32011R1149[1]
A Bizottság 1149/2011/EU rendelete ( 2011. október 21. ) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról
A BIZOTTSÁG 1149/2011/EU RENDELETE
(2011. október 21.)
a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendelet módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,
(1)
Az európai polgári repülés biztonsága egységesen magas szintjének fenntartása érdekében szükség van a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosítására és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyására vonatkozó meglévő követelmények és eljárások módosítására, különösen a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához szükséges képzésre, vizsgára, ismeretekre és gyakorlatra vonatkozó követelmények naprakésszé tétele és ezeknek a követelményeknek a különböző légijármű-kategóriák összetettségéhez történő igazítása céljából.
(2)
A 2042/2003/EK bizottsági rendeletet ( 2 ) ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(3)
Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: "az ügynökség") által a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott véleményeken ( 3 ) alapulnak.
(4)
Kellő időt szükséges biztosítani a rendelet által bevezetett új B3 légijárműfenntartóiengedély-kategória tekintetében alkalmas személyeknek, a kiképző szervezeteknek és a karbantartó szervezeteknek, valamint a tagállamok illetékes hatóságainak az új szabályozási kerethez történő alkalmazkodásra.
(5)
A könnyű légi járművek alacsonyabb összetettségére tekintettel érdemes lehet egyszerű és arányos rendszert meghatározni az ilyen légi járművek karbantartásában részt vevő személyek engedélyezésére. Az ügynökségnek továbbra is biztosítani kell a lehetőséget az e területen való munkavégzésre, a tagállamoknak pedig a vonatkozó nemzeti engedélyek folytatólagos használatára.
(6)
Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2042/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:
1. Az 5. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Az adott kategóriában/alkategóriában a III. melléklettel (66. rész) összhangban kibocsátott engedéllyel rendelkező tanúsító alkalmazottak az említett melléklet 66.A.20. szakaszának a) pontjában leírt, az adott kategóriának/alkategóriának megfelelő jogosultságokkal rendelkeznek. Az ezen új jogosultságokhoz tartozó, alapismeretekre vonatkozó követelmények az ilyen engedélyek új kategóriára/alkategóriára történő meghosszabbítása céljából teljesítettnek tekintendők.
(4) Az olyan légi járművekre is érvényes engedéllyel rendelkező tanúsító alkalmazott, amelyekhez nincs szükség egyedi típusjogosításra, az első megújításig vagy módosításig továbbra is gyakorolhatja jogosultságait: ekkor az engedélyt a III. melléklet (66. rész) 66.B.125. pontjában leírt eljárás szerint el kell ismerni az említett melléklet 66.A.45. pontjában meghatározott jogosításként.
(5) Az olyan elismerésről szóló jelentések és a vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések, amelyek megfelelnek az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek, e jelentéssel összhangban lévőnek tekintendők.
(6) Ameddig ez a rendelet elő nem írja
i. a nem repülőgépnek vagy helikopternek minősülő légi járműveket, illetve
ii. az alkatrészeket
tanúsító alkalmazottakra vonatkozó sajátos követelményeket, továbbra is az adott tagállamban hatályos követelmények alkalmazandók, kivéve az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező karbantartó szervezeteket, amelyek esetében a követelményeket az ügynökség hagyja jóvá".
2. A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő alaptanfolyamok az e rendelet alkalmazásának dátumától számított egy éven belül indíthatók. Az e tanfolyamok keretében tartott elméleti alapvizsgák megfelelhetnek az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek.
(4) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő, az illetékes hatóság vagy a IV. melléklettel (147. rész) összhangban jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezet által nem alaptanfolyam részeként szervezett elméleti alapvizsga e rendelet alkalmazásától számított egy éven belül tartható.
(5) Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt alkalmazandó követelményeknek megfelelő típustanfolyamok és típusvizsgák legkésőbb az e rendelet alkalmazásának dátumától számított egy éven belül indíthatók és fejezhetők be."
3. A 7. cikk a következőképpen módosul:
i. A (3) bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:
"h) a 2 000 kilogramm vagy ennél kisebb engedélyezett maximális felszálló tömegű, a kereskedelmi légi fuvarozásban nem érintett, nem nyomás alatt álló, dugattyús hajtóművel felszerelt repülőgépek karbantartása tekintetében:
i. 2012. szeptember 28-ig az - akár új, akár a III. melléklet 66.A.70. pontja értelmében elismert - légijármű-karbantartói engedélyeknek az illetékes hatóság általi, a III. melléklettel (66. rész) összhangban történő kibocsátásával kapcsolatos követelményt;
ii. 2014. szeptember 28-ig a III. melléklet (66. rész) szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító személyek rendelkezésre állásával kapcsolatos, a következő rendelkezésekben foglalt követelményeket:
- az I. melléklet (M. rész) M.A.606. g) és M.A.801. b) 2. pontja,
- a II. melléklet (145. rész) 145.A.30. g) és h) pontja;
i) a kereskedelmi légi fuvarozásban nem érintett ELA1 repülőgépek karbantartása tekintetében, 2015. szeptember 28-ig:
i. az - akár új, akár a III. melléklet 66.A.70. pontja értelmében elismert - légijármű-karbantartói engedélyeknek az illetékes hatóság általi, a III. melléklettel (66. rész) összhangban történő kibocsátásával kapcsolatos követelményt;
ii. a III. melléklet (66. rész) szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító személyek rendelkezésre állásával kapcsolatos, a következő rendelkezésekben foglalt követelményeket:
- az I. melléklet (M. rész) M.A.606. g) és M.A.801. b) 2. pontja,
- a II. melléklet (145. rész) 145.A.30. g) és h) pontja."
ii. A (7) bekezdés e) pontját el kell hagyni.
iii. A szöveg a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A III. melléklet (66. rész) 66.A.25. és 66.A.30. pontjában, valamint III. függelékében foglalt, az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt végrehajtott elméleti alapvizsgákra, alapvető tapasztalatszerzésre, elméleti típustanfolyamra és típusvizsgákra, gyakorlati képzésre és vizsgákra, típusvizsgákra és gyakornoki képzésre vonatkozó határidők értelmezésében az időszakok kiindulópontja e rendelet alkalmazásának napja.
(9) Az ügynökség véleményt nyújt be a Bizottságnak, amelyben javaslatokat tesz az ELA1 repülőgépek és a nem repülőgépnek vagy helikopternek minősülő légi járművek karbantartásában részt vevő tanúsító alkalmazottak engedélyezésének egyszerű és arányos rendszerére."
4. A szöveg a következő 8. cikkel egészül ki:
"8. cikk
Az ügynökség intézkedései
(1) Az ügynökségnek elfogadható megfelelési módozatokat kell kidolgoznia, amelyek alkalmazásával az illetékes hatóságok, szervezetek és alkalmazottak igazolhatják, hogy megfelelnek a rendelet mellékleteiben foglalt rendelkezéseknek.
(2) Az ügynökség által kibocsátott elfogadható megfelelési módozat nem vezet be új követelményeket és nem enyhíti az e rendelet mellékleteiben foglalt követelményeket.
(3) A 216/2008/EK rendelet 54. és 55. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az ügynökség elfogadható megfelelési módozatait alkalmazzák, e rendelet mellékleteinek vonatkozó követelményei további bizonyítás nélkül teljesítettnek tekintendők."
5. Az I. melléklet (M. rész), a II. melléklet (145. rész), a III. melléklet (66. rész) és a IV. melléklet (147. rész) e rendelet mellékletével összhangban módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencedik hónap első napjától kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk (3) bekezdésének i) pontját, amely a kihirdetését követő első naptól alkalmazandó.
Az e rendelet alkalmazásának kezdete előtt az I. melléklettel (M. rész), a II. melléklettel (145. rész), a III. melléklettel (66. rész) vagy a IV. melléklettel (147. rész) összhangban kibocsátott tanúsítványok e tanúsítványok módosításáig, felfüggesztéséig vagy visszavonásáig érvényesek maradnak.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
1. A 2042/2003/EK rendelet I. mellékletének (M. rész) M.B.103. pontját el kell hagyni.
2. A 2042/2003/EK rendelet II. melléklete (145. rész) a következőképpen módosul:
(1) A tartalomjegyzék helyébe a következő lép:
(2) A 145.A.30. pont az alábbiak szerint módosul:
i. az f) pontban, a "a 66. rész B. része szerint B1 kategóriájú képesítéssel" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "a III. melléklet (66. rész) szerint B1 vagy B3 kategóriájú képesítéssel";
ii. a g) pont helyébe a következő lép:
"g) Kivéve, ha a j) pont másként állapítja meg, minden légijármű-karbantartó szervezetnek forgalmi karbantartási jogosultság esetén rendelkeznie kell B1, B2, B3 kategóriájú minősített tanúsító személyzettel, a III. mellékletben (66. rész) és a 145.A.35. pontban meghatározottak szerint.
Ezenkívül, az ilyen szervezetek alkalmazhatnak a feladatra megfelelően kiképzett, a 66.A.20. a) 1. és a 66.A.20. a) 3. (ii) pontban meghatározott jogosultságokkal rendelkező és a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pont szerinti képesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakat kisebb tervezett forgalmi karbantartási, illetve egyszerű hibajavítási feladatok elvégzésére. Az ilyen tanúsító alkalmazottak rendelkezésre állása azonban nem pótolja a megfelelő, B1, B2, B3 kategóriájú tanúsító alkalmazottakat."
iii. a h) 1. pontban a "B1 és B2 kategóriájú képesítéssel" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "a megfelelő B1 és B2 kategóriájú képesítéssel";
iv. a h) 2. pont helyébe a következő szöveg lép:
"2. A nem nagy légi járművek alapkarbantartása esetén a szervezetnek rendelkeznie kell:
i. az adott légi járműre megfelelően képesített, a III. melléklet (66. rész), illetve a 145.A.35. pontja szerint megfelelő B1, B2, B3 kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal; vagy
ii. az adott légi járműre megfelelően képesített C kategóriájú szakképesítéssel rendelkező tanúsító alkalmazottakkal, akiket a 145.A.35. a) i. pontban meghatározott támogató személyek segítenek."
v. a j) pontban a "g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően" szöveg helyébe a következő szöveg lép: "g) és h) pont rendelkezéseitől eltérően, a III. melléklet (66. rész) előírásainak való megfelelés iránti kötelezettséggel összefüggésben";
(3) A 145.A.35. pont az alábbiak szerint módosul:
i. a cím helyébe a következő szöveg lép: "145.A.35. Tanúsító személyek és támogató személyek";
ii. az a) pont helyébe a következő lép:
"a) A 145.A.30. g) és h) pontban foglalt megfelelő előírások mellett a szervezet biztosítja, hogy a tanúsító személyek, illetve a támogató személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a karbantartandó légi járműről és/vagy komponensekről, valamint a vonatkozó szervezeti eljárásokról. A tanúsító személyek esetén ezt a rendelkezést az üzemképesség tanúsítási felhatalmazás kibocsátása vagy újrakibocsátása előtt teljesíteni kell.
i. A »támogató személyzet« a 66. rész szerinti B1, B2, illetve B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel és a megfelelő légijármű-jogosításokkal rendelkező, az alapkarbantartás környezetében dolgozó azon személyek összessége, akik nem feltétlenül rendelkeznek tanúsítási jogosultsággal.
ii. A »vonatkozó légi jármű és/vagy komponens« a mindenkori üzemképesség tanúsítási felhatalmazásban meghatározott légi jármű, illetve komponens.
iii. Az »üzemképesség tanúsítási felhatalmazás« az a felhatalmazás, amelyet a tanúsító személyek számára a szervezet azzal a feltétellel bocsátott ki, hogy azok az ilyen felhatalmazásban megállapított korlátozásokkal a jóváhagyott szervezet megbízásából aláírhatják az üzembehelyezési bizonyítványt."
iii. a b) pont helyébe a következő lép:
"b) A 145.A.30. j) és a 66.A.20. a) 3. ii. pontban felsorolt esetek kivételével a szervezet a tanúsító személynek üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kizárólag a III. mellékletben (66. rész) előírt légijármű-karbantartói engedélyben megjelölt kategóriákra, alkategóriákra, illetőleg típusjogosításra vonatkozóan bocsáthat ki, azzal a feltétellel, hogy a légijármű-karbantartói engedélynek a tanúsító személy számára kiállított üzemképesség tanúsítási felhatalmazás teljes érvényességi időtartama alatt érvényesnek kell lennie, és a tanúsító személynek teljesítenie kell a III. melléklet (66. rész) követelményeit."
iv. a c) pont helyébe a következő lép:
"c) A szervezet biztosítja, hogy minden tanúsító személy és támogató személy egymást követő két éven belül legalább hat hónapos, ténylegesen kapcsolódó légi jármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalatot szerezzen.
E bekezdés alkalmazásában »a ténylegesen kapcsolódó légijármű- vagy komponens-karbantartási tapasztalat« azt jelenti, hogy a személy a légi jármű vagy komponens karbantartása keretében gyakorolta az üzemképesség tanúsítási felhatalmazásban ráruházott jogosultságot és/vagy ténylegesen karbantartást végzett az üzemképesség tanúsítási felhatalmazásában meghatározott légijárműtípus- vagy légijárműcsoport-rendszerek legalább egyikén."
v. a d), e), j) és m) pontban a "B1 és B2 kategóriájú támogató személy" helyébe a következő szöveg lép: "támogató személy".
vi. a következő pontokkal egészül ki:
"n) Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag a meghatározott A kategóriájú légijármű-típusra és a releváns feladatokra vonatkozó, a II. melléklet (145. rész) vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően engedélyezett szervezetnél végrehajtott képzés után gyakorolhatja az engedélyben meghatározott tanúsítási jogosultságokat. E képzésnek, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával és/vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni, amelyet a szervezetnél kell teljesíteni.
o) A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy kizárólag az i. megfelelő A kategóriájú légijármű-típustanfolyam és ii. a kibocsátásra kerülő engedély hatályának megfelelő, dokumentált hathónapos gyakorlati tapasztalat megszerzése után gyakorolhatja a III. melléklet (66. rész) 66.A.20. a) 3. ii. pontjában meghatározott tanúsítási jogosultságokat. A típustanfolyamnak, minden egyes engedélyezett feladatra vonatkozóan, megfelelő gyakorlati és elméleti oktatást is magában kell foglalnia. A képzés kielégítő végrehajtását vizsgával vagy munkahelyi értékeléssel kell igazolni. A típustanfolyamot és a vizsgát/értékelést az üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazást adó karbantartó szervezet bonyolítja le. A gyakorlati tapasztalatot szintén ennél a karbantartó szervezetnél kell megszerezni."
(4) A 145.A.70. a) 6. pontban a "B1 és B2 kategóriájú támogató személy" helyébe a következő szöveg lép: "támogató személy".
(5) A 145.B.17. pontot törölni kell.
(6) A 145. rész IV. függeléke a következőképpen módosul:
"IV. függelék
A nem a III. melléklet (66. rész) szerint képesített személyek igénybevételének feltételei a 145.A.30. j) 1. és 2. pontja szerint
1.
Azt a tanúsító személyt, aki teljesíti az alábbi pontokban leírtakat, úgy kell tekinteni, mint aki teljesíti a 145.A.30 j) pontja (1) és (2) pontját.
a) A személynek a nemzeti rendelkezések szerint, az ICAO I. mellékletével teljes összhangban ráruházott engedéllyel vagy üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazással kell rendelkeznie.
b) A személy munkavégzésének hatóköre nem terjedhet túl a nemzeti engedély, illetve üzemképesség tanúsító személyzeti felhatalmazás közül a szigorúbb korlátozást megállapító hatókörén.
c) A személynek igazolnia kell, hogy a III. melléklet (66. rész) I. függelékének 9. és 10. modulja szerinti, az emberi tényezőkre és a légi közlekedési rendelkezésekre vonatkozó képzésben részesült.
d) A forgalmi karbantartás tanúsítására feljogosított személynek ötéves, az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek nyolcéves karbantartási gyakorlatot kell igazolnia. Azonban, annak a személynek, akinek az engedélyezett tevékenysége nem terjed túl a 66. rész szerinti A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő hároméves karbantartási tapasztalatot igazolnia.
e) A forgalmi karbantartás tanúsítására feljogosított személynek és az alapkarbantartásban közreműködő támogató személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti, megfelelő B1, B2 vagy B3 kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya. Azonban annak a személynek, akinek a munkaköre nem terjed túl az A kategóriás tanúsító személyek tevékenységi körén, elegendő, ha a teljes típusképzés helyett a mindenkori feladataira kiterjedő tanfolyamon vesz részt.
f) Az alapkarbantartás tanúsítására feljogosított személynek igazolnia kell, hogy típusképzésen vett részt, és sikeres vizsgát tett a III. melléklet (66. rész) III. függeléke szerinti C kategóriában minden olyan légijármű-típusra, amelyre kiterjed a b) pontban meghatározott munkakör hatálya, az első légijármű-típus kivételével, amely esetében a tanfolyamot és a vizsgát a III. melléklet szerinti B1, B2 vagy B3 kategóriában kell teljesíteni.
2. Védett jogok
a) A III. melléklet (66. rész) irányadó követelményeinek hatálybalépése előtt jogosultságokkal rendelkező személyek anélkül gyakorolhatják jogosultságaikat, hogy az 1. c)-f) pontnak megfelelnének.
b) Azonban, ezen időpont után bármely tanúsító személynek, aki jogosultsága hatókörét további jogosultságokkal kívánja kiterjeszteni, a fenti 1. pont rendelkezéseinek is meg kell felelnie.
c) A fenti 2. b) pont rendelkezéseitől függetlenül, további típusképzés esetén az 1. c) és az 1. d) pont rendelkezéseit nem szükséges teljesíteni."
3. A 2042/2003/EK rendelet III. melléklete (66. rész) helyébe a következő lép:
"III. MELLÉKLET
(66. rész)
66.1. Az illetékes hatóság
a) E melléklet (66. rész) alkalmazásában illetékes hatóság:
1. azon tagállam által kijelölt hatóság, ahová a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása iránti első kérelmet be kell nyújtani, vagy
2. másik tagállam által kijelölt hatóság, amennyiben eltér az 1. pontban meghatározott hatósággal kötött megállapodás alapján. Ebben az esetben az 1. pontban említett engedélyt vissza kell vonni, a 66.B.20. pontban említett nyilvántartásokat át kell adni, és e nyilvántartások alapján új engedélyt kell kibocsátani.
b) Az ügynökség felelős a következők meghatározásáért:
1. a légijármű-típusok listája és
2. az egyes légijármű-típusra vonatkozó jogosításokban szereplő sárkányszerkezet-, illetve hajtómű-kombinációk.
A. SZAKASZ
MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK
A. ALRÉSZ
A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY
66.A.1. Hatály
Ez a szakasz tartalmazza a légijármű-karbantartói engedély meghatározását és a kérelmezésére, a kibocsátására és az érvényességére vonatkozó követelményeket.
66.A.3. Engedélykategóriák
a) A légijármű-karbantartói engedély a következő kategóriákat tartalmazza:
- A kategória,
- B1 kategória,
- B2 kategória,
- B3 kategória,
- C kategória.
b) Az A és a B1 kategóriát a repülőgépek, helikopterek, turbinák és dugattyús motorok kombinációjára vonatkozóan alkategóriákra osztják fel. Ezek az alkategóriák a következők:
- A1 és B1.1 gázturbinás repülőgépek,
- A2 és B1.2 dugattyús motoros repülőgépek,
- A3 és B1.3 gázturbinás helikopterek,
- A4 és B1.4 dugattyús motoros helikopterek.
c) A B3 kategória a dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépekre vonatkozik.
66.A.5. Légijármű-csoportok
A légijármű-karbantartói engedélyben szereplő jogosítások esetében a légi járműveket a következő csoportokba kell sorolni:
1. csoport: komplex motoros meghajtású légi járművek, valamint több hajtóműves helikopterek, az FL290-et meghaladó legnagyobb engedélyezett üzemeltetési magassággal rendelkező repülőgépek, az elektronikus vezérlésű rendszerrel felszerelt légi járművek és az ügynökség meghatározása szerint légijármű-típusjogosítást igénylő egyéb légi járművek.
2. csoport: az 1. csoportba nem tartozó, az alábbi alcsoportokba sorolható légi járművek:
- 2a. alcsoport: egy turbólégcsavaros hajtóműves repülőgépek,
- 2b. alcsoport: egy gázturbinás hajtóműves helikopterek,
- 2c. alcsoport: egy dugattyús motoros helikopterek,
3. csoport: az 1. csoportba nem tartozó dugattyús motoros repülőgépek.
66.A.10. Kérelem
a) A légijármű-karbantartói engedély kibocsátása vagy módosítása iránti kérelmet az illetékes hatósághoz a 19. számú EASA-űrlapon (lásd V. függelék), a hatóság által meghatározott módon kell benyújtani.
b) A légijármű-karbantartói engedély módosítása iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, amely a légijármű-karbantartói engedélyt kibocsátotta.
c) A légijármű-karbantartói engedély további kategóriákra vagy alkategóriákra való kiterjesztésére vonatkozó kérelemhez a 19. számú EASA-űrlap, valamint - szükség szerint - a 66.A.10. a), a 66.A.10. b) és a 66.B.105. pontban előírt okmányok mellett a kérelmező köteles az érvényes eredeti légijármű-karbantartói engedélyét is benyújtani az illetékes hatóságnak.
d) Ha a 66.B.100. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a kérelmet a 66.1. pontban említett illetékes hatósághoz kell benyújtani.
e) Ha a 66.B.105. pont szerinti eljárás keretében a kategóriamódosítás kérelmezője az első jogosultságot kibocsátó tagállamtól eltérő tagállamban tesz tanúbizonyságot a módosításra való jogosultságáról, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet adott esetben a légijármű-karbantartói engedélyt és a 19. számú EASA-űrlapot bélyegzővel és aláírással való ellenjegyzés vagy az engedély újbóli kiadása céljából megküldi a 66.1. pontban említett illetékes hatóságnak.
f) A kérelmet az alkalmazandó elméleti tudás, gyakorlati képzés és tapasztalat meglétére vonatkozó követelményeknek a kérelem benyújtásakor való teljesítését igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.
66.A.15. Alkalmasság
A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele a betöltött 18. életév.
66.A.20. Jogosultságok
a) Az alábbi jogosultságok alkalmazandók:
1. Az A kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy egyszerűbb forgalmi karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti üzemképesség tanúsítási felhatalmazás hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A tanúsítási jogosultság arra a munkára korlátozódik, amelyet a felhatalmazás birtokosa az üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el.
2. A B1 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B1 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:
- a légi jármű szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,
- repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő munkálatok.
A B1 kategória a megfelelő A alkategóriát is magában foglalja.
3. A B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult:
i. üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B2 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzését követően:
- a repülőelektronikai és az elektromos rendszereken végrehajtott karbantartás, és
- hajtóműben és mechanikus rendszerekben végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő elektromos és repülőelektronikai feladatok;
ii. üzembehelyezési igazolás kibocsátására az egyszerűbb forgalmi karbantartási és egyszerűbb, a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontja szerinti üzemképesség tanúsítási felhatalmazás hatókörébe tartozó feladatai keretében végrehajtott hibajavításokat követően. E tanúsítási jogosultság arra a munkára, amelyet a felhatalmazás birtokosa az üzemképesség tanúsítási felhatalmazást kibocsátó karbantartó szervezetnél maga végzett el, valamint a B2 kategóriájú engedélybe már bejegyzett jogosításokra korlátozódik.
A B2 kategóriájú engedély nem foglalja magában egyik A alkategóriát sem.
4. A B3 kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy jogosult üzembehelyezési igazolást kibocsátani és B3 kategóriájú támogató személyként fellépni az alábbiak elvégzése érdekében:
- a repülőgép szerkezetén, hajtóművén, valamint mechanikus és elektromos rendszerein végrehajtott karbantartás,
- repülőelektronikai rendszereken végzett, csak működőképességet igazoló egyszerű teszteket igénylő, hibaelhárítást nem igénylő munkálatok.
5. A C kategóriájú légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy a légi jármű alapkarbantartását követően jogosult üzembehelyezési igazolás kibocsátására. A jogosultságok a légi jármű egészére vonatkoznak.
b) A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személy csak akkor élhet az jogosultságával, ha:
1. megfelel az I. melléklet (M. rész) és a II. melléklet (145. rész) alkalmazandó követelményeinek; és
2. a megelőző kétéves időszakban vagy hathavi vonatkozó karbantartási tapasztalatot szerzett a légijármű-karbantartói engedélyben megadott jogosultságokkal összhangban, vagy megfelelt a vonatkozó jogosultságok érvényesítésére vonatkozó rendelkezésnek; és
3. rendelkezik a megfelelő légi járművön elvégzett karbantartás tanúsításához szükséges szakértelemmel; és
4. ír, olvas és elfogadható szinten beszél azo(ko)n a nyelve(ke)n, amelye(ke)n az üzembehelyezési igazolás kibocsátásához szükséges műszaki dokumentáció és eljárások íródtak.
66.A.25. Megkövetelt alapismeretek
a) A légijármű-karbantartói engedély kibocsátását, vagy az ilyen engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítését kérelmezőnek a III. melléklet (66. rész) I. függeléke szerinti megfelelő tantárgyi modulokban megszerzett ismeretei szintjét vizsgán kell igazolnia. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező szakképző szervezetnek vagy az illetékes hatóságnak kell végeznie.
b) A tanfolyamokat és a vizsgákat a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell teljesíteni. Más esetben viszont a vizsgabeszámítást a c) pont szerint lehet végrehajtani.
c) A kérelmező kérheti az illetékes hatóságot, hogy a következő, alapvető ismeretekről szóló vizsgákat teljesen vagy részlegesen számítsák be:
1. alapismeretekre vonatkozó vizsgák, amelyek nem felelnek meg a b) pontban meghatározott követelményeknek; és
2. az illetékes hatóság által a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tudásszinttel egyenértékűnek tekintett egyéb műszaki szakképzettség.
A beszámítást e melléklet (66. rész) B. szakaszának E. alrésze szerint kell engedélyezni.
d) A beszámítás tíz évvel azután elévül, hogy az illetékes hatóság engedélyezte a kérelmezőnek. A kérelmező újabb beszámítást csak az elévülést követően kérhet.
66.A.30. Az alapvető szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények
a) A légijármű-karbantartói engedély iránti kérelmet benyújtónak:
1. az A kategória, a B1.2 és B1.4 alkategória, valamint a B3 kategória esetében:
i. üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy
ii. üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy
iii. üzemelő légi járművek karbantartásában egyéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;
2. a B2 kategória és a B1.1 és B1.3 alkategória esetében:
i. üzemelő légi járművek karbantartásában ötéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal kell rendelkeznie, amennyiben nincs korábbi releváns műszaki képzettsége; vagy
ii. üzemelő légi járművek karbantartásában hároméves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és szakmunkásként valamely műszaki szakmában az illetékes hatóság által relevánsnak tekintett szakképesítéssel kell rendelkeznie; vagy
iii. üzemelő légi járművek karbantartásában kétéves gyakorlati karbantartási tapasztalattal, és a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott alaptanfolyami végzettséggel kell rendelkeznie;
3. a C kategória esetében, nagy légi járművekre vonatkozóan:
i. hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.1, B1.3 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, illetve mindkét területen együttesen; vagy
ii. ötéves tapasztalattal kell rendelkeznie nagy légi járműveken a B1.2 vagy B1.4 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész szerint támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.
