3214/2018. (VI. 21.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.793/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A jogi képviselőivel (Dr. Mátyás László Ügyvédi Iroda, 1065 Budapest, Révay utca 3., képviseli: dr. Mátyás László ügyvéd) eljáró Szabó István (a továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.793/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, az ugyanis álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény R) cikk (1) és (2) bekezdésével, T) cikk (3) bekezdésével, I. cikk (3) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével, valamint 28. cikkével.

[2] 1.1. A panasz alapjául szolgáló egyedi ügyben megállapított tényállás szerint a Csongrád Megyei Kormányhivatal mint elsőfokú területi vadászati hatóság 2016. szeptember 12. napján kelt, CSH/01/865-195/2016. iktatószámú határozatával a 06-802860-102 kódszámú vadászterület határát 2017. március 1. napjától a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemterv hatályának lejártáig az ott meghatározottak szerint megállapította, mellyel egyidejűleg a vadászterület tulajdoni közösségét nyilvántartásba vette. A határozat rendelkező része a jogorvoslattal kapcsolatosan azt a tájékoztatást adta, hogy az elsőfokú határozattal szemben fellebbezés benyújtására kizárólag az jogosult, aki a hatóság által a fenti kódszámú vadászterület határára vonatkozó ajánlására módosító javaslatot tett. Az indítványozó, más felperesekkel együtt, az elsőfokú területi vadászati hatóság határozatával szemben úgy nyújtott be fellebbezést, hogy a vadászterület határának kijelölésére vonatkozó ajánlással szemben módosító javaslatot nem terjesztett elő, melyre tekintettel az elsőfokú hatóság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ugyancsak biztosította a jogorvoslat lehetőségét, azonban azzal az indítványozó nem élt, hanem pert indított a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. Az első fokon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.27.145/2017/6. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 332/A. § b) pontja alapján, miszerint a bíróság a keresetlevelet a 130. § alkalmazása során elutasítja, különösen akkor, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.

[3] 1.2. Az indítványozó fellebbezése nyomán másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék 2.Kpkf.20.618/2017/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését, annak helyes indokaira tekintettel, helybenhagyta. A Szegedi Törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló, mellyel a Törvényszék mindenben egyetértett.

[4] 1.3. Az indítványozó a másodfokon eljárt bíróság végzésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet Kfv.III.37.793/2017/2. számú végzésével hivatalból elutasította, ugyanis álláspontja szerint a régi Pp. 270. § (2)-(3) bekezdései értelmében felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, továbbá a keresetlevelet a régi Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító, valamint a pert a régi Pp. 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés ellen terjeszthető elő. A Kúria álláspontja szerint az indítványozó felülvizsgálati kérelmének tárgya a fentiektől eltérően a keresetlevelet a régi Pp. 332/A. § b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés, mellyel szemben a régi Pp. 270. § (2)-(3) bekezdései alapján a felülvizsgálat lehetősége kizárt.

[5] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapítva, melyben a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.793/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, az ugyanis álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény R) cikk (1) és (2) bekezdésével, T) cikk (3) bekezdésével, I. cikk (3) bekezdésével, XXVIII. cikk (7) bekezdésével és 28. cikkével. Az indítványozó szerint a Kúria helytelenül alkalmazta a régi Pp. keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításra vonatkozó, illetőleg a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító szabályait, mely helytelen alkalmazás az indítványozó jogorvoslathoz való jogának sérelmét eredményezte. Az indítványozó érvelése szerint az ügyben első- és másodfokon eljárt bíróságok megsértették továbbá az indítványozó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát is, amikor a közigazgatási eljárást lezáró határozattal szemben szabályszerűen előterjesztett kereseti kérelem tárgyalását arra hivatkozással tagadták meg, hogy az indítványozó egy másik közigazgatási ügyben nem merítette ki a jogorvoslathoz való jogát.

[6] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[7] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az indítványozó perbeli jogi képviselője a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság végzését 2017. július 21. napján, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzését 2017. november 20. napján vette át, az alkotmányjogi panaszt pedig 2018. január 8. napján adta postára. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz szempontjából a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ra alapított alkotmányjogi panaszát.

[8] 3.2. Az Alkotmánybíróság a 3269/2016. (XII. 20.) AB végzésben akként foglalt állást, hogy "a Kúria mint felülvizsgálati bíróság [...] az indítványozó felülvizsgálati kérelmét - törvénybe foglalt kizáró ok fennállása alapján - hivatalból elutasító végzése nem minősül sem az ügy érdemében hozott döntésnek, sem pedig a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást érdemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság [...] végzése zárta le. [...] Az indítványozó a jogerős végzés ellen törvényes határidőn belül alkotmányjogi panaszt nem terjesztett elő. Az, hogy az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jog sérelme kapcsán - egyebek mellett - az eljárás egészét illető törvényességi kifogásokat is tett, a Kúria érdemi elbírálást nem tartalmazó végzésének alkotmányossági vizsgálatát nem alapozza meg" (Indokolás [17]). Az Alkotmánybíróság a 3368/2017. (XII. 22.) AB végzésben mindezt azzal egészítette ki, hogy "az indítványt vagy kérelmet jogszabályban foglalt kizáró ok alapján elutasító bírósági döntés érdemi alkotmánybírósági vizsgálatát az Abtv. 27. § szerinti eljárásban abban az esetben megalapozhatja az alkotmányjogi panasz, ha az indítványozó kifejezetten az elutasító döntés alapjául szolgáló kizáró oknak a bíróság általi - Alaptörvényben biztosított jogát sértő - értelmezését kifogásolja" (Indokolás [17]). Mindez azt jelenti, hogy tekintettel a Szegedi Törvényszék, illetőleg a Kúria végzése kézbesítésének és az alkotmányjogi panasz benyújtásának időpontjára, valamint a Kúria végzésének jogi természetére, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét az első- és másodfokú bírósági döntésekkel összefüggésben állító elemében nem vizsgálhatta.

[9] 3.3. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasznak a Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzését támadó elemeivel kapcsolatosan az alábbiakat állapította meg.

[10] Az Abtv. 27. § a) pontja alapján csak az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme esetén nyújtható be alkotmányjogi panasz. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint sem az Alaptörvény R) cikk (1) és (2) bekezdése, sem a T) cikk (3) bekezdése, sem az I. cikk (3) bekezdése, sem pedig 28. cikke nem tekinthető az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának (az R) cikk (1) és (2) bekezdéseire: 3139/2018. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [13], a T) cikk (3) bekezdésére: 3120/2018. (IV. 9.) AB végzés, Indokolás [15], az I. cikk (3) bekezdésére és a 28. cikkre: 3361/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [24]).

[11] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint e befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja (elsőként lásd: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]).

[12] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatálybalépését követően többször is megerősítette azt a gyakorlatát, miszerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog a rendes (még nem jogerős határozatokkal szemben igénybe vehető) jogorvoslatokra vonatkozik, ezért a felülvizsgálat mint rendkívüli jogorvoslat a jogorvoslathoz való joggal nem hozható összefüggésbe (legutóbb: 3315/2017. (XI. 30.) AB végzés, Indokolás [20]). A rendkívüli jogorvoslatra (felülvizsgálatra) ugyanis senkinek, így az indítványozónak sincs az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből levezethető alapjoga. Mindezekre tekintettel az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben sincs helye az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatának.

[13] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva, az Abtv. 56. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), d) és h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2018. június 5.

Dr. Salamon László s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/77/2018.