32008R0216[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete ( 2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 216/2008/EK RENDELETE

(2008. február 20.)

a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

(1)

A polgári repülésben mindig biztosítani kell az európai állampolgárok egységes és magas szintű védelmét olyan közös biztonsági szabályok és intézkedések elfogadása révén, amelyek biztosítják, hogy a Közösségben a termékek, a személyek és a szervezetek megfeleljenek az ilyen, valamint a környezet védelme érdekében elfogadott szabályoknak. Ez hozzájárul az áruk, a személyek és a szervezetek szabad mozgásának megkönnyítéséhez a belső piacon.

(2)

Továbbá a Szerződés hatálya alá tartozó területre, területen belül, illetve területről üzemeltetett harmadik országbeli légi járműveknek az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben ("Chicagói Egyezmény") meghatározott korlátokon belül megfelelő közösségi szintű felügyelet alá kell tartozniuk.

(3)

A Chicagói Egyezmény, amelynek minden tagállam szerződő fele, már minimumkövetelményeket állapít meg a polgári repülés biztonságának és a környezet ezzel kapcsolatos védelmének biztosítása érdekében. A végrehajtásuk érdekében elfogadott közösségi alapvető követelményeknek és szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok eleget tegyenek a Chicagói Egyezmény által létrehozott kötelezettségeiknek, beleértve a harmadik országokkal szembeni kötelezettségeket is.

(4)

A Közösségnek a Chicagói Egyezményben meghatározott előírásoknak és ajánlott gyakorlatnak megfelelően meg kell határoznia a repüléstechnikai termékekre, alkatrészekre és berendezésekre, a légi járművek üzemben tartásában részt vevő személyekre és szervezetekre, valamint a pilóták képzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyekre és termékekre alkalmazandó alapvető követelményeket. A Bizottságot fel kell hatalmazni a szükséges végrehajtási szabályok kidolgozására.

(5)

Nem lenne helyes, ha valamennyi légi járműre közös szabályok vonatkoznának, különösen az egyszerű tervezésű légi járművekre, illetve azokra, amelyek főként helyi szinten működnek, illetve amelyek saját építésűek vagy különösen ritka típusok vagy csak kis számban léteznek; az ilyen légi járműveknek következésképpen továbbra is a tagállamok jogszabályi ellenőrzése alá kell tartozniuk, és más tagállamok e rendelet alapján nem kötelesek elismerni az ilyen nemzeti szabályokat. Ugyanakkor arányos intézkedéseket kell hozni a szabadidős repülés biztonsági szintjének általános javítása érdekében. Elsősorban az egyre növekvő teljesítményű, alacsony legnagyobb felszálló tömegű repülőgépekre és helikopterekre kell figyelmet fordítani, amelyek az egész Közösség területén közlekedhetnek, és gyártásuk ipari módszerekkel történik. Ezért azok a biztonság és a környezetvédelem tekintetében szükséges egységes szint biztosítása érdekében közösségi szinten jobban szabályozhatóak.

(6)

Világosan meg kell határozni a közösségi fellépés alkalmazási körét azon személyek, szervezetek és termékek egyértelmű azonosíthatósága érdekében, akikre/amelyekre e rendelet és annak végrehajtási szabályai vonatkoznak. Ezen alkalmazási kört azon légi járművek jegyzékére való hivatkozással kell egyértelműen meghatározni, amelyek e rendelet alkalmazása alól mentesülnek.

(7)

Repüléstechnikai termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek, kereskedelmi légi közlekedésben részt vevő üzemben tartóknak, pilótáknak és személyeknek, illetve azok képzésébe és orvosi vizsgálataiba bevont személyeknek, termékeknek és szervezeteknek bizonyítvánnyal vagy szakszolgálati engedéllyel kell rendelkezniük, amennyiben megállapítást nyer, hogy a Közösség által a Chicagói Egyezményben megállapított előírásokkal és ajánlott gyakorlattal összhangban meghatározott alapvető követelményeknek megfelelnek. A Bizottságot fel kell hatalmazni a bizonyítvány kibocsátására, vagy annak egy képességnyilatkozattal történő felváltására vonatkozó feltételek megállapításához szükséges végrehajtási szabályok kidolgozására, figyelembe véve a különböző típusú üzemben tartásokkal - mint például egyes légi munkavégzésekkel és a kis légi járművekkel végzett helyi repülésekkel - kapcsolatos kockázatokat.

(8)

Nem kereskedelmi üzemben tartás esetén az üzemben tartásra és a szakszolgálati engedélyekre vonatkozó szabályokat a légi jármű bonyolultságához kell igazítani, és arra vonatkozó meghatározást kell megalkotni.

(9)

A szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilóták szakszolgálati engedélyéhez kapcsolódó kiváltságokat a kapcsolódó minősítések megszerzéséhez szükséges képzésnek kell korlátoznia, a végrehajtási szabályoknak megfelelően.

(10)

Az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásával kapcsolatos közösségi célok, valamint a közös szállítási politika célkitűzésének elérése érdekében a tagállamoknak - további követelmények vagy értékelések nélkül - el kell fogadniuk az e rendeletnek, valamint végrehajtási szabályainak megfelelően hitelesített termékeket, alkatrészeket és berendezéseket, továbbá szervezeteket és személyeket.

(11)

Megfelelő rugalmasságról kell gondoskodni olyan különleges helyzetekben, mint a sürgős biztonsági intézkedések, előre nem látott vagy korlátozott üzembentartási szükségletek. Gondoskodni kell az egyéb eszközökkel történő egyenlő szintű biztonság eléréséről. A tagállamok kivételeket engedhetnek az e rendelet, valamint végrehajtási szabályainak követelményei alól, feltéve hogy a kivételek alkalmazási körét szigorúan korlátozzák, és megfelelő közösségi ellenőrzés vonatkozik rájuk.

(12)

Jobb intézkedésekre van szükség az e rendeletben érintett összes területen azon célból, hogy a jelenleg közösségi vagy nemzeti szinten végzett bizonyos feladatokat egyetlen, erre szakosodott szakértő szerv végezze el. Ezért a Közösség fennálló intézményi szerkezetében és az erőviszonyok egyensúlyában egy olyan Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (továbbiakban: az Ügynökség) felállítására van szükség, amely technikai kérdések tekintetében független, valamint jogi, közigazgatási és pénzügyi autonómiával rendelkezik. E célból szükséges és helyénvaló, hogy ez olyan közösségi szerv legyen, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és amely az e rendelet által ráruházott végrehajtó hatalmat gyakorolja.

(13)

A közösségi intézményrendszer keretében a közösségi jogszabályok végrehajtása alapvetően a tagállamok feladata. Ezért az e rendeletben és végrehajtási szabályaiban megkövetelt típusalkalmassági vizsgálatokat nemzeti szinten kell elvégezni. Egyes jól meghatározott esetekben azonban az Ügynökségnek is felhatalmazást kell kapnia az e rendeletben megállapított típusalkalmassági vizsgálatok elvégzésére. Az Ügynökség számára ugyanezen okból engedélyezni kell, hogy a légi járművek üzemben tartásához, a személyzet képesítéséhez és a harmadik országbeli légi járművek biztonságához kapcsolódó szükséges intézkedéseket meghozza, amennyiben ez a legjobb eszköz az egységesség biztosítására és a belső piac működésének megkönnyítésére.

(14)

A 2111/2005/EK rendelet ( 3 ) kötelezi az Ügynökséget, hogy közöljön valamennyi olyan információt, amely a Közösségen belül biztonsági okokból működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának frissítése vonatkozásában lényeges lehet. Ha az Ügynökség e rendelet feltételei értelmében elutasítja az engedély megadását egy légi fuvarozó részére, továbbítania kell a Bizottságnak valamennyi olyan vonatkozó információt, amelyen az elutasítás alapult, hogy így - szükség esetén - a légi fuvarozó nevét felvehessék a listára.

(15)

Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken a közösségi polgári repülés biztonsági rendszerének hatékony működése megerősített együttműködést igényel a Bizottság, a tagállamok és az Ügynökség között a nem biztonságos körülmények felderítése és adott esetben helyreigazító intézkedések megtétele érdekében.

(16)

Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken "a repülésbiztonsági kultúra" előmozdításához és a szabályozó rendszer megfelelő működéséhez szükséges, hogy a szemtanúk önkéntesen jelentsék az incidenseket és eseményeket. Ezt a jelentéstételt elősegítené egy nem büntető környezet kialakítása, és a tagállamok szintjén megfelelő intézkedéseket kell hozni az ilyen információ és az esetet jelentők védelme érdekében.

(17)

A légi balesetek vizsgálatainak eredményeire sürgősen reagálni kell, különösen, ha azok a légi jármű hibás tervezésével, illetve üzembentartási kérdéseivel kapcsolatosak, annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyasztók bizalmát a légi közlekedésben.

(18)

E rendelet biztonsági célkitűzései elérésének elősegítése érdekében a Közösség számára hatáskört kell biztosítani arra, hogy az Ügynökség által kiadott bizonyítványok és engedélyek birtokosaival szemben pénzbüntetéseket szabhasson ki. A közösségi jogrenddel összhangban e pénzbüntetéseket a Bizottságnak az Ügynökség ajánlására eljárva kell kiszabnia. Hangsúlyozni kell, hogy a pénzbüntetések bevezetésével a Bizottság a bizonyítvány visszavonásához képest árnyaltabb, rugalmasabb és fokozatosabb választ tud majd adni a szabályok megsértésére.

(19)

Mivel a Bizottság által az e rendelet alapján hozott valamennyi határozat az Európai Közösségek Bírósága általi, a Szerződéssel összhangban történő felülvizsgálat tárgyát képezi, a Bíróságnak a 229. cikkel összhangban korlátlan hatáskört kell biztosítani az olyan határozatok tekintetében, amelyekben a Bizottság pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot szab ki.

(20)

Annak érdekében, hogy választ lehessen adni az utasok repülés közbeni egészségével és jó közérzetével kapcsolatos növekvő aggodalmakra, szükség van olyan légi járművek tervezésére, amelyek jobban védik az utasok egészségét és biztonságát.

(21)

E rendelet céljai harmadik országokkal való együttműködés révén valósíthatók meg hatékonyan. Ilyen esetben e rendelet rendelkezéseit és végrehajtási szabályait a Közösség és ezen országok között létrejött megállapodásokon keresztül lehet kiigazítani. Ilyen megállapodások hiányában azonban a tagállamoknak meg lehet engedni megfelelő közösségi ellenőrzés mellett, hogy elismerjék a harmadik országok által adott jóváhagyásokat külföldi termékekre, alkatrészekre és berendezésekre, szervezetekre és személyzetre.

(22)

A Közösség megfelelő támogatása érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy fejlessze szakértelmét az e rendeletben érintett összes polgárirepülés-biztonsági és környezetvédelmi kérdéssel kapcsolatban. Támogatnia kell a Bizottságot a szükséges jogszabályok előkészítésében, valamint támogatnia kell a tagállamokat és az ipart azok végrehajtásában. Képesnek kell lennie a típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok kiadására, valamint a szükséges műszaki eredmények létrehozására és a kötelező bizonyítványok kiállítására, támogatnia kell a Bizottságot az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásának figyelemmel kísérésében, továbbá meg kell adni számára a feladatai végrehajtásához szükséges felhatalmazást.

(23)

A Bizottságot és a tagállamokat egy igazgatóság képviseli annak érdekében, hogy az Ügynökség teendőit hatékonyan tudják ellenőrizni. Ezen igazgatóságot fel kell ruházni a szükséges hatáskörökkel a költségvetés kialakításához, annak végrehajtásának ellenőrzéséhez, a megfelelő pénzügyi szabályok elfogadásához, az Ügynökség határozathozatalában áttekinthető munkaeljárások létrehozásához, valamint az ügyvezető igazgató kijelöléséhez. Szintén helyénvaló, hogy az Ügynökség számára kutatások elvégzését, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti megfelelő együttműködés megszervezését engedélyezzék. Kívánatos, hogy az Ügynökség támogassa a Közösséget és annak tagállamait a nemzetközi kapcsolatok területén, beleértve a szabályok összehangolását, a jóváhagyások és műszaki együttműködések elismerését, valamint hogy az Ügynökséget felhatalmazzák megfelelő kapcsolatok kialakítására a harmadik országok repülési hatóságaival és az e rendelet által tárgyalt kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel.

(24)

Az átláthatóság érdekében az érdekelt felek megfigyelői képviseltetik magukat az Ügynökség igazgatóságában.

(25)

A közérdek megkívánja az Ügynökségtől, hogy a biztonsággal kapcsolatos tevékenységeit kizárólag független szakértelemre alapozza, e rendelet és a Bizottság által annak végrehajtására elfogadott szabályok szigorú alkalmazásával. E célból az Ügynökség minden biztonsággal kapcsolatos határozatát az ügyvezető igazgatónak kell meghoznia, akinek alkalmasnak kell lennie tanácsok megszerzésére és az Ügynökség belső működésének megszervezésére. Ha azonban az Ügynökségnek a nemzeti hatóságok által végrehajtandó általános jellegű szabálytervezeteket kell kidolgoznia, a tagállamokat be kell vonni a döntéshozatali eljárásba.

(26)

Biztosítani szükséges, hogy az Ügynökség által meghozott határozatokkal érintett szerződő felek olyan módon részesüljenek a szükséges jogorvoslatban, amely megfelel a repülés területe jellegzetességeinek. Megfelelő jogorvoslati mechanizmust kell kialakítani, hogy az ügyvezető igazgató határozatai egy különleges fellebbviteli tanács előtt legyenek megtámadhatók, amelynek határozataival szemben viszont kereset indítható a Bíróság előtt.

(27)

Az Ügynökséget teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítására önálló költségvetéssel kell ellátni, amelynek bevétele elsősorban a Közösség hozzájárulásaiból és a rendszer használói által befizetett díjakból ered. Az Ügynökség által a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy más jogalanyoktól kapott bármely pénzügyi hozzájárulás nem veszélyeztetheti annak függetlenségét és pártatlanságát. A közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni a Közösség hozzájárulása és minden egyéb, az Európai Unió általános költségvetését terhelő támogatást illetően. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell elvégeznie.

(28)

Az Ügynökség helyi irodáinak kialakítása előtt általános szabályok keretében kell pontosítani a teljesítendő követelményeket és azt, hogy az érintett tagállamnak milyen hozzájárulást kell nyújtania.

(29)

Mivel a javasolt rendelkezések céljait, nevezetesen a polgárirepülés-biztonság és a környezetvédelem területén a közös szabályok meghatározását és egységes alkalmazását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet európai léptéke miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(30)

Elismert tény, hogy a megfelelő páneurópai dimenzió biztosítása érdekében törekedni kell olyan európai országok bevonására, amelyek nem tagállamai az Európai Uniónak, hogy egész Európában megkönnyítsék a polgárirepülés-biztonság javítását. Azon európai országokat, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó területen a Közösséggel megállapodást kötöttek a Közösségi vívmányok elfogadására és alkalmazására, társítani kell annak munkájához az ilyen megállapodások keretén belül megállapított feltételekkel összhangban.

(31)

Általános cél, hogy a teendők és feladatok átruházását a tagállamokról az Ügynökségre, beleértve azokat, amelyek az Egyesített Légügyi Hatóságokkal való együttműködésből származnak, hatékonyan hajtsák végre, a biztonság jelenlegi magas szintjeinek csökkentése nélkül, valamint a típusalkalmassági vizsgálati ütemtervekre gyakorolt negatív hatások nélkül. A szükséges átmenet biztosítása érdekében el kell fogadni a megfelelő intézkedéseket.

(32)

Ez a rendelet közös szabályokat határoz meg a polgári repülés terén és létrehozza az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget. A polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 4 ) ezért hatályon kívül kell helyezni.

(33)

E rendelet megfelelő és átfogó keretet hoz létre a polgári repülés területén a közös műszaki követelmények és igazgatási eljárások meghatározására és végrehajtására. A polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) III. mellékletét és a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történő kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 1-jei 91/670/EGK tanácsi irányelvet ( 6 ) ezért kellő időben hatályon kívül kell helyezni, a termékek, személyek vagy szervezetek tekintetében az említett aktusoknak megfelelően már kiállított bizonyítványok vagy szakszolgálati engedélyek sérelme nélkül.

(34)

Ez a rendelet megfelelő és átfogó keretet hoz létre a közösségi repülőtereket használó harmadik országbeli repülők biztonsága számára. A harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 7 ) ezért kellő időben hatályon kívül kell helyezni, az információgyűjtésre, a földi ellenőrzésekre és információcserére vonatkozó végrehajtási intézkedések sérelme nélkül.

(35)

E rendeletet majd a Szerződéssel összhangban álló jövőbeni javaslaton alapuló, polgárirepülés-biztonsággal kapcsolatos bármely egyéb területre alkalmazni kell.

(36)

Meg kell állapítani a megfelelő intézkedéseket a különleges biztonsági adatok szükséges védelmének biztosítása érdekében, valamint a nyilvánosság számára a megfelelő információ biztosítására a polgári repülés biztonságáról, valamint az azzal kapcsolatos környezetvédelemről, figyelembe véve a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 8 ), valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Az Ügynökség által azon rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen panasz nyújtható be az ombudsmanhoz, illetve azok az Európai Közösségek Bíróságához benyújtott kereset tárgyát képezhetik, a Szerződés 195. vagy 230. cikke alapján.

(37)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 9 ) összhangban kell elfogadni.

(38)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a légi alkalmasságra, a repülési személyzet szakszolgálati engedélyeire és az ezekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, a légi üzemben tartásra, a harmadik országbeli üzemben tartó által használt légi járművekre, a felügyeletre és a betartatásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, valamint az Ügynökség illetékeire és díjaira vonatkozó szabályzatot. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vagy e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(39)

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó rendes határidőket a környezetvédelem alapvető követelményei és a környezetvédelmi végrehajtási szabályok elfogadása esetében le kell rövidíteni.

(40)

A sürgősségre tekintettel, a tagállamok által, biztonsági problémára azonnali válaszként megtett intézkedések, valamint a tagállamok által benyújtott jóváhagyásoktól való eltérések elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1. cikk

Hatály

(1) E rendeletet a következőkre kell alkalmazni:

a) a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések tervezése, gyártása, karbantartása és üzemben tartása, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések gyártásában, előállításában, karbantartásában és üzemben tartásában részt vevő személyzet és szervezetek;

b) légi jármű üzemben tartásában részt vevő személyzet és szervezetek;

c) repülőterek tervezése, karbantartása és üzemeltetése, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek, továbbá - a környezetvédelemre és a területrendezésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok sérelme nélkül - a repülőterek környezetének védelme;

d) repülőterek felszerelésének tervezése, gyártása és karbantartása, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek;

e) a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok ("ATM/ANS") rendszereinek és rendszerelemeinek tervezése, gyártása és karbantartása, valamint az ebben részt vevő személyzet és szervezetek;

f) az ATM/ANS és az ebben érintett személyzet és szervezetek.

(2) E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett olyan termékek, alkatrészek, berendezések, személyzet és szervezetek, amelyek katonai, vámügyi, rendőrségi, kutatás-mentési, tűzoltási tevékenységekben, illetve a parti őrség feladataiban vagy hasonló tevékenységekben vagy szolgáltatásban vesznek részt. A tagállamok vállalják annak biztosítását, hogy az ilyen tevékenységek vagy szolgáltatások a lehetséges mértékben figyelembe vegyék e rendelet céljait;

b) az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett repülőterek, vagy azok részei, illetve felszerelések, személyzet és szervezetek, amelyeket a katonaság irányít vagy üzemeltet;

c) az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett ATM/ANS, beleértve a rendszereket, rendszerelemeket, személyzetet és szervezeteket, amelyeket a katonaság biztosít vagy bocsát rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés a) pontjában említett légi járművek, ahol lehetséges, legyenek elkülönítve a többi légi járműtől.

(3) A tagállamok lehetőség szerint biztosítják, hogy a (2) bekezdés b) pontjában említett, a nyilvánosság számára nyitott katonai létesítmények vagy a (2) bekezdés c) pontjában említett, a katonai állomány által a nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatások legalább olyan biztonsági hatékonyságot garantáljanak, mint amilyet az Va. és Vb. mellékletben foglalt alapvető követelmények meghatároznak.

2. cikk

Célok

(1) E rendelet fő célja a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének létrehozása és fenntartása Európában.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken a további célok a következők:

a) a környezetvédelem magas, egységes szintjének biztosítása;

b) az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése;

c) a szabályozási és típusalkalmassági vizsgálati eljárásokban a költséghatékonyság elősegítése, valamint nemzeti és európai szinten az ismétlődések elkerülése;

d) a tagállamok Chicagói Egyezményben meghatározott kötelezettségei teljesítésének támogatása, az Egyezmény előírásainak közös értelmezésére és egységes végrehajtására szolgáló alapok nyújtásával, valamint annak biztosítása révén, hogy az Egyezmény előírásait az e rendeletben és a végrehajtáshoz meghatározott szabályokban megfelelően figyelembe vegyék;

e) a polgári repülésbiztonság szabványaival és szabályaival kapcsolatos közösségi álláspontok támogatása világszerte azáltal, hogy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megfelelő együttműködést hoznak létre;

f) egyenlő feltételek biztosítása a belső légiközlekedési piac valamennyi szereplője számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott célok eléréséhez szükséges eszközök a következők:

a) minden szükséges aktus előkészítése, elfogadása és egységes alkalmazása;

b) a termékek, a személyzet és a szervezetek részére az e rendelet és a végrehajtási szabályaival összhangban nyújtott bizonyítványok, szakszolgálati engedélyek, jóváhagyások vagy egyéb dokumentumok további követelmények nélküli elismerése;

c) egy független Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) létrehozása;

d) a nemzeti légiközlekedési hatóságok és az Ügynökség által a felelősségi körükbe tartozó területeken az összes szükséges aktus egységes végrehajtása.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "folyamatos felügyelet": azon elvégzendő feladatok, amelyek azt igazolják, hogy a feltételek, amelyek alapján a bizonyítványt kiállították, folyamatosan teljesülnek az érvényesség időtartamának bármely időpontjában, valamint amelyek igazolják a védintézkedések végrehajtását;

b) "Chicagói Egyezmény": az 1944. december 7-én Chicagóban aláírt egyezmény a nemzetközi polgári repülésről és annak mellékletei;

c) "termék": légi jármű, motor vagy propeller;

d) "alkatrészek és berendezések": minden olyan eszköz, berendezés, mechanizmus, alkatrész, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket, amelyet a repülésben lévő légi járművek üzemben tartásához vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni; ezek magukban foglalják a sárkányszerkezet, a hajtómű és a légcsavar alkatrészeit, valamint a légi jármű földön történő mozgatásához használt felszereléseket;

da) "ATM/ANS- rendszerelemek": az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló,2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (keretrendelet) ( 10 ) 2. cikkének 19. pontjában meghatározott bármely rendszerelem;

e) "típusalkalmassági vizsgálat": a termék, alkatrész vagy berendezés, szervezet vagy személy elismerésének bármilyen formája, amely megfelel az alkalmazandó előírásoknak, beleértve az e rendelet előírásait és végrehajtási szabályait csakúgy, mint az ilyen megfelelést igazoló vonatkozó bizonyítvány kiállítását;

f) "minősített szervezet": olyan szerv, amelyet az Ügynökség vagy egy nemzeti légiközlekedési hatóság meghatározott típusalkalmassági vizsgálati feladattal bíz meg, és amely a rábízott feladatot az Ügynökség vagy egy nemzeti légiközlekedési hatóság ellenőrzése és felelősségvállalása mellett végzi el;

g) "bizonyítvány": bármilyen jóváhagyás, engedély vagy a típusalkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiállított egyéb okmány.

h) "üzemben tartó": bármely jogi vagy természetes személy, amely/aki egy vagy több légi járművet üzemben tart vagy repülőteret üzemeltet, vagy szándékozik üzemben tartani, illetve üzemeltetni;

i) "kereskedelmi célú üzemben tartás": légijárműnek díjazás vagy bármilyen egyéb ellenszolgáltatás ellenében történő üzemben tartása, amely a lakosság által igénybe vehető vagy amennyiben az a lakosság által nem vehető igénybe, az üzemben tartó és az ügyfél közötti szerződés alapján végzett üzemben tartás, ahol az ügyfél nem gyakorol ellenőrzést az üzemben tartó felett;

j) "komplex motoros meghajtású légi jármű":

i. repülőgép:

- amelynek bizonyítvány szerinti legnagyobb felszálló tömege meghaladja a 5 700 kg-t, vagy

- amelynél a bizonyítvány szerint az utasok megengedett maximális száma több mint tizenkilenc, vagy

- amelynek bizonyítvány szerinti üzemben tartása legalább két pilótából álló személyzettel lehetséges, vagy

- amely egy vagy több turbó-sugárhajtóművel vagy egynél több turbólégcsavaros hajtóművel rendelkezik; vagy

ii. helikopter, amelynek a bizonyítvány szerint:

- a legnagyobb felszálló tömege meghaladja a 3 175 kg-t, vagy

- az utasok maximális száma több mint kilenc, vagy

- üzemben tartása legalább két pilótából álló személyzettel lehetséges; vagy

iii. a dönthető rotoros légi járművek;

k) "repülésszimulációs oktatóeszköz": bármilyen típusú olyan eszköz, amelyben a repülés közbeni körülmények a földön szimulálhatóak; ide tartoznak a repülésszimulátorok, repülésoktató berendezések, légi és navigációs eljárásokat oktató berendezések és az alapvető műszerek kezelésének oktatására használt berendezések;

l) "minősítés": a szakszolgálati engedélyre rávezetett bejegyzés, amely megjelöli az ahhoz kapcsolódó kiváltságokat, különleges körülményeket és korlátozásokat;

m) "repülőtér": bármely olyan kijelölt terület (beleértve mindenfajta épületet, berendezést és felszerelést) a földön, vagy a vízen, illetve rögzített, parthoz rögzített vagy úszó építmény felületén, amelyet részben vagy teljes egészében légi járművek leszállásához, felszállásához és földi mozgásához használnak;

n) "repülőtéri felszerelés": bármely olyan berendezés, készülék, tartozék, szoftver vagy kiegészítő, amelyet repülőtéren a légi járművek üzemben tartására használnak vagy használni szándékoznak;

o) "előtér": az a kijelölt terület, ahol a légi jármű az utasok ki- és beszállítása, a posta vagy áru ki- és berakodása, tüzelőanyag-ellátás, parkolás vagy karbantartás érdekében tartózkodhat;

p) "előtér-irányítói szolgáltatás": a légi és egyéb járművek előtéren történő tevékenységeinek és mozgásának irányítását biztosító szolgáltatás;

q) "ATM/ANS": az 549/2004/EK rendelet 2. cikke 10. pontjában meghatározott légiforgalmi szolgáltatási funkciók, és az e rendelet 2. cikke 4. pontjában meghatározott léginavigációs szolgálatok, valamint az általános légi forgalom biztonság-kritikus jellegű légi navigációja számára adatokat létrehozó, feldolgozó, formázó és rendelkezésre bocsátó szolgálatok;

r) "ATM/ANS- rendszer": a biztonsági felszereléseknek és az 549/2004/EK rendelet 2. cikke 39. pontjában meghatározott rendszereknek bármilyen kombinációja;

s) "repüléstájékoztató szolgálat": a repülések biztonságos és hatékony végrehajtását segítő tanácsadás és információnyújtás céljából nyújtott szolgáltatás.