4. C kategória esetében nem nagy légi járművekre vonatkozóan: hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie nem nagy légi járműveken a B1 vagy B2 kategória szerinti jogosultságok gyakorlásában, vagy a 145.A.35. rész a) pontja szerinti B1 vagy B2 kategóriába tartozó támogató személyként, vagy mindkét területen együttesen.
5. felsőoktatás keretében elnyert C kategória esetében: az illetékes hatóság által elismert egyetemi vagy főiskolai szakirányú műszaki felsőfokú végzettségű kérelmezőnek hároméves tapasztalattal kell rendelkeznie polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos, különböző reprezentatív módon kiválasztott feladatok elvégzésében, ideértve a forgalmi karbantartási feladatok megfigyelését hat hónapon keresztül.
b) A légijármű-karbantartói engedély kiterjesztését kérelmezőnek az engedélyhez kapcsolódó kategória vagy alkategória szerinti kiterjesztésnek megfelelő, legalább az e melléklet (66. rész) IV. függelékében meghatározott, polgári légi járművek karbantartásával kapcsolatos tapasztalattal kell rendelkeznie.
c) A kérelmezőnek gyakorlati szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, tehát részt kellett vennie a légi jármű karbantartásának teljes keresztmetszetét reprezentáló feladatok elvégzésében.
d) A megkövetelt karbantartási szakmai tapasztalatból legalább egy évet abba a kategóriába/alkategóriába tartozó légi járművön a közelmúltban kellett megszereznie, amelyre az első légijármű-karbantartói engedélyt kérik. A meglévő légijármű-karbantartói engedélyek esetében a kategória/alkategória kiterjesztéséhez előírt, a közelmúltban megszerzett járulékos karbantartási tapasztalat kevesebb mint egy év, de legalább három hónap. A megkövetelt szakmai tapasztalat a meglévő és a kérelmezett engedély kategóriája/alkategóriája közötti különbségtől függ. A járulékos szakmai tapasztalatnak jellemzőnek kell lennie a kérelmezett új engedély kategóriájára/alkategóriájára.
e) Az a) pont rendelkezéseitől függetlenül, a nem polgári légi járműveken megszerzett karbantartási tapasztalatot akkor kell elismerni, ha az ilyen karbantartás egyenértékű az illetékes hatóság megkövetelte, e mellékletben (66. rész) előírt tapasztalattal. A polgári légi járművek karbantartása megfelelő megértésének érdekében azonban meg kell követelni a polgári légi járműveken megszerzett járulékos karbantartási tapasztalatot.
f) A tapasztalatot a légijármű-karbantartói engedélynek vagy az ilyen légijármű-karbantartói engedély valamely kategóriával vagy alkategóriával történő kiegészítésének kérelmezése előtti tíz évben kell megszerezni.
66.A.40. A légijármű-karbantartói engedély érvényességének meghosszabbítása
a) A légijármű-karbantartói engedély a kibocsátásától vagy a legutóbbi módosításától számítva öt év elteltével érvényét veszti, kivéve akkor, ha az engedély jogosultja az engedélyt a kibocsátó illetékes hatóságnak a 66.B.120. pont rendelkezéseivel összhangban annak ellenőrzése céljából benyújtja, hogy az engedélyben szereplő adatok megegyeznek-e az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatokkal.
b) A légijármű-karbantartói engedély jogosultja kitölti a 19. számú EASA-űrlap (lásd V. függelék) megfelelő részeit, majd az űrlapot a birtokában levő engedéllyel együtt benyújtja az engedélyt eredetileg kibocsátó illetékes hatóságnak, kivéve abban az esetben, ha az engedély jogosultja olyan, a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezetnél dolgozik, amely a kézikönyvében foglalt vonatkozó eljárás értelmében a légijármű-karbantartói engedély jogosultja nevében a szükséges okmányokat benyújthatja.
c) A légijármű-karbantartói engedély érvényességének megszűnésével a légijármű-karbantartói engedély alapján megszerzett tanúsítási jogosultságok is érvényüket vesztik.
d) A légijármű-karbantartói engedély kizárólag abban az esetben érvényes, ha i. azt az illetékes hatóság bocsátotta ki és/vagy módosította, és ii. ha azt a jogosult aláírta.
66.A.45. A légijármű jogosítások bejegyzése
a) A légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személynek be kell jegyeztetnie engedélyébe a vonatkozó légijármű-jogosításokat annak érdekében, hogy tanúsítási jogosultságai legyenek a meghatározott légijármű-típusokhoz.
- B1, B2 és C kategória esetében a vonatkozó légijármű-jogosítások a következők:
1. Az 1. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás.
2. A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás, gyártói alcsoport-jogosítás vagy a teljes alcsoport-jogosítás
3. A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében a megfelelő légijármű-típusjogosítás vagy teljes csoportjogosítás.
- A B3 kategória esetében a vonatkozó jogosítás a következő: »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek«.
- Az A kategória esetében nem szükséges megadni a jogosítást, hanem a II. melléklet (145. rész) 145.A.35. pontjában meghatározott követelményeket kell teljesíteni.
b) A légijármű típusjogosítás bejegyzéséhez a B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típusképzés sikeres teljesítése szükséges.
c) Az első légijármű típusjogosításnak az adott kategóriába, illetve alkategóriába történő bejegyzéséhez a b) pontban meghatározott követelményen kívül a III. melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott munkahelyi képzés sikeres teljesítése is szükséges.
d) A b) és a c) ponttól eltérve, 2. vagy 3. csoportba tartozó légi jármű esetében a légijármű típusjogosítást az alábbiakat követően is oda lehet ítélni:
- e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, B1, B2 vagy C kategóriájú légi járműre vonatkozó típustanfolyam kielégítő teljesítése, és
- B1 és B2 kategória esetén az adott légijármű-típuson megszerzett gyakorlati tapasztalat igazolása; ebben az esetben a gyakorlati tapasztalat terjedelmének az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve reprezentatívnak kell lennie.
Ha a jelölt C kategóriájú jogosultság esetében felkészültségéről a 66.A.30. a) 5. pontnak megfelelő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel tett tanúbizonyságot, akkor az első vonatkozó légijármű-típusvizsgát a B1 vagy a B2 kategóriában kell teljesítenie.
e) A 2. csoportba tartozó légi járművek esetében:
1. B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább két olyan légijármű-típus típusjogosítási követelményeit, amelyek ugyanazon gyártótól származnak és együttesen a vonatkozó gyártói alcsoportot képviselik.
2. B1 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez teljesíteniük kell legalább három olyan légijármű-típus típusjogosítási követelményeit, amelyek különböző gyártóktól származnak és együttesen a vonatkozó alcsoportot képviselik.
3. B2 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a gyártói alcsoportok és a teljes alcsoport-jogosítás bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a vonatkozó légijármű-alcsoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.
f) A 3. csoportba tartozó légi járművek esetében:
1. B1, B2 és C kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeknek a teljes 3. csoportra vonatkozó jogosítás bejegyzéséhez igazolniuk kell, hogy reprezentatív gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek az engedélykategória és a 3. csoport szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve;
2. amennyiben a B1 kategória esetében a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, a 3. csoportra vonatkozó jogosításra az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:
- túlnyomásos kabinnal rendelkező repülőgépek,
- fémszerkezetes repülőgépek,
- kompozitszerkezetes repülőgépek,
- faszerkezetes repülőgépek,
- szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
g) B3 kategóriájú engedély esetében:
1. a »dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek« jogosítás bejegyzéséhez olyan szakmai tapasztalatot kell igazolni, amely reprezentatív az engedélykategória szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes keresztmetszetére nézve.
2. amennyiben a kérelmező nem igazolja a szakmai tapasztalatát, az 1. pontban említett jogosításra az alábbi, az engedélyen feltüntetendő korlátozások lesznek érvényesek:
- faszerkezetes repülőgépek,
- szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek,
- fémszerkezetes repülőgépek,
- kompozitszerkezetes repülőgépek.
66.A.50. Korlátozások
a) A légijármű-karbantartói engedélyre felvezetett korlátozások kizárnak bizonyos tanúsítási jogosultságokat, és a teljes légi járműre vonatkoznak.
b) A 66.A.45. pontban említett korlátozások megszűnnek, amennyiben
1. a megfelelő tapasztalatot igazolják; vagy
2. az illetékes hatóság által lebonyolított gyakorlati vizsga sikeres.
b) A 66.A.70. pontban említett korlátozások megszűnnek a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott modulok/tárgyak vizsgáinak sikeres teljesítése esetén.
66.A.55. A képesítés megszerzéséről szóló tanúsítvány
A tanúsítási jogosultsággal rendelkező személyek, valamint a támogató személyek kötelesek 24 órán belül képesítésük tanúsításaként bemutatni engedélyüket, amennyiben azt egy feljogosított személy kéri.
66.A.70. Elismerési rendelkezések
a) A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes szakképesítéssel rendelkező tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint, további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.
b) A III. melléklet (66. rész) hatálybalépése előtt valamely tagállamban érvényes a tanúsító személyek szakképzésén átesett személyt továbbra is szakképzettnek kell tekinteni. Az ilyen szakképző eljárást követően szakképesítést szerzett tanúsító személynek az adott tagállam illetékes hatósága a D. alrész B. szakaszában meghatározott feltételek szerint további vizsga nélkül kiadja a légijármű-karbantartói engedélyt.
c) Szükség esetén a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat, hogy tükrözze i. a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes szakképesítése és ii. az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott megkövetelt alapismeretek és alapvizsgaszabványok közötti különbségeket.
d) A c) pont rendelkezéseitől eltérően a kereskedelmi légi fuvarozásra nem használt, nem nagy légi járművek esetében a légijármű-karbantartói engedély tartalmazza a 66.A.50. pont szerinti korlátozásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tanúsító személyeknek a tagállamban az e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényes jogosultságai és az 66. rész szerinti elismert légijármű-karbantartói engedélyben meghatározott jogosultságok változatlanok maradjanak.
B. SZAKASZ
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI
A. ALRÉSZ
ÁLTALÁNOSSÁGOK
66.B.1. Hatály
Ez a szakasz az e melléklet (66. rész) A. szakasza végrehajtásáért és betartatásáért felelős illetékes hatóság által követendő eljárásokat határozza meg, ideértve a közigazgatási rendelkezéseket is.
66.B.10. Az illetékes hatóság
a) Általánosságok
A tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amely a légijármű-karbantartói engedélyek kibocsátása, érvényességének fenntartása, módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása területén megfelelő felelősséggel rendelkezik.
Ez az illetékes hatóság az e melléklet (66. rész) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében megfelelő szervezeti struktúrát alakít ki.
b) Erőforrások
Az illetékes hatóság alkalmazotti létszámának elegendőnek kell lennie az e mellékletben (66. rész) meghatározott követelmények teljesítéséhez.
c) Eljárások
Az illetékes hatóság írásos formában rögzíti eljárásait, részletezve, hogy miként éri el az e mellékletnek (66. rész) való megfelelést. A folyamatos megfelelés biztosításának érdekében ezeket az eljárásokat felül kell vizsgálni és módosítani kell.
66.B.20. Nyilvántartások vezetése
a) Az illetékes hatóság olyan nyilvántartási rendszert hoz létre, amely minden egyes légijármű-karbantartói engedély esetében lehetővé teszi a kibocsátás, az érvényesség fenntartása, a módosítás, a felfüggesztés és a visszavonás folyamatának megfelelő visszakereshetőségét.
b) E nyilvántartásoknak minden engedély esetében tartalmazniuk kell a következőket:
1. a légijármű-karbantartási engedély, illetve az engedély módosítása iránti kérelem, beleértve a vonatkozó dokumentumokat;
2. a légijármű-karbantartói engedély másolata, ideértve a módosításokat is;
3. minden vonatkozó levelezés másolata;
4. minden mentesítés, és a végrehajtási intézkedések részletei;
5. a légijármű-karbantartói engedéllyel rendelkező személlyel kapcsolatban más illetékes hatóságoktól érkező minden jelentés;
6. az illetékes hatóság által végrehajtott vizsgáztatásokról készült nyilvántartások;
7. az elismeréshez használt elismerési jelentés;
8. a beszámításhoz használt beszámítási jelentés.
c) A b) 1-5. pontban említett nyilvántartásokat az engedély érvényességének lejárta után legalább öt évig meg kell őrizni.
d) A b) 6., 7. és 8. pontban említett nyilvántartások nem selejtezhetők.
66.B.25. Kölcsönös információcsere
a) E rendelet követelményeinek teljesítése érdekében a 216/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti illetékes hatóságok biztosítják az információk kölcsönös cseréjét.
b) A tagállamok illetékességének sérelme nélkül, a több tagállamot érintő, a biztonságot potenciálisan fenyegető veszély esetén az érintett illetékes hatóságok támogatják egymást a szükséges felügyeleti intézkedések végrehajtásában.
66.B.30. Mentességek
Az illetékes hatóság által a 216/2008/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerint nyújtott minden mentességről nyilvántartást kell vezetni, és azt meg kell őrizni.
B. ALRÉSZ
A LÉGIJÁRMŰ-KARBANTARTÓI ENGEDÉLY KIBOCSÁTÁSA
Ez az alrész az illetékes hatóság által a légijármű-karbantartói engedély kibocsátása, módosítása vagy érvényességének meghosszabbítása során követendő eljárásokat határozza meg.
66.B.100. Az illetékes hatóság eljárása a légijármű-karbantartói engedély kibocsátásához
a) Az illetékes hatóság az EASA 19. nyomtatvány, valamint bármely vonatkozó dokumentum átvételekor megvizsgálja az EASA 19. nyomtatvány kitöltésének teljességét és biztosítja, hogy a hivatkozott tapasztalatok megfeleljenek e melléklet (66. rész) követelményeinek.
b) Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező rendelkezik-e vizsgával és/vagy megerősíti az elismert szakképesítések érvényességét annak biztosítására, hogy minden, az I. függelékben megkövetelt modul e melléklet (66. rész) szerint teljesüljön.
c) Miután az illetékes hatóság meggyőződött a kérelmező személyazonosságáról, születési idejéről és arról, hogy a kérelmező teljesíti az ismeretek és a szakmai tapasztalatok szintjére e mellékletben (66. rész) meghatározott követelményeket, a kérelmezőnek kibocsátja a vonatkozó légijármű-karbantartói engedélyt. Ezt az információt az illetékes hatóság a nyilvántartásában megőrzi.
d) Amennyiben az első légijármű-karbantartói engedély kibocsátásával egyidejűleg légijármű-típusok vagy -csoportok bejegyzésére is sor kerül, az illetékes hatóság ellenőrzi a 66.B.115. pont rendelkezéseinek a betartását.
66.B.105. A légijármű-karbantartói engedély kibocsátási eljárása a II. melléklet (145. rész) szerinti jóváhagyással rendelkező karbantartó szervezet által
a) A II melléklet (145. rész) szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben az illetékes hatóságtól e tevékenység gyakorlására felhatalmazást kapott, i. az illetékes hatóság nevében kiállíthatja a légijármű-karbantartói engedélyt, vagy ii. az illetékes hatóságnak ajánlást tehet valamely személy légijármű-karbantartói engedélyre vonatkozó kérelméről, kinyilvánítva, hogy az ilyen engedélyt az illetékes hatóság kiállíthatja és kibocsáthatja.
b) Az a) pontban említett karbantartó szervezetek gondoskodnak a 66.B.100. a) és b) pont rendelkezéseinek a betartásáról.
c) A légijármű-karbantartói engedélyt minden esetben kizárólag az illetékes hatóság bocsáthatja ki a kérelmezőnek.
66.B.110. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében további kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztés esetén
a) A 66.B.100. vagy a 66.B.105. pontban meghatározott eljárások lefolytatása után az illetékes hatóság a további kategóriára vagy alkategóriára való kiterjesztést a légijármű-karbantartói engedélybe pecséttel és aláírással bejegyzi, vagy új engedélyt bocsát ki.
b) Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.
66.B.115. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély módosítása érdekében a légijármű jogosítások bejegyzése, illetve korlátozások megszüntetése esetén
a) A megfelelően kitöltött 19. számú EASA-űrlap, a megfelelő jogosításra vonatkozó követelmények teljesítését igazoló esetleges dokumentumok, valamint a légijármű-karbantartói engedély kézhezvételekor az illetékes hatóság:
1. a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyébe bejegyzi a megfelelő légijármű jogosítást; vagy
2. a megfelelő légijármű jogosítás feltüntetésével újból kibocsátja az engedélyt; vagy
3. a 66.A.50. pontnak értelmében törli a vonatkozó korlátozásokat.
Az illetékes hatóság a nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.
b) Amennyiben nem a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelő jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet bonyolítja le a teljes típusképzést, az illetékes hatóság a típusjogosítás kiállítása előtt meggyőződik arról, hogy minden típusképzési követelmény teljesült-e.
c) Amennyiben nincs szükség munkahelyi képzésre, a légijármű-típusjogosítást a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kibocsátott, elismerést tanúsító bizonyítvány alapján kell bejegyezni.
d) Amennyiben a légijármű-típusképzés nem egyetlen tanfolyamból áll, az illetékes hatóság a típusjogosítás bejegyzése előtt meggyőződik arról, hogy a tanfolyamok tartalma és hossza teljes mértékben megfelel az engedélykategória hatályának, és kellő figyelmet szenteltek a kapcsolódó területeknek.
e) Különbözeti képzés esetén az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a kérelmező korábbi képesítése i. vagy a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyott tanfolyammal, ii. vagy a közvetlenül az illetékes hatóság által jóváhagyott tanfolyammal kiegészítve megfelelő-e típusjogosítás bejegyzéséhez.
f) A gyakorlati elemek teljesítését i. részletes gyakorlati képzési nyilvántartás vagy adott esetben a II. melléklet (145. rész) szerint megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezet által biztosított naplóval, ii. a IV. melléklet (147. rész) szerint megfelelően jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezet által kiállított, a gyakorlati képzési elemre vonatkozó oktatási bizonyítvánnyal kell igazolni.
g) A légijármű-típus bejegyzéséhez az ügynökség által meghatározott légijármű-típusjogosításokat kell felhasználni.
66.B.120. Eljárás a légijármű-karbantartói engedély megújítása érdekében
a) Az illetékes hatóság a kérelmező légijármű-karbantartói engedélyét összeveti az illetékes hatóság nyilvántartásaival, és ellenőrzi, hogy a 66.B.500. pont értelmében nincs-e folyamatban az engedély visszavonása, felfüggesztése vagy módosítása. Ha az okmányok megfelelnek egymásnak, és a 66.B.500. pont alkalmazásában nincs folyamatban intézkedés, az illetékes hatóság az engedély érvényességét öt évre meghosszabbítja, és nyilvántartásait ennek megfelelően módosítja.
b) Ha az illetékes hatóság nyilvántartásaiban szereplő adatok eltérnek a légijármű-karbantartói engedélyben található adatoktól, akkor:
1. az illetékes hatóság megvizsgálja az eltérés okait, és határozhat úgy, hogy a légijármű-karbantartói engedélyt nem újítja meg;
2. az illetékes hatóság erről a körülményről tájékoztatja az engedély jogosultját, továbbá az I. melléklet (M. rész) F. alrésze vagy a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott valamennyi olyan ismert karbantartó szervezetet, amelyet az eltérés közvetlenül érinthet;
3. szükség esetén az illetékes hatóság a 66.B.500. pont alapján intézkedik a kérdéses engedély visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy módosításáról.
66.B.125. Eljárás a csoportjogosítást tartalmazó engedélyek elismerése esetén
a) Az 5. cikk 4. pontjában említett légijármű-karbantartói engedélybe már bejegyzett egyedi légijármű-típusjogosítások érvényben maradnak az engedélyen, és nem ismerik el őket új jogosításként, kivéve, ha az engedélyt birtokló személy teljes mértékben megfelel az e melléklet (66. rész) 66.A.45. pontjában a megfelelő csoport-/alcsoport- jogosítással kapcsolatban meghatározott bejegyzési követelményeknek.
b) Az elismerést az alábbi elismerési táblázat szerint kell végrehajtani:
1. B1 vagy C kategória esetében:
- Dugattyús hajtóműves helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2c. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Dugattyús hajtóműves helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2c. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egydugattyús hajtóműves helikoptereire vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Gázturbinás helikopter, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó egyturbinás helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Gázturbinás helikopter, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2b. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártó 1. csoportba tartozó egyturbinás helikoptereire vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Egydugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Többdugattyús hajtóműves fémszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: kompozitszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Egydugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Többdugattyús hajtóműves faszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, kompozitszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Egydugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Többdugattyús hajtóműves kompozitszerkezetes repülőgép, teljes vagy gyártói csoport: elismerést követően »teljes 3. csoport«. A B1 kategóriájú engedélyben a következő korlátozásokat kell feltüntetni: fémszerkezetes repülőgépek, faszerkezetes repülőgépek, szövettel bevont fém csőszerkezetes repülőgépek.
- Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Egy hajtóműves gázturbinás repülőgép, gyártói csoport: elismerést követően a megfelelő »gyártói 2a. alcsoport«, kiegészítve az adott gyártónak az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, egy turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Több hajtóműves gázturbinás repülőgép, teljes csoport: elismerést követően a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő, több turbólégcsavaros repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosítás vonatkozik rá.
2. B2 kategória esetében:
- Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
3. C kategória esetében:
- Repülőgép: elismerést követően »teljes 2a. alcsoport« és »teljes 3. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő repülőgépekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
- Helikopter: elismerést követően »teljes 2b. alcsoport« és »teljes 2c. csoport«, kiegészítve az 1. csoportba tartozó, a korábbi rendszer szerint légijármű-típusjogosítást nem igénylő helikopterekre vonatkozó légijármű-típusjogosításokkal.
c) Amennyiben az engedélyre a 66.A.70. pontban említett elismerési eljárást követően korlátozások vonatkoztak, azok érvényben maradnak az engedélyen, kivéve, ha a 66.B.300. pontban említett elismerési jelentésben meghatározott feltételeknek megfelelően törlik őket.
66.B.130. Eljárás a légijármű-típusképzés közvetlen jóváhagyása esetén
Az illetékes hatóság e melléklet (66. rész) III. függelékének 1. pontja szerint jóváhagyhatja a nem a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által lefolytatott légijármű-típusképzést. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak a megfelelő eljárással kell megbizonyosodnia arról, hogy a légijármű-típusképzés megfelel e melléklet (66. rész) III. függelékének.
C. ALRÉSZ
VIZSGÁK
Ez az alrész az illetékes hatóság követendő vizsgáztatási eljárásait tartalmazza.
66.B.200. Vizsgáztatás az illetékes hatóság által
a) A vizsga előtt minden vizsgakérdést biztonságos módon kell őrizni, hogy a jelöltek ne szerezhessenek tudomást arról, hogy mely kérdések képezik a vizsga tárgyát.
b) Az illetékes hatóság kijelöli:
1. azokat a személyeket, akik az egyes vizsgák során alkalmazandó kérdéseket megállapítják;
2. a vizsgáztatókat, akik minden vizsgán jelen vannak, és biztosítják a vizsgáztatás szabályos lefolyását.
c) Az alapvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) I. és II. függelékében meghatározott szabványnak.
d) A típusképzések vizsgáinak és a típusvizsgáknak meg kell felelniük az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott szabványnak.
e) Legalább hathavonta új írásbeli szövegesen megválaszolandó kérdéseket állapítanak meg, és a már alkalmazott kérdéseket törlik vagy átmenetileg nem használják. Az alkalmazott kérdéseket hivatkozásként a nyilvántartásokban megőrzik.
f) A vizsgáztatáshoz szükséges minden nyomtatványt a vizsga kezdetekor adnak át a jelöltnek, és azokat a vizsgára biztosított idő leteltével a vizsgáztatónak vissza kell adni. A vizsgadokumentumokat a vizsgára biztosított idő alatt a vizsgateremből kivinni nem lehet.
g) A típusvizsgákhoz szükséges meghatározott dokumentumokon kívül a vizsga során csak a vizsgadokumentumok állhatnak a jelölt rendelkezésére.
h) A jelölteket úgy kell elválasztani egymástól a vizsgán, hogy egymás vizsgadokumentumaiba ne láthassanak bele. A vizsgáztatón kívül a jelöltek más személyhez nem szólhatnak.
i) Azokat a jelölteket, akik bizonyítottan csalást követtek el, attól a vizsgától számított 12 hónapig minden további vizsgából ki kell zárni, ahol a csalást megállapították.
D. ALRÉSZ
A TANÚSÍTÓ SZEMÉLYEK SZAKKÉPESÍTÉSÉNEK ELISMERÉSE
Ez az alrész a tanúsító személyek 66.A.70. részben említett szakképesítésének légijármű-karbantartói engedélyként való elismerésére vonatkozó eljárásokat határozza meg.
66.B.300. Általánosságok
a) Az illetékes hatóság kizárólag azokat a képesítéseket ismerheti el, i. amelyeket a kétoldalú megállapodások sérelme nélkül az illetékes hatóság szerinti tagállamban szereztek, és ii. amelyek e melléklet (66. rész) alkalmazandó követelményeinek hatálybalépése előtt érvényesek voltak.
b) Az illetékes hatóság az elismerést csak a 66.B.305. vagy 66.B.310. pont szerint elkészített elismerési jelentéssel összhangban hajthatja végre.
c) Az elismerési jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.
d) Az elismerési jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint nyilvántartásba veszi.
66.B.305. A nemzeti szakképesítésekre vonatkozó elismerési jelentés
a) A tanúsító személyek nemzeti szakképesítésével kapcsolatos elismerési jelentés valamennyi képesítéstípus - ideértve adott esetben a kapcsolódó nemzeti engedélyt - hatályát és a kapcsolódó jogosultságokat is ismerteti, és tartalmazza az ezeket meghatározó nemzeti jogszabályok másolatát.
b) Az elismerési jelentés az a) pontban említett képesítéstípussal kapcsolatban a következőket tartalmazza:
1. hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és
2. hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és
3. hogy melyek a korlátozások törlésének feltételei, továbbá mely modulokból/tárgyakból szükséges vizsgát tenni a korlátozások törléséhez, a légijármű-karbantartói engedély megszerzéséhez, vagy további (al)kategóriára történő kiterjesztéséhez. Ide tartoznak az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, a nemzeti képesítésben nem szereplő modulok.
66.B.310. A jóváhagyott karbantartó szervezetek által kibocsátott felhatalmazásokra vonatkozó elismerési jelentés
a) Az elismerési jelentés minden érintett jóváhagyott karbantartó szervezet esetében ismerteti a karbantartó szervezet által kibocsátott felhatalmazások hatókörét, és tartalmaz egy másolatot az érintett jóváhagyott karbantartó szervezetnek a tanúsító személy szakképesítésére és felhatalmazására vonatkozó eljárásáról, amely az elismerési eljárás alapját képezi.
b) Az elismerési jelentés a következőket tartalmazza az a) pontban említett jogosításról:
1. hogy mely légijármű-karbantartói engedélyként ismerik el; és
2. hogy adott esetben a 66.A.70. c) vagy d) pont szerint mely korlátozásokat jegyzik be; és
3. hogy melyek a korlátozások törlésének feltételei, továbbá mely modulokból/tárgyakból szükséges vizsgát tenni a korlátozások törléséhez, a légijármű-karbantartói engedély megszerzéséhez, vagy további (al)kategóriára történő kiterjesztéséhez. Ide tartoznak az e melléklet (66. rész) III. függelékében meghatározott, a nemzeti képesítésben nem szereplő modulok.
