32002R1592[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1592/2002/EK rendelete (2002. július 15.) a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásárólEGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1592/2002/EK RENDELETE

(2002. július 15.)

a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A polgári repülésben mindig biztosítani kell az európai állampolgárok egységes és magas szintű védelmét olyan közös biztonsági szabályok és intézkedések elfogadása révén, amelyek biztosítják, hogy a Közösségben a termékek, a személyek és a szervezetek megfeleljenek az ilyen, valamint a környezet védelme érdekében elfogadott szabályoknak. Ez hozzájárul az áruk, a személyek és a szervezetek szabad mozgásának megkönnyítéséhez a belső piacon.

(2)

Következésképpen a repüléstechnikai termékekre olyan típusalkalmassági vizsgálatnak kell vonatkoznia, amely igazolja, hogy azok megfelelnek a polgári repülésre vonatkozó, szükséges légialkalmassági és környezetvédelmi követelményeknek. Ki kell alakítani e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül azon szükséges követelményeket, amelyek a légi járművek működésére és a repülőszemélyzet engedélyeire, valamint a harmadik országok légi járművei esetében az e rendelet alkalmazására vonatkozó, majd később a polgárirepülés-biztonság egyéb területeire terjednek ki.

(3)

Annak érdekében, hogy választ lehessen adni az utasok repülés közbeni egészségével és jó közérzetével kapcsolatos növekvő aggodalmakra, szükség van olyan légi járművek tervezésére, amelyek jobban védik az utasok biztonságát és egészségét.

(4)

A légi balesetek vizsgálatainak eredményeire sürgősen reagálni kell, különösen, ha azok a légi jármű hibás tervezésével, illetve működési kérdéseivel kapcsolatosak, annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyasztók bizalmát a légi közlekedésben.

(5)

Az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény ("Chicagói Egyezmény"), amelynek minden tagállam szerződő fele, már előír minimumkövetelményeket a polgári repülés biztonságának és a környezet ezzel kapcsolatos védelmének biztosítása érdekében. A végrehajtásuk érdekében elfogadott szükséges közösségi követelményeknek és szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok eleget tegyenek a Chicagói Egyezmény által létrehozott kötelezettségeiknek, beleértve a harmadik országokkal szembenieket is.

(6)

A repüléstechnikai termékeket, alkatrészeket és berendezéseket hitelesíteni kell, miután azokat azon alapvető repüléshez szükséges légialkalmassági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőnek találták, amely követelményeket a Közösség a Chicagói Egyezményben meghatározott szabványoknak megfelelően állapított meg. A Bizottságot fel kell hatalmazni a szükséges végrehajtási szabályok kialakítására.

(7)

Az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos közösségi célkitűzések, valamint a közös szállítási politika célkitűzésének elérése érdekében a tagállamoknak további követelmények vagy értékelések nélkül el kell fogadniuk az e rendeletnek, valamint végrehajtási szabályainak megfelelően hitelesített termékeket, alkatrészeket és berendezéseket, továbbá szervezeteket vagy személyeket.

(8)

Megfelelő rugalmasságról kell gondoskodni olyan különleges helyzetekben, mint a sürgős biztonsági intézkedések, előre nem látott vagy korlátozott működési szükségletek, valamint gondoskodni kell az egyéb eszközökkel történő egyenlő szintű biztonság eléréséről. A tagállamok kivételeket engedhetnek az e rendelet, valamint végrehajtási szabályainak követelményei alól, feltéve hogy a kivételek alkalmazási körét szigorúan korlátozzák, és megfelelő közösségi ellenőrzés vonatkozik rájuk.

(9)

E rendelet célkitűzéseit hatékonyan lehet teljesíteni a harmadik országokkal való együttműködésen keresztül. Ilyen esetben e rendelet rendelkezéseit és végrehajtási szabályait a Közösség és ezen országok között létrejött megállapodásokon keresztül lehet kiigazítani. Ilyen megállapodások hiányában azonban a tagállamoknak meg lehet engedni megfelelő közösségi ellenőrzés mellett, hogy elismerjék a harmadik országok által adott jóváhagyásokat külföldi termékekre, alkatrészekre és berendezésekre, szervezetekre és személyzetre.

(10)

Meg kell állapítani a megfelelő intézkedéseket a különleges biztonsági adatok szükséges védelmének biztosítása érdekében, valamint a nyilvánosság számára a megfelelő információ biztosítására a polgári repülés biztonságáról, valamint az azzal kapcsolatos környezetvédelemről, figyelembe véve a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 4 ), valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

(11)

Jobb intézkedésekre van szükség az e rendeletben érintett összes területen azon célból, hogy a közösségi vagy nemzeti szinten pillanatnyilag végzett bizonyos feladatokat egyetlen, erre szakosodott szakértő szerv végezze el. Ezért a Közösség fennálló intézményi szerkezetében és az erőviszonyok egyensúlyában olyan Európai Repülésbiztonsági Ügynökség felállítására van szükség, amely technikai kérdések tekintetében független, valamint jogi, közigazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezik. E célból szükséges és helyénvaló, hogy ez olyan közösségi szerv legyen, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely az e rendelet által ráruházott végrehajtó hatalmat gyakorolja.

(12)

A Közösség megfelelő támogatása érdekében az ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy fejlessze szakértelmét az e rendeletben érintett összes polgárirepülés-biztonsági és környezetvédelmi kérdéssel kapcsolatban. Támogatnia kell a Bizottságot a szükséges jogszabályok előkészítésében, valamint támogatnia kell a tagállamokat és az ipart azok végrehajtásában. Képesnek kell lennie a típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok kiadására, valamint a szükséges műszaki eredmények létrehozására és a kötelező bizonyítványok kiállítására, valamint támogatnia kell a Bizottságot az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásának megfigyelésében, továbbá meg kell adni számára a feladatai végrehajtásához szükséges felhatalmazást.

(13)

A Bizottságot és a tagállamokat egy igazgatóság képviseli annak érdekében, hogy az ügynökség teendőit hatékonyan tudják ellenőrizni. E tanácsot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel a költségvetés kialakításához, annak végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az ügynökség határozathozatalában áttekinthető munkaeljárások létrehozásához, valamint az ügyvezető igazgató kijelöléséhez. Szintén helyénvaló, hogy az ügynökség számára kutatások elvégzését, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti megfelelő együttműködés megszervezését engedélyezzék. Kívánatos, hogy az ügynökség támogassa a Közösséget és annak tagállamait a nemzetközi kapcsolatok területén, beleértve a szabályok összehangolását, a jóváhagyások és műszaki együttműködések elismerését, valamint hogy az ügynökséget felhatalmazzák megfelelő kapcsolatok kialakítására a harmadik országok repülési hatóságaival és az e rendelet által tárgyalt kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel.

(14)

A közérdek megkívánja az ügynökségtől, hogy a biztonsággal kapcsolatos tevékenységeit kizárólag független szakértelemre alapozza, e rendelet és a Bizottság által annak végrehajtására elfogadott szabályok szigorú alkalmazásával. E célból az ügynökség minden biztonsággal kapcsolatos határozatát az ügyvezető igazgatónak kell meghoznia, akinek nagyfokú rugalmasságot kell biztosítani a tanácsok megszerzésében és az ügynökség belső működésének megszervezésében. Ha azonban az ügynökségnek a nemzeti hatóságok által végrehajtandó általános jellegű szabálytervezeteket kell kidolgoznia, a tagállamokat be kell vonni a határozat kialakításának folyamatába.

(15)

Szükséges annak biztosítása, hogy az ügynökség által meghozott határozatokkal érintett szerződő felek olyan módon részesüljenek a szükséges jogorvoslatban, amely illik a repülés területének különleges jellegéhez. Megfelelő jogorvoslati mechanizmust kell kialakítani, hogy az ügyvezető igazgató határozatait egy különleges fellebbezési tanácsnál megfellebbezhessék, amelynek határozatai ellen viszont a Bírósághoz lehet keresettel fordulni.

(16)

Az ügynökséget teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítására önálló költségvetéssel kell ellátni, amelynek bevétele elsősorban a Közösség hozzájárulásaiból és a rendszer használói által befizetett díjakból ered. A közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni a Közösség hozzájárulása és minden egyéb, az Európai Unió általános költségvetését terhelő támogatást illetően. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell vállalnia.

(17)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni.

(18)

Mivel a javasolt rendelkezések céljait, nevezetesen a polgárirepülés-biztonság és a környezetvédelem területén a közös szabályok meghatározását és egységes alkalmazását a tagállamok nem tudják megfelelő mértékben elérni, valamint e rendelet alkalmazási köre egész Európára kiterjed, ezeket közösségi szinten jobban el lehet érni, ezért a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. A fenti cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lép túl az a célok elérésének érdekében szükséges határokon.

(19)

Az ügynökség helyi irodáinak megalapítása előtt általános szabályok keretében kell tisztázni, hogy milyen előírásokat kell teljesíteni, és az érintett tagállamnak milyen hozzájárulást kell nyújtania.

(20)

Felismerték, hogy a megfelelő páneurópai dimenzió biztosítása érdekében törekedni kell olyan európai országok bevonására, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, hogy egész Európában megkönnyítsék a polgárirepülés-biztonság fejlesztését. Azon európai országokat, amelyek az e rendelet alá tartozó területen a Közösséggel megállapodást kötöttek a Közösségi vívmányok elfogadására és alkalmazására, összefüggésbe kell hozni annak munkájával az ilyen megállapodások keretén belül megállapított feltételekkel összhangban.

(21)

Általános cél, hogy a teeendők és feladatok átruházását a tagállamokról az ügynökségre, beleértve azokat, amelyek az Egyesített Légügyi Hatóságokkal való együttműködésből származnak, hatékonyan hajtsák végre, a biztonság jelenlegi magas szintjeinek csökkentése nélkül, valamint a típusalkalmassági vizsgálati ütemtervekre gyakorolt negatív hatások nélkül. A szükséges átmenet biztosítása érdekében el kell fogadni a megfelelő intézkedéseket.

(22)

E rendelet megfelelő és átfogó keretet hoz létre a repüléstechnikai termékek környezetvédelmi típusalkalmassági vizsgálatára, valamint a polgári repülés területén a közös műszaki követelmények és adminisztratív eljárások meghatározására és végrehajtására. A szubszonikus légi járművek zajkibocsátásának korlátozásáról szóló, 1979. december 20-i 80/51/EGK tanácsi irányelvet ( 6 ), valamint a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) II. mellékletét ezért kellő időben hatályon kívül kell helyezni, a termékeknek, a személyeknek és a szervezeteknek már e jogi aktusokkal összhangban végzett típusalkalmassági vizsgálatának sérelme nélkül.

