Átfogó hálózat Tournai Átfogó hálózat (Escaut) Willebroek Átfogó hálózat BG Burgas Átfogó hálózat Törzshálózat Dragoman Átfogó hálózat Gorna Orjahovitsa Átfogó hálózat Törzshálózat Lom Átfogó hálózat Orjahovo Átfogó hálózat Plovdiv Átfogó hálózat Törzshálózat Ruse Törzshálózat Törzshálózat Silistra Átfogó hálózat Sofia Törzshálózat Törzshálózat Svilengrad Átfogó hálózat Svishtov Átfogó hálózat Varna Átfogó hálózat Átfogó hálózat Vidin Törzshálózat CZ Brno Átfogó hálózat Átfogó hálózat Děčín Törzshálózat Törzshálózat Lovosice Átfogó hálózat Átfogó hálózat Mělník Törzshálózat Törzshálózat Ostrava Törzshálózat Törzshálózat Pardubice Törzshálózat Törzshálózat Plzeň Törzshálózat Praha Törzshálózat (Václav Havel)* Törzshálózat (Praha Holešovice) Átfogó hálózat (Libeň) Átfogó hálózat (Radotin) Átfogó hálózat (Smíchov) Törzshálózat (Praha Uhříněves) Přerov Törzshálózat Ústí nad Labem Átfogó hálózat Átfogó hálózat DK Aalborg Átfogó hálózat Átfogó hálózat Aarhus Törzshálózat Törzshálózat Billund Átfogó hálózat Branden Átfogó hálózat Ebeltoft Átfogó hálózat Enstedværket Átfogó hálózat Esbjerg Átfogó hálózat Fredericia Átfogó hálózat Frederikshavn Átfogó hálózat Fur Átfogó hálózat Fynshav Havn Átfogó hálózat Gedser Átfogó hálózat Helsingør Átfogó hálózat Hirtshals Átfogó hálózat Hou Havn Átfogó hálózat Høje-Taastrup Átfogó hálózat Kalundborg Átfogó hálózat København Törzshálózat (Kastrup)* Törzshálózat Törzshálózat Køge Átfogó hálózat Átfogó hálózat Nordby (Fanø) Átfogó hálózat Odense Átfogó hálózat Padborg Átfogó hálózat Rødby Átfogó hálózat Rønne Átfogó hálózat Átfogó hálózat Sjællands Odde Ferry Port Átfogó hálózat Spodsbjerg Átfogó hálózat Statoil-Havnen Átfogó hálózat Tårs (Nakskov) Átfogó hálózat Taulov Törzshálózat Vejle Átfogó hálózat DE Andernach Átfogó hálózat Átfogó hálózat Aschaffenburg Átfogó hálózat Átfogó hálózat Bendorf Átfogó hálózat Bensersiel Átfogó hálózat Bergkamen Átfogó hálózat Berlin Törzshálózat (Berlin-Brandenburg Intl.)* Törzshálózat Törzshálózat (Großbeeren) Bonn Átfogó hálózat Bottrop Átfogó hálózat Brake Átfogó hálózat Átfogó hálózat Brandenburg Átfogó hálózat Braunschweig Törzshálózat Törzshálózat Breisach Átfogó hálózat Bremen, Bremerhaven Törzshálózat (Bremen) Törzshálózat (Bremen) Törzshálózat (Bremerhaven) Törzshálózat (Bremen) Törzshálózat (Bremerhaven) Törzshálózat (Bremen) Brunsbüettel Átfogó hálózat Átfogó hálózat Bülstringen Átfogó hálózat Cuxhaven Átfogó hálózat Átfogó hálózat Dormagen Átfogó hálózat Dörpen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Dortmund Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat Dresden Átfogó hálózat Átfogó hálózat Duisburg Törzshálózat Átfogó hálózat (Homberg) Törzshálózat Düsseldorf Törzshálózat* Törzshálózat (Neuss) Emden Átfogó hálózat Átfogó hálózat Emmelsum/Wesel Átfogó hálózat Emmerich Átfogó hálózat Átfogó hálózat Erfurt Átfogó hálózat Essen Átfogó hálózat Estorf Átfogó hálózat Floersheim Átfogó hálózat Frankfurt am Main Törzshálózat* Törzshálózat Törzshálózat Gelsenkirchen Átfogó hálózat Germersheim Átfogó hálózat Átfogó hálózat Gernsheim Átfogó hálózat Ginsheim-Gustavsburg Átfogó hálózat Großkrotzenburg Átfogó hálózat Hahn Átfogó hálózat Haldensleben Átfogó hálózat Átfogó hálózat Haltern am See Átfogó hálózat Hamburg Törzshálózat* Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Hamm Törzshálózat Átfogó hálózat Hanau Átfogó hálózat (Bönen) Hannover Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Heilbronn Átfogó hálózat Helgoland Átfogó hálózat Heringsdorf Átfogó hálózat Herne Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Herne-Wanne) Hof, Plauen Átfogó hálózat Hohenhameln Átfogó hálózat Ibbenbüren Átfogó hálózat Karlsruhe Átfogó hálózat (Karlsruhe Baden-Baden) Törzshálózat Törzshálózat Kassel Átfogó hálózat Kehl Átfogó hálózat Kelheim Átfogó hálózat Kelsterbach Átfogó hálózat Kiel Átfogó hálózat Koblenz Törzshálózat Törzshálózat Köln Törzshálózat (Köln- Bonn)* Törzshálózat Törzshálózat Köln -Neuessen Átfogó hálózat Krefeld-Uerdingen Átfogó hálózat Lampertheim Átfogó hálózat Langeoog Átfogó hálózat Leipzig, Halle Törzshálózat Törzshálózat (Schkopau) Lengfurt-Wetterau Átfogó hálózat Leverkusen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Lingen Átfogó hálózat Lübeck Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Lünen Átfogó hálózat Magdeburg Törzshálózat Törzshálózat Mainz Törzshálózat Törzshálózat Mannheim, Ludwigshafen Törzshálózat Átfogó hálózat (Ludwigshafen Mundenheim) Törzshálózat Marl Átfogó hálózat Memmingen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Meppen Átfogó hálózat Minden Átfogó hálózat Átfogó hálózat Mühlheim an der Ruhr Átfogó hálózat München Törzshálózat* Törzshálózat (Riem) Münster Átfogó hálózat (Münster/Osnabrück) Átfogó hálózat Niedere Börde Átfogó hálózat Norddeich Átfogó hálózat Nordenham Átfogó hálózat Átfogó hálózat Norderney Átfogó hálózat Nürnberg Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Oldenburg Átfogó hálózat Orsoy Átfogó hálózat Osnabrück Átfogó hálózat Otterstadt Átfogó hálózat Paderborn Átfogó hálózat (Paderborn Lippstadt) Plochingen Átfogó hálózat Puttgarden Átfogó hálózat Rees Átfogó hálózat Regensburg Törzshálózat Rheinau Átfogó hálózat Rheinberg Átfogó hálózat Rheinmünster Átfogó hálózat Rostock Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat Saarlouis-Dillingen Átfogó hálózat Sassnitz Átfogó hálózat Schwarzheide Átfogó hálózat Singen Átfogó hálózat Speyer Átfogó hálózat Spyck Átfogó hálózat Stade-Bützfleth/Brunshausen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Átfogó hálózat Stolzenau Átfogó hálózat Straubing-Sand Átfogó hálózat Stürzelberg Átfogó hálózat Stuttgart Törzshálózat* Törzshálózat Törzshálózat (Kornwestheim) Trier Átfogó hálózat Ulm Átfogó hálózat (Dornstadt) Weeze Átfogó hálózat Wesel Átfogó hálózat Wesseling Átfogó hálózat Westerland-Sylt Átfogó hálózat Wiesbaden Átfogó hálózat Wilhemshaven Törzshálózat Wismar Átfogó hálózat Worms Átfogó hálózat Átfogó hálózat Wörth am Rhein Átfogó hálózat Átfogó hálózat EE Heltermaa Átfogó hálózat Kärdla Átfogó hálózat Koidula Átfogó hálózat Kuivastu Átfogó hálózat Kuressaare Átfogó hálózat Pärnu Átfogó hálózat Átfogó hálózat Paldiski South Harbor Átfogó hálózat Rohuküla Átfogó hálózat Sillamäe Átfogó hálózat Tallinn Törzshálózat Törzshálózat (Old City Harbour, Muuga Harbour, Paljassaare Harbour) Tartu Átfogó hálózat Virtsu Átfogó hálózat IE Carraig Fhiáin/Carrickfin Átfogó hálózat (Dún na nGall/Donegal) Corcaigh/Cork Törzshálózat Törzshálózat Baile Átha Cliath/Dublin Törzshálózat* Törzshálózat (G.D.A. port cluster) Inis Mór/Inishmore Átfogó hálózat Ciarraí/Kerry - An Fearann Fuar/Farranfore Átfogó hálózat An Cnoc/Knock Átfogó hálózat (Cúige Chonnacht/Connaught) Luimneach/Limerick Átfogó hálózat (Sionainn/Shannon) Törzshálózat (Sionainn-Faing/Shannon-Foynes) Ros Láir/Rosslare Átfogó hálózat (Europort) Port Láirge/Waterford Átfogó hálózat Átfogó hálózat EL Alexandroupolis Átfogó hálózat Átfogó hálózat Araxos Átfogó hálózat Astipalaia Átfogó hálózat Athína Törzshálózat* Törzshálózat (Piraeus) Törzshálózat (Piraeus/Thriasso Pedio) Chalkida Átfogó hálózat Chania Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Souda) Chios Átfogó hálózat Átfogó hálózat Elefsina Átfogó hálózat Heraklion Törzshálózat* Törzshálózat* Igoumenitsa Törzshálózat Ikaria Átfogó hálózat Ioannina Átfogó hálózat Kalamata Átfogó hálózat Átfogó hálózat Kalymnos Átfogó hálózat Karpathos Átfogó hálózat Kassos Átfogó hálózat Kastelorizo Átfogó hálózat Kastoria Átfogó hálózat Katakolo Átfogó hálózat Kavala Átfogó hálózat Átfogó hálózat Kefalonia Átfogó hálózat Kerkyra Átfogó hálózat Átfogó hálózat Kithira Átfogó hálózat Kos Átfogó hálózat Kozani Átfogó hálózat Kyllini Átfogó hálózat Lamia Átfogó hálózat Lavrio (Sounio) Átfogó hálózat Leros Átfogó hálózat Limnos Átfogó hálózat Milos Átfogó hálózat Mykonos Átfogó hálózat Átfogó hálózat Mytilini Átfogó hálózat Átfogó hálózat Naxos Átfogó hálózat Átfogó hálózat Nea Anchialos Átfogó hálózat Paros Átfogó hálózat Átfogó hálózat Patras Törzshálózat Törzshálózat Preveza Átfogó hálózat Rafina Átfogó hálózat Rodos Átfogó hálózat Átfogó hálózat Samos Átfogó hálózat Santorini Átfogó hálózat Átfogó hálózat Sitia Átfogó hálózat Skiathos Átfogó hálózat Compr. Skiros Átfogó hálózat Syros Átfogó hálózat Átfogó hálózat Thessaloniki Törzshálózat (Makedonia) Törzshálózat Törzshálózat Volos Átfogó hálózat Zakinthos Átfogó hálózat ES A Coruña Átfogó hálózat Törzshálózat Alcázar de San Juán Törzshálózat Algeciras Törzshálózat (Bahía de Algeciras) Alicante Törzshálózat Átfogó hálózat Almería Átfogó hálózat Átfogó hálózat Antequera (Bobadilla) Törzshálózat Arrecife Átfogó hálózat (Lanzarote) Átfogó hálózat Arrubal (Logroño) Átfogó hálózat Avilés Átfogó hálózat (Asturias) Átfogó hálózat Badajoz Átfogó hálózat Átfogó hálózat Barcelona Törzshálózat* Törzshálózat Törzshálózat Bilbao Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Burgos Átfogó hálózat Cádiz Átfogó hálózat (Bahía de Cádiz) Cala Sabina (Formentera) Átfogó hálózat Carboneras Átfogó hálózat Cartagena Törzshálózat Castellón Átfogó hálózat Centro de Transportes de Burgos Átfogó hálózat Centro Intermodal de Transporte y