A Debreceni Törvényszék Mf.21201/2014/7. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 206. §, 235. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 6. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (Alkalmassági r.) 7. §, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (Kszir.) 52. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

2.Mf.21.201/2014/7. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a személyesen eljáró felperesnek - a másodfokú eljárásban jogtanácsos által képviselt II.r. alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása, eredeti munkakörbe visszahelyezés, anyagi követelések iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... számú ítélete ellen a felperes ... szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II.r. alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes a II.r. alperes jogelődjénél az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél állt közszolgálati jogviszonyban 2007. december 15-től határozatlan időre, munkaügyi felügyelő munkakörben dolgozott az ... Munkaügyi Felügyelőségen.

A felperes jogviszonya 2010. július 6. napjával kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.

A II.r. alperes jogelődjének igazgatója a 2010. szeptember 6. napján hozott és a felperessel ezen a napon közölt felmentésével a felperes kormánytisztviselői szolgálati viszonyát a Ktjv.8.§ (1) bekezdés b.) pontjára hivatkozással, indokolás nélkül, 2010. november 8. napjával megszüntette.

A felperes többször módosított keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatását és a II.r. alperes kötelezését kérte 11.465.378 Ft elmaradt jövedelem, 1.272.823 Ft szabadságmegváltás és 758.534 Ft cafeteria ellenérték, valamint 1.000.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A felperesnek kamatigénye is volt.

A II.r. alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II.r. alperesnek 15 napon belül 593.235 Ft általános forgalmi adót is tartalmazó perköltséget.

A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet módosított keresete szerinti megváltoztatását kérte arra hivatkozással, hogy az elsőfokú ítélet iratellenes, megalapozatlan, jogszabálysértő.

A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A törvényszék a felperes fellebbezését nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása után a per eldöntése szempontjából releváns tényállást a Pp.206.§ (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetései is helytállóak, álláspontjának indokolásával a törvényszék egyetértett, ezért a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§ (2) bekezdése és 254.§ (3) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta.

A törvényszék csak a fellebbezésben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza az alábbiakat:

Az elsőfokú bíróság a szükséges körben a tényállást feltárta, az elsőfokú ítélet kellő részletességgel tartalmazza az elsőfokú bíróság által figyelembe vett dokumentumok megnevezését, számát, dátumát, azok tartalmát.

K.S. tanúvallomásával kapcsolatban a törvényszék arra mutat rá, hogy azon körülmény, hogy a tanú meghallgatására vonatkozó bizonyítási kérelem esetlegesen maradéktalanul nem felel meg a Pp. előírásainak, nem indokolja a megtett tanúvallomás figyelmen kívül hagyását.

A bíróság - a Pp.206.§ (1) bekezdése alapján - a bizonyítékok értékelésével állapítja meg, hogy mely bizonyítékok (okirat, tanú) bizonyítják a per elbírálása szempontjából releváns tényeket, ennek során meggyőződése szerint bírálja el, hogy mit bizonyíthat tanúvallomás és mihez szükséges feltétlenül okirati bizonyítás.

A bíróság ugyancsak - a rendelkezésére álló adatok figyelembe vételével - meggyőződése szerint bírálja el, hogy a meghallgatott tanú igazmondási kötelezettségének eleget tett-e, vallomása bizonyítékként felhasználható-e.

Fenti szempontok alapul vételével a törvényszék azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályi rendelkezés megsértése nélkül értékelte K.S. tanúvallomását, ezzel kapcsolatban a törvényszék felülmérlegelésre indokot nem látott.

A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megállapításai a munkahelyi légkört illetően is helytállóak. Az elsőfokú bíróság által rögzítetteket ugyanis a 2009. szeptember 28-án az igazgatónak írt és 19 köztisztviselő által aláírt levél, a 2009. október 8-án tartott apparátusi értekezletről készült emlékeztető, Sz.-né Z.A. főosztályvezető OMMF megbízott elnöke részére címzett 2009. november 10-én kelt levele (... számú beadvány) megfelelően alátámasztják.

Ezen becsatolt iratok alapján az is megállapítható, hogy - a felperesi állítással ellentétben - az OMMF által folytatott vizsgálat során megkísérelték tisztázni a kialakult helyzetet.

A felperes a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz iratkezelési gyakorlattal kapcsolatos jelzéssel élt, így nem állapítható meg e körben sem az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás valótlansága.

A felperes által hivatkozott eljárási szabálysértésekkel kapcsolatban a törvényszék a következőkre mutat rá:

A felperes fellebbezésében kifogásolta a B.Á. Ügyvédi Iroda képviseleti megbízását.

A felperes által hivatkozott - számozásában nem megfelelően megjelölt - a ... Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2011. (III.7.) KIM utasítás mellékletének 28.§ (3) bekezdése szerint a Kormányhivatalnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogi képviseletért felelős szervezeti egység e feladattal megbízott kormánytisztviselői látják el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel a kormánymegbízott ... egyedi vagy általános megbízási szerződés alapján külső jogi képviselőt bíz meg, jogi képviseleti megbízást tart fenn.

Ezért R.R. kormánymegbízott az SZMSZ felhatalmazása alapján, mérlegelési jogkörében adhatott megbízást a perképviselet ellátására a II.r. alperest képviselő ügyvédi irodának.

Az ügyvédi iroda meghatalmazására tehát szabályszerűen került sor, így az általa tett nyilatkozatok joghatályosak.

A felperes fellebbezésében sérelmezte a bizonyítási kötelezettségről való kioktatás módját, terjedelmét.