II. FEJEZET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

4. cikk

Alapelvek és alkalmazhatóság

(1) Az olyan légi járműveknek, beleértve a felszerelt termékeket, alkatrészeket és berendezéseket, amelyeket:

a) olyan szervezet tervezett vagy gyártott, amelynek biztonsági felügyeletét az Ügynökség vagy egy tagállam biztosítja; vagy

b) egy tagállamban nyilvántartásba vettek, kivéve ha azok szabályozó biztonsági felügyeletét harmadik országra ruházták át és azokat nem közösségi üzemben tartó használja; vagy

c) egy harmadik országban nyilvántartásba vettek és olyan üzemben tartó használja, amelynek az üzembentartási felügyeletét bármely tagállam biztosítja, vagy amelyeket a Közösségben bejegyzett vagy ott székhellyel rendelkező üzemben tartó a Közösség területére való érkezéskor, területén való tartózkodáskor vagy területéről való távozáskor használ; vagy

d) egy harmadik országban vagy egy olyan tagállamban vettek nyilvántartásba, amely a szabályozó biztonsági felügyeletet harmadik országra ruházta át, és amelyeket a Közösség területére való érkezéskor, területén való tartózkodáskor vagy területéről való távozáskor harmadik országbeli üzemben tartó használ;

meg kell felelniük e rendeletnek.

(2) Az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában említett légi járművek üzemben tartásában részt vevő személyzetnek meg kell felelnie ennek a rendeletnek.

(3) Az (1) bekezdés b), c) vagy d) pontjában említett légi járművek üzemben tartásának meg kell felelnie ennek a rendeletnek.

(3a) A Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen található olyan nyilvános repülőtereknek, beleértve a felszereléseket, amelyek a kereskedelmi célú légi szállítást szolgálják, és ahol műszer szerinti megközelítési és indulási eljárásokat alkalmaznak, valamint

a) legalább 800 méter hosszú, burkolattal ellátott futópályával rendelkeznek; vagy

b) kizárólag a helikopterforgalmat szolgálják,

meg kell felelniük e rendeletnek. E repülőterek üzemeltetésében részt vevő személyzetnek és szervezeteknek meg kell felelniük e rendeletnek.

(3b) A (3a) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy mentesítik e rendelet előírásai alól az olyan repülőtereket, amelyek

- éves utasforgalma legfeljebb 10 000 fő, és

- évente legfeljebb 850 teherszállítási műveletet végeznek.

Ha ez a tagállam által biztosított mentesség nem felel meg e rendelet általános biztonsági céljainak vagy a közösségi jog valamely egyéb szabályának, a Bizottság a 65. cikk (7) bekezdésében említett védintézkedési eljárással összhangban határozhat úgy, hogy nem engedélyezi az adott mentességet. Ebben az esetben a tagállam visszavonja a mentességet.

(3c) A Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területhez tartozó légtérben, vagy bármely más olyan légtérben, amelyben a tagállamok a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (légtérrendelet) ( 11 ) alkalmazzák a rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az ATM/ANS-nak meg kell felelnie e rendeletnek. Az ilyen ATM/ANS hozzáférhetővé tételében részt vevő rendszereknek és rendszerelemeknek, személyzetnek és szervezeteknek is meg kell felelniük e rendeletnek.

(4) A II. mellékletben említett légi járművekre az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni a II. mellékletben említett légi járművekre, a II. melléklet a) pontja ii. alpontjában, d) és h) pontjában említett légi járművek kivételével, amennyiben azokat kereskedelmi légi szállításra használják.

(6) E rendelet nem érinti harmadik országok nemzetközi egyezményekben, különösen a Chicagói Egyezményben meghatározott jogait.

5. cikk

Légi alkalmasság

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett légi járművek megfelelnek az I. mellékletben meghatározott, a légi alkalmassággal kapcsolatos alapvető követelményeknek.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett légi járművek, valamint az azokra felszerelt termékek, alkatrészek és berendezések megfelelőségét a következőkkel összhangban kell megállapítani:

a) A termékek típusalkalmassági bizonyítványt kapnak. A típusalkalmassági bizonyítványt és az ugyanazon típusalkalmassági bizonyítványon végzett változtatások bizonyítását, beleértve a kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványokat, azon esetben adják ki, ha a kérelmező bemutatta, hogy a termék megfelel a 20. cikkben meghatározott típusalkalmassági bizonyítvány alapjainak, amelyet annak biztosítására állapítottak meg, hogy az az (1) bekezdésben említett szükséges követelményeknek megfeleljen, valamint ha a termék nem rendelkezik olyan jellemzőkkel vagy tulajdonságokkal, amelyek üzemben tartása biztonságát bizonytalanná teszik. A típusalkalmassági bizonyítvány termékekre vonatkozik, beleértve minden, azokra felszerelt alkatrészt és berendezést.

b) Az (5) bekezdésben említett intézkedések meghatározhatják az alkatrészek és berendezések engedélyezésének követelményeit. Az alkatrészek és berendezések bizonyítványa akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy az alkatrészek és berendezések megfelelnek az (1) bekezdésben említett alapvető követelmények teljesítését biztosító részletes légialkalmassági előírásoknak.

c) Légialkalmassági bizonyítvány nélkül egyetlen légi jármű sem tartható üzemben. Ezt a bizonyítványt akkor adják ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a légi jármű megfelel az alkalmassági bizonyítványában jóváhagyott típustervnek, valamint ha a vonatkozó dokumentumok, vizsgálatok és tesztek bizonyítják, hogy a légi jármű megfelel a biztonságos üzemben tartásához szükséges feltételeknek. E légialkalmassági bizonyítvány érvényes marad mindaddig, amíg azt fel nem függesztik, vissza nem vonják vagy meg nem szüntetik, és amíg a légi járművet az I. melléklet 1.d. pontjában meghatározott, folyamatos légialkalmassággal kapcsolatos alapvető követelményeknek és az (5) bekezdés szerint elfogadott intézkedéseknek megfelelően tartják karban.

d) A termékek, alkatrészek és berendezések karbantartásáért felelős szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képességgel és eszközökkel. Hacsak máshogy nem fogadják el, e képességeket és eszközöket egy szervezeti jóváhagyás kiállításával ismerik el. A jóváhagyott szervezetnek nyújtott kiváltságokat és a jóváhagyás alkalmazási körét a jóváhagyás feltételeiben határozzák meg.

e) A termékek, alkatrészek és berendezések tervezéséért és előállításáért felelős szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képességgel és eszközökkel. Hacsak máshogy nem fogadják el, e képességeket és eszközöket egy szervezeti jóváhagyás kiállításával ismerik el. A jóváhagyott szervezetnek nyújtott kiváltságokat és a jóváhagyás alkalmazási körét a jóváhagyás feltételeiben határozzák meg.

Továbbá:

f) Egy termék, alkatrész vagy berendezés karbantartás utáni kibocsátásáért felelős személyzetnek megfelelő bizonyítvánnyal ("személyzeti bizonyítvány") kell rendelkeznie.

g) A karbantartási képzést végző szervezeteknek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére vonatkozó képességét az f) pontban említett bizonyítványok kiállítására vonatkozóan egy jóváhagyás kiállításával ismerhetik el.

(3) A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett légi járműveknek, valamint az arra felszerelt termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük e cikk (2) bekezdése a), b) és e) pontjának.

(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve:

a) repülési engedélyt azon esetben állíthatnak ki, ha bizonyítást nyert, hogy a légi jármű képes egy alapvető repülés biztonságos teljesítésére. Ezt a megfelelő korlátozásokkal kell kiadni, különösen a harmadik személyek védelme érdekében;

b) korlátozott légialkalmassági bizonyítványt olyan légi járművekre állíthatnak ki, amelyre nem állítottak ki a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő típusalkalmassági bizonyítványt. Ez esetben bizonyítani kell, hogy a légi jármű megfelel a különleges légialkalmassági előírásoknak, valamint hogy az (1) bekezdésben említett szükséges követelményektől való eltérések ellenére a céllal kapcsolatos megfelelő biztonság továbbra is biztosított. Az ilyen korlátozott bizonyítványnak megfelelő légi járműveket és az ilyen légi járművek használatára vonatkozó korlátozásokat az 5. bekezdésben említett intézkedéseknek megfelelően kell meghatározni;

c) amennyiben az ugyanolyan típusú, korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járművek száma azt igazolja, kiállíthatnak korlátozott típusalkalmassági bizonyítványt, és meghatározzák a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványra vonatkozó alapokat.

(5) E cikk nem alapvető fontosságú elemeinek új elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek az intézkedések különösen a következőket részletezik:

a) valamely termékre alkalmazandó típusalkalmassági bizonyítvány alapjának megállapítására, valamint az arról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

b) az alkatrészekre és berendezésekre alkalmazandó részletes légialkalmassági előírások megállapítására, valamint az azokról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

c) a korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi járműre alkalmazandó légialkalmassági előírások megállapításának, valamint az azokról a kérelmező részére történő értesítésre vonatkozó feltételek;

d) a kötelező információ nyújtására és terjesztésére vonatkozó feltételek, a termékek folyamatos légi alkalmasságának biztosítása érdekében;

e) a típusalkalmassági bizonyítványoknak, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványoknak, a típusalkalmassági bizonyítványok változtatásai jóváhagyásának, az egyéni légialkalmassági bizonyítványoknak, a korlátozott légialkalmassági bizonyítványoknak, a repülési engedélyek, valamint a termékek, alkatrészek vagy berendezések bizonyítványainak kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, beleértve a következőket:

i. e bizonyítványok időtartamára vonatkozó feltételek, valamint amennyiben korlátozott időtartamot határoztak meg, a bizonyítvány megújítására vonatkozó feltételek;

ii. a repülési engedélyek kiadására alkalmazandó korlátozások. E korlátozások különösen a következőket érintik:

- a repülés célja,

- a repülés során használt légtér,

- a repülőszemélyzet képzettsége,

- a repülőszemélyzeten kívül szállított személyek;

iii. a korlátozott légialkalmassági bizonyítványnak megfelelő légi jármű, valamint a vonatkozó korlátozások;

iv. a karbantartási bizonyítványt kiállító személyzet típusminősítő képzésének minimális tanterve a (2) bekezdés f) pontjának való megfelelés biztosítására;

v. a pilóták típusminősítéséhez szükséges minimális tananyag és kapcsolódó szimulátorok minősítése a 7. cikknek való megfelelés biztosítására;

vi. a standard minimális felszerelés megfelelő jegyzéke és egy adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírások a 8. cikknek való megfelelés biztosítására;

f) a (2) bekezdés d), e) és g) pontjával összhangban előírt szervezeti jóváhagyások kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon feltételek, amelyek mellett az ilyen jóváhagyásokat nem kell kérelmezni;

g) a (2) bekezdés f) pontjával összhangban előírt személyzeti bizonyítványok kiadására, fenntartására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

h) a bizonyítvány jogosultjainak felelősségei;

i) a szükséges követelményeknek való megfelelés bizonyításának módja azon (1) bekezdésben említett légi járművek vonatkozásában, amelyekre a (2) vagy (4) bekezdés nem vonatkozik.

j) az, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járműveknek hogyan kell megfelelniük az alapvető követelményeknek.

(6) Az (5) bekezdésben említett intézkedések elfogadása során a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy azok:

a) a technika állását, valamint a légi alkalmasság területén a legjobb gyakorlatot tükrözzék;

b) figyelembe vegyék a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

c) lehetővé tegyék az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaira;

d) a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművekkel kapcsolatban nem követelik meg az olyan követelményeknek való megfelelést, amelyek a tagállamok a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ("ICAO") kötelezettségeivel nem összeegyeztethetők.

6. cikk

A környezetvédelem alapvető követelményei

(1) A termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a Chicagói Egyezmény 2015. január 1-jén kiadott 16. melléklete I. kötetének 11-B. módosításában és II. kötetének 8. módosításában foglalt környezetvédelmi előírásoknak, a 16. melléklet függelékei kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben említett előírások nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a Chicagói Egyezmény és mellékletei azon későbbi módosításaival, amelyek e rendelet elfogadását követően lépnek hatályba, és amelyeket minden tagállamban alkalmazni kell mindaddig, amíg az ilyen kiigazítások nem szélesítik e rendelet alkalmazási körét, a 65. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett előírások nem alapvető fontosságú elemeinek új elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket az (1) bekezdésben említett függelékek tartalmának szükség szerinti felhasználásával, a 65. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Pilóták

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilótáknak, valamint a repülésszimulációs oktatóeszközöknek, továbbá az említett pilóták képzésében, vizsgáztatásában, ellenőrzésében és orvosi vizsgálatában részt vevő személyeknek és szervezeteknek meg kell felelniük a III. mellékletben meghatározott, vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) Az oktatás esetének kivételével valamely személy csak akkor járhat el pilótaként, ha rendelkezik az adott üzemben tartásnak megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi alkalmassági bizonyítvánnyal.

Valamely személy kizárólag akkor kaphat szakszolgálati engedélyt, ha eleget tesz az elméleti, gyakorlati és nyelvi ismeretekre, valamint tapasztalatra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak.

Valamely személy kizárólag akkor kaphat orvosi bizonyítványt, ha eleget tesz az orvosi alkalmasságra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében megállapított szabályoknak. Az orvosi bizonyítványt repülőorvos-szakértők vagy repülőorvosi központok állíthatják ki.

A harmadik albekezdéstől eltérve a szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilóták szakszolgálati engedélye esetében - amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi - a kérelmező orvosi hátteréről elégséges, alapos ismerettel rendelkező háziorvos is eljárhat repülőorvos-szakértőként, a 65. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadott részletes végrehajtási szabályokkal összhangban; ezen végrehajtási szabályok biztosítják a biztonság szintjének fenntartását.

A szakszolgálati engedélyben fel kell tüntetni a pilóta számára biztosított kiváltságokat, a szakszolgálati engedély alkalmazási körét és az orvosi bizonyítványt.

A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművek üzemben tartásában részt vevő pilóták tekintetében a második és harmadik albekezdés követelményei egy harmadik ország részéről vagy nevében kiállított szakszolgálati engedélyek és orvosi bizonyítványok elfogadása útján is teljesíthetőek.

(3) A pilótaképző szervezeteknek és a repülőorvosi központoknak a szakszolgálati engedélyek és orvosi bizonyítványok kiállításával kapcsolatos kiváltságaikhoz kötődő kötelezettségeik teljesítésének képességét jóváhagyás kiállításával kell elismerni.

A pilótaképző szervezeteknek és a repülőorvosi központoknak jóváhagyás akkor állítható ki, ha ezek eleget tesznek a III. mellékletben meghatározott vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak.

A jóváhagyáson fel kell tüntetni a jóváhagyás által biztosított kiváltságokat.

(4) A pilóták képzésére használt minden repülésszimulációs oktatóeszköznek bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A bizonyítvány akkor állítható ki, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az eszköz eleget tesz a III. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak.

(5) A repülésoktatásért, repülésszimulációs oktatásért, vagy a pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyeknek, illetve a repülőorvos-szakértőknek megfelelő bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Ilyen bizonyítvány akkor állítható ki, ha bizonyítást nyer, hogy az érintett személy eleget tesz a III. mellékletben meghatározott vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak.

A bizonyítványon fel kell tüntetni a bizonyítvány által biztosított kiváltságokat.

(6) Az e cikk nem alapvető fontosságú elemeinek új elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket, a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Azon intézkedések különösen az alábbiakat határozzák meg:

a) a pilóták szakszolgálati engedélyeinek különböző minősítései és a végzett tevékenységek különböző fajtáinak megfelelő orvosi bizonyítványok;

b) a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett szakszolgálati engedélyek, szakszolgálatiengedély-minősítések, orvosi bizonyítványok, jóváhagyások és bizonyítványok fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon körülmények, amikor nincs szükség e bizonyítványok és jóváhagyások megkérésére;

c) a szakszolgálati engedélyek, a szakszolgálatiengedély-minősítések az orvosi bizonyítványok, valamint a (2), (3), (4) és (5) bekezdésben említett jóváhagyások és bizonyítványok birtokosainak kiváltságai és kötelezettségei;

d) a jelenlegi nemzeti pilóta-szakszolgálati engedélyek és nemzeti repülőmérnöki engedélyek pilóta-szakszolgálati engedéllyé való átalakításának feltételei, valamint a nemzeti orvosi bizonyítványok általánosan elismert orvosi bizonyítvánnyá való átalakításának feltételei;

e) a 12. cikkel összhangban megkötött kétoldalú szerződések rendelkezéseinek sérelme nélkül, a harmadik országok által kiállított szakszolgálati engedélyek elfogadásának feltételei;

f) a II. melléklet a) pontja ii. alpontjában, d) és f) pontjában említett, kereskedelmi légi szállítást végző légi járművek pilótái hogyan teljesítik a III. mellékletben megállapított vonatkozó alapvető követelményeket.

(7) A (6) bekezdésben említett intézkedések elfogadása során a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy azok tükrözzék a pilótaképzés területén ismeretes legkorszerűbb megoldásokat, beleértve a legjobb gyakorlatokat, valamint a tudományos és technológiai haladást.

Az ilyen intézkedéseknek továbbá rendelkezéseket kell magukba foglalniuk a Chicagói Egyezmény értelmében előírt valamennyi típusú pilóta-szakszolgálati engedély és szakszolgálatiengedély-minősítés kiállítására, valamint a szabadidős célú üzemben tartásban részt vevő pilóták nem kereskedelmi jellegű tevékenységekre érvényes szakszolgálati engedélyének kiállítására, amellyel legfeljebb 2 000 kg legnagyobb felszálló tömegű, a 3. cikk j) pontjában említett egyetlen kritériumnak sem megfelelő légi járművek vezethetők.

8. cikk

Légi jármű üzemben tartása

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművet a IV. mellékletben és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelmények szerint kell üzemben tartani.

(2) Amennyiben a végrehajtási szabályok eltérően nem rendelkeznek, a kereskedelmi célú üzemben tartásban részt vevő üzemben tartóknak bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek a kiváltságaikkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges képességekkel és eszközökkel. E képességeket és eszközöket bizonyítvány kiállítása útján kell elismertetni. Az üzemben tartó kiváltságait és az üzemben tartás érvényességi területét a bizonyítványban meg kell határozni.

(3) Amennyiben a végrehajtási szabályok eltérően nem rendelkeznek, a komplex motoros meghajtású légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő üzemben tartóknak nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy rendelkeznek a légi jármű üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

(4) A 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett légi járművek üzemben tartásában részt vevő utaskísérő személyzetnek meg kell felelnie a IV. mellékletben található alapvető követelményeknek. A kereskedelmi célú üzemben tartásban részt vevőknek rendelkezniük kell a 3922/91/EGK tanácsi rendeletet módosító, 2006. december 12-i 1899/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ) meghatározott, OPS 1.1005. fejezet, III. melléklet, O. alrész, d) pontjában bemutatott tanúsítvánnyal; ilyen tanúsítványt a tagállam döntése szerint jóváhagyott üzemben tartók vagy képzési szervezetek állíthatnak ki.

(5) E cikk nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket, a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság különösen az alábbiakat határozza meg:

a) a légi járművek üzemben tartásának feltételei a IV. mellékletben és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

b) a (2) bekezdésben említett bizonyítványok fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon feltételek, amelyek fennállása esetén a bizonyítványt olyan értelmű nyilatkozat helyettesíti, hogy az üzemben tartó rendelkezik a légi jármű üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel;

c) a bizonyítvány birtokosának kiváltságai és kötelezettségei;

d) a (3) bekezdésben említett üzemben tartók által tett nyilatkozatra és ezen üzemben tartók felügyeletére vonatkozó feltételek és eljárások, valamint azon feltételek, amelyek fennállása esetén a nyilatkozatot annak bizonyítása helyettesíti, hogy az üzemben tartó rendelkezik a kiváltságaihoz kötődő kötelezettségek teljesítésének képességével és eszközeivel, és ezt bizonyítvány kiállításával ismerik el;

e) az utaskísérő személyzet (4) bekezdésben említett tanúsítványának kiadására, fenntartására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemben tartást meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemben tartásra egyedi feltételek vonatkoznak;

g) a II. melléklet a) pontjának ii. alpontjában, valamint d) és h) pontjában említett, kereskedelmi célú légi szállításban használt légi járművek üzemben tartása hogyan felel meg a IV. mellékletben és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek.

(6) Az (5) bekezdésben említett intézkedések:

- a legkorszerűbb megoldásokat és a legjobb gyakorlatokat tükrözik a légi üzemben tartás területén,

- meghatározzák az üzemben tartás különböző típusait, valamint figyelembe veszik az üzemben tartás összetettségével és az azzal járó kockázattal arányos kapcsolódó követelményeket és megfelelőségigazolást,

- figyelembe veszik a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a tudományos és műszaki fejlődést,

- a repülőgéppel történő kereskedelmi szállítás tekintetében, és az előző francia bekezdés sérelme nélkül, kezdetben a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározott közös műszaki követelmények és adminisztratív eljárások alapján kerülnek kidolgozásra,

- kockázatértékelésen alapulnak, és az üzemben tartás kiterjedésével és alkalmazási körével arányosak,

- lehetővé teszik az azonnali reakciót a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaira,

- a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett légi járművekkel kapcsolatban nem követelik meg az olyan követelményeknek való megfelelést, amelyek a tagállamok ICAO-kötelezettségeivel nem összeegyeztethetők,

- figyelembe veszik az ATM/ANS-szel kapcsolatos biztonsági szempontokat;

8a. cikk

Repülőterek

(1) A repülőtereknek és a repülőtéri felszereléseknek meg kell felelniük az Va. és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek, és a repülőtereket is ezek szerint kell üzemeltetni.