Logistica de Vitoria-Gasteiz Átfogó hálózat Ceuta Átfogó hálózat Córdoba Törzshálózat El Hierro Átfogó hálózat Átfogó hálózat (La Estaca) El Penedés (El Vendrell) Átfogó hálózat Ferrol Átfogó hálózat Figueras Átfogó hálózat (El Far d'Emporda) Fuerteventura Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Puerto Rosario) Gijón Törzshálózat Girona Átfogó hálózat Granada Átfogó hálózat Huelva Törzshálózat Huesca Átfogó hálózat (PLHUS) Ibiza Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Eivissa) Jerez Átfogó hálózat La Palma Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Santa Cruz de La Palma) Las Palmas Törzshálózat Törzshálózat León Átfogó hálózat Törzshálózat Linares Átfogó hálózat Los Cristianos Átfogó hálózat Madrid Törzshálózat (Barajas)* Törzshálózat (Norte y Sur) Mahón (Menorca) Átfogó hálózat Átfogó hálózat Málaga Törzshálózat Átfogó hálózat Melilla Átfogó hálózat Átfogó hálózat Monforte de Lemos (Ourense) Átfogó hálózat Motril Átfogó hálózat Murcia Átfogó hálózat (San Javier) Törzshálózat (ZAL) Palma de Mallorca Törzshálózat* Törzshálózat Pamplona Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Noain) Pasajes Átfogó hálózat Reus Átfogó hálózat Sagunto Átfogó hálózat Salamanca Átfogó hálózat Átfogó hálózat San Cibrao Átfogó hálózat San Sebastián Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Lezo) San Sebastián de la Gomera Átfogó hálózat Átfogó hálózat Santander Átfogó hálózat Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Torrelavega) Santiago de Compostela Átfogó hálózat Sevilla Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Silla Átfogó hálózat Tarragona Törzshálózat Tenerife Átfogó hálózat (Norte: Los Rodeos) Törzshálózat (Sur: Reina Sofía) Törzshálózat (Santa Cruz) Toledo Átfogó hálózat Tudela Átfogó hálózat Valencia Törzshálózat Törzshálózat Valencia Fuente de San Luis Átfogó hálózat Valladolid Átfogó hálózat Törzshálózat Vigo Átfogó hálózat Átfogó hálózat Vitoria Átfogó hálózat Zaragoza Átfogó hálózat Törzshálózat FR Aiton-Bourgneuf Átfogó hálózat Ajaccio Átfogó hálózat Átfogó hálózat Avignon Törzshálózat Bastia Átfogó hálózat Átfogó hálózat Bayonne Átfogó hálózat Beauvais Átfogó hálózat Biarritz Átfogó hálózat Bordeaux Törzshálózat (Merignac) Törzshálózat Törzshálózat Boulogne Átfogó hálózat Brest Átfogó hálózat Átfogó hálózat Caen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Calais Törzshálózat Törzshálózat (Eurotunnel) Cayenne Átfogó hálózat Átfogó hálózat Chalon-sur-Saône Törzshálózat Chalons-sur-Marne Átfogó hálózat (Paris-Vatry) Cherbourg Átfogó hálózat Clermont-Ferrand Átfogó hálózat Átfogó hálózat Dieppe Átfogó hálózat Dijon Törzshálózat Dunkerque Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Fort de France Átfogó hálózat Átfogó hálózat Guadeloupe Átfogó hálózat La Rochelle Átfogó hálózat Átfogó hálózat Le Boulou Átfogó hálózat Le Havre Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Lille Törzshálózat (Lesquin) Törzshálózat Törzshálózat (Dourges) Limoges Átfogó hálózat Lorient Átfogó hálózat Lyon Törzshálózat (St.Exupéry)* Törzshálózat Törzshálózat Marquion (Cambrai) Átfogó hálózat Marseille Törzshálózat (Provence) Törzshálózat (Marseille) Törzshálózat (Fos-sur-Mer) Törzshálózat (Fos-sur-Mer) Törzshálózat (Miramas) Mayotte Átfogó hálózat Metz Törzshálózat Montpellier Átfogó hálózat Mulhouse Átfogó hálózat (Mulhouse-Bale) Törzshálózat (Ottmarsheim) Nancy Átfogó hálózat Nantes Saint-Nazaire Átfogó hálózat (Nantes Atlantique) Törzshálózat Nesle Átfogó hálózat Nice Törzshálózat (Côte d'Azur)* Átfogó hálózat Nogent-sur-Seine Átfogó hálózat Noyon Átfogó hálózat Orléans Átfogó hálózat Paris Törzshálózat (Charles de Gaulle)* Törzshálózat (Orly)* Törzshálózat Törzshálózat Perpignan Átfogó hálózat Point-à-Pitre Átfogó hálózat Péronne Átfogó hálózat Port Réunion Átfogó hálózat Rennes Átfogó hálózat Roscoff Átfogó hálózat Rouen Törzshálózat Törzshálózat Sète Átfogó hálózat Átfogó hálózat Saint-Denis-Gillot Átfogó hálózat Saint-Malo Átfogó hálózat Strasbourg Átfogó hálózat (Strasbourg Entzheim) Törzshálózat Törzshálózat Thionville Átfogó hálózat Toulon Átfogó hálózat Toulouse Törzshálózat (Blagnac) Törzshálózat Valenciennes Átfogó hálózat Villefranche-sur-Saône Átfogó hálózat HR Dubrovnik Átfogó hálózat Átfogó hálózat Osijek Átfogó hálózat Átfogó hálózat Ploče Átfogó hálózat Pula Átfogó hálózat Átfogó hálózat Rijeka Átfogó hálózat Törzshálózat Šibenik Átfogó hálózat Sisak Átfogó hálózat Slavonski Brod Törzshálózat Split Átfogó hálózat Átfogó hálózat Vukovar Törzshálózat Zadar Átfogó hálózat Átfogó hálózat Zagreb Törzshálózat Törzshálózat IT Alghero