E. ALRÉSZ
VIZSGABESZÁMÍTÁS
Ez az alrész a 66.A.25. c) pont szerinti elismerésre vonatkozó eljárásokat tartalmazza.
66.B.400. Általánosságok
a) Az illetékes hatóság a beszámítást csak a 66.B.405. ponttal összhangban elkészített beszámítási jelentés alapján engedélyezi.
b) A beszámítási jelentést i. vagy az illetékes hatóság dolgozza ki, ii. vagy az hagyja jóvá az e mellékletben (66. rész) előírtak betartásának biztosítása érdekében.
c) A beszámítási jelentéseket, valamit ezek módosításait az illetékes hatóság a 66.B.20. pont szerint dátummal látja el és nyilvántartásba veszi.
66.B.405. A vizsgáknál elismert szakképesítésekről szóló jelentések
a) A beszámítási jelentés a következőket hasonlítja össze:
i. e melléklet (66. rész) I. függelékében található megfelelő modulokat, almodulokat, tárgyakat és tudásszinteket; és
ii. az érintett műszaki szakképesítésnek a kért kategóriára vonatkozó tantervét.
Ez az összehasonlítás megállapítja, hogy a megfelelés igazolást nyert-e, és alátámasztja az egyes állításokat.
b) A vizsgákat csak a képesítés megszerzése szerinti tagállam illetékes hatósága ismerheti el, hacsak nem a IV. melléklet (147. rész) szerint jóváhagyással rendelkező, karbantartó személyeket kiképző szervezet által lebonyolított, az alapismeretekre vonatkozó vizsgákról van szó - a kétoldalú megállapodásokban foglaltak viszont egyik esetben sem sérülhetnek.
c) A beszámítást kizárólag a minden egyes modulra és almodulra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén lehet engedélyezni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a műszaki szakképesítés mely pontján található az egyenértékű szabvány.
d) Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy i. a nemzeti szakképesítési szabványok vagy ii. e melléklet (66. rész) I. függeléke módosultak-e, és mérlegeli, hogy szükséges-e módosítani a beszámítási jelentést. A módosításokat dokumentálni kell, dátummal kell ellátni és nyilvántartásba kell venni.
66.B.410. A vizsgáknál elismert szakképesítések érvényessége
a) Az illetékes hatóság írásos értesítőt küld az engedélyezett beszámításról a kérelmezőnek, amelyben hivatkozik a felhasznált beszámítási jelentésre.
b) A beszámítás az engedélyezés után tíz éven belül elévül.
c) A kérelmező az elévülést követően újabb beszámítást kérhet. Az illetékes hatóság további tíz évre meghosszabbíthatja a beszámítás érvényességét anélkül, hogy mérlegelnie kellene, nem változtak-e meg az e melléklet (66. rész) I. függelékében meghatározott, az alapvető ismeretekre vonatkozó követelmények.
F. ALRÉSZ
FOLYAMATOS FELÜGYELET
Ez az alrész a légijármű-karbantartói engedély folyamatos felügyeletét biztosító eljárásokat ismerteti, különös tekintettel az engedély visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó eljárásokat.
66.B.500. A légijármű-karbantartói engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása
Az illetékes hatóság felfüggeszti, korlátozza vagy visszavonja a légijármű-karbantartói engedélyt, ha biztonsági problémát állapított meg, vagy ha egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a személy az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet megvalósított vagy abban érintett volt:
1. a légijármű-karbantartói engedélyt és/vagy a tanúsítási jogosultságot az okmányok meghamisításával szerezte meg;
2. az igényelt karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni a karbantartás végrehajtását igénylő szervezet vagy személy számára;
3. a saját ellenőrzése alapján szükségessé váló karbantartást nem hajtotta végre, és erről a tényről elmulasztott jelentést tenni annak a szervezetnek vagy személynek, amelynek a számára a karbantartást el kellett volna végezni;
4. a karbantartást hanyagul végezte el;
5. meghamisította a karbantartásra vonatkozó nyilvántartásokat;
6. annak tudatában bocsátotta ki az üzembehelyezési tanúsítást, hogy az üzembehelyezési tanúsításon megadott karbantartást nem végezték el, vagy annak végrehajtását nem vizsgálták;
7. alkohol vagy kábítószer hatása alatt állt, amikor a karbantartást elvégezte, vagy az üzembehelyezési tanúsítást kibocsátotta;
8. az üzembehelyezési tanúsítást az I. melléklet (M. rész), II. melléklet (145. rész) vagy a III. melléklet (66. rész) rendelkezéseinek megtartása nélkül bocsátotta ki.
I. Függelék
Megkövetelt alapismeretek
1. Ismeretszint - A, B1, B2, B3 és C kategóriájú légijárműkarbantartói engedély
Az A, B1, B2 és B3 kategóriákhoz szükséges alapismeretet az egyes tárgyakhoz rendelt tudásszintek (1, 2 vagy 3) adják meg. A C kategóriát kérelmezőknek a B1 vagy B2 kategóriának megfelelő ismeretszinttel kell rendelkezniük.
A tudásszintjelzők három szintje a következőképpen határozható meg:
- I. SZINT: A tárgy fő elemeinek ismerete.
- Célok:
a) A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy alapelemeit.
b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy saját szavaival és példák segítségével világos ismertetést adjon tárgy egészéről.
c) A kérelmezőnek a jellemző fogalmakat kell használnia.
- 2. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete, valamint ezen ismeretek alkalmazásának képessége.
- Célok:
a) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgy elméleti alapjainak megértésére.
b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a mindenkori jellemző példák segítségével világos ismertetést adjon a tárgy egészéről.
c) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró fizikai törvényekkel kapcsolatos matematikai képletek alkalmazására.
d) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárgyat leíró vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására és megértésére.
e) A kérelmezőnek képesnek kell lennie ismeretei részletezett eljárások felhasználásával a gyakorlatban alkalmazni.
- 3. SZINT: A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak részletes ismerete, továbbá képesség az ismeretek egyes elemeinek logikus és átfogó módon való kombinálására és alkalmazására.
- Célok:
a) A kérelmezőnek ismernie kell a tárgy elméletét és összefüggéseit más tárgyakkal.
b) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy az elméleti alapok és jellemző példák segítségével részletes ismertetést adjon a tárgy egészéről.
c) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a tárggyal kapcsolatos matematikai képletek megértésére és alkalmazására.
d) A kérelmezőnek képesnek kell lennie a témát ismertető vázlatok, rajzok és sematikus ábrák olvasására, megértésére és elkészítésére.
e) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit a gyártók utasításainak felhasználásával a gyakorlatban alkalmazza.
f) A kérelmezőnek képesnek kell lennie arra, hogy a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket értelmezze és adott esetben helyesbítéseket alkalmazzon.
2. Modulokra osztás
A légijármű-karbantartói engedély egyes kategóriáihoz és alkategóriáihoz az alaptárgyakban szükséges képzettségnek az alábbi táblázatban foglaltakkal összhangban kell lennie. (Az egyes tárgyakat »X«-szel jelölték.)
szakmodulok | A vagy B1 repülőgép | A vagy B1 helikopter | B2 | B3 | ||
gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel) | dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel) | gázturbinás hajtóművel (hajtóművekkel) | dugattyús hajtóművel (hajtóművekkel) | repülőelektronika | dugattyús motoros, nem túlnyomásos kabinnal rendelkező, legfeljebb 2 000 kg megengedett maximális felszállótömegű repülőgépek | |
1 | X | X | X | X | X | X |
2 | X | X | X | X | X | X |
3 | X | X | X | X | X | X |
4 | X | X | X | X | X | X |
5 | X | X | X | X | X | X |
6 | X | X | X | X | X | X |
7A | X | X | X | X | X | |
7B | X | |||||
8 | X | X | X | X | X | X |
9A | X | X | X | X | X | |
9B | X | |||||
10 | X | X | X | X | X | X |
11A | X | |||||
11B | X | |||||
11C | X | |||||
12 | X | X | ||||
13 | X | |||||
14 | X | |||||
15 | X | X | ||||
16 | X | X | X | |||
17A | X | X | ||||
17B | X |
1. MODUL: MATEMATIKA
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
1.1. Aritmetika | 1 | 2 | 2 | 2 |
Aritmetikai fogalmak és jelek, szorzási és osztási módszerek, közönséges és tizedes törtek, osztók és többszörösök, súlyok és mértékek, átváltási tényezők, arányok, átlagok és százalékok, területek és térfogatok, négyzet- és köbgyökök | ||||
1.2. Algebra | ||||
a) Egyszerű algebrai kifejezések kiértékelése, összeadás, kivonás, szorzás és osztás, zárójelek használata, egyszerű algebrai törtek | 1 | 2 | 2 | 2 |
b) Elsőfokú egyenletek és megoldásuk Kitevők és hatványok, negatív és törtkitevők Bináris és más alkalmazott számrendszerek Kétismeretlenes egyenletrendszerek és másodfokú egyismeretlenes egyenletek; Logaritmusok; | — | 1 | 1 | 1 |
1.3. Geometria | ||||
a) Egyszerű mértani alakzatok | — | 1 | 1 | 1 |
b) Grafikus ábrázolás, diagramok fajtái és alkalmazása, egyenletek/függvények ábrázolásai | 2 | 2 | 2 | 2 |
c) Egyszerű trigonometria; trigonometriai összefüggések, táblázatok használata, derékszögű és polárkoordináták | — | 2 | 2 | 2 |
2. MODUL: FIZIKA
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
2.1. Anyagismeret | 1 | 1 | 1 | 1 |
Az anyag természete: kémiai elemek, az atomok, molekulák szerkezete | ||||
Kémiai vegyületek | ||||
Halmazállapotok: szilárd, folyadék, légnemű | ||||
Halmazállapot-változások | ||||
2.2. Mechanika | ||||
2.2.1. Statika | 1 | 2 | 1 | 1 |
Erők, nyomatékok és erőpárok, vektoros ábrázolás | ||||
Súlypont; | ||||
A feszültségelmélet elemei, nyúlás és rugalmasság: feszültség, összenyomódás, nyírás és csavarás | ||||
Szilárd, folyékony és légnemű anyagok természete és tulajdonságai | ||||
Nyomás és felhajtóerő folyadékokban (barométer) | ||||
2.2.2. Kinetika | 1 | 2 | 1 | 1 |
Lineáris mozgás: egyenes vonalú egyenletes mozgás, gyorsuló mozgás (mozgás a nehézségi erő hatására) | ||||
Forgómozgás: egyenletes körmozgás (centrifugális/centripetális erők) | ||||
Periodikus mozgás: ingamozgás | ||||
Egyszerű rezgéselmélet, felharmonikusok és rezonancia | ||||
Áttételi arány, emelőarány és hatásfok | ||||
2.2.3. Dinamika | ||||
a) Tömeg Erő, tehetetlenség, munka, teljesítmény, energia (helyzeti, mozgási és teljes energia), hő, hatásfok | 1 | 2 | 1 | 1 |
b) Mozgási energia, a mozgási energia megmaradása Impulzus A pörgettyűs mozgás alapelvei Súrlódás: természete és hatásai, súrlódási tényező (gördülési ellenállás) | 1 | 2 | 2 | 1 |
2.2.4. Folyadékok dinamikája | ||||
a) Fajsúly és sűrűség | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) Viszkozitás, folyadék-ellenállás, áramvonalasítás hatásai Folyadékok összenyomhatósága Statikus, dinamikus és teljes nyomás: Bernoulli-törvény, venturicső | 1 | 2 | 1 | 1 |
2.3. Termodinamika | ||||
a) Hőmérséklet: hőmérők és hőmérsékletskálák: Celsius, Fahrenheit és Kelvin; a hő fogalma | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) Hőkapacitás, fajhő Hővezetés: áramlás, sugárzás és vezetés Hőtágulás A termodinamika első és második törvénye Gázok: ideális gáztörvény; állandó térfogaton és állandó nyomáson vett fajhő, gáz kiterjedése által végzett munka Izotermák, adiabatikus kiterjedés és sűrítés, hajtóműkörfolyamatok, állandó térfogat és állandó nyomás, hűtőberendezések és hőszivattyúk Látens olvadási és párolgási hő, termikus energia, égéshő | — | 2 | 2 | 1 |
2.4. Optika (fénytan) | — | 2 | 2 | — |
A fény természete; fénysebesség | ||||
Tükröződési és fénytörési törvények; tükröződés sík felületen, tükröződés gömbtükrökön, fénytörés, lencsék | ||||
Száloptika | ||||
2.5. Hullámmozgás és hang | — | 2 | 2 | — |
Hullámmozgás: mechanikai hullámok, szinuszos hullámmozgás, interferencia-jelenségek, állóhullámok | ||||
Hang: hangsebesség, hangkeltés, hangerősség, -magasság és -minőség, Doppler-effektus |
3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
3.1. Elektronelmélet | 1 | 1 | 1 | 1 |
Az elektromos töltések eloszlása atomokban, molekulákban, ionokon belül és a vegyületekben | ||||
Vezetők, félvezetők és szigetelők molekuláris szerkezete | ||||
3.2. Statikus elektromosság és elektromos vezetés | 1 | 2 | 2 | 1 |
Statikus elektromosság és az elektrosztatikus töltések eloszlása | ||||
A vonzás és taszítás elektrosztatikus törvényei | ||||
A töltés egységei, Coulomb-törvény | ||||
Elektromos vezetés szilárd anyagokban, gázokban és vákuumban | ||||
3.3. Elektromosságtani fogalmak | 1 | 2 | 2 | 1 |
Az alábbi fogalmak, mértékegységeik és a rájuk ható tényezők: feszültségkülönbség, elektromotoros erő, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetés, töltés, egyezményes folyásirány, elektronok áramlása | ||||
3.4. Elektromos áram keltése | 1 | 1 | 1 | 1 |
Feszültség keltése az alábbi módszerekkel: fény, hő, súrlódás, nyomás, kémiai folyamatok, mágnesség és mozgás | ||||
3.5. Egyenfeszültség-források | 1 | 2 | 2 | 2 |
Az alábbiak felépítése és kémiai alapfolyamatai: primer cellák, szekunder cellák, ólom-sav cellák, nikkel- kadmium cellák, egyéb alkáli cellák | ||||
Sorba és párhuzamosan kötött cellák | ||||
Belső ellenállás és hatása a telepre | ||||
Termoelemek felépítése, anyagai és működése | ||||
Fotocellák működése | ||||
3.6. Egyenfeszültségű áramkörök | — | 2 | 2 | 1 |
Ohm-törvény, Kirchoff első és második törvénye | ||||
Az ellenállás, feszültség és áramerősség kiszámítása a fenti törvények segítségével | ||||
A tápegységek belső ellenállásának jelentősége | ||||
3.7. Ellenállás | ||||
a) Ellenállás és az azt befolyásoló tényezők Fajlagos ellenállás Ellenállások színkódolása, értékei és tűrései, szokásos értékei, névleges teljesítménye wattban Soros és párhuzamos ellenállások Az összes ellenállás kiszámítása soros, párhuzamos és soros-párhuzamos kapcsolásoknál Potenciométerek és szabályozó ellenállások működése és alkalmazása Wheatstone-hidak működése | — | 2 | 2 | 1 |
b) A vezetőképesség és a pozitív és a negatív hőmérsékleti együttható Fix ellenállások, stabilitás, tűrés és korlátozások, építésmódok Változtatható ellenállások, termisztorok, feszültségfüggő ellenállások Potenciométerek és reosztátok felépítése Weatherstone-hidak építése | — | 1 | 1 | — |
3.8. Teljesítmény | — | 2 | 2 | 1 |
Teljesítmény, munka és energia (mozgási és helyzeti) | ||||
Teljesítmény levezetése ellenállásokon | ||||
Teljesítményképlet | ||||
Számítások teljesítménnyel, munkával és energiával | ||||
3.9. Kapacitás/kondenzátor | — | 2 | 2 | 1 |
Kondenzátorok működése és funkciója | ||||
Lemezek feltöltődési felületét meghatározó tényezők, lemezek közötti távolság, lemezek száma, dielektrikum és dielektromos állandó, üzemi feszültség, névleges feszültség | ||||
Kondenzátorfajták, felépítés és funkció | ||||
Kondenzátorok színkódolása | ||||
Kapacitás- és feszültségszámítások soros és párhuzamos áramköröknél | ||||
Kondenzátor exponenciális feltöltődése és kisülése, időállandók | ||||
Kondenzátorok vizsgálata | ||||
3.10. Mágnesesség | ||||
a) A mágnesesség elmélete Mágnesek tulajdonságai A Föld mágneses terében felfüggesztett mágnes viselkedése Mágnesezés és demagnetizálás Mágneses árnyékolás Mágneses anyagok különböző fajtái Elektromágnesek felépítése és működési elve Jobbkéz-szabály áramvezető körüli mágneses tér meghatározására | — | 2 | 2 | 1 |
b) Mágneses feszültség, térerősség, mágneses indukció, permeabilitás, hiszterézishurok, remanencia, koercitív ellenállás, telítési pont, örvényáramok Óvintézkedések mágnesek gondozására és tárolására | — | 2 | 2 | 1 |
3.11. Indukció/indukciós tekercs | — | 2 | 2 | 1 |
Faraday-törvény | ||||
Feszültség indukálása mágneses térben mozgó vezetőben | ||||
Indukciós elv | ||||
Az alábbiak hatása az indukált feszültség nagyságára: mágneses mező erőssége, a fluxusváltozás sebessége, a vezető meneteinek száma | ||||
Kölcsönös indukció | ||||
A primer áram változási sebességének és a kölcsönös indukciónak a hatása az indukált feszültségre | ||||
A kölcsönös indukciót befolyásoló tényezők: a tekercs meneteinek száma, a tekercs fizikai mérete, a tekercs permeabilitása, a tekercsek egymáshoz viszonyított helyzete | ||||
Lenz-törvény és a polaritást meghatározó szabályok | ||||
Elektromotoros ellenerő, önindukció | ||||
Telítési pont | ||||
Tekercsek fő alkalmazásai. | ||||
3.12. Egyenáramú motorok elmélete/generátorelv | — | 2 | 2 | 1 |
A motor és a generátor alapelve | ||||
Egyenáramú generátor alkotórészeinek felépítése és célja | ||||
Egyenáramú generátorok működése és azok a tényezők, amelyek a teljesítményt és az áramfolyás irányát befolyásolják az egyenáramú generátorokban | ||||
Egyenáramú motorok működése és azok a tényezők, amelyek az egyenáramú motorok teljesítményét, forgatónyomatékát, fordulatszámát és forgásirányát befolyásolják | ||||
Soros, mellékáramköri és vegyes gerjesztésű motorok | ||||
Indítógenerátorok felépítése | ||||
3.13. A váltakozó áram elmélete | 1 | 2 | 2 | 1 |
Szinuszhullám: fázis, periódus, frekvencia, ciklus | ||||
A feszültség pillanatnyi, átlag-, négyzetes közép, csúcs- és csúcstól csúcsig mért értékei és ezek kiszámítása a feszültséggel, áramerősséggel és teljesítménnyel összefüggésben | ||||
Háromszög- és négyszöghullámok | ||||
Egyfázis-/háromfázis-elv | ||||
3.14. Ohmos (R), kapacitív (C) és induktív (L) áramkörök | — | 2 | 2 | 1 |
A feszültség és az áramerősség fázisviszonya L-, C- és R- áramkörökben, párhuzamos, soros és soros-párhuzamos kapcsolásnál | ||||
Teljesítményleadás L-, C- és R-áramkörökben | ||||
Impedancia, fázisszög, teljesítménytényező és áramerősség számítása | ||||
Effektív, látszólagos és meddő teljesítmény számítása | ||||
3.15. Transzformátorok | — | 2 | 2 | 1 |
Transzformátorok felépítése és működése | ||||
Transzformátorveszteségek és leküzdésük módszerei | ||||
Transzformátor működése terhelés mellett és terhelés nélkül | ||||
Teljesítményátvitel, hatásfok, polaritásjelölések | ||||
Vonali és fázisfeszültségek és áramok számítása | ||||
Teljesítmény-számítás háromfázisú rendszereknél | ||||
Primer és szekunder áram, feszültség, tekercsszámviszony, teljesítmény, hatásfok | ||||
Feszültségváltó | ||||
3.16. Szűrők | — | 1 | 1 | — |
Az alábbi szűrők működésmódja, alkalmazása és használata: alul áteresztő, felül áteresztő, sáváteresztő, sávzáró szűrők | ||||
3.17. Váltakozó áramú generátorok | — | 2 | 2 | 1 |
Tekercs forgása mágneses erőtérben és a keletkező hullámforma | ||||
Forgó armatúrás és forgó mágneses mezős váltakozó áramú generátorok működésmódja és felépítése | ||||
Egyfázisú, kétfázisú és háromfázisú generátorok | ||||
Háromfázisú csillag- és delta-kapcsolások előnyei és alkalmazása | ||||
Állandó mágneses generátorok | ||||
3.18. Váltakozó áramú motorok | — | 2 | 2 | 1 |
Egy- és többfázisú váltakozó áramú szinkronmotorok és indukciós motorok felépítése, működési elvei és jellemzői | ||||
A fordulatszám és a forgásirány ellenőrzésének módszerei | ||||
Forgó mágneses mező létrehozásának módszerei: kondenzátor, induktor, árnyékolt vagy osztott pólus |
4. MODUL: AZ ELEKTRONIKA ALAPJAI
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
4.1. Félvezetők | ||||
4.1.1. Diódák | ||||
a) Diódák jelölései Diódák jellemzői és tulajdonságai Sorba és párhuzamosan kapcsolt diódák Szilícium alapú vezérelt egyenirányítók (tirisztorok), világító diódák (LED), fotódiódák, feszültségfüggő ellenállások (varisztorok), egyenirányító diódák fő jellemzői és alkalmazása Diódák működésének ellenőrzése | — | 2 | 2 | 1 |
b) Anyagok, elektronkonfiguráció, elektromos tulajdonságok P és N típusú anyagok: a szennyezések hatása a vezetésre, többségi/kisebbségi jellegre PN-átmenet félvezetőkben, potenciál kialakulása PN- átmeneteknél előfeszültség nélkül, nyitó és záró irányú előfeszültség mellett Dióda-paraméterek: maximális zárófeszültség, az átfolyó áram maximális erőssége, hőmérséklet, frekvencia, szivárgó áram, teljesítményveszteség Diódák működésmódja és funkciója az alábbi áramkörökben: csúcskorlátozók, szorítókapcsolások, teljes- és félhullám-egyenirányítók, hídkapcsolású egyenirányítók, feszültségkétszerezők és -háromszorozók Az alábbi eszközök részletes működésmódja és jellemzői: tirisztorok, világító diódák, Schottky-diódák, fotódiódák, varaktordiódák, varisztorok, egyenirányító diódák, Zener-diódák | — | — | 2 | — |
4.1.2. Tranzisztorok | ||||
a) Tranzisztorok jelölései Alkotóelemek ismertetése és tájolása Tranzisztorok jellemzői és tulajdonságai | — | 1 | 2 | 1 |
b) PNP és NPN tranzisztorok felépítése és működése Bázis-, kollektor- és emitter-konfigurációk Tranzisztorok vizsgálata Egyéb tranzisztortípusok és az alkalmazásukkal kapcsolatos alapismeretek Tranzisztorok alkalmazása: erősítőosztályok (A, B, C) Egyszerű áramkörök, köztük: előfeszítés, szétkapcsoló, visszacsatoló és stabilizáló Többfokozatú áramkörök elvei: kaszkádkapcsolású, ellenütemű, oszcillátorok, multivibrátorok, billenő áramkörök | — | — | 2 | — |
4.1.3. Integrált áramkörök | ||||
a) Logikai áramkörök és lineáris áramkörök/műveleti erősítők ismertetése és működése | — | 1 | — | 1 |
b) Logikai áramkörök és lineáris áramkörök ismertetése és működése Bevezetés olyan műveleti erősítő működésébe és funkciójába, amelyet az alábbiként alkalmaznak: integrátor, differenciátor, feszültségkövető, komparátor Műveleti és erősítő fokozatok kapcsolási módjai: rezisztív-kapacitív (transzformátor), induktív-rezisztív (IR), direkt A pozitív és negatív visszacsatolás előnyei és alkalmazása | — | — | 2 | — |
4.2. Nyomtatott áramköri lapok | — | 1 | 2 | — |
Nyomtatott áramköri lapok ismertetése és alkalmazása | ||||
4.3. Szervomechanizmusok | ||||
a) Az alábbi fogalmak megértése: vezérlő- és szabályozórendszerek, visszacsatolás, követő szabályozás, analóg jeladók Az alábbi szinkronizációs rendszerkomponensek/rendszerjellemzők működési elvei és alkalmazása: elosztó, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, transzformátorok, indukciós- és kapacitív jeladók | — | 1 | — | — |
b) Az alábbi fogalmak megértése: nyitott és zárt szabályozókör, követő szabályozás, szervomechanizmusok, analóg jeladó, nulla, csillapítás, visszacsatolás, holt zóna Az alábbi szinkronrendszer-alkotórészek felépítése, működésmódja alkalmazása: analizátor, differenciáló, vezérlés és forgatónyomaték, E- és I-transzformátorok, indukciós jeladók, kapacitás-jeladók, szinkron jeladók Hibák a szervomechanizmusban, szinkronizáló vezetékek megfordítása, belengés | — | — | 2 | — |
5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK
Szint | |||||
A | B1-1 B1-3 | B1-2 B1-4 | B2 | B3 | |
5.1. Elektronikus műszerrendszerek | 1 | 2 | 2 | 3 | 1 |
Jellemző rendszerelrendezések és az elektronikus műszerrendszerek elrendezése a pilótafülkében | |||||
5.2. Számrendszerek | — | 1 | — | 2 | — |
Számrendszerek: bináris, oktális és hexadecimális | |||||
Átváltások végzése a tízes és a kettes, nyolcas és a tizenhatos számrendszer között oda és vissza | |||||
5.3. Adatok átalakítása | — | 1 | — | 2 | — |
Analóg adatok, digitális adatok | |||||
Analóg/digitális és digitális/analóg konverterek működésmódja és alkalmazása, bemenetek és kimenetek, egyes típusok korlátai | |||||
5.4. Adatbuszok | — | 2 | — | 2 | — |
Adatbuszok működésmódja repülőgépes rendszerekben, az ARINC és más specifikációk ismerete | |||||
Légijármű-hálózat/Ethernet | |||||
5.5. Logikai áramkörök | |||||
a) A szokásos csatolótag-jelölések, táblázatok és egyenértékű kapcsolások ismerete Légijármű-rendszereknél használatos alkalmazások, sematikus kapcsolási rajzok | — | 2 | — | 2 | 1 |
b) Logikai kapcsolási rajzok értelmezése | — | — | — | 2 | — |
5.6. Számítógépek alapvető felépítése | |||||
a) Számítógép-terminológia (bit, bájt, szoftver, hardver, CPU, IC és különböző memóriák, pl. RAM, ROM, PROM) Számítógép-technika (hogyan alkalmazzák légijármű-rendszerekben) | 1 | 2 | — | — | — |
b) Számítógépek alkalmazásával kapcsolatos terminológia Mikroszámítógépek fő alkotóelemeinek működésmódja, elrendezése és csatlakozói, beleértve a hozzá tartozó buszrendszereket is Információk, amelyeket az egyszerű és többcímű utasítások tartalmaznak Memóriával kapcsolatos fogalmak Jellemző memóriaeszközök működésmódja A különböző adattároló rendszerek működésmódja, előnyei és hátrányai | — | — | — | 2 | — |
5.7. Mikroprocesszorok | — | — | — | 2 | — |
A mikroprocesszorok által ellátott funkciók és általános működésmódjuk | |||||
Az alábbi mikroprocesszor-elemek alapvető működése: vezérlő- és feldolgozóegység, órajel, regiszter, aritmetikai-logikai egység | |||||
5.8. Integrált áramkörök | — | — | — | 2 | — |
Kódolók és dekóderek működése és alkalmazása | |||||
Egyes kódoló típusok funkciója | |||||
A »Medium Scale Integration«, »Large Scale Integration« és »Very Large Scale Integration« [közepes, nagy és igen nagy integráltság] alkalmazása | |||||
5.9. Multiplexelés | — | — | — | 2 | — |
Multiplexerek és demultiplexerek működésmódja, alkalmazása és azonosítása logikai kapcsolási rajzokon | |||||
5.10. Száloptika | — | 1 | 1 | 2 | — |
A száloptikás adatátvitel előnyei és hátrányai az elektromos vezetéken történő adatátvitellel összehasonlítva | |||||
Száloptikás adatbusz | |||||
Száloptikával kapcsolatos fogalmak | |||||
Lezárások | |||||
Csatolók, vezérlő terminálok, távoli terminálok | |||||
A száloptika alkalmazása légijármű-rendszerekben | |||||
5.11. Elektronikus kijelzők | — | 2 | 1 | 2 | 1 |
A korszerű légi járműveken alkalmazott szokásos kijelzők működési elvei, beleértve a katódsugárcsöveket, világítódiódákat és folyadékkristályos kijelzőket | |||||
5.12. Elektrosztatikusán érzékeny készülékek | 1 | 2 | 2 | 2 | 1 |
Az elektrosztatikus kisülésre érzékeny készülékek különleges kezelése | |||||
A lehetséges kockázatok és károk ismerete; antisztatikus védelmi berendezések a részegységek és a személyzet számára | |||||
5.13. Szoftverkezelési szabályok | — | 2 | 1 | 2 | 1 |
Azoknak a korlátozásoknak, légi alkalmassági követelményeknek és a lehetséges katasztrofális kihatásoknak az ismerete, amelyek a szoftver meg nem engedett módosításából adódhatnak | |||||
5.14. Elektromágneses környezet | — | 2 | 2 | 2 | 1 |
Az alábbi jelenségek befolyása az elektronikus rendszerek karbantartási eljárásaira: EMC – Electromagnetic Compatibility [elektromágneses összeférhetőség] EMI – Electromagnetic Interference [elektromágneses zavarás] HIRF- High Intensity Radiated Field [nagy intenzitású elektromágneses tér] Villámlás/villámvédelem | |||||
5.15. Jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek | — | 2 | 2 | 2 | 1 |
A jellemző elektronikus/digitális légijármű-rendszerek általános elrendezése és ellenőrzése a hozzá tartozó BITE (Built In Test Equipment = beépített ellenőrző) tesztelő berendezéssel, például a) Csak a B1 és B2 kategória esetében: (ACARS – ARINC Communication and Addressing and Reporting System [kommunikációs, címző és jelentő rendszer]EICAS – Engine Indication and Crew Alerting System [hajtóműkijelző és riasztórendszer]FBW – Fly by Wire [elektronikus repülőgép-vezérlés]FMS – Flight Management System [repülésirányítási rendszer]IRS – Inertial Reference System [tehetetlenségi vonatkoztatási rendszer] b) A B1, B2 és B3 kategória esetében: ECAM – Electronic Centralised Aircraft Monitoring [központi elektronikus légijármű-felügyelet]EFIS – Electronic Flight Instrument System [elektronikus repülőműszer-rendszer]GPS – Global Positioning System [globális helymeghatározó rendszer]TCAS – Traffic Alert Collision Avoidance System [légiforgalmi riasztó és ütközéselkerülési rendszer]Integrált moduláris repülőelektronikaKabinrendszerekInformációs rendszerek |
6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
6.1. Légijármű-szerkezetek anyagai – vas | ||||
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos ötvözött acélok jellemzői, tulajdonságai és jelölése Ötvözött acélok hőkezelése és alkalmazása | 1 | 2 | 1 | 2 |
b) Vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata | — | 1 | 1 | 1 |
6.2. Légijármű-szerkezetek anyagai – nem vas | ||||
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos nem vastartalmú anyagok jellemzői, tulajdonságai és jelölése Nem vastartalmú anyagok hőkezelése és alkalmazása | 1 | 2 | 1 | 2 |
b) Nem vastartalmú anyagok keménysége, szakítószilárdsága, fáradási szilárdsága és ütve hajlító szilárdsága vizsgálata | — | 1 | 1 | 1 |
6.3. Légi jármű szerkezeti anyagok – kompozit és nem fémes anyagok | ||||
6.3.1. Kompozit és nem fémes anyagok, fa és szövet kivételével | ||||
a) A légi járműveken alkalmazott szokásos kompozit és nem fémes anyagok – a fa és a szövet kivételével – jellemzői, tulajdonságai és jelölése Tömítő- és kötőanyagok | 1 | 2 | 2 | 2 |
b) A kompozit és nem fémes anyagok hibáinak/károsodásainak észlelése A kompozit és nem fémes anyagok javítása | 1 | 2 | — | 2 |
6.3.2. Faszerkezetek | 1 | 2 | — | 2 |
Fából készült sárkányszerkezetek építési módjai | ||||
A légi járműveknél alkalmazott faanyagok és ragasztók jellemzői, tulajdonságai és fajtái | ||||
Faszerkezetek konzerválása és karbantartása | ||||
Faanyagok és faszerkezetek hibáinak fajtái | ||||
Faanyagok és faszerkezetek hibáinak felismerése | ||||
Faszerkezetek javítása | ||||
6.3.3. Szövetborítás | 1 | 2 | — | 2 |
A légi járműveknél alkalmazott textilszövetek jellemzői, tulajdonságai és fajtái | ||||
Szövetvizsgálati módszerek | ||||
Szövethibák fajtái | ||||
Szövetborítások javítása | ||||
6.4. Korrózió | ||||
a) Kémiai alapok Korrózió fellépése: galvanikus folyamatok, mikrobiológiai hatások, feszültség | 1 | 1 | 1 | 1 |
b) A korrózió fajtái és ezek azonosítása A korrózió okai Anyagfajták, korróziós érzékenység | 2 | 3 | 2 | 2 |
6.5. Kötőelemek | ||||
6.5.1. Csavarmenetek | 2 | 2 | 2 | 2 |
Csavarmegnevezések; | ||||
Menetek formái, a légi járműveknél alkalmazott szabványos menetek méretei, tűrései és jelölése | ||||
Csavarmenetek mérése | ||||
6.5.2. Csapok, szegecsek, csavarok | 2 | 2 | 2 | 2 |
Csavartípusok: repülőgépcsavarok specifikációi, azonosítása és jelölése, nemzetközi szabványok | ||||
Csavaranyák: önzáró, horgonycsap, szabványos típusok | ||||
Gépcsavarok: légi jármű-specifikációk | ||||
Csapszegek: típusok és alkalmazás, berakás és kivétel | ||||
Önmetsző csavarok, illesztőcsapok | ||||
6.5.3. Reteszelőeszközök | 2 | 2 | 2 | 2 |
Biztosítólemezek és rugós alátétet, reteszelőlemezek, sasszegek, ellenanyák, drótbiztosítás, pillanatzárak, ékek, biztosítógyűrűk | ||||
6.5.4. Repülőgépszegecsek | 1 | 2 | 1 | 2 |
Tömör- és vakszegecstípusok: jellemzők és azonosítás, hőkezelés | ||||
6.6. Csövek és csőkötések | ||||
a) A légi járműveknél alkalmazott merev és hajlékony csövek és kötéseik azonosítása és fajtái | 2 | 2 | 2 | 2 |
b) Szabványos csőkötések légi jármű hidraulika-, üzemanyag-, olaj-, pneumatika- és levegőrendszere csöveihez | 2 | 2 | 1 | 2 |
6.7. Rugók | — | 2 | 1 | 1 |
Rugók típusai, jellemzői és alkalmazása | ||||
6.8. Csapágyak | 1 | 2 | 2 | 1 |
A csapágyak funkciója, anyaga, felépítése | ||||
Csapágyfajták és ezek azonosítása | ||||
6.9. Közlőmű | 1 | 2 | 2 | 1 |
Közlőműtípusok és ezek alkalmazása | ||||
Áttételi viszonyok, lassító és gyorsító fogaskerék-áttételek, hajtott és hajtó fogaskerekek, szabadonfutó fogaskerekek, egymásba illeszkedő alakzatok | ||||
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek | ||||
6.10. Vezérlőhuzalok | 1 | 2 | 1 | 2 |
Huzalfajták; | ||||
Végzárások, feszítőcsavarok és kiegyenlítő berendezések | ||||
Kötélkorong és kábelrendszerelemek | ||||
Bowdenhuzalok | ||||
Flexibilis repülőgép-vezérlő rendszerek | ||||
6.11. Elektromos kábelek és csatlakozók | 1 | 2 | 2 | 2 |
Kábeltípusok, felépítés és jellemzők | ||||
Nagyfeszültségű és koaxiális kábelek | ||||
Összesajtolás | ||||
Csatlakozótípusok, dugók, csatlakozók, csatlakozó aljzatok, szigetelők, névleges áramerősség és feszültség, kapcsolószerkezetek, jelöléskódok |
7A. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM
Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 7B modul határozza meg.
Szint | |||
A | B1 | B2 | |
7.1. Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely | 3 | 3 | 3 |
A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket | |||
Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét | |||
7.2. Műhelyben végzett munka | 3 | 3 | 3 |
Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása | |||
Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége | |||
Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások | |||
7.3. Szerszámok | 3 | 3 | 3 |
Szokásos kéziszerszámok | |||
Szokásos elektromos szerszámok típusai | |||
A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása | |||
Kenőberendezések és kenési módszerek | |||
Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata | |||
7.4. Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések | — | 2 | 3 |
Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata | |||
7.5. Műszaki rajzok, diagramok és szabványok | 1 | 2 | 2 |
Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés | |||
A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása | |||
Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások | |||
Az »Air Transport Association (ATA) of America« 100-as jellemzői | |||
Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL | |||
Huzalozási és kapcsolási ábrák | |||
7.6. Illesztések és hézagok | 1 | 2 | 1 |
Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok | |||
Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere | |||
Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez | |||
Hajlítási, csavarási és kopási határértékek | |||
Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei | |||
7.7. Elektronikai vezetékrendszerek | 1 | 3 | 3 |
Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok | |||
Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása | |||
Sajtolt csatlakozások ellenőrzése | |||
Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése | |||
Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések | |||
Vezetéktípusok felismerése, ellenőrzésük kritériumai, károsodástűrő képességük | |||
A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás | |||
Elektronikai vezetékrendszerek szerelvényei, ellenőrzési, javítási, karbantartási és tisztasági előírások | |||
7.8. Szegecskötések | 1 | 2 | — |
Szegecskötések, szegecstávolság | |||
Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez | |||
Szegecskötések ellenőrzése | |||
7.9. Csövek és tömlők | 1 | 2 | — |
Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése | |||
Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése | |||
Csövek beépítése és bilincsezése | |||
7.10. Rugók | 1 | 2 | — |
Rugók vizsgálata és ellenőrzése | |||
7.11. Csapágyak | 1 | 2 | — |
Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése | |||
Csapágyak kenési követelményei | |||
Csapágyak meghibásodása és ennek okai | |||
7.12. Közlőművek | 1 | 2 | — |
Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték | |||
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése | |||
Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése | |||
7.13. Vezérlőhuzalok | 1 | 2 | — |
Végszerelvények rögzítése | |||
Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése | |||
Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek | |||
7.14. Anyagok megmunkálása | |||
7.14.1. Lemezek | — | 2 | — |
Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása | |||
Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást | |||
Fémlemezmunkák ellenőrzése | |||
7.14.2. Kompozitok és nemfémes anyagok | — | 2 | — |
Kötési módszerek | |||
Környezeti feltételek | |||
Vizsgálati módszerek | |||
7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés | |||
a) Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata | — | 2 | 2 |
b) Hegesztési és keményforrasztási eljárások Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata Kötési módszerek és a kötések vizsgálata | — | 2 | — |
7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya | |||
a) Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata | — | 2 | 2 |
b) A légi jármű előkészítése mérlegeléshez A légi jármű mérlegelése | — | 2 | — |
7.17. A légi járművek kezelése és tárolása | 2 | 2 | 2 |
A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések | |||
A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések | |||
A légi jármű tárolási módszerei | |||
Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások | |||
Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások | |||
Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön | |||
A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre | |||
7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák | |||
a) Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása | 2 | 3 | 3 |
b) Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual) Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek | — | 2 | — |
c) Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok | — | 2 | 1 |
d) Szét- és összeszerelési módszerek | 2 | 2 | 2 |
e) Hibakeresési módszerek | — | 2 | 2 |
7.19. Rendkívüli események | |||
a) Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok | 2 | 2 | 2 |
b) Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok | 2 | 2 | — |
7.20. Karbantartási eljárások | 1 | 2 | 2 |
Karbantartás tervezése | |||
Módosítási eljárások | |||
Raktározási eljárások | |||
Jogosítási/üzembehelyezési eljárások | |||
Repülőgép-üzemeltetési interfész | |||
Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás | |||
Kiegészítő karbantartási eljárások | |||
Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése |
7B. MODUL: KARBANTARTÁSI PROGRAM
Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.
Szint | |
B3 | |
7.1. Biztonsági intézkedések – légi jármű és műhely | 3 |
A biztonságos munkavégzés szempontjai, ideértve az árammal, gázokkal, különösen oxigénnel, olajokkal és vegyszerekkel való munkavégzés során megteendő óvintézkedéseket | |
Hasonlóképpen a tűz vagy más baleset elhárítására irányuló intézkedésekre vonatkozó utasítások, ideértve az oltóanyagok ismeretét | |
7.2. Műhelyben végzett munka | 3 |
Szerszámok gondozása, ellenőrzése, műhelyanyagok felhasználása | |
Méretek, ráhagyások és tűrések, a kivitelezés minősége | |
Szerszámok és készülékek kalibrálása, kalibrálási előírások | |
7.3. Szerszámok | 3 |
Szokásos kéziszerszámok | |
Szokásos elektromos szerszámok típusai | |
A precíziós mérőkészülékek működésmódja és alkalmazása | |
Kenőberendezések és kenési módszerek | |
Általános elektromos vizsgálóberendezés működésmódja, funkciója és használata | |
7.4. Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések | — |
Általános repülőelektronikai vizsgálóberendezések működésmódja, funkciója és használata | |
7.5. Műszaki rajzok, diagramok és szabványok | 2 |
Rajztípusok és diagramok, ezek jelölései, méretek, tűrések és képes megjelenítés | |
A rajz fejlécében lévő adatok azonosítása | |
Mikrofilm-, mikrofiche-alapú és számítógépes ábrázolások | |
Az »Air Transport Association (ATA) of America« 100- as jellemzői | |
Légi közlekedési és egyéb vonatkozó szabványok, ideértve ISO, AN, MS, NAS és MIL | |
Huzalozási és kapcsolási ábrák | |
7.6. Illesztések és hézagok | 2 |
Fúróméretek csavarmenetekhez, illesztési osztályok | |
Illesztések és illesztési hézagok általános rendszere | |
Illesztési terv légi járművekhez és hajtóművekhez | |
Hajlítási, csavarási és kopási határértékek | |
Tengelyek, csapágyak és egyéb alkatrészek ellenőrzésének szabványos módszerei | |
7.7. Elektromos kábelek és csatlakozók | 2 |
Folytonosság, szigetelési és csatlakoztatási technikák és vizsgálatok | |
Kézi és hidraulikus működtetésű krimpelőszerszámok alkalmazása | |
Sajtolt csatlakozások ellenőrzése | |
Csatlakozócsapok eltávolítása és behelyezése | |
Koaxiális kábelek: vizsgálatok és beszerelési óvintézkedések | |
A huzalozás védelmének módszerei: kábelköteg és kábelkötegtartó, kábelbilincsek, védőköpenyezési eljárások, beleértve a hőzsugorítást is, árnyékolás | |
7.8. Szegecskötések | 2 |
Szegecskötések, szegecstávolság | |
Szerszámok szegecseléshez és süllyesztéshez | |
Szegecskötések ellenőrzése | |
7.9. Csövek és tömlők | 2 |
Légi jármű csöveinek hajlítása, tágítása/peremezése | |
Légi jármű csöveinek és tömlőinek vizsgálata és ellenőrzése | |
Csövek beépítése és bilincsezése | |
7.10. Rugók | 1 |
Rugók vizsgálata és ellenőrzése | |
7.11. Csapágyak | 2 |
Csapágyak vizsgálata, tisztítása és ellenőrzése | |
Csapágyak kenési követelményei | |
Csapágyak meghibásodása és ennek okai | |
7.12. Közlőmű | 2 |
Fogaskerekek ellenőrzése, holtjáték | |
Ékszíjak és ékszíjtárcsák, láncok és lánckerekek ellenőrzése | |
Orsós meghajtások, emelőkaros rudazatok, húzó-toló rudazatok ellenőrzése | |
7.13. Vezérlőhuzalok | 2 |
Végszerelvények rögzítése | |
Vezérlőhuzalok vizsgálata és ellenőrzése | |
Bowdenhuzalok; flexibilis légijármű-vezérlő rendszerek | |
7.14. Anyagok megmunkálása | |
7.14.1. Lemezek | 2 |
Hajlítási ráhagyások kiszámítása és berajzolása | |
Fémlemez feldolgozása, beleértve hajlítást és alakítást | |
Fémlemezmunkák ellenőrzése | |
7.14.2. Kompozitok és nemfémes anyagok | 2 |
Kötési módszerek | |
Környezeti feltételek | |
Vizsgálati módszerek | |
7.15. Hegesztés, keményforrasztás, lágyforrasztás, kötés | |
a) Lágyforrasztási eljárások, forrasztott kötések vizsgálata | 2 |
b) Hegesztési és keményforrasztási eljárások Hegesztett és keményforrasztott kötések vizsgálata Kötési módszerek és a kötések vizsgálata | 2 |
7.16. Légi járművek tömege és egyensúlya | |
a) Súlypont- és határegyensúly-számítás: a vonatkozó dokumentumok használata | 2 |
b) A légi jármű előkészítése mérlegeléshez A légi jármű mérlegelése | 2 |
7.17. A légi járművek kezelése és tárolása | 2 |
A légi jármű gurítása/vontatása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések | |
A légi jármű felbakolása, kitámasztása, biztosítása és a hozzá tartozó biztonsági óvintézkedések | |
A légi jármű tárolási módszerei | |
Üzemanyag-feltöltési/-leürítési eljárások | |
Jégtelenítési/jegesedés elleni eljárások | |
Elektromos, hidraulikus és pneumatikus energia biztosítása a földön | |
A környezeti feltételek hatása a repülőgép kezelésére és üzemeltetésre | |
7.18. Szétszerelési, vizsgálati, javítási és szerelési technikák | |
a) Meghibásodások fajtái és szemrevételezéses vizsgálati módszerek A korrózió megszüntetése, értékelése és a korrózióvédelem helyreállítása | 3 |
b) Általános javítási módszerek, szerkezeti javítási kézikönyv (Structural Repair Manual) Öregedési, kifáradási és korrózió-ellenőrzési módszerek | 2 |
c) Roncsolásmentes vizsgálati eljárások, például festékdiffúziós, röntgen-, örvényáram-, ultrahangos és endoszkópos vizsgálatok | 2 |
d) Szét- és összeszerelési módszerek | 2 |
e) Hibakeresési módszerek | 2 |
7.19. Rendkívüli események | |
a) Villámcsapás és HIRF utáni vizsgálatok | 2 |
b) Rendkívüli események, például kemény landolás és turbulenciák utáni vizsgálatok | 2 |
7.20. Karbantartási eljárások | 2 |
Karbantartás tervezése | |
Módosítási eljárások | |
Raktározási eljárások | |
Minősítési/üzembehelyezési eljárások | |
Repülőgép-üzemeltetési interfész | |
Karbantartási vizsgálat/minőség-ellenőrzés/minőségbiztosítás | |
Kiegészítő karbantartási eljárások | |
Korlátozott üzemidejű komponensek ellenőrzése |
8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
8.1. A légkör fizikája | 1 | 2 | 2 | 1 |
International Standard Atmosphere (ISA) [nemzetközi szabványos légkör], alkalmazása az aerodinamikára | ||||
8.2. Aerodinamika | 1 | 2 | 2 | 1 |
Légáramlás egy test körül | ||||
Határréteg, lamináris és turbulens áramlás, szabad levegőáramlás, relatív levegőáramlás, feláramlás és leáramlás, örvények, stagnálás | ||||
A fogalmak: hajlás, szárnymélység, közepes aerodinamikai mélység, profilellenállás (káros ellenállás), indukált ellenállás, nyomásközpont, állásszög, pozitív szárnyelcsa- varodás és negatív szárnyelcsavarodás, karcsúsági fok, szárnyalak és szárnykarcsúság | ||||
Vonóerő, súly, aerodinamikai eredő | ||||
Felhajtóerő és ellenállás keletkezése: állásszög, felhajtóerő-tényező, ellenállás-tényező, polárgörbe, áramlásleszakadás | ||||
Szárnyfelület elszennyeződése, ideértve a jeget, a havat, a deresedést | ||||
8.3. A repülés elmélete | 1 | 2 | 2 | 1 |
A felhajtóerő, a súlypont, a vonóerő és a légellenállás közötti kapcsolat | ||||
Siklószám | ||||
Stabil repülések, teljesítmény | ||||
A fordulás elmélete | ||||
A terhelési tényező hatása: áramlás-leválás, repülőteljesítmény-burkológörbe és szerkezeti korlátozások | ||||
A felhajtóerő fokozása | ||||
8.4. Repülésstabilitás és dinamika | 1 | 2 | 2 | 1 |
Hosszanti, oldal- és iránystabilitás |
9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK
Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 9B modul határozza meg.
Szint | |||
A | B1 | B2 | |
9.1. Általánosságok | 1 | 2 | 2 |
Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége | |||
Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események | |||
Murphy törvénye | |||
9.2. Az emberi teljesítmény és korlátai | 1 | 2 | 2 |
Látás | |||
Hallás | |||
Információfeldolgozás | |||
Figyelem és észlelés | |||
Emlékezet | |||
Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség | |||
9.3. Szociálpszichológia | 1 | 1 | 1 |
Felelősség: az egyéné és a csoporté | |||
Motiváció és demotiváció | |||
Csoportnyomás | |||
»Kulturális« érdekeltség | |||
Csapatmunka | |||
Irányítás, felügyelet és vezetés | |||
9.4. A teljesítményt befolyásoló tényezők | 2 | 2 | 2 |
Kondíció/egészség | |||
Stressz: otthoni és munkahelyi | |||
Időhiány és határidők | |||
Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi | |||
Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés | |||
Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek | |||
9.5. Fizikai környezet | 1 | 1 | 1 |
Zaj és füst | |||
Megvilágítás | |||
Klíma és hőmérséklet | |||
Mozgás és rezgés | |||
Munkahelyi környezet | |||
9.6. Feladatok | 1 | 1 | 1 |
Fizikai munka | |||
Rutinfeladatok | |||
Vizuális ellenőrzés | |||
Bonyolult rendszerek | |||
9.7. Kommunikáció | 2 | 2 | 2 |
A csoporton belül és a csoportok között | |||
Munka naplózása és nyilvántartása | |||
»Naprakésznek lenni«, aktualitás | |||
Információk terjesztése | |||
9.8. Emberi hibák | 1 | 2 | 2 |
Hibamodellek és hibaelméletek | |||
Hibatípusok a karbantartási munkáknál | |||
A hiba következményei (azaz balesetek) | |||
Hibák elkerülése és kezelése | |||
9.9. Munkahelyi veszélyek | 1 | 2 | 2 |
Veszélyek felismerése és elkerülése | |||
Vészhelyzetek kezelése |
9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK
Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriájú engedéllyel rendelkező személyeket érintő, kevésbé összetett karbantartási környezetet kell visszatükröznie.
Szint | |
B3 | |
9.1. Általánosságok | 2 |
Az emberi tényezők figyelembevételének szükségessége | |
Emberi tényezőkre/emberi hibára visszavezethető események | |
Murphy-törvénye | |
9.2. Az emberi teljesítmény és korlátai | 2 |
Látás | |
Hallás | |
Információfeldolgozás | |
Figyelem és észlelés | |
Emlékezet | |
Klausztrofóbia és fizikai hozzáférhetőség | |
9.3. Szociálpszichológia | 1 |
Felelősség: az egyéné és a csoporté | |
Motiváció és demotiváció | |
Csoportnyomás | |
»Kulturális« érdekeltség | |
Csapatmunka | |
Irányítás, felügyelet és vezetés | |
9.4. A teljesítményt befolyásoló tényezők | 2 |
Kondíció/egészség | |
Stressz: otthoni és munkahelyi | |
Időhiány és határidők | |
Munkaterhelés: túl nagy és túl kicsi | |
Alvás és fáradtság, több műszakos munkavégzés | |
Alkohol, gyógyszerek, kábítószerek | |
9.5. Fizikai környezet | 1 |
Zaj és füst | |
Megvilágítás | |
Klíma és hőmérséklet | |
Mozgás és rezgés | |
Munkahelyi környezet | |
9.6. Feladatok | 1 |
Fizikai munka | |
Rutinfeladatok | |
Vizuális ellenőrzés | |
Bonyolult rendszerek | |
9.7. Kommunikáció | 2 |
A csoporton belül és a csoportok között | |
Munka naplózása és nyilvántartása | |
»Naprakésznek lenni«, aktualitás | |
Információk terjesztése | |
9.8. Emberi hibák | 2 |
Hibamodellek és hibaelméletek | |
Hibatípusok a karbantartási munkáknál | |
A hiba következményei (azaz balesetek) | |
Hibák elkerülése és kezelése | |
9.9. Munkahelyi veszélyek | 2 |
Veszélyek felismerése és elkerülése | |
Vészhelyzetek kezelése |
10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK
Szint | ||||
A | B1 | B2 | B3 | |
10.1. Szabályozási környezet | 1 | 1 | 1 | 1 |
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szerepe | ||||
Az Európai Bizottság szerepe | ||||
Az EASA szerepe | ||||
A tagállamok és a nemzeti légiközlekedési hatóságok szerepe | ||||
A 216/2008/EK rendelet, valamint az ennek végrehajtási szabályait tartalmazó 1702/2003/EK és 2042/2003/EK rendelet | ||||
A különféle mellékletek (részek), például a 21. rész, az M. rész, a 145. rész, a 66. rész, a 147. rész és az EU-OPS közötti viszonyrendszer | ||||
10.2. Tanúsító személyek – karbantartás | 2 | 2 | 2 | 2 |
A 66. rész részletes ismerete | ||||
10.3. Jóváhagyott karbantartó szervezetek | 2 | 2 | 2 | 2 |
A 145. rész és az M. rész F. alrészének részletes ismerete | ||||
10.4. Légiforgalmi műveletek | 1 | 1 | 1 | 1 |
Az EU-OPS általános ismerete | ||||
Légijármű-üzemeltetői bizonyítványok | ||||
Az üzemeltető kötelezettségei különösen a folyamatos légi alkalmasság biztosítása és a karbantartás vonatkozásában | ||||
Légijármű-karbantartási program | ||||
MEL/CDL | ||||
A légi jármű fedélzetén tartandó okmányok | ||||
A légi járművön elhelyezendő jelzések, jelölések | ||||
10.5. A légi járművek, valamint azok részeinek és berendezéseinek tanúsítása | ||||
a) Altalánosságok | — | 1 | 1 | 1 |
A 21. rész és az EASA CS-23, CS-25, CS-27, CS-29 bizonyítványkiadási feltételeinek általános ismerete | ||||
b) Dokumentumok | — | 2 | 2 | 2 |
Légi alkalmassági bizonyítvány; korlátozott légi alkalmassági bizonyítványok és repülési engedély | ||||
Lajstrombavételi bizonyítvány | ||||
Zajbizonyítvány | ||||
Tömegjegyzőkönyv | ||||
Rádióengedély és jóváhagyás | ||||
10.6. Légi alkalmasság fenntartása | 2 | 2 | 2 | 2 |
A 21. rész folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó előírásainak részletes ismerete | ||||
Az M. rész részletes ismerete | ||||
10.7. Az alábbiakra érvényes nemzeti és nemzetközi előírások (ha EU-előírások nem léptek a helyükre) | ||||
a) Karbantartási programok, karbantartási ellenőrzések és felülvizsgálatok Légi alkalmassági utasítások Karbantartási közlemények, gyártói karbantartási információk Módosítások és javítások Karbantartási dokumentáció: karbantartási kézikönyvek, szerkezetjavítási kézikönyv, képes alkatrész-katalógus stb. | 1 | 2 | 2 | 2 |
Csak az A-tól B2 kategóriáig terjedő engedélyek esetében:Alap minimális felszerelési lista, minimálisan felszerelési lista, kiszolgálási eltérési lista | ||||
b) Légi alkalmasság fenntartása A minimális felszerelésre vonatkozó követelmények – berepülések | — | 1 | 1 | 1 |
Csak a B1 és B2 kategóriás engedélyek esetében:ETOPS, karbantartási és kiszolgálási követelményekMinden időjárási körülmény melletti üzemelés, 2/3 kategóriás üzemelés. |
11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETE ÉS RENDSZEREI
Szint | ||
A | B1.1 | |
11.1. Repüléselmélet | ||
11.1.1. A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés | 1 | 2 |
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása: — Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület — Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny — Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók | ||
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal | ||
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok | ||
Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok | ||
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai | ||
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével | ||
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása | ||
11.1.2. Nagy sebességű repülés | 1 | 2 |
Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés | ||
Mach-szám, kritikus Mach-szám, kompresszibilitási berezgés, nyomáshullám, aerodinamikai felmelegedés, felületszabály | ||
A légáramlást befolyásoló tényezők nagy sebességű repülőgépek hajtóműveinek belépő nyílásainál | ||
A nyilazás hatása a kritikus Mach-számra | ||
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak | ||
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói Zóna- és állomásazonosító rendszerek Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás Ürítési és szellőztetési intézkedések Rendszerbeépítési intézkedések Villámcsapás elleni intézkedések Légijármű-kötőanyagok | 2 | 2 |
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás Felülettisztítás Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések | 1 | 2 |
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek | ||
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56) | 1 | 2 |
Felépítés és nyomástartó tömítés | ||
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés | ||
Ülésbeépítés és teherrakodó rendszer | ||
Ajtók és vészkijáratok: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések | ||
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei | ||
11.3.2. Szárny (ATA 57) | 1 | 2 |
Felépítés | ||
Üzemanyag-tárolás | ||
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő-növelő/légellenállás-fokozó tartozékok | ||
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55) | 1 | 2 |
Felépítés | ||
Irányítófelületek rögzítése | ||
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57) | 1 | 2 |
Felépítés és rögzítés | ||
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika | ||
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54) | 1 | 2 |
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek: — Felépítés — Tűzfalak — Hajtómű-felfüggesztések | ||
11.4. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21) | ||
11.4.1. Levegőellátás | 1 | 2 |
Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet | ||
11.4.2. Légkondicionáló berendezés | 1 | 3 |
Légkondicionáló berendezések | ||
Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések | ||
Elosztórendszerek | ||
Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer | ||
11.4.3. Túlnyomás-biztosítás | 1 | 3 |
Túlnyomás-biztosító rendszerek | ||
Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is | ||
Kabinnyomás-szabályozók | ||
11.4.4. Biztonsági és riasztókészülékek | 1 | 3 |
Védő- és riasztóberendezések | ||
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek | ||
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31) | 1 | 2 |
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő | ||
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor | ||
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás | ||
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek | ||
Üveg pilótafülke | ||
Más repülőgéprendszer-kijelzők | ||
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek | 1 | 1 |
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai: — Robotpilóta (ATA 22) — Kommunikációs rendszerek (ATA 23) — Navigációs rendszerek (ATA 34) | ||
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24) | 1 | 3 |
Akkumulátorok beépítése és működése | ||
Egyenáram-ellátás | ||
Váltakozóáram-ellátás | ||
Vészhelyzeti áramellátás | ||
Feszültségszabályozás | ||
Energiaelosztás | ||
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók | ||
Áramkörök védelme | ||
Külső/földi áramellátás | ||
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25) | ||
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek | 2 | 2 |
b) Kabinelrendezés Készülékelrendezés Kabinberendezések Utaskabin szórakoztató berendezései Konyhafelszerelések Teherrakodó és -rögzítő felszerelések Utaslépcsők | 1 | 1 |
11.8. Tűzvédelem (ATA 26) | 1 | 3 |
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések | ||
b) Hordozható tűzoltó készülékek | 1 | 1 |
11.9. Kormányrendszer (ATA 27) | 1 | 3 |
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány | ||
Trimmelőlapok | ||
Aktív terhelésszabályozás | ||
Felhajtóerő-növelő berendezések | ||
Áramlásrontók, féklapok | ||
Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt | ||
Kormányterhelés-szimuláció, bólintáscsillapító, Mach- trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek | ||
Kiegyenlítés és felszerelés | ||
Túlhúzás-védelmi/-riasztó rendszer | ||
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Üzemanyagtartályok | ||
Üzemanyag-ellátó rendszerek | ||
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés | ||
Áttöltés és átvétel | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés | ||
Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel | ||
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Hidraulikafolyadékok | ||
Hidraulikatartályok és akkumulátorok | ||
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus | ||
Nyomás létrehozása vészhelyzetben | ||
Szűrők | ||
Nyomásszabályozás | ||
Energiaelosztás | ||
Jelző- és riasztórendszerek | ||
Csatlakozás más rendszerekhez | ||
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30) | 1 | 3 |
Jégképződés, osztályozása és észlelése | ||
Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi | ||
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi | ||
Víztaszító anyag | ||
Szondák és lefolyók fűtése | ||
Ablaktörlő berendezés | ||
11.13. Futómű (ATA 32) | 2 | 3 |
Felépítés, lengéscsillapítás | ||
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer | ||
Gumiabroncsok | ||
Kormánymű | ||
Légi-földi érzékelőrendszer | ||
11.14. Fények (ATA 33) | 2 | 3 |
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég | ||
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér | ||
Vészvilágítás | ||
11.15. Oxigén (ATA 35) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér | ||
Források, tárolás, feltöltés és elosztás | ||
Ellátás szabályozása | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás | ||
Nyomásszabályozás | ||
Elosztás | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Csatlakozások más rendszerekhez | ||
11.17. Víz/hulladék (ATA 38) | 2 | 3 |
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés | ||
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás | ||
Korróziós vonatkozások | ||
11.18. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45) | 1 | 2 |
Központi karbantartási számítógép | ||
Adatbeviteli rendszer | ||
Elektronikus könyvtárrendszer | ||
Nyomtatás | ||
Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete) | ||
11.19. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42) | 1 | 2 |
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között: Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb. | ||
Központi rendszer Hálózati komponensek | ||
11.20. Kabinrendszerek (ATA 44) | 1 | 2 |
Az utasok szórakoztatásának módját, valamint a légi járművön belüli (kabinközi kommunikációs adatrendszer), illetve a légi jármű kabinja és a földi állomások (kabinhálózati szolgáltatás) közötti kommunikációt biztosító egységek és komponensek. Ide tartozik a hang-, az adat-, a zene- és a képátvitel. | ||
A kabinközi kommunikációs adatrendszer a pilótafülke/utaskísérő személyzet és a kabinrendszerek közötti csatlakozást biztosítja. Ezek a rendszerek támogatják a különböző kapcsolódó cserélhető elemek adatcseréjét, működtetésük pedig jellemzően utaskísérői paneleken keresztül történik. | ||
A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik: — adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer. | ||
A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el: — felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés, — e-mail-/intranet-/internet-hozzáférés, — utasadatbázis. | ||
Utastéri központi rendszer | ||
Fedélzeti szórakoztató rendszer | ||
Külső kommunikációs rendszer | ||
Utastéri tömegmemória-rendszer | ||
Utastéri ellenőrzési rendszer | ||
Egyéb kabinrendszer | ||
11.21. Információs rendszerek (ATA 46) | 1 | 2 |
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt. | ||
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek. | ||
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer | ||
Fedélzeti információs rendszer | ||
Karbantartási információs rendszer | ||
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer | ||
Egyéb információs rendszer |
11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
1. megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 11C modul határozza meg.
2. megjegyzés: Ennek a modulnak az A2 és B1.2 alkategóriáknak megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.
Szint | ||
A2 | B1,2 | |
11.1. Repüléselmélet | ||
11.1.1. A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés | 1 | 2 |
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása: — Csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület — Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny — Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók | ||
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal | ||
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok | ||
Ellenálláskeltő eszközök, légterelők, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok | ||
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai | ||
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével | ||
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása | ||
11.1.2. Nagy sebességű repülés – nem releváns | — | — |
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak | ||
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói Zóna- és állomásazonosító rendszerek Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás Ürítési és szellőztetési intézkedések Rendszerbeépítési intézkedések Villámcsapás elleni intézkedések Légijármű-kötőanyagok | 2 | 2 |
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás Felülettisztítás Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések | 1 | 2 |
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek | ||
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56) | 1 | 2 |
Felépítés és nyomástartó tömítés | ||
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés | ||
Ülésbeépítés | ||
Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés | ||
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei | ||
11.3.2. Szárny (ATA 57) | 1 | 2 |
Felépítés | ||
Üzemanyag-tárolás | ||
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok | ||
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55) | 1 | 2 |
Felépítés | ||
Irányítófelületek rögzítése | ||
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57) | 1 | 2 |
Felépítés és rögzítés | ||
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika | ||
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54) | 1 | 2 |
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek: — Felépítés — Tűzfalak — Hajtómű-felfüggesztések | ||
11.4. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21) | 1 | 3 |
Nyomásbetápláló és klímaberendezés | ||
Kabinnyomás-szabályozó, védelmi és riasztóberendezések | ||
Fűtési rendszerek | ||
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek | ||
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31) | 1 | 2 |
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő | ||
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor | ||
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás | ||
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek | ||
Üveg pilótafülke | ||
Más repülőgéprendszer-kijelzők | ||
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek | 1 | 1 |
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai: — Robotpilóta (ATA 22) — Kommunikációs rendszerek (ATA 23) — Navigációs rendszerek (ATA 34) | ||
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24) | 1 | 3 |
Akkumulátorok beépítése és működése | ||
Egyenáram-ellátás | ||
Feszültségszabályozás | ||
Energiaelosztás | ||
Áramkörök védelme | ||
Irányváltók, transzformátorok | ||
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25) | ||
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek | 2 | 2 |
b) Kabinelrendezés Készülékelrendezés Kabinberendezések Utaskabin szórakoztató berendezései Konyhafelszerelések Teherrakodó és -rögzítő felszerelések Utaslépcsők | 1 | 1 |
11.8. Tűzvédelem (ATA 26) | ||
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések | 1 | 3 |
b) Hordozható tűzoltó készülékek | 1 | 3 |
11.9. Kormányrendszer (ATA 27) | 1 | 3 |
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány | ||
Trimmelőlapok | ||
Felhajtóerő-növelő berendezések | ||
Rendszerműködtetés: kézi | ||
Kormányreteszelő rendszerek | ||
Kiegyenlítés és felszerelés | ||
Túlhúzásra figyelmeztető rendszer | ||
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Üzemanyagtartályok | ||
Üzemanyag-ellátó rendszerek | ||
Áttöltés és átvétel | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés | ||
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Hidraulikafolyadékok | ||
Hidraulikatartályok és akkumulátorok | ||
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus | ||
Szűrők | ||
Nyomásszabályozás | ||
Energiaelosztás | ||
Jelző- és riasztórendszerek | ||
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30) | 1 | 3 |
Jégképződés, osztályozása és észlelése | ||
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi | ||
Szondák és lefolyók fűtése | ||
Ablaktörlő berendezés | ||
11.13. Futómű (ATA 32) | 2 | 3 |
Felépítés, lengéscsillapítás | ||
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer | ||
Gumiabroncsok | ||
Kormánymű | ||
Légi-földi érzékelőrendszer | ||
11.14. Fények (ATA 33) | 2 | 3 |
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég | ||
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér | ||
Vészvilágítás | ||
11.15. Oxigén (ATA 35) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér | ||
Források, tárolás, feltöltés és elosztás | ||
Ellátás szabályozása | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Források: hajtómű/segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás | ||
Nyomásszabályozás | ||
Elosztás | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Csatlakozások más rendszerekhez | ||
11.17. Víz/hulladék (ATA 38) | 2 | 3 |
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés | ||
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás | ||
Korróziós vonatkozások |
11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek technológiáját kell visszatükröznie.
Szint | |
B3 | |
11.1. A repülés elmélete | |
A repülőgép aerodinamikája és a repülésvezérlés | 1 |
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása: — Csűrőkormányzás: csűrőlapok — Magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny — Függőleges tengely körüli kormányzás, oldalkormány-korlátozók | |
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal | |
Felhajtóerő-növelő eszközök, rések, orrsegédszárny, fékszárnyak, csűrőféklapok | |
Ellenálláskeltő eszközök, áramlásrontók, féklapok | |
Szárny-áramlásterelők, fűrészfogas belépőélek hatásai | |
Határréteg-szabályozás örvénykeltők, blokkolóékek vagy belépőéleszközök segítségével | |
Trimmelőlapok, egyensúlyozó és ellen-egyensúlyozó lapok, segédkormányok, rugós segédkormányok, ellensúly, vezérsík-előfeszítés, aerodinamikai belső kiegyenlítő panelek működésmódja és hatása | |
11.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak | |
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói Zóna- és állomásazonosító rendszerek Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás Ürítési és szellőztetési intézkedések Rendszerbeépítési intézkedések Villámcsapás elleni intézkedések Légijármű-kötőanyagok | 2 |
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, hossztartók, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei, korrózióvédelem, szárny, csűrőfelületek, hajtóműrögzítések Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás Felülettisztítás Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések | 2 |
11.3. Sárkányszerkezetek – repülőgépek | |
11.3.1. Géptörzs (ATA 52/53/56) | 1 |
Felépítés | |
Szárny, magassági kormány, függesztőszerkezet és futóműrögzítés | |
Ülésbeépítés | |
Ajtók és vészkijáratok: felépítés és működés | |
Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei | |
11.3.2. Szárny (ATA 57) | 1 |
Felépítés | |
Üzemanyag-tárolás | |
Futómű, függesztőszerkezet, vezérsíkok és felhajtóerő- növelő/légellenállás-fokozó tartozékok | |
11.3.3. Magassági kormány (ATA 55) | 1 |
Felépítés | |
Irányítófelületek rögzítése | |
11.3.4. Irányítófelületek (ATA 55/57) | 1 |
Felépítés és rögzítés | |
Kiegyensúlyozás – tömeg és aerodinamika | |
11.3.5. Gondolák/függesztőszerkezetek (ATA 54) | |
Gondolák/felfüggesztő szerkezetek: — Felépítés — Tűzfalak — Hajtómű-felfüggesztések | 1 |
11.4. Légkondicionáló berendezés (ATA 21) | |
Fűtési és szellőztetési rendszerek | 1 |
11.5. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek | |
11.5.1. Műszerrendszerek (ATA 31) | 1 |
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő | |
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor | |
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás | |
Állásszög-kijelző, túlhúzásra figyelmeztető riasztórendszerek | |
Üveg pilótafülke | |
Más repülőgéprendszer-kijelzők | |
11.5.2. Repülőelektronikai rendszerek | 1 |
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai: — Robotpilóta (ATA 22) — Kommunikációs rendszerek (ATA 23) — Navigációs rendszerek (ATA 34) | |
11.6. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24) | 2 |
Akkumulátorok beépítése és működése | |
Egyenáram-ellátás | |
Feszültségszabályozás | |
Energiaelosztás | |
Áramkörök védelme | |
Irányváltók, transzformátorok | |
11.7. Készülékek és felszerelések (ATA 25) | 2 |
Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények | |
Ülések és biztonsági övek és övek | |
11.8. Tűzvédelem (ATA 26) | 2 |
Hordozható tűzoltó készülékek | |
11.9. Kormányrendszer (ATA 27) | 3 |
Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány | |
Trimmelőlapok | |
Felhajtóerő-növelő berendezések | |
Rendszerműködtetés: kézi | |
Kormányreteszelő rendszerek | |
Kiegyenlítés és felszerelés | |
Túlhúzásra figyelmeztető rendszer | |
11.10. Üzemanyagrendszer (ATA 28) | 2 |
Rendszerelrendezés | |
Üzemanyagtartályok | |
Üzemanyag-ellátó rendszerek | |
Áttöltés és átvétel | |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | |
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés | |
11.11. Hidraulikarendszer (ATA 29) | 2 |
Rendszerelrendezés | |
Hidraulikafolyadékok | |
Hidraulikatartályok és akkumulátorok | |
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus | |
Szűrők | |
Nyomásszabályozás | |
Energiaelosztás | |
Jelző- és riasztórendszerek | |
11.12. Jég és eső elleni védelem (ATA 30) | 1 |
Jégképződés, osztályozása és észlelése | |
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus és vegyi | |
Szondák és lefolyók fűtése | |
Ablaktörlő berendezés | |
11.13. Futómű (ATA 32) | 2 |
Felépítés, lengéscsillapítás | |
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti | |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | |
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer | |
Gumiabroncsok | |
Kormánymű | |
11.14. Fények (ATA 33) | 2 |
Külső: navigációs, ütközésvédelem, leszálló, guruló, jég | |
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér | |
Vészvilágítás | |
11.15. Oxigén (ATA 35) | 2 |
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér | |
Források, tárolás, feltöltés és elosztás | |
Ellátás szabályozása | |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | |
11.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36) | 2 |
Rendszerelrendezés | |
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás | |
Nagynyomású és vákuumszivattyúk | |
Nyomásszabályozás | |
Elosztás | |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | |
Csatlakozások más rendszerekhez |
12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
Szint | ||
A3 A4 | B1,3 B1,4 | |
12.1. Repüléselmélet – forgószárnyas gépek aerodinamikája | 1 | 2 |
Terminológia | ||
A pörgettyűs precesszió kihatásai | ||
Ellennyomaték és irányvezérlés | ||
Felhajtóerő-aszimmetria, áramlás-leválás a lapátvégen | ||
Fordulási hajlam és helyesbítése | ||
Coriolis-hatás és kiegyenlítés | ||
Örvénygyűrű állapot, teljesítménybeállítás, túl nagy hosszirányú bólintás | ||
Autorotáció | ||
Talajhatás | ||
12.2. Repülésszabályozó rendszerek | 2 | 3 |
Ciklikus lapátállítás | ||
Együttes lapátállítás | ||
Bolygótárcsa | ||
Elfordulásvezérlés: Forgatónyomaték-kiegyenlítés, farokrotor, megcsapolt levegő | ||
Főrotorfej: kialakítási és működési jellemzői | ||
Rotorfejbillentő csukló lengéscsillapítója: funkció és felépítés | ||
Rotorlapátok: a fő- és a farokrotor felépítése és rögzítése | ||
Kiegyenlítőfej, fix és állítható magassági vezérsíkok | ||
Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus, elektromos, elektronikusan vezérelt | ||
Kormányterhelés-szimuláció | ||
Kiegyenlítés és felszerelés | ||
12.3. Lapát nyomkövetésének vizsgálata és rezgéselemzés | 1 | 3 |
Rotorbeállítás | ||
Fő- és farokrotor nyomkövetésének vizsgálata | ||
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás | ||
Rezgésfajták, rezgéscsökkentési módszerek | ||
Talajrezonancia | ||
12.4. Közlőmű | 1 | 3 |
Közlőművek, fő- és farokrotor | ||
Tengelykapcsolók, szabadon futó egységek és rotorfék | ||
Farokrotor hajtótengelye, rugalmas tengelykapcsoló, csapágyazás, rezgéscsillapító, függőcsapágytartó | ||
12.5. Sárkányszerkezetek | ||
a) A szerkezeti szilárdsággal szemben támasztott légi alkalmassági követelmények Szerkezeti osztályozás, primer, szekunder és tercier Meghibásodásmentesség, megbízható élettartam és sérüléstűrés koncepciói Zóna- és állomásazonosító rendszerek Igénybevétel, terhelés, hajlítás, összenyomás, nyírás, csavarás, feszültség, tangenciális feszültség, kifáradás Ürítési és szellőztetési intézkedések Rendszerbeépítési intézkedések Villámcsapás elleni intézkedések | 2 | 2 |