(23)

E rendeletet majd a Szerződéssel összhangban álló jövőbeni javaslaton alapuló, polgárirepülés-biztonsággal kapcsolatos bármely egyéb területre kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) E rendeletet a következőkre kell alkalmazni:

a) a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések tervezése, előállítása, karbantartása és üzemeltetése, valamint az ilyen termékek, alkatrészek és berendezések tervezésében, előállításában és karbantartásában részt vevő személyzet és szervezetek;

b) a légi jármű üzemeltetésében részt vevő személyzet és szervezetek.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni azon esetben, ha az (1) bekezdésben említett termékek, alkatrészek, berendezések, személyzet és szervezetek katonai, vámügyi, rendőrségi vagy hasonló szolgálatban vesznek részt. A tagállamok vállalják annak biztosítását, hogy az ilyen szolgálatok, amennyire megvalósítható, megfelelően figyelembe vegyék e rendelet célkitűzéseit.

2. cikk

!!! Text missing !!!

(1) E rendelet fő célja a polgárirepülés-biztonság egységesen magas szintjének létrehozása és fenntartása Európában.

(2) Az e rendeletben tárgyalt területeken további célok a következők:

a) a környezetvédelem magas, egységes szintjének biztosítása;

b) az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése;

c) a szabályozási és típusalkalmassági vizsgálati eljárásokban a költséghatékonyság elősegítése, valamint nemzeti és európai szinten az ismétlődések elkerülése;

d) a tagállamok Chicagói Egyezményben meghatározott kötelezettségei teljesítésének támogatása, az Egyezmény előírásainak közös értelmezésére és egységes végrehajtására szolgáló alapok nyújtásával, valamint annak biztosítása révén, hogy az Egyezmény előírásait az e rendeletben és a végrehajtáshoz meghatározott szabályokban megfelelően figyelembe vegyék;

e) a polgárirepülés-biztonság szabványaival és szabályaival kapcsolatos közösségi álláspontok támogatása világszerte azáltal, hogy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megfelelő együttműködést hoznak létre.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célkitűzések elérésének eszközei a következők:

a) minden szükséges aktus előkészítése, elfogadása és egységes alkalmazása;

b) a termékek, a személyzet és a szervezetek részére az e rendelet és a végrehajtási szabályaival összhangban nyújtott bizonyítványok, engedélyek, jóváhagyások vagy egyéb dokumentumok további követelmények nélküli elismerése;

c) egy független Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozása;

d) a nemzeti légügyi hatóságok és az ügynökség által a felelősségük alá tartozó területeken az összes szükséges aktus egységes végrehajtása.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "folyamatos felügyelet": azon elvégzendő feladatok, amelyek azt igazolják, hogy a feltételek, amelyek alapján a bizonyítványt kiállították, folyamatosan teljesülnek az érvényesség időtartamának bármely időpontjában, valamint amelyek igazolják a védintézkedések végrehajtását;

b) "Chicagói Egyezmény": az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény a nemzetközi polgári repülésről és annak mellékletei;

c) "termék": légi jármű, motor vagy propeller;

d) "alkatrészek és berendezések": minden olyan eszköz, berendezés, mechanizmus, alkatrész, készülék, tartozék vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket, amelyet a közlekedő légi járművek üzemeltetéséhez vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni, és amelyet a légi járműre szereltek vagy ahhoz csatlakoztattak. Ez magában foglalja a légi járműváz, a motor vagy a propeller részeit;

e) "típusalkalmassági vizsgálat": a termék, alkatrész vagy berendezés, szervezet vagy személy elismerésének bármilyen formája, amely megfelel az alkalmazandó előírásoknak, beleértve az e rendelet előírásait és végrehajtási szabályait csakúgy, mint az ilyen megfelelést igazoló vonatkozó bizonyítvány kiállítását;

f) "minősített szervezet": olyan szerv, amely típusalkalmassági vizsgálati feladatokat végezhet el az ügynökség ellenőrzésével és felelősségvállalásával;

g) "bizonyítvány": bármilyen jóváhagyás, engedély vagy a típusalkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiállított egyéb dokumentum.

II. FEJEZET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

4. cikk

Alapelvek és alkalmazhatóság

(1) Az olyan légi járműveknek, beleértve a felszerelt termékeket, alkatrészeket és berendezéseket, amelyeket:

a) olyan szervezet tervezett vagy gyártott, amelynek biztonsági felügyeletét az ügynökség vagy egy tagállam biztosítja; vagy

b) egy tagállamban nyilvántartásba vettek; vagy

c) egy harmadik országban nyilvántartásba vettek és olyan üzemeltető használja, amelynek üzemeltetési felügyeletét bármely tagállam biztosítja;

meg kell felelniük e rendeletnek, hacsak azok szabályozó biztonsági felügyeletét nem ruházták át egy harmadik országra, illetve azokat nem közösségi működtető használja.

(2) A II. mellékletben említett légi járműre az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet nem befolyásolja harmadik országok nemzetközi egyezményekben, különösen a Chicagói Egyezményben meghatározott jogait.

5. cikk

Légialkalmasság

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett légi jármű megfelel az I. mellékletben meghatározott, a légialkalmassággal kapcsolatos szükséges követelményeknek.

(2) Egy tagállamban nyilvántartásba vett légi jármű, valamint az arra felszerelt termékek, alkatrészek és berendezések megfelelőségét a következőkkel összhangban kell megállapítani:

a) A termékek típusalkalmassági bizonyítványt kapnak. A típusalkalmassági bizonyítványt és az ugyanazon típusalkalmassági bizonyítványon végzett változtatások bizonyítását, beleértve a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat, azon esetben adják ki, ha a kérelmező bemutatta, hogy a termék megfelel a 15. cikkben meghatározott típusalkalmassági bizonyítvány alapjainak, amelyet annak biztosítására állapítottak meg, hogy az az (1) bekezdésben említett szükséges követelményeknek megfeleljen, valamint ha a termék nem rendelkezik olyan jellemzőkkel vagy tulajdonságokkal, amelyek üzemeltetése biztonságát bizonytalanná teszik. A típusalkalmassági bizonyítvány termékekre vonatkozik, beleértve minden, azokra felszerelt alkatrészt és berendezést.

b) Az alkatrészekre és berendezésekre különleges bizonyítványokat állíthatnak ki, ha kimutatható, hogy azok megfelelnek azon részletes, légialkalmassággal kapcsolatos előírásoknak, amelyeket az (1) bekezdésben említett szükséges követelményeknek való megfelelés biztosítására határoztak meg.

c) Minden egyes légi járművet egyéni légialkalmassági bizonyítvánnyal látnak el, amennyiben kimutatható, hogy az megfelel a típusalkalmassági bizonyítványában jóváhagyott típustervnek, valamint ha a vonatkozó dokumentumok, vizsgálatok és tesztek megmutatják, hogy a légi jármű a biztonságos üzemeltetéshez megfelelő állapotban van. E légialkalmassági bizonyítvány érvényes marad mindaddig, amíg azt fel nem függesztik, vissza nem vonják, vagy meg nem szüntetik, valamint mindaddig, amíg a légi járművet az I. melléklet 1.d. pontjában meghatározott, folyamatos légialkalmassággal kapcsolatos szükséges követelményeknek és a (4) bekezdésben említett végrehajtási szabályoknak megfelelően tartják karban.

d) A termékek, alkatrészek és berendezések tervezéséért, előállításáért és karbantartásáért felelős szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy képesek és rendelkeznek az eszközökkel a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére. Hacsak máshogy nem fogadják el, e képességeket és eszközöket egy szervezeti jóváhagyás kiállításával ismerik el. A jóváhagyott szervezetnek nyújtott kiváltságokat és a jóváhagyás alkalmazási körét a jóváhagyás feltételeiben határozzák meg.

Továbbá:

e) egy termék, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni kibocsátásáért felelős személyzetnek megfelelő bizonyítvánnyal ("személyzeti bizonyítvány") kell rendelkeznie;

f) a karbantartási képzést végző szervezeteknek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó képességét az e) pontban említett bizonyítványok kiállítására vonatkozóan egy jóváhagyás kiállításával ismerhetik el.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve:

a) repülési engedélyt azon esetben állíthatnak ki, ha bizonyították, hogy a légi jármű képes egy alapvető repülés biztonságos teljesítésére. Ezt a megfelelő korlátozásokkal adják ki, különösen a harmadik felek védelme érdekében;

b) a légialkalmasság korlátozott bizonyítványát olyan légi járműre állíthatják ki, amelyre nem állítottak ki a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő típusalkalmassági bizonyítványt. Ez esetben bizonyítani kell, hogy a légi jármű megfelel a különleges légialkalmassági előírásoknak, valamint hogy az (1) bekezdésben említett szükséges követelményektől való eltérések továbbra is biztosítják a céllal kapcsolatos megfelelő biztonságot. Az ilyen korlátozott bizonyítványnak megfelelő légi járműveket és az ilyen légi járművek használatára vonatkozó korlátozásokat a 4. cikkben említett végrehajtási szabályoknak megfelelően kell meghatározni;

c) amennyiben az ugyanolyan típusú, korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járművek száma azt igazolja, kiállíthatnak korlátozott típusalkalmassági bizonyítványt, és meghatározzák a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványra vonatkozó alapokat.

