Tippek

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

3219/2012. (IX. 17.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 1 72. § (3) bekezdése és a 173. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 1 72. § (3) bekezdése és 1 73. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Az ügy alapja eredetileg utólagos normakontroll indítvány volt, mely - a jogszabályi változásokra tekintettel - megszűnt ugyan, de alkotmányjogi panaszként újraindult.

[2] Az alkotmányossági problémát az indítványozó abban látta, hogy a területén működő áramszolgáltató az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanaira hozzájárulásuk nélkül vezetékjogot jegyeztetett be. A támadott jogszabályi rendelkezés a vezetékjog alapítása, illetve annak utólagos bejegyzése eseté re a kártalanítási igény érvényesítését kizárja, ebben az indítványozó a tulajdonhoz való joga [Alaptörvény XII I. cikk (1) bekezdés] sérelmét látta.

[3] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.

[4] 2.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében a 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani. E szabályt azonban az utólagos normakontrollként indult, de az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján megszűnt, majd alkotmányjogi panaszként újraindult ügyek esetében - az Abtv. 71. § (4) bekezdésére figyelemmel - nem kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az indítványozó 2012. március 31. előtt nyújtotta be az alkotmányjogi panaszát, ezért azt határidőben érkezettnek kell tekinteni.

[5] 2.2. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a tulajdonhoz való jogot sérti.

[6] Az Alkotmánybíróság az ügy tárgyát képező alkotmányossági kérdéssel már korábbi határozataiban is foglalkozott. Az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII. 22.) AB határozatában kimondta, hogy "az Alkotmány szerinti tulajdonvédelem köre tehát nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével; azaz sem a birtoklás, használat, rendelkezés részjogosítványaival, sem pedig negatív és abszolút jogként való meghatározásával. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos) közjogi és magánjogi korlátokkal együtt kell érteni. Az alkotmányos tulajdonvédelem terjedelme mindig konkrét; függ a tulajdon alanyától, tárgyától és funkciójától, illetve a korlátozás módjától is. (...) A jogszabályi korlátozások sokasodására adott válaszként kitágul a klasszikus kisajátítás fogalma (.) [d]e ahogy egyre több tulajdonkorlátozásért jár a kisajátításhoz hasonló védelem, egyre több korlátozást kell minden ellentételezés nélkül elviselni" (ABH 1993, 373, 380-381.).

[7] Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság a 161/B/2006. AB határozatában (ABH 2009, 1915.) ugyanezen jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát már megvizsgálta a tulajdonhoz való jog szempontjából, és azt az indítványt elutasította. Tekintettel arra, hogy a korábbi alkotmányossági vizsgálat az Alkotmány tulajdonhoz való jogot biztosító 13. §-ával összefüggésben került lefolytatásra - 2012. január 1-jével azonban az Alkotmány helyébe az Alaptörvény lépett - ítélt dologról nincs szó, ugyanakkor az Alkotmánybíróság a korábbi döntésben kifejtett érveit az alkotmányossági kérdéseket illetően továbbra is fenntartja. Mivel jelen alkotmányjogi panasz nem tartalmaz az Abtv. 29. §-ában előírt olyan - az említett határozatokban kifejtettekhez képest új - alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 56. § (2) bekezdése, továbbá az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 61. § (1) bekezdése alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 4.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2700/2012.

Tartalomjegyzék