b) Építési módok: héjszerkezetű törzs, formatartó bordák, hosszmerevítők, törzsbordák, bordák, burkolóelemek, támasztékok, összekötő elemek, főtartók, fedélzeti struktúrák, erősítések, külső burkolás módszerei és korrózióvédelem Függesztőszerkezetek, vezérsíkok és futóműrögzítés Ülésbeépítés Ajtók: felépítés, szerkezetek, működtető és biztonsági berendezések Ablakok és szélvédők felépítése és szerkezetei Üzemanyag-tárolás Tűzfalak Hajtómű-felfüggesztések Sárkányépítési módszerek: szegecselés, csavarozás, kötések Felületvédelmi módszerek, például krómozás, eloxálás, lakkozás Felülettisztítás Sárkányszimmetria: kiegyensúlyozási módszerek és szimmetria-ellenőrzések | 1 | 2 |
12.6. Légkondicionáló berendezés (ATA 21) | ||
12.6.1 Levegőellátás | 1 | 2 |
Légellátási források, beleértve hajtóműlevegő-megcsapolás és földi légellátó kocsi | ||
12.6.2 Légkondicionáló berendezés | 1 | 3 |
Légkondicionáló berendezések | ||
Elosztórendszerek | ||
Áramlás- és hőmérséklet-szabályozó rendszerek | ||
Védő- és riasztóberendezések | ||
12.7. Műszerek/repülőelektronikai rendszerek | ||
12.7.1. Műszerrendszerek (ATA 31) | 1 | 2 |
Torlónyomásos: magasságmérő, repülésisebesség-mérő, emelkedési-/süllyedésisebesség-mérő | ||
Giroszkópos: műhorizont, helyzetjelző, repülésirány-jelző, irányszögjelző, fordulás- és csúszásjelző, forduláskoordinátor | ||
Iránytűk: közvetlen leolvasás, távleolvasás | ||
Rezgésjelző rendszerek – HUMS | ||
Üveg pilótafülke | ||
Más repülőgéprendszer-kijelzők | ||
12.7.2. Repülőelektronikai rendszerek | 1 | 1 |
Az alábbi rendszerek rendszerelrendezésének és működésmódjának alapjai: Robotpilóta (ATA 22) Kommunikációs rendszerek (ATA 23) Navigációs rendszerek (ATA 34) | ||
12.8. Villamosenergia-ellátó rendszerek (ATA 24) | 1 | 3 |
Akkumulátorok beépítése és működése | ||
Egyenáram-ellátás, váltakozóáram-ellátás | ||
Vészhelyzeti áramellátás | ||
Feszültségszabályozás, áramkörvédelem | ||
Energiaelosztás | ||
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók | ||
Külső/földi áramellátás | ||
12.9. Készülékek és felszerelések (ATA 25) | ||
a) Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények Ülések és biztonsági övek és övek Emelőrendszerek | 2 | 2 |
b) Vészhelyzeti úszási rendszerek Kabinkialakítás, rakományrögzítés Készülékelrendezés Kabinberendezések | 1 | 1 |
12.10. Tűzvédelem (ATA 26) | 1 | 3 |
Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek | ||
Tűzoltó berendezések | ||
Rendszerellenőrzések | ||
12.11. Üzemanyagrendszer (ATA 28) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Üzemanyagtartályok | ||
Üzemanyag-ellátó rendszerek | ||
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés | ||
Áttöltés és átvétel | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés | ||
12.12. Hidraulikarendszer (ATA 29) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Hidraulikafolyadékok | ||
Hidraulikatartályok és akkumulátorok | ||
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus | ||
Nyomás létrehozása vészhelyzetben | ||
Szűrők | ||
Nyomásszabályozás | ||
Energiaelosztás | ||
Jelző- és riasztórendszerek | ||
Csatlakozás más rendszerekhez | ||
12.13. Jég és eső elleni védelem (ATA 30) | 1 | 3 |
Jégképződés, osztályozása és észlelése | ||
Jegesedés elleni és jégtelenítő rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi | ||
Víztaszító anyag és eltávolítása | ||
Szondák és lefolyók fűtése | ||
Ablaktörlő berendezés | ||
12.14. Futómű (ATA 32) | 2 | 3 |
Felépítés, lengéscsillapítás | ||
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Kerekek, gumiabroncsok, fékek | ||
Kormánymű | ||
Légi-földi érzékelőrendszer | ||
Csúszótalpak, úszótestek | ||
12.15. Fények (ATA 33) | 2 | 3 |
Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég | ||
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér | ||
Vészvilágítás | ||
12.16. Pneumatika/vákuum (ATA 36) | 1 | 3 |
Rendszerelrendezés | ||
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás | ||
Nyomásszabályozás | ||
Elosztás | ||
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | ||
Csatlakozások más rendszerekhez | ||
12.17. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42) | 1 | 2 |
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között: Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb. | ||
Központi rendszer | ||
Hálózati komponensek | ||
12.18. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA45) | 1 | 2 |
Központi karbantartási számítógép | ||
Adatbeviteli rendszer | ||
Elektronikus könyvtárrendszer | ||
Nyomtatás | ||
Sárkányfelügyelet (károsodástűrés felügyelete) | ||
12.19. Információs rendszerek (ATA 46) | 1 | 2 |
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt. | ||
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek. | ||
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer | ||
Fedélzeti információs rendszer | ||
Karbantartási információs rendszer | ||
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer | ||
Egyéb információs rendszer |
13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
Szint | |
B2 | |
13.1. Repüléselmélet | |
a) A repülőgép aerodinamikája és repülésvezérlés | 1 |
Az alábbi szerkezetek működésmódja és hatása: — csűrőkormányzás: csűrőlap és aerodinamikai kormányfelület — magassági kormányzás: magassági kormány, stabilizátorok, állítható vezérsík és kacsaszárny — függőleges tengely körüli kormányzás: oldalkormány-korlátozók | |
Kormányzás magassági/csűrőkormány kombinációkkal és magassági/oldalkormány kombinációkkal | |
Felhajtóerő-növelő berendezések: rések, orrsegédszárny, fékszárnyak | |
Ellenálláskeltő eszközök, aerodinamikai kormányfelület, áramlásrontók, féklapok | |
Trimmelőlapok, segédkormányok, kormányfelületek előfeszítésének működésmódja és hatása | |
b) Nagy sebességű repülés | 1 |
Hangsebesség, szubszonikus repülés, repülés hanghatárhoz közeli sebességgel, szuperszonikus repülés | |
Mach-szám, kritikus Mach-szám | |
c) Forgószárnyas gépek aerodinamikája | 1 |
Terminológia | |
A ciklikus, az együttes és a farokrotorlapát-állítás működésmódja és hatása | |
13.2. Sárkányszerkezetek – általános fogalmak | |
a) Szerkezeti rendszer alapjai | 1 |
b) Zóna- és állomásazonosító rendszerek Elektromos összekötés Villámcsapás elleni intézkedések | 2 |
13.3. Robotpilóta (ATA22) | 3 |
Az automatikus repülésirányítás alapjai, beleértve működési elveit és aktuális terminológiáját is | |
Parancsjel-feldolgozás | |
Üzemmódok: dőlési, bólintási és legyezőmozgás-csatorna | |
Legyezőmozgás-csillapítók | |
Stabilitásfokozó rendszer helikoptereknél | |
Automatikus trimmelésvezérlés | |
Robotpilóta navigációs támogatás interfésze | |
Automatikus tolóerő-vezérlő rendszerek | |
Automatikus leszállórendszerek: alapelvek és kategóriák, üzemmódok, megközelítés, leszállás, átstartolás, rendszerfelügyelet és meghibásodási feltételek | |
13.4. Kommunikáció/navigáció (ATA23/34) | 3 |
A rádióhullámok terjedésének alapjai, antennák, átviteli vezetékek, kommunikáció, vevő- és adóberendezések | |
Az alábbi rendszerek működési elve: — Ultrarövid hullámú kommunikáció (URH [VHF]) — Rövidhullámú kommunikáció (RH [HF]) — Audio — Vészhelyzeti adók — Pilótafülke hangrögzítő berendezés — URH körsugárzó irányadó (VOR) — Automatikus iránymérő rendszer (ADF) — Műszeres leszállítórendszer (ILS) — Mikrohullámú leszállítórendszer (MLS) — Repülésirányító rendszerek; távolságmérő készülék (DME) — VLF-sávú és hiperbola-navigáció (VLF/Omega) — Doppler-navigáció — Területi navigáció, RNAV-rendszerek — Repülésirányító rendszerek — Globális helymeghatározó rendszer (GPS), globális műholdas navigációs rendszer (GNSS) — Tehetetlenségi navigációs rendszer — Légi közlekedési ellenőrző transzponder, szekunder légtérellenőrző radar — Légiforgalmi ütközéselkerülési riasztórendszer (TCAS) — Időjárásradar — Rádió-magasságmérő — ARINC kommunikációs és jelentő rendszer | |
13.5. Villamosenergia-ellátás (ATA 24) | 3 |
Akkumulátorok beépítése és működése | |
Egyenáram-ellátás | |
Váltakozóáram-ellátás | |
Vészhelyzeti áramellátás | |
Feszültségszabályozás | |
Energiaelosztás | |
Irányváltók, transzformátorok, egyenirányítók | |
Áramkörvédelem | |
Külső/földi áramellátás | |
13.6. Készülékek és felszerelések (ATA 25) | 3 |
Vészhelyzeti felszerelésekkel szemben támasztott követelmények | |
Utaskabin szórakoztató berendezése | |
13.7. Kormányrendszer (ATA 27) | |
a) Elsődleges kormányberendezések: csűrőkormány, magassági kormány, oldalkormány, aerodinamikai kormány Trimmelés Aktív terhelésszabályozás Felhajtóerő-növelő berendezések Áramlásrontók, féklapok Rendszerműködtetés: kézi, hidraulikus, pneumatikus Kormányterhelés-szimuláció, legyezőmozgás-csillapító, Mach-trimmszabályozó, oldalkormány-korlátozó, kormányreteszelő rendszerek Túlhúzásvédelmi/riasztó rendszer | 2 |
b) Rendszerműködtetés: elektromos, elektronikusan vezérelt | 3 |
13.8. Műszerrendszerek (ATA 31) | 3 |
Osztályozás | |
Légkör | |
Terminológia | |
Nyomásmérő készülékek és rendszerek | |
Torlónyomáson alapuló rendszerek | |
Magasságmérők | |
Emelkedési-/süllyedésisebesség-mérők | |
Repülésisebesség-kijelzők | |
Mach-mérők | |
Magasságjelző/riasztó rendszerek | |
Levegőadatok a számítógépen | |
Műszerek pneumatikus rendszere | |
Közvetlen leolvasású nyomás- és hőmérsékletmérők | |
Hőmérsékletjelző rendszerek | |
Üzemanyagmennyiség-jelző rendszerek | |
A pörgettyűs mozgás alapelvei | |
Műhorizontok | |
Csúszásjelzők | |
Pörgettyűs iránytűk | |
Földközelségjelző riasztórendszerek | |
Iránytűrendszerek | |
Repülésiadat-rögzítő rendszerek | |
Elektronikus repülésiműszer-rendszerek | |
Műszeres riasztórendszerek, köztük fő figyelmeztető rendszer és központi figyelmeztető tabló | |
Átesésjelző rendszerek és állásszögjelző rendszerek | |
Rezgésmérés és kijelzés | |
Üveg pilótafülke | |
13.9. Fények (ATA 33) | 3 |
Külső: navigációs, leszálló, guruló, jég | |
Belső: utastér, pilótafülke, csomagtér | |
Vészvilágítás | |
13.10. Fedélzeti karbantartó rendszerek (ATA 45) | 3 |
Központi karbantartó számítógép | |
Adatbeviteli rendszer | |
Elektronikus könyvtárrendszer | |
Nyomtatás | |
Szerkezetfelügyelet (károsodástűrés felügyelete) | |
13.11. Légkondicionáló és kabinnyomás-kiegyenlítő berendezés (ATA 21) | |
13.11.1. Levegőellátás | 2 |
Légellátási források, ideértve a hajtóműlevegő-megcsapolást, segédhajtóművet és a földi kiszolgáló járművet | |
13.11.2. Légkondicionáló berendezés | |
Légkondicionáló berendezések | 2 |
Levegő- és gőzciklusú hűtőberendezések | 3 |
Elosztórendszerek | 1 |
Áramlás-, hőmérséklet- és nedvességtartalom-szabályozó rendszer | 3 |
13.11.3. Túlnyomás-biztosítás | 3 |
Túlnyomás-biztosító rendszerek | |
Szabályozás és kijelzés, ideértve a szabályozó- és a biztonsági szelepeket is | |
Kabinnyomás-szabályozók | |
13.11.4. Biztonsági és riasztókészülékek | 3 |
Védő- és riasztóberendezések | |
13.12. Tűzvédelem (ATA 26) | |
a) Tűz- és füstérzékelő és riasztó rendszerek Tűzoltó berendezések Rendszerellenőrzések | 3 |
b) Hordozható tűzoltó készülékek | 1 |
13.13. Üzemanyagrendszer (ATA 28) | |
Rendszerelrendezés | 1 |
Üzemanyagtartályok | 1 |
Üzemanyag-ellátó rendszerek | 1 |
Gyorsürítés, levegőztetés és leeresztés | 1 |
Áttöltés és átvétel | 2 |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | 3 |
Üzemanyag-feltöltés és -leeresztés | 2 |
Üzemanyagrendszerek hosszkiegyenlítéssel | 3 |
13.14. Hidraulikarendszer (ATA 29) | |
Rendszerelrendezés | 1 |
Hidraulikafolyadékok | 1 |
Hidraulikatartályok és akkumulátorok | 1 |
Nyomás létrehozása: elektromos, mechanikus, pneumatikus | 3 |
Nyomás létrehozása vészhelyzetben | 3 |
Szűrők | 1 |
Nyomásszabályozás | 3 |
Energiaelosztás | 1 |
Jelző- és riasztórendszerek | 3 |
Csatlakozás más rendszerekhez | 3 |
13.15. Jég és eső elleni védelem (ATA 30) | |
Jégképződés, osztályozása és észlelése | 2 |
Jegesedés elleni védelmi rendszerek: elektromos, forró levegős és vegyi | 2 |
Jégmentesítő rendszerek: elektromos, forró levegős, pneumatikus, vegyi | 3 |
Víztaszító anyag | 1 |
Szondák és lefolyók fűtése | 3 |
Ablaktörlő berendezések | 1 |
13.16. Futómű (ATA 32) | |
Felépítés, lengéscsillapítás | 1 |
Kibocsátó- és behúzórendszerek: normál és vészhelyzeti | 3 |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | 3 |
Kerekek, fékek, blokkolásgátló és automatikus fékrendszer | 3 |
Gumiabroncsok | 1 |
Kormánymű | 3 |
Légi-földi érzékelőrendszer | 3 |
13.17. Oxigén (ATA 35) | |
Rendszerelrendezés: pilótafülke, utastér | 3 |
Források, tárolás, feltöltés és elosztás | 3 |
Ellátás szabályozása | 3 |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | 3 |
13.18. Pneumatika/vákuum (ATA 36) | |
Rendszerelrendezés | 2 |
Források: hajtómű, segédhajtómű, kompresszor, tartályok, földi ellátás | 2 |
Nyomásszabályozás | 3 |
Elosztás | 1 |
Jelző- és figyelmeztetőkészülékek | 3 |
Csatlakozások más rendszerekhez | 3 |
13.19. Víz/hulladék (ATA 38) | 2 |
Vízrendszer elrendezése, ellátás, elosztás, karbantartás és leeresztés | |
Mosdórendszer-elrendezés, öblítés és karbantartás | |
13.20. Integrált moduláris repülőelektronika (ATA 42) | 3 |
Az integrált moduláris repülőelektronikai (Integrated Modular Avionics; IMA) modulokba jellemzően beépíthető funkciók többek között: Szivárgásszabályozás, légnyomás-szabályozás, szellőzés és levegőszabályozás, repülőelektronika és pilótafülke szellőzésének szabályozása, hőmérséklet-szabályozás, légiforgalmi kommunikáció, repülőelektronikai kommunikációs router, elektromos terhelésvezérlés, áramkör-megszakítás ellenőrzése, elektromos BITE-rendszer, üzemanyag-kezelés, fékezés-szabályozás, kormánymű-szabályozás, futómű kibocsátása és behúzása, gumiabroncsnyomás-kijelzés, olajnyomás-kijelzés, fékhőmérséklet ellenőrzése stb. | |
Központi rendszer | |
Hálózati komponensek | |
13.21. Kabinrendszerek (ATA 44) | 3 |
Az utasok szórakoztatásának módját, valamint a légi járművön belüli (kabinközi kommunikációs adatrendszer), illetve a légi jármű kabinja és a földi állomások (kabinhálózati szolgáltatás) közötti kommunikációt biztosító egységek és komponensek. Ide tartozik a hang-, az adat-, a zene- és a képátvitel. | |
A kabinközi kommunikációs adatrendszer a pilótafülke/utaskísérő személyzet és a kabinrendszerek közötti csatlakozást biztosítja. Ezek a rendszerek támogatják a különböző kapcsolódó cserélhető elemek adatcseréjét, működtetésük pedig jellemzően utaskísérői paneleken keresztül történik. | |
A kabinhálózati szolgáltatás jellemzően egy szerverből áll, amely többek között a következő rendszerekhez csatlakozik: — Adat-/rádiókommunikáció, fedélzeti szórakoztató rendszer | |
A kabinhálózati szolgáltatás például az alábbi funkciókat láthatja el: — Felszállás előtti/felszállási jelentésekhez való hozzáférés — E-mail-/intranet-/internet-hozzáférés — Utasadatbázis | |
Utastéri központi rendszer | |
Fedélzeti szórakoztató rendszer | |
Külső kommunikációs rendszer | |
Utastéri tömegmemória-rendszer | |
Utastéri ellenőrzési rendszer | |
Egyéb kabinrendszer | |
13.22. Információs rendszerek (ATA 46) | 3 |
Digitális információk hagyományosan papíron, mikrofilmen vagy microfiche-en történő tárolásának, frissítésének és kikeresésének módját biztosító egységek és komponensek. Magukban foglalnak tárolási és keresési funkcióra szánt egységeket, például elektronikus könyvtáron belüli tömeges tárolást és szabályozót. Nem foglalnak magukban más használatra szánt vagy más rendszerekkel megosztott egységeket vagy komponenseket, például fedélzeti nyomtatót vagy általános használatra szánt kijelzőt. | |
Jellemzően ide tartoznak a légiforgalmi és információkezelő rendszerek és a hálózati szerverrendszerek. | |
Légi járműre vonatkozó általános információs rendszer | |
Fedélzeti információs rendszer | |
Karbantartási információs rendszer | |
Utasokra vonatkozó utastéri információs rendszer | |
Egyéb információs rendszer |
14. MODUL: MEGHAJTÁS
Szint | |
B2 | |
14.1. Gázturbinás hajtóművek | |
a) Sugárhajtóművek, mellékáramkörű gázturbinás hajtóművek, turbóventilátoros hajtóművek és turbólégcsavaros hajtóművek szerkezeti felépítése és működésmódja | 1 |
b) Elektronikus hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszer (FADEC). | 2 |
14.2. Hajtóműkijelző rendszer | 2 |
Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet | |
Hajtómű fordulatszáma | |
Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás | |
Olajnyomás és hőmérséklet | |
Üzemanyagnyomás, hőmérséklet és áramlás | |
Töltőnyomás | |
Hajtómű forgatónyomatéka | |
Légcsavar-fordulatszám | |
14.3. Indító és gyújtási rendszerek | 2 |
A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei | |
Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik | |
Karbantartási biztonsági követelmények |
15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ
Szint | ||
A | B1 | |
15.1. Alapismeretek | 1 | 2 |
Helyzeti energia, mozgási energia, Newton mozgástörvényei, Brayton-ciklus | ||
Összefüggés az erő, a munka, a teljesítmény, az energia, a sebesség, a gyorsulás között | ||
A sugárhajtómű, a mellékáramkörű gázsugárhajtómű, a turbóventilátoros hajtómű és a turbólégcsavaros hajtómű szerkezeti felépítése és működése | ||
15.2. Hajtómű-teljesítmény | — | 2 |
Bruttó tolóerő, nettó tolóerő, tolóerő lefojtott fúvónyílásnál, tolóerő-eloszlás, eredő tolóerő, tolóerő-teljesítmény lóerőben, egyenértékű tengelyteljesítmény, fajlagos üzemanyag-fogyasztás | ||
Hajtóműhatásfokok | ||
Külsőáram-viszony és hajtómű-nyomásviszony | ||
A gázáram nyomása, hőmérséklete és sebessége | ||
Hajtómű-teljesítmények, statikus tolóerő, a sebesség a magasság és a forró klíma hatása, legnagyobb teljesítmény, korlátozások | ||
15.3. Levegőbelépő nyílások | 2 | 2 |
Kompresszor levegőbeömlő nyílásai | ||
A belépőnyílások különböző kialakításainak hatása | ||
Jégvédelem | ||
15.4. Kompresszor | 1 | 2 |
Axiális és centrifugális típusok | ||
Szerkezeti jellemzők, működési elvek és alkalmazások | ||
Ventilátorkiegyensúlyozás | ||
Működésmód: | ||
Az áramlásleszakadás és a nyomáshullám okai és kihatásai kompresszoroknál | ||
Légáramlás-szabályozás módszerei: csapolószelepek, állítható belépő vezetőlapátok, állítható vezetőlapátok, forgatható vezetőlapátok | ||
Sűrítési viszony | ||
15.5. Égőtér | 1 | 2 |
Szerkezeti jellemzők és működésmód | ||
15.6. Turbinák | 2 | 2 |
Különböző turbinalapát-típusok működése és jellemzői | ||
A lapátok rögzítése a tárcsára | ||
Turbina vezetőlapátok | ||
A turbinalapátok kúszó alakváltozásának okai és kihatásai | ||
15.7. Kiáramlás | 1 | 2 |
Szerkezeti jellemzők és működésmód | ||
Konvergens, divergens és állítható fúvókák | ||
Hajtóműzaj-csökkentés | ||
Sugárfordítók | ||
15.8. Csapágyak és tömítések | — | 2 |
Szerkezeti jellemzők és működésmód | ||
15.9. Kenőanyagok és üzemanyagok | 1 | 2 |
Tulajdonságok és műszaki jellemzők | ||
Üzemanyag-adalékok | ||
Biztonsági intézkedések | ||
15.10. Kenési rendszerek | 1 | 2 |
Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek | ||
15.11. Üzemanyagrendszerek | 1 | 2 |
Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is | ||
Rendszerelrendezés és alkotóelemek | ||
15.12. Levegőrendszerek | 1 | 2 |
Hajtómű-levegőelosztó és jegesedés elleni védelmi rendszer működésmódja, ideértve a belső hűtést, tömítést és külső légellátást is | ||
15.13. Indító és gyújtási rendszerek | 1 | 2 |
A hajtóműindító rendszerek működésmódja és alkotórészei | ||
Gyújtásrendszerek és alkotóelemeik | ||
Karbantartási biztonsági követelmények | ||
15.14. Hajtómű jelzőrendszerek | 1 | 2 |
Kiáramló gázhőmérséklet/fokozatok közötti turbinahőmérséklet | ||
Hajtóműtolóerő-kijelzés rendszere: hajtómű nyomásviszonyai, hajtóműturbina-kilépőnyomás vagy -sugárcsőnyomás | ||
Olajnyomás és hőmérséklet | ||
Üzemanyagnyomás és -áramlás | ||
Hajtómű fordulatszáma | ||
Rezgésmérés és kijelzés | ||
Forgatónyomaték | ||
Teljesítmény | ||
15.15. Teljesítményfokozó rendszerek | — | 1 |
Működés és alkalmazások | ||
Víz-, víz-metanol-befecskendezés | ||
Utánégető rendszerek | ||
15.16. Turbólégcsavaros hajtóművek | 1 | 2 |
Gázkapcsolású/szabad turbinák és közlőmű-kapcsolású turbinák | ||
Fordulatszám-csökkentő váltóművek | ||
Integrált hajtómű- és légcsavar-szabályozók | ||
Fordulatszám-túllépést megelőző biztonsági berendezések | ||
15.17. Turbóventilátoros hajtóművek | 1 | 2 |
Elrendezések, meghajtórendszerek, fordulatszám-csökkentő hajtóművek, tengelykapcsolók, szabályozórendszerek | ||
15.18. Segédhajtóművek (APU-k) | 1 | 2 |
Cél, működésmód, védelem módja | ||
15.19. Hajtómű-beépítés | 1 | 2 |
Tűzfalak, hajtóműborítások, zajelnyelő burkolat, hajtóműfelfüggesztések, rezgéscsillapító felfüggesztések, tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, kábelkötegek, vezérlőkábelek és -rudak, emelési pontok és leeresztők kialakítása | ||
15.20. Tűzvédelmi rendszerek | 1 | 2 |
Tűzjelző és tűzoltó rendszerek működésmódja | ||
15.21. Hajtómű-ellenőrzés és földi működtetés | 1 | 3 |
Indítási és próbafutási eljárás a földön | ||
A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése | ||
A folyamatok figyelemmel kísérése (beleértve olajelemzést, vibrációt és endoszkópos vizsgálatot) | ||
A hajtómű és komponenseinek ellenőrzése a hajtóműgyártó által megadott feltételekre, tűrésekre és adatokra | ||
A kompresszor mosása/tisztítása | ||
Idegen tárgyak okozta sérülések | ||
15.22. A hajtómű tárolása és konzerválása | — | 2 |
A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása |
16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ
Szint | |||
A | B1 | B3 | |
16.1. Alapismeretek | 1 | 2 | 2 |
Mechanikai, termikus és volumetrikus hatásfok | |||
Működési elvek – 2-ütemű, 4-ütemű, benzin és dízel | |||
Lökettérfogat és sűrítési viszony | |||
Hajtómű-kialakítás és gyújtási sorrend | |||
16.2. Motorteljesítmény | 1 | 2 | 2 |
Teljesítményszámítás és -mérés | |||
A motorteljesítményt befolyásoló tényezők | |||
Keverék/szegényítés, előgyújtás | |||
16.3. Hajtómű-konstrukció | 1 | 2 | 2 |
Forgattyúház, forgattyús tengely, vezérműtengelyek, olajteknők | |||
Segédberendezés-hajtómű | |||
Henger- és dugattyúcsoportok | |||
Hajtórúd, szívó- és kipufogókönyök | |||
Szelepmechanizmusok | |||
Légcsavar fordulatszám-csökkentő áttétele | |||
16.4. Üzemanyagrendszerek | |||
16.4.1. Porlasztó | 1 | 2 | 2 |
Típusok, felépítés és működési elvek | |||
Jegesedés és fűtés | |||
16.4.2. Üzemanyag-befecskendező rendszerek | 1 | 2 | 2 |
Típusok, felépítés és működési elvek | |||
16.4.3. Elektronikus motorvezérlés | 1 | 2 | 2 |
Hajtómű-szabályozó és üzemanyagmérő rendszerek működésmódja, ideértve az elektronikus hajtómű-szabályozást (FADEC) is | |||
Rendszerelrendezés és alkotóelemek | |||
16.5. Indító és gyújtási rendszerek | 1 | 2 | 2 |
Indítórendszerek, előmelegítő rendszerek | |||
Mágneses gyújtások, felépítés és működési elvek | |||
Gyújtókábel, gyújtógyertyák | |||
Kis- és nagyfeszültségű rendszerek | |||
16.6. Szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek | 1 | 2 | 2 |
Szívóberendezések felépítése és működése, ideértve a pótlevegőrendszereket is | |||
Kipufogórendszerek, motorhűtő rendszerek – lég- és folyadékhűtés | |||
16.7. Feltöltés/turbófeltöltés | 1 | 2 | 2 |
A feltöltés elvei és célja és hatása a hajtóműparaméterekre | |||
A feltöltő/turbófeltöltő rendszerek felépítése és működése | |||
Rendszerterminológia | |||
Vezérlőrendszerek | |||
Rendszervédelem | |||
16.8. Kenőanyagok és üzemanyagok | 1 | 2 | 2 |
Tulajdonságok és műszaki jellemzők | |||
Üzemanyag-adalékok | |||
Biztonsági intézkedések | |||
16.9. Kenési rendszerek | 1 | 2 | 2 |
Rendszerműködés/elrendezés és alkotóelemek | |||
16.10. Hajtómű jelzőrendszerei | 1 | 2 | 2 |
Hajtómű fordulatszám | |||
Hengerfej-hőmérséklet | |||
Hűtőfolyadék-hőmérséklet | |||
Olajnyomás és hőmérséklet | |||
Kipufogógáz-hőmérséklet | |||
Üzemanyagnyomás és -áramlás | |||
Töltőnyomás | |||
16.11. Hajtómű-beépítése | 1 | 2 | 2 |
Tűzfalak, hajtóműborítások, zajelnyelő burkolat, hajtóműfelfüggesztések, rezgéscsillapító felfüggesztések, tömlők, csövek, tápvezetékek, csatlakozók, kábelkötegek, vezérlőkábelek és -rudak, emelési pontok és leeresztők kialakítása | |||
16.12. Hajtómű-ellenőrzés és földi üzem | 1 | 3 | 2 |
Indítási és próbafutási eljárás a földön | |||
A motorteljesítmény és a paraméterek értelmezése | |||
A hajtómű és komponenseinek ellenőrzése: a hajtóműgyártó által megadott feltételek, tűrések és adatok | |||
16.13. A hajtómű tárolása és konzerválása | — | 2 | 1 |
A hajtómű és tartozékai/rendszerei konzerválása és dekonzerválása |
17A. MODUL: LÉGCSAVAR
Megjegyzés: Ez a modul a B3 kategóriára nem vonatkozik. A B3 kategóriára vonatkozó tárgyakat a 17B modul határozza meg.
Szint | ||
A | B1 | |
17.1. Alapismeretek | 1 | 2 |
Lapátelem-elmélet | ||
Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség | ||
Légcsavarcsúszás | ||
Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők | ||
Forgatónyomaték | ||
Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel | ||
Vibráció és rezonancia | ||
17.2. Légcsavar-konstrukció | 1 | 2 |
Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok | ||
Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy | ||
Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar | ||
A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése | ||
17.3. Légcsavarállító berendezés | 1 | 2 |
Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus | ||
Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés | ||
Fordulatszám-túllépés elleni védelem | ||
17.4. Légcsavar szinkronizálása | — | 2 |
Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés | ||
17.5. Légcsavar jegesedés elleni védelme | 1 | 2 |
Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek | ||
17.6. Légcsavar-karbantartás | 1 | 3 |
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás | ||
Lapátnyomvonal-ellenőrzés | ||
Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése | ||
Légcsavar gondozási/javítási tervek | ||
Légcsavar és hajtómű járatása | ||
17.7. A légcsavar tárolása és konzerválása | 1 | 2 |
A légcsavar konzerválása és dekonzerválása |
17B. MODUL: LÉGCSAVAR
Megjegyzés: Ennek a modulnak a B3 kategóriának megfelelő repülőgépek légcsavar-technológiáját kell visszatükröznie.
Szint | |
B3 | |
17.1. Alapismeretek | 2 |
Lapátelem-elmélet | |
Nagy/kis lapátszög, fordított szög, állásszög, forgási sebesség | |
Légcsavarcsúszás | |
Aerodinamikai, centrifugális és tolóerők | |
Forgatónyomaték | |
Relatív légáramlás a lapát állásszögre figyelemmel | |
Vibráció és rezonancia | |
17.2. Légcsavar-konstrukció | 2 |
Fából készült, kompozit és fém légcsavaroknál alkalmazott szerkezeti megoldások és anyagok | |
Lapátállomás, lapát nyomó oldala, lapátszár, lapát szívó oldala és lapátagy | |
Rögzített légcsavar, állítható légcsavar, állandó fordulatszámú légcsavar | |
A légcsavar és a légcsavarkúp beépítése | |
17.3. Légcsavarállító berendezés | 2 |
Fordulatszám-szabályozási és lapátállítási módszerek, mechanikus és elektromos/elektronikus | |
Vitorlázó helyzetbe állítás és fékezés | |
Fordulatszám-túllépés elleni védelem | |
17.4. Légcsavar szinkronizálása | 2 |
Szinkronizáló és szinkronfázis-berendezés | |
17.5. Légcsavar jegesedés elleni védelme | 2 |
Folyadékos és elektromos jégmentesítő készülékek | |
17.6. Légcsavar-karbantartás | 2 |
Statikus és dinamikus kiegyensúlyozás | |
Lapátnyomvonal-ellenőrzés | |
Lapátsérülések, erózió, korrózió, ütközési sérülések, rétegleválás felmérése | |
Légcsavar gondozási/javítási tervek | |
Légcsavar és hajtómű járatása | |
17.7. A légcsavar tárolása és konzerválása | 2 |
A légcsavar konzerválása és dekonzerválása |
II. függelék
Alapvizsgaszabvány
1. Általánosságok
1.1.