Átfogó hálózat Ancona Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat (Iesi) Augusta Törzshálózat Bari Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat Bologna Törzshálózat Törzshálózat Bolzano Átfogó hálózat Brescia Átfogó hálózat Átfogó hálózat Brindisi Átfogó hálózat Átfogó hálózat Cagliari Törzshálózat Törzshálózat (Porto Foxi, Cagliari) Carloforte Átfogó hálózat Catania Átfogó hálózat (Fontanarossa Comiso vészhelyzeti futópálya) Átfogó hálózat Átfogó hálózat Cervignano Törzshálózat Chioggia Átfogó hálózat Átfogó hálózat Civitavecchia Átfogó hálózat Cremona Törzshálózat Firenze Átfogó hálózat Törzshálózat (Prato) Foggia Átfogó hálózat Forlí Átfogó hálózat Fiumicino Átfogó hálózat Gaeta Átfogó hálózat Gallarate Átfogó hálózat Gela Átfogó hálózat Genova Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat (Vado) Gioia Tauro Törzshálózat Golfo Aranci Átfogó hálózat La Maddalena Átfogó hálózat La Spezia Törzshálózat Lamezia Terme Átfogó hálózat Lampedusa Átfogó hálózat Livorno Törzshálózat Törzshálózat (Guasticce Collesalvetti) Mantova Törzshálózat Átfogó hálózat Marina di Carrara Átfogó hálózat Messina Átfogó hálózat Milano Törzshálózat (Linate)* Törzshálózat (Malpensa)* Törzshálózat (Bergamo Orio al Serio) Átfogó hálózat Törzshálózat (Milano Smistamento) Milazzo Átfogó hálózat Monfalcone Átfogó hálózat Átfogó hálózat Mortara Átfogó hálózat Napoli Törzshálózat (Capodichino) Törzshálózat Törzshálózat (Nola) Törzshálózat (Marcianise-Maddaloni) Novara Törzshálózat Olbia Átfogó hálózat Átfogó hálózat Orte Átfogó hálózat Padova Törzshálózat Palau Átfogó hálózat Palermo Törzshálózat Törzshálózat (Palermo Termini Imerese terminal) Pantelleria Átfogó hálózat Parma Átfogó hálózat (Bianconese di Fontevivo) Pescara Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Manoppello) Piacenza Átfogó hálózat Piombino Átfogó hálózat Pisa Átfogó hálózat Porto Levante Átfogó hálózat Átfogó hálózat Porto Nogaro Átfogó hálózat Porto Torres Átfogó hálózat Portoferraio Átfogó hálózat Portovesme Átfogó hálózat Ravenna Törzshálózat Törzshálózat Reggio Calabria Átfogó hálózat Átfogó hálózat Rivalta Scrivia Átfogó hálózat Roma Törzshálózat (Fiumicino)* Átfogó hálózat (Ciampino) Törzshálózat (Pomezia) Rovigo Átfogó hálózat Átfogó hálózat Salerno Átfogó hálózat Savona - Vado Átfogó hálózat Siracusa Átfogó hálózat Taranto Törzshálózat Torino Törzshálózat Törzshálózat (Orbassano) Trapani Átfogó hálózat Átfogó hálózat Trento Átfogó hálózat Treviso Átfogó hálózat Trieste Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat Venezia Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Verona Átfogó hálózat Törzshálózat CY Larnaka Törzshálózat Átfogó hálózat Lefkosia Lemesos Törzshálózat Pafos Átfogó hálózat LV Daugavpils Átfogó hálózat Liepaja Átfogó hálózat Átfogó hálózat Rīga Törzshálózat(International)* Törzshálózat Ventspils Átfogó hálózat Törzshálózat LT Kaunas Átfogó hálózat Törzshálózat Klaipėda Törzshálózat Törzshálózat Palanga Átfogó hálózat Vilnius Törzshálózat Törzshálózat LU Luxembourg Törzshálózat Törzshálózat (Mertert) Törzshálózat (Bettembourg) HU Baja Átfogó hálózat Budapest Törzshálózat (Liszt Ferenc)* Törzshálózat (Csepel) Törzshálózat (Soroksár) Debrecen Átfogó hálózat Dunaújváros Átfogó hálózat Győr Átfogó hálózat (Győr-Gönyű) Komárom Törzshálózat Miskolc Átfogó hálózat Mohács Átfogó hálózat Paks Átfogó hálózat Sármellék Átfogó hálózat Sopron Átfogó hálózat Szeged Átfogó hálózat Székesfehérvár Átfogó hálózat Záhony Átfogó hálózat MT Cirkewwa Átfogó hálózat Marsaxlokk Törzshálózat Mgarr Átfogó hálózat Valletta Törzshálózat (Malta - Luqa) Törzshálózat NL Alblasserdam Compr. Almelo Core Almere Compr. Alphen aan den Rijn Compr. Amsterdam Törzshálózat (Schiphol)* Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Arnhem Átfogó hálózat Bergen op Zoom Törzshálózat Beverwijk Átfogó hálózat Born Átfogó hálózat Cuijk Átfogó hálózat Delfzijl/Eemshaven Átfogó hálózat Den Bosch Átfogó hálózat Den Helder Átfogó hálózat Deventer Törzshálózat Dordrecht Átfogó hálózat Átfogó hálózat Drachten Átfogó hálózat Eemshaven Átfogó hálózat Átfogó hálózat Eindhoven Átfogó hálózat Enschede Átfogó hálózat Átfogó hálózat Geertruidenberg Átfogó hálózat Gennep Átfogó hálózat Gorinchem Átfogó hálózat Gouda Átfogó hálózat Grave Átfogó hálózat Groningen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Harlingen Átfogó hálózat Heerenveen Átfogó hálózat Hengelo Törzshálózat Kampen Átfogó hálózat Leeuwarden Átfogó hálózat Lelystad Átfogó hálózat Lemsterland Átfogó hálózat Lochem Átfogó hálózat Maasbracht Átfogó hálózat Maasdriel Átfogó hálózat Maassluis Átfogó hálózat Maastricht Átfogó hálózat (Maastricht - Aachen) Átfogó hálózat Meppel Átfogó hálózat Moerdijk Törzshálózat Törzshálózat Nijmegen Törzshálózat Oosterhout Átfogó hálózat Oss Átfogó hálózat Reimerswaal Átfogó hálózat Ridderkerk Átfogó hálózat Roermond Átfogó hálózat Rotterdam Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Sneek Átfogó hálózat Stein Átfogó hálózat Terneuzen, Vlissingen Törzshálózat (Terneuzen) Törzshálózat (Vlissingen) Törzshálózat (Terneuzen) Törzshálózat (Vlissingen) Tiel Átfogó hálózat Tilburg Átfogó hálózat Utrecht Törzshálózat Veghel Átfogó hálózat Velsen/IJmuiden Átfogó hálózat Venlo Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Trade Port Noord Limburg) Vlaardingen Átfogó hálózat Wageningen Átfogó hálózat Wanssum Átfogó hálózat Zaandam Átfogó hálózat Zaltbommel Átfogó hálózat Zevenaar Átfogó hálózat Zuidhorn Átfogó hálózat Zwijndrecht Átfogó hálózat Zwolle Átfogó hálózat AT Graz Átfogó hálózat Törzshálózat (Werndorf) Innsbruck Átfogó hálózat Klagenfurt - Villach Átfogó hálózat (Klagenfurt) Átfogó hálózat (Villach-Fürnitz) Krems Átfogó hálózat Linz - Wels Átfogó hálózat (Linz) Törzshálózat (Enns), Átfogó hálózat (Linz) Törzshálózat (Wels) Salzburg Átfogó hálózat Átfogó hálózat Wien Törzshálózat (Schwechat)* Törzshálózat Törzshálózat Wolfurt Átfogó hálózat Wörgl Átfogó hálózat PL Białystok Átfogó hálózat Braniewo Átfogó hálózat Bydgoszcz Átfogó hálózat Átfogó hálózat Dorohusk / Okopy Átfogó hálózat Ełk Átfogó hálózat Gdánsk, Gdynia Törzshálózat (Gdańsk) Törzshálózat (Gdańsk) Core (Gdynia) Törzshálózat Katowice Törzshálózat (Pyrzowice) Törzshálózat (Slawków) Átfogó hálózat (Gliwice / Pyrzowice) Kraków Törzshálózat Törzshálózat Łódź Törzshálózat Törzshálózat (Łódź / Stryków) Malaszewicze / Terespol Átfogó hálózat Medyka / Zurawica Átfogó hálózat Police Átfogó hálózat Átfogó hálózat Poznań Törzshálózat Törzshálózat Rzepin Átfogó hálózat Rzeszow Átfogó hálózat Szczecin, Świnoujście Törzshálózat (Szczecin) Törzshálózat (Szczecin) Törzshálózat (Świnoujście) Törzshálózat (Szczecin) T örzshálózat (Świnoujście) Törzshálózat (Szczecin) Törzshálózat (Świnoujście) Warszawa Törzshálózat* Törzshálózat Wrocław Törzshálózat Törzshálózat PT Abrantes / Entroncamento Átfogó hálózat Aveiro Átfogó hálózat Bragança Átfogó hálózat Caniçal Átfogó hálózat Corvo Átfogó hálózat Elvas Átfogó hálózat Faro Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Loulé) Flores Átfogó hálózat Funchal Átfogó hálózat Átfogó hálózat Horta Átfogó hálózat Átfogó hálózat Lajes das Flores Átfogó hálózat Lajes (Terceira) Átfogó hálózat Lisboa Törzshálózat* Törzshálózat Pico Átfogó hálózat Ponta Delgada Átfogó hálózat Átfogó hálózat Portimão Átfogó hálózat Porto Törzshálózat (Sá Carneiro) Törzshálózat (Leixőes) Törzshálózat Poceirão Törzshálózat Porto Santo Átfogó hálózat Átfogó hálózat Praia da Vitória Átfogó hálózat Santa Maria Átfogó hálózat São Jorge Átfogó hálózat Setúbal Átfogó hálózat Sines Törzshálózat Törzshálózat (Grândola) Vila Real Átfogó hálózat RO Bacău Átfogó hálózat Baia Mare Átfogó hálózat Basarabi Átfogó hálózat Brăila Átfogó hálózat Átfogó hálózat Brașov Átfogó hálózat București Törzshálózat (Henri Coandă) Átfogó hálózat (1 Decembrie) Átfogó hálózat (Glina) Törzshálózat Calafat Törzshálózat Călărași Átfogó hálózat Cernavodă Törzshálózat Cluj-Napoca Átfogó hálózat Átfogó hálózat Constanța Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat Craiova Átfogó hálózat Törzshálózat Drobeta Turnu Severin Törzshálózat Galați Törzshálózat Törzshálózat Giurgiu Törzshálózat Iași Átfogó hálózat Mahmudia Átfogó hálózat Medgidia Átfogó hálózat Moldova Veche Átfogó hálózat Oltenița Átfogó hálózat Oradea Átfogó hálózat Ovidiu Átfogó hálózat Sibiu Átfogó hálózat Suceava Átfogó hálózat Átfogó hálózat Sulina Átfogó hálózat Átfogó hálózat Timișoara Törzshálózat Törzshálózat Tulcea Átfogó hálózat Átfogó hálózat Átfogó hálózat Turda Átfogó hálózat SI Koper Törzshálózat Ljubljana Törzshálózat Törzshálózat Maribor Átfogó hálózat Átfogó hálózat Portoroz Átfogó hálózat SK Bratislava Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Komárno Törzshálózat Košice Átfogó hálózat Átfogó hálózat Leopoldov- Šulekovo Átfogó hálózat Poprad Tatry Átfogó hálózat Žilina Törzshálózat FI Eckerö Átfogó hálózat Enontekiö Átfogó hálózat Hanko Átfogó hálózat Helsinki Törzshálózat (Vantaa)* Törzshálózat Ivalo Átfogó hálózat Joensuu Átfogó hálózat Jyväskylä Átfogó hálózat Kajaani Átfogó hálózat Kaskinen Átfogó hálózat Kemi Átfogó hálózat (Kemi-Tornio) Átfogó hálózat Kilpilahti (Sköldvik) Átfogó hálózat Kittilä