(4) A Bizottság az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban elfogadja az e cikk végrehajtási szabályait, meghatározva különösen a következőket:

a) egy termékre alkalmazandó típusalkalmassági bizonyítvány alapjai létrehozásának, valamint azoknak a kérelmező értesítésére vonatkozó feltételei;

b) az alkatrészekre és berendezésekre alkalmazandó részletes légialkalmassági előírások létrehozásának, valamint azoknak a kérelmező értesítésére vonatkozó feltételei;

c) a korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járműre alkalmazandó légialkalmassági előírások létrehozásának, valamint azoknak a kérelmező értesítésére vonatkozó feltételei;

d) a kötelező információ kiadásának és terjesztésének feltételei, hogy biztosítsák a termékek légialkalmasságának folyamatosságát;

e) a típusalkalmassági bizonyítványoknak, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványoknak, a típusalkalmassági bizonyítványok változtatásai jóváhagyásának, az egyéni légialkalmassági bizonyítványoknak, a korlátozott légialkalmassági bizonyítványoknak, a repülési engedélyek, valamint a termékek, alkatrészek vagy berendezések bizonyítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, beleértve a következőket:

i. e bizonyítványok időtartamára vonatkozó feltételek, valamint amennyiben korlátozott időtartamot határoztak meg, a bizonyítvány megújítására vonatkozó feltételek;

ii. a repülési engedélyek kiadására alkalmazandó korlátozások. E korlátozások különösen a következőket érintik:

- a repülés célja,

- a repülés során használt légtér,

- a repülőszemélyzet képzettsége,

- a repülőszemélyzeten kívül szállított személyek;

iii. a korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi jármű, valamint a vonatkozó korlátozások;

f) a (2) bekezdés d) és f) pontjával összhangban előírt szervezeti jóváhagyások kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon feltételek, amelyek mellett az ilyen jóváhagyásokat nem kell kérelmezni;

g) a (2) bekezdés e) pontjával összhangban előírt személyzeti bizonyítványok kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

h) a bizonyítvány jogosultjainak felelősségei;

i) a szükséges követelményeknek való megfelelés bizonyításának módja azon (1) bekezdésben említett légi járművek vonatkozásában, amelyekre a (2) vagy (3) bekezdés nem vonatkozik.

(5) A (4) bekezdésben említett végrehajtási szabályok meghatározása során a Bizottság különös figyelmet fordít a következőkre:

a) azok a korszerűséget, valamint a légialkalmasság területén a legjobb gyakorlatot tükrözik;

b) figyelembe veszik a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

c) lehetővé teszik az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények meghatározott okaira.

6. cikk

A környezetvédelem alapvető követelményei

(1) A termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a 2005. november 24-i formájában hatályos Chicagói Egyezmény 16. mellékletének I. kötetének 8. módosításában és II. kötetének 5. módosításában foglalt környezetvédelmi előírásoknak, kivéve a 16. melléklet függelékeit.

(2) Az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban e cikk (1) bekezdését módosítani lehet annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a Chicagói Egyezmény és mellékletei azon későbbi módosításaival, amelyek az e rendelet elfogadását követően lépnek hatályba, és amelyeket minden tagállamban alkalmazni kell mindaddig, amíg az ilyen kiigazítások nem szélesítik az e rendelet alkalmazási körét.

(3) Az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban a Bizottság előírja az (1) bekezdés végrehajtásának szabályait, szükség esetén felhasználja az (1) bekezdésben említett függelékek tartalmát.

7. cikk

A légi műveletek és a repülőszemélyzet engedélyezése

Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó területekre vonatkozó alapelvek, alkalmazhatóság és szükséges követelmények tekintetében a Bizottság, amint lehetséges, javaslatokat nyújt be ezekkel kapcsolatban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

8. cikk

Bizonyítványok elismerése

(1) A tagállamok, további műszaki követelmények és műszaki értékelés nélkül elismerik az e rendelettel összhangban kiállított bizonyítványokat. Amennyiben az eredeti elismerés meghatározott céllal vagy célokkal rendelkezik, a későbbi elismerések csak ugyanazon célokra érvényesek.

(2) Az 5. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási szabályok elfogadásáig, valamint az 57. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, azon bizonyítványokat, amelyeket e rendelettel összhangban nem lehet kiállítani, az alkalmazandó nemzeti rendeletek alapján ki lehet állítatni.

9. cikk

Harmadik ország jóváhagyásának elfogadása

(1) E rendelet előírásaitól és annak végrehajtására elfogadott szabályoktól eltérve, a Közösség és a harmadik ország között létrejött elismerési megállapodásnak megfelelően az ügynökség vagy a tagállamban működő légügyi hatóságok bizonyítványokat állíthatnak ki egy harmadik ország légügyi hatóságai által kiadott bizonyítványok alapján.

(2)

a) A Közösség által megkötött megállapodás hiányában egy tagállam vagy az ügynökség kiállíthat bizonyítványokat egy harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványok alapján egy olyan megállapodás alkalmazásával, amelyet az a tagállam kötött a szóban forgó harmadik országgal az e rendelet érintett előírásainak hatálybalépése előtt, és arról értesítette a Bizottságot, valamint a többi tagállamot. Az ügynökség szintén kiállíthat ilyen bizonyítványokat bármelyik tagállam nevében egy olyan megállapodás alkalmazása során, amelyet az egyik tagállam a kérdéses harmadik országgal kötött.

b) Ha a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

- egy tagállam és egy harmadik ország között létrejött megállapodás előírásai nem biztosítják az e rendelet és annak végrehajtási szabályai által meghatározottakkal egyenértékű biztonság szintjét, illetve

- egy ilyen megállapodás megkülönbözeti azon tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek kényszerítő erejű biztonsági okokkal, vagy a megállapodás ellentétes a Közösség harmadik országgal szembeni külpolitikájával,

akkor az 54. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban megkövetelheti az érintett tagállamtól, hogy a Szerződés 307. cikkének megfelelően módosítsa a megállapodást, függessze fel annak alkalmazását, vagy vonja vissza azt.

c) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a megállapodások lehető leggyorsabb visszavonására azt követően, hogy hatályba lép a Közösség és a szóban forgó harmadik ország között létrejött megállapodás, amennyiben e megállapodás az utóbbi megállapodás által tárgyalt területre vonatkozik.

10. cikk

Rugalmassági előírások

(1) E rendelet és a végrehajtására elfogadott szabályok rendelkezései nem akadályoznak egyetlen tagállamot sem abban, hogy az e rendelet előírásai alá tartozó termékkel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos biztonsági problémára haladéktalanul reagáljon.

Ha a biztonsági probléma a következők eredményeképpen jött létre:

a) az e rendelet alkalmazásából származó nem megfelelő szintű biztonság; vagy

b) az e rendeletnek vagy annak végrehajtási szabályainak hiányossága,

a tagállam azonnal értesíti az ügynökséget, a Bizottságot és a többi tagállamot a megtett intézkedésekről és annak okairól.

(2) A Bizottság az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban eldönti, hogy a nem megfelelő biztonsági szint, vagy e rendeletnek vagy annak végrehajtási szabályainak hiányossága indokolja-e az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedések további alkalmazását. Ez esetben szintén megteszi a szükséges lépéseket a vonatkozó szabály módosítására. Amennyiben a tagállam intézkedéseit nem találják indokoltnak, a tagállam visszavonja vagy módosítja a szóban forgó intézkedéseket.

(3) Az e rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott lényeges követelmények alól a tagállamok mentességet adhatnak előre nem látható sürgős üzemeltetési körülmények vagy korlátozott időtartamú üzemeltetési szükségletek esetén, feltéve hogy ez a biztonság szintjére nem káros. Az ügynökséget, a Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell minden ilyen mentességről, amennyiben azok ismétlődnek, vagy ha azokat két hónapnál hosszabb időre adják meg.

(4) Amennyiben az egy tagállam által meghatározott intézkedések kevésbé korlátozóak, mint az alkalmazandó közösségi előírások, a Bizottság megvizsgálja, hogy a mentességek megfelelnek-e az e rendelet általános biztonsági céljainak, vagy a közösségi jog bármely más szabályának. Amennyiben az engedélyezett mentességek nem felelnek meg az e rendelet általános biztonsági céljainak vagy a közösségi jog bármely más szabályának, a Bizottság az 54. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban határoz. Ilyen esetben a tagállam visszavonja a mentességet.

(5) Amennyiben az 5. és 6. cikk végrehajtási szabályainak alkalmazásával megvalósított védelemmel egyenlő szintű védelmet érnek el más eszközökkel, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés nélkül a tagállamok a végrehajtási szabályoktól eltérve megadhatják a jóváhagyást. Ilyen esetekben az érintett tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy szándékában áll az ilyen jóváhagyás megadása, valamint megnevezi az indokokat, hogy miért van szükség az érintett szabálytól való eltérésre, továbbá a megállapított feltételeket annak biztosítására, hogy elérjék az egyenértékű védelmi szintet.

(6) Az (5) bekezdéssel összhangban egy tagállamtól kapott értesítést követő három hónapon belül a Bizottság kezdeményezi az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárást annak eldöntése érdekében, hogy az (5) bekezdéssel összhangban javasolt jóváhagyás megfelel-e az azon bekezdésben előírt feltételeknek, és megadható-e. Ilyen esetben közli határozatát valamennyi tagállammal, amelyek szintén felhatalmazást kapnak az intézkedés alkalmazására. A 8. cikk előírásait a szóban forgó intézkedésre kell alkalmazni. A vonatkozó végrehajtási szabályokat szintén módosítani lehet, hogy tükrözzék az ilyen intézkedéseket, a 43. cikkel összhangban álló átlátható eljárások felhasználásával.

11. cikk

Információs hálózat

(1) A Bizottság, az ügynökség és a nemzeti légügyi hatóságok az e rendelkezéssel és annak végrehajtási szabályaival kapcsolatos, rendelkezésükre álló összes információt megosztják egymással. A polgári repülési balesetek és repülőesemények vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek jogosultak az ilyen információhoz való hozzáférésre.

(2) Az 1049/2001/EK rendeletben megállapított, a nyilvánosság közösségi dokumentumokhoz való hozzáférési jogának sérelme nélkül, az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság elfogadja azon intézkedéseket, amelyek az e cikk (1) bekezdésében említett információnak a Bizottság saját kezdeményezésére az érdekelt felek felé történő terjesztésével kapcsolatosak. Ezen intézkedések, amelyek lehetnek általánosak vagy egyediek, a következő szükségleteken alapulnak:

a) a személyek és szervezetek felvilágosítása a repülésbiztonság fejlesztéséhez szükséges mértékben;

b) az információ terjesztésének a felhasználók céljaira feltétlenül szükséges szintre történő korlátozása, hogy ezen információ megfelelő bizalmasságát biztosítsák.

(3) A nemzeti légügyi hatóságok a nemzeti törvényhozásuknak megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés alkalmazása során általuk kapott információ megfelelő bizalmasságának biztosítása érdekében.

(4) Annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az általános biztonsági szintről, az ügynökség évente biztonsági jelentést ad ki.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉG

I. SZAKASZ

FELADATOK

12. cikk

Az ügynökség létrehozása és teendői

(1) E rendelet végrehajtásának alkalmazásában létrejön az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, a továbbiakban: "ügynökség".