Az összes alapvizsgát - az alábbiaknak megfelelően - feleletválasztásos kérdések és szövegesen megválaszolandó kérdések alkalmazásával kell végrehajtani. A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie. A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.
1.2.
A feleletválasztásos kérdésekre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik a helyes, és a vizsgázónak modulonként annyi időt kell biztosítani, hogy kérdésenként átlagosan 75 másodperc álljon rendelkezésére.
1.3.
A szöveges kérdésekre írásbeli választ kell készíteni, és a vizsgázónak kérdésenként a válasz elkészítésére 20 perc álljon rendelkezésére.
1.4.
A megfelelő szöveges kérdéseket az I. függelék 7A., 7B., 9A. és 10. moduljában szereplő ismeretek alapján kell kialakítani és értékelni.
1.5.
Minden kérdésre mintaválaszt kell kidolgozni, amely tartalmazzon minden olyan alternatív szót, amely más alegységek vonatkozásában is jellemző lehet.
1.6.
A mintaválasz tartalmazza a lényeges pontok - az úgynevezett kulcspontok - felsorolását.
1.7.
A modulok és almodulok teljesítéséhez a feleletválasztásos kérdések 75 %-ára helyes választ kell adni.
1.8.
A megfelelési szint minden szövegesen megválaszolandó kérdésnél 75 %, azaz a vizsgázó által adott válasznak tartalmaznia kell a kérdésben foglalt kulcspontok 75 %-át, és nem tartalmazhat lényeges hibákat a megkövetelt kulcspontok tekintetében.
1.9.
Amennyiben a vizsgázó vagy csak a feleletválaszos, vagy csak a szöveges résznél nem felelt meg, csak az adott részt kell megismételnie.
1.10.
Nem szabad büntetőpontozásos rendszert alkalmazni annak megállapítására, hogy a vizsgázó megfelelt-e.
1.11.
Abból a modulból, amelyből a vizsgázó nem megfelelően teljesít, csak a sikertelen vizsgát követő 90 nap elteltével tehet ismét vizsgát, kivéve, ha egy, a IV. melléklettel (147. rész) összhangban jóváhagyott kiképző szervezet a nem teljesített modulokhoz igazított ismétlő tanfolyamot szervez; ebben az esetben a nem teljesített modulból 30 napon belül ismét vizsgát lehet tenni.
1.12.
A 66.A.25 pontban meghatározott határidők minden egyes modulzáró vizsgára vonatkoznak az olyan, más engedélykategóriák részeként már teljesített modulzáró vizsgák kivételével, amelyekhez már kiadták az engedélyt.
1.13.
Modulonként egymás után legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor.
A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a jóváhagyott, karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.
2. Kérdések száma modulonként
2.1. 1. MODUL: MATEMATIKA
A kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.
B1 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.
B2 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.
B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.
2.2. 2. MODUL: FIZIKA
A kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.
B1 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B2 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.
2.3. 3. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI
A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B1 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B2 kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B3 kategória - 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.
2.4. 4. MODUL: AZ ELEKTROMOSSÁGTAN ALAPJAI
B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B2 kategória - 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.
B3 kategória - 8 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 10 perc.
2.5. 5. MODUL: DIGITÁLIS TECHNIKÁK ÉS ELEKTRONIKUS MŰSZERRENDSZEREK
A kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.
B1.1 és B1.3 kategória - 40 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc.
B1.2 és B1.4 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B2 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.
B3 kategória - 16 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc.
2.6. 6. MODUL: ANYAGOK ÉS KOMPONENSEK
A kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B1 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.
B2 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.
B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.
2.7.
7A. MODUL: KARBANTARTÁS
A kategória - 72 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc plusz 40 perc.
B1 kategória - 80 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 100 perc plusz 40 perc.
B2 kategória - 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.
7B. MODUL: KARBANTARTÁS
B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 2 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc plusz 40 perc.
2.8. 8. MODUL: AZ AERODINAMIKA ALAPJAI
A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B2 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B3 kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
2.9.
9A. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK
A kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.
B1 kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.
B2 kategória - 20 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc plusz 20 perc.
9B. MODUL: EMBERI TÉNYEZŐK
B3 kategória - 16 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 20 perc plusz 20 perc.
2.10. 10. MODUL: LÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDELKEZÉSEK
A kategória - 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.
B1 kategória - 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.
B2 kategória - 40 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 50 perc plusz 20 perc.
B3 kategória - 32 feleletválasztásos és 1 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc plusz 20 perc.
2.11.
11A. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
A kategória - 108 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 135 perc.
B1 kategória - 140 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 175 perc.
11B. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
A kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.
B1 kategória - 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.
11C. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰVES REPÜLŐGÉPEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
B3 kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.
2.12. 12. MODUL: HELIKOPTEREK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
A kategória - 100 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 125 perc.
B1 kategória - 128 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 160 perc.
2.13. 13. MODUL: LÉGI JÁRMŰVEK AERODINAMIKÁJA, SZERKEZETEI ÉS RENDSZEREI
B2 kategória - 180 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 225 perc. A rendelkezésre álló kérdések és az időtartam két vizsgára is bontható.
2.14. 14. MODUL: MEGHAJTÁS
B2 kategória - 24 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 30 perc.
2.15. 15. MODUL: GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰ
A kategória - 60 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 75 perc.
B1 kategória - 92 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 115 perc.
2.16. 16. MODUL: DUGATTYÚS HAJTÓMŰ
A kategória - 52 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 65 perc.
B1 kategória - 72 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 90 perc.
B3 kategória - 68 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 85 perc.
2.17.
17A. MODUL: LÉGCSAVAR
A kategória - 20 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 25 perc.
B1 kategória - 32 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 40 perc.
17B. MODUL: LÉGCSAVAR
B3 kategória - 28 feleletválasztásos és 0 szövegesen megválaszolandó kérdés. Rendelkezésre álló idő: 35 perc.
III. függelék
Légijármű-típustanfolyam és vizsgaszabvány
Munkahelyi képzés
1. Általánosságok
A légijármű-típustanfolyamnak elméleti tanfolyamból és elméleti vizsgából, valamint a C kategóriájú jogosultság kivételével gyakorlati tanfolyamból és gyakorlati vizsgából kell állnia.
a) Az elméleti tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:
i. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.
ii. Meg kell felelnie a III. függelék 3.1. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.
iii. Amennyiben egy C kategóriájú jogosultsággal rendelkező személy a 66.A.30. a) 5. pontban meghatározott főiskolai/egyetemi végzettséget szerzett, az első vonatkozó elméleti légijármű-típustanfolyamot a B1 vagy B2 kategóriában kell végrehajtani.
iv. A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.
b) A gyakorlati tanfolyamnak és vizsgának a következő előírásoknak kell megfelelnie:
i. A vizsgáztatást a IV. melléklet (147. rész) értelmében megfelelő jóváhagyással rendelkező karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával rendelkező szervezetnek kell végeznie.
ii. Meg kell felelnie a III. függelék 3.2. és 4. bekezdésében ismertetett előírásnak, kivéve, ha a lent ismertetett különbözeti képzésben engedélyezett feltételeknek megfelelően végzik el.
iii. A légijármű-típus szempontjából releváns karbantartási feladatok teljes skálájára nézve reprezentatívnak kell lennie.
iv. A vizsgázónak a berendezések, komponensek, szimulátorok és egyéb gyakorlóeszközök vagy a légi jármű használatával kell bemutatni gyakorlati tudását.
v. A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.
c) Különbözeti képzés
i. Az ügynökség döntése értelmében kötelező különbözeti képzésen kell elsajátítani az ugyanazon gyártó által gyártott, két különböző légi járműre vonatkozó típusjogosításhoz szükséges ismereteket.
ii. A különbözeti képzést a III. függelék előírásainak, valamint a típusjogosítási képzésre vonatkozó elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével eseti alapon kell megszervezni.
iii. A típusjogosítás csak a különbözeti képzés teljesítése után jegyezhető be az engedélyre, és csak akkor, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételek egyikének:
- ha az engedélyébe korábban már bejegyezték azt a légijármű típusjogosítást, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál; vagy
- ha teljesítette azon légi járműre vonatkozó típusképzési követelményeket, amely a megkülönböztetés alapjául szolgál.
2. Típustanfolyami szintek
Az alább felsorolt három szint a tanfolyam által elérni kívánt célokat, a tanfolyam tananyagát és a kérdésszinteket határozza meg.
- 1. szint: A törzs, a rendszerek és a hajtóművek rövid áttekintése a légijármű-karbantartási kézikönyvnek a rendszerek leírásáról szóló szakaszában, illetve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokban bemutatottak szerint.
- Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyam teljesítésekor a hallgatónak a következőket kell teljesítenie:
a) a témakör egészének ismertetése hétköznapi szóhasználattal és példákkal, jellemző szakkifejezések használatával, valamint a törzzsel, annak rendszereivel és a hajtóművekkel kapcsolatos biztonsági intézkedések megnevezése;
b) légi járművekre vonatkozó kézikönyvek, a törzs, annak rendszerei és a hajtóművek szempontjából fontos karbantartási eljárások megnevezése;
c) a légi jármű fő rendszerei általános elrendezésének meghatározása;
d) a hajtóművek általános elrendezésének és jellemzőinek meghatározása;
e) a légi járművel kapcsolatosan használt különleges szerszámok és vizsgálóberendezések megnevezése.
- 2. szint: A kezelőszervek, kijelző műszerek, fő alkotóelemek alapvető rendszeráttekintése, ideértve elhelyezésüket és céljukat, karbantartásukat és a kisebb hibák elhárítását is. A téma elméleti és gyakorlati vonatkozásainak általános ismerete.
- Tanfolyami célok: az 1. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a 2. szintű tanfolyam teljesítésekor a következőknek kell megfelelnie:
a) ismertesse az elméleti alapokat; alkalmazza gyakorlatban is az ismereteket a részletes eljárások használatával;
b) nevezze meg azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a légi járművön, a hajtóművön és a rendszereken vagy azok közelében végzett munka során be kell tartania;
c) ismertesse a rendszer- és légijármű-kezelést, különösen a hozzáférést, az energia rendelkezésre állását és az energiaforrásokat illetően;
d) nevezze meg a fő alkotórészek helyét;
e) ismertesse az egyes fő rendszerek szokásos működését, ideértve a fogalmakat és megnevezéseket;
f) hajtsa végre a légi jármű következő rendszereinek a karbantartását: üzemanyag, hajtóművek, hidraulika, futómű, víz/szennyvíz és oxigén;
g) szakértelemmel kezelje a legénységi jelentéseket és a fedélzeti jelentőrendszereket (kisebb hibák elhárítása), és megállapítsa a légi jármű MEL/CDL szerinti légi alkalmasságát;
h) megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat - ideértve a folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokat, a karbantartási kézikönyvet, illusztrált alkatrész-katalógusokat stb.
- 3. szint: részletes leírás, működés, komponensek helye, ki- és beépítés, BITE- és hibaelhárítási módszerek a karbantartási kézikönyvben meghatározott szintig.
- Tanfolyami célok: az 1. és 2. szintű tanfolyamban szereplő követelményeken kívül a hallgatónak a következőknek kell megfelelnie a 3. szintű tanfolyam teljesítésekor:
a) ismertesse a légijármű-rendszerekkel és szerkezetekkel, valamint más rendszerekkel fennálló összefüggésekkel kapcsolatos elméleti tudását, ismertesse részletesen a tárgyat elméleti alapok és konkrét példák segítségével, valamint értelmezze a különböző forrásokból és mérésekből származó eredményeket és adott esetben alkalmazzon korrekciós intézkedéseket;
b) végezzen rendszer-, hajtómű-, részegység- és funkcionális ellenőrzéseket a karbantartási kézikönyvben ismertetett lépéseknek megfelelően;
c) megfelelő módon használja, értelmezze és alkalmazza a megfelelő dokumentumokat - köztük a javítási kézikönyvet, a hibaelhárítási kézikönyvet stb.;
d) vessen össze információkat egymással azért, hogy azok alapján döntéseket hozzon a hibakeresést és a javításokat illetően, a karbantartási kézikönyv szintjén;
e) ismerje az adott légijármű-típusra jellemző komponensek cseréjére vonatkozó eljárást.
3. Típustanfolyam-szabvány
Bár a légijármű-típustanfolyam elméleti és gyakorlati részt egyaránt tartalmaz, külön elméleti, külön gyakorlati vagy a kettő kombinációjából álló tanfolyam is jóváhagyható.
3.1. Elméleti rész
a) Cél:
Az elméleti tanfolyam teljesítésekor a hallgató - a III. függelék szerinti tantervben meghatározott szinteken - a jóváhagyott karbantartási adatoknak megfelelően képes a légi jármű alkalmazandó rendszereire, szerkezetére, működésére, karbantartására, javítására és hibaelhárítására vonatkozó elméleti ismereteit részletesen kifejteni. A hallgató megfelelően tudja használni a kézikönyveket és a jóváhagyott eljárásokat, ideértve az ellenőrzéseket és korlátozásokat is.
b) Képzési szint:
A képzési szinteket a 2. pont határozza meg.
A C kategóriájú tanúsító személyeknek tartott első típustanfolyam után az összes további tanfolyamnak csak 1. szintűnek kell lennie.
A 3. szintű elméleti tanfolyam során szükség esetén az 1. és 2. szintű tanfolyam tananyaga is felhasználható a teljes fejezet ismertetéséhez. A tananyag jelentős részét azonban magasabb szinten és több óraszámban kell oktatni.
c) Időtartam:
Az alábbiakban bemutatott időtartamok az elméleti részhez tartozó minimális óraszámok.
Kategória | Óraszám |
30 000 kg-ot meghaladó maximális felszállótömegű repülőgépek: | |
B1.1 | 150 |
B1.2 | 120 |
B2 | 100 |
C | 30 |
5 700 kg-ot meghaladó és legfeljebb 30 000 kg maximális felszállótömegű repülőgépek: | |
B1.1 | 120 |
B1.2 | 100 |
B2 | 100 |
C | 25 |
Legfeljebb 5 700 kg maximális felszállótömegű repülőgépek (1) | |
B1.1 | 80 |
B1.2 | 60 |
B2 | 60 |
C | 15 |
Helikopterek (2) | |
B1.3 | 120 |
B1.4 | 100 |
B2 | 100 |
C | 25 |
(1) A 2 000 kg maximális felszállótömeg alatti, nem túlnyomásos kabinú dugattyús hajtóműves repülőgépek esetében a minimális időtartam 50 %-kal csökkenthető. (2) A (66.A.42. pontban meghatározott) 2. csoportba tartozó helikopterek esetében a minimális időtartam 30 %-kal csökkenthető. |
A táblázatban feltüntetett 60 perces tanítási időtartamba nem tartoznak bele a szünetek, a vizsgák, a felülvizsgálatok, az előkészületek és a légijármű-használat (hangárlátogatás).
Ezek az óraszámok kizárólag az ügynökség által meghatározott típusjogosítású légijármű-/hajtómű-kombinációkról szóló elméleti tanfolyamokra vonatkoznak.
d) A tanfolyam időtartamának indokolása:
A IV. melléklet 147. része szerinti tanfolyamoknak és az illetékes hatóság által közvetlenül jóváhagyott tanfolyamoknak az órában kifejezett időtartamukat és teljes tantervük tartalmát a képzési igények elemzésével kell megindokolniuk, amely a következőkön alapul:
- a légijármű-típus tervezése, karbantartási igényei és üzemeltetési típusai,
- az alkalmazandó fejezetek részletes elemzése - a tartalmi táblázatot lásd alább a 3.1. albekezdés e) pontjában,
- részletes kompetenciaelemzés, amely igazolja, hogy a fenti 3.1. albekezdés a) pontjában megállapított célkitűzések maradéktalanul teljesülnek.
Amennyiben a képzési igények elemzése azt mutatja, hogy több órára van szükség, a tanfolyamok időtartama meghaladhatja a táblázatban meghatározott minimumot.
A különbségekre orientált tanfolyamok vagy más tanfolyam-kombinációk (például B1/B2 tanfolyamok kombinációja) tanóráit, valamint a fenti 3.1. albekezdés c) pontjában megadott számadatokat el nem érő elméleti típustanfolyamok esetében ezeket a fent ismertetettek követelményeknek megfelelően a képzési igények elemzésével kell megindokolni az illetékes hatóságnak.
A tanfolyamnak a következőket is meg kell határoznia és indokolnia:
- azt a kötelező óraszámot, amelyet a hallgatónak teljesítenie kell a tanfolyam során,
- a pedagógia és emberi tényezők figyelembevételével azt, hogy naponta legfeljebb hány tanóra tartható.
Ha a hallgató nem teljesíti a kötelező óraszámot, akkor nem kaphat bizonyítványt. A kiképző szervezet biztosíthat további tanfolyamot a hallgatóknak a kötelező óraszám teljesítéséhez.
e) Tartalom:
Minimális követelményként az alábbi tanterv elemeinek tartalmazniuk kell az adott légijármű-típus jellemzőit. Emellett a tantervnek olyan járulékos elemekkel is foglalkoznia kell, amelyek a típuseltérésekből vagy technológiai módosításokból adódnak.
A képzési tantervet a B1 személyzet esetében mechanikai és elektromossági szempontok, a B2 személyzet esetében pedig elektromossági és repülőelektronikai szempontok alapján kell összeállítani.
SzintFejezetek | Repülőgép gázturbinás hajtóművel | Repülőgép dugattyús hajtóművel | Helikopter gázturbinás hajtóművel | Helikopter dugattyús hajtóművel | Repülőelektronika | ||||
Az engedély kategóriája | B1 | C | B1 | C | B1 | C | B1 | C | B2 |
Bevezető modul: | |||||||||
05. Időhatárok/karbantartási ellenőrzések | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
06. Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.) | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
07. Felemelés és kikötés | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
08. Helyzetstabilizálás és mérés | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
09. Vontatás és gurulás | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
10. Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezés | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
11. Jelzések és jelölések | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
12. Karbantartás | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
20. Szabványos eljárások – csak típusfüggők | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Helikopterek | |||||||||
18. Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés) | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | — |
60. A rotorra vonatkozó szabványos eljárások | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | — |
62. Rotorok | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
62A. Rotorok – ellenőrzés és kijelzés | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
63. Rotormeghajtás | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
63A. Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzés | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
64. Farokrotor | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
64A. Farokrotor – ellenőrzés és kijelzés | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
65. Farokrotor-meghajtás | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
65A. Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzés | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
66. Behúzható lapátok/függesztőszerkezet | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | — |
67. Rotorvezérlés | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | — |
53. Sárkányszerkezet (helikopter) | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | — |
25. Vészhelyzeti úszási rendszerek | — | — | — | — | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
Sárkányszerkezetek | |||||||||
51. Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás) | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
53. Géptörzs | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
54. Gondolák/függesztőelemek | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
55. Vízszintes vezérsíkok | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
56. Ablakok | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
57. Szárnyak | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
27A. Kormányfelületek (valamennyi) | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
52. Ajtók | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
Zóna- és állomásazonosító rendszerek. | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Sárkányrendszerek: | |||||||||
21. Légkondicionáló berendezés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
21A. Levegőellátás | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 | 3 | 3 | 1 | 2 |
21B. Túlnyomás-biztosítás | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
21C. Biztonsági és riasztókészülékek | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
22. Robotpilóta | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
23. Kommunikáció | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
24. Áramellátás | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
25. Berendezések és felszerelések | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
25A. Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket is | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 3 |
26. Tűzvédelem | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
27. Repülésvezérlés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
27A. Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlés | 3 | 1 | — | — | — | — | — | — | 3 |
28. Üzemanyagrendszerek | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
28A. Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
29. Hidraulika | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
29A. Hidraulika – ellenőrzés és kijelzés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
30. Jég- és esővédelem | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
31. Jelző-/rögzítőrendszerek | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
31A. Műszerrendszerek | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 | 3 | 3 |
32. Futómű | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
32A. Futómű – ellenőrzés és kijelzés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
33. Fények | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
34. Navigáció | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
35. Oxigén | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 2 |
36. Pneumatika | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
36A. Pneumatika – ellenőrzés és kijelzés | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 |
37. Vákuum | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 2 |
38. Víz/szennyvíz | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 2 |
41. Vízballaszt | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
42. Integrált moduláris repülőelektronika | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
44. Kabinrendszerek | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
45. Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer) | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | 3 |
46. Információs rendszerek | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 1 | 3 |
50. Rakodótér és kiegészítő terek | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 3 | 1 | 1 |
Gázturbinás hajtóművek | |||||||||
70. A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek) | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
70B. Motorteljesítmény | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
71. Hajtómű | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
72. Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátor | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
73. Motorüzemanyag és -vezérlés | 3 | 1 | - | - | 3 | 1 | — | — | 1 |
75. Levegő | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
76. Motorvezérlés | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
78. Kiáramlás | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
79. Olaj | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
80. Indítás | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
82. Vízbefecskendezés | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
83. Segédberendezés-hajtómű | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
84. Meghajtás fokozása | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 1 |
73A. FADEC | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 |
74. Gyújtás | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 |
77. Hajtóműkijelző rendszer | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 |
49. Segédhajtóművek (APU-k) | 3 | 1 | — | — | — | — | — | — | 2 |
Dugattyús hajtóművek | |||||||||
70. A hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítés, porlasztók, üzemanyag-befecskendező rendszerek, szívó-, kipufogó- és hűtőrendszerek, feltöltés/turbófeltöltés, kenési rendszerek) | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
70B. Motorteljesítmény | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
71. Hajtómű | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
73. Motorüzemanyag és -vezérlés | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
76. Motorvezérlés | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
79. Olaj | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
80. Indítás | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
81. Turbina | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
82. Vízbefecskendezés | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
83. Segédberendezés-hajtómű | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
84. Meghajtás fokozása | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 1 |
73A. FADEC | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 3 |
74. Gyújtás | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 3 |
77. Hajtómű jelzőrendszerek | — | — | 3 | 1 | — | — | 3 | 1 | 3 |
Légcsavarok | |||||||||
60A. A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárások | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
61. Légcsavarok/meghajtás | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
61A. Légcsavar-konstrukció | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | — |
61B. Légcsavarállító berendezés | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | — |
61C. Légcsavar szinkronizálása | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
61D. Légcsavar elektronikus vezérlése | 2 | 1 | 2 | 1 | — | — | — | — | 3 |
61E. Légcsavar jegesedés elleni védelme | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | — |
61F. Légcsavar-karbantartás | 3 | 1 | 3 | 1 | — | — | — | — | 1 |
f) Az elméleti rész teljesítéséhez multimédia alapú oktatási módszerek is alkalmazhatók, amelyekre a tanfolyamot jóváhagyó illetékes hatóság döntésétől függően tantermi vagy virtuális környezetben is sor kerülhet.
3.2. Gyakorlati rész
a) Cél:
A gyakorlati képzés célja a biztonságos karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatok, valamint adott esetben a légijármű-típusnak megfelelő feladatok - például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések - végrehajtása során a karbantartási kézikönyvben és az egyéb utasításokban előírt szakértelem megszerzése. Magában foglalja a légi járműre vonatkozó valamennyi műszaki szakirodalom és dokumentáció gyakorlatban történő alkalmazását, a típusra jellemző komponensek és modulok kiépítésének és cseréjének elvégzéséhez szükséges speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek használatát, beleértve bármely, a felépített komponensen történő karbantartási tevékenységet is.
b) Tartalom:
Az alábbi táblázatban megjelölt, az adott légijármű-típusra jellemző tételeknek legalább 50 %-át teljesíteni kell a gyakorlati képzés során.
Fontos, hogy a megjelölt feladatokra sor kerüljön a gyakorlati képzés során, hogy a hallgatók a fő karbantartási feladatok üzemeltetési, működési, beépítési és biztonsági ismereteit teljes mértékben elsajátítsák, különösen abban az esetben, ha ezeket kizárólag elméleti képzéssel nem lehet ismertetni. A lista a kötelező gyakorlati képzési témaköröket tartalmazza, amely adott esetben kiegészíthető az adott légijármű-típusra vonatkozó ismeretekkel is.
A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.
A táblázat rövidítésjegyzéke: LOC: helyzetmeghatározás; FOT: működési/üzemeltetési vizsgálat; SGH: szerviz és földi kiszolgálás; R/I: kiszerelés/beépítés; MEL: minimális felszereléslista; TS: hibaelhárítás.