(2) A repülőtereknek és a repülőtéri felszereléseknek, valamint a repülőterek üzemeltetésének meg kell felelniük az alapvető követelményeknek, és azokat az alábbiaknak megfelelően kell megállapítani:

a) Minden repülőtérnek engedéllyel kell rendelkeznie. Az engedély és ezen engedély módosításáról szóló igazolások akkor adhatók ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a repülőtér megfelel a b) pontban meghatározott repülőtér-engedélyezési feltételeknek, és a repülőtér nem rendelkezik olyan jellemzővel vagy tulajdonsággal, amely az üzemeltetését veszélyessé teszi. Az engedély a repülőtérre, annak üzemeltetésére és biztonsági felszereléseire is vonatkozik.

b) A repülőtér engedélyezésének alapja a következő:

i. a repülőtér típusára vonatkozó megfelelő engedélyezési előírások;

ii. azon előírások, amelyek elfogadott módon biztosítják a biztonság egyenértékű szintjét; valamint

iii. a különös részletes műszaki előírások, amelyek akkor szükségesek, ha az adott repülőtér kialakítási jellemzői vagy az üzemeltetési tapasztalatok fényében az i. pontban említett bármely előírás nem megfelelő vagy nem alkalmas az Va. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítására.

c) A (5) bekezdésben említett intézkedések előírhatják az engedélyezés szükségességét a biztonsági szempontból létfontosságú repülőtéri felszerelés tekintetében is. Az ilyen felszerelés engedélye akkor adható ki, ha a kérelmező bizonyította, hogy a felszerelés megfelel az (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítására hozott részletes előírásoknak.

d) A repülőtér üzemeltetéséért felelős szervezeteknek igazolniuk kell, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges eszközökkel. E képesség és eszközök meglétét az a) pontban említett engedély kiadásával ismerik el. Amennyiben a repülőtér helye szerinti tagállam úgy határoz, a fenti szervezetek önálló engedély kiadásával is elismerhetők. Az engedély meghatározza az engedélyezett szervezetnek adott jogosultságokat és az engedély hatályát, beleértve az üzemeltetendő repülőterek listáját.

e) A d) ponttól eltérően a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az előtér-irányítói szolgálatok nyilatkozhassanak arról, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

(3) A tagállamok biztosítják azon előírások meglétét, amelyek védik a repülőtereket azon tevékenységekkel és fejleményekkel szemben, amelyek a repülőterek környezetében esetlegesen a repülőteret használó légi járművekre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentenek.

(4) A repülőtér-üzemeltetők nyomon követik azokat a tevékenységeket és fejleményeket, amelyek elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenek a repülőtér környéki légi közlekedésre nézve, és adott esetben a hatáskörükön belül a kockázatot mérséklő intézkedéseket hoznak.

(5) Az e cikkben említett követelmények nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket határozzák meg:

a) a repülőtérre vonatkozó engedélyezési alap megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

b) a repülőtéri felszerelésre vonatkozó részletes előírások megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

c) a repülőtéri engedélyek és a repülőtéri felszerelés engedélyeinek kiadási, meghosszabbítási, módosítási, felfüggesztési vagy visszavonási feltételei, beleértve a repülőtér különleges kialakításából adódó üzemeltetési korlátozásokat;

d) a repülőterek üzemeltetésének feltételei az Va. és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

e) a (2) bekezdés d) pontjában említett engedélyek kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

f) az engedélyek jogosultjainak felelőssége;

g) a tagállamok által kiadott repülőtéri engedélyek elfogadásának és átalakításának feltételei, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállamok a Chicagói Egyezmény 14. mellékletében kiemelt eltérések alapján, e rendelet hatálybalépését megelőzően már engedélyeztek;

h) a 4. cikk (3b) bekezdésében említettek szerinti mentességek engedélyezésének megtagadásáról szóló határozatra vonatkozó feltételek, beleértve a teherforgalmi repülőtereket, a mentesített repülőterekről való értesítést és a megadott mentességek felülvizsgálatát;

i) azon feltételek, amelyek esetén az üzemeltetést meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemeltetésre egyedi feltételek vonatkoznak;

j) a (2) bekezdés e) pontjában említett szolgáltatók nyilatkozattételének és felügyeletének feltételei és eljárásai.

(6) Az (5) bekezdésben említett intézkedéseknek:

a) tükrözniük kell a technika állását és a legjobb gyakorlatot a repülőterekkel kapcsolatban, valamint figyelembe kell venniük az ICAO-előírásokat és javasolt gyakorlatokat;

b) arányban kell állniuk a repülőtér méretével, forgalmával, kategóriájával és összetettségével, valamint az ott folyó műveletek jellegével és volumenével;

c) figyelembe kell venniük a repülőterek üzemeltetésével kapcsolatban világszerte felhalmozódott tapasztalatot, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

d) lehetővé kell tenniük az azonnali intézkedést a balesetek és a komoly repülőesemények bizonyított okaival kapcsolatban;

e) biztosítaniuk kell a szabályok egységes betartása tekintetében a szükséges rugalmasságot.

8b. cikk

ATM/ANS

(1) Az ATM/ANS-t az Vb. mellékletben - és lehetőség szerint az Va. mellékletben - foglalt alapvető követelményeknek megfelelően kell biztosítani.

(2) Az ATM/ANS-szolgáltatóknak engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedélyt ki kell adni, ha a szolgáltató bizonyította, hogy képes a szolgáltatói jogosultságaival járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkezik a szolgáltató felelősségi körének teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal. Az engedélyben meg kell határozni a szolgáltató jogosultságait és a nyújtott szolgáltatás érvényességi területét.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik azt, hogy a repüléstájékoztató szolgálatok nyilatkozhassanak arról, hogy képesek-e a kötelezettségeiknek megfelelni, és rendelkeznek a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladataik elvégzéséhez szükséges eszközökkel.

(4) A (6) bekezdésben említett intézkedések előírhatnak engedélyezési követelményeket a biztonság szempontjából kritikus ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy karbantartásában érintett szervezetek számára. Az engedélyt ki kell adni e szervezetek számára, ha bizonyították, hogy képesek a jogosultságaikkal járó kötelezettségeknek megfelelni, és rendelkeznek a felelősségi körük teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal. Az engedélyben meg kell határozni az abban biztosított jogosultságokat.

(5) A (6) bekezdésben említett intézkedések előírhatnak az engedélyezésre vagy pedig az ATM/ANS szolgáltatója általi jóváhagyásra vonatkozó követelményeket a biztonság szempontjából kritikus ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek tekintetében. E rendszerek és rendszerelemek engedélyét vagy jóváhagyását ki kell adni, ha a kérelmező bizonyította, hogy a rendszerek és rendszerelemek megfelelnek az (1) bekezdésben említett alapvető követelmények teljesítését biztosító részletes előírásoknak.

(6) Az e cikk végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket határozzák meg:

a) az ATM/ANS rendelkezésre bocsátásának feltételei az Vb. mellékletben - és adott esetben az Va. mellékletben - foglalt alapvető követelményeknek megfelelően;

b) az ATM/ANS rendszereire és rendszerelemeire vonatkozó részletes előírások megállapítását és a kérelmező erről történő értesítését érintő feltételek;

c) a (2) és (4) bekezdésben említett engedélyek kiadására, meghosszabbítására, módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

d) az engedélyek jogosultjainak felelőssége;

e) a (3) bekezdésben említett szolgáltatók nyilatkozattételének és felügyeletének feltételei és eljárásai;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemeltetést meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemeltetésre egyedi feltételek vonatkoznak.

(7) A (6) bekezdésben említett intézkedéseknek:

a) tükrözniük kell a technika állását és a legjobb gyakorlatot az ATM/ANS-szel kapcsolatban;

b) arányosnak kell lenniük a nyújtott szolgáltatás típusával és összetettségével;

c) figyelembe kell venniük az ATM/ANS-szel kapcsolatban világszerte felhalmozódott tapasztalatot, valamint a tudományos és műszaki fejlődést;

d) lehetőség szerint az 549/2004/EK rendeletben, a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (léginavigációs-szolgálati rendelet) ( 13 ), az 551/2004/EK rendeletben és az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (átjárhatósági rendelet) ( 14 ) foglalt rendelkezések felhasználásával kell kidolgozni őket, és rendelkezniük kell átmeneti mechanizmusokról az e rendeletek szerint már kiadott engedélyek folytonosságának biztosítására. Kezdetben tartalmazniuk kell e rendeletek biztonsági rendelkezéseit, valamint adott esetben a jövőbeli módosítások esetén figyelembe kell venniük a legfrissebb tudományos és technikai eredményeket;

e) lehetővé kell tenniük az azonnali intézkedést a balesetek és a súlyos repülőesemények bizonyított okaival kapcsolatban.

8c. cikk

Légiforgalmi irányítók

(1) A légiforgalmi irányítóknak, illetve az ő képzésükben, vizsgáztatásukban, ellenőrzésükben és egészségügyi értékelésükben részt vevő személyeknek és szervezeteknek meg kell felelniük az Vb. mellékletben foglalt követelményeknek.

(2) A légiforgalmi irányítóknak rendelkezniük kell a szolgálati tevékenységüknek megfelelő szakszolgálati engedéllyel és orvosi minősítéssel.

(3) A (2) bekezdésben említett szakszolgálati engedély kizárólag akkor adható ki, ha a szakszolgálati engedély kérelmezője bizonyítja, hogy megfelel az Vb. mellékletben meghatározott elméleti ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, nyelvismerettel és szakmai tapasztalattal kapcsolatos alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából hozott szabályoknak.

(4) A (2) bekezdésben említett orvosi minősítés kizárólag akkor adható ki, ha a légiforgalmi irányító megfelel az egészségügyi alkalmasság Vb. mellékletben foglalt alapvető követelményeinek való megfelelés biztosítására hozott szabályoknak. Az orvosi minősítést repülőorvos-szakértők vagy repülőorvosi központok állíthatják ki.

(5) A szakszolgálati engedélyben és az orvosi minősítésben fel kell tüntetni a légiforgalmi irányító jogosultságait, és az említett engedély, illetve minősítés érvényességét.

(6) Engedély kiállításával kell elismerni a légiforgalmi irányítók képzését végző szervezetek, repülőorvos szakértők és a repülőorvosi központok azon képességét, amely a szakszolgálati engedélyek és orvosi minősítések kiállításával kapcsolatos kiváltságaikhoz kötődő kötelezettségeik teljesítésére vonatkozik.

(7) A légiforgalmi irányítók képzését végző szervezeteknek, repülőorvos szakértőknek és repülőorvosi központoknak engedélyt kell kiadni, ha azok bizonyították, hogy eleget tesznek az Vb. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak. Az engedélyen fel kell tüntetni az engedély által biztosított jogosultságokat.

(8) A gyakorlati képzést tartó vagy a légiforgalmi irányítók képességeit értékelő személyeknek engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedély akkor állítható ki, ha az érintett személy bizonyította, hogy eleget tesz az Vb. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében meghatározott szabályoknak. Az engedélyben fel kell tüntetni az engedély által biztosított jogosultságokat.

(9) A repülésszimulációs oktató eszközöknek meg kell felelniük az Vb. mellékletben foglalt vonatkozó alapvető követelményeknek.

(10) Az e cikk nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő bizottsági szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket határozzák meg:

a) a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyeinek különböző jogosításai és kiterjesztései;

b) a szakszolgálati engedélyeknek, jogosításainak, kiterjesztésének, valamint az orvosi minősítéseknek, jóváhagyásoknak és engedélyeknek a kiadására, meghosszabbítására, módosítására, korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek, valamint azon körülmények, amikor nem szükséges ezen engedélyeket és jóváhagyásokat megkövetelni, ezzel egyidejűleg átmeneti mechanizmusok kialakítása az e rendeletek szerint kiadott jóváhagyások folytonosságának biztosítására;

c) a szakszolgálati engedélyek jogosultjainak jogosultságai és felelősségi köre, valamint a szakszolgálati engedélyek, jóváhagyások és orvosi minősítés, engedélyek jogosításai és kiterjesztései;

d) a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyei elfogadásának és átalakításának feltételei, valamint a nemzeti orvosi minősítések elfogadásának és általánosan elismert orvosi minősítéssé való átalakításának feltételei.

(11) A (10) bekezdésben említett intézkedéseknek tükrözniük kell a technika állását a légiforgalmi irányítók képzésével kapcsolatban, ideértve a bevált gyakorlatokat, valamint a tudományos és a műszaki fejlődést. Az intézkedéseket kezdetben a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyről szóló, 2006. április 5-i 2006/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 15 ) foglalt rendelkezések alapján kell kidolgozni.

9. cikk

A Közösség területére való érkezéskor, területén való tartózkodáskor vagy területéről való távozáskor harmadik országbeli üzemben tartó által használt légi jármű

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett légi járműveknek, valamint azok személyzetének és üzemben tartásuknak meg kell felelniük az alkalmazandó ICAO-előírásoknak. Amennyiben nincsenek ilyen előírások, e légi járműveknek és üzemben tartásuknak az I., III., IV. és adott esetben az Vb. mellékletben foglalt követelményeknek kell megfelelniük, feltéve, hogy ezek a követelmények nem ellentétesek a harmadik országok nemzetközi egyezményekben rögzített jogaival.

(2) Az (1) bekezdésben említett légi járművek kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő üzemben tartóknak bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek az (1) bekezdésben megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges képességekkel és eszközökkel.

Az első albekezdésben említett követelménynek egy adott harmadik ország által vagy nevében kiállított bizonyítvány elfogadásával is eleget lehet tenni.

Az első albekezdésben említett képességeket és eszközöket engedély kiállítása útján kell elismertetni. Az üzemben tartó kiváltságait és az üzemben tartás érvényességi területét az engedélyben meg kell határozni.

(3) Az (1) bekezdésben említett, komplex motoros meghajtású légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő üzemben tartóktól nyilatkozat kérhető arról, hogy rendelkeznek a légi jármű üzemben tartásához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges képességgel és eszközökkel.

(4) E cikk nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság különösen az alábbiakat határozza meg:

a) hogyan engedélyezhető a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett, szabvány ICAO légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező légi járművek vagy személyzet számára a Közösség területére való érkezés, onnan való távozás céljából vagy a területén történő üzemben tartás;

b) a légi járműveknek az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően végzett üzemben tartására vonatkozó feltételek;

c) a (2) bekezdésben említett üzembentartói engedély kiadásának, fenntartásának, módosításának, korlátozásának, felfüggesztésének vagy visszavonásának feltételei, figyelembe véve a nyilvántartó állam vagy az üzemben tartó állama által kiállított bizonyítványokat, a 2111/2005/EK rendeletnek és végrehajtási szabályainak sérelme nélkül;

d) az engedély birtokosának kiváltságai és kötelezettségei;

e) a (3) bekezdésben említett üzemben tartók nyilatkozatának, valamint felügyeletének eljárásai és feltételei;

f) azon feltételek, amelyek esetén az üzemben tartást meg kell tiltani, korlátozni kell, valamint amelyek esetén a biztonság érdekében az üzemben tartásra egyedi feltételek vonatkoznak a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(5) A (4) bekezdésben említett intézkedések elfogadása során a Bizottság különös figyelmet fordít arra, hogy:

a) az ICAO által ajánlott gyakorlatokat és útmutató dokumentumokat értelemszerűen alkalmazzák;

b) egyetlen követelmény se lépje túl 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett légi járművek és üzemben tartóik számára előírt mértéket;

c) az 5. cikk (4) bekezdésével és a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott intézkedéseket értelemszerűen alkalmazzák;

d) az engedély megszerzésének eljárása minden esetben egyszerű, arányos, költséghatékony és eredményes legyen, figyelembe véve az üzemben tartás bonyolultságával és a vele járó kockázatokkal arányos mértékű követelményeket és megfelelésigazolásokat. Az eljárás során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

i. az ICAO általános biztonsági felügyeleti ellenőrző programjának eredményei;

ii. a földi ellenőrzésekből és a SAFA nyilvántartásból származó információ; és

iii. az érintett üzemben tartóval kapcsolatos, egyéb elismert, biztonsági vonatkozású információ;

e) ATM/ANS-hez kapcsolatos biztonsági szempontokat figyelembe vegyék.

10. cikk

Felügyelet és végrehajtás

(1) A tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az e rendeletnek és végrehajtási szabályainak való megfelelést biztosítsák.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtása alkalmazásában a tagállamok az általuk kiállított bizonyítványok felügyeletén túlmenően vizsgálatokat, többek között földi ellenőrzéseket folytatnak, és meghoznak minden intézkedést - beleértve a felszállási tilalom kiadását is - a jogsértés folytatódásának megakadályozása érdekében.

(3) Az (1) bekezdés végrehajtása alkalmazásában az Ügynökség a 24. cikk (2) bekezdésével és az 55. cikkel összhangban vizsgálatokat folytat.

(4) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok számára megkönnyítsék a megfelelő végrehajtási intézkedések meghozatalát, a tagállamok, a Bizottság és az Ügynökség információt cserél a megállapított jogsértésekről.

(5) E cikk nem alapvető fontosságú elemeinek új elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket, a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Azon az intézkedések különösen a következőket határozzák meg:

a) az információgyűjtés, -csere és -terjesztés feltételei;

b) a földi ellenőrzések feltételei, beleértve a rendszeres ellenőrzéseket is;

c) felszállási tilalom kiadásának feltételei azon légi járművek vonatkozásában, amelyek nem felelnek meg ezen rendelet előírásainak vagy végrehajtási szabályainak.

11. cikk

Bizonyítványok elismerése

(1) A tagállamok, további műszaki követelmények és műszaki értékelés nélkül elismerik az e rendelettel összhangban kiállított bizonyítványokat. Amennyiben az eredeti elismerés meghatározott céllal vagy célokkal rendelkezik, a későbbi elismerések csak ugyanazon célra vagy célokra érvényesek.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy az Ügynökség kérésére megindíthatja a 65. cikk (7) bekezdésében említett eljárást annak megállapítására, hogy az e rendelettel összhangban kiállított valamely bizonyítvány valóban megfelel-e e rendeletnek és annak végrehajtási szabályainak.

Amennyiben a bizonyítvány nem felel meg, vagy nem ténylegesen felel meg, a Bizottság felszólítja a bizonyítvány kiállítóját, hogy hozza meg a megfelelő helyesbítő intézkedéseket és védelmi intézkedéseket, például az érintett bizonyítvány érvényességének korlátozásával vagy felfüggesztésével. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések továbbá azon időponttól kezdve nem vonatkoznak az említett bizonyítványra, amikor a Bizottság döntéséről értesítette a tagállamokat.

(3) Amikor a Bizottság megfelelő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a bizonyítvány kiállítója a meg nem felelés vagy nem tényleges megfelelés kezelésére az (2) bekezdés szerint meghozta a megfelelő helyesbítő intézkedéseket, és a védintézkedések már nem szükségesek, úgy határozhat, hogy az (1) bekezdés rendelkezései ismételten vonatkozzanak a kérdéses bizonyítványra. E rendelkezések azon időponttól kezdve alkalmazandók, amikor a Bizottság e határozatról értesítette a tagállamokat.

(4) Az 5. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében és a 9. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépéséig, valamint az ezen intézkedések által biztosított bármilyen átmeneti időszak lejártáig - a 69. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül - azokat az engedélyeket, amelyeket e rendelettel összhangban nem lehet kiadni, a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint is ki lehet adni.

(5) A 8. cikk (5) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépéséig, valamint az ezen intézkedések által biztosított bármilyen átmeneti időszak lejártáig - a 69. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül - azokat az engedélyeket, amelyeket e rendelettel összhangban nem lehet kiadni, a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint is ki lehet adni.

(5a) A 8a. cikk (5) bekezdésében és a 8c. cikk (10) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépéséig, valamint az ezen intézkedések által biztosított bármilyen átmeneti időszak lejártáig - a 69. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül - azokat az engedélyeket, amelyeket e rendelettel összhangban nem lehet kiadni, a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint is ki lehet adni.

(5b) A 8b. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépéséig, valamint az ezen intézkedések által biztosított bármilyen átmeneti időszak lejártáig - a 69. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül - azokat az engedélyeket, amelyeket e rendelettel összhangban nem lehet kiadni, a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint vagy adott esetben a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendelet ( 16 ) vonatkozó előírásai alapján is ki lehet adni.

(6) Az e cikkben foglalt rendelkezések nem sértik a 2111/2005/EK rendeletet és annak végrehajtási szabályait.

12. cikk

Harmadik ország által kiállított bizonyítvány elfogadása

(1) E rendelet előírásaitól és annak végrehajtási szabályaitól eltérve, a Közösség és a harmadik ország között létrejött elismerési megállapodásnak megfelelően az Ügynökség vagy a tagállamban működő légügyi hatóságok bizonyítványokat állíthatnak ki egy harmadik ország légügyi hatóságai által kiadott bizonyítványok alapján.

(2)

a) A Közösség által megkötött megállapodás hiányában egy tagállam vagy az Ügynökség kiállíthat bizonyítványokat egy harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított bizonyítványok alapján egy olyan megállapodás alkalmazásával, amelyet az a tagállam kötött a szóban forgó harmadik országgal az e rendelet érintett előírásainak hatálybalépése előtt, és arról értesítette a Bizottságot, valamint a többi tagállamot. Az Ügynökség szintén kiállíthat ilyen bizonyítványokat bármelyik tagállam nevében egy olyan megállapodás alkalmazása során, amelyet az egyik tagállam a kérdéses harmadik országgal kötött.

b) Ha a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

- egy tagállam és egy harmadik ország között létrejött megállapodás előírásai nem biztosítják az e rendelet és annak végrehajtási szabályai által meghatározottakkal egyenértékű biztonság szintjét, és/vagy

- egy ilyen megállapodás megkülönbözetést alkalmaz a tagállamok között, kényszerítő erejű biztonsági okok nélkül, vagy a megállapodás ellentétes a Közösség harmadik országgal szembeni külpolitikájával,

akkor a 65. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban megkövetelheti az érintett tagállamtól, hogy a Szerződés 307. cikkének megfelelően módosítsa a megállapodást, függessze fel annak alkalmazását, vagy vonja vissza azt.

c) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a megállapodások lehető leggyorsabb visszavonására azt követően, hogy hatályba lép a Közösség és a szóban forgó harmadik ország között létrejött megállapodás, amennyiben e megállapodás az utóbbi megállapodás által tárgyalt területre vonatkozik.

13. cikk

Minősített szervezetek

Az Ügynökség vagy az érintett nemzeti légiközlekedési hatóság, amikor egy konkrét típusalkalmassági feladatot oszt egy minősített szervezetre, biztosítja, hogy az adott szervezet megfeleljen az V. mellékletben megállapított kritériumoknak.

A minősített szervezetek nem adhatnak ki engedélyeket.

14. cikk

Rugalmassági előírások

(1) E rendelet rendelkezései és annak végrehajtási szabályai nem akadályoznak egyetlen tagállamot sem abban, hogy az e rendelet előírásai alá tartozó termékkel, személlyel vagy szervezettel kapcsolatos biztonsági problémára haladéktalanul reagáljon.

A tagállamok azonnal értesítik az Ügynökséget, a Bizottságot és a többi tagállamot a megtett intézkedésekről és azok okairól.

(2)

a) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a biztonsági probléma megoldható-e a 18. cikk d) pontjában ráruházott hatáskörön belül. Ebben az esetben az Ügynökség az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül meghozza a szükséges döntéseket.

b) Amennyiben az Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy a biztonsági probléma az a) ponttal összhangban nem oldható meg az ugyanabban a pontban említett időszakon belül, a 18. cikk b) pontjával összhangban ajánlást ad ki arról, hogy szükséges-e e rendeletet és végrehajtási szabályait módosítani, valamint hogy az értesítésben szereplő intézkedések visszavonandók-e vagy fenntartandók.