Átfogó hálózat Kokkola Átfogó hálózat Kotka, Hamina Törzshálózat (Hamina) Törzshálózat (Kotka) Kouvola Törzshálózat Kruunupyy Átfogó hálózat Kuopio Átfogó hálózat Kuusamo Átfogó hálózat Laappenranta Átfogó hálózat Maarianhamina Átfogó hálózat Átfogó hálózat Oulu Átfogó hálózat Átfogó hálózat Pietarsaari Átfogó hálózat Pori Átfogó hálózat Átfogó hálózat Rauma Átfogó hálózat Rautaruukki/Raahe Átfogó hálózat Rovaniemi Átfogó hálózat Savonlinna Átfogó hálózat Tampere Átfogó hálózat Átfogó hálózat Turku-Naantali Törzshálózat (Turku) Törzshálózat (Turku) Törzshálózat (Naantali) Vaasa Átfogó hálózat SE ÄAengelholm Átfogó hálózat ÄAlmhult Átfogó hálózat Arvidsjaur Átfogó hálózat Gäaellivare Átfogó hálózat Gäavle Átfogó hálózat Göteborg Törzshálózat (Landvetter) Törzshálózat Törzshálózat Törzshálózat Grisslehamn Átfogó hálózat Hagfors Átfogó hálózat Halmstad Átfogó hálózat Helsingborg Átfogó hálózat Hemavan Átfogó hálózat Jönköping Átfogó hálózat Átfogó hálózat Kalmar Átfogó hálózat Kapellskär Átfogó hálózat Karlshamn Átfogó hálózat Karlskrona Átfogó hálózat Kiruna Átfogó hálózat Köeping Átfogó hálózat Átfogó hálózat Luleå Átfogó hálózat Törzshálózat Lycksele Átfogó hálózat Malmö Törzshálózat (Sturup) Törzshálózat Törzshálózat Mora Átfogó hálózat Norrköping Átfogó hálózat Nyköping Átfogó hálózat (Stockholm Skavsta) Oskarshamn Átfogó hálózat Örebro Átfogó hálózat Törzshálózat (Hallsberg) Östersund Átfogó hálózat Oxelosund Átfogó hálózat Pajala Átfogó hálózat Ronneby Átfogó hálózat Skellefteå Átfogó hálózat Stenungsund Átfogó hálózat Stockholm Törzshálózat (Arlanda)* Átfogó hálózat (Bromma) Törzshálózat (Stockholm) Átfogó hálózat (Nynäshamn) Törzshálózat Törzshálózat Strömstad Átfogó hálózat Sundsvall Átfogó hálózat Átfogó hálózat Sveg Átfogó hálózat Södertälje Átfogó hálózat Trelleborg Törzshálózat Törzshálózat Umeâ Átfogó hálózat Átfogó hálózat Rosersberg Átfogó hálózat Varberg Átfogó hálózat Västeras Átfogó hálózat Átfogó hálózat Vilhelmina Átfogó hálózat Visby Átfogó hálózat Átfogó hálózat Ystad Átfogó hálózat UK Aberdeen Átfogó hálózat Átfogó hálózat Barra Átfogó hálózat Belfast Átfogó hálózat (City) Átfogó hálózat (International) Törzshálózat Benbecula Átfogó hálózat Birmingham Törzshálózat* Törzshálózat Bournemouth Átfogó hálózat Bristol Törzshálózat Törzshálózat Loch Ryan Ports Átfogó hálózat Campbeltown Átfogó hálózat Cardiff, Newport Átfogó hálózat Törzshálózat (Cardiff) Törzshálózat (Newport) Corby Átfogó hálózat (Eurohub) Cromarty Firth Átfogó hálózat Daventry Átfogó hálózat (Intl. Rail Freight Terminal) Dover/Folkestone Törzshálózat Durham Átfogó hálózat Edinburgh Törzshálózat* Törzshálózat (Forth, Grangemouth, Rosyth and Leith) Exeter Átfogó hálózat Felixstowe-Harwich Törzshálózat (Felixstowe) Törzshálózat (Harwich) Fishguard Átfogó hálózat Glasgow Törzshálózat* Törzshálózat (Clydeport, King George V dock, Hunterston and Greenock) Törzshálózat (Mossend/ Coatbridge) Glensanda Átfogó hálózat Goole Átfogó hálózat Grimsby/ Immingham Törzshálózat (Grimsby and Immingham) Heysham Átfogó hálózat Holyhead Átfogó hálózat Hull Átfogó hálózat Inverness Átfogó hálózat Ipswich Átfogó hálózat Islay Átfogó hálózat Kirkwall Átfogó hálózat Larne Átfogó hálózat Leeds Törzshálózat (Leeds/ Bradford) Törzshálózat (Leeds/ Wakefield RRT) Liverpool Átfogó hálózat Törzshálózat Törzshálózat London Törzshálózat (City) Törzshálózat (Gatwick)* Törzshálózat (Heathrow)* Törzshálózat (Luton)* Törzshálózat (Stansted)* Átfogó hálózat (Southend) Törzshálózat (London, London Gateway, Tilbury) Londonderry Átfogó hálózat Átfogó hálózat Manchester Törzshálózat* Átfogó hálózat (Manchester and Port Salford) Medway Átfogó hálózat (Thamesport, Sheerness) Milford Haven Törzshálózat Newcastle Átfogó hálózat Newquay Átfogó hálózat Norwich Átfogó hálózat Nottingham Törzshálózat (East Midlands) Orkney Átfogó hálózat Plymouth Átfogó hálózat Poole Átfogó hálózat Port Salford Átfogó hálózat Port Talbot Átfogó hálózat Prestwick Átfogó hálózat Ramsgate Átfogó hálózat (Kent International) Átfogó hálózat River Hull and Humber Átfogó hálózat Scilly Isles Átfogó hálózat Scrabster Átfogó hálózat Selby Átfogó hálózat Sheffield Átfogó hálózat (Doncaster - Sheffield) Törzshálózat (Doncaster RRT) Shetland Islands Átfogó hálózat Átfogó hálózat (Sullom Voe) Southampton, Portsmouth Átfogó hálózat (Southampton) Törzshálózat (Southampton) Átfogó hálózat (Portsmouth) Stornoway Átfogó hálózat Átfogó hálózat Sumburgh Átfogó hálózat Teesport Törzshálózat Tiree Átfogó hálózat Tyne Átfogó hálózat Ullapool Átfogó hálózat Warrenpoint Átfogó hálózat Wick Átfogó hálózat