Fejezetek | B1/B2 | B1 | B2 | ||||||||
LOC | FOT | SGH | R/I | MEL | TS | FOT | SGH | R/I | MEL | TS | |
Bevezető modul: | |||||||||||
5. Időhatárok/karbantartási ellenőrzések | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
6. Méretek/területek (maximális felszállótömeg [MTOM] stb.) | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
7. Felemelés és kikötés | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
8. Helyzetstabilizálás és mérés | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
9. Vontatás és gurulás | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
10. Parkolás/lehorgonyzás, tárolás és ismételt üzembe helyezés | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
11. Jelzések és jelölések | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
12. Karbantartás | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
20. Szabványos eljárások – csak típusfüggők | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
Helikopterek: | |||||||||||
18. Rezgés- és zajelemzés (lapátnyomvonal-ellenőrzés) | X/— | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
60. Rotorra vonatkozó szabványos eljárások – csak típusra jellemzők | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
62. Rotorok | X/— | — | X | X | — | X | — | — | — | — | — |
62A. Rotorok – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | X | X | X | X | — | — | X | — | X |
63. Rotormeghajtás | X/— | X | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
63A. Rotormeghajtás – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | — | X | X | X | — | — | X | — | X |
64. Farokrotor | X/— | — | X | — | — | X | — | — | — | — | — |
64A. Farokrotor – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | — | X | X | X | — | — | X | — | X |
65. Farokrotor-meghajtás | X/— | X | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
65A. Farokrotor-meghajtás – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | - | X | X | X | — | — | X | — | X |
66. Behúzható lapátok/függesztőszerkezet | X/— | X | X | — | — | X | — | — | — | — | — |
67. Rotorvezérlés | X/— | X | X | — | X | X | — | — | — | — | — |
53. Sárkányszerkezet (helikopter) Megjegyzés: tárgyalására a sárkányszerkezetek témakörben kerül sor | |||||||||||
25. Vészhelyzeti úszási rendszerek | X/X | X | X | X | X | X | X | X | — | — | — |
Sárkányszerkezetek: | |||||||||||
51. Szabványos eljárások és szerkezetek (károsztályozás, -felmérés és -javítás) | |||||||||||
53. Géptörzs | X/— | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
54. Gondolák/függesztőelemek | X/— | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
55. Vízszintes vezérsíkok | X/— | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
56. Ablakok | X/— | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
57. Szárnyak | X/— | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
27A. Kormányfelületek | X/— | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
52. Ajtók | X/X | X | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
Sárkányrendszerek: | |||||||||||
21. Légkondicionáló berendezés | X/X | X | X | — | X | X | X | X | — | X | X |
21A. Levegőellátás | X/X | X | — | — | — | — | X | — | — | — | — |
21B. Túlnyomás-biztosítás | X/X | X | — | — | X | X | X | — | — | X | X |
21C. Biztonsági és riasztókészülékek | X/X | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
22. Robotpilóta | X/X | — | — | — | X | — | X | X | X | X | X |
23. Kommunikáció | X/X | — | X | — | X | — | X | X | X | X | X |
24. Áramellátás | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
25. Berendezések és felszerelések | X/X | X | X | X | — | — | X | X | X | — | — |
25A. Elektronikus berendezések, ideértve a vészhelyzeti berendezéseket is | X/X | X | X | X | — | — | X | X | X | — | — |
26. Tűzvédelem | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
27. Repülésvezérlés | X/X | X | X | X | X | X | X | — | — | — | — |
27A. Rendszerműködtetés, elektromos, elektronikus repülésvezérlés | X/X | X | X | X | X | — | X | — | X | — | X |
28. Üzemanyagrendszerek | X/X | X | X | X | X | X | X | X | — | X | — |
28A. Üzemanyagrendszerek – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | — | — | — | — | X | — | X | — | X |
29. Hidraulika | X/X | X | X | X | X | X | X | X | — | X | — |
29A. Hidraulika – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | — | X | X | X | X | — | X | X | X |
30. Jég- és esővédelem | X/X | X | X | — | X | X | X | X | — | X | X |
31. Jelző-/rögzítőrendszerek | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
31A. Műszerrendszerek | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
32. Futómű | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | — |
32A. Futómű – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | — | X | X | X | X | — | X | X | X |
33. Fények | X/X | X | X | — | X | — | X | X | X | X | — |
34. Navigáció | X/X | — | X | — | X | — | X | X | X | X | X |
35. Oxigén | X/— | X | X | X | — | — | X | X | — | — | — |
36. Pneumatika | X/— | X | — | X | X | X | X | — | X | X | X |
36A. Pneumatika – ellenőrzés és kijelzés | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
37. Vákuum | X/- | X | - | X | X | X | — | — | — | — | — |
38. Víz/szennyvíz | X/— | X | X | — | — | — | X | X | — | — | — |
41. Vízballaszt | X/— | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
42. Integrált moduláris repülőelektronika | X/X | — | — | — | — | — | X | X | X | X | X |
44. Kabinrendszerek | X/X | — | — | — | — | — | X | X | X | X | X |
45. Fedélzeti karbantartó rendszer (vagy a 31. témakörben tárgyalt rendszer) | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
46. Információs rendszerek | X/X | — | — | — | — | — | X | - | X | X | X |
50. Rakodótér és kiegészítő terek | X/X | — | X | — | — | — | — | — | — | — | — |
Gázturbinás/dugattyús hajtóműre vonatkozó modul: | |||||||||||
70. Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggők | — | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek) | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
Gázturbinás hajtóművek: | |||||||||||
70B. Motorteljesítmény | — | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
71. Hajtómű | X/— | X | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
72. Gázturbinás hajtómű/turbólégcsavar/csatornás ventilátor/csatorna nélküli ventilátor | X/— | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
73. Motorüzemanyag és -vezérlés | X/X | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
73A. FADEC-rendszerek | X/X | X | — | X | X | X | X | — | X | X | X |
74. Gyújtás | X/X | X | — | — | — | — | X | — | — | — | — |
75. Levegő | X/— | — | — | X | — | X | — | — | — | — | — |
76. Motorvezérlés | X/— | X | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
77. Hajtóműkijelzés | X/X | X | — | — | X | X | X | — | — | X | X |
78. Kiáramlás | X/— | X | — | — | X | — | — | — | — | — | — |
79. Olaj | X/— | — | X | X | — | — | — | — | — | — | — |
80. Indítás | X/— | X | — | — | X | X | — | — | — | — | — |
82. Vízbefecskendezés | X/— | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
83. Segédberendezés-hajtóművek | X/— | — | X | — | — | — | — | — | — | — | — |
84. Meghajtás fokozása | X/— | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
Segédhajtóművek (APU-k): | |||||||||||
49. Segédhajtóművek (APU-k) | X/— | X | X | — | — | X | — | — | — | — | — |
Dugattyús motorok: | |||||||||||
70. Hajtóművekre vonatkozó szabványos eljárások – csak típusfüggők | — | — | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
70A. Szerkezeti elrendezés és működés (beépítőnyílás, kompresszorok, égőtér, turbinatér, csapágyak és tömítések, kenési rendszerek) | X/X | — | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
70B. Motorteljesítmény | — | — | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
71. Hajtómű | X/— | X | X | — | — | — | — | X | — | — | — |
73. Motorüzemanyag és -vezérlés | X/X | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
73A. FADEC-rendszerek | X/X | X | — | X | X | X | X | X | X | X | X |
74. Gyújtás | X/X | X | — | — | — | — | X | — | — | — | — |
76. Motorvezérlés | X/— | X | — | — | — | X | — | — | — | — | — |
77. Hajtóműkijelzés | X/X | X | — | — | X | X | X | — | — | X | X |
78. Kiáramlás | X/— | X | — | — | X | X | — | — | — | — | — |
79. Olaj | X/— | — | X | X | — | — | — | — | — | — | — |
80. Indítás | X/— | X | — | — | X | X | — | — | — | — | - |
81. Turbina | X/— | X | X | X | — | X | — | — | — | — | — |
82. Vízbefecskendezés | X/— | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
83. Segédberendezés-hajtóművek | X/— | — | X | X | — | — | — | — | — | — | — |
84. Meghajtás fokozása | X/— | X | — | — | — | — | — | — | — | — | — |
Légcsavar: | |||||||||||
60A. A légcsavarra vonatkozó szabványos eljárások | — | — | — | X | — | — | — | — | — | — | — |
61. Légcsavarok/meghajtás | X/X | X | X | — | X | X | — | — | — | — | — |
61A. Légcsavar-konstrukció | X/X | — | X | — | — | — | — | — | — | — | — |
61B. Légcsavarállító berendezés | X/— | X | - | X | X | X | — | — | — | — | — |
61C. Légcsavar szinkronizálása | X/— | X | — | — | - | X | — | — | — | X | — |
61D. Légcsavar elektronikus vezérlése | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
61E. Légcsavar jegesedés elleni védelme | X/— | X | — | X | X | X | — | — | — | — | — |
61F. Légcsavar-karbantartás | X/X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
4. Típustanfolyam és vizsgaszabvány
4.1. Elméleti vizsgaszabvány
A légijármű-típustanfolyam elméleti tananyagrészének teljesítését követően írásbeli vizsgát kell tenni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:
a) A vizsga feleletválasztásos kérdésekből áll. Minden kérdésre három lehetséges választ kell megadni, amelyek közül csak az egyik helyes. A vizsgára fordítható idő a kérdések számán, a válaszadási idő pedig a kérdésenként 90 másodperces átlagon alapul.
b) A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie.
c) Számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például helytelen előjel (+ vagy -) vagy nem megfelelő mértékegységek használatához. Véletlenszerű számok nem lehetnek.
d) Az egyes fejezetekhez írt vizsgakérdéseknek ( 4 ) meg kell felelniük a »Típustanfolyami szintek« című 2. pontban meghatározott előírásoknak. Korlátozott számban azonban egyszerűbb kérdések használata is elfogadható.
e) A vizsga alatt a könyveket csukva kell tartani (nem szabad segédeszközöket használni). Kivételt képez a B1 vagy B2 kategória, ha a jelöltnek műszaki dokumentáció értelmezéséből kell vizsgáznia.
f) A vizsgán tanóránként legalább egy kérdésnek szerepelnie kell. A kérdések számának arányosnak kell lennie a fejezetekkel és a szintekkel:
- az adott fejezet és szint oktatására fordított tényleges tanórákkal,
- a képzési igények elemzésében megadott tanulási célkitűzésekkel.
A tagállam illetékes hatósága a tanfolyam jóváhagyásakor értékeli a kérdések számát és szintjét.
g) A vizsga legalább 75 %-os szint teljesítése esetén sikeres. Ha a típusvizsga több részvizsgára oszlik, mindegyik vizsgát legalább 75 %-os szinten kell megkezdeni és teljesíteni. Annak érdekében, hogy pontosan 75 %-os megfelelési szint is elérhető legyen, a vizsgakérdések számának a 4 többszörösének kell lennie.
h) Büntetőpont (a rosszul megválaszolt kérdésre adott negatív pont) nem adható.
i) A modulok befejezésekor tett vizsgákat csak akkor lehet a záróvizsga részének tekinteni, ha az megfelelő számú és színvonalú kérdést tartalmaz.
4.2. Gyakorlati vizsgaszabvány
A légijármű-típustanfolyam gyakorlati tananyagrészének teljesítését követően értékelést kell készíteni, amelynek eleget kell tennie a következőknek:
a) megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelnie a hallgató teljesítményét;
b) az értékelésnek a hallgató szakismeretét és jártasságát kell értékelnie.
5. Típusvizsgaszabvány
A vizsgát a 147. rész szerint az illetékes hatóság által megfelelő módon jóváhagyott oktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak kell lefolytatnia.
A vizsgának szóbeli részből, írásbeli részből, gyakorlati értékelésből vagy ezek kombinációjából kell állnia, és a következőknek kell megfelelnie:
a) A szóbeli vizsgakérdésnek nem eldöntendő kérdésnek kell lennie.
b) Az írásbeli vizsgakérdések szövegesen megválaszolandó vagy feleletválasztásos kérdések lehetnek.
c) A gyakorlati értékelés során a jelöltnek a feladat végrehajtása során mutatott hozzáértését kell megítélni.
d) A vizsgákon a 3. bekezdés szerinti »Típustanfolyam/vizsga« tantervből vett mintafejezeteket ( 5 ) a megjelölt szintnek megfelelően kell szerepeltetni.
e) A helytelen válaszokat úgy kell megfogalmazni, hogy a tárgyból semmilyen ismerettel nem rendelkezők számára is lehetségesnek tűnjenek. Valamennyi lehetőségnek egyértelműen a kérdéshez kell kapcsolódnia, hasonló szóhasználatot, nyelvtani szerkezeteket kell alkalmaznia, és hasonló hosszúságúnak kell lennie.
f) A számolással kapcsolatos kérdésekben a helytelen válaszoknak a számolási hibákhoz kell kapcsolódniuk, például a nem megfelelően alkalmazott helyesbítésekhez vagy a pontatlan átváltásokhoz: véletlenszerű számok nem lehetnek.
g) A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:
1. a légi jármű és rendszereinek beható ismerete;
2. a karbantartási, ellenőrzési és rutinfeladatoknak a karbantartási kézikönyv és az egyéb vonatkozó utasítások szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, továbbá a légijármű-típusnak megfelelő feladatok szükség szerinti biztonságos végrehajtásának biztosítása, például hibaelhárítás, javítások, beállítások, cserék, utánfeszítés és működési ellenőrzések, például hajtóműpróba;
3. a légi járműhöz tartozó minden műszaki irat és dokumentáció helyes használata;
4. a speciális/célszerszámok és vizsgálókészülékek helyes használata, a típusra jellemző komponensek és modulok kiépítésének és cseréjének végrehajtása, beleértve bármely, a felépített komponensen történő karbantartási tevékenységet is.
h) A vizsga során az alábbi céloknak kell teljesülniük:
1. Legfeljebb három vizsgakísérlet engedélyezett. A következő három vizsgakísérletre leghamarabb a harmadik sikertelen vizsga után egy évvel kerülhet sor. Az első sikertelen vizsga után 30, a második sikertelen vizsga után 60 nap elteltével kísérelhető meg újabb vizsga.
A kérelmező írásban igazolja a korábbi vizsgadátumok, valamint a vizsga helyszínéül szolgáló karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy illetékes hatóság feltüntetésével a karbantartó személyeket kiképző szervezetnek vagy a vizsgáztatást végző illetékes hatóságnak, hogy a tárgyévet megelőző évben hány vizsgát tett. A karbantartó személyeket kiképző szervezet vagy az illetékes hatóság feladata annak ellenőrzése, hogy a vizsgázó az adott időintervallumban hány vizsgát tett.
2. A típusvizsgát és az előírt gyakorlatot a légijármű-karbantartó engedély típusbejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell teljesíteni.
3. A típusvizsgára egyetlen vizsgáztató jelenléte esetén is sor kerül. A vizsgáztató(k) nem vehet(nek) részt a hallgatók képzésében.
i) A vizsgáztató(k)nak olyan aláírt írásbeli jelentést kell készíteniük, amelyből kiderül, hogy miért volt sikeres vagy sikertelen a vizsga.
6. Munkahelyi képzés
A munkahelyi képzéseket az engedélyt kibocsátó illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.
A képzést az adott légi járművek karbantartására megfelelően jóváhagyott szervezetnél és ezen szervezet irányításával kell lebonyolítani, és a megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell értékelni.
A tanfolyamot és a vizsgát a típusjogosítás bejegyzéséhez szükséges kérelem beadása előtt három éven belül kell megkezdeni és teljesíteni.
a) Cél:
A munkahelyi képzés célja a biztonságos karbantartás végrehajtása során előírt szakértelem és szakmai tapasztalat megszerzése.
b) Tartalom:
A munkahelyi képzés során az illetékes hatóság számára elfogadható feladatokat kell áttekinteni. A légi járművek és rendszerek kategóriában teljesítendő munkahelyi képzési feladatoknak kellően összetettnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az adott feladat teljesítéséhez szükséges műszaki adatokat. Az egyszerűbb feladatokon kívül a légijármű-típusnak megfelelő, egyéb, összetettebb karbantartási feladatokat is be kell építeni a tanmenetbe.
A hallgatóknak alá kell írniuk a teljesített feladatokat, a kijelölt felügyelőnek pedig ellen kell jegyeznie őket. A felsorolt feladatoknak aktuális munkakártyára/munkalapra stb. kell hivatkozniuk.
A teljesített munkahelyi képzés kötelező végső értékelését megfelelő képesítéssel rendelkező kijelölt vizsgáztatónak kell végrehajtania.
A munkahelyi képzési munkalapokon/naplóban a következő adatokat kell feltüntetni:
1. hallgató neve;
2. születési ideje;
3. jóváhagyott karbantartó szervezet;
4. helyszín;
5. a felügyelő(k) és a vizsgáztató neve (beleértve adott esetben az engedélyszámot is);
6. a feladat teljesítésének dátuma;
7. a feladat és a munkakártya/munkarend/műszaki napló stb. leírása;
8. a légi jármű típusa és lajstromozása;
9. igényelt légijármű-minősítés.
Az illetékes hatóság általi ellenőrzés elősegítése érdekében a munkahelyi képzés igazolásának a következőkből kell állnia: i. részletes munkalapok/napló és ii. megfelelési jelentés, amely igazolja, hogy a munkahelyi képzés hogyan tesz eleget az e részben foglalt követelménynek.
IV. függelék
Szükséges szakmai tapasztalat a 66. rész szerinti légijármű-karbantartói engedély kiterjesztéséhez
Az alábbi táblázat azokat a szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeket foglalja össze, amelyek egy már meglévő, 66. rész szerinti engedély új kategóriára vagy alkategóriára történő kiterjesztéséhez szükségesek.
E tapasztalatnak üzemben levő légi jármű karbantartásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatnak kell lennie a kérelem szempontjából releváns alkategóriában.
A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény 50 %-kal csökkenthető, ha a kérelmező elvégezte a 147. rész szerint jóváhagyott, az alkategória szempontjából releváns tanfolyamot.
-ig:-tól: | A1 | A2 | A3 | A4 | B1.1 | B1.2 | B1.3 | B1.4 | B2 | B3 |
A1 | — | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | 2 év | 6 hónap | 2 év | 1 év | 2 év | 6 hónap |
A2 | 6 hónap | — | 6 hónap | 6 hónap | 2 év | 6 hónap | 2 év | 1 év | 2 év | 6 hónap |
A3 | 6 hónap | 6 hónap | — | 6 hónap | 2 év | 1 év | 2 év | 6 hónap | 2 év | 1 év |
A4 | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | — | 2 év | 1 év | 2 év | 6 hónap | 2 év | 1 év |
B1.1 | semmi | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | — | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | 1 év | 6 hónap |
B1.2 | 6 hónap | semmi | 6 hónap | 6 hónap | 2 év | — | 2 év | 6 hónap | 2 év | semmi |
B1.3 | 6 hónap | 6 hónap | semmi | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | — | 6 hónap | 1 év | 6 hónap |
B1.4 | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | semmi | 2 év | 6 hónap | 2 év | — | 2 év | 6 hónap |
B2 | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | 6 hónap | 1 év | 1 év | 1 év | 1 év | — | 1 év |
B3 | 6 hónap | semmi | 6 hónap | 6 hónap | 2 év | 6 hónap | 2 év | 1 év | 2 év | — |
V. függelék
Kérelem-formanyomtatvány - 19. számú EASA-űrlap
1. Ez a függelék a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély iránti kérelem benyújtása céljából alkalmazott űrlap mintáját tartalmazza.
2. A tagállam illetékes hatósága a 19. számú EASA-űrlapot csak abban az esetben módosíthatja, ha olyan kiegészítő információkat kíván rajta feltüntetni, amelyek a kérelem alátámasztásához azért szükségesek, mert a nemzeti követelmények megengedik vagy megkövetelik a III. melléklet (66. rész) alapján kiadott légijármű-karbantartói engedélynek az I. mellékletben (M. rész) és a II. mellékletben (145. rész) előírt követelményen kívüli alkalmazását.
KÉP HIÁNYZIK
KÉP HIÁNYZIK
VI. függelék
Légijármű-karbantartói engedély a III. melléklet (66. rész) szerint - 26. számú EASA-űrlap
1. A következő oldalak a III. melléklet (66. rész) szerinti légijármű-karbantartói engedély mintáját tartalmazzák.
2. Az okmányt a bemutatott szabványos formátumban kell nyomtatni, mérete azonban a számítógépes nyomtatás igényei szerint tetszőlegesen csökkenthető. Csökkentett méret esetében gondosan ügyelni kell arra, hogy az okmányon maradjon elegendő hely a hivatalos bélyegzők számára. Számítógéppel nyomtatott okmány esetében a kitöltetlen rovatok elhagyhatók, de csak azzal a feltétellel, hogy az okmány külső megjelenéséből egyértelműnek kell lennie, hogy a III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyről van szó.
3. Az okmányt vagy angol nyelven, vagy az érintett tagállam hivatalos nyelvén kell kiállítani; ha az okmány kiállítása az érintett tagállam hivatalos nyelvén történik, akkor minden olyan jogosult esetében, aki az adott tagállamon kívül dolgozik, a kölcsönös elismerés és a könnyű megértés érdekében egy második, angol nyelvű változatot is csatolni kell.
4. Minden egyes jogosulthoz egyedi engedélyszámot kell rendelni, amelynek nemzeti azonosítóból és egyedi alfanumerikus jelsorozatból kell állnia.
5. Az okmány oldalainak sorrendje nem kötött, és az egyes rovatokat elválasztó vonalak elhagyhatók; az okmányon az adatokat azonban mindenkor úgy kell elhelyezni, hogy az okmány minden egyes oldaláról könnyen felismerhető legyen, hogy az alábbi engedélyminta melyik oldalának felel meg.
6. Az okmányt elkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmányt azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell kibocsátania.
7. A meglévő légijármű-karbantartói engedély módosítását előkészítheti: i. a tagállam illetékes hatósága; vagy ii. az illetékes hatóság hozzájárulásával a II. melléklet (145. rész) alapján jóváhagyott karbantartó szervezet, amennyiben a karbantartó szervezetre a II. melléklet (145. rész) 145.A.70. pontja értelmében alkalmazandó kézikönyv tartalmaz erre vonatkozó eljárást. Az okmány módosítását azonban minden esetben a tagállami illetékes hatóságnak kell elvégeznie.
8. A légijármű-karbantartói engedélyt a jogosult köteles mindenkor jó állapotban tartani. A jogosult felelős azért, hogy az okmányon arra illetéktelen személyek bejegyzést ne tegyenek.
9. Ha a jogosult a 8. pontban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor az okmány érvénytelenné nyilvánítható, a jogosult megfosztható a tanúsítási jogosultságok birtoklásának jogától, továbbá a jogosulttal szemben a nemzeti jog alapján büntetőeljárás kezdeményezhető.
10. A III. melléklet (66. rész) alapján kibocsátott légijármű-karbantartói engedélyt valamennyi tagállam elismeri, másik tagállamban való munkavállalás esetén az okmányt nem kell újra cserélni.
11. Az okmánynak nem kötelező tartalmaznia a 26. számú EASA-űrlap mellékletét; a melléklet csak olyan nemzeti jogosultságoknak a feltüntetésére vehető igénybe, amelyekre a III. melléklet (66. rész) nem terjed ki.
12. Tájékoztatásul: a tagállam illetékes hatósága által a III. melléklet (66. rész) alapján ténylegesen kibocsátott légijármű-karbantartói engedély oldalainak sorrendje eltérhet, és az okmánynak nem kell feltétlenül tartalmaznia az egyes rovatokat elválasztó vonalakat.
13. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a légijármű-típusra való jogosultságot tartalmazó oldalt mindaddig nem adja ki, amíg légijármű-típusra való jogosultságot első ízben az okmányba be nem kell vezetni. Ha az okmányba több ilyen jogosultságot is be kell vezetni, az illetékes hatóság a szóban forgó oldalból pótlapokat is kibocsáthat.
14. A 13. pontban foglalt követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy minden oldal és pótlap a megadott formátumot kövesse, és az adott oldalra vonatkozóan előírt információkat tartalmazza.
15. Az engedélyben feltüntetett korlátozások a tanúsítási jogosultságokból való kizárást jelentik. Ha az okmányba nem kell korlátozást bevezetni, a »Korlátozások« című oldalon a következő bejegyzést kell tenni: »Nincs korlátozás«.
16. Ha az okmány kiállítása előnyomtatott nyomtatványon történik, akkor a kategóriákra, az alkategóriákra és a típusra való jogosultságra vonatkozó négyzetek közül azokat, amelyek nem tartalmaznak jogosítást, egyértelműen akként meg kell jelölni.
17. A légijármű-karbantartói engedély mintája a III. melléklet (66. rész) szerint
KÉP HIÁNYZIK
KÉP HIÁNYZIK
4. A 2042/2003/EK rendelet IV. melléklete (147. rész) a következőképpen módosul:
(1) a tartalomjegyzék helyébe a következő lép:
(2) az A. szakasz címe a következőre módosul:
"A. SZAKASZ
MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK"
(3) a 147.A.125. pont helyébe a következő lép:
"147.A.125. Nyilvántartások
A szervezetnek a hallgató vizsga és értékelési eredményeit korlátlan ideig meg kell őriznie.";
(4) a 147.A.145. pont az alábbiak szerint módosul:
i. az e) pont helyébe a következő lép:
"e) Vizsgáztatásra csak az a szervezet kaphat jóváhagyást, amely az adott képzésre is rendelkezik jóváhagyással.";
ii. az f) pont helyébe a következő lép:
"f) Az e) ponttól eltérve elméleti alaptanfolyam vagy típustanfolyam megtartására jogosult szervezet olyan esetekben típusvizsgát is lebonyolíthat, ha a vizsgához nem kötelező típusképzést elvégezni.";
(5) az A. szakasz C. alrészének a címe a következőre módosul:
"C. ALRÉSZ
JÓVÁHAGYOTT ALAPTANFOLYAM "
(6) a 147.A.200. pont b) bekezdése helyébe a következő lép:
"b) Az elméleti képzésnek a légijármű-karbantartási engedélykategóriára vagy alkategóriára a III. mellékletben (66. rész) meghatározott tanterv elméleti alapismereteit kell magában foglalnia."
(7) A B. szakasz címe a következőre módosul:
"B. SZAKASZ
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ELJÁRÁSAI "
(8) a 147.B.15. pontot törölni kell.
(9) a 147.B.120. pontnak az a) bekezdése helyébe a következő lép:
"a) Az e mellékletnek (147. rész) való megfelelést 24 hónapnál nem hosszabb időszakon belül minden szervezetnél teljeskörűen felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie legalább egy tanfolyamra és egy, a karbantartó személyeket kiképző szervezet által lebonyolított vizsgára.";
(10) Az I. függelék helyébe a következő lép:
"I. függelék
Az alaptanfolyam időtartama
A teljes alaptanfolyamok minimális hosszának a megállapításához a következő táblázat az irányadó:
Alaptanfolyam | Időtartam (tanórában megadva) | Az elméleti képzés aránya (%-ban) |
A1 | 800 | 30–35 |
A2 | 650 | 30–35 |
A3 | 800 | 30–35 |
A4 | 800 | 30–35 |
B1.1 | 2 400 | 50–60 |
B1.2 | 2 000 | 50–60 |
B1.3 | 2 400 | 50–60 |
B1.4 | 2 400 | 50–60 |
B2 | 2 400 | 50–60 |
B3 | 1 000 | 50–60” |
(11) A II. függelék a következőképpen módosul:
"II. függelék
Karbantartó személyeket kiképző szervezet jóváhagyása a IV. melléklet (147. rész) szerint - 11. számú EASA-űrlap
KÉP HIÁNYZIK
KÉP HIÁNYZIK
(12) A III. függelék helyébe a következő lép:
"III. függelék
Bizonyítvány a IV. melléklet (147. rész) szerint - 148. és 149. számú EASA-űrlap
1. Alapképzés/alapvizsga
Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti alapképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az alapképzésnek, az alapvizsgának, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.
A bizonyítvány az egyes modulzáró vizsgákat a teljesítésük dátuma szerint tartalmazza a III. melléklet (66. rész) I. függelékének megfelelő változatával együtt.
KÉP HIÁNYZIK
2. Típusképzés/típusvizsga
Az alábbiakban bemutatott, 147. rész szerinti típusképzést tanúsító bizonyítványminta alkalmazandó az elméleti képzési résznek, a gyakorlati képzési résznek, illetve akár a kettő kombinációjának a teljesítését igazoló bizonyítványhoz.
A bizonyítványnak tartalmaznia kell azt a légijármű-/hajtómű-kombinációt, amelyre a képzés irányult.
A nem megfelelő hivatkozások törlendők, és a tanfolyam típusa mezőben fel kell tüntetni, hogy csupán az elméleti részeket vagy csak a gyakorlati részeket, vagy az elméleti és a gyakorlati részeket is teljesítették-e.
A bizonyítványnak meg kell határoznia, hogy a tanfolyam teljes (sárkányszerkezetekről, hajtóművekről vagy elektromossági/repülőelektronikai ismeretekről szóló tanfolyam) vagy a jelölt korábbi tapasztalatai alapján más jellegű tanfolyam volt-e (például A340-esről szóló tanfolyam A320-as technikusok számára). Ha a tanfolyam nem teljes tanfolyam, akkor fel kell tüntetni a bizonyítványban, hogy az interfészterületekre kitértek-e.
KÉP HIÁNYZIK
( 1 ) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
( 2 ) HL L 315., 2003.11.28., 1. o.
( 3 ) Az EASA 05/2008. sz. véleménye a tudásszintre és a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények teljesítésének igazolására megszabott határidőről; 04/2009. sz. véleménye az egyszerű konstrukciójú légi járművek karbantartási engedélyéről; valamint 05/2009. sz. véleménye a B1 és B2 kategóriájú légijármű-karbantartói engedély jogosultságairól, a típusjogosításokról és csoportjogosításokról, valamint a típusjogosítási képzésekről.
( 4 ) A 4. pontban a 3.1. e) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.
( 5 ) Az 5. pontban a 3.1. e) és a 3.2 b) pontban szereplő táblázatban található számozott fejezetcímeket kell figyelembe venni.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32011R1149 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32011R1149&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02011R1149-20111117 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02011R1149-20111117&locale=hu