(3) E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek, többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket - amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a nem megfelelő biztonsági szint, vagy e rendeletnek vagy annak végrehajtási szabályainak hiányossága indokolja-e azok módosításának kezdeményezését, illetve az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott intézkedések alkalmazásának folytatását - a 65. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni. Ilyen esetben az intézkedéseket szükség szerint valamennyi tagállam végrehajtja, és a 11. cikkben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell ezen intézkedésekre. Az érintett tagállam, amennyiben az intézkedéseket nem találja indokoltnak, visszavonja azokat.

(4) Az e rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott lényeges követelmények alól a tagállamok mentességet adhatnak előre nem látható sürgős üzembentartási körülmények vagy korlátozott időtartamú üzembentartási szükségletek esetén, feltéve hogy ez a biztonság szintjét nem érinti hátrányosan. Az Ügynökséget, a Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell minden ilyen mentességről, amennyiben azok ismétlődnek, vagy ha azokat két hónapnál hosszabb időre adják meg.

(5) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a mentességek, amelyekről a tagállamok értesítést küldtek, kevésbé korlátozóak-e, mint az alkalmazandó közösségi rendelkezések, és az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül a 18. cikk b) bekezdésével összhangban ajánlást ad ki arról, hogy e mentességek megfelelnek-e e rendelet vagy egyéb közösségi jogszabály általános biztonsági célkitűzéseinek.

Amennyiben a mentesség nem felel meg az e rendelet vagy egyéb közösségi jogszabály általános biztonsági célkitűzéseinek, a Bizottság a 65. cikk (7) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határoz, hogy a mentességet nem engedélyezi. Ilyen esetben az érintett tagállam visszavonja a mentességet.

(6) Amennyiben e rendelet végrehajtási szabályainak alkalmazásával megvalósított védelemmel egyenlő szintű védelem elérhető más eszközökkel, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés nélkül a tagállamok a végrehajtási szabályoktól eltérve megadhatják a jóváhagyást.

Ilyen esetekben az érintett tagállam értesíti az Ügynökséget és a Bizottságot arról, hogy szándékában áll az ilyen jóváhagyás megadása, valamint megnevezi az érintett szabálytól való eltérés szükségességének okát, továbbá az egyenértékű védelmi szint elérése érdekében megállapított feltételeket.

(7) Az Ügynökség, két hónapon belül azt követően, hogy az (6) bekezdéssel összhangban értesítést kapott, a 18. cikk b) bekezdésével összhangban ajánlást ad ki arról, hogy a (6) bekezdéssel összhangban javasolt jóváhagyás eleget tesz-e az abban a bekezdésben megállapított feltételeknek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket - amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a javasolt jóváhagyás megadható-e - a 65. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással kell elfogadni egy hónapon belül, az Ügynökség ajánlásának kézhezvételétől számítva. Ilyen esetben a Bizottság közli határozatát valamennyi tagállammal, amelyek szintén felhatalmazást kapnak az intézkedés alkalmazására. A 15. cikk előírásait a szóban forgó intézkedésre kell alkalmazni.

15. cikk

Információs hálózat

(1) A Bizottság, az Ügynökség és a nemzeti légiközlekedési hatóságok az e rendelettel és annak végrehajtási szabályaival kapcsolatos, rendelkezésükre álló összes információt megosztják egymással. A polgári repülési balesetek és repülőesemények vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek jogosultak az ilyen információhoz való hozzáférésre.

(2) Az 1049/2001/EK rendeletben megállapított, a nyilvánosság bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférési jogának sérelme nélkül, a 65. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság elfogadja azon intézkedéseket, amelyek az e cikk (1) bekezdésében említett információnak a saját kezdeményezésére az érdekelt felek felé történő terjesztésével kapcsolatosak. Ezen intézkedések, amelyek lehetnek általánosak vagy egyediek, a következő szükségleteken alapulnak:

a) a személyek és szervezetek számára azon információk megadása, amelyre szükségük van a repülésbiztonság fejlesztéséhez;

b) az információ terjesztésének a felhasználók céljaira feltétlenül szükséges szintre történő korlátozása, hogy ezen információ megfelelő bizalmasságát biztosítsák.

(3) A nemzeti légiközlekedési hatóságok a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően megteszik a szükséges intézkedéseket az (1) bekezdés szerint általuk kapott információ megfelelő bizalmasságának biztosítása érdekében.

(4) Annak érdekében, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák az általános biztonsági szintről, az Ügynökség évente biztonsági jelentést ad ki. A 10. cikk (5) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépésétől kezdődően e biztonsági jelentésnek a 10. cikk szerint kapott valamennyi információ elemzését tartalmaznia kell. Az elemzésnek egyszerűnek és könnyen érthetőnek kell lennie, valamint fel kell tüntetnie, hogy fennáll-e fokozott biztonsági kockázat. Az elemzésben az információforrás nem fedhető fel.

16. cikk

Az információforrás védelme

(1) Amennyiben a 15. cikk (1) bekezdésében említett információt valamely természetes személy önkéntesen szolgáltatta a Bizottságnak vagy az Ügynökségnek, az információforrás nem fedhető fel. Amikor az információt valamely nemzeti hatóság részére szolgáltatták, az ilyen információ forrását a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell védeni.

(2) A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden eljárás megindításától azon nem előre megfontolt szándékból vagy gondatlanságból elkövetett jogsértések esetében, amelyekről kizárólag e rendelet és annak végrehajtási szabályaikból következő jelentésétel alapján szereztek tudomást.

E szabály nem alkalmazandó a súlyos gondatlanság eseteire.

(3) A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül és a nemzeti jogszabályaikban és gyakorlataikban foglalt eljárásokkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat a munkavállalókat, akik e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásában információt nyújtanak, ne érje sérelem a munkaadójuk részéről.

E szabály nem alkalmazandó a súlyos gondatlanság eseteire.

(4) E cikk az igazságügyi szervek információhoz való hozzáférésével kapcsolatos nemzeti szabályok sérelme nélkül alkalmazandó.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉG

I. SZAKASZ

Feladatok

17. cikk

Az Ügynökség létrehozása és feladatai

(1) E rendelet végrehajtásának alkalmazásában létrejön az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség.

(2) A polgári repülésbiztonság megfelelő működése és fejlesztése biztosítása érdekében az Ügynökség a következők feladatokat teljesíti:

a) ellátja az 1. cikk (1) bekezdése alá tartozó ügyekhez kapcsolódó feladatokat és ezekben véleményt alakít ki;

b) támogatja a Bizottságot az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések kidolgozásában. Amennyiben ezek műszaki szabályokat és különösen a szerkezetre és tervekre, működési szempontokra vonatkozó szabályokat foglalnak magukban, a Bizottság nem változtathatja meg azok tartalmát az Ügynökséggel való előzetes egyeztetés nélkül. Az Ügynökség szintén biztosítja a Bizottság részére a szükséges műszaki, tudományos és adminisztrációs támogatást feladatai végrehajtásához;

c) meghozza a szükséges intézkedéseket az e rendelet vagy egyéb közösségi jogszabály által ráruházott hatáskörön belül;

d) elvégzi a feladatai teljesítéséhez szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat;

e) hatáskörén belül a tagállamok nevében elvégzi a nemzetközi egyezmények, különösen a Chicagói Egyezmény által ráruházott feladatokat.

18. cikk

Az Ügynökség intézkedései

Az Ügynökség szükség esetén a következő intézkedéseket teszi:

a) a Bizottságnak címzett véleményeket ad ki;

b) a 14. cikk alkalmazására vonatkozó ajánlásokat ad ki a Bizottságnak;

c) engedélyezési előírásokat ad ki és meghatározza a megfelelés elfogadható eszközeit, továbbá útmutató dokumentumokat ad ki e rendelet és végrehajtási szabályainak alkalmazására vonatkozóan;

d) meghozza a 20., 21., 22., 22a., 22b., 23., 54. és 55. cikk alkalmazásához szükséges határozatokat, beleértve a mentességek megadását az általa kiadott bizonyítványok jogosultjainak az e rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban megállapított lényeges követelmények alól előre nem látható sürgős üzemeltetési körülmények vagy korlátozott időtartamú üzemeltetési szükségletek esetén, feltéve, hogy ez a biztonság szintjét nem érinti hátrányosan, és hogy legfeljebb két hónapos időszakra adják meg, valamint hogy a mentességekről tájékoztatták a Bizottságot, és azokat nem újítják meg;

e) a 24. cikk (1) bekezdése és az 54. cikk alapján végzett szabványosítási vizsgálatokat követően jelentést ad ki.

19. cikk

Vélemények, típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok

(1) Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó alapelvekre, alkalmazhatóságra és alapvető követelményekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában, valamint a végrehajtási szabályok elfogadásában a Bizottság támogatása érdekében az Ügynökség kidolgozza azok tervezeteit. E tervezeteket az Ügynökség véleményként nyújtja be a Bizottsághoz.

(2) Az 52. cikkel és a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban az Ügynökség kidolgozza:

a) az engedélyezési előírásokat és a megfelelés elfogadható eszközeit; valamint

b) az útmutató dokumentumokat;

amelyeket a típusalkalmassági eljárás során használnak fel.

E dokumentumoknak tükrözniük kell az érintett területeken a legkorszerűbb megoldásokat és legjobb gyakorlatokat, és ezeket a világszerte szolgálatban lévő légi járművekkel kapcsolatos tapasztalatok, valamint a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevételével kell naprakésszé tenni.

20. cikk

Légialkalmassági és környezetvédelmi bizonyítvány

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékeket, alkatrészeket és berendezéseket illetően az Ügynökség - adott esetben és a Chicagói Egyezményben vagy annak mellékleteiben meghatározott módon - a tagállamok nevében elvégzi a tervező, gyártó vagy nyilvántartó állam teendőit és feladatait a tervezési jóváhagyással kapcsolatban. E célból különösen a következőket teszi:

a) létrehozza és bejelenti a típusalkalmassági vizsgálat alapjait minden termékre, amelyhez típusalkalmassági bizonyítványra vagy a típusalkalmassági bizonyítvány változtatására van szükség. Az alkalmassági vizsgálat alapja magában foglalja az alkalmazandó légialkalmassági szabályzatot, az olyan előírásokat, amelyekhez elfogadták az egyenértékű biztonsági szintet és a különleges műszaki leírást, amely akkor szükséges, amikor egy bizonyos termék tervezési jellemzői vagy az üzembentartási tapasztalat alapján a légialkalmassági szabályzat bármelyik rendelkezése elégtelen vagy nem megfelelő arra, hogy biztosítsa a szükséges követelményeket;

b) létrehozza és bejelenti a különleges légialkalmassági előírásokat minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez korlátozott légialkalmassági bizonyítványt kértek;

c) létrehozza és bejelenti a részletes légialkalmassági előírásokat minden olyan alkatrészre vagy berendezésre vonatkozóan, amelyekhez típusalkalmassági bizonyítványt kértek;

d) létrehozza és bejelenti a megfelelő környezetvédelmi követelményeket minden olyan termékre vonatkozóan, amelyekhez a 6. cikkel összhangban környezetvédelmi bizonyítvány szükséges;

e) a termékek, alkatrészek és berendezések típusalkalmasságával kapcsolatos vizsgálatokat végez el saját maga, vagy a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén;

f) kiadja a megfelelő típusalkalmassági bizonyítványokat vagy az azokkal kapcsolatos változtatásokat;

g) kiadja az alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó bizonyítványokat;

h) kiadja a megfelelő környezetvédelmi bizonyítványokat;

i) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy elmulasztja e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését;

j) biztosítja a felügyelete alá tartozó termékekre, alkatrészekre és berendezésekre vonatkozó folyamatos légialkalmassági feladatokat, beleértve egy biztonsági problémára történő, indokolatlan késedelem nélküli reagálást, valamint az alkalmazandó kötelező információ kiadását és terjesztését;

k) azon légi járművekre vonatkozóan, amelyekre repülési engedélyt kell kiállítani, az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontjában foglaltak betartása céljából megállapítja a légialkalmassági szabványokat és eljárásokat;

l) az Ügynökség ellenőrzése alá tartozó típusalkalmassági vizsgálat céljából repülési engedélyt állít ki, azon tagállammal egyeztetve, amelyben a légi járművet nyilvántartásba vették vagy fogják venni.

(2) A szervezetekre való tekintettel az Ügynökség:

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített szervezeteket megvizsgálja és ellenőrzi;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a következőkre vonatkozóan:

i. tervező szervezetek; vagy

ii. a tagállamok területén található termelő szervezetek, ha az érintett tagállam kéri; vagy

iii. a tagállamok területén kívül található termelő és fenntartó szervezetek;

c) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja az érintett szervezet bizonyítványát, amennyiben a feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha az érintett szervezet elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését.

21. cikk

Pilótabizonyítványok

(1) A 7. cikk (1) bekezdésében említett személyzet és szervezetek tekintetében az Ügynökség:

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített szervezeteket, valamint adott esetben azok személyzetét megvizsgálja és ellenőrzi;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a tagállamok területén kívül található pilótaképző szervezetek és repülőorvosi központokra, valamint adott esetben személyzetükre vonatkozóan;

c) módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt az Ügynökség kiadta, már nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeket.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésében említett repülésszimulációs oktatóeszközök tekintetében az Ügynökség:

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén az általa alkalmasnak minősített eszközöket műszaki ellenőrzésnek veti alá;

b) bizonyítványokat állít ki és hosszabbít meg a következőkre vonatkozóan:

i. azon oktatószervezetek repülésszimulációs oktatóeszközei, amelyek vonatkozásában az Ügynökség bizonyítványt kiállított; vagy

ii. a tagállamok területén található repülésszimulációs oktatóeszközök az érintett tagállam kérésére; és

iii. a tagállamok területén kívül található repülésszimulációs oktatóeszközök;

c) módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó bizonyítványt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha a bizonyítvánnyal rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeit.

22. cikk

Légi üzemben tartási bizonyítványok

(1) Az Ügynökség indokolatlan késedelem nélkül cselekszik a légi üzemben tartás biztonságát érintő problémákkal kapcsolatosan, meghatározva a megfelelő kiigazító intézkedéseket és terjesztve a kapcsolódó információkat, többek között a tagállamok részére.

(2) A repülési idő korlátozása tekintetében:

a) az Ügynökség az alapvető követelményeknek való megfelelés és adott esetben a kapcsolódó végrehajtási szabályok betartásának biztosítása érdekében kiadja az alkalmazandó típusalkalmassági előírásokat. Kezdetben a végrehajtási szabályoknak tartalmazniuk kell a 3922/91/EK rendelet III. mellékletének Q. alrészében szereplő valamennyi lényeges rendelkezést, figyelembe véve a legújabb tudományos és műszaki bizonyítékokat;

b) a tagállamok jóváhagyhatnak a repülési időt meghatározó egyedi rendszereket, amelyek eltérnek az a) pontban említett típusalkalmassági előírásoktól. Ebben az esetben a tagállam haladéktalanul értesíti az Ügynökséget, a Bizottságot és a tagállamokat is arról, hogy egy ilyen egyedi rendszer vonatkozásában jóváhagyást szándékozik adni;

c) az értesítést követő egy hónapon belül az Ügynökség tudományos és orvosi vizsgálatok alapján értékeli az egyedi rendszert. Ezt követően az érintett tagállam az értesítésnek megfelelően megadhatja a jóváhagyást, kivéve ha az Ügynökség megvitatta a rendszert az érintett tagállammal, és azon változtatásokat javasolt. Amennyiben a tagállam egyetért e változtatásokkal, a jóváhagyást ennek megfelelően megadhatja;

d) az előre nem látható, sürgős működési körülmények vagy korlátozott időtartamú és nem ismétlődő jellegű működési szükségletek esetén a tanúsítási előírások alól ideiglenesen eltérések adhatók mindaddig, amíg az Ügynökség ki nem nyilvánítja véleményét;

e) amennyiben valamely tagállam nem ért egyet az Ügynökségnek az egyedi rendszerrel kapcsolatos megállapításaival, a kérdést a Bizottság elé terjeszti, azzal a céllal, hogy az - a 65. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban - határozzon arról, hogy az adott rendszer megfelel-e az e rendeletben meghatározott biztonsági célkitűzéseknek;

f) az Ügynökség számára elfogadható egyedi rendszerek tartalmát, valamint amelyekkel kapcsolatban a Bizottság az e) pont szerint kedvező döntést hozott, közzé kell tenni.

22a. cikk

ATM/ANS

A 4. cikk (3c) bekezdésében említett ATM/ANS tekintetében az Ügynökség:

a) önállóan, illetve nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzéseket folytat le az általa engedélyezendő szervezeteknél;

b) kiadja és meghosszabbítja a Szerződés rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó területeken található azon szervezetek engedélyeit, amelyek a Szerződés hatálya alá tartozó területek légterében nyújtott szolgáltatásokért felelősek;

c) kiadja és meghosszabbítja a páneurópai szolgáltatást biztosító szervezetek engedélyeit;

d) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a vonatkozó engedélyt, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, a továbbiakban nem teljesülnek, vagy ha az engedély jogosultja elmulasztja az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által ráruházott kötelezettségek teljesítését.

22b. cikk

Légiforgalmi irányítók engedélyei

A 8c. cikk (1) bekezdésében említett személyek és szervezetek tekintetében az Ügynökség:

a) önállóan, illetve nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzéseket folytat le az általa engedélyezendő szervezeteknél, illetve adott esetben ezek személyzete tekintetében;

b) kiadja és meghosszabbítja a tagállamok területén kívül található és a légiforgalmi irányítóknak képzést nyújtó szervezetek engedélyeit, valamint adott esetben ezek személyzetének engedélyeit;

c) módosítja, felfüggeszti vagy visszavonja a megfelelő engedélyeket, amennyiben azon feltételek, amelyeknek megfelelően azt kiadták, már nem teljesülnek, vagy ha az engedéllyel rendelkező jogi vagy természetes személy nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai által előírt kötelezettségeket.

23. cikk

Harmadik országbeli üzemben tartók

(1) A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő üzemben tartók tekintetében az Ügynökség:

a) önállóan, a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy a minősített szervezetek révén vizsgálatokat és ellenőrzést folytat;

b) a 9. cikk (2) bekezdésében említett engedélyeket ad ki és hosszabbít meg, kivéve ha ezen üzemben tartókra vonatkozóan az üzemben tartó államának funkcióit és feladatait valamely tagállam látja el;

c) az érintett engedélyt módosítja, korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja, amennyiben már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján kiadta azt, vagy ha az érintett szervezet nem teljesíti az e rendelet vagy annak végrehajtási szabályai értelmében előírt kötelezettségeket.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartásában részt vevő üzemben tartók tekintetében az Ügynökség feladatai:

a) a 9. cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatok átvétele; és

b) önállóan, a nemzeti légügyi hatóságok vagy a minősített szervezetek révén azon üzemben tartók felügyelete, amelyektől nyilatkozatot kapott.

(3) A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett légi járművek tekintetében az Ügynökség a 9. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban kiadja az engedélyeket.

24. cikk

A szabályok alkalmazásának figyelemmel kísérése

(1) Az Ügynökség elvégzi az 1. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó területek szabványosítási vizsgálatait annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az e rendeletnek és végrehajtási szabályainak az illetékes nemzeti hatóságok általi alkalmazását, továbbá jelentést tesz arról a Bizottságnak.

(2) Az Ügynökség elvégzi a vállalkozások vizsgálatát annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazását.

(3) Az Ügynökség - a 2. cikkben meghatározott célkitűzésekre tekintettel - értékeli az e rendelet és annak végrehajtási szabályai végrehajtásának hatásait.

(4) Az Ügynökséggel konzultációt kell folytatni a 14. cikk alkalmazásával kapcsolatban, valamint az Ügynökség ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság számára.

(5) Az Ügynökségnek az (1), (3) és (4) bekezdésben említett feladatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereire a 65. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadandó követelmények vonatkoznak, figyelembe véve az 52. és 53. cikkben meghatározott elveket.

25. cikk

Pénzbírság és időszakos kényszerítő bírság

(1) A 20. és az 55. cikk sérelme nélkül az Ügynökség kérelmére a Bizottság:

a) pénzbírságot szabhat ki azokra a személyekre és vállalkozásokra, akik/amelyek részére az Ügynökség bizonyítványt adott ki, amennyiben szándékosan vagy gondatlanságból megsértették e rendelet rendelkezéseit és annak végrehajtási szabályait;

b) időszakos kényszerítő bírságot szabhat ki a rendelet rendelkezéseinek és végrehajtási szabályainak betartására kényszerítés érdekében, a határozatban meghatározott időponttól számítva azokra a személyekre és vállalkozásokra, akik/amelyek részére az Ügynökség bizonyítványt adott ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzbírságnak és időszakos kényszerítő bírságnak visszatartó erejűnek és arányosnak kell lennie mind az eset súlyosságához, mind a bizonyítvány birtokosának gazdasági lehetőségeihez mérten, különösen figyelembe véve azt, hogy milyen mértékben veszélyeztették a biztonságot. A pénzbírságok összege nem haladhatja meg a bizonyítvány birtokosa éves jövedelmének vagy árbevételének 4 %-át. Az időszakos kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg bizonyítvány birtokosa átlagos napi jövedelmének vagy árbevételének 2,5 %-át.

(3) A Bizottság a 65. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban elfogadja a cikk részletes végrehajtási szabályait. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a következők meghatározására:

a) a pénzbírság vagy időszakos kényszerítő bírság összegének megállapítására vonatkozó részletes kritériumok; és

b) a vizsgálatokra, a hozzájuk kapcsolódó intézkedésekre és a jelentéstételre vonatkozó eljárások, valamint a döntéshozatallal kapcsolatos eljárási szabályok, beleértve a védekezéshez való jogra, az iratbetekintésre, a jogi képviseletre, a titoktartásra és az átmeneti intézkedésekre, valamint a pénzbírság és az időszakos kényszerítő bírság mennyiségi meghatározására és beszedésére vonatkozó rendelkezéseket.

(4) Az Európai Közösségek Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyek alapján a Bizottság pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot állapított meg. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy időszakos kényszerítő bírságot.

(5) Az (1) bekezdés alapján hozott határozatok nem lehetnek büntetőjogi természetűek.

26. cikk

Kutatás

(1) A közösségi jog sérelme nélkül az Ügynökség kutatási tevékenységeket fejleszthet és finanszírozhat mindaddig, amíg az szigorúan a hatáskörébe tartozó tevékenységek fejlesztésével kapcsolatos.

(2) Az Ügynökség koordinálja kutatási és fejlesztési tevékenységeit a Bizottság és a tagállamok tevékenységeivel, hogy biztosítsa, a megfelelő politikák és tevékenységek összeegyeztethetők legyenek.

(3) Az Ügynökség által finanszírozott kutatások eredményeit közzé kell tenni, amennyiben az nem minősíti ezeket bizalmasnak.

27. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1) Az Ügynökség a vonatkozó Közösségi joggal összhangban támogatja a Közösséget és a tagállamokat a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. Különösen támogatja a szabályok összehangolását és a kölcsönös elismerést a szabályok kielégítő alkalmazásának jóváhagyását illetően.

(2) Az Ügynökség a Szerződés vonatkozó előírásaival összhangban együttműködhet harmadik országok légügyi hatóságaival, valamint az e rendeletben tárgyalt kérdésekben illetékes nemzetközi szervezetekkel az e szervekkel létrejött munkaszerződés-formák keretében. Ezeket a munkaszerződéseket a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(3) Az Ügynökség támogatja a tagállamokat a nemzetközi kötelezettségeik, különösen a Chicagói Egyezményben előírtak tiszteletben tartásában.

II. SZAKASZ

Belső szerkezet

28. cikk

Jogállás, elhelyezkedés, helyi irodák

(1) Az Ügynökség a Közösség szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az Ügynökség minden egyes tagállamban az ottani jogszabályok szerint a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet, és bíróság előtt eljárhat.

(3) Az Ügynökség létrehozhatja saját helyi irodáit a hozzájáruló tagállamok területén.

(4) Az Ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

29. cikk

Személyzet

(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei, valamint az e személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni az Ügynökség személyzetére, - az e rendelet fellebbviteli tanács tagjaira vonatkozó 39. cikke alkalmazásának sérelme nélkül.

(2) A 42. cikk sérelme nélkül, a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek által a kinevezési hatóságra ruházott hatáskört az Ügynökség gyakorolja saját személyzete tekintetében.

(3) Az Ügynökség személyzete szigorúan korlátozott számú tisztviselőkből áll, akiket a Bizottság vagy a tagállamok jelölnek vagy küldenek ki a vezetési feladatok ellátására. A fennmaradó személyzet az Ügynökség által felvett, a feladatok elvégzéséhez szükséges egyéb alkalmazottakból áll.

30. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre az Európai Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződésekhez mellékelt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

31. cikk

Felelősség

(1) Az Ügynökség szerződéses felelősségeit azon jog szabályozza, amelyet a szóban forgó szerződésre kell alkalmazni.

(2) Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az Ügynökség által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötésnek megfelelően ítélkezzen.

(3) A szerződésen kívüli felelősség esetében a tagállamok jogában meglévő közös általános elvekkel összhangban az Ügynökség jóváteszi a kötelességei végrehajtása során a szolgálatai vagy alkalmazottai által okozott károkat.

(4) Az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik a (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban.

(5) Az alkalmazottak Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy alkalmazási feltételekben meghatározott előírások szabályozzák.

32. cikk

A dokumentumok közzététele

(1) A Szerződés 290. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a Közösség összes hivatalos nyelvén ki kell adni a következő dokumentumokat:

a) a 15. cikk (4) bekezdésében említett biztonsági áttekintés;

b) a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Bizottságnak címzett vélemények;

c) a 33. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett éves általános jelentés, illetve munkaprogram.

(2) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió szerveinek fordítási központja biztosítja.

33. cikk

Az igazgatóság hatásköre

(1) Az Ügynökség rendelkezik egy igazgatósággal.

(2) Az igazgatóság:

a) kijelöli az ügyvezető igazgatót és a 39. cikkel összhangban az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatókat;

b) elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló éves általános jelentést, és azt legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak; az Ügynökség nevében évente megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) minden, az értékelési eljárás végeredménye szempontjából fontos információt, különösen az Ügynökségre ruházott feladatok tekintetében bekövetkezett változások hatásaival vagy következményeivel kapcsolatos információt;

c) minden év november 30. előtt, és miután a Bizottság véleményét megkapta, az Ügynökség elfogadja a következő évre vonatkozó munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a tagállamokhoz; e munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárás és a közösségi törvényhozási program sérelme nélkül elfogadják a repülésbiztonság vonatkozó területein; a Bizottság véleményét csatolni kell a munkaprogramhoz;

d) a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a nemzeti légügyi hatóságok és minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölésére vonatkozó iránymutatásokat;

e) meghatározza az ügyvezető igazgató döntéshozatali eljárásait az 52. és 53. cikkben említett módon;

f) elvégzi az Ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatait az 59., 60. és 63. cikknek megfelelően;

g) kijelöli a fellebviteli tanács tagjait, a 41. cikknek megfelelően;

h) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és az ügyvezető igazgatóval egyetértésben az igazgatók felett;

i) véleményt nyilvánít a díjakról és költségekről szóló intézkedésekkel kapcsolatban, a 64. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;

j) létrehozza eljárási szabályzatát;

k) határoz az Ügynökség nyelvi rendelkezéseiről;

l) megfelelő esetben kiegészíti a 32. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumok jegyzékét;

m) megalapítja az Ügynökség szervezeti felépítését és elfogadja az Ügynökség személyügyi politikáját.

(3) Az igazgatóság javaslatot adhat az ügyvezető igazgatónak bármilyen, a repülésbiztonság stratégiai fejlődésével szorosan összefüggő kérdésben, beleértve a 26. cikkben meghatározott kutatást is.

(4) Az igazgatóság létrehoz egy tanácsadó szervet az érintett felekből, amellyel a (2) bekezdés c), e), f) és i) pontjában említett területeken a határozathozatal előtt tanácskozik. Az igazgatóság szintén dönthet úgy, hogy tanácskozik a tanácsadó szervvel egyéb, a (2) és (3) bekezdésben említett kérdésekkel kapcsolatban. Az igazgatóságot a tanácsadó szerv véleménye nem kötelezi.

(5) Az igazgatóság munkacsoportokat hozhat létre, amelyek közreműködnek feladatainak ellátásában, többek között a döntések előkészítésében és végrehajtásuk figyelemmel kísérésében.

34. cikk

Az igazgatóság összetétele

(1) Az igazgatóság a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az igazgatóság tagjait a polgári repülés terén szerzett elismert tapasztalataik, elkötelezettségük, vezetési képességük és szakértelmük alapján választják ki, amelyek a rendeletben meghatározott célok előmozdítását szolgálják. Az Európai Parlament illetékes bizottsága teljes körű és megfelelő tájékoztatást kap.

Minden tagállam egy tagot jelöl az igazgatóságba, valamint egy póttagot, aki az igazgatósági tagot képviseli távolléte esetén. A Bizottság is kijelöli saját képviselőjét és annak póttagját. A hivatali idő tartama öt év. E hivatali idő meghosszabbítható.

(2) Adott esetben az európai harmadik országok képviselőinek részvételét és az ilyen részvétel feltételeit a 66. cikkben említett rendelkezések határozzák meg.

(3) A 33. cikk (4) bekezdésében említett tanácsadó szerv kijelöli négy tagját, akik megfigyelőként vesznek részt az igazgatóság munkájában. A megfigyelők a lehető legszélesebb körben képviselik a tanácsadó szervben kialakult különböző nézeteket. Hivatali idejük harminc hónap, amely egyszer újítható meg.

35. cikk

Az igazgatóság elnöksége

(1) Az igazgatóság tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt feladatai elvégzésében annak akadályoztatása esetén.

(2) Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik az igazgatósági tagságuk. Egyébként az elnök és az elnökhelyettes hivatali idejének tartama három év. E hivatali idő egyszer újítható meg.

36. cikk

Ülések

(1) Az igazgatóság üléseit az elnök hívja össze.

(2) Az Ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozáson.

(3) Az igazgatóság évente legalább két rendes ülést tart. Ülést tartanak továbbá az elnök vagy a tagság legalább egyharmadának kérésére.

(4) Az igazgatóság meghívhat bárkit megfigyelőnek az ülésen való részvételre, akinek a véleménye fontos lehet.

(5) Az igazgatóság tagjait, az eljárási szabályzat előírásainak megfelelően, tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(6) Az igazgatóság titkárságáról az Ügynökség gondoskodik.

37. cikk

Szavazás

(1) A 39. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatóság határozatait tagjainak kétharmados többségével hozza meg. Az igazgatóság valamely tagjának kérésére a 33. cikk (2) bekezdésének k) pontjában említett határozatot egyhangúlag fogadják el.

(2) A 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt minden egyes tag egy szavazattal rendelkezik. Egy tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására. A megfigyelők és az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz.

(3) Részletesebben az eljárási szabályok határozzák meg a szavazás lefolytatását, különösen az egy tag egy másik tag nevében történő cselekvésének feltételeit, csakúgy, mint adott esetben a határozatképesség feltételeinek követelményeit.

38. cikk

A ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1) Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. A Bizottság és az igazgatóság hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató nem kérheti és nem hajthatja végre bármely kormány vagy egyéb más szerv utasításait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérheti az Ügynökség ügyvezető igazgatójától, hogy nyújtson be jelentést feladatai elvégzéséről.

(3) Az ügyvezető igazgató a következő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezik:

a) az Ügynökség intézkedéseinek elfogadása a 18. cikkben meghatározottaknak megfelelően, az e rendelet, annak végrehajtási szabályai és bármely alkalmazandó jog által meghatározott korlátokon belül;

b) az 54. és 55. cikkben előírt ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló döntés meghozatala;

c) a nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek típusalkalmassági vizsgálati feladatainak kijelölése az igazgatóság által meghatározott iránymutatásoknak megfelelően;

d) a 27. cikknek megfelelően, harmadik országokkal történő nemzetközi feladatok és műszaki együttműködés elvállalása;

e) az összes szükséges lépés megtétele, beleértve a belső adminisztrációs utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelet előírásaival összhangban biztosítsa az Ügynökség működését;

f) minden egyes évben általános jelentés tervezetének elkészítése és annak benyújtása az igazgatósághoz;

g) a 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az Ügynökség személyzetével kapcsolatos hatáskör gyakorlása;

h) az Ügynökség bevételeivel és kiadásaival kapcsolatos becslések összeállítása az 59. cikknek megfelelően, valamint a költségvetés végrehajtása a 60. cikknek megfelelően;

i) a hatáskör átruházása az Ügynökség személyzetének más tagjaira, akik a 65. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok alá tartoznak;

j) az igazgatóság hozzájárulásával a 28. cikk (3) bekezdésével összhangban, a tagállami helyi irodák létrehozásával kapcsolatos határozatok meghozatala;

k) az éves munkaprogram előkészítése és végrehajtása;

l) a Bizottság segítségnyújtási kérelmeire történő válaszadás.

39. cikk

A vezető tisztségviselők kijelölése

(1) Az ügyvezető igazgatót az érdemei, az okiratokkal alátámasztott alkalmassága és a polgári repüléssel kapcsolatos tapasztalata alapján kell kijelölni. Az ügyvezető igazgatót a Bizottság javaslatára az igazgatóság jelöli ki vagy menti fel. Az igazgatóság a határozatát tagjai háromnegyedes többségével hozza meg. Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament egy vagy több illetékes bizottsága előtti nyilatkozattételre, és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

(2) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több igazgató segítheti. Amennyiben az ügyvezető igazgató távol van vagy gyengélkedik, helyét az egyik igazgató veszi át.

(3) Az Ügynökség igazgatóit a polgári repüléssel kapcsolatos szakmai alkalmasságuk alapján kell kijelölni. Az igazgatókat az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatóság jelöli ki vagy menti fel.

(4) Az ügyvezető igazgató és az igazgatók hivatali idejének időtartama öt év. Az igazgatók hivatali ideje meghosszabbítható, és az ügyvezető igazgató hivatali ideje csak egyszer hosszabbítható meg.

40. cikk

A fellebbviteli tanácsok hatásköre

(1) Az Ügynökségen belül egy vagy több fellebbviteli tanácsot hoznak létre.

(2) A fellebbviteli tanács vagy tanácsok felelősek a 44. cikkben említett határozatok elleni fellebbezésekről való határozathozatalban.

(3) A fellebbviteli tanácsot vagy tanácsokat szükség szerint hívják össze. A fellebbviteli tanácsok számát és a munkamegosztást a 65. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozza meg.

41. cikk

A fellebbviteli tanácsok összetétele

(1) Egy fellebbviteli tanács egy elnökből és két másik tagból áll.

(2) Az elnöknek és az egyéb tagoknak póttagjaik vannak, akik távollétükben képviselik őket.

(3) Az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatóság jelöli ki a Bizottság által elfogadott, képzett jelentkezők jegyzékéből.

(4) A fellebbviteli tanács meghívhat további két tagot a (3) bekezdésben említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5) A minden egyes fellebbviteli tanács tagjával szemben megkövetelt képzettséget, az egyes tagok hatásköreit a határozatok előkészítési szakaszában és a szavazási feltételeket a Bizottság határozza meg a 65. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

42. cikk

A fellebbviteli tanácsok tagjai

(1) A fellebbviteli tanácsok tagjainak hivatali ideje, beleértve az elnököt és a helyetteseket, öt év. E hivatali időt meg lehet újítani.

(2) A fellebbviteli tanácsok tagjai függetlenek. Határozataik meghozatalában semmilyen utasítás nem köti őket.

(3) A fellebbviteli tanácsok tagjai nem végezhetnek más feladatot az Ügynökségen belül. A fellebbviteli tanácsok tagjai részmunkaidőben is dolgozhatnak.

(4) A fellebbviteli tanácsok tagjai nem mozdíthatók el hivatali idejük folyamán a hivatalukból, illetve nem lehet őket a szakképzett jelöltek listájáról törölni, kivéve ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és a Bizottság az igazgatóság véleményének kézhezvétele után ilyen célú határozatot hoz.

43. cikk

Kizárás és kifogásolás

(1) A fellebbviteli tanácsok tagjai nem vehetnek részt fellebbezési eljárásokban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, vagy ha abban azt megelőzően az eljárás egyik félnek képviselőjeként részt vettek, illetve ha részt vettek a fellebbezés tárgyát képező határozatban.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt okok egyike vagy bármely más ok miatt egy fellebbviteli tanács tagja nem kíván részt venni valamely fellebbezési eljárásban, a fellebbviteli tanácsot ennek megfelelően tájékoztatja.

(3) A fellebbviteli tanácsok tagjaival szemben a fellebbviteli eljárás bármely résztvevője kifogást emelhet az (1) bekezdésben említett okok alapján, vagy ha bármely taggal szemben a részrehajlás gyanúja áll fenn. Az ilyen kifogásnak akkor adható hely, ha a fellebbviteli eljárás résztvevője - a kifogás okának tudatában - eljárásbeli cselekményt tett. A tagok nemzetisége nem képezheti kifogás alapját.

(4) A fellebbviteli tanácsok a (2) és (3) bekezdésekben meghatározott esetekben dönthetnek arról, hogy az érintett tag részvétele nélkül járnak el. Az ilyen határozat meghozatala céljából az érintett tagot póttagja helyettesíti a fellebbezési tanácsban.

44. cikk

A fellebbvitel tárgyát képező határozatok

(1) Az Ügynökségnek a 20., 21., 22., 22a., 22b., 23., 55. vagy 64. cikknek megfelelően hozott határozatai ellen fellebbezés nyújtható be.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően beadott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Azonban az Ügynökség, ha úgy véli, hogy a körülmények azt lehetővé teszik, felfüggesztheti a megtámadott határozat alkalmazását.

(3) Egy olyan határozat elleni fellebbezést, amely az egyik fél tekintetében nem vet véget az eljárásnak, csak a végső határozat elleni fellebbezéssel kapcsolatban lehet megtenni, kivéve ha a határozat rendelkezik egy külön fellebbezésről.

45. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek

Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezhet egy hozzá címzett határozat, vagy olyan határozat ellen, amely bár határozat formájában más személynek szól, közvetlenül és egyénileg érinti az előbbit. Az eljárás felei a fellebbviteli eljárásban is felek lehetnek.

46. cikk

Határidő és a fellebbezés formája

Az Ügynökségnél a fellebbezést annak indokolásával együtt írásban kell benyújtani az érintett személynek az intézkedésről történő értesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában az esettől függően azon a napon, amikor az utóbbi erről tudomást szerzett.

47. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1) Amennyiben az ügyvezető igazgató a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak találja, a határozatot megváltoztatja. E rendelkezés nem alkalmazandó, ha a fellebbező személy a fellebbezési eljárásban egy másik féllel áll szemben.

(2) Amennyiben a határozatot nem változtatják meg, a fellebbezés indokolása kézhezvételét követő egy hónapon belül, az Ügynökség haladéktalanul dönt arról, hogy a határozat alkalmazását felfüggesztik a 44. cikk (2) bekezdése második mondatának megfelelően, és átadja a fellebbezést a fellebbezési tanácsnak.

48. cikk

A fellebbezések vizsgálata

(1) Amennyiben a fellebbezés megengedhető, a fellebbviteli tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott-e.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés vizsgálata során a fellebbviteli tanács gyorsan jár el. Amilyen gyakran szükséges, összehívja a feleket a fellebbezési eljáráshoz, hogy azok meghatározott határidőkön belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbviteli tanács által kiadott értesítésekről vagy a fellebbviteli eljárás egyéb feleinek közléseiről. A fellebbviteli eljárások felei jogosultak szóbeli előterjesztés megtételére.

49. cikk

Fellebbezési határozatok

A fellebbviteli tanács gyakorolhatja az Ügynökség hatáskörébe tartozó bármely jogkört, vagy átadhatja az esetet az Ügynökség hatáskörrel rendelkező szervének. Ez utóbbit kötelezi a fellebbviteli tanács határozata.

50. cikk

Eljárások a Bíróság előtt

(1) Az Európai Közösségek Bíróságához kereset nyújtható be az Ügynökségnek a harmadik személyekre jogilag kötelező erejű intézkedései megsemmisítése céljából, mulasztás, valamint az Ügynökség által a tevékenységei során okozott kár miatt.

(2) Az Ügynökségnek a 20., 21., 22., 22a., 22b., 23., 55. vagy 64. cikk alapján elfogadott határozataira vonatkozó megsemmisítésre irányuló keresetet csak az Ügynökségen belüli valamennyi fellebbviteli eljárás lezárását követően lehet benyújtani az Európai Közösségek Bíróságához.

(3) Az Ügynökségnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az Európai Közösségek Bírósága ítéletének való megfeleléshez.

51. cikk

Közvetlen fellebbezés

Az Ügynökség határozataival szemben a tagállamok és a közösségi intézmények a fellebbezést közvetlenül az Európai Közösségek Bíróságához is benyújthatják.

III. SZAKASZ

Munkamódszerek

52. cikk

A vélemények, típusalkalmassági előírások és útmutató dokumentumok kidolgozásának eljárásai

E rendelet hatálybalépését követően az igazgatóság haladéktalanul kialakítja a 18. cikk a) és c) pontjában említett vélemények, engedélyezési előírások, a megfelelés elfogadható eszközei és útmutató dokumentumok kiadásának áttekinthető eljárásait.

Ezen eljárások:

a) megkövetelik a tagállamok légügyi szabályozó hatóságainál rendelkezésre álló szakértelmet;

b) amikor szükséges, bevonják a vonatkozó érdekelt felek megfelelő szakértőit;

c) biztosítják, hogy az Ügynökség az időbeosztásnak és egy olyan eljárásnak megfelelően közzétegye a dokumentumokat, és széles körben tanácskozzon az érdekelt felekkel, amely magában foglalja az Ügynökség azon kötelezettségét, hogy a tanácskozási folyamatra írásos választ adjon.

(2) Amennyiben az Ügynökség a 19. cikknek megfelelően a tagállamok által alkalmazandó véleményeket, engedélyezési előírásokat és útmutatókat dolgoz ki, valamint meghatározza a megfelelés elfogadható eszközeit, akkor eljárást kell kialakítania a tagállamokkal való tanácskozásra. E célból létrehozhat egy munkacsoportot, amelybe minden egyes tagállam jogosult egy szakértőt jelölni.

(3) A 18. cikk a) és c) pontjában említett intézkedéseket és az e cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott eljárásokat az Ügynökség hivatalos kiadványában közzéteszik.

(4) Különleges eljárásokat kell létrehozni, amelyek az Ügynökségnek egy biztonsági problémára való haladéktalan válaszaira, valamint az érdekelt feleknek a végrehajtandó intézkedésekről történő tájékoztatására szolgálnak.

53. cikk

Eljárás a döntéshozatal során

(1) Az igazgatóság átlátható eljárásokat hoz létre az egyéni határozatok meghozatalára a 18. cikk d) pontjának megfelelően.

Ezen eljárások:

a) biztosítják, hogy meghallgassák azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, valamint minden egyéb, közvetlenül vagy egyénileg érintett felet;

b) gondoskodnak egy határozat természetes és jogi személyeknek történő bejelentéséről és annak közzétételéről;

c) az e rendeletnek megfelelően az érintett személy részére rendelkezésre álló jogorvoslatokról tájékoztatják azon természetes vagy jogi személyeket, akikre a határozat vonatkozik, és az eljárás egyéb feleit;

d) biztosítják, hogy a határozat indokolt legyen.

(2) Az igazgatóság létrehoz olyan feltételek meghatározására vonatkozó eljárásokat, amelyek alapján a határozatokat bejelentik, miközben figyelembe veszik a fellebbezési eljárást.

(3) Különleges eljárásokat kell létrehozni, amelyek az Ügynökségnek egy biztonsági problémára való haladéktalan válaszaira, valamint az érdekelt feleknek a végrehajtandó intézkedésekről történő tájékoztatására szolgálnak.

54. cikk

Tagállami vizsgálatok

(1) A Szerződés által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör sérelme nélkül, az Ügynökség támogatja a Bizottságot e rendelet és annak végrehajtási szabályai alkalmazásának figyelemmel kísérésében azáltal, hogy a 24. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a tagállamok illetékes hatóságainak szabványosítási vizsgálatait vezeti. Ezért az e rendelet szerint felhatalmazott, valamint a nemzeti hatóságok által az ellenőrzésekben való részvétel céljából kirendelt tisztviselők az érintett tagállam jogi előírásainak megfelelően a következőkre jogosultak:

a) e rendelettel összhangban a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és a repülésbiztonsági szintek elérésével kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) bármilyen vonatkozó helyiségbe, területre vagy szállítóeszközbe történő belépés.

(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából felhatalmazott tisztségviselői gyakorolják hatáskörüket az írásbeli engedélyek kiállításában, meghatározva a témát, a vizsgálat célját és a kezdés időpontját. A vizsgálat kezdete előtt az Ügynökség megfelelő időben tájékoztatja az érintett tagállamot a vizsgálatról és a felhatalmazott tisztviselők személyéről.

(3) Az érintett tagállam aláveti magát az vizsgálatoknak, és biztosítja, hogy az érintett szervek vagy személyek is alávessék magukat azoknak.

(4) Amennyiben az e cikk szerinti vizsgálat egy vállalkozás vagy vállalkozások társulásainak vizsgálatát foglalja magában, az 55. cikk előírásait kell alkalmazni. Amennyiben egy vállalkozás ellenzi az ilyen vizsgálatot, az érintett tagállam megadja az Ügynökség által felhatalmazott tisztviselőknek a vizsgálat elvégzéséhez szükséges segítséget.

(5) Az e cikk alkalmazása során összeállított jelentéseket azon tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein bocsátják rendelkezésre, ahol a vizsgálatot elvégezték.

55. cikk

Vállalkozások vizsgálata

(1) A 7., 20., 21., 22., 22a., 22b., 23. cikkel, valamint a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban az Ügynökség önállóan, illetve kijelölt nemzeti légiközlekedési hatóságok vagy minősített szervezetek révén elvégezheti a vállalkozások bármilyen szükséges vizsgálatát. Ezen vizsgálatokat azon tagállamok jogi rendelkezéseinek betartásával kell elvégezni, ahol a vizsgálatot le fogják folytatni. E célból az e rendelet által felhatalmazott személyeket felhatalmazzák a következőkre:

a) a vonatkozó feljegyzések, adatok, eljárások és az Ügynökség feladatainak végrehajtásával kapcsolatos egyéb anyagok megvizsgálása;

b) az ilyen feljegyzésekből, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból másolatok vagy kivonatok készítése;

c) a helyszínen szóbeli magyarázat kérése;

d) a vállalkozások bármilyen vonatkozó helyiségébe, területére vagy szállítóeszközébe történő belépés;

e) a tagállamokkal együttműködve a légi járművek ellenőrzésének elvégzése.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából felhatalmazott személyek gyakorolják hatáskörüket az írásbeli engedélyek kiállításában, meghatározva annak tárgyát és a vizsgálat célját.

(3) A vizsgálat kezdete előtt az Ügynökség időben tájékoztatja azt a tagállamot, amelynek a területén a vizsgálatot végzik, a vizsgálatról és a felhatalmazott tisztviselők személyéről. Az érintett tagállam tisztviselői az Ügynökség kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében.

56. cikk

Éves munkaprogram

Az éves munkaprogram célja az európai repülésbiztonság folyamatos növelésének elősegítése, és a programnak meg kell felelnie az Ügynökség e rendeletben meghatározott céljainak, megbízatásának és feladatainak. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző évhez képest az Ügynökség mely megbízatása és feladata új, változott vagy szűnt meg.

Az éves munkaprogram felépítése a Bizottság által a tevékenységalapú irányítás részeként alkalmazott módszeren alapul.

57. cikk

Általános éves jelentés

Az általános éves jelentésnek be kell mutatnia, hogy az Ügynökség milyen módon hajtotta végre az éves munkaprogramját. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző évhez képest az Ügynökség mely megbízatása és feladata új, változott vagy szűnt meg.

A jelentésnek fel kell vázolnia az Ügynökség által végzett tevékenységeket, és a célkitűzések és határidők figyelembevételével értékelnie kell az eredményeket, az elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó kockázatokat, a források felhasználását, valamint az Ügynökség általános tevékenységeit.

58. cikk

Átláthatóság és tájékoztatás

(1) Az 1049/2001/EK rendeletet az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az Ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújthat. Különösen biztosítja, hogy a munkájával kapcsolatosan az 52. cikk (3) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető felvilágosítást kapjon.

(3) Bármilyen természetes vagy jogi személy jogosult írásban az Ügynökséghez fordulni a Szerződés 314. cikkében említett bármelyik nyelven. Joga van ugyanazon a nyelven választ kapni.

(4) Az Ügynökség által ezen rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) hatálya alá tartoznak.

IV. SZAKASZ

Pénzügyi követelmények

59. cikk

Költségvetés

(1) Az Ügynökség bevételei a következőkből állnak:

a) a Közösség hozzájárulása;

b) bármely más olyan európai harmadik ország hozzájárulása, amellyel a Közösség a 66. cikkben említett megállapodásokat aláírta;

c) az Ügynökség által kiállított bizonyítványok és jóváhagyások kérelmezői és tulajdonosai által fizetett díjak; és

d) az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak; és

e) a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve hogy az ilyen hozzájárulás nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

(2) Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, adminisztrációs, infrastrukturális és működési kiadásokat.

(3) A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4) Az Ügynökség költségvetésében külön kell kezelni a szabályozási költségeket és a tanúsítási tevékenységek alapján meghatározott és beszedett díjakat.

(5) Az előirányzott bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési tervezet alapján az igazgatóság minden évben elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást.

(6) Az ideiglenes létszámtervet és az ideiglenes munkaprogramot is tartalmazó, (4) bekezdésben említett előirányzatot az igazgatóság legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság és azon államok részére, amelyekkel a Közösség a 66. cikkben említett megállapodásokat kötött.

(7) A Bizottság az előirányzatot az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(8) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létesítési terv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést a Szerződés 272. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

(9) A költségvetési hatóság jóváhagyja az Ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot. Az Ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(10) A költségvetést az igazgatóság fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Azt adott esetben megfelelően kiigazítják.

(11) Az igazgatóság a lehető legkorábban értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektekről, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte vélemény kifejtésére vonatkozó szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatósághoz eljuttatnia.

60. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 18 ) 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes elszámolását az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az azon pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is meg kell küldeni.

(4) Az Ügynökség előzetes elszámolására vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére - az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikkének megfelelően - elkészíti az Ügynökség végleges elszámolását, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatósághoz.

(5) Az igazgatóság véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.

(6) Az ügyvezető igazgató a végleges elszámolást minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig az igazgatóság véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Ezt a választ az igazgatóságnak is megküldi.

(9) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2. év április 30. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

61. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalások, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) előírásait kell alkalmazni minden korlátozás nélkül.

(2) Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 20 ), és késedelem nélkül kiadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő előírásokat.

(3) A finanszírozással kapcsolatos határozatok és a végrehajtási megállapodások, valamint az azokból eredő eszközöknek konkrétan elő kell írniuk, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az Ügynökség finanszírozásából részesülőknél, valamint az annak szétosztásáért felelős ügynököknél.

62. cikk

Értékelés

(1) Az Ügynökség felállásától számított három éven belül, majd ezt követően minden ötödik évben az igazgatóság megbízást ad e rendelet végrehajtásának független külső értékelésére.

(2) Az értékelés megvizsgálja, milyen hatékonysággal végzi feladatát az Ügynökség. Szintén felméri az e rendelet, az Ügynökség és annak munkagyakorlatának hatását a polgári repülésbiztonság magas szintjének létrehozása terén. Az értékelés figyelembe veszi az érdekeltek szempontjait mind európai, mind nemzeti szinten.

(3) Az igazgatóság megkapja az értékelés eredményeit, és javaslatokat tesz az e rendeletre, az Ügynökségre és annak munkagyakorlatára vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a Bizottság részére, amely azokat továbbíthatja saját véleményével és a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Adott esetben csatolni kell egy cselekvési tervet időbeosztással együtt. Az értékelés eredményeit és javaslatait közzéteszik.

63. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 21 ), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

64. cikk

Díjakra és költségekre vonatkozó szabályzat

(1) Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket, amelyek a díjakkal és költségekkel kapcsolatosak, a 65. cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) A Bizottság konzultációt folytat az igazgatósággal az (1) bekezdésben említett intézkedések tervezetéről.

(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések az olyan ügyekre, amelyekre az 59. cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának megfelelő díjak és költségek esedékesek, meghatározzák a díjak és költségek összegét és azok kifizetésének módját.

(4) A díjakat és költségeket a következőkre kell behajtani:

a) bizonyítványok kiállítása és megújítása, illetve a kapcsolódó folyamatos felügyeleti tevékenységek;

b) a szolgáltatások biztosítása; ezek tükrözik minden egyes intézkedés tényleges költségét;

c) a fellebbezések feldolgozása.

Minden díjat és költséget euróban kell kifejezni és kifizetni.

(5) A díjak és költségek összegét olyan szinten kell rögzíteni, amely biztosítja, hogy a bevétel elvileg elegendő az elvégzett szolgáltatások teljes költségeinek fedezésére. E díjak és költségek, ideértve a 2007-ben beszedetteket is, az Ügynökség célhoz kötött bevételét képezik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire

(5) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő húsz nap.

(6) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4), (5) bekezdés b) pontját és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel e határozat 8. cikke rendelkezéseire.

(7) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 6. cikkét kell alkalmazni.

A határozata elfogadása előtt a Bizottság tanácskozik az e cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

Az 1999/468/EK határozat 6. cikke b) pontjában meghatározott időszak három hónap.

Ha egy tagállam a Tanács elé terjeszt egy bizottsági határozatot, a Tanács minősített többséggel, három hónapon belül attól eltérő döntést hozhat.

65a. cikk

Módosítások

A rendelet követelményinek figyelembevétele céljából a Bizottság a Szerződés rendelkezéseivel összhangban, javaslatot tesz az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendelet módosítására.

66. cikk

Európai harmadik országok részvétele

Az Ügynökség nyitott olyan európai harmadik országok részvételére, amelyek a Chicagói Egyezmény szerződő felei, és amelyek olyan megállapodásokat kötöttek az Európai Közösséggel, amelyek révén a közösségi jogot elfogadták és alkalmazzák az e rendelet és annak végrehajtási szabályai alá tartozó területeken.

E megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően megállapodásokat kell kidolgozni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az Ügynökség munkájában való részvételének jellegét és terjedelmét, valamint részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó előírásokat.

67. cikk

Az Ügynökség működésének megkezdése

(1) 2003. szeptember 28-ától kezdődően az Ügynökség vállalja a 20. cikknek megfelelően rá háruló típusalkalmassági vizsgálati feladatokat. Ezen időpontig a tagállamok folytatják az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések végrehajtását.

(2) További átmeneti, az (1) bekezdésben említett időponttól számított 42 hónapos időszak alatt a tagállamok folytathatják a bizonyítványok és jóváhagyások kiadását az 5., 6., 12. és 20. cikk rendelkezéseitől eltérve, a Bizottság által az alkalmazásukra elfogadott intézkedésekben meghatározott feltételek szerint. Ha ezen összefüggésben a tagállamok harmadik országok által kiadott bizonyítványok alapján adnak ki bizonyítványokat, a Bizottság által elfogadott intézkedéseknek megfelelően figyelembe veszik a 12. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított elveket.

68. cikk

Szankciók

A tagállamok szankciókat állapítanak meg az e rendelet és annak végrehajtási szabályai megsértésének esetére. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

69. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1592/2002/EK rendelet a második albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre vonatkozónak kell tekinteni, és a VI. mellékletben meghatározott megfelelési táblázat szerint kell olvasni.

(2) A 91/670/EGK irányelv a 7. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépésétől kezdődően hatályát veszti.

(3) A 3922/91/EGK rendelet III. mellékletét a 8. cikk (5) bekezdésében említett vonatkozó intézkedések hatálybalépésétől kezdődően el kell hagyni.

(4) A 11. cikk előírásait azokra a termékekre, alkatrészekre és berendezésekre, szervezetekre és személyekre kell alkalmazni, amelyek típusalkalmassági vizsgálatát az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett jogi aktusokban foglalt előírásoknak megfelelően végezték vagy elismerték.

(5) A 2004/36/EK irányelv az e rendelet 10. cikkének (5) bekezdésében említett intézkedések hatálybalépésétől kezdődően, az irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályok sérelme nélkül hatályát veszti.

70. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 5., 6., 7.,8., 9. és 10. cikket az azokat érintő végrehajtási szabályokban meghatározott időponttól kezdődően, de legkésőbb 2012. április 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett, légi alkalmassággal kapcsolatos alapvető követelmények

1. A termékek integritása: a termékek integritását a légi jármű üzemi élettartamára minden előre látható repülési körülmény tekintetében biztosítani kell. Az összes követelménynek való megfelelést értékeléssel vagy elemzéssel kell bizonyítani, szükséges esetben vizsgálatokkal alátámasztva.

1.a. Szerkezetek és anyagok: a szerkezet integritását a légi jármű működési tartományán és a szükséges mértékben azon túl biztosítani kell, beleértve a hajtóműrendszert, és azt fenn kell tartani a légi jármű élettartama alatt.

1.a.1. A légi jármű minden alkatrészének, amely meghibásodása csökkentheti a szerkezeti integritást, meg kell felelnie a következő feltételeknek, ártalmas torzulások vagy meghibásodások nélkül. Ez magában foglalja az összes jelentős tömegű elemet és azok rögzítőeszközeit.

1.a.1.a. A terhelések valamennyi kombinációját figyelembe kell venni, ami a légi jármű súlyában, súlyponti tartományában, működési tartományában és élettartamában, illetve a szükséges mértékben azon túl valószínűleg megjelenhet. Ez magában foglalja a széllökések, manőverek, a nyomás alá helyezés, a mozgatható felületek, az irányító- és meghajtórendszerek révén létrejövő terheléseket mind repülés közben, mind a földön.

1.a.1.b. Figyelembe kell venni a szárazföldön vagy vízen végzett kényszerleszállások során kialakuló terheléseket és valószínű meghibásodásokat.

1.a.1.c. A dinamikus hatásokat e terhelések szerkezeti reakciójával kell ellensúlyozni.

1.a.2. A légi járműnek mindenféle aeroelasztikus instabilitástól és túlzott vibrációtól mentesnek kell lennie.

1.a.3. A légi jármű gyártási eljárásainak és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti tulajdonságokhoz kell vezetniük. Az üzembentartási környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.a.4. A ciklikus terhelés, a környezeti degradáció, a véletlenszerű és diszkrét forrású károk nem csökkenthetik a szerkezeti integritást egy elfogadható maradék szilárdsági szint alá. E tekintetben a folyamatos légi alkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b. Meghajtás: a meghajtórendszer (azaz a hajtómű és adott esetben a légcsavar) integritását bizonyítani kell a meghajtórendszer egész működési tartományában, illetve a szükséges mértékben azon túl, és karban kell tartani a meghajtórendszer élettartama alatt.

1.b.1. A meghajtórendszernek, figyelembe véve a környezeti hatásokat és körülményeket, a megállapított korlátain belül biztosítania kell a szükséges, a tőle megkövetelt tolóerőt vagy energiát minden szükséges repülési körülmény mellett.

1.b.2. A meghajtórendszer gyártási folyamatának és a szerkezetében felhasznált anyagoknak ismert és ismételhető szerkezeti viselkedéshez kell vezetniük. Az üzembentartási környezettel kapcsolatos anyagjellemzők bármilyen változását figyelembe kell venni.

1.b.3. A ciklikus terhelés, a környezeti és működési degradáció és a később abból eredő, lehetséges alkatrész-meghibásodások nem csökkenthetik a meghajtórendszer integritását az elfogadható szintek alá. E tekintetben a folyamatos légi alkalmasság biztosításához minden szükséges utasítást közzé kell tenni.

1.b.4. A meghajtórendszer és a légi jármű közötti biztonságos és helyes illesztésre vonatkozó összes szükséges utasítást, információt és követelményt közzé kell tenni.

1.c. Rendszerek és felszerelések

1.c.1. A légi jármű nem rendelkezhet olyan tervezési jellemzőkkel vagy részletekkel, amelyek a tapasztalatok alapján veszélyesek.

1.c.2. A légi járműnek, beleértve azon rendszereket, felszereléseket és berendezéseket, amelyek szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzembentartási szabályok szerint, bármilyen előre látható működési körülmények között a tervezettnek megfelelően kell működnie a légi jármű működési tartományán belül, és a szükséges mértékben azon túl, számításba véve a rendszer, felszerelések vagy berendezések működési környezetét. Egyéb rendszerek, felszerelések és berendezések, amelyek nem szükségesek a típusalkalmassági bizonyítványhoz vagy az üzembentartási szabályok szerint, akár megfelelően, akár nem megfelelően működnek, nem csökkenthetik a biztonságot, és nem befolyásolhatják hátrányosan semmilyen más rendszer, felszerelés vagy berendezés helyes működését. A rendszereknek, felszereléseknek és berendezéseknek kivételes képességek vagy erő szükségessége nélkül üzemeltethetőnek kell lenniük.

1.c.3. A légi jármű rendszereit, felszereléseit és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket, külön és egymáshoz képest tekintve, úgy kell tervezni, hogy semmiféle végzetes meghibásodást ne eredményezhessen egyetlen olyan meghibásodás, amely rendkívül valószínűtlennek mutatkozik, illetve fordított kapcsolatnak kell léteznie a meghibásodási feltételek valószínűsége és a légi járműre vagy annak utasaira tett hatásának súlyossága között. Tekintettel a fenti egyedi meghibásodási követelményre, elfogadott, hogy megfelelően figyelembe kell venni a légi jármű méretét és szélességét, valamint, hogy ez megakadályozhatja az egyedi meghibásodás feltételeinek való megfelelést a helikopterek vagy kis repülőgépek néhány alkatrészében és néhány rendszerében.

1.c.4. A személyzetet vagy adott esetben a karbantartó személyzetet tiszta, következetes és egyértelmű módon el kell látni azon információval, amely a repülés biztonságos végrehajtásához szükséges, valamint amely a nem biztonságos körülményekre vonatkozik. A rendszereket, felszereléseket és irányítóberendezéseket, beleértve a jeleket és bejelentéseket, úgy kell megtervezni és elhelyezni, hogy a vészhelyzetek létrehozásához hozzájáruló hibákat a minimális szintre csökkentsék.

1.c.5. A tervezésnél óvintézkedéseket kell tenni, hogy a légi járműn belül és kívül egyaránt minimálisra csökkentsék a légi járműre és az utasokra meglehetősen valószínű veszélyek szintjét, beleértve azon veszély elleni védelmet, amely a légi jármű bármely berendezésének jelentős meghibásodásából vagy töréséből ered.

1.d. A légi alkalmasság folyamatossága

1.d.1. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó utasításokat meg kell határozni annak biztosítása érdekében, hogy a légi jármű élettartama alatt fenntartsák a légi jármű típusalkalmassági bizonyítványának légialkalmassági szabványát.

1.d.2. Amennyire ez a légi alkalmasság folyamatosságához szükséges, eszközöket kell biztosítani, hogy lehetséges legyen az alkatrészek és berendezések vizsgálata, beállítása, síkosítása, eltávolítása vagy kicserélése.

1.d.3. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak olyan kézikönyv formáját kell ölteniük, amely megfelel a szolgáltatott adatok mennyiségének. A kézikönyvnek, olyan formában, amely biztosítja a praktikus elrendezést, foglalkoznia kell a karbantartási és javítási útmutatásokkal, a javítással kapcsolatos információval, a hibaelhárítással és a vizsgálati eljárásokkal.

1.d.4. A folyamatos légi alkalmasságra vonatkozó útmutatásoknak tartalmazniuk kell a légialkalmassági korlátozásokat, amelyek mutatják a kötelező cserék idejét, a vizsgálati időközöket és a vonatkozó vizsgálati eljárásokat.

2. A termék működésének légialkalmassági szempontjai

2.a. Bizonyítani kell, hogy a termék működése alatt intézkedtek a következőkkel kapcsolatban a fedélzeten vagy a földön tartózkodók biztonsága kielégítő szintjének biztosítása érdekében:

2.a.1. Meg kell határozni az olyan üzembentartási fajtákat, amelyekre a légi jármű jóváhagyást kapott, továbbá szintén meg kell határozni a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges korlátozásokat és információt, beleértve a környezetvédelmi korlátozásokat és teljesítményeket is.

2.a.2. A légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie minden előre látható üzemelési körülmény esetén, beleértve egy vagy adott esetben több meghajtórendszer hibáját követő esetet is. Nagy figyelmet kell fordítani a pilóta erejére, a pilótafülke környezetére, a pilóta munkaterhelésére és az egyéb emberi tényezőkre, valamint a repülési fázisra és annak hosszára.

2.a.3. Az egyik repülési fázisból egy másikba való zavartalan átmenetet anélkül kell lehetővé tenni, hogy ahhoz kivételes pilótaképességekre, éberségre, erőre vagy munkaterhelésre lenne szükség bármilyen valószínű működési körülmény között.

2.a.4. A légi jármű stabilitásának olyannak kell lennie, hogy az biztosítsa, a pilóta igénybevétele ne legyen túlságosan nagy, figyelembe véve a repülési fázist és annak időtartamát.

2.a.5. Meg kell határozni a normális körülmények közötti üzemelésre, a meghibásodásra és a vészhelyzetre vonatkozó eljárásokat.

2.a.6. Típusnak megfelelően gondoskodni kell a figyelmeztetésekről, vagy egyéb olyan elrettentő eszközökről, amelyek célja a normális repülési képességektől történő nagymértékű eltérés megakadályozása.

2.a.7. A légi jármű és a rendszere jellemzőinek lehetővé kell tenniük a repülési képességektől való esetleges nagy eltérésektől a biztonságos visszatérést.

2.b. A személyzet tagjai rendelkezésére kell bocsátani a működési korlátozásokat és a biztonságos üzemben tartáshoz szükséges egyéb információt.

2.c. A termékek működését meg kell védeni az olyan veszélyektől, amelyek a kedvezőtlen külső és belső körülményekből adódnak, beleértve a környezeti körülményeket is.

2.c.1. Nem biztonságos körülmények különösen nem fordulhatnak elő az olyan jelenségeknek való kitettség okán, mint amilyen például a kedvezőtlen időjárás, a villámlás, a madárral történő ütközés, a nagy frekvenciájú sugárzott tér, az ózon stb., amelyek megjelenése várható a termék üzemben tartása folyamán.

2.c.2. Az utastérnek megfelelő utazási körülményeket kell biztosítaniuk az utasok számára, valamint megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a várható veszélyekkel szemben, amelyek repülési műveletek közben merülnek fel, vagy amelyeket vészhelyzetek eredményeznek, beleértve a tüzet, a füstöt, a mérgező gázokat és a gyors légnyomáscsökkenést. Előkészületeket kell tenni arra, hogy az utasok minden ésszerű lehetőséget megkapjanak a komoly sérülések elkerülésére, valamint a légi jármű gyors kiürítésére, és a szárazföldre vagy vízre történő kényszerleszállás esetén a lassulási erő hatásaitól való védelemre. Megfelelően gondoskodni kell az érthető és egyértelmű jelzésekről vagy bejelentésekről, hogy az utasoknak a biztonságos viselkedést, valamint a biztonsági felszerelések elhelyezkedését és helyes használatát oktassák. Az előírt biztonsági felszereléseknek azonnal elérhetőnek kell lenniük.

2.c.3. A személyzeti fülkéket úgy kell elrendezni, hogy megkönnyítsék a repülési műveleteket, beleértve az olyan eszközöket, amelyek biztosítják a helyzeti tudatosságot, és bármilyen várható helyzet vagy vészhelyzet kezelését. A személyzeti fülkék környezetének nem szabad veszélyeztetni a személyzet képességeit a feladatok elvégzésében, és azokat úgy kell tervezni, hogy üzemben tartás közben elkerüljék a zavaró hatásokat, valamint az irányítóeszközök helytelen használatát.

3. Szervezetek (beleértve a tervezést, gyártást vagy karbantartást vállaló természetes személyeket)

3.a. A szervezetek jóváhagyását akkor kell kiadni, ha a következő feltételek teljesülnek:

3.a.1. a szervezeteknek rendelkezniük kell a munka alkalmazási köréhez szükséges összes feltétellel. Ez azt jelenti, hogy a következőkből állnak, de nincsenek ezekre korlátozva: létesítmények, személyzet, felszerelések, szerszámok és anyagok, feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés;

3.a.2. a szervezetnek igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa a légi alkalmasság e alapvető követelményeinek való megfelelést, és megcélozza e rendszer folyamatos fejlesztését;

3.a.3. a szervezetnek adott esetben megállapodást kell kötnie az egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa a légi alkalmasság alapvető követelményeinek való folyamatos megfelelést;

3.a.4. a szervezetnek létre kell hoznia egy rendszert az esemény bekövetkeztének jelentésére és/vagy kezelésére, amelyet a 3.a.2. pontban említett igazgatási rendszernél és a 3.a.3. pontban említett megállapodásoknál kell használniuk annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a termékek biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz.

3.b. A karbantartási képzéssel foglalkozó szervezetek esetében a 3.a.3. és 3.a.4. pont feltételeit nem kell alkalmazni.

II. MELLÉKLET

A 4. cikk (4) bekezdésben említett légi járművek

A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni az olyan légi járművekre, amelyek a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a) történelmi jelentőségű légi jármű, mely megfelel az alábbi feltételeknek:

i. nem komplex légi jármű, melynek:

- az eredeti terve 1955. január 1. előtt készült, és

- a gyártását 1975. január 1. előtt befejezték;

vagy

ii. egyértelmű történelmi jelentőségű légi jármű, amelyhez a következők kapcsolódnak:

- részvétel egy nevezetes történelmi eseményben, vagy

- a repülés fejlődésének egy jelentős lépése, vagy

- egy tagállam fegyveres erőiben fontos szerep betöltése;

b) kutatásra, kísérleti vagy tudományos célra tervezett vagy módosított légi jármű, amelyet valószínűleg nagyon kis számban gyártanak;

c) légi jármű, amelynek legalább 51 %-át egy amatőr vagy amatőrök nonprofit szervezete építette saját célra, kereskedelmi célok nélkül;

d) légi jármű, mely a fegyveres erők szolgálatában állt, kivéve ha a légi jármű olyan típusú, amelyre az Ügynökség tervezési szabványt fogadott el;

e) repülőgépek, helikopterek és motoros ejtőernyők legfeljebb két üléssel, amelyek legnagyobb felszálló tömege (MTOM) a tagállamok nyilvántartása szerint nem több mint a következő:

i. 300 kg szárazföldi, együléses repülőgép/helikopter esetében; vagy

ii. 450 kg szárazföldi, kétüléses repülőgép/helikopter esetében; vagy

iii. 330 kg kétéltű vagy úszótestes, együléses repülőgép/helikopter esetében; vagy

iv. 495 kg kétéltű vagy úszótestes, kétüléses repülőgép/helikopter esetében, feltéve hogy amennyiben úszótestes repülőgépként/helikopterként és szárazföldi repülőgépként/helikopterként is üzemel, adott esetben mindkét MTOM-határ alá tartozik;

v. 472,5 kg szárazföldi, törzsre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező repülőgép esetében; vagy

vi. 315 kg szárazföldi, törzsre szerelt ejtőernyős mentőrendszerrel rendelkező együléses repülőgép/esetében;

és repülőgépek, amelyeknél az átesési sebesség vagy a minimális állandó repülési sebesség leszálláskor nem haladja meg a 35 csomós kalibrált légsebességet (CAS);

f) egy- és kétüléses könnyű giroplánok, melyek legnagyobb felszálló tömege nem több mint 560 kg;

g) az együléses, legfeljebb 80 kg, vagy kétüléses, legfeljebb 100 kg üres tömegű vitorlázó repülők, beleértve a lábbal indítottakat is;

h) a fenti a) vagy d) követelménynek megfelelő légi járművek másolatai, melyek szerkezeti terve hasonló az eredeti légi járműéhez;

i) pilóta nélküli légi járművek, legfeljebb 150 kg üzemi tömeggel;

j) bármely más típusú légi jármű, melynek legnagyobb üres tömege üzemanyaggal együtt legfeljebb 70 kg.

III. MELLÉKLET

A 7. cikkben említett alapvető követelmények a pilóták szakszolgálati engedélyének megszerzéséhez

1. Képzés

1.a. Általános megjegyzések

1.a.1. A légi jármű vezetésére vonatkozó képzésre vállalkozó személynek tanulmányi szinten, fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításához, megőrzéséhez és bizonyításához.

1.b. Elméleti ismeretek

1.b.1. A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén betöltött feladatainak megfelelő és az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintet. Ezek az ismeretek minimálisan az alábbiakat tartalmazzák:

i. légi jog;

ii. légi járművekre vonatkozó általános ismeretek;

iii. a légi jármű kategóriájához kapcsolódó műszaki kérdések;

iv. repülési teljesítmény és tervezés;

v. emberi teljesítmény és annak korlátai;

vi. meteorológia;

vii. navigáció;

viii. üzembentartási eljárások, köztük erőforrás-gazdálkodás;

ix. a repülés alapelvei;

x. kommunikáció; és

xi. nem technikai jellegű készségek, beleértve a fenyegetések és hibák felismerésének és kezelésének készségét.

1.c. Az elméleti tudás bizonyítása és fenntartása

1.c.1. Az elméleti ismeretek elsajátítását és megtartását a képzés során folyamatos értékeléssel és adott esetben vizsgákkal kell bizonyítani.

1.c.2. Fenn kell tartani az elméleti ismeretek megfelelő kompetenciaszintjét. A megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel és ellenőrzéssel kell bizonyítani. A vizsgák, tesztek és ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

1.d. Gyakorlati ismeretek

1.d.1. A pilótának el kell sajátítania és fenn kell tartania a légi jármű fedélzetén feladatai végzéséhez szükséges megfelelő gyakorlati ismereteket. Ezeknek az ismereteknek arányosnak kell lenniük az adott típusú tevékenységhez kapcsolódó kockázatokkal, és amennyiben az a légi jármű fedélzetén végzett feladatokat tekintve megfelelő, az alábbiakat kell tartalmazniuk:

i. felszállás előtti és repülés közbeni tevékenységek, ideértve a légi jármű teljesítményének, tömegének és súlypontjának meghatározását, a légi jármű vizsgálatát és javítását, üzemanyag-tervezést, az időjárás felmérését, útvonaltervezést, a légtérkorlátozásokat és a kifutópályák rendelkezésre állását;

ii. repülőtéri és forgalmi kör eljárások;

iii. óvintézkedések és eljárások az ütközések elkerülésére;

iv. a légi jármű irányítása külső vizuális referencia alapján;

v. repülési manőverek, köztük a kritikus helyzetekben végzett manőverek is, és azzal összefüggő "upset"/kitérő manőverek, a műszaki lehetőségek függvényében;

vi. fel- és leszállás normál és oldalszélben;

vii. csak műszerek alapján történő repülés, a tevékenység típusának megfelelően;

viii. üzembentartási eljárások, köztük csapatmunka és erőforrás-gazdálkodás, az üzemben tartás jellegének megfelelően, egy-, illetve többfős személyzetnél;

ix. navigáció és a légügyi szabályok és kapcsolódó eljárások végrehajtása, adott esetben vizuális adatok vagy navigációs segédeszközök használatával;

x. teendők rendellenes működés, illetve vészhelyzet esetén, ideértve a légi jármű berendezéseinek szimulált meghibásodását;

xi. megfelelés a légiforgalmi és kommunikációs eljárásoknak;

xii. a légi jármű típusa vagy osztálya szerinti specifikus kérdések; és

xiii. további gyakorlati képzések, melyek a konkrét tevékenységekhez kötődő kockázatok csökkentéséhez szükségesek; és

xiv. nem technikai jellegű készségek, beleértve a fenyegetések és hibák felismerésének és kezelésének készségét, a technikai készségek értékelésével összefüggésben megfelelő értékelési módszertan alkalmazásával.

1.e. A gyakorlati ismeretek bizonyítása és fenntartása

1.e.1. A pilótának bizonyítania kell, hogy a légi jármű fedélzetén betöltött feladatainak megfelelő kompetenciával képes végrehajtani az eljárásokat és manővereket, azzal, hogy:

i. a légi járművet az arra vonatkozó korlátozások között üzemelteti;

ii. minden manővert zökkenőmentesen és pontosan hajt végre;

iii. jó ítélőképességgel és repülőszaktudással cselekszik;

iv. alkalmazza a repüléssel kapcsolatos ismereteit;

v. a légi járművet mindenkor úgy tartja irányítása alatt, hogy biztosított legyen az eljárás vagy manőver sikeres végrehajtása; és

vi. rendelkezik nem technikai jellegű készségekkel, beleértve a fenyegetések és hibák felismerésének és kezelésének készségét, melynek során a technikai készségek értékelésével összefüggésben megfelelő értékelési módszertant alkalmaz.

1.e.2. Fenn kell tartani a gyakorlati ismeretek megfelelő kompetenciaszintjét. A megfelelést rendszeres értékeléssel, vizsgákkal, tesztekkel és ellenőrzéssel kell bizonyítani. A vizsgák, tesztek és ellenőrzések gyakoriságának arányosnak kell lennie a tevékenységhez kötődő kockázatok nagyságával.

1.f. Nyelvtudás

A pilótának bizonyítottan rendelkeznie kell a repülőgépen gyakorolt funkciói teljesítéséhez megfelelő nyelvtudással. A bizonyított nyelvtudás az alábbiakra terjed ki:

i. az időjárási információs dokumentumok megértése;

ii. a repülési útvonal-, indulási és megközelítési térképek és a kapcsolódó repülési tájékoztató dokumentumok használata; és

iii. képesség más repülőszemélyzettel és a légiforgalmi irányító szolgálatokkal való kommunikációra a repülés minden fázisában, beleértve a repülésre való felkészülést is.

1.g. Repülésszimulációs oktatóeszközök

A képzésben vagy a gyakorlati ismeretek elsajátításának vagy fenntartásának bizonyításában használt repülésszimulációs oktatóeszközöknek (FSTD) meg kell felelniük bizonyos teljesítményszintnek azokon a területeken, amelyek a kapcsolódó feladat elvégzése szempontjából fontosak. Különösen a térbeli kialakításnak, a kezelési tulajdonságoknak, a légi jármű teljesítményének és a rendszer viselkedésének kell megfelelő módon leképeznie a légi járművet.

1.h. Tanfolyam

1.h.1. A képzést tanfolyami formában kell biztosítani.

1.h.2. A tanfolyamoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

i. minden tanfolyamtípusra ki kell dolgozni egy tantervet; és

ii. a tanfolyam adott esetben tartalmazza az elméleti ismeretek és gyakorlati repülésoktatás lebontását (ideértve a repülésoktató eszközökkel végzett képzést is).

1.i. Oktatók

1.i.1. Elméleti oktatás.

Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezek az oktatók

i. megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az oktatott területen; és

ii. képesek megfelelő oktatási technikák alkalmazására.

1.i.2. Repülésoktatás és repülésszimulációs oktatás

A repülésoktatást és a repülésszimulációs oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik rendelkeznek az alábbiakkal:

i. teljesítik a nyújtott oktatásnak megfelelő, elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeket;

ii. képesek megfelelő oktatási technikák alkalmazására;

iii. gyakorlatot szereztek az oktatni kívánt repülési manőverek és eljárások során használt oktatási technikák terén;

iv. bizonyították képességüket az oktatni kívánt repülési területek oktatására, ideértve a repülés előtti és utáni, valamint földi oktatást; és

v. rendszeres ismeretfrissítő képzésen vesznek részt az oktatás színvonalának fenntartása érdekében.

A repülésoktatóknak emellett jogosultnak kell lenniük az oktatni kívánt légi jármű parancsnokként történő vezetésére is, kivéve az új típusú légi járműveken végzett oktatást.

1.j. Vizsgáztatók

1.j.1. A pilóták ismereteinek felméréséért felelős személyeknek:

i. meg kell felelniük a repülőoktatókra vagy repülésszimuláció-oktatókra vonatkozó követelményeknek;

ii. képesnek kell lenniük a pilóták teljesítményének megítélésére, valamint repülési tesztek és ellenőrzések lefolytatására.

2. A tapasztalattal kapcsolatos követelmények

2.a.1. A repülőszemélyzeti tagként, oktatóként vagy vizsgáztatóként eljáró személynek elegendő tapasztalatot kell szereznie és fenntartania az általa gyakorolt feladatok végzéséhez, kivéve ha a végrehajtási szabályok értelmében a kompetenciát az 1.e. ponttal összhangban kell bizonyítani.

3. Képző szervezetek

3.a. A képző szervezetekre vonatkozó követelmények

3.a.1. A pilótaképzést nyújtó képző szervezeteknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

i. rendelkezniük kell a tevékenységükhöz kapcsolódó kötelezettségekhez szükséges összes eszközzel. Ez azt jelenti, hogy a következőkből állnak, de nincsenek ezekre korlátozva: létesítmény, személyzet, felszerelések, szerszámok és anyagok, feladatok dokumentációi, felelősségek és eljárások, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartáshoz való hozzáférés;

ii. a biztonságra és az oktatás színvonalára vonatkozó igazgatási rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, és törekedniük kell e rendszer folyamatos továbbfejlesztésére; és

iii. adott esetben megállapodást kell kötniük egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsák a fenti követelményeknek való folyamatos megfelelést.

4. Egészségügyi alkalmasság

4.a. Egészségügyi alkalmassági követelmények

4.a.1. Minden pilótának rendszeresen bizonyítania kell a feladatai kielégítő ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasságát, figyelembe véve a tevékenység típusát. A megfelelés bizonyítása a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló megfelelő értékelés útján történik, figyelembe véve a tevékenység típusát és az életkorból adódó lehetséges szellemi és fizikai állapotromlást.

Az egészségügyi alkalmasság, beleértve a fizikai és szellemi alkalmasságot, azt jelenti, hogy a pilóta nem szenved betegségekben és fogyatékosságokban, amelyek képtelenné teszik arra, hogy:

i. elvégezze a légi jármű üzemben tartásához szükséges feladatokat; vagy

ii. bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat; vagy

iii. helyesen érzékelje környezetét.

4.a.2. Ha az egészségügyi alkalmasság nem bizonyítható teljeskörűen, azonos mértékű repülési biztonságot nyújtó mérsékelő intézkedések alkalmazhatók.

4.b. Repülés-egészségügyi szakorvosok

4.b.1 A repülés-egészségügyi szakorvosnak

i. az orvoslás gyakorlásához képesítéssel és engedéllyel kell rendelkeznie;

ii. repülés-egészségügyi képzésben és rendszeres repülés-egészségügyi továbbképzéseken kellett részt vennie, az elbírálás színvonalának fenntartása érdekében;

iii. gyakorlati ismeretekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie azokról a körülményekről, amelyek között a pilóták feladataikat ellátják.

4.c. Repülő-egészségügyi központok

4.c.1 A repülés-egészségügyi központoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

i. rendelkezniük kell a kiváltságaikhoz kapcsolódó kötelezettségekhez szükséges összes eszközzel. Ez azt jelenti, hogy a következőkből állnak, de nincsenek ezekre korlátozva: létesítmények, személyzet, felszerelések, szerszámok és anyagok, feladatok dokumentációi, felelősségek és eljárások, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartáshoz való hozzáférés;

ii. az egészségügyi vizsgálat biztonságára és színvonalára vonatkozó igazgatási rendszert kell létrehozniuk és fenntartaniuk, és törekedniük kell e rendszer folyamatos továbbfejlesztésére;

iii. adott esetben megállapodást kell kötniük egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsák az e követelményeknek való folyamatos megfelelést.

IV. MELLÉKLET

A 8. cikkben említett, légi üzemben tartásra vonatkozó alapvető követelmények

1. Általános megjegyzések

1.a. A repülést tilos végrehajtani, amennyiben a személyzet tagjai, és adott esetben az előkészítésében és végrehajtásában részt vevő valamennyi üzemben tartó más személy nem ismeri a kötelezettségeire vonatkozóan lefektetett alkalmazandó jogszabályokat, szabályokat és eljárásokat, melyek az átrepülendő területekre, az igénybe venni tervezett repülőterekre és az azokhoz kapcsolódó légi navigációs berendezésekre vonatkoznak.

1.b. A repülést úgy kell végrehajtani, hogy a repülés előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan a repülési kézikönyvben, illetve ahol az üzembentartási kézikönyv megléte szükséges, ott az abban meghatározott üzembentartási eljárásokat betartsák. Ennek megkönnyítése céljából egy ellenőrzőlista rendszernek kell rendelkezésre állnia, melyet adott esetben a személyzet tagjai a repülőgép üzemben tartásának minden fázisában használhatnak normál, rendellenes és vészhelyzeti körülmények között és helyzetekben. Minden ésszerűen feltételezhető vészhelyzetre eljárást kell kidolgozni.

1.c. Minden repülés előtt meg kell határozni a személyzet minden egyes tagjának feladatkörét és kötelességeit. A parancsnok felel a légi jármű üzemben tartásáért és biztonságáért és a fedélzeten lévő minden személyzeti tag, utas és rakomány biztonságáért.

1.d. Azok a cikkek vagy anyagok, melyek jelentős kockázatot jelenthetnek az egészségre, a biztonságra, az anyagi javakra vagy a környezetre, például a veszélyes áruk, fegyverek és lőszerek, nem szállíthatók légi járműveken, kivéve ha konkrét biztonsági eljárásokat és utasításokat alkalmaznak a kapcsolódó kockázatok csökkentésére.

1.e. Minden repülés esetében meg kell tartani az 5.c. pont követelményei teljesítésének rögzítéséhez szükséges összes adatot, okmányt, nyilvántartást és információt, és azokat az üzemben tartás jellege szerinti minimális időtartamig elérhetővé kell tenni.

2. A repülés előkészítése

2.a. A repülés csak akkor kezdhető meg, ha minden elérhető ésszerű eszközzel meggyőződtek az összes alábbi feltétel teljesüléséről:

2.a.1. A repüléshez és a légi jármű biztonságos üzemben tartásához közvetlenül szükséges létesítmények, köztük a kommunikációs létesítmények és navigációs segédeszközök rendelkezésre állnak a repülés végrehajtásához, figyelembe véve a rendelkezésre álló AIS dokumentációt.

2.a.2. A lényeges mentőeszközök helyét és használatát a személyzet ismeri, és az utasok erre vonatkozóan tájékoztatást kaptak. A vészhelyzeti eljárásokról és az utastér biztonsági felszereléseinek használatáról elegendő kapcsolódó információnak kell a személyzet és az utasok rendelkezésére állnia, egyedi tájékoztatás formájában.

2.a.3. A parancsnok meggyőződött az alábbiakról:

i. a légi jármű 6. pontban megadottak szerint repülésre alkalmas;

ii. ha szükséges, arról, hogy a légi jármű megfelelő nyilvántartásba vétele megtörtént, és az erre vonatkozó megfelelő igazolások a légi jármű fedélzetén találhatóak;

iii. az 5. pontban meghatározott, az adott repülés végrehajtásához szükséges műszereket és berendezéseket a légi járműre felszerelték és azok működnek, kivéve ha ez alól az alkalmazandó minimális felszerelésjegyzék (MEL) vagy ezzel egyenértékű más dokumentum felmentést ad;

iv. a légi jármű tömege és súlypontjának elhelyezkedése olyan, hogy a repülés a légi alkalmasságra vonatkozó dokumentációban előírt határértékek között végrehajtható;

v. az utastérben és a rakodótérben található valamennyi poggyász és minden rakomány megfelelő berakodása és rögzítése megtörtént; és

vi. a légi jármű üzemben tartására a 4. pontban meghatározott korlátozásokat a repülés során semmikor nem lépik át.

2.a.4. A repülőszemélyzet rendelkezésére állnak a felszállás, az úti cél, adott esetben az alternatív repülőterek meteorológiai viszonyaira, valamint az útvonalon fennálló viszonyokra vonatkozó információk. Kiemelt figyelmet kell fordítani a potenciálisan veszélyes légköri viszonyokra.

2.a.5. Amennyiben a repülés előre ismerten vagy várhatóan jegesedéssel járó körülmények között történik, a légi járműnek bizonyítvánnyal kell rendelkeznie arról, hogy biztonságosan üzemeltethető ilyen körülmények között, és ellátták az ezt biztosító felszereléssel és/vagy kezeléssel.

2.a.6. Csak akkor hajtható végre a vizuális repülési szabályokon alapuló repülés, ha a követendő útvonalon a meteorológiai viszonyok olyanok, hogy lehetővé teszik ezeknek a repülési szabályoknak a betartását. A műszeres repülési szabályokon alapuló repülésnél ki kell választani a célrepülőteret és adott esetben az alternatív repülőtere(ke)t, ahol a légi jármű leszállhat, figyelembe véve különösen a meteorológiai viszonyokra vonatkozó előrejelzést, a légi navigációs szolgálatok rendelkezésre állását, a földi létesítmények meglétét és annak az államnak a műszeres repülésre vonatkozóan elfogadott eljárásait, ahol a célrepülőtér és/vagy az alternatív repülőtér található.

2.a.7 A fedélzeten lévő üzemanyag és olaj mennyisége elegendő a tervezett repülés biztonságos végrehajtásához, figyelembe véve a meteorológiai viszonyokat, a légi jármű teljesítményét befolyásoló bármely körülményt, és a repülés során várható minden késedelmet. Emellett előre nem látott esetekre tartalék üzemanyagot kell vinni. Ha szükséges, eljárást kell kidolgozni a repülés közbeni üzemanyag-gazdálkodásra.

3. Repülési műveletek

3.a. A repülési műveleteket illetően az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

3.a.1. Amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, és amennyiben a parancsnok a biztonság érdekében bármikor szükségesnek ítéli, fel- vagy leszállás közben a személyzet minden tagjának a személyzeti állomáshelyén lévő üléseken helyet kell foglalnia, és használnia kell a rendelkezésére álló övrendszereket, figyelembe véve a légi jármű típusát.

3.a.2. Amennyiben a légi jármű típusának esetében alkalmazható, a repülőszemélyzet minden tagjának, akinek a pilótafülkében kell szolgálatot teljesítenie, az állomáshelyén kell tartózkodnia és ott kell maradnia, bekötött biztonsági övvel, kivéve ha az út során fiziológiai vagy üzembentartási okok mást tesznek szükségessé.

3.a.3. Amennyiben a légi jármű és az üzemben tartás típusának esetében alkalmazható, fel- vagy leszállás előtt, gurulás közben, vagy bármely más, a biztonság érdekében szükségesnek ítélt esetben a parancsnoknak biztosítania kell, hogy minden utas megfelelően helyet foglaljon, és a biztonsági öve megfelelően be legyen csatolva.

3.a.4. A repülést úgy kell végrehajtani, hogy a repülés minden fázisa során folyamatosan biztosítva legyen a más járművektől való kellő távolság (elkülönítés) és az akadályok kellő távolságból való elkerülése. Az elkülönítés legalább annyi, amennyit az alkalmazandó légügyi szabályok előírnak.

3.a.5. A repülés nem folytatható, kivéve ha az ismert viszonyok legalább továbbra is egyenértékűek a 2. pontban leírt körülményekkel. A műszeres repülési szabályokon alapuló repülésnél emellett a repülőtér megközelítése nem folytatható bizonyos meghatározott magasságértékek alatt, illetve bizonyos meghatározott pozíción túl, amennyiben az előírt látási viszonyok nem teljesülnek.

3.a.6. Vészhelyzetben a parancsnoknak biztosítania kell, hogy minden utas utasítást kapjon a körülményeknek megfelelő vészhelyzeti teendőkről.

3.a.7. A parancsnoknak minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülésre.

3.a.8. Légi jármű csak akkor gurulhat a repülőtér előterén, illetve rotorja csak akkor kapcsolható be, ha a kezelőszerveknél megfelelő hatáskörű személy tartózkodik.

3.a.9. Ha szükséges, alkalmazni kell a repülés közbeni üzemanyag-gazdálkodásra vonatkozó eljárásokat.

4. A légi járművek teljesítménye és az üzemben tartás korlátai

4.a. A légi járművet a légi alkalmasságára vonatkozó dokumentumokkal és az elfogadott repülési kézikönyvében vagy más ezzel egyenértékű dokumentumban rögzített összes üzembentartási eljárással és korlátozással összhangban kell üzemeltetni. A repülési kézikönyvnek vagy ezzel egyenértékű dokumentumnak minden jármű esetében a személyzet rendelkezésére kell állnia, és azt folyamatosan aktualizálni kell.

4.b. A légi járművet az alkalmazandó környezetvédelmi dokumentációval összhangban kell üzemeltetni.

4.c. A repülés csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha a légi jármű tervezett teljesítménye, figyelembe véve a teljesítményszintjét lényegesen befolyásoló minden tényezőt, lehetővé teszi a repülés minden fázisának a megfelelő távolságokon/területeken belül, és az akadályok megfelelő távolságban történő kikerülésével történő végrehajtását a tervezett üzemi tömeg mellett. A felszállást, a repülést és a megközelítést/leszállást jelentősen befolyásoló teljesítménytényezők különösen az alábbiak:

i. üzembentartási eljárások;

ii. a repülőtér tengerszint feletti magassága (nyomásmagasság);

iii. hőmérséklet;

iv. szél;

v. a felszállási/leszállási terület mérete, lejtése és állapota; és

vi. a légi jármű törzsének, a hajtóműnek vagy a rendszereknek az állapota, figyelembe véve azok esetleges állapotromlását.

4.c.1. Ezeket a tényezőket közvetlenül, mint üzembentartási paramétereket, vagy közvetetten, tolerancia vagy eltérések megadásával kell figyelembe venni, melyeket a teljesítményadatok tervezésében kell megadni, az üzemben tartás típusának megfelelően.

5. Műszerek, adatok és berendezések

5.a. A légi járművet fel kell szerelni a tervezett repüléshez szükséges minden navigációs, kommunikációs és egyéb berendezéssel, figyelembe véve a repülés minden fázisára vonatkozó légi irányítási előírásokat és légügyi szabályokat.

5.b. Adott esetben a légi járművet fel kell szerelni minden szükséges biztonsági, egészségügyi, menekülési és túlélőfelszereléssel, figyelembe véve a működési területekhez, a repült útvonalakhoz, a repülési magassághoz és a repülés időtartamához kötődő kockázatokat.

5.c. Minden adatot, melyre a repülés személyzet általi végrehajtásához szükség van, folyamatosan aktualizálni és a légi jármű fedélzetén elérhetővé kell tenni, figyelembe véve a vonatkozó légiközlekedési előírásokat, légügyi szabályokat, repülési magasságokat és az üzemben tartás területeit.

6. A légi alkalmasság folyamatossága

6.a. A légi jármű csak akkor üzemeltethető, ha:

i. a légi jármű repülésre alkalmas állapotban van;

ii. a tervezett repüléshez szükséges üzembentartási és vészhelyzeti felszerelések üzemképesek;

iii. a légi jármű légialkalmassági dokumentuma érvényes; és

iv. a légi jármű karbantartását a karbantartási programmal összhangban végzik.

6.b. A légi járművet minden repülés vagy egymást követő repülések összekapcsolódó sorozata előtt repülés előtti ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy alkalmas-e a tervezett repülésre.

6.c. A karbantartási programnak tartalmaznia kell különösen a karbantartási feladatokat és gyakoriságokat, különösen azokat, amelyeket a légi alkalmasság folyamatosságára vonatkozó utasítások kötelezően előírnak.

6.d. A légi jármű csak akkor tartható üzemben, ha a karbantartást követően az üzemképesség-tanúsító nyilatkozat kiadását erre képesített személyek vagy szervezetek végzik. Az aláírt üzemképesség-tanúsító nyilatkozatnak tartalmaznia kell különösen az elvégzett karbantartás alapadatait.

6.e. A légi jármű légi alkalmasságát bizonyító minden feljegyzést meg kell őrizni addig, amíg az azokban foglalt információk helyébe nem lép hasonló tárgyú és részletességű új információ, de a részletes karbantartási feljegyzéseket legalább 24 hónapon keresztül meg kell őrizni. A bérbe adott légi járművek esetén a légi jármű légi alkalmasságát bizonyító minden feljegyzést legalább a bérlet időtartamára meg kell őrizni.

6.f. Minden módosításnak és javításnak meg kell felelnie az alapvető légialkalmassági követelményeknek. A légialkalmassági követelményeknek való megfelelést alátámasztó adatokat meg kell őrizni.

7. A személyzet tagjai

7.a. A személyzet tagjainak számát és összetételét az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

i. a légi jármű típusalkalmassági korlátozásai, köztük adott esetben a vonatkozó vészhelyzeti menekülési bemutató;

ii. a légi jármű konfigurációja; és

iii. az üzemben tartás típusa és időtartama.