3. A törzshálózathoz tartozó határátkelőhelyek a szomszédos országok felé: EU tagállam Szomszédos ország (Közúti) határátkelő pont (Vasúti) határátkelő pont FINNORSZÁG OROSZORSZÁG Vaalimaa Vainikkala ÉSZTORSZÁG OROSZORSZÁG Luhamaa Koidula LETTORSZÁG OROSZORSZÁG Terehova Zilupe FEHÉR-OROSZORSZÁG Pāternieki Indra LITVÁNIA OROSZORSZÁG Kybartai Kybartai FEHÉR-OROSZORSZÁG Medininkai Kena LENGYELORSZÁG OROSZORSZÁG Grzechotki Braniewo FEHÉR-OROSZORSZÁG Kukuryki Terespol UKRAJNA Korczowa Przemyśl SZLOVÁKIA UKRAJNA Vyšné Nemecké Čierna nad Tisou MAGYARORSZÁG UKRAJNA Beregsurány Záhony SZERBIA Röszke Kelebia HORVÁTORSZÁG SZERBIA Lipovac Tovarnik BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA Svilaj Slavonski Šamac MONTENEGRÓ Karasovići / ROMÁNIA UKRAJNA Siret Vicșani MOLDOVA Ungheni Cristești Jijia SZERBIA Stamora Moravița Stamora Moravița BULGÁRIA SZERBIA Kalotina Kalotina MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG Gueshevo Gueshevo TÖRÖKORSZÁG Svilengrad Svilengrad GÖRÖGORSZÁG ALBÁNIA Kakavia Krystallopigi MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG Evzoni Idomeni TÖRÖKORSZÁG Kipi Pythion

III. MELLÉKLET

A TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT EGYES, HARMADIK ORSZÁGOKRA KITERJESZTETT, TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ TÉRKÉPEI

A szomszédos országok áttekintő térképe

12.1. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó és törzshálózatok: Belvízi közlekedési útvonalak és kikötők
Schweiz / Suisse / Svizzera / Svizra - Liechtenstein
12

12.2. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó hálózat: Vasút, kikötők és vasúti-közúti terminálok (RRT)
Törzshálózat: Vasút (teherszállítás), kikötők és vasúti-közúti terminálok (RRT)
Schweiz / Suisse / Svizzera / Svizra - Liechtenstein
12

12.3. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó hálózat: vasutak és repülőterek
Törzshálózat: vasutak (személyszállítás) és repülőterek
Schweiz / Suisse / Svizzera / Svizra - Liechtenstein
12

12.4. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó és törzshálózatok:
Közutak, kikötők, vasúti-közúti terminálok (RRT) és repülőterek
Schweiz / Suisse / Svizzera / Svizra - Liechtenstein
12

14.1. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó és törzshálózatok: Belvízi közlekedési útvonalak és kikötők
Türkiye
14

14.2. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó hálózat: Vasút, kikötők és vasúti-közúti terminálok (RRT)
Türkiye
14

14.3. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó hálózat: Vasútvonalak és repülőterek
Türkiye
14

14.4. A szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképek
Átfogó és törzshálózatok: Közutak, kikötők, vasúti-közúti terminálok (RRT) és repülőterek
Türkiye
14

A Bizottság nyilatkozatai

1. "A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozandó projektek benyújtására vonatkozó döntés a tagállamok előjoga. Ezt az előjogot semmilyen módon nem érintik a melléklet IV. részében felsorolt közlekedésspecifikus célokra vonatkozó indikatív százalékos arányok."

2. "A Bizottság határozottan sajnálja a 18. cikk beillesztését, amely bevezeti a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet 17. cikkében említett, a többéves vagy éves munkaprogramok keretében kiírt pályázati felhívások alapján kiválasztott projektekre vagy projektrészekre nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret egyik ágazati jogszabálya tekintetében sem javasolta ezt az eljárást. A cél az volt, hogy az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára egyszerűsödjenek a többéves pénzügyi keret programjai. A támogatási határozatok vizsgálóbizottsági eljárás nélküli jóváhagyása gyorsítaná az eljárást, csökkentve a támogatások odaítélésének átfutási idejét a projektgazdák számára, és elkerülve a szükségtelen bürokráciát és költségeket. A Bizottság emlékeztet továbbá arra is, hogy a támogatási határozatok meghozatala a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó intézményi előjogai közé tartozik, ezért azokat nem lehet komitológiai eljárással elfogadni. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az említett cikk beillesztése nem szolgálhat precedensként más finanszírozási eszközök tekintetében, mivel az infrastrukturális projektek a tagállamok területén sajátos hatást gyakorolnak."

3. "A Bizottság sajnálatát fejezi ki azon hivatkozásoknak a 2. cikk (5) bekezdésébe és az 5. cikk (2) bekezdésébe történő beillesztése miatt, amelyek a Bizottság által az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz bizonyos részeinek végrehajtásával megbízott végrehajtó ügynökség költségeivel kapcsolatosak, a programtámogató fellépésekkel összefüggésben. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az 58/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezései értelmében előjoga, hogy előzetes költség-haszon elemzést követően határozzon egy végrehajtó hivatal létrehozásáról abból a célból, hogy azt egy vagy több közösségi program igazgatásával kapcsolatos feladatokkal bízza meg. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet szövege nem zárhatja ki a végrehajtó ügynökségeknek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal történő megbízása céljából végzett költség-haszon elemzést. A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az Ügynökség által irányított infrastrukturális projektek sajátos jellege miatt a felső határ nem szolgálhat precedensként más finanszírozási eszközök tekintetében."

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 552/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (átjárhatósági rendelet) (HL L 96., 2004.3.31., 26. o., magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 46. o.).

( 3 ) A Tanács 219/2007/EK rendelete (2007. február 27.) az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/59/EK irányelve (2002. június 27.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról és a 93/75/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 208., 2002.8.5., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 7. kötet, 12. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/65/EU irányelve (2010. október 20.) a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről és a 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 283., 2010.10.29., 1. o.).

( 7 ) A Bizottság 2006/679/EK határozata (2006. március 28.) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan (HL L 284., 2006.10.16., 1. o.).

( 8 ) A Bizottság 2006/860/EK határozata (2006. november 7.) a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006. március 28-i 2006/679/EK határozat A. mellékletének módosításáról (HL L 342., 2006.12.7., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343, 2012.12.14., 32. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (HL L 319., 2008.11.29., 59. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről (HL L 167., 2004.4.30., 39. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve (2004. április 29.) a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról (HL L 166., 2004.4.30., 124. o.).

( 14 ) A Bizottság 2009/750/EK határozata (2009. október 6.) az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás és műszaki elemei meghatározásáról (HL L 268., 2009.10.13., 11. o.).

( 15 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (2000. november 27.) a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.; magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 5. kötet, 358. o.).

( 16 ) Az Európai Parlament és a Tanács 300/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2008.4.9., 72. o.).

( 17 ) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról (keretrendelet) (HL L 96., 2004.3.31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 8. kötet, 23. o.).

( 18 ) Az Európai parlament és a Tanács 550/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (léginavigációs-szolgálati rendelet) (HL L 96., 2004.3.31., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 8. kötet, 31. o.).

( 19 ) Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.) a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (légtérrendelet) (HL L 96., 2004.3.31., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás, 7. fejezet, 8. kötet, 41. o.).

( 20 ) Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013R1315 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013R1315&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013R1315-20190306 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013R1315-20190306&locale=hu A dokumentum későbbi módosításának konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.

Tartalomjegyzék