(2) A polgárirepülés-biztonság megfelelő működése és fejlesztése biztosítása érdekében az ügynökség a következők feladatokat teljesíti:

a) elvállalja az 1. cikk (1) bekezdése alá tartozó bármely feladatot és minden kérdésben véleményt alakít ki;

b) támogatja a Bizottságot az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásában. Amennyiben ezek műszaki szabályokat, és különösen a szerkezetre és tervekre, valamint működési szempontokra vonatkozó szabályokat foglalnak magukban, a Bizottság nem változtathatja meg azok tartalmát az ügynökséggel való előzetes egyeztetés nélkül. Az ügynökség szintén biztosítja a Bizottság részére a szükséges műszaki, tudományos és adminisztrációs támogatást feladatai végrehajtásához;

c) meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet vagy egyéb közösségi jogszabály által ráruházott hatáskörön belül;

d) elvégzi a feladatai teljesítéséhez szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat;

e) hatáskörén belül a tagállamok nevében elvégzi a nemzetközi egyezmények, különösen a Chicagói Egyezmény által neki tulajdonított teendőket és feladatokat.

13. cikk

Ügynökségi intézkedések

Adott esetben az ügynökség a következőket teheti:

a) a Bizottságnak címzett véleményeket ad ki;

b) típusalkalmassági előírásokat ad ki, beleértve a légialkalmassági szabályzatokat és a megfelelés elfogadható eszközeit csakúgy, mint az e rendeletnek és annak végrehajtási szabályainak alkalmazására vonatkozó útmutató dokumentumokat;

c) meghozza a 15., 45. és 46. cikk alkalmazásához megfelelő határozatokat.

14. cikk

Vélemények, típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok

(1) Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó alapelvekre, alkalmazhatóságra és alapvető követelményekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában, valamint a végrehajtási szabályok elfogadásában a Bizottság támogatása érdekében az ügynökség kidolgozza azok tervezeteit. E tervezeteket az ügynökség véleményként nyújtja be a Bizottsághoz.

(2) A 43. cikkel és a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban az ügynökség kifejleszti a következőket:

a) a típusalkalmassági előírások, beleértve a légialkalmassági szabályzatokat, valamint a megfelelés elfogadható eszközeit; és

b) az útmutató dokumentum;

amelyeket a típusalkalmassági eljárás során használnak fel.

E dokumentumok korszerűséget tükröznek, valamint az érintett területeken a legjobb gyakorlatokat, és ezeket a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatok, valamint a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével frissítik.

15. cikk

Légialkalmassági és környezetvédelmi bizonyítvány

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett termékeket, alkatrészeket és berendezéseket illetően az ügynökség adott esetben és a Chicagói Egyezményben vagy annak mellékleteiben meghatározott módon, a tagállamok nevében elvégzi a tervező, előállító vagy nyilvántartó állam teendőit és feladatait a tervezési jóváhagyással kapcsolatban. E célból különösen a következőket teszi:

a) létrehozza és bejelenti a típusalkalmassági vizsgálat alapjait minden termékre, amelyhez típusalkalmassági bizonyítványra vagy a típusalkalmassági bizonyítvány változtatására van szükség. Az alkalmassági vizsgálat alapja magában foglalja az alkalmazandó légialkalmassági szabályzatot, az olyan előírásokat, amelyekhez elfogadták az egyenértékű biztonsági szintet és a különleges műszaki leírást, amely akkor szükséges, amikor egy bizonyos termék tervezési jellemzői vagy az üzemeltetési tapasztalat alapján a légialkalmassági szabályzat bármelyik rendelkezése elégtelen vagy nem megfelelő arra, hogy biztosítsa a szükséges követelményeket;

b) létrehozza és bejelenti a különleges légialkalmassági előírásokat minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez korlátozott légialkalmassági bizonyítványt kértek;

c) létrehozza és bejelenti a részletes légialkalmassági előírásokat minden olyan alkatrészre vagy berendezésre vonatkozóan, amelyekhez típusalkalmassági bizonyítványt kértek;

d) létrehozza és bejelenti a megfelelő környezetvédelmi követelményeket minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez a 6. cikkel összhangban környezetvédelmi bizonyítvány szükséges;

e) a termékek, alkatrészek és berendezések típusalkalmasságával kapcsolatos műszaki vizsgálatokat végez el saját maga, vagy a nemzeti légügyi hatóságok vagy a minősített szervezetek révén;

f) kiadja a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványokat vagy az azokkal kapcsolatos változtatásokat;

g) kiadja az alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó bizonyítványokat;

h) kiadja a megfelelő környezetvédelmi bizonyítványokat;

i) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését;

j) biztosítja az általa hitelesített termékekre, alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó folyamatos légialkalmassági feladatokat, beleértve egy biztonsági problémára történő, indokolatlan késedelem nélküli reagálást, valamint az alkalmazandó kötelező információ kiadását és terjesztését.

(2) A szervezetekre való tekintettel az ügynökség a következőket teszi:

a) elvégzi az általa hitelesített szervezetek vizsgálatait és könyvvizsgálását saját maga, vagy a nemzeti légügyi hatóságok, vagy a minősített szervezetek révén;

b) kiadja és megújítja a következők bizonyítványait:

i. tervező szervezetek; vagy

ii. termelő szervezetek, amelyek a tagállamok területén helyezkednek el, ha az érintett tagállam kéri; vagy

iii. termelő és fenntartó szervezetek, amelyek a tagállamok területén kívül helyezkednek el;

c) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja az érintett szervezet bizonyítványát, amennyiben a feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha az érintett szervezet elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését.

16. cikk

A szabályok alkalmazásának ellenőrzése

(1) Az ügynökség elvégzi az 1. cikk (1) bekezdésben tárgyalt területek szabványosítási vizsgálatait annak érdekében, hogy ellenőrizze az e rendeletnek és annak végrehajtási szabályainak a nemzeti légügyi hatóságok általi alkalmazását; valamint jelentést tesz a Bizottságnak.

(2) Az ügynökség műszaki vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy ellenőrizze az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásának hatékonyságát, tekintettel a 2. cikkben meghatározott célokra.

(3) A Bizottság tanácskozik az ügynökséggel, és az véleményt nyilvánít a 10. cikk alkalmazásával kapcsolatban.

(4) Az ügynökségnek az (1), (2) és (3) bekezdésben említett feladatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereire az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadandó követelmények vonatkoznak, figyelembe véve a 43. és 44. cikkben meghatározott elveket.

17. cikk

Kutatás

(1) A közösségi jog sérelme nélkül az ügynökség kutatási tevékenységeket fejleszthet és finanszírozhat mindaddig, amíg az szigorúan az illetékességi területén végzett tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos.

(2) Az ügynökség koordinálja kutatási és fejlesztési tevékenységeit a Bizottság és a tagállamok tevékenységeivel, hogy biztosítsa, a megfelelő politikák és tevékenységek kölcsönösen összeegyeztethetők legyenek.

(3) Az ügynökség által finanszírozott kutatások eredményeit közzé kell tenni, amennyiben az nem minősíti ezeket bizalmasnak.

18. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1) Az ügynökség a vonatkozó közösségi joggal összhangban támogatja a Közösséget és annak tagállamait a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. Különösen támogatja a szabályok összehangolását és a kölcsönös elismerést a szabályok kielégítő alkalmazásának jóváhagyását illetően.

(2) Az ügynökség a Szerződés vonatkozó előírásaival összhangban együttműködhet harmadik országok légügyi hatóságaival, valamint az e rendeletben tárgyalt kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel az e szervekkel létrejött munkaszerződés-formák keretében.

(3) Az ügynökség támogatja a tagállamokat a nemzetközi kötelezettségeik, különösen a Chicagói Egyezmény alá tartózók tiszteletben tartásában.

II. SZAKASZ

BELSŐ SZERKEZET

19. cikk

Jogállás, elhelyezkedés, helyi irodák

(1) Az ügynökség a Közösség szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az ügynökség minden egyes tagállamban az ottani törvények szerint a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy adhat el, és bíróság előtt eljárhat.

(3) Az ügynökség létrehozhatja saját helyi irodáit a hozzájáruló tagállamok területén.

(4) Az ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

20. cikk

Személyzet

(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni az ügynökség személyzetére, az e rendeletnek fellebbezési tanács tagjaira vonatkozó 33. cikke alkalmazásának sérelme nélkül.

(2) A 30. cikk sérelme nélkül, a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a kinevezéssel megbízott hatóságra ruházott hatáskört az ügynökség gyakorolja saját személyzete tekintetében.

(3) Az ügynökség személyzete szigorúan korlátozott számú tisztviselőkből áll, akiket a Bizottság vagy a tagállamok jelölnek vagy küldenek ki a vezetési feladatok ellátására. A fennmaradó személyzet az ügynökség által toborzott, a feladatok elvégzéséhez szükséges egyéb alkalmazottakból áll.

21. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

22. cikk

Felelősség

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségeit azon jog szabályozza, amelyet a szóban forgó szerződésre kell alkalmazni.

(2) Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az ügynökség által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötésnek megfelelően ítélkezzen.

(3) A szerződésen kívüli felelősségek esetében a tagállamok jogában meglévő közös általános elvekkel összhangban az ügynökség jóváteszi a kötelességei végrehajtása során szervezeti egységei vagy alkalmazottai által okozott károkat.

(4) A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos vitákban.

(5) Az alkalmazottak ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

23. cikk

A dokumentumok közzététele

(1) A Szerződés 290. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a Közösség összes hivatalos nyelvén ki kell adni a következő dokumentumokat:

a) a 11. cikk (4) bekezdésében említett biztonsági áttekintés;

b) a 14. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak címzett vélemények;

c) a 24. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett éves általános jelentés, illetve munkaprogram.

(2) Az ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió szerveinek fordítási központja biztosítja.

24. cikk

Az igazgatóság hatásköre

(1) Az ügynökség rendelkezik egy igazgatósággal.

(2) Az igazgatóság a következőket teszi:

a) kijelöli az ügyvezető igazgatót, és, a 30. cikkel összhangban, az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatókat;

b) Az igazgatóság elfogadja az ügynökség tevékenységéről szóló éves beszámolót és legkésőbb június 15-ig megküldi azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállamok részére.

Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt;

c) minden év szeptember 30. előtt, és miután a Bizottság véleményét megkapta, elfogadja az ügynökség következő évre vonatkozó munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a tagállamokhoz; e munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárás és a közösségi törvényhozási program sérelme nélkül elfogadják a repülésbiztonság vonatkozó területein;

d) a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a nemzeti légügyi hatóságok vagy minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölésére vonatkozó iránymutatásokat;

e) meghatározza az ügyvezető igazgató határozathozatali eljárásait a 43. és 44. cikkben említett módon;

f) elvégzi az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatait a 48., 49. és 52. cikknek megfelelően;

g) kijelöli a fellebbezési tanács tagjait, a 32. cikknek megfelelően;

h) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és az ügyvezető igazgatóval egyetértésben az igazgatók felett;

i) véleményt nyilvánít a díjakról és költségekről szóló rendelettel kapcsolatban, az 53. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

j) létrehozza a saját eljárási szabályzatát;

k) határoz az ügynökség nyelvi rendelkezéseiben;

l) megfelelő esetben kiegészíti a 23. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumok jegyzékét;

m) megalapítja az ügynökség szervezeti felépítését és elfogadja az ügynökség személyügyi politikáját.

(3) Az igazgatóság javaslatot adhat az ügyvezető igazgatónak bármilyen, a repülésbiztonság stratégiai fejlődésével szorosan összefüggő kérdésben, beleértve a 17. cikkben meghatározott kutatást is.

(4) Az igazgatóság létrehoz egy tanácsadó szervet az érintett felekből, amellyel a (2) bekezdés c), e), f) és i) pontjában említett területeken a határozathozatal előtt tanácskozik. Az igazgatóság szintén dönthet úgy, hogy tanácskozik a tanácsadó szervvel egyéb, a (2) és (3) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatban. Az igazgatóságot a tanácsadó szerv véleménye nem kötelezi.

25. cikk

Az igazgatóság összetétele

(1) Az igazgatóság minden tagállam egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. Ennek értelmében minden tagállam és a Bizottság egy tagot jelöl az igazgatóságba, valamint egy póttagot, aki a tagot távollétében képviseli. A hivatali idő tartama öt év. E hivatali időt meg lehet újítani.

(2) Adott esetben az európai harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit az 55. cikkben említett rendelkezések határozzák meg.

26. cikk

Az igazgatóság elnöksége

(1) Az igazgatóság tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt feladatai elvégzésében annak akadályoztatása esetén.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik az igazgatósági tagságuk. Egyébként az elnök vagy az elnökhelyettes hivatali idejének tartama három év. E hivatali időket meg lehet újítani.

27. cikk

Ülések

(1) Az igazgatóság üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozáson.

(3) Az igazgatóság évente legalább két rendes ülést tart. Ülést tartanak továbbá az elnök, vagy a tagság legalább egyharmadának kérésére.

(4) Az igazgatóság meghívhat bárkit megfigyelőnek az ülésen való részvételre, akinek a véleménye fontos lehet.

(5) Az igazgatóság tagjait, az eljárási szabályzat előírásainak megfelelően, tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(6) Az igazgatóság titkárságáról az ügynökség gondoskodik.

28. cikk

Szavazás

(1) A 30. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatóság határozatait tagjainak kétharmados többségével hozza meg. Az igazgatóság egy tagjának kérésére a 24. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett határozatot egyhangúlag fogadják el.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz. Egy tag távollétében póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.

(3) Részletesebben az eljárási szabályok határozzák meg a szavazás lefolytatását, különösen az egy tag egy másik tag nevében történő cselekvésének feltételeit, csakúgy, mint adott esetben a határozatképesség feltételeinek követelményeit.

29. cikk

A ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. A Bizottság és az igazgatóság vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató nem kérheti, és nem hajthatja végre bármely kormány vagy egyéb más szerv utasításait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérheti az ügynökség ügyvezető igazgatójától, hogy nyújtson be jelentést feladatai elvégzéséről.

(3) Az ügyvezető igazgató a következő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezik:

a) az ügynökség intézkedéseinek elfogadása a 13. és 15. cikkben meghatározottaknak megfelelően, az e rendelet, annak végrehajtási szabályai és bármely alkalmazandó törvény által meghatározott korlátokon belül;

b) a 45. és 46. cikkben előírt ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos határozathozatal;

c) a nemzeti légügyi hatóságok vagy minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölése az igazgatóság által meghatározott iránymutatásoknak megfelelően;

d) a 18. cikknek megfelelően, harmadik országokkal történő nemzetközi feladatok és műszaki együttműködés elvállalása;

e) az összes szükséges lépés megtétele, beleértve a belső adminisztrációs utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelet előírásaival összhangban biztosítsa az ügynökség működését;

f) minden egyes évben általános jelentés tervezetének elkészítése és annak benyújtása az igazgatósághoz;

g) a 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott, személyzettel kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

h) az ügynökség bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos becslések összeállítása a 48. cikknek megfelelően, valamint a költségvetés végrehajtása a 49. cikknek megfelelően;

i) a hatáskör átruházása az ügynökség személyzetének más tagjaira, akik az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok alá tartoznak;

j) az igazgatóság hozzájárulásával a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban, a tagállami helyi irodák létrehozásával kapcsolatos határozatok meghozatala.

30. cikk

A vezető tisztségviselők kijelölése

(1) Az ügynökség ügyvezető igazgatóját az érdemei, az okiratokkal alátámasztott alkalmassága és a polgári repüléssel kapcsolatos tapasztalata alapján a Bizottság javaslatára az igazgatóság jelöli ki vagy menti fel. Az igazgatóság a határozatát tagjai kétharmados többségével hozza meg.

(2) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több igazgató segítheti. Amennyiben az ügyvezető igazgató távol van vagy gyengélkedik, helyét az egyik igazgató veszi át.

(3) Az ügynökség igazgatóit a polgári repüléssel kapcsolatos szakmai alkalmasságuk alapján az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatóság jelöli ki vagy menti fel.

(4) Az ügyvezető igazgató és az igazgatók hivatali idejének időtartama öt év. E hivatali időt meg lehet újítani.

31. cikk

A fellebbezési tanács hatásköre

(1) Az ügynökségen belül egy vagy több fellebbezési tanács létezik.

(2) A fellebbezési tanács vagy tanácsok felelősek a 35. cikkben említett határozatok elleni fellebbezésekről való határozathozatalban.

(3) A fellebbezési tanácsot vagy tanácsokat szükség szerint hívják össze. A fellebbezési tanácsok számát és a munkamegosztást az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.

32. cikk

A fellebbezési tanács összetétele

(1) Egy fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll.

(2) Az elnöknek és a két tagnak póttagjaik vannak, akik távollétükben képviselik őket.

(3) Az elnököt, a többi tagot és azok póttagjait az igazgatóság jelöli ki a Bizottság által elfogadott, képzett jelentkezők jegyzékéből.

(4) A fellebbezési tanács meghívhat további két tagot a fent említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5) A minden egyes fellebbezési tanács tagjával szemben megkövetelt képzettséget, az egyes tagok hatásköreit a határozatok előkészítési fázisában és a szavazási feltételeket a Bizottság határozza meg az 54. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

33. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjai

(1) A fellebbezési tanácsok tagjainak hivatali ideje, beleértve az elnököt és a helyetteseket, öt év. E hivatali időt meg lehet újítani.

(2) A fellebbezési tanácsok tagjai függetlenek. Határozataik meghozatalában semmilyen utasítás nem köti őket.

(3) A fellebbezési tanácsok tagjai nem végezhetnek más feladatot az ügynökségben. A fellebbezési tanácsok tagjainak feladata lehet részmunkaidős feladat.

(4) A fellebbezési tanácsok tagjait nem lehet megbízásuk folyamán hivatalukból elmozdítani vagy a jegyzékből törölni, hacsak nincs komoly indok az eltávolításukra, és a Bizottság az igazgatóság véleményének kézhezvétele után ilyen határozatot nem hoz.

34. cikk

Kizárás és kifogásolás

(1) A fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt fellebbezési eljárásokban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, vagy ha abban azt megelőzően az eljárás egyik félnek képviselőjeként részt vettek, vagy ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozatban.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt egy fellebbezési tanács tagja úgy gondolja, nem vesz részt valamely fellebbezési eljárásban, a fellebbezési tanácsot ennek megfelelően tájékoztatja.

(3) A fellebbezési tanácsok tagjaival szemben a fellebbezési eljárás bármely résztvevője kifogást emelhet az (1) bekezdésben említett okok alapján, vagy részrehajlás gyanúja esetén. A kifogásnak nem lehet helyt adni, ha a fellebbezési eljárás résztvevője - a kifogás okának tudatában - eljárásbeli cselekményt tett. A tagok nemzetisége nem képezheti kifogás alapját.

(4) A fellebbezési tanács a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott esetekben dönthet arról, hogy az érintett tag részvétele nélkül cselekszik. Az ilyen határozat meghozatala céljából az érintett tagot póttagja helyettesíti a fellebbezési tanácsban.

35. cikk

Fellebbezés tárgyát képező határozatok

(1) Az ügynökség 15., 46. vagy 53. cikknek megfelelően hozott határozatai ellen fellebbezni lehet.

(2) A fenti (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Azonban az ügynökség, ha úgy véli, hogy a körülmények azt lehetővé teszik, felfüggesztheti a megtámadott határozat alkalmazását.

(3) Egy olyan határozat elleni fellebbezést, amely az egyik fél tekintetében nem vet véget az eljárásnak, csak a végső határozat elleni fellebbezéssel kapcsolatban lehet megtenni, hacsak a határozat nem rendelkezik egy külön fellebbezésről.

36. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek

Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezhet egy hozzá címzett határozat, vagy olyan határozat ellen, amely bár határozat formájában más személyt céloz meg, közvetlenül és egyénileg érinti az előbbit. Az eljárás felei a fellebbezési eljárásban is felek lehetnek.

37. cikk

Határidő és a fellebbezés formája

Az ügynökségnél a fellebbezést annak indoklásával együtt írásban iktatják az érintett személynek az intézkedésről történő értesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában az esettől függően azon a napon, amikor az utóbbi erről tudomást szerzett.

38. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1) Amennyiben az ügyvezető igazgató a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak tartja, a határozatot megváltoztatja. E rendelkezés nem alkalmazandó, ha a fellebbező a fellebbezés során egy másik féllel áll szemben.

(2) Amennyiben a határozatot nem változtatják meg, a fellebbezés indokolása kézhezvételét követő egy hónapon belül, az ügynökség haladéktalanul dönt arról, hogy a határozat alkalmazását felfüggesztik a 35. cikk (2) bekezdése második mondatának megfelelően, és átadja a fellebbezést a fellebbezési tanácsnak.

39. cikk

A fellebbezések vizsgálata

(1) Amennyiben a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés megalapozott-e.

(2) A fellebbezés vizsgálata során a fellebbezési tanács gyorsan cselekszik. Amilyen gyakran szükséges, összehívja a feleket a fellebbezési eljáráshoz, hogy azok meghatározott határidőkön belül iktassák észrevételeiket a fellebbezési tanács által kiadott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás egyéb feleinek közléseiről. A fellebbezési eljárások felei jogosultak szóbeli előterjesztés megtételére.

40. cikk

Fellebbezési határozatok

A fellebbezési tanács gyakorolhatja az ügynökség hatáskörébe tartozó bármely tevékenységet, vagy átadhatja az esetet az ügynökség hatáskörrel rendelkező szervének. Ez utóbbit kötelezheti a fellebbezési tanács határozata.

41. cikk

Eljárások a Bíróság előtt

(1) A fellebbezési tanács határozatát érintő fellebbezés a Szerződés 230. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően, a Bíróság elé kerül.

(2) Amennyiben az ügynökség elmulasztja a határozat meghozatalát, a Szerződés 232. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően a határozathozatal elmulasztása a Bíróság előtt kifogásolható.

(3) Az ügynökségnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a Bíróság ítéletének való megfeleléshez.

42. cikk

Közvetlen fellebbezés

Az ügynökség határozataival szemben a tagállamok és a közösségi intézmények a fellebbezést közvetlenül a Bírósághoz is benyújthatják.

III. SZAKASZ

MUNKAMÓDSZEREK

43. cikk

A vélemények, típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok kidolgozásának eljárásai

(1) E rendelet hatálybalépése után az igazgatóság haladéktalanul létrehozza a 13. cikk a) és b) pontjában említett vélemények, típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok kiadásának áttekinthető eljárásait.

Ezen eljárások a következőkből állnak:

a) igénybe veszik a tagállamok légügyi szabályozó hatóságainál rendelkezésre álló szakértelmet;

b) amikor szükséges, bevonják a vonatkozó érdekelt felek megfelelő szakértőit;

c) biztosítják, hogy az ügynökség az időbeosztásnak és egy olyan eljárásnak megfelelően közzétegye a dokumentumokat, és széles körben tanácskozzon az érdekelt felekkel, amely magában foglalja az ügynökség azon kötelezettségét, hogy a tanácskozási folyamatra írásos választ adjon.

(2) Amennyiben az ügynökség dolgozza ki a 14. cikknek megfelelően a tagállamok által alkalmazandó véleményeket, típusalkalmassági előírásokat és útmutatókat, eljárást indít a tagállamokkal való tanácskozásra. E célból létrehozhat egy munkacsoportot, amelybe minden egyes tagállam jogosult képviselőt küldeni.

(3) A 13. cikk a) és b) pontjában említett intézkedéseket és az e cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott eljárásokat az ügynökség hivatalos kiadványában közzéteszik.

(4) Különleges eljárásokat hoznak létre, amelyek az ügynökségnek egy biztonsági problémára való haladéktalan reakcióira, valamint a megfelelő érdekelt feleknek a végrehajtandó intézkedésekről történő tájékoztatására vonatkoznak.

44. cikk

Eljárás a határozathozatal során

(1) Az igazgatóság áttekinthető eljárásokat hoz létre az egyéni határozatok meghozatalára a 13. cikk c) pontjának megfelelően.

Ezen eljárások a következőket teszik:

a) biztosítják, hogy meghallgassák azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, valamint minden egyéb, közvetlenül vagy egyénileg érintett felet;

b) gondoskodnak egy határozat természetes és jogi személyeknek történő bejelentéséről és annak közzétételéről;

c) az e rendeletnek megfelelően az érintett személy részére rendelkezésre álló jogorvoslatokról tájékoztatják azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, és az eljárás egyéb feleit;

d) biztosítják, hogy a határozat indokolt legyen.

(2) Az igazgatóság szintén létrehoz az olyan feltételek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amelyek alapján a határozatokat bejelentik, miközben figyelembe veszik a fellebbezési eljárást.

(3) Különleges eljárásokat hoznak létre, amelyek az ügynökségnek egy biztonsági problémára való haladéktalan reakcióira, valamint a megfelelő érdekelt feleknek a végrehajtandó intézkedésekről történő tájékoztatására vonatkoznak.

45. cikk

Tagállami vizsgálatok

(1) A Szerződés által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör sérelme nélkül, az ügynökség támogatja a Bizottságot az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásának ellenőrzésében azáltal, hogy a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a tagállamok illetékes hatóságainak szabványosítási vizsgálatait vezeti. Ezért felhatalmazzák az e rendeletben felhatalmazott tisztviselőket és a nemzeti hatóságokat az érintett tagállam jogi előírásainak megfelelően a következőkre:

a) e rendelettel összhangban a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és a repülésbiztonsági szintekkel kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) bármilyen vonatkozó helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe történő belépés.

(2) Az ügynökség e vizsgálatok céljából felhatalmazott tisztségviselői gyakorolják hatáskörüket az írásbeli engedélyek kiállításában, meghatározva a témát, a vizsgálat célját és a kezdés időpontját. A vizsgálat kezdete előtt az ügynökség időben tájékoztatja az érintett tagállamot a vizsgálatról és a felhatalmazott tisztviselők személyéről.

(3) Az érintett tagállam aláveti magát az ilyen vizsgálatoknak, és gondoskodik arról, hogy az érintett szervek vagy személyek is alávessék magukat a vizsgálatoknak.

(4) Amennyiben az e cikk feltételeinek megfelelő vizsgálat egy vállalkozás vagy vállalkozások egyesületének vizsgálatát foglalja magában, a 46. cikk előírásait kell alkalmazni. Amennyiben egy vállalkozás ellenzi az ilyen vizsgálatot, az érintett tagállam megadja az ügynökség által felhatalmazott tisztviselőknek a vizsgálat elvégzéséhez szükséges segítséget.

(5) Az e cikk alkalmazása során összeállított jelentéseket azon tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) bocsátják rendelkezésre, ahol a vizsgálatot elvégezték.

46. cikk

Vállalkozások vizsgálata

(1) A 15. cikk alkalmazása érdekében az ügynökség maga elvégezheti a vállalkozások összes szükséges vizsgálatát, vagy arra kijelölhet nemzeti légügyi hatóságokat vagy minősített szervezeteket. A vizsgálatokat azon tagállam jogi előírásainak megfelelően kell elvégezni, amelyben a vizsgálatot végrehajtják. E célból az e rendelet által felhatalmazott személyeket felhatalmazzák a következőkre:

a) a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és az ügynökség feladatainak végrehajtásával kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) a vállalkozások bármilyen vonatkozó helyiségébe, területére vagy szállítóeszközébe történő belépés.

(2) Az e vizsgálatok céljából felhatalmazott személyek gyakorolják hatáskörüket az írásbeli engedélyek kiállításában, meghatározva a témát és a vizsgálat célját.

(3) A vizsgálat kezdete előtt az ügynökség időben tájékoztatja az érintett tagállamot, amelynek a területén a vizsgálatot végzik, a vizsgálatról és a felhatalmazott tisztviselők személyéről. Az érintett tagállam tisztviselői az ügynökség kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik végrehajtásában.

47. cikk

Átláthatóság és közlemények

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 8 ) az ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére közleményt adhat ki. Különösen biztosítja, hogy a munkájával kapcsolatosan a 43. cikk (3) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető felvilágosítást kapjon.

(3) Az igazgatóság a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1592/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. július 22-i 1643/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) hatálybalépését követő hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(4) Bármilyen természetes vagy jogi személy jogosult írásban az ügynökséghez fordulni a Szerződés 314. cikkében említett bármelyik nyelven. Joga van ugyanazon a nyelven választ kapni.

(5) Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panaszt lehet benyújtani, illetve az Európai Bíróság előtt jogorvoslatnak lehet helye, az EK-Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

IV. SZAKASZ

PÉNZÜGYI KÖVETELMÉNYEK

48. cikk

Költségvetés

(1) Az ügynökség bevételei a következőkből állnak:

a) a Közösség és bármely más olyan európai harmadik ország hozzájárulása, amellyel a Közösség az 55. cikkben említett megállapodásokat aláírta;

b) az ügynökség által kiállított bizonyítványok kérelmezői és tulajdonosai által fizetett díjak; és

c) az ügynökség által biztosított kiadványok, képzések és egyéb szolgáltatások költségei.

(2) Az ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztrációs, infrastrukturális és működési kiadásokat.

(3) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4) Az előirányzott bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési tervezet alapján az igazgatóság minden évben elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást.

(5) Az ideiglenes létszámtervet és az ideiglenes munkaprogramot is tartalmazó előirányzatot az igazgatóság legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság és azon államok részére, amelyekkel a Közösség az 55. cikkel összhangban megállapodásokat kötött.

(6) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(7) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létesítési terv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(8) A költségvetési hatóság hagyja jóvá az ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

Az ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(9) A költségvetést az igazgatóság fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Azt adott esetben megfelelően kiigazítják.

(10) Az igazgatóság a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte vélemény kifejtésére vonatkozó szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatósághoz eljuttatnia.

49. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(4) Az ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére - az általános költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően - elkészíti az ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatósághoz.

(5) Az igazgatóság véleményt nyilvánít az ügynökség végleges elszámolásáról.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatóság véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatóságnak is megküldi.

(9) Az általános költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év április 30. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

50. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalások, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) előírásait kell alkalmazni minden korlátozás nélkül.

(2) Az ügynökség csatlakozik az 1999. május 25-i, az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott belső vizsgálatokról szóló intézményközi megállapodáshoz ( 11 ), és késedelem nélkül kiadja az ügynökség összes alkalmazottjára alkalmazandó megfelelő előírásokat.

(3) A finanszírozással kapcsolatos határozatok és a végrehajtási megállapodások, valamint az azokból eredő eszközöknek konkrétan elő kell írniuk, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az ügynökség finanszírozásából részesülőknél, valamint az annak szétosztásáért felelős ügynököknél.

51. cikk

Értékelés

(1) Az ügynökség felállásától számított három éven belül, majd ezt követően minden ötödik évben az igazgatóság megbízást ad e rendelet végrehajtásának független külső értékelésére.

(2) Az értékelés megvizsgálja, milyen hatékonysággal végzi feladatát az ügynökség. Szintén felméri az e rendelet, az ügynökség és annak munkagyakorlatának hatását a polgárirepülés-biztonság magas szintjének létrehozása terén. Az értékelés figyelembe veszi az érdekeltek szempontjait mind európai, mind nemzeti szinten.

(3) Az igazgatóság megkapja az értékelés eredményeit, és javaslatokat tesz az e rendeletre, az ügynökségre és annak munkagyakorlatára vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a Bizottság részére, amely azokat továbbíthatja saját véleményével és a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Adott esetben csatolni kell egy cselekvési tervet időbeosztással együtt. Az értékelés eredményeit és javaslatait közzéteszik.

52. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 12 ), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

53. cikk

Díjakra és költségekre vonatkozó szabályzat

(1) A Bizottság, az 54. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban eljárva és az igazgatósággal folytatott konzultációt követően, elfogadja a díjakra és költségekre vonatkozó szabályzatot.

(2) A díjakra és költségekre vonatkozó szabályzat az olyan ügyekre, amelyekre a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelő díjak és költségek esedékesek, meghatározza a díjak és költségek összegét és azok kifizetésének módját.

(3) A díjakat és költségeket a következőkre kell behajtani:

a) bizonyítványok kiállítása és megújítása, illetve a kapcsolódó folyamatos felügyeleti tevékenységek;

b) a szolgáltatások biztosítása; ezek tükrözik minden egyes intézkedés tényleges költségét;

c) a fellebbezések feldolgozása.

Minden díjat és költséget euróban kell kifejezni és kifizetni.

(4) A díjak és költségek összegét olyan szinten kell rögzíteni, amely biztosítja, hogy a bevétel elvileg elegendő az elvégzett szolgáltatások teljes költségeinek fedezésére.

Az e rendelet hatálybalépésétől számított negyedik év december 31-én véget érő átmenti időszakra fedezheti a 48. cikk (1) bekezdésében említett hozzájárulás az ügynökség kezdeti működési fázisával kapcsolatos kiadásokat. Az 54. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, ha szükséges, ezen időszakot legfeljebb egy évvel meg lehet hosszabbítani.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseit is figyelembe véve.

(3) Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseit is figyelembe véve.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott időszak egy hónap.

(4) Amennyiben e bekezdésre hivatkoznak, az 1999/468/EK határozat 6. cikkét kell alkalmazni.

A határozata elfogadása előtt a Bizottság tanácskozik az e cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

Az 1999/468/EK határozat 6. cikke b) pontjában meghatározott időszak három hónap.

Amennyiben egy tagállam egy Bizottsági határozatot átad a Tanácsnak, a Tanács, minősített többséggel eljárva, három hónapon belül eltérő határozatot hozhat.

(5) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

55. cikk

Európai harmadik országok részvétele

Az ügynökség nyitott olyan európai harmadik országok részvételére, amelyek a Chicagói Egyezmény szerződő felei, és amelyek olyan megállapodásokat kötöttek az Európai Közösséggel, amelyek révén a közösségi jogot elfogadták és alkalmazzák az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alá tartozó területeken.

E megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően megállapodásokat kell kidolgozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvételének jellegét és terjedelmét, valamint részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó előírásokat.

56. cikk

Az ügynökség működésének megkezdése

(1) 2003. szeptember 28-ától kezdődően az ügynökség vállalja a 15. cikknek megfelelően rá háruló típusalkalmassági vizsgálati feladatokat. Ezen időpontig a tagállamok folytatják az alkalmazandó törvények és rendelkezések végrehajtását.

(2) További átmeneti, az (1) bekezdésben említett időponttól számított 42 hónapos időszak alatt a tagállamok folytathatják a bizonyítványok és jóváhagyások kiadását az 5., 6., 9. és 15. cikk rendelkezéseitől eltérve, a Bizottság által az alkalmazásukra elfogadott végrehajtási szabályokban meghatározott feltételek szerint. Ha ezen összefüggésben a tagállamok harmadik országok által kiadott bizonyítványok alapján adnak ki bizonyítványokat, a Bizottság végrehajtási szabályai megfelelően figyelembe veszik a 9. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított elveket.

(3) A 43. cikk előírásaitól eltérve, a 7. cikkel összhangban álló szükséges követelmények elfogadásáig az ügynökség megfelelő feladatainak elvégzése olyan munkafolyamatok szerint történik, amelyekről az Egyesített Légügyi Hatóságokkal megállapodás született.

57. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 80/51/EGK irányelv és a 3922/91/EGK rendelet II. melléklete 2003. szeptember 28-tól kezdődően hatályát veszti.

(2) A 8. cikk előírásait az olyan termékekre, alkatrészekre és berendezésekre, szervezetekre és személyekre kell alkalmazni, amelyeket az e cikk (1) bekezdésében említett előírásoknak megfelelően alkalmasnak találtak.

58. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Az 5. és 6. cikket a végrehajtási szabályokban meghatározott időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett, légialkalmassággal kapcsolatos szükséges követelmények

1. A termékek integritása: a termékek integritását a légi jármű élettartamára minden előre látható repülési feltétel tekintetében biztosítani kell. Az összes követelménynek való megfelelést értékeléssel vagy elemzéssel kell bizonyítani, szükséges esetben vizsgálatokkal kell alátámasztani.

1.a. Szerkezetek és anyagok: a szerkezet integritását a légi jármű működési tartományán és a szükséges mértékben azon túl biztosítani kell, beleértve a hajtóműrendszert, és azt fenn kell tartani a légi jármű élettartama alatt.

1.a.1.

A légi jármű minden alkatrészének, amely meghibásodása csökkentheti a szerkezeti integritást, meg kell felelnie a következő feltételeknek, ártalmas torzulások vagy meghibásodások nélkül. Ez magában foglalja az összes jelentős tömegű elemet és azok rögzítő eszközeit.

1.a.1.a. A terhelések valamennyi kombinációját figyelembe kell venni, ami a légi jármű súlyában, súlypontjában, működési tartományában és élettartamában, illetve a szükséges mértékben azon túl valószínűleg megjelenhet. Ez magában foglalja a széllökések, manőverek, a nyomás alá helyezés, a mozgatható felületek, az irányító- és meghajtórendszerek révén létrejövő terheléseket mind repülés közben, mind a földön állva.

1.a.1.b. Figyelembe kell venni a szárazföldön vagy vízen végzett kényszerleszállások során kialakuló terheléseket és valószínű meghibásodásokat.

1.a.1.c. A dinamikus hatásokat e terhelések szerkezeti reakciójával kell ellensúlyozni.

1.a.2.

A légi járműnek mindenféle aeroelasztikus instabilitástól és túlzott vibrációtól mentesnek kell lennie.

1.a.3.

A légi jármű gyártási eljárásainak és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti tulajdonságokhoz kell vezetniük. Az üzemeltetési környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.a.4.

A ciklikus terhelés, a környezeti degradáció, a véletlenszerű és diszkrét forrású károk nem csökkenthetik a szerkezeti integritást egy elfogadható maradék szilárdsági szint alá. E tekintetben a folyamatos légialkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b.

Meghajtás: a meghajtórendszer (azaz a hajtómű és adott esetben a légcsavar) integritását bizonyítani kell a meghajtórendszer egész működési tartományában, illetve a szükséges mértékben azon túl, és karban kell tartani a meghajtórendszer élettartama alatt.

1.b.1. A meghajtórendszernek, figyelembe véve a környezeti hatásokat és feltételeket, a meghatározott korlátokon belül biztosítania kell a szükséges tolóerőt vagy energiát minden szükséges repülési feltétel mellett.

1.b.2. A meghajtórendszer gyártási folyamatának és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti viselkedéshez kell vezetniük. Az üzemeltetési környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.b.3. A ciklikus terhelés, a környezeti és működési degradáció és a később abból eredő, lehetséges alkatrész-meghibásodások nem csökkenthetik a meghajtórendszer integritását az elfogadható szintek alá. E tekintetben a folyamatos légialkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b.4. A meghajtórendszer és a légi jármű közötti biztonságos és helyes illesztésre vonatkozó összes szükséges utasítást, információt és követelményt közzé kell tenni.

1.c. Rendszerek és felszerelések

1.c.1. A légi jármű nem rendelkezhet olyan tervezési jellemzőkkel vagy részletekkel, amelyek a tapasztalatok alapján veszélyesek.

1.c.2. A légi járműnek, beleértve azon rendszereket, felszereléseket és berendezéseket, amelyek szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzemeltetési szabályokhoz, bármilyen előre látható működési körülmények között a tervezettnek megfelelően kell működnie a légi jármű működési tartományán belül, és a szükséges mértékben azon túl, számításba véve a rendszer, felszerelések vagy berendezések működési környezetét. Egyéb rendszerek, felszerelések és berendezések, amelyek nem szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzemeltetési szabályokhoz, akár megfelelően, akár nem megfelelően működnek, nem csökkenthetik a biztonságot, és nem befolyásolhatják kártékonyan semmilyen más rendszer, felszerelés vagy berendezés helyes működését. A rendszereknek, felszereléseknek és berendezéseknek kivételes képességek vagy erő szükségessége nélkül üzemeltethetőnek kell lenniük.

1.c.3. A légi jármű rendszereit, felszereléseit és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, külön és egymáshoz képest tekintve, úgy kell tervezni, hogy semmiféle végzetes meghibásodást ne eredményezhessen egyetlen olyan meghibásodás, amely rendkívül valószínűtlennek mutatkozik, illetve fordított kapcsolatnak kell léteznie a meghibásodási feltételek valószínűsége és a légi járműre vagy annak utasaira tett hatásának súlyossága között. Tekintettel a fenti egyedi meghibásodási követelményre, elfogadott, hogy megfelelően figyelembe kell venni a légi jármű méretét és szélességét, valamint, hogy ez megakadályozhatja az egyedi meghibásodás feltételeinek való megfelelést a helikopterek vagy kisrepülőgépek néhány alkatrészében és néhány rendszerében.

1.c.4. A személyzetet vagy adott esetben a karbantartó személyzetet tiszta, következetes és egyértelmű módon el kell látni azon információval, amely a repülés biztonságos végrehajtásához szükséges, valamint amely a nem biztonságos körülményekre vonatkozik. A rendszereket, felszereléseket és irányítóberendezéseket, beleértve a jeleket és bejelentéseket, úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a vészhelyzetek létrehozásához hozzájáruló hibákat a minimális szintre csökkentsék.

1.c.5. A tervezésnél óvintézkedéseket kell tenni, hogy a légi járműn belül és kívül egyaránt minimálisra csökkentsék a légi járműre és az utasokra meglehetősen valószínű veszélyek szintjét, beleértve azon veszély elleni védelmet, amely a légi jármű bármely berendezésének jelentős meghibásodásából vagy töréséből ered.

1.d. A légialkalmasság folyamatossága

1.d.1. A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó utasításokat meg kell határozni annak biztosítása érdekében, hogy a légi jármű élettartama alatt fenntartsák a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának légialkalmassági szabványát.

1.d.2. Amennyire ez a légialkalmasság folyamatosságához szükséges, eszközöket kell biztosítani, hogy lehetséges legyen az alkatrészek és berendezések vizsgálata, beállítása, síkosítása, eltávolítása vagy kicserélése.

1.d.3. A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak olyan kézikönyv formáját kell ölteniük, amely megfelel a szolgáltatott adatok mennyiségének. A kézikönyvnek, olyan formában, amely biztosítja a praktikus elrendezést, foglalkoznia kell a karbantartási és javítási útmutatásokkal, a javítással kapcsolatos információval, a hibaelhárítással és a vizsgálati eljárásokkal.

1.d.4. A folyamatos légialkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak tartalmazniuk kell a légialkalmassági korlátozásokat, amelyek mutatják a kötelező cserék idejét, a vizsgálati időközöket és a vonatkozó vizsgálati eljárásokat.

2.

2.a.

Bizonyítani kell, hogy a termék működése alatt intézkedtek a következőkkel kapcsolatban a fedélzeten vagy a földön tartózkodók biztonsága kielégítő szintjének biztosítása érdekében:

2.a.1. Meg kell határozni az olyan üzemeltetési fajtákat, amelyekre a légi jármű jóváhagyást kapott, továbbá szintén meg kell határozni a biztonságos üzemeltetéshez szükséges korlátozásokat és információt, beleértve a környezetvédelmi korlátozásokat és teljesítményeket is.

2.a.2. A légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie minden előre látható üzemelési körülmény esetén, beleértve egy vagy adott esetben több meghajtórendszer hibáját követő esetet is. Nagy figyelmet kell fordítani a pilóta erejére, a repülőfedélzet környezetére, a pilóta munkaterhelésére és az egyéb emberi tényezőkre, valamint a repülési fázisra és annak hosszára.

2.a.3. Az egyik repülési fázisból egy másikba való zavartalan átmenetet anélkül kell lehetővé tenni, hogy ahhoz kivételes pilótaképességekre, éberségre, erőre vagy munkaterhelésre lenne szükség bármilyen valószínű működési körülmény között.

2.a.4. A légi jármű stabilitásának olyannak kell lennie, hogy az biztosítsa, a pilóta igénybevétele ne legyen túlságosan nagy, figyelembe véve a repülési fázist és annak időtartamát.

2.a.5. Meg kell határozni a normális körülmények közötti üzemelésre, a meghibásodásra és a vészhelyzetre vonatkozó eljárásokat.

2.a.6. Típusnak megfelelően gondoskodni kell a figyelmeztetésekről, vagy egyéb olyan elrettentő eszközökről, amelyek szándéka a normális repülési kerettől történő nagy mértékű eltérés megakadályozása.

2.a.7. A légi jármű és a rendszere jellemzőinek lehetővé kell tenniük a repülési kerettől való esetleges nagy eltérésektől a biztonságos visszatérést.

2.b.

A személyzet tagjai rendelkezésére kell bocsátani a működési korlátozásokat és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges egyéb információt.

2.c.

A termékek működését meg kell védeni az olyan veszélyektől, amelyek a kedvezőtlen külső és belső körülményekből adódnak, beleértve a környezeti körülményeket is.

2.c.1. Nem biztonságos körülmények különösen nem fordulhatnak elő az olyan jelenségeknek való kitettség okán, mint amilyen például a kedvezőtlen időjárás, a villámlás, a madárral történő ütközés, a nagy frekvenciájú sugárzás, az ózon stb., amelyek megjelenése várható a termék üzemeltetése folyamán.

2.c.2. Az utasfülkéknek megfelelő utazási körülményeket kell biztosítaniuk az utasok számára, valamint megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a várható veszélyekkel szemben, amelyek repülési műveletek közben felmerülnek fel, vagy amelyek vészhelyzeteket eredményeznek, beleértve a tüzet, a füstöt, a mérgező gázokat és a gyors légnyomáscsökkenést. Előkészületeket kell tenni arra, hogy az utasok minden ésszerű lehetőséget megkapjanak a komoly sérülések elkerülésére, valamint a légi jármű gyors kiürítésére, és a szárazföldre vagy vízre történő kényszerleszállás esetén a sebességcsökkenés hatásaitól való védelemre. Gondoskodni kell az érthető és egyértelmű jelzésekről vagy bejelentésekről, hogy adott esetben az utasokat megfelelő, biztonságos viselkedésre utasítsák, valamint gondoskodni kell a biztonsági felszerelések elhelyezkedéséről és helyes használatáról. Az előírt biztonsági felszereléseknek azonnal elérhetőnek kell lenniük.

2.c.3. A személyzeti fülkéket úgy kell elrendezni, hogy megkönnyítsék a repülési műveleteket, beleértve az olyan eszközöket, amelyek biztosítják a helyzeti tudatosságot, és bármilyen várható helyzet vagy vészhelyzet kezelését. A személyzeti fülkék környezetének nem szabad kockáztatnia a személyzet képességeit a feladatok elvégzésében, és azokat úgy kell elrendezni, hogy üzemeltetés közben elkerüljék a zavaró hatásokat, valamint az irányító eszközök helytelen használatát.

3. Szervezetek

3.a.

A szervezetek jóváhagyását akkor kell kiadni, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.a.1. a szervezeteknek rendelkezniük kell a munka alkalmazási köréhez szükséges összes eszközzel. Ez azt jelenti, hogy a következőkből állnak, de nincsenek ezekre korlátozva: berendezések, személyzet, felszerelések, szerszámok és anyagok, feladatok dokumentációi, felelősségek és eljárások, a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és feljegyzések;

3.a.2. a szervezetnek igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa a légialkalmasság e szükséges követelményeinek való megfelelést, és megcélozza e rendszer folyamatos fejlesztését;

3.a.3. a szervezetnek adott esetben megállapodást kell kötnie az egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa a légialkalmasság szükséges követelményeinek való megfelelést;

3.a.4. a szervezetnek létre kell hoznia egy rendszert az események jelentésére és/vagy kezelésére, amelyet a 3.a.2. pontban említett igazgatási rendszernél és a 3.a.3. pontban említett megállapodásoknál kell használniuk annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a termékek biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz.

3.b.

A karbantartási képzéssel foglalkozó szervezetek esetében a 3.a.3. és 3.a.4. pont feltételeit nem kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

A 4. cikk (2) bekezdésben említett légi jármű

A 4. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni az olyan légi járművekre, amelyekre e rendelet és annak végrehajtási szabályai alapján nem adtak ki típusalkalmassági bizonyítványt vagy légialkalmassági bizonyítványt, és amelyek a következő kategóriák egyikébe tartoznak:

a) egyértelmű történelmi jelentőségű légi jármű, amelyhez a következők kapcsolódnak:

i. részvétel egy nevezetes történelmi eseményben; vagy

ii. a repüléstörténet fejlődésének egy jelentős lépése; vagy

iii. egy tagállam fegyveres erőiben fontos szerep betöltése;

és amely a következő feltételek közül egynek vagy többnek megfelel:

i. az eredeti terve több mint 40 éves;

ii. a gyártását legalább 25 évvel ezelőtt befejezték;

iii. a tagállamokban kevesebb mint 50 ugyanilyen alapterv szerint készült légi járművet tartanak nyilván;

b) kutatásra, kísérleti vagy tudományos célból tervezett vagy módosított légi jármű, amelyet valószínűleg nagyon kis számban gyártanak;

c) légi jármű, amelynek legalább 51 %-át egy amatőr vagy amatőrök egy nonprofit szervezete építette saját céljára, kereskedelmi célok nélkül;

d) olyan légi jármű, amelynek eredeti terveit csak katonai célokra szánták;

e) legfeljebb két üléssel rendelkező repülőgépek, amelyeknél az átesési sebesség vagy a minimális állandósult repülősebesség landolásnál nem haladja meg a 35 csomós levegőhöz viszonyított sebességet (CAS), és a maximális felszállótömege (MTOM) nem több, mint a következő:

i. 300 kg szárazföldi, együléses légi jármű esetében; vagy

ii. 450 kg szárazföldi, kétüléses légi jármű esetében; vagy

iii. 330 kg kétéltű vagy úszótestes, együléses légi jármű esetében; vagy

iv. 495 kg kétéltű vagy úszótestes, kétüléses légi jármű esetében, feltéve hogy amennyiben úszótestes és szárazföldi légi járműként is üzemel, adott esetben mindkét MTOM-határ alá tartozik;

f) az együléses, 80 kg-nál kevesebb vagy a kétüléses, 100 kg-nál kevesebb szerkezeti tömegű vitorlázó repülők, beleértve a lábbal indítottakat is;

g) pilóta nélküli légi járművek 150 kg-nál kevesebb üzemelési tömeggel;

h) minden egyéb légi jármű, amelynek teljes tömege pilóta nélkül 70 kg-nál kevesebb.

( 1 ) HL C 154. E, 2001.5.29., 1. o.

( 2 ) HL C 221., 2001.8.7., 38. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2001. szeptember 5-i véleménye (HL C 72. E, 2002.3.21., 146. o.), a Tanács 2001. december 19-i közös álláspontja (HL C 58. E, 2002.3.5., 44. o.) és az Európai Parlament 2002. április 9-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2002. június 18-i határozata.

( 4 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 6 ) HL L 18., 1980.1.24., 26. o. A legutóbb a 83/206/EGK irányelvvel (HL L 117., 1983.5.4., 15. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 373., 1991.12.31., 4. o. A legutóbb a 2871/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2000.12.29., 47. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 9 ) HL L 245., 2003.9.29., 7. o.

( 10 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 11 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 12 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.; helyesbítés: HL L 2., 2003.7.1., 39. o.