847/B/1996. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány ügyében meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 15. § (5) bekezdése d) pontjának alkotmányellenessége utólagos megállapítására vonatkozó indítványt és a megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

INDOKOLÁS

Az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megállapított jogállamiságot sérti és ezért alkotmányellenes az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 15. § (5) bekezdése d) pontjának a következő - kiemeléssel jelölt - szövegrésze: "mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi, továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál".

Az indítványozó álláspontja szerint, ha a jogalkalmazó szubjektív megítéléssel döntheti el, hogy egy szaktanácsadás mikor "hasonló" a mérnöki, ügyvédi számviteli és adóügyi szolgáltatásokhoz, az jogbizonytalanságot eredményezhet a 15. § alkalmazásánál. Ez sérti a jogállamiság alkotmányos követelményét.

Erre figyelemmel kérte a megjelölt mondatrész megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány megalapozatlan.

Az Áfa tv. 15. § (1) bekezdése szerint: "A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye van, ezek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található.

E főszabály alól tehát kivételt jelent az (5) bekezdés rendelkezése is, amely szerint: "A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg" az a)-h) pontig felsorolt esetekben.

Így "d) mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi szolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál."

Az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:

A jogalkotó feladata az, hogy a jogi szabályozás körébe vont életviszonyokat megfelelő rendelkezésekkel szabályozza. Az már egyfelől az életviszonyok, másfelől a szabályozás jellegétől függ, hogy a rendelkezés ad-e mérlegelési vagy értelmezési jogkört a jogalkalmazó szerveknek vagy sem. Esetenként a jogi szabályozás zárt, tételes felsorolást tartalmaz, amelyet a jogalkalmazó szervek nem bővíthetnek. Előfordulhat azonban, hogy a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok annyira sokrétűek és változatosak, hogy az említett szabályozási mód alkalmazása szóba sem jöhet. Ilyenkor a jogszabály vagy tartalmi ismérvek alapján határozza meg a személyek, tárgyak, szolgáltatások ama körét, amelyre valamely rendelkezés irányadó, vagy példálózó felsorolást foglal magában. A példálózó felsorolás - jellegéből adódóan - nem alkot zárt rendszert, hanem a benne foglaltak a jogalkalmazás során a társadalmi viszonyok fejlődése által megkívánt mértékben bővíthetők. Az is gyakori, hogy a jogszabály úgynevezett határozatlan jogi fogalmakra utal (pl. különösen indokolt esetben, kivételes méltányosságból, városképi okból) avagy meghatározott tényállás esetén az eljáró szerv mérlegelésére bízza, hogy a jogszabályban meghatározott intézkedések közül melyiket alkalmazza.

Nem helytálló az indítványozó ama vélekedése, hogy a különböző, a jogalkotás körében világszerte alkalmazott szabályozási technikák közül egyedül az felel meg az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiságnak, amely merev, a legapróbb részletekre is kiterjedő szabályozást foglal magában és ily módon semmiféle "mozgásteret" nem ad az ügyben eljáró hatóság számára. A jogalkotónak ugyanis - az alaptörvény keretei között - viszonylag széleskörű szabadsága van az alkalmazni kívánt szabályozási technika megválasztásában, ezért sem a példálózó felsorolás alkalmazása, sem az eljáró szerv mérlegelési jogkörrel való felruházása önmagában véve nem alkotmányellenes. A jogorvoslati rendszernek - egyebek mellett - éppen az a rendeltetése, hogy megakadályozza a viszonylag rugalmas szabályozási módok önkényes, ötletszerű, a jogalkotó által elérni kívánt céltól eltérő alkalmazását.

Az Alkotmánybíróság szerint az Áfa tv. 15. § (5) bekezdés d) pontjában az indítványozó által kifogásolt szövegrész éppen ezért nem eredményez az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét jelentő alkotmányellenes jogbizonytalanságot.

Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1996. november 18.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró