Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32011R1149[1]

A Bizottság 1149/2011/EU rendelete ( 2011. október 21. ) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1149/2011/EU RENDELETE

(2011. október 21.)

a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

(1)

Az európai polgári repülés biztonsága egységesen magas szintjének fenntartása érdekében szükség van a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosítására és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyására vonatkozó meglévő követelmények és eljárások módosítására, különösen a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához szükséges képzésre, vizsgára, ismeretekre és gyakorlatra vonatkozó követelmények naprakésszé tétele és ezeknek a követelményeknek a különböző légijármű-kategóriák összetettségéhez történő igazítása céljából.

(2)

A 2042/2003/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: "az ügynökség") által a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott véleményeken ( 3 ) alapulnak.

(4)

Kellő időt szükséges biztosítani a rendelet által bevezetett új B3 légijárműfenntartóiengedély-kategória tekintetében alkalmas személyeknek, a kiképző szervezeteknek és a karbantartó szervezeteknek, valamint a tagállamok illetékes hatóságainak az új szabályozási kerethez történő alkalmazkodásra.

(5)

A könnyű légi járművek alacsonyabb összetettségére tekintettel érdemes lehet egyszerű és arányos rendszert meghatározni az ilyen légi járművek karbantartásában részt vevő személyek engedélyezésére. Az ügynökségnek továbbra is biztosítani kell a lehetőséget az e területen való munkavégzésre, a tagállamoknak pedig a vonatkozó nemzeti engedélyek folytatólagos használatára.

(6)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2042/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1. Az 5. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az adott kategóriában/alkategóriában a III. melléklettel (66. rész) összhangban kibocsátott engedéllyel rendelkező tanúsító alkalmazottak az említett melléklet 66.A.20. szakaszának a) pontjában leírt, az adott kategóriának/alkategóriának megfelelő jogosultságokkal rendelkeznek. Az ezen új jogosultságokhoz tartozó, alapismeretekre vonatkozó követelmények az ilyen engedélyek új kategóriára/alkategóriára történő meghosszabbítása céljából teljesítettnek tekintendők.

(4) Az olyan légi járművekre is érvényes engedéllyel rendelkező tanúsító alkalmazott, amelyekhez nincs szükség egyedi típusjogosításra, az első megújításig vagy módosításig továbbra is gyakorolhatja jogosultságait: ekkor az engedélyt a III. melléklet (66. rész) 66.B.125. pontjában leírt eljárás szerint el kell ismerni az említett melléklet 66.A.45. pontjában meghatározott jogosításként.

(5) Az olyan elismerésről szóló jelentések és a vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések, amelyek megfelelnek az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek, e jelentéssel összhangban lévőnek tekintendők.

(6) Ameddig ez a rendelet elő nem írja

i. a nem repülőgépnek vagy helikopternek minősülő légi járműveket, illetve

ii. az alkatrészeket

tanúsító alkalmazottakra vonatkozó sajátos követelményeket, továbbra is az adott tagállamban hatályos követelmények alkalmazandók, kivéve az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező karbantartó szervezeteket, amelyek esetében a követelményeket az ügynökség hagyja jóvá".

2. A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő alaptanfolyamok az e rendelet alkalmazásának dátumától számított egy éven belül indíthatók. Az e tanfolyamok keretében tartott elméleti alapvizsgák megfelelhetnek az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek.

(4) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő, az illetékes hatóság vagy a IV. melléklettel (147. rész) összhangban jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezet által nem alaptanfolyam részeként szervezett elméleti alapvizsga e rendelet alkalmazásától számított egy éven belül tartható.

(5) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő típustanfolyamok és típusvizsgák legkésőbb az e rendelet alkalmazásának dátumától számított egy éven belül indíthatók és fejezhetők be."

3. A 7. cikk a következőképpen módosul:

i. A (3) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:

"h) a 2 000 kilogramm vagy ennél kisebb engedélyezett maximális felszálló tömegű, a kereskedelmi légi fuvarozásban nem érintett, nem nyomás alatt álló, dugattyús hajtóművel felszerelt repülőgépek karbantartása tekintetében:

i. 2012. szeptember 28-ig az - akár új, akár a III. melléklet 66.A.70. pontja értelmében elismert - légijármű-karbantartói engedélyeknek az illetékes hatóság általi, a III. melléklettel (66. rész) összhangban történő kibocsátásával kapcsolatos követelményt;

ii. 2014. szeptember 28-ig a III. melléklet (66. rész) szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító személyek rendelkezésre állásával kapcsolatos, a következő rendelkezésekben foglalt követelményeket:

- az I. melléklet (M. rész) M.A.606. g) és M.A.801. b) 2. pontja,

- a II. melléklet (145. rész) 145.A.30. g) és h) pontja;

i) a kereskedelmi légi fuvarozásban nem érintett ELA1 repülőgépek karbantartása tekintetében, 2015. szeptember 28-ig:

i. az - akár új, akár a III. melléklet 66.A.70. pontja értelmében elismert - légijármű-karbantartói engedélyeknek az illetékes hatóság általi, a III. melléklettel (66. rész) összhangban történő kibocsátásával kapcsolatos követelményt;

ii. a III. melléklet (66. rész) szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító személyek rendelkezésre állásával kapcsolatos, a következő rendelkezésekben foglalt követelményeket:

- az I. melléklet (M. rész) M.A.606. g) és M.A.801. b) 2. pontja,

- a II. melléklet (145. rész) 145.A.30. g) és h) pontja."

ii. A (7) bekezdés e) pontját el kell hagyni.

iii. A szöveg a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A III. melléklet (66. rész) 66.A.25. és 66.A.30. pontjában, valamint III. függelékében foglalt, az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt végrehajtott elméleti alapvizsgákra, alapvető tapasztalatszerzésre, elméleti típustanfolyamra és típusvizsgákra, gyakorlati képzésre és vizsgákra, típusvizsgákra és gyakornoki képzésre vonatkozó határidők értelmezésében az időszakok kiindulópontja e rendelet alkalmazásának napja.

(9) Az ügynökség véleményt nyújt be a Bizottságnak, amelyben javaslatokat tesz az ELA1 repülőgépek és a nem repülőgépnek vagy helikopternek minősülő légi járművek karbantartásában részt vevő tanúsító alkalmazottak engedélyezésének egyszerű és arányos rendszerére."

4. A szöveg a következő 8. cikkel egészül ki:

"8. cikk

Az ügynökség intézkedései

(1) Az ügynökségnek elfogadható megfelelési módozatokat kell kidolgoznia, amelyek alkalmazásával az illetékes hatóságok, szervezetek és alkalmazottak igazolhatják, hogy megfelelnek a rendelet mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek.

(2) Az ügynökség által kibocsátott elfogadható megfelelési módozat nem vezet be új követelményeket és nem enyhíti az e rendelet mellékleteiben foglalt követelményeket.

(3) A 216/2008/EK rendelet 54. és 55. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az ügynökség elfogadható megfelelési módozatait alkalmazzák, e rendelet mellékleteinek vonatkozó követelményei további bizonyítás nélkül teljesítettnek tekintendők."

5. Az I. melléklet (M. rész), a II. melléklet (145. rész), a III. melléklet (66. rész) és a IV. melléklet (147. rész) e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencedik hónap első napjától kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk (3) bekezdésének i) pontját, amely a kihirdetését követő első naptól alkalmazandó.

Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az I. melléklettel (M. rész), a II. melléklettel (145. rész), a III. melléklettel (66. rész) vagy a IV. melléklettel (147. rész) összhangban kibocsátott tanúsítványok e tanúsítványok módosításáig, felfüggesztéséig vagy visszavonásáig érvényesek maradnak.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

1. A 2042/2003/EK rendelet I. mellékletének (M. rész) M.B.103. pontját el kell hagyni.

2. A 2042/2003/EK rendelet II. melléklete (145. rész) a következőképpen módosul:

(1) A tartalomjegyzék helyébe a következő lép:

(2) A 145.A.30. pont az alábbiak szerint módosul:

i. az f) pontban, a "a 66. rész B. része szerint B1 kategóriájú képesítéssel" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "a III. melléklet (66. rész) szerint B1 vagy B3 kategóriájú képesítéssel";

ii. a g) pont helyébe a következő lép:

"g) Kivéve, ha a j) pont másként állapítja meg, minden légijármű-karbantartó szervezetnek forgalmi karbantartási jogosultság esetén rendelkeznie kell B1, B2, B3 kategóriájú minősített tanúsító személyzettel, a III. mellékletben (66. rész) és a 145.A.35. pontban meghatározottak szerint.

Ezenkívül, az ilyen szervezetek alkalmazhatnak a feladatra megfelelően kiképzett, a 66.A.20. a) 1. és a 66.A.20. a) 3. (ii) pontban meghatározott jogosultságokkal rendelkező és a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pont szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakat kisebb tervezett forgalmi karbantartási, illetve egyszerű hibajavítási feladatok elvégzésére. Az ilyen tanúsító alkalmazottak rendelkezésre állása azonban nem pótolja a megfelelő, B1, B2, B3 kategóriájú tanúsító alkalmazottakat."

iii. a h) 1. pontban a "B1 és B2 kategóriájú képesítéssel" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "a megfelelő B1 és B2 kategóriájú képesítéssel";

iv. a h) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

"2. A nem nagy légi járművek alapkarbantartása esetén a szervezetnek rendelkeznie kell:

i. az adott légi járműre megfelelően képesített, a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pontja szerint megfelelő B1, B2, B3 kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal; vagy

ii. az adott légi járműre megfelelően képesített C kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal, akiket a 145.A.35. a) i. pontban meghatározott támogató személyek segítenek."

v. a j) pontban a "g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően, a III. melléklet (66. rész) előírásainak való megfelelés iránti kötelezettséggel összefüggésben";

(3) A 145.A.35. pont az alábbiak szerint módosul:

i. a cím helyébe a következő szöveg lép: "145.A.35. Tanúsító személyek és támogató személyek";

ii. az a) pont helyébe a következő lép:

"a) A 145.A.30. g) és h) pontban foglalt megfelelő előírások mellett a szervezet biztosítja, hogy a tanúsító személyek, illetve a támogató személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a karbantartandó légi járműről és/vagy komponensekről, valamint a vonatkozó szervezeti eljárásokról. A tanúsító személyek esetén ezt a rendelkezést az üzemképesség tanúsítási felhatalmazás kibocsátása vagy újrakibocsátása előtt teljesíteni kell.

i. A »támogató személyzet« a 66. rész szerinti B1, B2, illetve B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel és a megfelelő légijármű-jogosításokkal rendelkező, az alapkarbantartás környezetében dolgozó azon személyek összessége, akik nem feltétlenül rendelkeznek tanúsítási jogosultsággal.

ii. A »vonatkozó légi jármű és/vagy komponens« a mindenkori üzemképesség tanúsítási felhatalmazásban meghatározott légi jármű, illetve komponens.

iii. Az »üzemképesség tanúsítási felhatalmazás« az a felhatalmazás, amelyet a tanúsító személyek számára a szervezet azzal a feltétellel bocsátott ki, hogy azok az ilyen felhatalmazásban megállapított korlátozásokkal a jóváhagyott szervezet megbízásából aláírhatják az üzembehelyezési bizonyítványt."

iii. a b) pont helyébe a következő lép:

"b) A 145.A.30. j) és a 66.A.20. a) 3. ii. pontban felsorolt esetek kivételével a szervezet a tanúsító személynek üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kizárólag a III. mellékletben (66. rész) előírt légijármű-karbantartói engedélyben megjelölt kategóriákra, alkategóriákra, illetőleg típusjogosításra vonatkozóan bocsáthat ki, azzal a feltétellel, hogy a légijármű-karbantartói engedélynek a tanúsító személy számára kiállított üzemképesség tanúsítási felhatalmazás teljes érvényességi időtartama alatt érvényesnek kell lennie, és a tanúsító személynek teljesítenie kell a III. melléklet (66. rész) követelményeit."

iv. a c) pont helyébe a következő lép:

"c) A szervezet biztosítja, hogy minden tanúsító személy és támogató személy egymást követő két éven belül legalább hat hónapos, ténylegesen kapcsolódó légi jármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalatot szerezzen.

E bekezdés alkalmazásában »a ténylegesen kapcsolódó légijármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalat« azt jelenti, hogy a személy a légi jármű vagy komponens karbantartása keretében gyakorolta az üzemképesség tanúsítási felhatalmazásban ráruházott jogosultságot és/vagy ténylegesen karbantartást végzett az üzemképesség tanúsítási felhatalmazásában meghatározott légijárműtípus- vagy légijárműcsoport-rendszerek legalább egyikén."

v. a d), e), j) és m) pontban a "B1 és B2 kategóriájú támogató személy" helyébe a következő szöveg lép: "támogató személy".

vi. a következő pontokkal egészül ki:

"n) Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag a meghatározott A kategóriájú légijármű-típusra és a releváns feladatokra vonatkozó, a II. melléklet (145. rész) vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően engedélyezett szervezetnél végrehajtott képzés után gyakorolhatja az engedélyben meghatározott tanúsítási jogosultságokat. E képzésnek, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával és/vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni, amelyet a szervezetnél kell teljesíteni.

o) A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag az i. megfelelő A kategóriájú légijármű-típustanfolyam és ii. a kibocsátásra kerülő engedély hatályának megfelelő, dokumentált hathónapos gyakorlati tapasztalat megszerzése után gyakorolhatja a III. melléklet (66. rész) 66.A.20. a) 3. ii. pontjában meghatározott tanúsítási jogosultságokat. A típustanfolyamnak, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni. A típustanfolyamot és a vizsgát/értékelést az üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazást adó karbantartó szervezet bonyolítja le. A gyakorlati tapasztalatot szintén ennél a karbantartó szervezetnél kell megszerezni."

(4) A 145.A.70. a) 6. pontban a "B1 és B2 kategóriájú támogató személy" helyébe a következő szöveg lép: "támogató személy".

(5) A 145.B.17. pontot törölni kell.

(6) A 145. rész IV. függeléke a következőképpen módosul:

"IV. függelék

A nem a III. melléklet (66. rész) szerint képesített személyek igénybevételének feltételei a 145.A.30. j) 1. és 2. pontja szerint

1.

Azt a tanúsító személyt, aki teljesíti az alábbi pontokban leírtakat, úgy kell tekinteni, mint aki teljesíti a 145.A.30 j) pontja (1) és (2) pontját.

a) A személynek a nemzeti rendelkezések szerint, az ICAO I. mellékletével teljes összhangban ráruházott engedéllyel vagy üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazással kell rendelkeznie.

b) A személy munkavégzésének hatóköre nem terjedhet túl a nemzeti engedély, illetve üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazás közül a szigorúbb korlátozást megállapító hatókörén.

c) A személynek igazolnia kell, hogy a III. melléklet (66. rész) I. függelékének 9. és 10. modulja szerinti, az emberi tényezőkre és a légi közlekedési rendelkezésekre vonatkozó képzésben részesült.

d) A forgalmi karbantartás tanúsítására feljogosított személynek ötéves, az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek nyolcéves karbantartási gyakorlatot kell igazolnia. Azonban, annak a személynek, akinek az engedélyezett tevékenysége nem terjed túl a 66. rész szerinti A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő hároméves karbantartási tapasztalatot igazolnia.

e) A forgalmi karbantartás tanúsítására feljogosított személynek és az alapkarbantartásban közreműködő támogató személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti, megfelelő B1, B2 vagy B3 kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya. Azonban annak a személynek, akinek a munkaköre nem terjed túl az A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő, ha a teljes típusképzés helyett a mindenkori feladataira kiterjedő tanfolyamon vesz részt.

f) Az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti C kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya, az első légijármű-típus kivételével, amely esetében a tanfolyamot és a vizsgát a III. melléklet szerinti B1, B2 vagy B3 kategóriában kell teljesíteni.

2. Védett jogok

a) A III. melléklet (66. rész) irányadó követelményeinek hatálybalépése előtt jogosultságokkal rendelkező személyek anélkül gyakorolhatják jogosultságaikat, hogy az 1. c)-f) pontnak megfelelnének.

b) Azonban, ezen időpont után bármely tanúsító személynek, aki jogosultsága hatókörét további jogosultságokkal kívánja kiterjeszteni, a fenti 1. pont rendelkezéseinek is meg kell felelnie.

c) A fenti 2. b) pont rendelkezéseitől függetlenül, további típusképzés esetén az 1. c) és az 1. d) pont rendelkezéseit nem szükséges teljesíteni."

3. A 2042/2003/EK rendelet III. melléklete (66. rész) helyébe a következő lép:

"III. MELLÉKLET

(66. rész)

66.1. Az illetékes hatóság

a) E melléklet (66. rész) alkalmazásában illetékes hatóság:

1. azon tagállam által kijelölt hatóság, ahová a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása iránti első kérelmet be kell nyújtani, vagy

2. másik tagállam által kijelölt hatóság, amennyiben eltér az 1. pontban meghatározott hatósággal kötött megállapodás alapján. Ebben az esetben az 1. pontban említett engedélyt vissza kell vonni, a 66.B.20. pontban említett nyilvántartásokat át kell adni, és e nyilvántartások alapján új engedélyt kell kibocsátani.

b) Az ügynökség felelős a következők meghatározásáért:

1. a légijármű-típusok listája és

2. az egyes légijármű-típusra vonatkozó jogosításokban szereplő sárkányszerkezet-, illetve hajtómű-kombinációk.

A. SZAKASZ

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A. ALRÉSZ

A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY

66.A.1. Hatály

Ez a szakasz tartalmazza a légijármű-karbantartói engedély meghatározását és a kérelmezésére, a kibocsátására és az érvényességére vonatkozó követelményeket.

66.A.3. Engedélykategóriák

a) A légijármű-karbantartói engedély a következő kategóriákat tartalmazza:

- A kategória,

- B1 kategória,

- B2 kategória,

- B3 kategória,

- C kategória.

b) Az A és a B1 kategóriát a repülőgépek, helikopterek, turbinák és dugattyús motorok kombinációjára vonatkozóan alkategóriákra osztják fel. Ezek az alkategóriák a következők:

- A1 és B1.1 gázturbinás repülőgépek,

- A2 és B1.2 dugattyús motoros repülőgépek,

- A3 és B1.3 gázturbinás helikopterek,

- A4 és B1.4 dugattyús motoros helikopterek.

c) A B3 kategória a dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépekre vonatkozik.

66.A.5. Légijármű-csoportok

A légijármű-karbantartói engedélyben szereplő jogosítások esetében a légi járműveket a következő csoportokba kell sorolni:

1. csoport: komplex motoros meghajtású légi járművek, valamint több hajtóműves helikopterek, az FL290-et meghaladó legnagyobb engedélyezett üzemeltetési magassággal rendelkező repülőgépek, az elektronikus vezérlésű rendszerrel felszerelt légi járművek és az ügynökség meghatározása szerint légijármű-típusjogosítást igénylő egyéb légi járművek.

2. csoport: az 1. csoportba nem tartozó, az alábbi alcsoportokba sorolható légi járművek:

- 2a. alcsoport: egy turbólégcsavaros hajtóműves repülőgépek,

- 2b. alcsoport: egy gázturbinás hajtóműves helikopterek,

- 2c. alcsoport: egy dugattyús motoros helikopterek,

3. csoport: az 1. csoportba nem tartozó dugattyús motoros repülőgépek.

66.A.10. Kérelem

a) A légijármű-karbantartói engedély kibocsátása vagy módosítása iránti kérelmet az illetékes hatósághoz a 19. számú EASA-űrlapon (lásd V. függelék), a hatóság által meghatározott módon kell benyújtani.

b) A légijármű-karbantartói engedély módosítása iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amely a légijármű-karbantartói engedélyt kibocsátotta.

c) A légijármű-karbantartói engedély további kategóriákra vagy alkategóriákra való kiterjesztésére vonatkozó kérelemhez a 19. számú EASA-űrlap, valamint - szükség szerint - a 66.A.10. a), a 66.A.10. b) és a 66.B.105. pontban előírt okmányok mellett a kérelmező köteles az érvényes eredeti légijármű-karbantartói engedélyét is benyújtani az illetékes hatóságnak.

d) Ha a 66.B.100. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a kérelmet a 66.1. pontban említett illetékes hatósághoz kell benyújtani.

e) Ha a 66.B.105. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet adott esetben a légijármű-karbantartói engedélyt és a 19. számú EASA-űrlapot bélyegzővel és aláírással való ellenjegyzés vagy az engedély újbóli kiadása céljából megküldi a 66.1. pontban említett illetékes hatóságnak.

f) A kérelmet az alkalmazandó elméleti tudás, gyakorlati képzés és tapasztalat meglétére vonatkozó követelményeknek a kérelem benyújtásakor való teljesítését igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

66.A.15. Alkalmasság

A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele a betöltött 18. életév.

66.A.20. Jogosultságok

a) Az alábbi jogosultságok alkalmazandók:

1. Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy egyszerűbb forgalmi karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti üzemképesség tanúsítási felhatalmazás hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A tanúsítási jogosultság arra a munkára korlátozódik, amelyet a felhatalmazás birtokosa az üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el.

2. A B1 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B1 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:

- a légi jármű szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,

- repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő munkálatok.

A B1 kategória a megfelelő A alkategóriát is magában foglalja.

3. A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult:

i. üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B2 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:

- a repülőelektronikai és az elektromos rendszereken végrehajtott karbantartás, és

- hajtóműben és mechanikus rendszerekben végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő elektromos és repülőelektronikai feladatok;

ii. üzembehelyezési igazolás kibocsátására az egyszerűbb forgalmi karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti üzemképesség tanúsítási felhatalmazás hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően. E tanúsítási jogosultság arra a munkára, amelyet a felhatalmazás birtokosa az üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el, valamint a B2 kategóriájú engedélybe már bejegyzett jogosításokra korlátozódik.

A B2 kategóriájú engedély nem foglalja magában egyik A alkategóriát sem.

4. A B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B3 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzése érdekében:

- a repülőgép szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,

- repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő, hibaelhárítást nem igénylő munkálatok.

5. A C kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy a légi jármű alapkarbantartását követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A jogosultságok a légi jármű egészére vonatkoznak.

b) A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy csak akkor élhet az jogosultságával, ha:

1. megfelel az I. melléklet (M. rész) és a II. melléklet (145. rész) alkalmazandó követelményeinek; és

2. a megelőző kétéves időszakban vagy hathavi vonatkozó karbantartási tapasztalatot szerzett a légijármű-karbantartói engedélyben megadott jogosultságokkal összhangban, vagy megfelelt a vonatkozó jogosultságok érvényesítésére vonatkozó rendelkezésnek; és

3. rendelkezik a megfelelő légi járművön elvégzett karbantartás tanúsításához szükséges szakértelemmel; és

4. ír, olvas és elfogadható szinten beszél azo(ko)n a nyelve(ke)n, amelye(ke)n az üzembehelyezési igazolás kibocsátásához szükséges műszaki dokumentáció és eljárások íródtak.

66.A.25. Megkövetelt alapismeretek

a) A légijármű-karbantartói engedély kibocsátását, vagy az ilyen engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítését kérelmezőnek a III. melléklet (66. rész) I. függeléke szerinti megfelelő tantárgyi modulokban megszerzett ismeretei szintjét vizsgán kell igazolnia. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező szakképző szervezetnek vagy az illetékes hatóságnak kell végeznie.

b) A tanfolyamokat és a vizsgákat a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell teljesíteni. Más esetben viszont a vizsgabeszámítást a c) pont szerint lehet végrehajtani.

c) A kérelmező kérheti az illetékes hatóságot, hogy a következő, alapvető ismeretekről szóló vizsgákat teljesen vagy részlegesen számítsák be:

1. alapismeretekre vonatkozó vizsgák, amelyek nem felelnek meg a b) pontban meghatározott követelményeknek; és

2. az illetékes hatóság által a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tudásszinttel egyenértékűnek tekintett egyéb műszaki szakképzettség.

A beszámítást e melléklet (66. rész) B. szakaszának E. alrésze szerint kell engedélyezni.

d) A beszámítás tíz évvel azután elévül, hogy az illetékes hatóság engedélyezte a kérelmezőnek. A kérelmező újabb beszámítást csak az elévülést követően kérhet.

66.A.30. Az alapvető szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

a) A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelmet benyújtónak:

1. az A kategória, a B1.2 és B1.4 alkategória, valamint a B3 kategória esetében:

i. üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy

ii. üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy

iii. üzemelő légi járművek karbantartásában egyéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;

2. a B2 kategória és a B1.1 és B1.3 alkategória esetében:

i. üzemelő légi járművek karbantartásában ötéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy

ii. üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy

iii. üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;

3. a C kategória esetében, nagy légi járművekre vonatkozóan:

i. hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.1, B1.3 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, illetve mindkét területen együttesen; vagy

ii. ötéves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.2 vagy B1.4 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.

4. C kategória esetében nem nagy légi járművekre vonatkozóan: hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nem nagy légi járműveken a B1 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész a) pontja szerinti B1 vagy B2 kategóriába tartozó támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.

5. felsőoktatás keretében elnyert C kategória esetében: az illetékes hatóság által elismert egyetemi vagy főiskolai szakirányú műszaki felsőfokú végzettségű kérelmezőnek hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos, különböző reprezentatív módon kiválasztott feladatok elvégzésében, ideértve a forgalmi karbantartási feladatok megfigyelését hat hónapon keresztül.

b) A légijármű-karbantartói engedély kiterjesztését kérelmezőnek az engedélyhez kapcsolódó kategória vagy alkategória szerinti kiterjesztésnek megfelelő, legalább az e melléklet (66. rész) IV. függelékében meghatározott, polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos tapasztalattal kell rendelkeznie.

c) A kérelmezőnek gyakorlati szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, tehát részt kellett vennie a légi jármű karbantartásának teljes keresztmetszetét reprezentáló feladatok elvégzésében.

d) A megkövetelt karbantartási szakmai tapasztalatból legalább egy évet abba a kategóriába/alkategóriába tartozó légi járművön a közelmúltban kellett megszereznie, amelyre az első légijármű-karbantartói engedélyt kérik. A meglévő légijármű-karbantartói engedélyek esetében a kategória/alkategória kiterjesztéséhez előírt, a közelmúltban megszerzett járulékos karbantartási tapasztalat kevesebb mint egy év, de legalább három hónap. A megkövetelt szakmai tapasztalat a meglévő és a kérelmezett engedély kategóriája/alkategóriája közötti különbségtől függ. A járulékos szakmai tapasztalatnak jellemzőnek kell lennie a kérelmezett új engedély kategóriájára/alkategóriájára.

e) Az a) pont rendelkezéseitől függetlenül, a nem polgári légi járműveken megszerzett karbantartási tapasztalatot akkor kell elismerni, ha az ilyen karbantartás egyenértékű az illetékes hatóság megkövetelte, e mellékletben (66. rész) előírt tapasztalattal. A polgári légi járművek karbantartása megfelelő megértésének érdekében azonban meg kell követelni a polgári légi járműveken megszerzett járulékos karbantartási tapasztalatot.

f) A tapasztalatot a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell megszerezni.

66.A.40. A légijármű-karbantartói engedély érvényességének meghosszabbítása

a) A légijármű-karbantartói engedély a kibocsátásától vagy a legutóbbi módosításától számítva öt év elteltével érvényét veszti, kivéve akkor, ha az engedély jogosultja az engedélyt a kibocsátó illetékes hatóságnak a 66.B.120. pont rendelkezéseivel összhangban annak ellenőrzése céljából benyújtja, hogy az engedélyben szereplő adatok megegyeznek-e az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatokkal.

b) A légijármű-karbantartói engedély jogosultja kitölti a 19. számú EASA-űrlap (lásd V. függelék) megfelelő részeit, majd az űrlapot a birtokában levő engedéllyel együtt benyújtja az engedélyt eredetileg kibocsátó illetékes hatóságnak, kivéve abban az esetben, ha az engedély jogosultja olyan, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezetnél dolgozik, amely a kézikönyvében foglalt vonatkozó eljárás értelmében a légijármű-karbantartói engedély jogosultja nevében a szükséges okmányokat benyújthatja.

c) A légijármű-karbantartói engedély érvényességének megszűnésével a légijármű-karbantartói engedély alapján megszerzett tanúsítási jogosultságok is érvényüket vesztik.

d) A légijármű-karbantartói engedély kizárólag abban az esetben érvényes, ha i. azt az illetékes hatóság bocsátotta ki és/vagy módosította, és ii. ha azt a jogosult aláírta.

66.A.45. A légijármű jogosítások bejegyzése

a) A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személynek be kell jegyeztetnie engedélyébe a vonatkozó légijármű-jogosításokat annak érdekében, hogy tanúsítási jogosultságai legyenek a meghatározott légijármű-típusokhoz.

- B1, B2 és C kategória esetében a vonatkozó légijármű-jogosítások a következők:

1. Az 1. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás.

2. A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás, gyártói alcsoport-jogosítás vagy a teljes alcsoport-jogosítás

3. A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás vagy teljes csoportjogosítás.

- A B3 kategória esetében a vonatkozó jogosítás a következő: »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek«.

- Az A kategória esetében nem szükséges megadni a jogosítást, hanem a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontjában meghatározott követelményeket kell teljesíteni.

b) A légijármű típusjogosítás bejegyzéséhez a B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típusképzés sikeres teljesítése szükséges.

c) Az első légijármű típusjogosításnak az adott kategóriába, illetve alkategóriába történő bejegyzéséhez a b) pontban meghatározott követelményen kívül a III. melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott munkahelyi képzés sikeres teljesítése is szükséges.

d) A b) és a c) ponttól eltérve, 2. vagy 3. csoportba tartozó légi jármű esetében a légijármű típusjogosítást az alábbiakat követően is oda lehet ítélni:

- e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típustanfolyam kielégítő teljesítése, és

- B1 és B2 kategória esetén az adott légijármű-típuson megszerzett gyakorlati tapasztalat igazolása; ebben az esetben a gyakorlati tapasztalat terjedelmének az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve reprezentatívnak kell lennie.

Ha a jelölt C kategóriájú jogosultság esetében felkészültségéről a 66.A.30. a) 5. pontnak megfelelő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel tett tanúbizonyságot, akkor az első vonatkozó légijármű-típusvizsgát a B1 vagy a B2 kategóriában kell teljesítenie.

e) A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében:

1. B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább két olyan légijármű-típus típusjogosítási követelményeit, amelyek ugyanazon gyártótól származnak és együttesen a vonatkozó gyártói alcsoportot képviselik.

2. B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább három olyan légijármű-típus típusjogosítási követelményeit, amelyek különböző gyártóktól származnak és együttesen a vonatkozó alcsoportot képviselik.

3. B2 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoportok és a teljes alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a vonatkozó légijármű-alcsoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.

f) A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében:

1. B1, B2 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes 3. csoportra vonatkozó jogosítás bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a 3. csoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve;

2. amennyiben a B1 kategória esetében a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, a 3. csoportra vonatkozó jogosításra az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:

- túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgépek,

- fémszerkezetes repülőgépek,

- kompozitszerkezetes repülőgépek,

- faszerkezetes repülőgépek,

- szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

g) B3 kategóriájú engedély esetében:

1. a »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek« jogosítás bejegyzéséhez olyan szakmai tapasztalatot kell igazolni, amely reprezentatív az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.

2. amennyiben a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, az 1. pontban említett jogosításra az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:

- faszerkezetes repülőgépek,

- szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek,

- fémszerkezetes repülőgépek,

- kompozitszerkezetes repülőgépek.

66.A.50. Korlátozások

a) A légijármű-karbantartói engedélyre felvezetett korlátozások kizárnak bizonyos tanúsítási jogosultságokat, és a teljes légi járműre vonatkoznak.

b) A 66.A.45. pontban említett korlátozások megszűnnek, amennyiben

1. a megfelelő tapasztalatot igazolják; vagy

2. az illetékes hatóság által lebonyolított gyakorlati vizsga sikeres.

b) A 66.A.70. pontban említett korlátozások megszűnnek a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott modulok/tárgyak vizsgáinak sikeres teljesítése esetén.

66.A.55. A képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvány

A tanúsítási jogosultsággal rendelkező személyek, valamint a támogató személyek kötelesek 24 órán belül képesítésük tanúsításaként bemutatni engedélyüket, amennyiben azt egy feljogosított személy kéri.

66.A.70. Elismerési rendelkezések

a) A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes szakképesítéssel rendelkező tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint, további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.

b) A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes a tanúsító személyek szakképzésén átesett személyt továbbra is szakképzettnek kell tekinteni. Az ilyen szakképző eljárást követően szakképesítést szerzett tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.

c) Szükség esetén a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat, hogy tükrözze i. a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes szakképesítése és ii. az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott megkövetelt alapismeretek és alapvizsgaszabványok közötti különbségeket.

d) A c) pont rendelkezéseitől eltérően a kereskedelmi légi fuvarozásra nem használt, nem nagy légi járművek esetében a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes jogosultságai és az 66. rész szerinti elismert légijármű-karbantartói engedélyben meghatározott jogosultságok változatlanok maradjanak.

B. SZAKASZ

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI

A. ALRÉSZ

ÁLTALÁNOSSÁGOK

66.B.1. Hatály

Ez a szakasz az e melléklet (66. rész) A. szakasza végrehajtásáért és betartatásáért felelős illetékes hatóság által követendő eljárásokat határozza meg, ideértve a közigazgatási rendelkezéseket is.

66.B.10. Az illetékes hatóság

a) Általánosságok

A tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amely a légijármű-karbantartói engedélyek kibocsátása, érvényességének fenntartása, módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása területén megfelelő felelősséggel rendelkezik.

Ez az illetékes hatóság az e melléklet (66. rész) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében megfelelő szervezeti struktúrát alakít ki.

b) Erőforrások

Az illetékes hatóság alkalmazotti létszámának elegendőnek kell lennie az e mellékletben (66. rész) meghatározott követelmények teljesítéséhez.

c) Eljárások

Az illetékes hatóság írásos formában rögzíti eljárásait, részletezve, hogy miként éri el az e mellékletnek (66. rész) való megfelelést. A folyamatos megfelelés biztosításának érdekében ezeket az eljárásokat felül kell vizsgálni és módosítani kell.

66.B.20. Nyilvántartások vezetése

a) Az illetékes hatóság olyan nyilvántartási rendszert hoz létre, amely minden egyes légijármű-karbantartói engedély esetében lehetővé teszi a kibocsátás, az érvényesség fenntartása, a módosítás, a felfüggesztés és a visszavonás folyamatának megfelelő visszakereshetőségét.

b) E nyilvántartásoknak minden engedély esetében tartalmazniuk kell a következőket:

1. a légijármű-karbantartási engedély, illetve az engedély módosítása iránti kérelem, beleértve a vonatkozó dokumentumokat;

2. a légijármű-karbantartói engedély másolata, ideértve a módosításokat is;

3. minden vonatkozó levelezés másolata;

4. minden mentesítés, és a végrehajtási intézkedések részletei;

5. a légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személlyel kapcsolatban más illetékes hatóságoktól érkező minden jelentés;

6. az illetékes hatóság által végrehajtott vizsgáztatásokról készült nyilvántartások;

7. az elismeréshez használt elismerési jelentés;

8. a beszámításhoz használt beszámítási jelentés.

c) A b) 1-5. pontban említett nyilvántartásokat az engedély érvényességének lejárta után legalább öt évig meg kell őrizni.

d) A b) 6., 7. és 8. pontban említett nyilvántartások nem selejtezhetők.

66.B.25. Kölcsönös információcsere

a) E rendelet követelményeinek teljesítése érdekében a 216/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti illetékes hatóságok biztosítják az információk kölcsönös cseréjét.

b) A tagállamok illetékességének sérelme nélkül, a több tagállamot érintő, a biztonságot potenciálisan fenyegető veszély esetén az érintett illetékes hatóságok támogatják egymást a szükséges felügyeleti intézkedések végrehajtásában.

66.B.30. Mentességek

Az illetékes hatóság által a 216/2008/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtott minden mentességről nyilvántartást kell vezetni, és azt meg kell őrizni.

B. ALRÉSZ

A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY KIBOCSÁTÁSA

Ez az alrész az illetékes hatóság által a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása, módosítása vagy érvényességének meghosszabbítása során követendő eljárásokat határozza meg.

66.B.100. Az illetékes hatóság eljárása a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához

a) Az illetékes hatóság az EASA 19. nyomtatvány, valamint bármely vonatkozó dokumentum átvételekor megvizsgálja az EASA 19. nyomtatvány kitöltésének teljességét és biztosítja, hogy a hivatkozott tapasztalatok megfeleljenek e melléklet (66. rész) követelményeinek.

b) Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e vizsgával és/vagy megerősíti az elismert szakképesítések érvényességét annak biztosítására, hogy minden, az I. függelékben megkövetelt modul e melléklet (66. rész) szerint teljesüljön.

c) Miután az illetékes hatóság meggyőződött a kérelmező személyazonosságáról, születési idejéről és arról, hogy a kérelmező teljesíti az ismeretek és a szakmai tapasztalatok szintjére e mellékletben (66. rész) meghatározott követelményeket, a kérelmezőnek kibocsátja a vonatkozó légijármű-karbantartói engedélyt. Ezt az információt az illetékes hatóság a nyilvántartásában megőrzi.

d) Amennyiben az első légijármű-karbantartói engedély kibocsátásával egyidejűleg légijármű-típusok vagy -csoportok bejegyzésére is sor kerül, az illetékes hatóság ellenőrzi a 66.B.115. pont rendelkezéseinek a betartását.

66.B.105. A légijármű-karbantartói engedély kibocsátási eljárása a II. melléklet (145. rész) szerinti jóváhagyással rendelkező karbantartó szervezet által

a) A II melléklet (145. rész) szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben az illetékes hatóságtól e tevékenység gyakorlására felhatalmazást kapott, i. az illetékes hatóság nevében kiállíthatja a légijármű-karbantartói engedélyt, vagy ii. az illetékes hatóságnak ajánlást tehet valamely személy légijármű-karbantartói engedélyre vonatkozó kérelméről, kinyilvánítva, hogy az ilyen engedélyt az illetékes hatóság kiállíthatja és kibocsáthatja.

b) Az a) pontban említett karbantartó szervezetek gondoskodnak a 66.B.100. a) és b) pont rendelkezéseinek a betartásáról.

c) A légijármű-karbantartói engedélyt minden esetben kizárólag az illetékes hatóság bocsáthatja ki a kérelmezőnek.

66.B.110. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében további kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztés esetén

a) A 66.B.100. vagy a 66.B.105. pontban meghatározott eljárások lefolytatása után az illetékes hatóság a további kategóriára vagy alkategóriára való kiterjesztést a légijármű-karbantartói engedélybe pecséttel és aláírással bejegyzi, vagy új engedélyt bocsát ki.

b) Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

66.B.115. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében a légijármű jogosítások bejegyzése, illetve korlátozások megszüntetése esetén

a) A megfelelően kitöltött 19. számú EASA-űrlap, a megfelelő jogosításra vonatkozó követelmények teljesítését igazoló esetleges dokumentumok, valamint a légijármű-karbantartói engedély kézhezvételekor az illetékes hatóság:

1. a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyébe bejegyzi a megfelelő légijármű jogosítást; vagy

2. a megfelelő légijármű jogosítás feltüntetésével újból kibocsátja az engedélyt; vagy

3. a 66.A.50. pontnak értelmében törli a vonatkozó korlátozásokat.

Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

b) Amennyiben nem a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelő jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet bonyolítja le a teljes típusképzést, az illetékes hatóság a típusjogosítás kiállítása előtt meggyőződik arról, hogy minden típusképzési követelmény teljesült-e.

c) Amennyiben nincs szükség munkahelyi képzésre, a légijármű-típusjogosítást a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kibocsátott, elismerést tanúsító bizonyítvány alapján kell bejegyezni.

d) Amennyiben a légijármű-típusképzés nem egyetlen tanfolyamból áll, az illetékes hatóság a típusjogosítás bejegyzése előtt meggyőződik arról, hogy a tanfolyamok tartalma és hossza teljes mértékben megfelel az engedélykategória hatályának, és kellő figyelmet szenteltek a kapcsolódó területeknek.

e) Különbözeti képzés esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a kérelmező korábbi képesítése i. vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott tanfolyammal, ii. vagy a közvetlenül az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyammal kiegészítve megfelelő-e típusjogosítás bejegyzéséhez.

f) A gyakorlati elemek teljesítését i. részletes gyakorlati képzési nyilvántartás vagy adott esetben a II. melléklet (145. rész) szerint megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezet által biztosított naplóval, ii. a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kiállított, a gyakorlati képzési elemre vonatkozó oktatási bizonyítvánnyal kell igazolni.

g) A légijármű-típus bejegyzéséhez az ügynökség által meghatározott légijármű-típusjogosításokat kell felhasználni.

66.B.120. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély megújítása érdekében

a) Az illetékes hatóság a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyét összeveti az illetékes hatóság nyilvántartásaival, és ellenőrzi, hogy a 66.B.500. pont értelmében nincs-e folyamatban az engedély visszavonása, felfüggesztése vagy módosítása. Ha az okmányok megfelelnek egymásnak, és a 66.B.500. pont alkalmazásában nincs folyamatban intézkedés, az illetékes hatóság az engedély érvényességét öt évre meghosszabbítja, és nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.

b) Ha az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatok eltérnek a légijármű-karbantartói engedélyben található adatoktól, akkor:

1. az illetékes hatóság megvizsgálja az eltérés okait, és határozhat úgy, hogy a légijármű-karbantartói engedélyt nem újítja meg;

2. az illetékes hatóság erről a körülményről tájékoztatja az engedély jogosultját, továbbá az I. melléklet (M. rész) F. alrésze vagy a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott valamennyi olyan ismert karbantartó szervezetet, amelyet az eltérés közvetlenül érinthet;

3. szükség esetén az illetékes hatóság a 66.B.500. pont alapján intézkedik a kérdéses engedély visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy módosításáról.

66.B.125. Eljárás a csoportjogosítást tartalmazó engedélyek elismerése esetén

a) Az 5. cikk 4. pontjában említett légijármű-karbantartói engedélybe már bejegyzett egyedi légijármű-típusjogosítások érvényben maradnak az engedélyen, és nem ismerik el őket új jogosításként, kivéve, ha az engedélyt birtokló személy teljes mértékben megfelel az e melléklet (66. rész) 66.A.45. pontjában a megfelelő csoport-/alcsoport- jogosítással kapcsolatban meghatározott bejegyzési követelményeknek.

b) Az elismerést az alábbi elismerési táblázat szerint kell végrehajtani:

1. B1 vagy C kategória esetében:

- Dugattyús hajtóműves helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2c. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Dugattyús hajtóműves helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2c. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikoptereire vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Gázturbinás helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egyturbinás helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Gázturbinás helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2b. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egyturbinás helikoptereire vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Egydugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Többdugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Egydugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Többdugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Egydugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Többdugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.

- Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2a. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártónak az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Több hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, több turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosítás vonatkozik rá.

2. B2 kategória esetében:

- Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

3. C kategória esetében:

- Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

- Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.

c) Amennyiben az engedélyre a 66.A.70. pontban említett elismerési eljárást követően korlátozások vonatkoztak, azok érvényben maradnak az engedélyen, kivéve, ha a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott feltételeknek megfelelően törlik őket.

66.B.130. Eljárás a légijármű-típusképzés közvetlen jóváhagyása esetén

Az illetékes hatóság e melléklet (66. rész) III. függelékének 1. pontja szerint jóváhagyhatja a nem a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által lefolytatott légijármű-típusképzést. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak a megfelelő eljárással kell megbizonyosodnia arról, hogy a légijármű-típusképzés megfelel e melléklet (66. rész) III. függelékének.

C. ALRÉSZ

VIZSGÁK

Ez az alrész az illetékes hatóság követendő vizsgáztatási eljárásait tartalmazza.

66.B.200. Vizsgáztatás az illetékes hatóság által

a) A vizsga előtt minden vizsgakérdést biztonságos módon kell őrizni, hogy a jelöltek ne szerezhessenek tudomást arról, hogy mely kérdések képezik a vizsga tárgyát.

b) Az illetékes hatóság kijelöli:

1. azokat a személyeket, akik az egyes vizsgák során alkalmazandó kérdéseket megállapítják;

2. a vizsgáztatókat, akik minden vizsgán jelen vannak, és biztosítják a vizsgáztatás szabályos lefolyását.

c) Az alapvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott szabványnak.

d) A típusképzések vizsgáinak és a típusvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott szabványnak.

e) Legalább hathavonta új írásbeli szövegesen megválaszolandó kérdéseket állapítanak meg, és a már alkalmazott kérdéseket törlik vagy átmenetileg nem használják. Az alkalmazott kérdéseket hivatkozásként a nyilvántartásokban megőrzik.

f) A vizsgáztatáshoz szükséges minden nyomtatványt a vizsga kezdetekor adnak át a jelöltnek, és azokat a vizsgára biztosított idő leteltével a vizsgáztatónak vissza kell adni. A vizsgadokumentumokat a vizsgára biztosított idő alatt a vizsgateremből kivinni nem lehet.

g) A típusvizsgákhoz szükséges meghatározott dokumentumokon kívül a vizsga során csak a vizsgadokumentumok állhatnak a jelölt rendelkezésére.

h) A jelölteket úgy kell elválasztani egymástól a vizsgán, hogy egymás vizsgadokumentumaiba ne láthassanak bele. A vizsgáztatón kívül a jelöltek más személyhez nem szólhatnak.

i) Azokat a jelölteket, akik bizonyítottan csalást követtek el, attól a vizsgától számított 12 hónapig minden további vizsgából ki kell zárni, ahol a csalást megállapították.

D. ALRÉSZ

A TANÚSÍTÓ SZEMÉLYEK SZAKKÉPESÍTÉSÉNEK ELISMERÉSE

Ez az alrész a tanúsító személyek 66.A.70. részben említett szakképesítésének légijármű-karbantartói engedélyként való elismerésére vonatkozó eljárásokat határozza meg.

66.B.300. Általánosságok

a) Az illetékes hatóság kizárólag azokat a képesítéseket ismerheti el, i. amelyeket a kétoldalú megállapodások sérelme nélkül az illetékes hatóság szerinti tagállamban szereztek, és ii. amelyek e melléklet (66. rész) alkalmazandó követelményeinek hatálybalépése előtt érvényesek voltak.

b) Az illetékes hatóság az elismerést csak a 66.B.305. vagy 66.B.310. pont szerint elkészített elismerési jelentéssel összhangban hajthatja végre.

c) Az elismerési jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.

d) Az elismerési jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint nyilvántartásba veszi.

66.B.305. A nemzeti szakképesítésekre vonatkozó elismerési jelentés

a) A tanúsító személyek nemzeti szakképesítésével kapcsolatos elismerési jelentés valamennyi képesítéstípus - ideértve adott esetben a kapcsolódó nemzeti engedélyt - hatályát és a kapcsolódó jogosultságokat is ismerteti, és tartalmazza az ezeket meghatározó nemzeti jogszabályok másolatát.

b) Az elismerési jelentés az a) pontban említett képesítéstípussal kapcsolatban a következőket tartalmazza:

1. hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és

2. hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és

3. hogy melyek a korlátozások törlésének feltételei, továbbá mely modulokból/tárgyakból szükséges vizsgát tenni a korlátozások törléséhez, a légijármű-karbantartói engedély megszerzéséhez, vagy további (al)kategóriára történő kiterjesztéséhez. Ide tartoznak az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, a nemzeti képesítésben nem szereplő modulok.

66.B.310. A jóváhagyott karbantartó szervezetek által kibocsátott felhatalmazásokra vonatkozó elismerési jelentés

a) Az elismerési jelentés minden érintett jóváhagyott karbantartó szervezet esetében ismerteti a karbantartó szervezet által kibocsátott felhatalmazások hatókörét, és tartalmaz egy másolatot az érintett jóváhagyott karbantartó szervezetnek a tanúsító személy szakképesítésére és felhatalmazására vonatkozó eljárásáról, amely az elismerési eljárás alapját képezi.

b) Az elismerési jelentés a következőket tartalmazza az a) pontban említett jogosításról:

1. hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és

2. hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és

3. hogy melyek a korlátozások törlésének feltételei, továbbá mely modulokból/tárgyakból szükséges vizsgát tenni a korlátozások törléséhez, a légijármű-karbantartói engedély megszerzéséhez, vagy további (al)kategóriára történő kiterjesztéséhez. Ide tartoznak az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, a nemzeti képesítésben nem szereplő modulok.

E. ALRÉSZ

VIZSGABESZÁMÍTÁS

Ez az alrész a 66.A.25. c) pont szerinti elismerésre vonatkozó eljárásokat tartalmazza.

66.B.400. Általánosságok

a) Az illetékes hatóság a beszámítást csak a 66.B.405. ponttal összhangban elkészített beszámítási jelentés alapján engedélyezi.

b) A beszámítási jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.

c) A beszámítási jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint dátummal látja el és nyilvántartásba veszi.

66.B.405. A vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések

a) A beszámítási jelentés a következőket hasonlítja össze:

i. e melléklet (66. rész) I. függelékében található megfelelő modulokat, almodulokat, tárgyakat és tudásszinteket; és

ii. az érintett műszaki szakképesítésnek a kért kategóriára vonatkozó tantervét.

Ez az összehasonlítás megállapítja, hogy a megfelelés igazolást nyert-e, és alátámasztja az egyes állításokat.

b) A vizsgákat csak a képesítés megszerzése szerinti tagállam illetékes hatósága ismerheti el, hacsak nem a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által lebonyolított, az alapismeretekre vonatkozó vizsgákról van szó - a kétoldalú megállapodásokban foglaltak viszont egyik esetben sem sérülhetnek.

c) A beszámítást kizárólag a minden egyes modulra és almodulra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén lehet engedélyezni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a műszaki szakképesítés mely pontján található az egyenértékű szabvány.

d) Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy i. a nemzeti szakképesítési szabványok vagy ii. e melléklet (66. rész) I. függeléke módosultak-e, és mérlegeli, hogy szükséges-e módosítani a beszámítási jelentést. A módosításokat dokumentálni kell, dátummal kell ellátni és nyilvántartásba kell venni.

66.B.410. A vizsgáknál elismert szakképesítések érvényessége

a) Az illetékes hatóság írásos értesítőt küld az engedélyezett beszámításról a kérelmezőnek, amelyben hivatkozik a felhasznált beszámítási jelentésre.

b) A beszámítás az engedélyezés után tíz éven belül elévül.

c) A kérelmező az elévülést követően újabb beszámítást kérhet. Az illetékes hatóság további tíz évre meghosszabbíthatja a beszámítás érvényességét anélkül, hogy mérlegelnie kellene, nem változtak-e meg az e melléklet (66. rész) I. függelékében meghatározott, az alapvető ismeretekre vonatkozó követelmények.

F. ALRÉSZ

FOLYAMATOS FELÜGYELET

Ez az alrész a légijármű-karbantartói engedély folyamatos felügyeletét biztosító eljárásokat ismerteti, különös tekintettel az engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó eljárásokat.

66.B.500. A légijármű-karbantartói engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása

Az illetékes hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy visszavonja a légijármű-karbantartói engedélyt, ha biztonsági problémát állapított meg, vagy ha egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a személy az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet megvalósított vagy abban érintett volt:

1. a légijármű-karbantartói engedélyt és/vagy a tanúsítási jogosultságot az okmányok meghamisításával szerezte meg;

2. az igényelt karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni a karbantartás végrehajtását igénylő szervezet vagy személy számára;

3. a saját ellenőrzése alapján szükségessé váló karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni annak a szervezetnek vagy személynek, amelynek a számára a karbantartást el kellett volna végezni;

4. a karbantartást hanyagul végezte el;

5. meghamisította a karbantartásra vonatkozó nyilvántartásokat;

6. annak tudatában bocsátotta ki az üzembehelyezési tanúsítást, hogy az üzembehelyezési tanúsításon megadott karbantartást nem végezték el, vagy annak végrehajtását nem vizsgálták;

7. alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt, amikor a karbantartást elvégezte, vagy az üzembehelyezési tanúsítást kibocsátotta;

8. az üzembehelyezési tanúsítást az I. melléklet (M. rész), II. melléklet (145. rész) vagy a III. melléklet (66. rész) rendelkezéseinek megtartása nélkül bocsátotta ki.

I. Függelék

Megkövetelt alapismeretek

1. Ismeretszint - A, B1, B2, B3 és C kategóriájú légijárműkarbantartói engedély

Az A, B1, B2 és B3 kategóriákhoz szükséges alapismeretet az egyes tárgyakhoz rendelt tudásszintek (1, 2 vagy 3) adják meg. A C kategóriát kérelmezőknek a B1 vagy B2 kategóriának megfelelő ismeretszinttel kell rendelkezniük.

A tudásszintjelzők három szintje a következőképpen határozható meg:

- I. SZINT: A tárgy fő elemeinek ismerete.

- Célok:

a) A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy alapelemeit.

b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy saját szavaival és példák segítségével világos ismertetést adjon tárgy egészéről.

c) A kérelmezőnek a jellemző fogalmakat kell használnia.

- 2. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete, valamint ezen ismeretek alkalmazásának képessége.

- Célok:

a) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgy elméleti alapjainak megértésére.

b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a mindenkori jellemző példák segítségével világos ismertetést adjon a tárgy egészéről.

c) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró fizikai törvényekkel kapcsolatos matematikai képletek alkalmazására.

d) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására és megértésére.

e) A kérelmezőnek képesnek kell lennie ismeretei részletezett eljárások felhasználásával a gyakorlatban alkalmazni.

- 3. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak részletes ismerete, továbbá képesség az ismeretek egyes elemeinek logikus és átfogó módon való kombinálására és alkalmazására.

- Célok:

a) A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy elméletét és összefüggéseit más tárgyakkal.

b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy az elméleti alapok és jellemző példák segítségével részletes ismertetést adjon a tárgy egészéről.

c) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárggyal kapcsolatos matematikai képletek megértésére és alkalmazására.

d) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a témát ismertető vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására, megértésére és elkészítésére.

e) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit a gyártók utasításainak felhasználásával a gyakorlatban alkalmazza.

f) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket értelmezze és adott esetben helyesbítéseket alkalmazzon.

2. Modulokra osztás

A légijármű-karbantartói engedély egyes kategóriáihoz és alkategóriáihoz az alaptárgyakban szükséges képzettségnek az alábbi táblázatban foglaltakkal összhangban kell lennie. (Az egyes tárgyakat »X«-szel jelölték.)

szakmodulokA vagy B1 repülőgépA vagy B1 helikopterB2B3
gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel)dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel)gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel)dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel)repülőelektronikadugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek
1XXXXXX
2XXXXXX
3XXXXXX
4XXXXXX
5XXXXXX
6XXXXXX
7AXXXXX
7BX
8XXXXXX
9AXXXXX
9BX
10XXXXXX
11AX
11BX
11CX
12XX
13X
14X
15XX
16XXX
17AXX
17BX

1. MODUL: MATEMATIKA

Szint
AB1B2B3
1.1. Aritmetika1222
Aritmetikai fogalmak és jelek, szorzási és osztási módszerek, közönséges és tizedes törtek, osztók és többszörösök, súlyok és mértékek, átváltási tényezők, arányok, átlagok és százalékok, területek és térfogatok, négyzet- és köbgyökök
1.2. Algebra
a) Egyszerű algebrai kifejezések kiértékelése, összeadás, kivonás, szorzás és osztás, zárójelek használata, egyszerű algebrai törtek1222
b) Elsőfokú egyenletek és megoldásuk
Kitevők és hatványok, negatív és törtkitevők
Bináris és más alkalmazott számrendszerek
Kétismeretlenes egyenletrendszerek és másodfokú egyismeretlenes egyenletek;
Logaritmusok;
111
1.3. Geometria
a) Egyszerű mértani alakzatok111
b) Grafikus ábrázolás, diagramok fajtái és alkalmazása, egyenletek/függvények ábrázolásai2222
c) Egyszerű trigonometria; trigonometriai összefüggések, táblázatok használata, derékszögű és polárkoordináták222

2. MODUL: FIZIKA

Szint
AB1B2B3
2.1. Anyagismeret1111
Az anyag természete: kémiai elemek, az atomok, molekulák szerkezete
Kémiai vegyületek
Halmazállapotok: szilárd, folyadék, légnemű
Halmazállapot-változások
2.2. Mechanika
2.2.1. Statika1211
Erők, nyomatékok és erőpárok, vektoros ábrázolás
Súlypont;
A feszültségelmélet elemei, nyúlás és rugalmasság: feszültség, összenyomódás, nyírás és csavarás
Szilárd, folyékony és légnemű anyagok természete és tulajdonságai
Nyomás és felhajtóerő folyadékokban (barométer)
2.2.2. Kinetika1211
Lineáris mozgás: egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás (mozgás a nehézségi erő hatására)
Forgómozgás: egyenletes körmozgás (centrifugális/centripetális erők)
Periodikus mozgás: ingamozgás
Egyszerű rezgéselmélet, felharmonikusok és rezonancia
Áttételi arány, emelőarány és hatásfok
2.2.3. Dinamika
a) Tömeg
Erő, tehetetlenség, munka, teljesítmény, energia (helyzeti, mozgási és teljes energia), hő, hatásfok
1211
b) Mozgási energia, a mozgási energia megmaradása
Impulzus
A pörgettyűs mozgás alapelvei
Súrlódás: természete és hatásai, súrlódási tényező (gördülési ellenállás)
1221
2.2.4. Folyadékok dinamikája
a) Fajsúly és sűrűség2222
b) Viszkozitás, folyadék-ellenállás, áramvonalasítás hatásai
Folyadékok összenyomhatósága
Statikus, dinamikus és teljes nyomás: Bernoulli-törvény, venturicső
1211
2.3. Termodinamika
a) Hőmérséklet: hőmérők és hőmérsékletskálák: Celsius, Fahrenheit és Kelvin; a hő fogalma2222
b) Hőkapacitás, fajhő
Hővezetés: áramlás, sugárzás és vezetés
Hőtágulás
A termodinamika első és második törvénye
Gázok: ideális gáztörvény; állandó térfogaton és állandó nyomáson vett fajhő, gáz kiterjedése által végzett munka
Izotermák, adiabatikus kiterjedés és sűrítés, hajtóműkörfolyamatok, állandó térfogat és állandó nyomás, hűtőberendezések és hőszivattyúk
Látens olvadási és párolgási hő, termikus energia, égéshő
221
2.4. Optika (fénytan)22
A fény természete; fénysebesség
Tükröződési és fénytörési törvények; tükröződés sík felületen, tükröződés gömbtükrökön, fénytörés, lencsék
Száloptika
2.5. Hullámmozgás és hang22
Hullámmozgás: mechanikai hullámok, szinuszos hullámmozgás, interferencia-jelenségek, állóhullámok
Hang: hangsebesség, hangkeltés, hangerősség, -magasság és -minőség, Doppler-effektus

3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

Szint
AB1B2B3
3.1. Elektronelmélet1111
Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben
Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete
3.2. Statikus elektromosság és elektromos vezetés1221
Statikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása
A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei
A töltés egységei, Coulomb-törvény
Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban
3.3. Elektromosságtani fogalmak1221
Az alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása
3.4. Elektromos áram keltése1111
Feszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok, mágnesség és mozgás
3.5. Egyenfeszültség-források1222
Az alábbiak felépítése és kémiai alapfolyamatai: primer cellák, szekunder cellák, ólom-sav cellák, nikkel- kadmium cellák, egyéb alkáli cellák
Sorba és párhuzamosan kötött cellák
Belső ellenállás és hatása a telepre
Termoelemek felépítése, anyagai és működése
Fotocellák működése
3.6. Egyenfeszültségű áramkörök221
Ohm-törvény, Kirchoff első és második törvénye
Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével
A tápegységek belső ellenállásának jelentősége
3.7. Ellenállás
a) Ellenállás és az azt befolyásoló tényezők
Fajlagos ellenállás
Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban
Soros és párhuzamos ellenállások
Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál
Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása
Wheatstone-hidak működése
221
b) A vezetőképesség és a pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható
Fix ellenállások, stabilitás, tűrés és korlátozások, építésmódok
Változtatható ellenállások, termisztorok, feszültségfüggő ellenállások
Potenciométerek és reosztátok felépítése
Weatherstone-hidak építése
11
3.8. Teljesítmény221
Teljesítmény, munka és energia (mozgási és helyzeti)
Teljesítmény levezetése ellenállásokon
Teljesítményképlet
Számítások teljesítménnyel, munkával és energiával
3.9. Kapacitás/kondenzátor221
Kondenzátorok működése és funkciója
Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság, lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség
Kondenzátorfajták, felépítés és funkció
Kondenzátorok színkódolása
Kapacitás- és feszültségszámítások soros és párhuzamos áramköröknél
Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók
Kondenzátorok vizsgálata
3.10. Mágnesesség
a) A mágnesesség elmélete
Mágnesek tulajdonságai
A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése
Mágnesezés és demagnetizálás
Mágneses árnyékolás
Mágneses anyagok különböző fajtái
Elektromágnesek felépítése és működési elve
Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására
221
b) Mágneses feszültség, térerősség, mágneses indukció, permeabilitás, hiszterézishurok, remanencia, koercitív ellenállás, telítési pont, örvényáramok
Óvintézkedések mágnesek gondozására és tárolására
221
3.11. Indukció/indukciós tekercs221
Faraday-törvény
Feszültség indukálása mágneses térben mozgó vezetőben
Indukciós elv
Az alábbiak hatása az indukált feszültség nagyságára: mágneses mező erőssége, a fluxusváltozás sebessége, a vezető meneteinek száma
Kölcsönös indukció
A primer áram változási sebességének és a kölcsönös indukciónak a hatása az indukált feszültségre
A kölcsönös indukciót befolyásoló tényezők: a tekercs meneteinek száma, a tekercs fizikai mérete, a tekercs permeabilitása, a tekercsek egymáshoz viszonyított helyzete
Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok
Elektromotoros ellenerő, önindukció
Telítési pont
Tekercsek fő alkalmazásai.
3.12. Egyenáramú motorok elmélete/generátorelv221
A motor és a generátor alapelve
Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja
Egyenáramú generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramfolyás irányát befolyásolják az egyenáramú generátorokban
Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják
Soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok
Indítógenerátorok felépítése
3.13. A váltakozó áram elmélete1221
Szinuszhullám: fázis, periódus, frekvencia, ciklus
A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel és teljesítménnyel összefüggésben
Háromszög- és négyszöghullámok
Egyfázis-/háromfázis-elv
3.14. Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök221
A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R- áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál
Teljesítményleadás L-, C- és R-áramkörökben
Impedancia, fázisszög, teljesítménytényező és áramerősség számítása
Effektív, látszólagos és meddő teljesítmény számítása
3.15. Transzformátorok221
Transzformátorok felépítése és működése
Transzformátorveszteségek és leküzdésük módszerei
Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül
Teljesítményátvitel, hatásfok, polaritásjelölések
Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása
Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél
Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszámviszony, teljesítmény, hatásfok
Feszültségváltó
3.16. Szűrők11
Az alábbi szűrők működésmódja, alkalmazása és használata: alul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők
3.17. Váltakozó áramú generátorok221
Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma
Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok működésmódja és felépítése
Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok
Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása
Állandó mágneses generátorok
3.18. Váltakozó áramú motorok221
Egy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és indukciós motorok felépítése, működési elvei és jellemzői
A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei
Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus

4. MODUL: AZ ELEKTRONIKA ALAPJAI

Szint
AB1B2B3
4.1. Félvezetők
4.1.1. Diódák
a) Diódák jelölései
Diódák jellemzői és tulajdonságai
Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák
Szilícium alapú vezérelt egyenirányítók (tirisztorok), világító diódák (LED), fotódiódák, feszültségfüggő ellenállások (varisztorok), egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása
Diódák működésének ellenőrzése
221
b) Anyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok
P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi/kisebbségi jellegre
PN-átmenet félvezetőkben, potenciál kialakulása PN- átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett
Dióda-paraméterek: maximális zárófeszültség, az átfolyó áram maximális erőssége, hőmérséklet, frekvencia, szivárgó áram, teljesítményveszteség
Diódák működésmódja és funkciója az alábbi áramkörökben: csúcskorlátozók, szorítókapcsolások, teljes- és félhullám-egyenirányítók, hídkapcsolású egyenirányítók, feszültségkétszerezők és -háromszorozók
Az alábbi eszközök részletes működésmódja és jellemzői: tirisztorok, világító diódák, Schottky-diódák, fotódiódák, varaktordiódák, varisztorok, egyenirányító diódák, Zener-diódák
2
4.1.2. Tranzisztorok
a) Tranzisztorok jelölései
Alkotóelemek ismertetése és tájolása
Tranzisztorok jellemzői és tulajdonságai
121
b) PNP és NPN tranzisztorok felépítése és működése
Bázis-, kollektor- és emitter-konfigurációk
Tranzisztorok vizsgálata
Egyéb tranzisztortípusok és az alkalmazásukkal kapcsolatos alapismeretek
Tranzisztorok alkalmazása: erősítőosztályok (A, B, C)
Egyszerű áramkörök, köztük: előfeszítés, szétkapcsoló, visszacsatoló és stabilizáló
Többfokozatú áramkörök elvei: kaszkádkapcsolású, ellenütemű, oszcillátorok, multivibrátorok, billenő áramkörök
2
4.1.3. Integrált áramkörök
a) Logikai áramkörök és lineáris áramkörök/műveleti erősítők ismertetése és működése11
b) Logikai áramkörök és lineáris áramkörök ismertetése és működése
Bevezetés olyan műveleti erősítő működésébe és funkciójába, amelyet az alábbiként alkalmaznak: integrátor, differenciátor, feszültségkövető, komparátor
Műveleti és erősítő fokozatok kapcsolási módjai: rezisztív-kapacitív (transzformátor), induktív-rezisztív (IR), direkt
A pozitív és negatív visszacsatolás előnyei és alkalmazása
2
4.2. Nyomtatott áramköri lapok12
Nyomtatott áramköri lapok ismertetése és alkalmazása
4.3. Szervomechanizmusok
a) Az alábbi fogalmak megértése: vezérlő- és szabályozórendszerek, visszacsatolás, követő szabályozás, analóg jeladók
Az alábbi szinkronizációs rendszerkomponensek/rendszerjellemzők működési elvei és alkalmazása: elosztó, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, transzformátorok, indukciós- és kapacitív jeladók
1
b) Az alábbi fogalmak megértése: nyitott és zárt szabályozókör, követő szabályozás, szervomechanizmusok, analóg jeladó, nulla, csillapítás, visszacsatolás, holt zóna
Az alábbi szinkronrendszer-alkotórészek felépítése, működésmódja alkalmazása: analizátor, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, E- és I-transzformátorok, indukciós jeladók, kapacitás-jeladók, szinkron jeladók
Hibák a szervomechanizmusban, szinkronizáló vezetékek megfordítása, belengés
2

5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK

Szint
AB1-1
B1-3
B1-2
B1-4
B2B3
5.1. Elektronikus műszerrendszerek12231
Jellemző rendszerelrendezések és az elektronikus műszerrendszerek elrendezése a pilótafülkében
5.2. Számrendszerek12
Számrendszerek: bináris, oktális és hexadecimális
Átváltások végzése a tízes és a kettes, nyolcas és a tizenhatos számrendszer között oda és vissza
5.3. Adatok átalakítása12
Analóg adatok, digitális adatok
Analóg/digitális és digitális/analóg konverterek működésmódja és alkalmazása, bemenetek és kimenetek, egyes típusok korlátai
5.4. Adatbuszok22
Adatbuszok működésmódja repülőgépes rendszerekben, az ARINC és más specifikációk ismerete
Légijármű-hálózat/Ethernet
5.5. Logikai áramkörök
a) A szokásos csatolótag-jelölések, táblázatok és egyenértékű kapcsolások ismerete
Légijármű-rendszereknél használatos alkalmazások, sematikus kapcsolási rajzok
221
b) Logikai kapcsolási rajzok értelmezése2
5.6. Számítógépek alapvető felépítése
a) Számítógép-terminológia (bit, bájt, szoftver, hardver, CPU, IC és különböző memóriák, pl. RAM, ROM, PROM)
Számítógép-technika (hogyan alkalmazzák légijármű-rendszerekben)
12
b) Számítógépek alkalmazásával kapcsolatos terminológia
Mikroszámítógépek fő alkotóelemeinek működésmódja, elrendezése és csatlakozói, beleértve a hozzá tartozó buszrendszereket is
Információk, amelyeket az egyszerű és többcímű utasítások tartalmaznak
Memóriával kapcsolatos fogalmak
Jellemző memóriaeszközök működésmódja
A különböző adattároló rendszerek működésmódja, előnyei és hátrányai
2
5.7. Mikroprocesszorok2
A mikroprocesszorok által ellátott funkciók és általános működésmódjuk
Az alábbi mikroprocesszor-elemek alapvető működése: vezérlő- és feldolgozóegység, órajel, regiszter, aritmetikai-logikai egység
5.8. Integrált áramkörök2
Kódolók és dekóderek működése és alkalmazása
Egyes kódoló típusok funkciója
A »Medium Scale Integration«, »Large Scale Integration« és »Very Large Scale Integration« [közepes, nagy és igen nagy integráltság] alkalmazása
5.9. Multiplexelés2
Multiplexerek és demultiplexerek működésmódja, alkalmazása és azonosítása logikai kapcsolási rajzokon
5.10. Száloptika112
A száloptikás adatátvitel előnyei és hátrányai az elektromos vezetéken történő adatátvitellel összehasonlítva
Száloptikás adatbusz
Száloptikával kapcsolatos fogalmak
Lezárások
Csatolók, vezérlő terminálok, távoli terminálok
A száloptika alkalmazása légijármű-rendszerekben
5.11. Elektronikus kijelzők2121
A korszerű légi járműveken alkalmazott szokásos kijelzők működési elvei, beleértve a katódsugárcsöveket, világítódiódákat és folyadékkristályos kijelzőket
5.12. Elektrosztatikusán érzékeny készülékek12221
Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny készülékek különleges kezelése
A lehetséges kockázatok és károk ismerete; antisztatikus védelmi berendezések a részegységek és a személyzet számára
5.13. Szoftverkezelési szabályok2121
Azoknak a korlátozásoknak, légi alkalmassági követelményeknek és a lehetséges katasztrofális kihatásoknak az ismerete, amelyek a szoftver meg nem engedett módosításából adódhatnak
5.14. Elektromágneses környezet2221
Az alábbi jelenségek befolyása az elektronikus rendszerek karbantartási eljárásaira:
EMC – Electromagnetic Compatibility [elektromágneses összeférhetőség]
EMI – Electromagnetic Interference [elektromágneses zavarás]
HIRF- High Intensity Radiated Field [nagy intenzitású elektromágneses tér]
Villámlás/villámvédelem
5.15. Jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek2221
A jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek általános elrendezése és ellenőrzése a hozzá tartozó BITE (Built In Test Equipment = beépített ellenőrző) tesztelő berendezéssel, például
a) Csak a B1 és B2 kategória esetében: (ACARS – ARINC Communication and Addressing and Reporting System [kommunikációs, címző és jelentő rendszer]EICAS – Engine Indication and Crew Alerting System [hajtóműkijelző és riasztórendszer]FBW – Fly by Wire [elektronikus repülőgép-vezérlés]FMS – Flight Management System [repülésirányítási rendszer]IRS – Inertial Reference System [tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer]
b) A B1, B2 és B3 kategória esetében: ECAM – Electronic Centralised Aircraft Monitoring [központi elektronikus légijármű-felügyelet]EFIS – Electronic Flight Instrument System [elektronikus repülőműszer-rendszer]GPS – Global Positioning System [globális helymeghatározó rendszer]TCAS – Traffic Alert Collision Avoidance System [légiforgalmi riasztó és ütközéselkerülési rendszer]Integrált moduláris repülőelektronikaKabinrendszerekInformációs rendszerek

6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK

Szint
AB1B2B3
6.1. Légijármű-szerkezetek anyagai – vas
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos ötvözött acélok jellemzői, tulajdonságai és jelölése
Ötvözött acélok hőkezelése és alkalmazása
1212
b) Vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata111
6.2. Légijármű-szerkezetek anyagai – nem vas
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos nem vastartalmú anyagok jellemzői, tulajdonságai és jelölése
Nem vastartalmú anyagok hőkezelése és alkalmazása
1212
b) Nem vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata111
6.3. Légi jármű szerkezeti anyagok – kompozit és nem fémes anyagok
6.3.1. Kompozit és nem fémes anyagok, fa és szövet kivételével
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos kompozit és nem fémes anyagok – a fa és a szövet kivételével – jellemzői, tulajdonságai és jelölése
Tömítő- és kötőanyagok
1222
b) A kompozit és nem fémes anyagok hibáinak/károsodásainak észlelése
A kompozit és nem fémes anyagok javítása
122
6.3.2. Faszerkezetek122
Fából készült sárkányszerkezetek építési módjai
A légi járműveknél alkalmazott faanyagok és ragasztók jellemzői, tulajdonságai és fajtái
Faszerkezetek konzerválása és karbantartása
Faanyagok és faszerkezetek hibáinak fajtái
Faanyagok és faszerkezetek hibáinak felismerése
Faszerkezetek javítása
6.3.3. Szövetborítás122
A légi járműveknél alkalmazott textilszövetek jellemzői, tulajdonságai és fajtái
Szövetvizsgálati módszerek
Szövethibák fajtái
Szövetborítások javítása
6.4. Korrózió
a) Kémiai alapok
Korrózió fellépése: galvanikus folyamatok, mikrobiológiai hatások, feszültség
1111
b) A korrózió fajtái és ezek azonosítása
A korrózió okai
Anyagfajták, korróziós érzékenység
2322
6.5. Kötőelemek
6.5.1. Csavarmenetek2222
Csavarmegnevezések;
Menetek formái, a légi járműveknél alkalmazott szabványos menetek méretei, tűrései és jelölése
Csavarmenetek mérése
6.5.2. Csapok, szegecsek, csavarok2222
Csavartípusok: repülőgépcsavarok specifikációi, azonosítása és jelölése, nemzetközi szabványok
Csavaranyák: önzáró, horgonycsap, szabványos típusok
Gépcsavarok: légi jármű-specifikációk
Csapszegek: típusok és alkalmazás, berakás és kivétel
Önmetsző csavarok, illesztőcsapok
6.5.3. Reteszelőeszközök2222
Biztosítólemezek és rugós alátétet, reteszelőlemezek, sasszegek, ellenanyák, drótbiztosítás, pillanatzárak, ékek, biztosítógyűrűk
6.5.4. Repülőgépszegecsek1212
Tömör- és vakszegecstípusok: jellemzők és azonosítás, hőkezelés
6.6. Csövek és csőkötések
a) A légi járműveknél alkalmazott merev és hajlékony csövek és kötéseik azonosítása és fajtái2222
b) Szabványos csőkötések légi jármű hidraulika-, üzemanyag-, olaj-, pneumatika- és levegőrendszere csöveihez2212
6.7. Rugók211
Rugók típusai, jellemzői és alkalmazása
6.8. Csapágyak1221
A csapágyak funkciója, anyaga, felépítése
Csapágyfajták és ezek azonosítása
6.9. Közlőmű1221
Közlőműtípusok és ezek alkalmazása
Áttételi viszonyok, lassító és gyorsító fogaskerék-áttételek, hajtott és hajtó fogaskerekek, szabadonfutó fogaskerekek, egymásba illeszkedő alakzatok
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek
6.10. Vezérlőhuzalok1212
Huzalfajták;
Végzárások, feszítőcsavarok és kiegyenlítő berendezések
Kötélkorong és kábelrendszerelemek
Bowdenhuzalok
Flexibilis repülőgép-vezérlő rendszerek
6.11. Elektromos kábelek és csatlakozók1222
Kábeltípusok, felépítés és jellemzők
Nagyfeszültségű és koaxiális kábelek
Összesajtolás
Csatlakozótípusok, dugók, csatlakozók, csatlakozó aljzatok, szigetelők, névleges áramerősség és feszültség, kapcsolószerkezetek, jelöléskódok

7A. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 7B modul határozza meg.

Szint
AB1B2
7.1. Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely333
A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket
Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét
7.2. Műhelyben végzett munka333
Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása
Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége
Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások
7.3. Szerszámok333
Szokásos kéziszerszámok
Szokásos elektromos szerszámok típusai
A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása
Kenőberendezések és kenési módszerek
Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata
7.4. Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések23
Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata
7.5. Műszaki rajzok, diagramok és szabványok122
Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés
A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása
Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások
Az »Air Transport Association (ATA) of America« 100-as jellemzői
Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL
Huzalozási és kapcsolási ábrák
7.6. Illesztések és hézagok121
Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok
Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere
Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez
Hajlítási, csavarási és kopási határértékek
Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei
7.7. Elektronikai vezetékrendszerek133
Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok
Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása
Sajtolt csatlakozások ellenőrzése
Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése
Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések
Vezetéktípusok felismerése, ellenőrzésük kritériumai, károsodástűrő képességük
A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás
Elektronikai vezetékrendszerek szerelvényei, ellenőrzési, javítási, karbantartási és tisztasági előírások
7.8. Szegecskötések12
Szegecskötések, szegecstávolság
Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez
Szegecskötések ellenőrzése
7.9. Csövek és tömlők12
Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése
Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése
Csövek beépítése és bilincsezése
7.10. Rugók12
Rugók vizsgálata és ellenőrzése
7.11. Csapágyak12
Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése
Csapágyak kenési követelményei
Csapágyak meghibásodása és ennek okai
7.12. Közlőművek12
Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése
Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése
7.13. Vezérlőhuzalok12
Végszerelvények rögzítése
Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése
Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek
7.14. Anyagok megmunkálása
7.14.1. Lemezek2
Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása
Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást
Fémlemezmunkák ellenőrzése
7.14.2. Kompozitok és nemfémes anyagok2
Kötési módszerek
Környezeti feltételek
Vizsgálati módszerek
7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés
a) Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata22
b) Hegesztési és keményforrasztási eljárások
Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata
Kötési módszerek és a kötések vizsgálata
2
7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya
a) Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata22
b) A légi jármű előkészítése mérlegeléshez
A légi jármű mérlegelése
2
7.17. A légi járművek kezelése és tárolása222
A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések
A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések
A légi jármű tárolási módszerei
Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások
Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások
Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön
A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre
7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák
a) Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek
A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása
233
b) Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual)
Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek
2
c) Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok21
d) Szét- és összeszerelési módszerek222
e) Hibakeresési módszerek22
7.19. Rendkívüli események
a) Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok222
b) Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok22
7.20. Karbantartási eljárások122
Karbantartás tervezése
Módosítási eljárások
Raktározási eljárások
Jogosítási/üzembehelyezési eljárások
Repülőgép-üzemeltetési interfész
Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás
Kiegészítő karbantartási eljárások
Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése

7B. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint
B3
7.1. Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely3
A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket
Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét
7.2. Műhelyben végzett munka3
Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása
Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége
Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások
7.3. Szerszámok3
Szokásos kéziszerszámok
Szokásos elektromos szerszámok típusai
A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása
Kenőberendezések és kenési módszerek
Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata
7.4. Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések
Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata
7.5. Műszaki rajzok, diagramok és szabványok2
Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés
A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása
Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások
Az »Air Transport Association (ATA) of America« 100- as jellemzői
Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL
Huzalozási és kapcsolási ábrák
7.6. Illesztések és hézagok2
Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok
Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere
Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez
Hajlítási, csavarási és kopási határértékek
Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei
7.7. Elektromos kábelek és csatlakozók2
Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok
Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása
Sajtolt csatlakozások ellenőrzése
Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése
Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések
A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás
7.8. Szegecskötések2
Szegecskötések, szegecstávolság
Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez
Szegecskötések ellenőrzése
7.9. Csövek és tömlők2
Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése
Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése
Csövek beépítése és bilincsezése
7.10. Rugók1
Rugók vizsgálata és ellenőrzése
7.11. Csapágyak2
Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése
Csapágyak kenési követelményei
Csapágyak meghibásodása és ennek okai
7.12. Közlőmű2
Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése
Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése
7.13. Vezérlőhuzalok2
Végszerelvények rögzítése
Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése
Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek
7.14. Anyagok megmunkálása
7.14.1. Lemezek2
Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása
Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást
Fémlemezmunkák ellenőrzése
7.14.2. Kompozitok és nemfémes anyagok2
Kötési módszerek
Környezeti feltételek
Vizsgálati módszerek
7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés
a) Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata2
b) Hegesztési és keményforrasztási eljárások
Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata
Kötési módszerek és a kötések vizsgálata
2
7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya
a) Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata2
b) A légi jármű előkészítése mérlegeléshez
A légi jármű mérlegelése
2
7.17. A légi járművek kezelése és tárolása2
A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések
A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések
A légi jármű tárolási módszerei
Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások
Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások
Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön
A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre
7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák
a) Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek
A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása
3
b) Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual)
Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek
2
c) Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok2
d) Szét- és összeszerelési módszerek2
e) Hibakeresési módszerek2
7.19. Rendkívüli események
a) Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok2
b) Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok2
7.20. Karbantartási eljárások2
Karbantartás tervezése
Módosítási eljárások
Raktározási eljárások
Minősítési/üzembehelyezési eljárások
Repülőgép-üzemeltetési interfész
Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás
Kiegészítő karbantartási eljárások
Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése

8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI

Szint
AB1B2B3
8.1. A légkör fizikája1221
International Standard Atmosphere (ISA) [nemzetközi szabványos légkör], alkalmazása az aerodinamikára
8.2. Aerodinamika1221
Légáramlás egy test körül
Határréteg, lamináris és turbulens áramlás, szabad levegőáramlás, relatív levegőáramlás, feláramlás és leáramlás, örvények, stagnálás
A fogalmak: hajlás, szárnymélység, közepes aerodinamikai mélység, profilellenállás (káros ellenállás), indukált ellenállás, nyomásközpont, állásszög, pozitív szárnyelcsa- varodás és negatív szárnyelcsavarodás, karcsúsági fok, szárnyalak és szárnykarcsúság
Vonóerő, súly, aerodinamikai eredő
Felhajtóerő és ellenállás keletkezése: állásszög, felhajtóerő-tényező, ellenállás-tényező, polárgörbe, áramlásleszakadás
Szárnyfelület elszennyeződése, ideértve a jeget, a havat, a deresedést
8.3. A repülés elmélete1221
A felhajtóerő, a súlypont, a vonóerő és a légellenállás közötti kapcsolat
Siklószám
Stabil repülések, teljesítmény
A fordulás elmélete
A terhelési tényező hatása: áramlás-leválás, repülőteljesítmény-burkológörbe és szerkezeti korlátozások
A felhajtóerő fokozása
8.4. Repülésstabilitás és dinamika1221
Hosszanti, oldal- és iránystabilitás

9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 9B modul határozza meg.

Szint
AB1B2
9.1. Általánosságok122
Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége
Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események
Murphy törvénye
9.2. Az emberi teljesítmény és korlátai122
Látás
Hallás
Információfeldolgozás
Figyelem és észlelés
Emlékezet
Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség
9.3. Szociálpszichológia111
Felelősség: az egyéné és a csoporté
Motiváció és demotiváció
Csoportnyomás
»Kulturális« érdekeltség
Csapatmunka
Irányítás, felügyelet és vezetés
9.4. A teljesítményt befolyásoló tényezők222
Kondíció/egészség
Stressz: otthoni és munkahelyi
Időhiány és határidők
Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi
Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés
Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek
9.5. Fizikai környezet111
Zaj és füst
Megvilágítás
Klíma és hőmérséklet
Mozgás és rezgés
Munkahelyi környezet
9.6. Feladatok111
Fizikai munka
Rutinfeladatok
Vizuális ellenőrzés
Bonyolult rendszerek
9.7. Kommunikáció222
A csoporton belül és a csoportok között
Munka naplózása és nyilvántartása
»Naprakésznek lenni«, aktualitás
Információk terjesztése
9.8. Emberi hibák122
Hibamodellek és hibaelméletek
Hibatípusok a karbantartási munkáknál
A hiba következményei (azaz balesetek)
Hibák elkerülése és kezelése
9.9. Munkahelyi veszélyek122
Veszélyek felismerése és elkerülése
Vészhelyzetek kezelése

9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeket érintő, kevésbé összetett karbantartási környezetet kell visszatükröznie.

Szint
B3
9.1. Általánosságok2
Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége
Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események
Murphy-törvénye
9.2. Az emberi teljesítmény és korlátai2
Látás
Hallás
Információfeldolgozás
Figyelem és észlelés
Emlékezet
Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség
9.3. Szociálpszichológia1
Felelősség: az egyéné és a csoporté
Motiváció és demotiváció
Csoportnyomás
»Kulturális« érdekeltség
Csapatmunka
Irányítás, felügyelet és vezetés
9.4. A teljesítményt befolyásoló tényezők2
Kondíció/egészség
Stressz: otthoni és munkahelyi
Időhiány és határidők
Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi
Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés
Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek
9.5. Fizikai környezet1
Zaj és füst
Megvilágítás
Klíma és hőmérséklet
Mozgás és rezgés
Munkahelyi környezet
9.6. Feladatok1
Fizikai munka
Rutinfeladatok
Vizuális ellenőrzés
Bonyolult rendszerek
9.7. Kommunikáció2
A csoporton belül és a csoportok között
Munka naplózása és nyilvántartása
»Naprakésznek lenni«, aktualitás
Információk terjesztése
9.8. Emberi hibák2
Hibamodellek és hibaelméletek
Hibatípusok a karbantartási munkáknál
A hiba következményei (azaz balesetek)
Hibák elkerülése és kezelése
9.9. Munkahelyi veszélyek2
Veszélyek felismerése és elkerülése
Vészhelyzetek kezelése

10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK

Szint
AB1B2B3
10.1. Szabályozási környezet1111
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szerepe
Az Európai Bizottság szerepe
Az EASA szerepe
A tagállamok és a nemzeti légiközlekedési hatóságok szerepe
A 216/2008/EK rendelet, valamint az ennek végrehajtási szabályait tartalmazó 1702/2003/EK és 2042/2003/EK rendelet
A különféle mellékletek (részek), például a 21. rész, az M. rész, a 145. rész, a 66. rész, a 147. rész és az EU-OPS közötti viszonyrendszer
10.2. Tanúsító személyek – karbantartás2222
A 66. rész részletes ismerete
10.3. Jóváhagyott karbantartó szervezetek2222
A 145. rész és az M. rész F. alrészének részletes ismerete
10.4. Légiforgalmi műveletek1111
Az EU-OPS általános ismerete
Légijármű-üzemeltetői bizonyítványok
Az üzemeltető kötelezettségei különösen a folyamatos légi alkalmasság biztosítása és a karbantartás vonatkozásában
Légijármű-karbantartási program
MEL/CDL
A légi jármű fedélzetén tartandó okmányok
A légi járművön elhelyezendő jelzések, jelölések
10.5. A légi járművek, valamint azok részeinek és berendezéseinek tanúsítása
a) Altalánosságok111
A 21. rész és az EASA CS-23, CS-25, CS-27, CS-29 bizonyítványkiadási feltételeinek általános ismerete
b) Dokumentumok222
Légi alkalmassági bizonyítvány; korlátozott légi alkalmassági bizonyítványok és repülési engedély
Lajstrombavételi bizonyítvány
Zajbizonyítvány
Tömegjegyzőkönyv
Rádióengedély és jóváhagyás
10.6. Légi alkalmasság fenntartása2222
A 21. rész folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó előírásainak részletes ismerete
Az M. rész részletes ismerete
10.7. Az alábbiakra érvényes nemzeti és nemzetközi előírások (ha EU-előírások nem léptek a helyükre)
a) Karbantartási programok, karbantartási ellenőrzések és felülvizsgálatok
Légi alkalmassági utasítások
Karbantartási közlemények, gyártói karbantartási információk
Módosítások és javítások
Karbantartási dokumentáció: karbantartási kézikönyvek, szerkezetjavítási kézikönyv, képes alkatrész-katalógus stb.
1222
Csak az A-tól B2 kategóriáig terjedő engedélyek esetében:Alap minimális felszerelési lista, minimálisan felszerelési lista, kiszolgálási eltérési lista
b) Légi alkalmasság fenntartása
A minimális felszerelésre vonatkozó követelmények – berepülések
111
Csak a B1 és B2 kategóriás engedélyek esetében:ETOPS, karbantartási és kiszolgálási követelményekMinden időjárási körülmény melletti üzemelés, 2/3 kategóriás üzemelés.

11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETE ÉS RENDSZEREI

Szint
AB1.1
11.1. Repüléselmélet
11.1.1. A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés12
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:
— Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület
— Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny
— Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok
Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása
11.1.2. Nagy sebességű repülés12
Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés
Mach-szám, kritikus Mach-szám, kompresszibilitási berezgés, nyomáshullám, aerodinamikai felmelegedés, felületszabály
A légáramlást befolyásoló tényezők nagy sebességű repülőgépek hajtóműveinek belépő nyílásainál
A nyilazás hatása a kritikus Mach-számra
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények
Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier
Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói
Zóna- és állomásazonosító rendszerek
Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás
Ürítési és szellőztetési intézkedések
Rendszerbeépítési intézkedések
Villámcsapás elleni intézkedések
Légijármű-kötőanyagok
22
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések
Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések
Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás
Felülettisztítás
Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések
12
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56)12
Felépítés és nyomástartó tömítés
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés
Ülésbeépítés és teherrakodó rendszer
Ajtók és vészkijáratok: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei
11.3.2. Szárny (ATA 57)12
Felépítés
Üzemanyag-tárolás
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő-növelő/légellenállás-fokozó tartozékok
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55)12
Felépítés
Irányítófelületek rögzítése
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57)12
Felépítés és rögzítés
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)12
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:
— Felépítés
— Tűzfalak
— Hajtómű-felfüggesztések
11.4. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)
11.4.1. Levegőellátás12
Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet
11.4.2. Légkondicionáló berendezés13
Légkondicionáló berendezések
Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések
Elosztórendszerek
Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer
11.4.3. Túlnyomás-biztosítás13
Túlnyomás-biztosító rendszerek
Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is
Kabinnyomás-szabályozók
11.4.4. Biztonsági és riasztókészülékek13
Védő- és riasztóberendezések
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31)12
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek
Üveg pilótafülke
Más repülőgéprendszer-kijelzők
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek11
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:
— Robotpilóta (ATA 22)
— Kommunikációs rendszerek (ATA 23)
— Navigációs rendszerek (ATA 34)
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)13
Akkumulátorok beépítése és működése
Egyenáram-ellátás
Váltakozóáram-ellátás
Vészhelyzeti áramellátás
Feszültségszabályozás
Energiaelosztás
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók
Áramkörök védelme
Külső/földi áramellátás
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25)
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények
Ülések és biztonsági övek és övek
22
b) Kabinelrendezés
Készülékelrendezés
Kabinberendezések
Utaskabin szórakoztató berendezései
Konyhafelszerelések
Teherrakodó és -rögzítő felszerelések
Utaslépcsők
11
11.8. Tűzvédelem (ATA 26)13
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek
Tűzoltó berendezések
Rendszerellenőrzések
b) Hordozható tűzoltó készülékek11
11.9. Kormányrendszer (ATA 27)13
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány
Trimmelőlapok
Aktív terhelésszabályozás
Felhajtóerő-növelő berendezések
Áramlásrontók, féklapok
Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt
Kormányterhelés-szimuláció, bólintáscsillapító, Mach- trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek
Kiegyenlítés és felszerelés
Túlhúzás-védelmi/-riasztó rendszer
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28)13
Rendszerelrendezés
Üzemanyagtartályok
Üzemanyag-ellátó rendszerek
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés
Áttöltés és átvétel
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés
Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29)13
Rendszerelrendezés
Hidraulikafolyadékok
Hidraulikatartályok és akkumulátorok
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus
Nyomás létrehozása vészhelyzetben
Szűrők
Nyomásszabályozás
Energiaelosztás
Jelző- és riasztórendszerek
Csatlakozás más rendszerekhez
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)13
Jégképződés, osztályozása és észlelése
Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi
Víztaszító anyag
Szondák és lefolyók fűtése
Ablaktörlő berendezés
11.13. Futómű (ATA 32)23
Felépítés, lengéscsillapítás
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer
Gumiabroncsok
Kormánymű
Légi-földi érzékelőrendszer
11.14. Fények (ATA 33)23
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér
Vészvilágítás
11.15. Oxigén (ATA 35)13
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér
Források, tárolás, feltöltés és elosztás
Ellátás szabályozása
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36)13
Rendszerelrendezés
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás
Nyomásszabályozás
Elosztás
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Csatlakozások más rendszerekhez
11.17. Víz/hulladék (ATA 38)23
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás
Korróziós vonatkozások
11.18. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45)12
Központi karbantartási számítógép
Adatbeviteli rendszer
Elektronikus könyvtárrendszer
Nyomtatás
Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)
11.19. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)12
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:
Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb.
Központi rendszer Hálózati komponensek
11.20. Kabinrendszerek (ATA 44)12
Az utasok szórakoztatásának módját, valamint a légi járművön belüli (kabinközi kommunikációs adatrendszer), illetve a légi jármű kabinja és a földi állomások (kabinhálózati szolgáltatás) közötti kommunikációt biztosító egységek és komponensek. Ide tartozik a hang-, az adat-, a zene- és a képátvitel.
A kabinközi kommunikációs adatrendszer a pilótafülke/utaskísérő személyzet és a kabinrendszerek közötti csatlakozást biztosítja. Ezek a rendszerek támogatják a különböző kapcsolódó cserélhető elemek adatcseréjét, működtetésük pedig jellemzően utaskísérői paneleken keresztül történik.
A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik:
— adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer.
A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el:
— felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés,
— e-mail-/intranet-/internet-hozzáférés,
— utasadatbázis.
Utastéri központi rendszer
Fedélzeti szórakoztató rendszer
Külső kommunikációs rendszer
Utastéri tömegmemória-rendszer
Utastéri ellenőrzési rendszer
Egyéb kabinrendszer
11.21. Információs rendszerek (ATA 46)12
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt.
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer
Fedélzeti információs rendszer
Karbantartási információs rendszer
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer
Egyéb információs rendszer

11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

1. megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 11C modul határozza meg.

2. megjegyzés: Ennek a modulnak az A2 és B1.2 alkategóriáknak megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint
A2B1,2
11.1. Repüléselmélet
11.1.1. A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés12
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:
— Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület
— Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny
— Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok
Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása
11.1.2. Nagy sebességű repülés – nem releváns
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények
Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier
Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói
Zóna- és állomásazonosító rendszerek
Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás
Ürítési és szellőztetési intézkedések
Rendszerbeépítési intézkedések
Villámcsapás elleni intézkedések
Légijármű-kötőanyagok
22
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések
Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések
Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás
Felülettisztítás
Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések
12
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56)12
Felépítés és nyomástartó tömítés
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés
Ülésbeépítés
Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei
11.3.2. Szárny (ATA 57)12
Felépítés
Üzemanyag-tárolás
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55)12
Felépítés
Irányítófelületek rögzítése
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57)12
Felépítés és rögzítés
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)12
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:
— Felépítés
— Tűzfalak
— Hajtómű-felfüggesztések
11.4. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)13
Nyomásbetápláló és klímaberendezés
Kabinnyomás-szabályozó, védelmi és riasztóberendezések
Fűtési rendszerek
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31)12
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek
Üveg pilótafülke
Más repülőgéprendszer-kijelzők
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek11
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:
— Robotpilóta (ATA 22)
— Kommunikációs rendszerek (ATA 23)
— Navigációs rendszerek (ATA 34)
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)13
Akkumulátorok beépítése és működése
Egyenáram-ellátás
Feszültségszabályozás
Energiaelosztás
Áramkörök védelme
Irányváltók, transzformátorok
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25)
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények
Ülések és biztonsági övek és övek
22
b) Kabinelrendezés
Készülékelrendezés
Kabinberendezések
Utaskabin szórakoztató berendezései
Konyhafelszerelések
Teherrakodó és -rögzítő felszerelések
Utaslépcsők
11
11.8. Tűzvédelem (ATA 26)
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek
Tűzoltó berendezések
Rendszerellenőrzések
13
b) Hordozható tűzoltó készülékek13
11.9. Kormányrendszer (ATA 27)13
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány
Trimmelőlapok
Felhajtóerő-növelő berendezések
Rendszerműködtetés: kézi
Kormányreteszelő rendszerek
Kiegyenlítés és felszerelés
Túlhúzásra figyelmeztető rendszer
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28)13
Rendszerelrendezés
Üzemanyagtartályok
Üzemanyag-ellátó rendszerek
Áttöltés és átvétel
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29)13
Rendszerelrendezés
Hidraulikafolyadékok
Hidraulikatartályok és akkumulátorok
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus
Szűrők
Nyomásszabályozás
Energiaelosztás
Jelző- és riasztórendszerek
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)13
Jégképződés, osztályozása és észlelése
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi
Szondák és lefolyók fűtése
Ablaktörlő berendezés
11.13. Futómű (ATA 32)23
Felépítés, lengéscsillapítás
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer
Gumiabroncsok
Kormánymű
Légi-földi érzékelőrendszer
11.14. Fények (ATA 33)23
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér
Vészvilágítás
11.15. Oxigén (ATA 35)13
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér
Források, tárolás, feltöltés és elosztás
Ellátás szabályozása
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36)13
Rendszerelrendezés
Források: hajtómű/segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás
Nyomásszabályozás
Elosztás
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Csatlakozások más rendszerekhez
11.17. Víz/hulladék (ATA 38)23
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás
Korróziós vonatkozások

11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.

Szint
B3
11.1. A repülés elmélete
A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés1
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:
— Csűrőkormányzás: csűrőlapok
— Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny
— Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok
Ellenálláskeltő eszközök, áramlásrontók, féklapok
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények
Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier
Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói
Zóna- és állomásazonosító rendszerek
Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás
Ürítési és szellőztetési intézkedések
Rendszerbeépítési intézkedések
Villámcsapás elleni intézkedések
Légijármű-kötőanyagok
2
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések
Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések
Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás
Felülettisztítás
Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések
2
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56)1
Felépítés
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés
Ülésbeépítés
Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei
11.3.2. Szárny (ATA 57)1
Felépítés
Üzemanyag-tárolás
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55)1
Felépítés
Irányítófelületek rögzítése
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57)1
Felépítés és rögzítés
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54)
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek:
— Felépítés
— Tűzfalak
— Hajtómű-felfüggesztések
1
11.4. Légkondicionáló berendezés (ATA 21)
Fűtési és szellőztetési rendszerek1
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31)1
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek
Üveg pilótafülke
Más repülőgéprendszer-kijelzők
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek1
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:
— Robotpilóta (ATA 22)
— Kommunikációs rendszerek (ATA 23)
— Navigációs rendszerek (ATA 34)
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)2
Akkumulátorok beépítése és működése
Egyenáram-ellátás
Feszültségszabályozás
Energiaelosztás
Áramkörök védelme
Irányváltók, transzformátorok
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25)2
Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények
Ülések és biztonsági övek és övek
11.8. Tűzvédelem (ATA 26)2
Hordozható tűzoltó készülékek
11.9. Kormányrendszer (ATA 27)3
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány
Trimmelőlapok
Felhajtóerő-növelő berendezések
Rendszerműködtetés: kézi
Kormányreteszelő rendszerek
Kiegyenlítés és felszerelés
Túlhúzásra figyelmeztető rendszer
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28)2
Rendszerelrendezés
Üzemanyagtartályok
Üzemanyag-ellátó rendszerek
Áttöltés és átvétel
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29)2
Rendszerelrendezés
Hidraulikafolyadékok
Hidraulikatartályok és akkumulátorok
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus
Szűrők
Nyomásszabályozás
Energiaelosztás
Jelző- és riasztórendszerek
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)1
Jégképződés, osztályozása és észlelése
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi
Szondák és lefolyók fűtése
Ablaktörlő berendezés
11.13. Futómű (ATA 32)2
Felépítés, lengéscsillapítás
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer
Gumiabroncsok
Kormánymű
11.14. Fények (ATA 33)2
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér
Vészvilágítás
11.15. Oxigén (ATA 35)2
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér
Források, tárolás, feltöltés és elosztás
Ellátás szabályozása
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36)2
Rendszerelrendezés
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás
Nagynyomású és vákuumszivattyúk
Nyomásszabályozás
Elosztás
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Csatlakozások más rendszerekhez

12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Szint
A3
A4
B1,3
B1,4
12.1. Repüléselmélet – forgószárnyas gépek aerodinamikája12
Terminológia
A pörgettyűs precesszió kihatásai
Ellennyomaték és irányvezérlés
Felhajtóerő-aszimmetria, áramlás-leválás a lapátvégen
Fordulási hajlam és helyesbítése
Coriolis-hatás és kiegyenlítés
Örvénygyűrű állapot, teljesítménybeállítás, túl nagy hosszirányú bólintás
Autorotáció
Talajhatás
12.2. Repülésszabályozó rendszerek23
Ciklikus lapátállítás
Együttes lapátállítás
Bolygótárcsa
Elfordulásvezérlés: Forgatónyomaték-kiegyenlítés, farokrotor, megcsapolt levegő
Főrotorfej: kialakítási és működési jellemzői
Rotorfejbillentő csukló lengéscsillapítója: funkció és felépítés
Rotorlapátok: a fő- és a farokrotor felépítése és rögzítése
Kiegyenlítőfej, fix és állítható magassági vezérsíkok
Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt
Kormányterhelés-szimuláció
Kiegyenlítés és felszerelés
12.3. Lapát nyomkövetésének vizsgálata és rezgéselemzés13
Rotorbeállítás
Fő- és farokrotor nyomkövetésének vizsgálata
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás
Rezgésfajták, rezgéscsökkentési módszerek
Talajrezonancia
12.4. Közlőmű13
Közlőművek, fő- és farokrotor
Tengelykapcsolók, szabadon futó egységek és rotorfék
Farokrotor hajtótengelye, rugalmas tengelykapcsoló, csapágyazás, rezgéscsillapító, függőcsapágytartó
12.5. Sárkányszerkezetek
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények
Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier
Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói
Zóna- és állomásazonosító rendszerek
Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás
Ürítési és szellőztetési intézkedések
Rendszerbeépítési intézkedések
Villámcsapás elleni intézkedések
22
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei és korrózióvédelem
Függesztőszerkezetek, vezérsíkok és futóműrögzítés
Ülésbeépítés
Ajtók: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei
Üzemanyag-tárolás
Tűzfalak
Hajtómű-felfüggesztések
Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések
Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás
Felülettisztítás
Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések
12
12.6. Légkondicionáló berendezés (ATA 21)
12.6.1 Levegőellátás12
Légellátási források, beleértve hajtóműlevegő-megcsapolás és földi légellátó kocsi
12.6.2 Légkondicionáló berendezés13
Légkondicionáló berendezések
Elosztórendszerek
Áramlás- és hőmérséklet-szabályozó rendszerek
Védő- és riasztóberendezések
12.7. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek
12.7.1. Műszerrendszerek (ATA 31)12
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás
Rezgésjelző rendszerek – HUMS
Üveg pilótafülke
Más repülőgéprendszer-kijelzők
12.7.2. Repülőelektronikai rendszerek11
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai:
Robotpilóta (ATA 22)
Kommunikációs rendszerek (ATA 23)
Navigációs rendszerek (ATA 34)
12.8. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24)13
Akkumulátorok beépítése és működése
Egyenáram-ellátás, váltakozóáram-ellátás
Vészhelyzeti áramellátás
Feszültségszabályozás, áramkörvédelem
Energiaelosztás
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók
Külső/földi áramellátás
12.9. Készülékek és felszerelések (ATA 25)
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények
Ülések és biztonsági övek és övek
Emelőrendszerek
22
b) Vészhelyzeti úszási rendszerek
Kabinkialakítás, rakományrögzítés
Készülékelrendezés
Kabinberendezések
11
12.10. Tűzvédelem (ATA 26)13
Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek
Tűzoltó berendezések
Rendszerellenőrzések
12.11. Üzemanyagrendszer (ATA 28)13
Rendszerelrendezés
Üzemanyagtartályok
Üzemanyag-ellátó rendszerek
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés
Áttöltés és átvétel
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés
12.12. Hidraulikarendszer (ATA 29)13
Rendszerelrendezés
Hidraulikafolyadékok
Hidraulikatartályok és akkumulátorok
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus
Nyomás létrehozása vészhelyzetben
Szűrők
Nyomásszabályozás
Energiaelosztás
Jelző- és riasztórendszerek
Csatlakozás más rendszerekhez
12.13. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)13
Jégképződés, osztályozása és észlelése
Jegesedés elleni és jégtelenítő rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi
Víztaszító anyag és eltávolítása
Szondák és lefolyók fűtése
Ablaktörlő berendezés
12.14. Futómű (ATA 32)23
Felépítés, lengéscsillapítás
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Kerekek, gumiabroncsok, fékek
Kormánymű
Légi-földi érzékelőrendszer
Csúszótalpak, úszótestek
12.15. Fények (ATA 33)23
Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér
Vészvilágítás
12.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36)13
Rendszerelrendezés
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás
Nyomásszabályozás
Elosztás
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek
Csatlakozások más rendszerekhez
12.17. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)12
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:
Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb.
Központi rendszer
Hálózati komponensek
12.18. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA45)12
Központi karbantartási számítógép
Adatbeviteli rendszer
Elektronikus könyvtárrendszer
Nyomtatás
Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)
12.19. Információs rendszerek (ATA 46)12
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt.
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer
Fedélzeti információs rendszer
Karbantartási információs rendszer
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer
Egyéb információs rendszer

13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

Szint
B2
13.1. Repüléselmélet
a) A repülőgép aerodinamikája és repülésvezérlés1
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása:
— csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület
— magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny
— függőleges tengely körüli kormányzás: oldalkormány-korlátozók
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal
Felhajtóerő-növelő berendezések: rések, orrsegédszárny, fékszárnyak
Ellenálláskeltő eszközök, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok
Trimmelőlapok, segédkormányok, kormányfelületek előfeszítésének működésmódja és hatása
b) Nagy sebességű repülés1
Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés
Mach-szám, kritikus Mach-szám
c) Forgószárnyas gépek aerodinamikája1
Terminológia
A ciklikus, az együttes és a farokrotorlapát-állítás működésmódja és hatása
13.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak
a) Szerkezeti rendszer alapjai1
b) Zóna- és állomásazonosító rendszerek
Elektromos összekötés
Villámcsapás elleni intézkedések
2
13.3. Robotpilóta (ATA22)3
Az automatikus repülésirányítás alapjai, beleértve működési elveit és aktuális terminológiáját is
Parancsjel-feldolgozás
Üzemmódok: dőlési, bólintási és legyezőmozgás-csatorna
Legyezőmozgás-csillapítók
Stabilitásfokozó rendszer helikoptereknél
Automatikus trimmelésvezérlés
Robotpilóta navigációs támogatás interfésze
Automatikus tolóerő-vezérlő rendszerek
Automatikus leszállórendszerek: alapelvek és kategóriák, üzemmódok, megközelítés, leszállás, átstartolás, rendszerfelügyelet és meghibásodási feltételek
13.4. Kommunikáció/navigáció (ATA23/34)3
A rádióhullámok terjedésének alapjai, antennák, átviteli vezetékek, kommunikáció, vevő- és adóberendezések
Az alábbi rendszerek működési elve:
— Ultrarövid hullámú kommunikáció (URH [VHF])
— Rövidhullámú kommunikáció (RH [HF])
— Audio
— Vészhelyzeti adók
— Pilótafülke hangrögzítő berendezés
— URH körsugárzó irányadó (VOR)
— Automatikus iránymérő rendszer (ADF)
— Műszeres leszállítórendszer (ILS)
— Mikrohullámú leszállítórendszer (MLS)
— Repülésirányító rendszerek; távolságmérő készülék (DME)
— VLF-sávú és hiperbola-navigáció (VLF/Omega)
— Doppler-navigáció
— Területi navigáció, RNAV-rendszerek
— Repülésirányító rendszerek
— Globális helymeghatározó rendszer (GPS), globális műholdas navigációs rendszer (GNSS)
— Tehetetlenségi navigációs rendszer
— Légi közlekedési ellenőrző transzponder, szekunder légtérellenőrző radar
— Légiforgalmi ütközéselkerülési riasztórendszer (TCAS)
— Időjárásradar
— Rádió-magasságmérő
— ARINC kommunikációs és jelentő rendszer
13.5. Villamosenergia-ellátás (ATA 24)3
Akkumulátorok beépítése és működése
Egyenáram-ellátás
Váltakozóáram-ellátás
Vészhelyzeti áramellátás
Feszültségszabályozás
Energiaelosztás
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók
Áramkörvédelem
Külső/földi áramellátás
13.6. Készülékek és felszerelések (ATA 25)3
Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények
Utaskabin szórakoztató berendezése
13.7. Kormányrendszer (ATA 27)
a) Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány
Trimmelés
Aktív terhelésszabályozás
Felhajtóerő-növelő berendezések
Áramlásrontók, féklapok
Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus
Kormányterhelés-szimuláció, legyezőmozgás-csillapító, Mach-trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek
Túlhúzásvédelmi/riasztó rendszer
2
b) Rendszerműködtetés: elektromos, elektronikusan vezérelt3
13.8. Műszerrendszerek (ATA 31)3
Osztályozás
Légkör
Terminológia
Nyomásmérő készülékek és rendszerek
Torlónyomáson alapuló rendszerek
Magasságmérők
Emelkedési-/süllyedésisebesség-mérők
Repülésisebesség-kijelzők
Mach-mérők
Magasságjelző/riasztó rendszerek
Levegőadatok a számítógépen
Műszerek pneumatikus rendszere
Közvetlen leolvasású nyomás- és hőmérsékletmérők
Hőmérsékletjelző rendszerek
Üzemanyagmennyiség-jelző rendszerek
A pörgettyűs mozgás alapelvei
Műhorizontok
Csúszásjelzők
Pörgettyűs iránytűk
Földközelségjelző riasztórendszerek
Iránytűrendszerek
Repülésiadat-rögzítő rendszerek
Elektronikus repülésiműszer-rendszerek
Műszeres riasztórendszerek, köztük fő figyelmeztető rendszer és központi figyelmeztető tabló
Átesésjelző rendszerek és állásszögjelző rendszerek
Rezgésmérés és kijelzés
Üveg pilótafülke
13.9. Fények (ATA 33)3
Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér
Vészvilágítás
13.10. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45)3
Központi karbantartó számítógép
Adatbeviteli rendszer
Elektronikus könyvtárrendszer
Nyomtatás
Szerkezetfelügyelet (károsodástűrés felügyelete)
13.11. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21)
13.11.1. Levegőellátás2
Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet
13.11.2. Légkondicionáló berendezés
Légkondicionáló berendezések2
Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések3
Elosztórendszerek1
Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer3
13.11.3. Túlnyomás-biztosítás3
Túlnyomás-biztosító rendszerek
Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is
Kabinnyomás-szabályozók
13.11.4. Biztonsági és riasztókészülékek3
Védő- és riasztóberendezések
13.12. Tűzvédelem (ATA 26)
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek
Tűzoltó berendezések
Rendszerellenőrzések
3
b) Hordozható tűzoltó készülékek1
13.13. Üzemanyagrendszer (ATA 28)
Rendszerelrendezés1
Üzemanyagtartályok1
Üzemanyag-ellátó rendszerek1
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés1
Áttöltés és átvétel2
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek3
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés2
Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel3
13.14. Hidraulikarendszer (ATA 29)
Rendszerelrendezés1
Hidraulikafolyadékok1
Hidraulikatartályok és akkumulátorok1
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus3
Nyomás létrehozása vészhelyzetben3
Szűrők1
Nyomásszabályozás3
Energiaelosztás1
Jelző- és riasztórendszerek3
Csatlakozás más rendszerekhez3
13.15. Jég és eső elleni védelem (ATA 30)
Jégképződés, osztályozása és észlelése2
Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi2
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus, vegyi3
Víztaszító anyag1
Szondák és lefolyók fűtése3
Ablaktörlő berendezések1
13.16. Futómű (ATA 32)
Felépítés, lengéscsillapítás1
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti3
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek3
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer3
Gumiabroncsok1
Kormánymű3
Légi-földi érzékelőrendszer3
13.17. Oxigén (ATA 35)
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér3
Források, tárolás, feltöltés és elosztás3
Ellátás szabályozása3
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek3
13.18. Pneumatika/vákuum (ATA 36)
Rendszerelrendezés2
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás2
Nyomásszabályozás3
Elosztás1
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek3
Csatlakozások más rendszerekhez3
13.19. Víz/hulladék (ATA 38)2
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás
13.20. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42)3
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között:
Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb.
Központi rendszer
Hálózati komponensek
13.21. Kabinrendszerek (ATA 44)3
Az utasok szórakoztatásának módját, valamint a légi járművön belüli (kabinközi kommunikációs adatrendszer), illetve a légi jármű kabinja és a földi állomások (kabinhálózati szolgáltatás) közötti kommunikációt biztosító egységek és komponensek. Ide tartozik a hang-, az adat-, a zene- és a képátvitel.
A kabinközi kommunikációs adatrendszer a pilótafülke/utaskísérő személyzet és a kabinrendszerek közötti csatlakozást biztosítja. Ezek a rendszerek támogatják a különböző kapcsolódó cserélhető elemek adatcseréjét, működtetésük pedig jellemzően utaskísérői paneleken keresztül történik.
A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik:
— Adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer
A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el:
— Felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés
— E-mail-/intranet-/internet-hozzáférés
— Utasadatbázis
Utastéri központi rendszer
Fedélzeti szórakoztató rendszer
Külső kommunikációs rendszer
Utastéri tömegmemória-rendszer
Utastéri ellenőrzési rendszer
Egyéb kabinrendszer
13.22. Információs rendszerek (ATA 46)3
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt.
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek.
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer
Fedélzeti információs rendszer
Karbantartási információs rendszer
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer
Egyéb információs rendszer

14. MODUL: MEGHAJTÁS

Szint
B2
14.1. Gázturbinás hajtóművek
a) Sugárhajtóművek, mellékáramkörű gázturbinás hajtóművek, turbóventilátoros hajtóművek és turbólégcsavaros hajtóművek szerkezeti felépítése és működésmódja1
b) Elektronikus hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszer (FADEC).2
14.2. Hajtóműkijelző rendszer2
Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet
Hajtómű fordulatszáma
Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás
Olajnyomás és hőmérséklet
Üzemanyagnyomás, hőmérséklet és áramlás
Töltőnyomás
Hajtómű forgatónyomatéka
Légcsavar-fordulatszám
14.3. Indító és gyújtási rendszerek2
A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei
Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik
Karbantartási biztonsági követelmények

15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ

Szint
AB1
15.1. Alapismeretek12
Helyzeti energia, mozgási energia, Newton mozgástörvényei, Brayton-ciklus
Összefüggés az erő, a munka, a teljesítmény, az energia, a sebesség, a gyorsulás között
A sugárhajtómű, a mellékáramkörű gázsugárhajtómű, a turbóventilátoros hajtómű és a turbólégcsavaros hajtómű szerkezeti felépítése és működése
15.2. Hajtómű-teljesítmény2
Bruttó tolóerő, nettó tolóerő, tolóerő lefojtott fúvónyílásnál, tolóerő-eloszlás, eredő tolóerő, tolóerő-teljesítmény lóerőben, egyenértékű tengelyteljesítmény, fajlagos üzemanyag-fogyasztás
Hajtóműhatásfokok
Külsőáram-viszony és hajtómű-nyomásviszony
A gázáram nyomása, hőmérséklete és sebessége
Hajtómű-teljesítmények, statikus tolóerő, a sebesség a magasság és a forró klíma hatása, legnagyobb teljesítmény, korlátozások
15.3. Levegőbelépő nyílások22
Kompresszor levegőbeömlő nyílásai
A belépőnyílások különböző kialakításainak hatása
Jégvédelem
15.4. Kompresszor12
Axiális és centrifugális típusok
Szerkezeti jellemzők, működési elvek és alkalmazások
Ventilátorkiegyensúlyozás
Működésmód:
Az áramlásleszakadás és a nyomáshullám okai és kihatásai kompresszoroknál
Légáramlás-szabályozás módszerei: csapolószelepek, állítható belépő vezetőlapátok, állítható vezetőlapátok, forgatható vezetőlapátok
Sűrítési viszony
15.5. Égőtér12
Szerkezeti jellemzők és működésmód
15.6. Turbinák22
Különböző turbinalapát-típusok működése és jellemzői
A lapátok rögzítése a tárcsára
Turbina vezetőlapátok
A turbinalapátok kúszó alakváltozásának okai és kihatásai
15.7. Kiáramlás12
Szerkezeti jellemzők és működésmód
Konvergens, divergens és állítható fúvókák
Hajtóműzaj-csökkentés
Sugárfordítók
15.8. Csapágyak és tömítések2
Szerkezeti jellemzők és működésmód
15.9. Kenőanyagok és üzemanyagok12
Tulajdonságok és műszaki jellemzők
Üzemanyag-adalékok
Biztonsági intézkedések
15.10. Kenési rendszerek12
Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek
15.11. Üzemanyagrendszerek12
Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is
Rendszerelrendezés és alkotóelemek
15.12. Levegőrendszerek12
Hajtómű-levegőelosztó és jegesedés elleni védelmi rendszer működésmódja, ideértve a belső hűtést, tömítést és külső légellátást is
15.13. Indító és gyújtási rendszerek12
A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei
Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik
Karbantartási biztonsági követelmények
15.14. Hajtómű jelzőrendszerek12
Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet
Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás
Olajnyomás és hőmérséklet
Üzemanyagnyomás és -áramlás
Hajtómű fordulatszáma
Rezgésmérés és kijelzés
Forgatónyomaték
Teljesítmény
15.15. Teljesítményfokozó rendszerek1
Működés és alkalmazások
Víz-, víz-metanol-befecskendezés
Utánégető rendszerek
15.16. Turbólégcsavaros hajtóművek12
Gázkapcsolású/szabad turbinák és közlőmű-kapcsolású turbinák
Fordulatszám-csökkentő váltóművek
Integrált hajtómű- és légcsavar-szabályozók
Fordulatszám-túllépést megelőző biztonsági berendezések
15.17. Turbóventilátoros hajtóművek12
Elrendezések, meghajtórendszerek, fordulatszám-csökkentő hajtóművek, tengelykapcsolók, szabályozórendszerek
15.18. Segédhajtóművek (APU-k)12
Cél, működésmód, védelem módja
15.19. Hajtómű-beépítés12
Tűzfalak, hajtóműborítások, zajelnyelő burkolat, hajtóműfelfüggesztések, rezgéscsillapító felfüggesztések, tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, kábelkötegek, vezérlőkábelek és -rudak, emelési pontok és leeresztők kialakítása
15.20. Tűzvédelmi rendszerek12
Tűzjelző és tűzoltó rendszerek működésmódja
15.21. Hajtómű-ellenőrzés és földi működtetés13
Indítási és próbafutási eljárás a földön
A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése
A folyamatok figyelemmel kísérése (beleértve olajelemzést, vibrációt és endoszkópos vizsgálatot)
A hajtómű és komponenseinek ellenőrzése a hajtóműgyártó által megadott feltételekre, tűrésekre és adatokra
A kompresszor mosása/tisztítása
Idegen tárgyak okozta sérülések
15.22. A hajtómű tárolása és konzerválása2
A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása

16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ

Szint
AB1B3
16.1. Alapismeretek122
Mechanikai, termikus és volumetrikus hatásfok
Működési elvek – 2-ütemű, 4-ütemű, benzin és dízel
Lökettérfogat és sűrítési viszony
Hajtómű-kialakítás és gyújtási sorrend
16.2. Motorteljesítmény122
Teljesítményszámítás és -mérés
A motorteljesítményt befolyásoló tényezők
Keverék/szegényítés, előgyújtás
16.3. Hajtómű-konstrukció122
Forgattyúház, forgattyús tengely, vezérműtengelyek, olajteknők
Segédberendezés-hajtómű
Henger- és dugattyúcsoportok
Hajtórúd, szívó- és kipufogókönyök
Szelepmechanizmusok
Légcsavar fordulatszám-csökkentő áttétele
16.4. Üzemanyagrendszerek
16.4.1. Porlasztó122
Típusok, felépítés és működési elvek
Jegesedés és fűtés
16.4.2. Üzemanyag-befecskendező rendszerek122
Típusok, felépítés és működési elvek
16.4.3. Elektronikus motorvezérlés122
Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is
Rendszerelrendezés és alkotóelemek
16.5. Indító és gyújtási rendszerek122
Indítórendszerek, előmelegítő rendszerek
Mágneses gyújtások, felépítés és működési elvek
Gyújtókábel, gyújtógyertyák
Kis- és nagyfeszültségű rendszerek
16.6. Szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek122
Szívóberendezések felépítése és működése, ideértve a pótlevegőrendszereket is
Kipufogórendszerek, motorhűtő rendszerek – lég- és folyadékhűtés
16.7. Feltöltés/turbófeltöltés122
A feltöltés elvei és célja és hatása a hajtóműparaméterekre
A feltöltő/turbófeltöltő rendszerek felépítése és működése
Rendszerterminológia
Vezérlőrendszerek
Rendszervédelem
16.8. Kenőanyagok és üzemanyagok122
Tulajdonságok és műszaki jellemzők
Üzemanyag-adalékok
Biztonsági intézkedések
16.9. Kenési rendszerek122
Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek
16.10. Hajtómű jelzőrendszerei122
Hajtómű fordulatszám
Hengerfej-hőmérséklet
Hűtőfolyadék-hőmérséklet
Olajnyomás és hőmérséklet
Kipufogógáz-hőmérséklet
Üzemanyagnyomás és -áramlás
Töltőnyomás
16.11. Hajtómű-beépítése122
Tűzfalak, hajtóműborítások, zajelnyelő burkolat, hajtóműfelfüggesztések, rezgéscsillapító felfüggesztések, tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, kábelkötegek, vezérlőkábelek és -rudak, emelési pontok és leeresztők kialakítása
16.12. Hajtómű-ellenőrzés és földi üzem132
Indítási és próbafutási eljárás a földön
A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése
A hajtómű és komponenseinek ellenőrzése: a hajtóműgyártó által megadott feltételek, tűrések és adatok
16.13. A hajtómű tárolása és konzerválása21
A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása

17A. MODUL: LÉGCSAVAR

Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 17B modul határozza meg.

Szint
AB1
17.1. Alapismeretek12
Lapátelem-elmélet
Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség
Légcsavarcsúszás
Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők
Forgatónyomaték
Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel
Vibráció és rezonancia
17.2. Légcsavar-konstrukció12
Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok
Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy
Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar
A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése
17.3. Légcsavarállító berendezés12
Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus
Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés
Fordulatszám-túllépés elleni védelem
17.4. Légcsavar szinkronizálása2
Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés
17.5. Légcsavar jegesedés elleni védelme12
Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek
17.6. Légcsavar-karbantartás13
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás
Lapátnyomvonal-ellenőrzés
Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése
Légcsavar gondozási/javítási tervek
Légcsavar és hajtómű járatása
17.7. A légcsavar tárolása és konzerválása12
A légcsavar konzerválása és dekonzerválása

17B. MODUL: LÉGCSAVAR

Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek légcsavar-technológiáját kell visszatükröznie.

Szint
B3
17.1. Alapismeretek2
Lapátelem-elmélet
Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség
Légcsavarcsúszás
Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők
Forgatónyomaték
Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel
Vibráció és rezonancia
17.2. Légcsavar-konstrukció2
Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok
Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy
Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar
A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése
17.3. Légcsavarállító berendezés2
Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus
Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés
Fordulatszám-túllépés elleni védelem
17.4. Légcsavar szinkronizálása2
Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés
17.5. Légcsavar jegesedés elleni védelme2
Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek
17.6. Légcsavar-karbantartás2
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás
Lapátnyomvonal-ellenőrzés
Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése
Légcsavar gondozási/javítási tervek
Légcsavar és hajtómű járatása
17.7. A légcsavar tárolása és konzerválása2
A légcsavar konzerválása és dekonzerválása

II. függelék

Alapvizsgaszabvány

1. Általánosságok

1.1.

Az összes alapvizsgát - az alábbiaknak megfelelően - feleletválasztásos kérdések és szövegesen megválaszolandó kérdések alkalmazásával kell végrehajtani. A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie. A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.

1.2.

A feleletválasztásos kérdésekre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik a helyes, és a vizsgázónak modulonként annyi időt kell biztosítani, hogy kérdésenként átlagosan 75 másodperc álljon rendelkezésére.

1.3.

A szöveges kérdésekre írásbeli választ kell készíteni, és a vizsgázónak kérdésenként a válasz elkészítésére 20 perc álljon rendelkezésére.

1.4.

A megfelelő szöveges kérdéseket az I. függelék 7A., 7B., 9A. és 10. moduljában szereplő ismeretek alapján kell kialakítani és értékelni.

1.5.

Minden kérdésre mintaválaszt kell kidolgozni, amely tartalmazzon minden olyan alternatív szót, amely más alegységek vonatkozásában is jellemző lehet.

1.6.

A mintaválasz tartalmazza a lényeges pontok - az úgynevezett kulcspontok - felsorolását.

1.7.

A modulok és almodulok teljesítéséhez a feleletválasztásos kérdések 75 %-ára helyes választ kell adni.

1.8.

A megfelelési szint minden szövegesen megválaszolandó kérdésnél 75 %, azaz a vizsgázó által adott válasznak tartalmaznia kell a kérdésben foglalt kulcspontok 75 %-át, és nem tartalmazhat lényeges hibákat a megkövetelt kulcspontok tekintetében.

1.9.

Amennyiben a vizsgázó vagy csak a feleletválaszos, vagy csak a szöveges résznél nem felelt meg, csak az adott részt kell megismételnie.

1.10.

Nem szabad büntetőpontozásos rendszert alkalmazni annak megállapítására, hogy a vizsgázó megfelelt-e.

1.11.

Abból a modulból, amelyből a vizsgázó nem megfelelően teljesít, csak a sikertelen vizsgát követő 90 nap elteltével tehet ismét vizsgát, kivéve, ha egy, a IV. melléklettel (147. rész) összhangban jóváhagyott kiképző szervezet a nem teljesített modulokhoz igazított ismétlő tanfolyamot szervez; ebben az esetben a nem teljesített modulból 30 napon belül ismét vizsgát lehet tenni.

1.12.

A 66.A.25 pontban meghatározott határidők minden egyes modulzáró vizsgára vonatkoznak az olyan, más engedélykategóriák részeként már teljesített modulzáró vizsgák kivételével, amelyekhez már kiadták az engedélyt.

1.13.

Modulonként egymás után legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor.

A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.

2. Kérdések száma modulonként

2.1. 1. MODUL: MATEMATIKA

A kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

B1 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B2 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

2.2. 2. MODUL: FIZIKA

A kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

B1 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B2 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

2.3. 3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B2 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B3 kategória - 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.

2.4. 4. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI

B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória - 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.

B3 kategória - 8 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 10 perc.

2.5. 5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK

A kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

B1.1 és B1.3 kategória - 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.

B1.2 és B1.4 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B3 kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.

2.6. 6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK

A kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B1 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B2 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

2.7.

7A. MODUL: KARBANTARTÁS

A kategória - 72 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc plusz 40 perc.

B1 kategória - 80 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 100 perc plusz 40 perc.

B2 kategória - 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.

7B. MODUL: KARBANTARTÁS

B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.

2.8. 8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI

A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B2 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B3 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

2.9.

9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

A kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

B2 kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.

9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK

B3 kategória - 16 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc plusz 20 perc.

2.10. 10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK

A kategória - 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.

B1 kategória - 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.

B2 kategória - 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.

B3 kategória - 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.

2.11.

11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória - 108 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 135 perc.

B1 kategória - 140 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 175 perc.

11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B1 kategória - 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.

11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

2.12. 12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

A kategória - 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.

B1 kategória - 128 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 160 perc.

2.13. 13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI

B2 kategória - 180 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 225 perc. A rendelkezésre álló kérdések és az időtartam két vizsgára is bontható.

2.14. 14. MODUL: MEGHAJTÁS

B2 kategória - 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.

2.15. 15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ

A kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.

B1 kategória - 92 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 115 perc.

2.16. 16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ

A kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.

B1 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.

B3 kategória - 68 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 85 perc.

2.17.

17A. MODUL: LÉGCSAVAR

A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.

B1 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.

17B. MODUL: LÉGCSAVAR

B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.

III. függelék

Légijármű-típustanfolyam és vizsgaszabvány

Munkahelyi képzés

1. Általánosságok

A légijármű-típustanfolyamnak elméleti tanfolyamból és elméleti vizsgából, valamint a C kategóriájú jogosultság kivételével gyakorlati tanfolyamból és gyakorlati vizsgából kell állnia.

a) Az elméleti tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:

i. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.

ii. Meg kell felelnie a III. függelék 3.1. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.

iii. Amennyiben egy C kategóriájú jogosultsággal rendelkező személy a 66.A.30. a) 5. pontban meghatározott főiskolai/egyetemi végzettséget szerzett, az első vonatkozó elméleti légijármű-típustanfolyamot a B1 vagy B2 kategóriában kell végrehajtani.

iv. A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.

b) A gyakorlati tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:

i. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.

ii. Meg kell felelnie a III. függelék 3.2. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.

iii. A légijármű-típus szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes skálájára nézve reprezentatívnak kell lennie.

iv. A vizsgázónak a berendezések, komponensek, szimulátorok és egyéb gyakorlóeszközök vagy a légi jármű használatával kell bemutatni gyakorlati tudását.

v. A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.

c) Különbözeti képzés

i. Az ügynökség döntése értelmében kötelező különbözeti képzésen kell elsajátítani az ugyanazon gyártó által gyártott, két különböző légi járműre vonatkozó típusjogosításhoz szükséges ismereteket.

ii. A különbözeti képzést a III. függelék előírásainak, valamint a típusjogosítási képzésre vonatkozó elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével eseti alapon kell megszervezni.

iii. A típusjogosítás csak a különbözeti képzés teljesítése után jegyezhető be az engedélyre, és csak akkor, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételek egyikének:

- ha az engedélyébe korábban már bejegyezték azt a légijármű típusjogosítást, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál; vagy

- ha teljesítette azon légi járműre vonatkozó típusképzési követelményeket, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál.

2. Típustanfolyami szintek

Az alább felsorolt három szint a tanfolyam által elérni kívánt célokat, a tanfolyam tananyagát és a kérdésszinteket határozza meg.

- 1. szint: A törzs, a rendszerek és a hajtóművek rövid áttekintése a légijármű-karbantartási kézikönyvnek a rendszerek leírásáról szóló szakaszában, illetve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokban bemutatottak szerint.

- Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyam teljesítésekor a hallgatónak a következőket kell teljesítenie:

a) a témakör egészének ismertetése hétköznapi szóhasználattal és példákkal, jellemző szakkifejezések használatával, valamint a törzzsel, annak rendszereivel és a hajtóművekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések megnevezése;

b) légi járművekre vonatkozó kézikönyvek, a törzs, annak rendszerei és a hajtóművek szempontjából fontos karbantartási eljárások megnevezése;

c) a légi jármű fő rendszerei általános elrendezésének meghatározása;

d) a hajtóművek általános elrendezésének és jellemzőinek meghatározása;

e) a légi járművel kapcsolatosan használt különleges szerszámok és vizsgálóberendezések megnevezése.

- 2. szint: A kezelőszervek, kijelző műszerek, fő alkotóelemek alapvető rendszeráttekintése, ideértve elhelyezésüket és céljukat, karbantartásukat és a kisebb hibák elhárítását is. A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete.

- Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a 2. szintű tanfolyam teljesítésekor a következőknek kell megfelelnie:

a) ismertesse az elméleti alapokat; alkalmazza gyakorlatban is az ismereteket a részletes eljárások használatával;

b) nevezze meg azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a légi járművön, a hajtóművön és a rendszereken vagy azok közelében végzett munka során be kell tartania;

c) ismertesse a rendszer- és légijármű-kezelést, különösen a hozzáférést, az energia rendelkezésre állását és az energiaforrásokat illetően;

d) nevezze meg a fő alkotórészek helyét;

e) ismertesse az egyes fő rendszerek szokásos működését, ideértve a fogalmakat és megnevezéseket;

f) hajtsa végre a légi jármű következő rendszereinek a karbantartását: üzemanyag, hajtóművek, hidraulika, futómű, víz/szennyvíz és oxigén;

g) szakértelemmel kezelje a legénységi jelentéseket és a fedélzeti jelentőrendszereket (kisebb hibák elhárítása), és megállapítsa a légi jármű MEL/CDL szerinti légi alkalmasságát;

h) megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat - ideértve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokat, a karbantartási kézikönyvet, illusztrált alkatrész-katalógusokat stb.

- 3. szint: részletes leírás, működés, komponensek helye, ki- és beépítés, BITE- és hibaelhárítási módszerek a karbantartási kézikönyvben meghatározott szintig.

- Tanfolyami célok: az 1. és 2. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a következőknek kell megfelelnie a 3. szintű tanfolyam teljesítésekor:

a) ismertesse a légijármű-rendszerekkel és szerkezetekkel, valamint más rendszerekkel fennálló összefüggésekkel kapcsolatos elméleti tudását, ismertesse részletesen a tárgyat elméleti alapok és konkrét példák segítségével, valamint értelmezze a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket és adott esetben alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;

b) végezzen rendszer-, hajtómű-, részegység- és funkcionális ellenőrzéseket a karbantartási kézikönyvben ismertetett lépéseknek megfelelően;

c) megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat - köztük a javítási kézikönyvet, a hibaelhárítási kézikönyvet stb.;

d) vessen össze információkat egymással azért, hogy azok alapján döntéseket hozzon a hibakeresést és a javításokat illetően, a karbantartási kézikönyv szintjén;

e) ismerje az adott légijármű-típusra jellemző komponensek cseréjére vonatkozó eljárást.

3. Típustanfolyam-szabvány

Bár a légijármű-típustanfolyam elméleti és gyakorlati részt egyaránt tartalmaz, külön elméleti, külön gyakorlati vagy a kettő kombinációjából álló tanfolyam is jóváhagyható.

3.1. Elméleti rész

a) Cél:

Az elméleti tanfolyam teljesítésekor a hallgató - a III. függelék szerinti tantervben meghatározott szinteken - a jóváhagyott karbantartási adatoknak megfelelően képes a légi jármű alkalmazandó rendszereire, szerkezetére, működésére, karbantartására, javítására és hibaelhárítására vonatkozó elméleti ismereteit részletesen kifejteni. A hallgató megfelelően tudja használni a kézikönyveket és a jóváhagyott eljárásokat, ideértve az ellenőrzéseket és korlátozásokat is.

b) Képzési szint:

A képzési szinteket a 2. pont határozza meg.

A C kategóriájú tanúsító személyeknek tartott első típustanfolyam után az összes további tanfolyamnak csak 1. szintűnek kell lennie.

A 3. szintű elméleti tanfolyam során szükség esetén az 1. és 2. szintű tanfolyam tananyaga is felhasználható a teljes fejezet ismertetéséhez. A tananyag jelentős részét azonban magasabb szinten és több óraszámban kell oktatni.

c) Időtartam:

Az alábbiakban bemutatott időtartamok az elméleti részhez tartozó minimális óraszámok.

KategóriaÓraszám
30 000 kg-ot meghaladó maximális felszállótömegű repülőgépek:
B1.1150
B1.2120
B2100
C30
5 700 kg-ot meghaladó és legfeljebb 30 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek:
B1.1120
B1.2100
B2100
C25
Legfeljebb 5 700 kg maximális felszállótömegű repülőgépek (1)
B1.180
B1.260
B260
C15
Helikopterek (2)
B1.3120
B1.4100
B2100
C25
(1) A 2 000 kg maximális felszállótömeg alatti, nem túlnyomásos kabinú dugattyús hajtóműves repülőgépek esetében a minimális időtartam 50 %-kal csökkenthető.
(2) A (66.A.42. pontban meghatározott) 2. csoportba tartozó helikopterek esetében a minimális időtartam 30 %-kal csökkenthető.

A táblázatban feltüntetett 60 perces tanítási időtartamba nem tartoznak bele a szünetek, a vizsgák, a felülvizsgálatok, az előkészületek és a légijármű-használat (hangárlátogatás).

Ezek az óraszámok kizárólag az ügynökség által meghatározott típusjogosítású légijármű-/hajtómű-kombinációkról szóló elméleti tanfolyamokra vonatkoznak.

d) A tanfolyam időtartamának indokolása:

A IV. melléklet 147. része szerinti tanfolyamoknak és az illetékes hatóság által közvetlenül jóváhagyott tanfolyamoknak az órában kifejezett időtartamukat és teljes tantervük tartalmát a képzési igények elemzésével kell megindokolniuk, amely a következőkön alapul:

- a légijármű-típus tervezése, karbantartási igényei és üzemeltetési típusai,

- az alkalmazandó fejezetek részletes elemzése - a tartalmi táblázatot lásd alább a 3.1. albekezdés e) pontjában,

- részletes kompetenciaelemzés, amely igazolja, hogy a fenti 3.1. albekezdés a) pontjában megállapított célkitűzések maradéktalanul teljesülnek.

Amennyiben a képzési igények elemzése azt mutatja, hogy több órára van szükség, a tanfolyamok időtartama meghaladhatja a táblázatban meghatározott minimumot.

A különbségekre orientált tanfolyamok vagy más tanfolyam-kombinációk (például B1/B2 tanfolyamok kombinációja) tanóráit, valamint a fenti 3.1. albekezdés c) pontjában megadott számadatokat el nem érő elméleti típustanfolyamok esetében ezeket a fent ismertetettek követelményeknek megfelelően a képzési igények elemzésével kell megindokolni az illetékes hatóságnak.

A tanfolyamnak a következőket is meg kell határoznia és indokolnia:

- azt a kötelező óraszámot, amelyet a hallgatónak teljesítenie kell a tanfolyam során,

- a pedagógia és emberi tényezők figyelembevételével azt, hogy naponta legfeljebb hány tanóra tartható.

Ha a hallgató nem teljesíti a kötelező óraszámot, akkor nem kaphat bizonyítványt. A kiképző szervezet biztosíthat további tanfolyamot a hallgatóknak a kötelező óraszám teljesítéséhez.

e) Tartalom:

Minimális követelményként az alábbi tanterv elemeinek tartalmazniuk kell az adott légijármű-típus jellemzőit. Emellett a tantervnek olyan járulékos elemekkel is foglalkoznia kell, amelyek a típuseltérésekből vagy technológiai módosításokból adódnak.

A képzési tantervet a B1 személyzet esetében mechanikai és elektromossági szempontok, a B2 személyzet esetében pedig elektromossági és repülőelektronikai szempontok alapján kell összeállítani.

SzintFejezetekRepülőgép gázturbinás hajtóművelRepülőgép dugattyús hajtóművelHelikopter gázturbinás hajtóművelHelikopter dugattyús hajtóművelRepülőelektronika
Az engedély kategóriájaB1CB1CB1CB1CB2
Bevezető modul:
05. Időhatárok/karbantartási ellenőrzések111111111
06. Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.)111111111
07. Felemelés és kikötés111111111
08. Helyzetstabilizálás és mérés111111111
09. Vontatás és gurulás111111111
10. Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezés111111111
11. Jelzések és jelölések111111111
12. Karbantartás111111111
20. Szabványos eljárások – csak típusfüggők111111111
Helikopterek
18. Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés)3131
60. A rotorra vonatkozó szabványos eljárások3131
62. Rotorok31311
62A. Rotorok – ellenőrzés és kijelzés31313
63. Rotormeghajtás31311
63A. Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzés31313
64. Farokrotor31311
64A. Farokrotor – ellenőrzés és kijelzés31313
65. Farokrotor-meghajtás31311
65A. Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzés31313
66. Behúzható lapátok/függesztőszerkezet3131
67. Rotorvezérlés3131
53. Sárkányszerkezet (helikopter)3131
25. Vészhelyzeti úszási rendszerek31311
Sárkányszerkezetek
51. Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás)31311
53. Géptörzs31311
54. Gondolák/függesztőelemek31311
55. Vízszintes vezérsíkok31311
56. Ablakok31311
57. Szárnyak31311
27A. Kormányfelületek (valamennyi)31311
52. Ajtók31311
Zóna- és állomásazonosító rendszerek.111111111
Sárkányrendszerek:
21. Légkondicionáló berendezés313131313
21A. Levegőellátás313113312
21B. Túlnyomás-biztosítás313131313
21C. Biztonsági és riasztókészülékek313131313
22. Robotpilóta212121213
23. Kommunikáció212121213
24. Áramellátás313131313
25. Berendezések és felszerelések313131311
25A. Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket is111111113
26. Tűzvédelem313131313
27. Repülésvezérlés313131312
27A. Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlés313
28. Üzemanyagrendszerek313131312
28A. Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzés313131313
29. Hidraulika313131312
29A. Hidraulika – ellenőrzés és kijelzés313131313
30. Jég- és esővédelem313131313
31. Jelző-/rögzítőrendszerek313131313
31A. Műszerrendszerek313131133
32. Futómű313131312
32A. Futómű – ellenőrzés és kijelzés313131313
33. Fények313131313
34. Navigáció212121213
35. Oxigén31312
36. Pneumatika313131312
36A. Pneumatika – ellenőrzés és kijelzés313131313
37. Vákuum313131312
38. Víz/szennyvíz31312
41. Vízballaszt31311
42. Integrált moduláris repülőelektronika212121213
44. Kabinrendszerek212121213
45. Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer)3131313
46. Információs rendszerek212121213
50. Rakodótér és kiegészítő terek313131311
Gázturbinás hajtóművek
70. A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások31311
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)31311
70B. Motorteljesítmény31311
71. Hajtómű31311
72. Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátor31311
73. Motorüzemanyag és -vezérlés31--311
75. Levegő31311
76. Motorvezérlés31311
78. Kiáramlás31311
79. Olaj31311
80. Indítás31311
82. Vízbefecskendezés31311
83. Segédberendezés-hajtómű31311
84. Meghajtás fokozása31311
73A. FADEC31313
74. Gyújtás31313
77. Hajtóműkijelző rendszer31313
49. Segédhajtóművek (APU-k)312
Dugattyús hajtóművek
70. A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások31311
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítés, porlasztók, üzemanyag-befecskendező rendszerek, szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek, feltöltés/turbófeltöltés, kenési rendszerek)31311
70B. Motorteljesítmény31311
71. Hajtómű31311
73. Motorüzemanyag és -vezérlés31311
76. Motorvezérlés31311
79. Olaj31311
80. Indítás31311
81. Turbina31311
82. Vízbefecskendezés31311
83. Segédberendezés-hajtómű31311
84. Meghajtás fokozása31311
73A. FADEC31313
74. Gyújtás31313
77. Hajtómű jelzőrendszerek31313
Légcsavarok
60A. A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárások31311
61. Légcsavarok/meghajtás31311
61A. Légcsavar-konstrukció3131
61B. Légcsavarállító berendezés3131
61C. Légcsavar szinkronizálása31311
61D. Légcsavar elektronikus vezérlése21213
61E. Légcsavar jegesedés elleni védelme3131
61F. Légcsavar-karbantartás31311

f) Az elméleti rész teljesítéséhez multimédia alapú oktatási módszerek is alkalmazhatók, amelyekre a tanfolyamot jóváhagyó illetékes hatóság döntésétől függően tantermi vagy virtuális környezetben is sor kerülhet.

3.2. Gyakorlati rész

a) Cél:

A gyakorlati képzés célja a biztonságos karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatok, valamint adott esetben a légijármű-típusnak megfelelő feladatok - például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések - végrehajtása során a karbantartási kézikönyvben és az egyéb utasításokban előírt szakértelem megszerzése. Magában foglalja a légi járműre vonatkozó valamennyi műszaki szakirodalom és dokumentáció gyakorlatban történő alkalmazását, a típusra jellemző komponensek és modulok kiépítésének és cseréjének elvégzéséhez szükséges speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek használatát, beleértve bármely, a felépített komponensen történő karbantartási tevékenységet is.

b) Tartalom:

Az alábbi táblázatban megjelölt, az adott légijármű-típusra jellemző tételeknek legalább 50 %-át teljesíteni kell a gyakorlati képzés során.

Fontos, hogy a megjelölt feladatokra sor kerüljön a gyakorlati képzés során, hogy a hallgatók a fő karbantartási feladatok üzemeltetési, működési, beépítési és biztonsági ismereteit teljes mértékben elsajátítsák, különösen abban az esetben, ha ezeket kizárólag elméleti képzéssel nem lehet ismertetni. A lista a kötelező gyakorlati képzési témaköröket tartalmazza, amely adott esetben kiegészíthető az adott légijármű-típusra vonatkozó ismeretekkel is.

A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.

A táblázat rövidítésjegyzéke: LOC: helyzetmeghatározás; FOT: működési/üzemeltetési vizsgálat; SGH: szerviz és földi kiszolgálás; R/I: kiszerelés/beépítés; MEL: minimális felszereléslista; TS: hibaelhárítás.

FejezetekB1/B2B1B2
LOCFOTSGHR/IMELTSFOTSGHR/IMELTS
Bevezető modul:
5. Időhatárok/karbantartási ellenőrzésekX/X
6. Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.)X/X
7. Felemelés és kikötésX/X
8. Helyzetstabilizálás és mérésX/XXX
9. Vontatás és gurulásX/XXX
10. Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezésX/XXX
11. Jelzések és jelölésekX/X
12. KarbantartásX/XXX
20. Szabványos eljárások – csak típusfüggőkX/XXX
Helikopterek:
18. Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés)X/—X
60. Rotorra vonatkozó szabványos eljárások – csak típusra jellemzőkX/XXX
62. RotorokX/—XXX
62A. Rotorok – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXXX
63. RotormeghajtásX/—XX
63A. Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXX
64. FarokrotorX/—XX
64A. Farokrotor – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXX
65. Farokrotor-meghajtásX/—XX
65A. Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzésX/XX-XXXXX
66. Behúzható lapátok/függesztőszerkezetX/—XXX
67. RotorvezérlésX/—XXXX
53. Sárkányszerkezet (helikopter)
Megjegyzés: tárgyalására a sárkányszerkezetek témakörben kerül sor
25. Vészhelyzeti úszási rendszerekX/XXXXXXXX
Sárkányszerkezetek:
51. Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás)
53. GéptörzsX/—X
54. Gondolák/függesztőelemekX/—
55. Vízszintes vezérsíkokX/—
56. AblakokX/—X
57. SzárnyakX/—
27A. KormányfelületekX/—X
52. AjtókX/XXXX
Sárkányrendszerek:
21. Légkondicionáló berendezésX/XXXXXXXXX
21A. LevegőellátásX/XXX
21B. Túlnyomás-biztosításX/XXXXXXX
21C. Biztonsági és riasztókészülékekX/XXX
22. RobotpilótaX/XXXXXXX
23. KommunikációX/XXXXXXXX
24. ÁramellátásX/XXXXXXXXXXX
25. Berendezések és felszerelésekX/XXXXXXX
25A. Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket isX/XXXXXXX
26. TűzvédelemX/XXXXXXXXXXX
27. RepülésvezérlésX/XXXXXXX
27A. Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlésX/XXXXXXXX
28. ÜzemanyagrendszerekX/XXXXXXXXX
28A. Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXX
29. HidraulikaX/XXXXXXXXX
29A. Hidraulika – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXXXX
30. Jég- és esővédelemX/XXXXXXXXX
31. Jelző-/rögzítőrendszerekX/XXXXXXXXXXX
31A. MűszerrendszerekX/XXXXXXXXXXX
32. FutóműX/XXXXXXXXXX
32A. Futómű – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXXXX
33. FényekX/XXXXXXXX
34. NavigációX/XXXXXXXX
35. OxigénX/—XXXXX
36. PneumatikaX/—XXXXXXXX
36A. Pneumatika – ellenőrzés és kijelzésX/XXXXXXXXXXX
37. VákuumX/-X-XXX
38. Víz/szennyvízX/—XXXX
41. VízballasztX/—
42. Integrált moduláris repülőelektronikaX/XXXXXX
44. KabinrendszerekX/XXXXXX
45. Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer)X/XXXXXXXXXXX
46. Információs rendszerekX/XX-XXX
50. Rakodótér és kiegészítő terekX/XX
Gázturbinás/dugattyús hajtóműre vonatkozó modul:
70. Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggőkXX
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)X/X
Gázturbinás hajtóművek:
70B. MotorteljesítményX
71. HajtóműX/—XXX
72. Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátorX/—
73. Motorüzemanyag és -vezérlésX/XX
73A. FADEC-rendszerekX/XXXXXXXXX
74. GyújtásX/XXX
75. LevegőX/—XX
76. MotorvezérlésX/—XX
77. HajtóműkijelzésX/XXXXXXX
78. KiáramlásX/—XX
79. OlajX/—XX
80. IndításX/—XXX
82. VízbefecskendezésX/—X
83. Segédberendezés-hajtóművekX/—X
84. Meghajtás fokozásaX/—X
Segédhajtóművek (APU-k):
49. Segédhajtóművek (APU-k)X/—XXX
Dugattyús motorok:
70. Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggőkXX
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek)X/X
70B. MotorteljesítményX
71. HajtóműX/—XXX
73. Motorüzemanyag és -vezérlésX/XX
73A. FADEC-rendszerekX/XXXXXXXXXX
74. GyújtásX/XXX
76. MotorvezérlésX/—XX
77. HajtóműkijelzésX/XXXXXXX
78. KiáramlásX/—XXX
79. OlajX/—XX
80. IndításX/—XXX-
81. TurbinaX/—XXXX
82. VízbefecskendezésX/—X
83. Segédberendezés-hajtóművekX/—XX
84. Meghajtás fokozásaX/—X
Légcsavar:
60A. A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárásokX
61. Légcsavarok/meghajtásX/XXXXX
61A. Légcsavar-konstrukcióX/XX
61B. Légcsavarállító berendezésX/—X-XXX
61C. Légcsavar szinkronizálásaX/—X-XX
61D. Légcsavar elektronikus vezérléseX/XXXXXXXXXXX
61E. Légcsavar jegesedés elleni védelmeX/—XXXX
61F. Légcsavar-karbantartásX/XXXXXXXXXXX

4. Típustanfolyam és vizsgaszabvány

4.1. Elméleti vizsgaszabvány

A légijármű-típustanfolyam elméleti tananyagrészének teljesítését követően írásbeli vizsgát kell tenni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:

a) A vizsga feleletválasztásos kérdésekből áll. Minden kérdésre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik helyes. A vizsgára fordítható idő a kérdések számán, a válaszadási idő pedig a kérdésenként 90 másodperces átlagon alapul.

b) A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie.

c) Számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például helytelen előjel (+ vagy -) vagy nem megfelelő mértékegységek használatához. Véletlenszerű számok nem lehetnek.

d) Az egyes fejezetekhez írt vizsgakérdéseknek ( 4 ) meg kell felelniük a »Típustanfolyami szintek« című 2. pontban meghatározott előírásoknak. Korlátozott számban azonban egyszerűbb kérdések használata is elfogadható.

e) A vizsga alatt a könyveket csukva kell tartani (nem szabad segédeszközöket használni). Kivételt képez a B1 vagy B2 kategória, ha a jelöltnek műszaki dokumentáció értelmezéséből kell vizsgáznia.

f) A vizsgán tanóránként legalább egy kérdésnek szerepelnie kell. A kérdések számának arányosnak kell lennie a fejezetekkel és a szintekkel:

- az adott fejezet és szint oktatására fordított tényleges tanórákkal,

- a képzési igények elemzésében megadott tanulási célkitűzésekkel.

A tagállam illetékes hatósága a tanfolyam jóváhagyásakor értékeli a kérdések számát és szintjét.

g) A vizsga legalább 75 %-os szint teljesítése esetén sikeres. Ha a típusvizsga több részvizsgára oszlik, mindegyik vizsgát legalább 75 %-os szinten kell megkezdeni és teljesíteni. Annak érdekében, hogy pontosan 75 %-os megfelelési szint is elérhető legyen, a vizsgakérdések számának a 4 többszörösének kell lennie.

h) Büntetőpont (a rosszul megválaszolt kérdésre adott negatív pont) nem adható.

i) A modulok befejezésekor tett vizsgákat csak akkor lehet a záróvizsga részének tekinteni, ha az megfelelő számú és színvonalú kérdést tartalmaz.

4.2. Gyakorlati vizsgaszabvány

A légijármű-típustanfolyam gyakorlati tananyagrészének teljesítését követően értékelést kell készíteni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:

a) megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelnie a hallgató teljesítményét;

b) az értékelésnek a hallgató szakismeretét és jártasságát kell értékelnie.

5. Típusvizsgaszabvány

A vizsgát a 147. rész szerint az illetékes hatóság által megfelelő módon jóváhagyott oktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak kell lefolytatnia.

A vizsgának szóbeli részből, írásbeli részből, gyakorlati értékelésből vagy ezek kombinációjából kell állnia, és a következőknek kell megfelelnie:

a) A szóbeli vizsgakérdésnek nem eldöntendő kérdésnek kell lennie.

b) Az írásbeli vizsgakérdések szövegesen megválaszolandó vagy feleletválasztásos kérdések lehetnek.

c) A gyakorlati értékelés során a jelöltnek a feladat végrehajtása során mutatott hozzáértését kell megítélni.

d) A vizsgákon a 3. bekezdés szerinti »Típustanfolyam/vizsga« tantervből vett mintafejezeteket ( 5 ) a megjelölt szintnek megfelelően kell szerepeltetni.

e) A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie.

f) A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.

g) A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:

1. a légi jármű és rendszereinek beható ismerete;

2. a karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatoknak a karbantartási kézikönyv és az egyéb vonatkozó utasítások szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, továbbá a légijármű-típusnak megfelelő feladatok szükség szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések, például hajtóműpróba;

3. a légi járműhöz tartozó minden műszaki irat és dokumentáció helyes használata;

4. a speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek helyes használata, a típusra jellemző komponensek és modulok kiépítésének és cseréjének végrehajtása, beleértve bármely, a felépített komponensen történő karbantartási tevékenységet is.

h) A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:

1. Legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor. Az első sikertelen vizsga után 30, a második sikertelen vizsga után 60 nap elteltével kísérelhető meg újabb vizsga.

A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.

2. A típusvizsgát és az előírt gyakorlatot a légijármű-karbantartó engedély típusbejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.

3. A típusvizsgára egyetlen vizsgáztató jelenléte esetén is sor kerül. A vizsgáztató(k) nem vehet(nek) részt a hallgatók képzésében.

i) A vizsgáztató(k)nak olyan aláírt írásbeli jelentést kell készíteniük, amelyből kiderül, hogy miért volt sikeres vagy sikertelen a vizsga.

6. Munkahelyi képzés

A munkahelyi képzéseket az engedélyt kibocsátó illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.

A képzést az adott légi járművek karbantartására megfelelően jóváhagyott szervezetnél és ezen szervezet irányításával kell lebonyolítani, és a megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelni.

A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.

a) Cél:

A munkahelyi képzés célja a biztonságos karbantartás végrehajtása során előírt szakértelem és szakmai tapasztalat megszerzése.

b) Tartalom:

A munkahelyi képzés során az illetékes hatóság számára elfogadható feladatokat kell áttekinteni. A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő munkahelyi képzési feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb karbantartási feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.

A hallgatóknak alá kell írniuk a teljesített feladatokat, a kijelölt felügyelőnek pedig ellen kell jegyeznie őket. A felsorolt feladatoknak aktuális munkakártyára/munkalapra stb. kell hivatkozniuk.

A teljesített munkahelyi képzés kötelező végső értékelését megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell végrehajtania.

A munkahelyi képzési munkalapokon/naplóban a következő adatokat kell feltüntetni:

1. hallgató neve;

2. születési ideje;

3. jóváhagyott karbantartó szervezet;

4. helyszín;

5. a felügyelő(k) és a vizsgáztató neve (beleértve adott esetben az engedélyszámot is);

6. a feladat teljesítésének dátuma;

7. a feladat és a munkakártya/munkarend/műszaki napló stb. leírása;

8. a légi jármű típusa és lajstromozása;

9. igényelt légijármű-minősítés.

Az illetékes hatóság általi ellenőrzés elősegítése érdekében a munkahelyi képzés igazolásának a következőkből kell állnia: i. részletes munkalapok/napló és ii. megfelelési jelentés, amely igazolja, hogy a munkahelyi képzés hogyan tesz eleget az e részben foglalt követelménynek.

IV. függelék

Szükséges szakmai tapasztalat a 66. rész szerinti légijármű-karbantartói engedély kiterjesztéséhez

Az alábbi táblázat azokat a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeket foglalja össze, amelyek egy már meglévő, 66. rész szerinti engedély új kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztéséhez szükségesek.

E tapasztalatnak üzemben levő légi jármű karbantartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatnak kell lennie a kérelem szempontjából releváns alkategóriában.

A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény 50 %-kal csökkenthető, ha a kérelmező elvégezte a 147. rész szerint jóváhagyott, az alkategória szempontjából releváns tanfolyamot.

-ig:-tól:A1A2A3A4B1.1B1.2B1.3B1.4B2B3
A16 hónap6 hónap6 hónap2 év6 hónap2 év1 év2 év6 hónap
A26 hónap6 hónap6 hónap2 év6 hónap2 év1 év2 év6 hónap
A36 hónap6 hónap6 hónap2 év1 év2 év6 hónap2 év1 év
A46 hónap6 hónap6 hónap2 év1 év2 év6 hónap2 év1 év
B1.1semmi6 hónap6 hónap6 hónap6 hónap6 hónap6 hónap1 év6 hónap
B1.26 hónapsemmi6 hónap6 hónap2 év2 év6 hónap2 évsemmi
B1.36 hónap6 hónapsemmi6 hónap6 hónap6 hónap6 hónap1 év6 hónap
B1.46 hónap6 hónap6 hónapsemmi2 év6 hónap2 év2 év6 hónap
B26 hónap6 hónap6 hónap6 hónap1 év1 év1 év1 év1 év
B36 hónapsemmi6 hónap6 hónap2 év6 hónap2 év1 év2 év

V. függelék

Kérelem-formanyomtatvány - 19. számú EASA-űrlap

1. Ez a függelék a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtása céljából alkalmazott űrlap mintáját tartalmazza.

2. A tagállam illetékes hatósága a 19. számú EASA-űrlapot csak abban az esetben módosíthatja, ha olyan kiegészítő információkat kíván rajta feltüntetni, amelyek a kérelem alátámasztásához azért szükségesek, mert a nemzeti követelmények megengedik vagy megkövetelik a III. melléklet (66. rész) alapján kiadott légijármű-karbantartói engedélynek az I. mellékletben (M. rész) és a II. mellékletben (145. rész) előírt követelményen kívüli alkalmazását.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

VI. függelék

Légijármű-karbantartói engedély a III. melléklet (66. rész) szerint - 26. számú EASA-űrlap

1. A következő oldalak a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély mintáját tartalmazzák.

2. Az okmányt a bemutatott szabványos formátumban kell nyomtatni, mérete azonban a számítógépes nyomtatás igényei szerint tetszőlegesen csökkenthető. Csökkentett méret esetében gondosan ügyelni kell arra, hogy az okmányon maradjon elegendő hely a hivatalos bélyegzők számára. Számítógéppel nyomtatott okmány esetében a kitöltetlen rovatok elhagyhatók, de csak azzal a feltétellel, hogy az okmány külső megjelenéséből egyértelműnek kell lennie, hogy a III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyről van szó.

3. Az okmányt vagy angol nyelven, vagy az érintett tagállam hivatalos nyelvén kell kiállítani; ha az okmány kiállítása az érintett tagállam hivatalos nyelvén történik, akkor minden olyan jogosult esetében, aki az adott tagállamon kívül dolgozik, a kölcsönös elismerés és a könnyű megértés érdekében egy második, angol nyelvű változatot is csatolni kell.

4. Minden egyes jogosulthoz egyedi engedélyszámot kell rendelni, amelynek nemzeti azonosítóból és egyedi alfanumerikus jelsorozatból kell állnia.

5. Az okmány oldalainak sorrendje nem kötött, és az egyes rovatokat elválasztó vonalak elhagyhatók; az okmányon az adatokat azonban mindenkor úgy kell elhelyezni, hogy az okmány minden egyes oldaláról könnyen felismerhető legyen, hogy az alábbi engedélyminta melyik oldalának felel meg.

6. Az okmányt elkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmányt azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell kibocsátania.

7. A meglévő légijármű-karbantartói engedély módosítását előkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmány módosítását azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell elvégeznie.

8. A légijármű-karbantartói engedélyt a jogosult köteles mindenkor jó állapotban tartani. A jogosult felelős azért, hogy az okmányon arra illetéktelen személyek bejegyzést ne tegyenek.

9. Ha a jogosult a 8. pontban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor az okmány érvénytelenné nyilvánítható, a jogosult megfosztható a tanúsítási jogosultságok birtoklásának jogától, továbbá a jogosulttal szemben a nemzeti jog alapján büntetőeljárás kezdeményezhető.

10. A III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyt valamennyi tagállam elismeri, másik tagállamban való munkavállalás esetén az okmányt nem kell újra cserélni.

11. Az okmánynak nem kötelező tartalmaznia a 26. számú EASA-űrlap mellékletét; a melléklet csak olyan nemzeti jogosultságoknak a feltüntetésére vehető igénybe, amelyekre a III. melléklet (66. rész) nem terjed ki.

12. Tájékoztatásul: a tagállam illetékes hatósága által a III. melléklet (66. rész) alapján ténylegesen kibocsátott légijármű-karbantartói engedély oldalainak sorrendje eltérhet, és az okmánynak nem kell feltétlenül tartalmaznia az egyes rovatokat elválasztó vonalakat.

13. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a légijármű-típusra való jogosultságot tartalmazó oldalt mindaddig nem adja ki, amíg légijármű-típusra való jogosultságot első ízben az okmányba be nem kell vezetni. Ha az okmányba több ilyen jogosultságot is be kell vezetni, az illetékes hatóság a szóban forgó oldalból pótlapokat is kibocsáthat.

14. A 13. pontban foglalt követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy minden oldal és pótlap a megadott formátumot kövesse, és az adott oldalra vonatkozóan előírt információkat tartalmazza.

15. Az engedélyben feltüntetett korlátozások a tanúsítási jogosultságokból való kizárást jelentik. Ha az okmányba nem kell korlátozást bevezetni, a »Korlátozások« című oldalon a következő bejegyzést kell tenni: »Nincs korlátozás«.

16. Ha az okmány kiállítása előnyomtatott nyomtatványon történik, akkor a kategóriákra, az alkategóriákra és a típusra való jogosultságra vonatkozó négyzetek közül azokat, amelyek nem tartalmaznak jogosítást, egyértelműen akként meg kell jelölni.

17. A légijármű-karbantartói engedély mintája a III. melléklet (66. rész) szerint

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

4. A 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (147. rész) a következőképpen módosul:

(1) a tartalomjegyzék helyébe a következő lép:

(2) az A. szakasz címe a következőre módosul:

"A. SZAKASZ

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK"

(3) a 147.A.125. pont helyébe a következő lép:

"147.A.125. Nyilvántartások

A szervezetnek a hallgató vizsga és értékelési eredményeit korlátlan ideig meg kell őriznie.";

(4) a 147.A.145. pont az alábbiak szerint módosul:

i. az e) pont helyébe a következő lép:

"e) Vizsgáztatásra csak az a szervezet kaphat jóváhagyást, amely az adott képzésre is rendelkezik jóváhagyással.";

ii. az f) pont helyébe a következő lép:

"f) Az e) ponttól eltérve elméleti alaptanfolyam vagy típustanfolyam megtartására jogosult szervezet olyan esetekben típusvizsgát is lebonyolíthat, ha a vizsgához nem kötelező típusképzést elvégezni.";

(5) az A. szakasz C. alrészének a címe a következőre módosul:

"C. ALRÉSZ

JÓVÁHAGYOTT ALAPTANFOLYAM "

(6) a 147.A.200. pont b) bekezdése helyébe a következő lép:

"b) Az elméleti képzésnek a légijármű-karbantartási engedélykategóriára vagy alkategóriára a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tanterv elméleti alapismereteit kell magában foglalnia."

(7) A B. szakasz címe a következőre módosul:

"B. SZAKASZ

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI "

(8) a 147.B.15. pontot törölni kell.

(9) a 147.B.120. pontnak az a) bekezdése helyébe a következő lép:

"a) Az e mellékletnek (147. rész) való megfelelést 24 hónapnál nem hosszabb időszakon belül minden szervezetnél teljeskörűen felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie legalább egy tanfolyamra és egy, a karbantartó személyeket kiképző szervezet által lebonyolított vizsgára.";

(10) Az I. függelék helyébe a következő lép:

"I. függelék

Az alaptanfolyam időtartama

A teljes alaptanfolyamok minimális hosszának a megállapításához a következő táblázat az irányadó:

AlaptanfolyamIdőtartam (tanórában megadva)Az elméleti képzés aránya (%-ban)
A180030–35
A265030–35
A380030–35
A480030–35
B1.12 40050–60
B1.22 00050–60
B1.32 40050–60
B1.42 40050–60
B22 40050–60
B31 00050–60”

(11) A II. függelék a következőképpen módosul:

"II. függelék

Karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyása a IV. melléklet (147. rész) szerint - 11. számú EASA-űrlap

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

(12) A III. függelék helyébe a következő lép:

"III. függelék

Bizonyítvány a IV. melléklet (147. rész) szerint - 148. és 149. számú EASA-űrlap

1. Alapképzés/alapvizsga

Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti alapképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az alapképzésnek, az alapvizsgának, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.

A bizonyítvány az egyes modulzáró vizsgákat a teljesítésük dátuma szerint tartalmazza a III. melléklet (66. rész) I. függelékének megfelelő változatával együtt.

KÉP HIÁNYZIK

2. Típusképzés/típusvizsga

Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti típusképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az elméleti képzési résznek, a gyakorlati képzési résznek, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.

A bizonyítványnak tartalmaznia kell azt a légijármű-/hajtómű-kombinációt, amelyre a képzés irányult.

A nem megfelelő hivatkozások törlendők, és a tanfolyam típusa mezőben fel kell tüntetni, hogy csupán az elméleti részeket vagy csak a gyakorlati részeket, vagy az elméleti és a gyakorlati részeket is teljesítették-e.

A bizonyítványnak meg kell határoznia, hogy a tanfolyam teljes (sárkányszerkezetekről, hajtóművekről vagy elektromossági/repülőelektronikai ismeretekről szóló tanfolyam) vagy a jelölt korábbi tapasztalatai alapján más jellegű tanfolyam volt-e (például A340-esről szóló tanfolyam A320-as technikusok számára). Ha a tanfolyam nem teljes tanfolyam, akkor fel kell tüntetni a bizonyítványban, hogy az interfészterületekre kitértek-e.

KÉP HIÁNYZIK

( 1 ) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

( 2 ) HL L 315., 2003.11.28., 1. o.

( 3 ) Az EASA 05/2008. sz. véleménye a tudásszintre és a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények teljesítésének igazolására megszabott határidőről; 04/2009. sz. véleménye az egyszerű konstrukciójú légi járművek karbantartási engedélyéről; valamint 05/2009. sz. véleménye a B1 és B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedély jogosultságairól, a típusjogosításokról és csoportjogosításokról, valamint a típusjogosítási képzésekről.

( 4 ) A 4. pontban a 3.1. e) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.

( 5 ) Az 5. pontban a 3.1. e) és a 3.2 b) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32011R1149 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32011R1149&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02011R1149-20111117 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02011R1149-20111117&locale=hu

Tartalomjegyzék