7.b. A légiutas-kísérő személyzet tagjait:

i. ki kell képezni és rendszeresen ellenőrizni kell a megfelelő képzettség eléréséhez és fenntartásához annak érdekében, hogy elláthassák a rájuk kiosztott biztonsági feladatokat; és

ii. rendszeresen ellenőrizni kell az egészségügyi alkalmasságot annak érdekében, hogy biztonságosan elláthassák a rájuk kiosztott biztonsági feladatokat. A megfelelés bizonyítása a legjobb repülés-egészségügyi gyakorlaton alapuló megfelelő értékelés útján történik.

7.c. A parancsnokot fel kell hatalmazni minden szükséges parancs kiadására és minden megfelelő intézkedés megtételére a biztonságos üzemben tartás, valamint a légi jármű és a benne lévő személyek és/vagy tárgyak biztonságának biztosítására.

7.d. Az üzemben tartást vagy a légi jármű és/vagy a fedélzetén lévő személyek biztonságát veszélyeztető vészhelyzetben a parancsnoknak meg kell tennie a biztonság érdekében szükségesnek ítélt minden intézkedést. Amennyiben az ilyen intézkedés sérti a helyi jogszabályokat vagy eljárásokat, a parancsnok felel a megfelelő helyi hatóság haladéktalan értesítéséért.

7.e. Vészhelyzeti, rendellenes helyzet nem szimulálható utasok vagy rakomány szállítása során.

7.f. A személyzet egyetlen tagja sem engedheti meg, hogy feladatteljesítési/döntéshozatali képessége a repülés biztonságát veszélyeztető mértékben leromoljon a fáradtság hatásai miatt, figyelembe véve, többek között a fáradtság felgyülemlését, az alváshiányt, a repült szakaszok számát, az éjszakai munkavégzést vagy az időzónaváltásokat. A pihenőidőszakoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a személyzet tagjai számára ahhoz, hogy kipihenjék az előző szolgálatok hatásait, és a következő repülési szolgálati időszak kezdetére jól kipihenhessék magukat.

7.g. A személyzet tagjai nem láthatják el a rájuk kiosztott feladatokat a légi jármű fedélzetén, amennyiben pszichoaktív anyagok vagy alkohol hatása alatt állnak, vagy ha sérülés, fáradtság, gyógyszeres kezelés, betegség vagy egyéb hasonló ok miatt arra alkalmatlanok.

8. Kereskedelmi célú üzemben tartásra és komplex motoros meghajtású légi járművek üzemben tartására vonatkozó további követelmények.

8.a. Kereskedelmi célú üzemben tartás, illetve komplex motoros meghajtású légi jármű üzemben tartása csak az alábbi feltételek teljesülése esetén végezhető:

8.a.1. az üzemben tartónak közvetlenül vagy közvetve, szerződések révén rendelkeznie kell az üzemben tartás kiterjedéséhez és alkalmazási köréhez szükséges feltételekkel. Ezek a feltételek magukban foglalják a következőket, de nem korlátozódnak azokra: légi járművek, létesítmények, igazgatási szerkezet, személyzet, felszerelések, feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés;

8.a.2. az üzemben tartó csak megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet alkalmazhat, továbbá képzési és ellenőrzési programokat kell létrehoznia és fenntartania a személyzet tagjai és az egyéb érintett személyzet vonatozásában;

8.a.3. az üzemben tartónak létre kell hoznia egy minimális felszerelésjegyzéket (MEL) vagy ennek megfelelő dokumentumot, az alábbiak figyelembevételével:

i. a dokumentumnak elő kell írnia a légi jármű meghatározott körülmények között történő üzemben tartását, úgy, hogy a repülés kezdetekor bizonyos műszerek, felszerelés részek vagy funkciók nem működnek;

ii. a dokumentumot minden egyes légi járműre külön kell kidolgozni, figyelembe véve az üzemben tartóra vonatkozó üzembentartási és karbantartási feltételeket; és

iii. a minimális felszerelésjegyzéknek a standard minimális felszerelésjegyzéken (MMEL) kell alapulnia, ha van ilyen, és nem tartalmazhat több korlátozást, mint az;

8.a.4. az üzemben tartónak igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa az üzemben tartás ezen alapvető követelményeinek való megfelelést, és törekednie kell a rendszer folyamatos fejlesztésére; és

8.a.5. az üzemben tartónak létre kell hoznia és fenn kell tartania egy baleset-megelőzési és biztonsági programot, ezen belül egy, az események bekövetkeztének jelentésére vonatkozó programot, amelyet az igazgatási rendszernek fel kell használnia annak érdekében, hogy hozzájáruljon az üzemben tartás biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz.

8.b. Kereskedelmi célú üzemben tartás, illetve komplex motoros meghajtású légi jármű üzemben tartása csak az üzemben tartó üzembentartási kézikönyvével összhangban végezhető. Ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell minden szükséges utasítást, információt és eljárást minden üzemeltetett járműre vonatkozóan, és minden üzemben tartó személyzet tekintetében feladataik ellátásához. Rögzíteniük kell a személyzet tagjainak a repülési idejére, repülési szolgálati idejére és a pihenőidejére vonatkozó korlátozásokat. Az üzembentartási kézikönyvnek és felülvizsgált változatainak meg kell felelniük az elfogadott repülési kézikönyvnek, és azokat szükség szerint módosítani kell.

8.c. Az üzemben tartónak adott esetben eljárásokat kell létrehoznia azért, hogy minimálisra csökkentse bármely utas zavaró magatartásának hatását a repülés biztonságára.

8.d. Az üzemben tartónak a légi járműnek megfelelő és az üzemben tartás jellegéhez illeszkedő biztonsági programokat kell létrehoznia és fenntartania, melyeknek tartalmazniuk kell különösen az alábbiakat:

i. a repülőszemélyzet fülkéjének biztonsága;

ii. a légi jármű átkutatási eljárására vonatkozó ellenőrző lista;

iii. képzési programok;

iv. az elektronikus és számítógépes rendszerek védelme a rendszerbe való szándékos beavatkozás és hibaokozás megelőzésére; és

v. a jogsértő beavatkozások jelentése.

Ha a biztonsági intézkedések negatív hatással lehetnek az üzemben tartás biztonságára, a kockázatokat fel kell mérni, és megfelelő eljárásokat kell kidolgozni a biztonsági kockázatok csökkentésére, amely speciális felszerelésre használatát teheti szükségessé.

8.e. Az üzemben tartónak a repülőszemélyzet egyik pilótáját parancsnoknak kell kijelölni.

8.f. A fáradtságot szolgálati beosztási rendszerrel kell megelőzni. Ennek a szolgálati beosztási rendszernek egy repülésre vagy egy repüléssorozatra meg kell szabnia a repülési időt, a repülőszolgálati időszakokat, a szolgálati és az alkalmazkodó pihenőidőszakokat. A szolgálati beosztási rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen a repült szakaszok számát, az időzóna-váltásokat, az alváshiányt, a huszonnégy órás ciklus felborítását, az éjszakai munkavégzést, a helyszíneket, az adott időtartam alatti összes szolgálati időt, az elvégzendő feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását, és a szokásosnál több tagú személyzet biztosítását is.

8.g. A 6.a pontban meghatározott, továbbá a 6.d. és 6.e. pontban leírt feladatokat egy olyan szervezetnek kell ellenőriznie, mely a folyamatos légi alkalmasság irányításért felel, és melynek az I. melléklet 3.a. pontjában szereplő követelmények mellett a következő feltételeket is teljesítenie kell:

i. a szervezetnek rendelkeznie kell a felelősségi körébe tartozó termékek, alkatrészek és berendezések karbantartására vonatkozó minősítéssel, vagy egy ilyen minősítéssel rendelkező szervezettel ezekre a termékekre, alkatrészekre és berendezésekre kötött szerződéssel; és

ii. a szervezetnek létre kell hoznia egy szervezeti kézikönyvet, mely az érintett személyzet általi használat és a nekik nyújtott iránymutatás céljából tartalmazza a szervezetnek a légi alkalmasság folyamatosságával kapcsolatos eljárásainak leírását, adott esetben ideértve a szervezet és a jóváhagyott karbantartó szervezet közötti adminisztratív megállapodásokat.

V. MELLÉKLET

A 13. cikkben említett minősített szervezetekre ("minősített szervezet" vagy "szervezet") vonatkozó követelmények

1. A szervezet, annak igazgatója és az ellenőrzések elvégzéséért felelős személyzete sem közvetlenül, sem felhatalmazott képviselőként nem vonható be a termékek, alkatrészek, berendezések, rendszerelemek vagy rendszerek tervezésébe, előállításába, forgalmazásába vagy karbantartásába, illetve üzemben tartásába, szolgáltatásába vagy használatába. Ez nem zárja ki a műszaki információk megosztásának lehetőségét a bevont szervezetek és a minősített szervezet között.

2. A szervezetnek és a típusalkalmassági feladatokért felelős személyzetnek a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és műszaki kompetenciával kell ellátnia feladatait, és nem lehet kitéve semmilyen, különösen pénzügyi jellegű nyomásnak vagy ösztönzésnek, amely az ítéletét vagy a vizsgálatának eredményeit befolyásolhatná, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akiket, illetve amelyeket a típusalkalmassági feladatok eredményei érintenek.

3. A szervezetnek a típusalkalmassági vizsgálat folyamatával kapcsolatos technikai és igazgatási feladatok megfelelő elvégzésére alkalmas személyzetet kell foglalkoztatnia, valamint ahhoz szükséges feltételekkel kell rendelkeznie; továbbá a rendkívüli ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez is hozzá kell férnie.

4. A vizsgálatok elvégzéséért felelős személyzetnek:

- átfogó műszaki és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie,

- az elvégzendő típusalkalmassági feladatok követelményeit kielégítő módon kell ismernie, az ilyen jellegű eljárásokban pedig megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkeznie,

- képesnek kell lennie a vizsgálatok elvégzését igazoló nyilatkozatok, jegyzőkönyvek és jelentések elkészítésére.

5. Biztosítani kell a vizsgálatot végző személyzet pártatlanságát. A személyzet díjazásának függetlennek kell lennie az elvégzett vizsgálatok számától, illetve azok eredményétől.

6. A szervezetnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve ha egy tagállam a nemzeti törvényeivel összhangban vállalja a felelősséget.

7. A szervezet személyzetének szakmai titokként kell kezelnie az e rendelet szerinti feladatok elvégzése során szerzett valamennyi információt.

Va. MELLÉKLET

A REPÜLŐTEREKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A. - Fizikai jellemzők, infrastruktúra és felszerelés

1. Forgalmi terület

a) A repülőtereken ki kell jelölni egy olyan területet a légi járművek le- és felszállására, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. a fel- és leszállóterület méreteinek és jellemzőinek igazodniuk kell a létesítményt használni szándékozó légi járművekhez;

ii. a fel- és leszállóterületnek adott esetben megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkeznie, hogy az ezt használni szándékozó légi járművek ismétlődő műveleteit lehetővé tegye. A nem ismétlődő műveletek céljaira használni kívánt területeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

iii. a fel- és leszállóterületet úgy kell kialakítani, hogy a vizet elvezesse, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

iv. a fel- és leszállóterület meredeksége és meredekségének változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

v. a fel- és leszállóterület felületi jellemzőinek használatra alkalmasnak kell lenniük az ezt használni szándékozó légi járművek számára; és

vi. a fel- és leszállóterületnek mentesnek kell lennie a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól.

b) Ha több kijelölt fel- és leszállóterület van, akkor ezeket úgy kell kialakítani, hogy a légi járművek műveleteire nézve ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot.

c) A fel- és leszállóterületeket kijelölt területeknek kell határolniuk. E területek célja megvédeni a felszállási és leszállási műveletek során felettük elhaladó légi járműveket, enyhíteni a figyelmetlenségből rövid leszállási úthosszal történő földet érés, a pálya szélén vagy a fel- és leszállási terület végén való túlfutás következményeit, valamint meg kell felelnie a következő feltételeknek:

i. e területek méreteinek igazodniuk kell a légi járművek várható műveleteihez;

ii. e területek meredekségei és meredekségeinek változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

iii. e területeknek mentesnek kell lenniük a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki könnyen törő felszerelések elhelyezését e területeken, ha a légi járművek műveleteinek segítéséhez ezekre szükség van;

iv. minden ilyen területnek az adott cél kiszolgálása szempontjából alkalmas teherbíró képességgel kell rendelkeznie.

d) A repülőtereknek a légi járművek gurulására vagy parkolására használt területeit a közvetlen környezetükkel együtt úgy kell kialakítani, hogy az adott létesítményt várhatóan használni szándékozó légi járművek biztonságos üzemeltetését minden tervezett körülmény esetén lehetővé tegyék, valamint meg kell felelniük a következő feltételeknek:

i. e területeknek megfelelő teherbíró képességgel kell rendelkezniük, hogy a használni kívánt légi járművek ismétlődő műveleteit lehetővé tegyék, kivéve a csak esetenként használt területeket, ezeknek csak a légi járművek megtartására kell alkalmasnak lenniük;

ii. e területeket úgy kell kialakítani, hogy a vizet elvezessék, és meg kell akadályozni, hogy az összegyűlő víz a légi járművek műveleteire nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentsen;

iii. e területek meredekségei és meredekségeinek változásai nem jelenthetnek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve;

iv. e területek felületi jellemzőinek megfelelőnek kell lenniük az azokat használni szándékozó légi járművek számára;

v. e területeknek mentesnek kell lenniük a légi járművekre nézve elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyaktól. Ez nem zárja ki a parkoláshoz e területeken szükséges felszerelések jelenlétét a kifejezetten kijelölt helyeken vagy zónákban.

e) A légi járművek által használni szándékozott egyéb infrastruktúrát úgy kell kialakítani, hogy ezen infrastruktúra használata ne jelentsen elfogadhatatlan kockázatot az azt használó légi járművekre nézve.

f) Az építkezéseket, épületeket, felszereléseket és tároló területeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot a légi járművek műveleteire nézve.

g) Megfelelő eszközökkel meg kell akadályozni az illetéktelen személyek, járművek és a légi járművek műveleteire elfogadhatatlan kockázatot jelentő méretű állatok belépését a forgalmi területre, a nemzeti és nemzetközi állatvédelmi intézkedések sérelme nélkül.

2. Akadálymentesség

a) A repülőteret leszállás céljából megközelítő, vagy repülőteret elhagyó légi járművek védelme érdekében megközelítési és indulási útvonalakat vagy területeket kell kialakítani. Az ilyen útvonalaknak vagy területeknek biztosítaniuk kell a repülőtér környezetében található akadályoktól való szükséges távolság meglétét, megfelelően figyelembe véve a helyi fizikai jellemzőket.

b) Ennek az akadálymentességnek megfelelőnek kell lennie az adott repülési fázis és a végrehajtott művelet szempontjából. Tekintettel kell lennie a légi jármű helyzetének meghatározására használt felszerelésre is.

3. Vizuális és nem vizuális segédeszközök, repülőtéri felszerelés

a) A segédeszközöknek felismerhetőknek és a céljuknak megfelelőnek kell lenniük, valamint minden tervezett üzemeltetési körülmény esetén egyértelmű információt kell szolgáltatniuk a felhasználóknak.

b) A repülőtéri felszerelésnek a tervezett üzemeltetési körülmények között rendeltetésszerűen kell működnie. A repülőtéri felszerelés sem az üzemeltetési körülmények, sem meghibásodás folytán nem jelenthet elfogadhatatlan kockázatot a légi közlekedés biztonságára nézve.

c) A segédeszközöket és áramellátásukat úgy kell kialakítani, hogy meghibásodás esetén a felhasználók ne kapjanak nem megfelelő, félrevezető vagy elégtelen információkat, és az alapvető szolgáltatás szünetmentes legyen.

d) Megfelelő védelmi eszközöket kell alkalmazni az ilyen segédeszközök károsodásának vagy zavarának elkerülése érdekében.

e) A sugárzási források és a mozgó, vagy rögzített tárgyak jelenléte nem interferálhat a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerekkel, valamint nem befolyásolhatja károsan működésüket.

f) Az érintett személyzet számára rendelkezésre kell bocsátani a repülőtéri felszerelés üzemeltetéséről és használatáról szóló tájékoztatást, világosan megjelölve azokat a körülményeket, amelyek a repülés biztonságára nézve elfogadhatatlan kockázatot jelenthetnek.

4. Repülőtéri adatok

a) Össze kell állítani és naprakészen kell tartani a repülőtérre és a rendelkezésre álló szolgáltatásokra vonatkozó adatokat.

b) Ezen adatoknak pontosaknak, olvashatóknak, hiánytalanoknak és egyértelműeknek kell lenniük. Az integritás megfelelő szintjeit fenn kell tartani.

c) Ezen adatokat megfelelő időben, a kommunikáció biztonságos és hatékony módjainak használatával a felhasználók és az ANS-szolgáltatók rendelkezésére kell bocsátani.

B. - Üzemeltetés és igazgatás

1. A repülőtér üzemeltetője felelős a repülőtér üzemeltetéséért. A repülőtér üzemeltetőjének felelőssége a következő:

a) a repülőtér üzemeltetőjének - közvetlenül vagy szerződések által - rendelkeznie kell a légi járművek repülőtéren történő biztonságos üzemben tartásához szükséges összes eszközzel. Ez magában foglalja például, de nem kizárólagosan, a szükséges létesítményeket, személyzetet, felszereléseket, eszközöket, a feladatok, felelősségi körök és eljárások dokumentálását, a vonatkozó adatokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést;

b) a repülőtér üzemeltetőjének meg kell bizonyosodnia róla, hogy az A. rész előírásai mindig teljesülnek, vagy megfelelő intézkedéseket kell hoznia a nem teljesülő előírásokból adódó kockázatok csökkentésére. Eljárásokat kell kialakítania és bevezetnie annak érdekében, hogy valamennyi felhasználó időben értesüljön ezekről az intézkedésekről;

c) a repülőtér üzemeltetőjének megfelelő intézkedéscsomagot kell kialakítania és bevezetnie a vadon élő állatok jelentette kockázat kezelésére;

d) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a járművek és személyek mozgása a forgalmi területen és az egyéb üzemeltetési területeken össze van hangolva a légi járművek mozgásával, és így elkerülhető a légi járművekkel történő ütközés vagy azok károsodása;

e) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy adott esetben léteznek kialakított és bevezetett eljárások a téli üzemeltetéssel, a rossz időjárási körülményekkel, a csökkent látótávolsággal vagy az éjszakai üzemeltetéssel kapcsolatos kockázatok csökkentésére;

f) a repülőtér üzemeltetőjének adott esetben megállapodásokat kell kötnie az egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa a repülőterekre vonatkozó alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelést. Ilyen szervezetek például, de nem kizárólagosan, a légijármű-üzemben tartók, a léginavigációs szolgáltatók, a földi kiszolgálást végző szolgáltatók és egyéb szervezetek, amelyeknek tevékenysége vagy termékei hatással lehetnek a légi járművek biztonságára;

g) a repülőtér üzemeltetőjének saját magának vagy harmadik személyekkel kötött szerződéseken keresztül biztosítania kell eljárások kialakítását a légi járművek szennyeződésmentes és megfelelő összetételű tüzelőanyaggal való ellátására;

h) a repülőtéri felszerelés karbantartására vonatkozóan rendelkezésre kell állniuk a gyakorlatban is használt kézikönyveknek, ezeknek tartalmazniuk kell a karbantartási és javítási utasításokat, a szervizelési és hibaelhárítási információkat, valamint az ellenőrzési eljárásokat;

i) a repülőtér üzemeltetőjének ki kell alakítani és végre kell hajtania egy repülőtérre vonatkozó vészhelyzeti tervet, amely kitér azokra a vészhelyzetekre, amelyek a repülőtéren vagy a környezetében előfordulhatnak. Ezt a tervet megfelelő módon össze kell hangolni a helyi önkormányzati katasztrófaelhárítási tervvel;

j) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy megfelelő mentési és tűzoltási szolgálat álljon rendelkezésre. E szolgálatoknak megfelelő sürgősséggel kell reagálniuk egy repülési eseményre vagy balesetre, és legalább a megfelelő felszereléssel, oltóanyaggal, valamint elegendő létszámú személyzettel kell rendelkezniük;

k) a repülőtér üzemeltetője csak képzett és minősített személyzetet alkalmazhat a repülőtér üzemeltetésére és karbantartására, továbbá a vonatkozó személyzet képességeinek folyamatos szinten tartása végett képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania;

l) a repülőtér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy bármely személy, aki a mozgási területre vagy más üzemeltetési területre kíséret nélkül bejuthat, ehhez megfelelő képzettséggel és minősítéssel rendelkezzen;

m) a mentési és tűzoltási szolgálat személyzetének megfelelő képzettséggel és minősítéssel kell rendelkeznie a repülőtéri környezetben való munkára. A repülőtér üzemeltetőjének képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania e személyzet képességeinek folyamatos szinten tartása végett; valamint

n) a mentési és tűzoltási szolgálatok esetlegesen légiközlekedési vészhelyzetben szolgálatot teljesítő valamennyi alkalmazottjának rendszeresen igazolnia kell egészségi alkalmasságát a feladatainak kielégítő végrehajtására, figyelembe véve az adott tevékenység típusát. Ebben az összefüggésben az egészségi alkalmasság, beleértve a fizikai és szellemi alkalmasságot is, azt jelenti, hogy az adott személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amely képtelenné tenné arra, hogy:

i. a légiközlekedési vészhelyzetekben adódó szükséges feladatokat végrehajtsa;

ii. bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat; vagy

iii. a környezetét helyesen érzékelje.

2. Igazgatási rendszerek

a) A repülőtér üzemeltetőjének megfelelő igazgatási rendszert kell bevezetnie és fenntartania, ezzel biztosítva a repülőterekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés folyamatosságát; célul tűzve ki a biztonság és a minőség folyamatos és kezdeményező fejlesztését. Az igazgatási rendszernek ki kell terjednie a szervezeti struktúrákra, az elszámoltathatóságra, a felelősségi körökre, a politikák és az eljárások kialakítására.

b) Az igazgatási rendszernek tartalmaznia kell egy balesetek és repülési események megakadályozására irányuló programot, amely az esetek jelentését és elemzését is lehetővé teszi. Az elemzésnek adott esetben ki kell terjednie a fenti 1. pont f) alpontjában felsorolt felekre is.

c) A repülőtér üzemeltetőjének ki kell dolgoznia egy repülőtéri kézikönyvet, és a repülőteret ennek megfelelően kell üzemeltetnie. Ezeknek a kézikönyveknek tartalmazniuk kell minden szükséges utasítást, információt és eljárást, amelyekre a repülőtérnek, az igazgatási rendszernek és az üzemeltetésben részt vevő személyzetnek a feladataik ellátásához szükségük van.

C. - A repülőtér környezete

1. A repülőtér mozgási területeit körülvevő légteret akadálymentesen kell tartani, hogy így a légi járműveknek a repülőtéren végrehajtani szándékozott műveletei lehetővé váljanak, anélkül hogy a repülőtér környezetében az akadályok megjelenése elfogadhatatlan kockázatot okozna. Ezért akadálymonitorozási felületeket kell kijelölni és folyamatosan ellenőrizni, hogy bármilyen szabálytalan behatolás azonnal azonosítható legyen.

a) Ezen területek bármilyen megsértése egy elemzés elvégzését teszi szükségessé, amelynek meg kell állapítania, hogy az adott tárgy elfogadhatatlan kockázatot jelent-e. Bármilyen elfogadhatatlan kockázatot jelentő tárgyat el kell távolítani, vagy megfelelő enyhítő intézkedéseket kell hozni a repülőteret használó légi járművek védelmére.

b) Bármely ilyen akadályról tájékoztatást kell kiadni, és ha szükséges, meg kell jelölni, valamint szükség esetén fényekkel kell láthatóvá tenni.

2. Az emberi tevékenységgel és földhasználattal kapcsolatos kockázatokat, úgymint, de nem kizárólag a következő listán szereplő eseményeket, ellenőrizni kell. Az általuk okozott kockázatot fel kell mérni, és adott esetben mérsékelni kell:

a) bármely fejlesztést vagy változást a repülőtér környezetében fekvő földterületek használatában;

b) az akadály okozta turbulencia lehetőségét;

c) a veszélyes, zavaró vagy megtévesztő fények használatát;

d) a nagy kiterjedésű, erősen tükröződő felületek okozta káprázást;

e) olyan területek létrehozását, amelyek a repülőtér mozgási területének környezetében ösztönzőleg hatnának a vadon élő állatok jelenlétére;

f) nem látható tartományban sugárzó források és mozgó, vagy rögzített tárgyak jelenlétét, amelyek interferálhatnak a repülési kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerekkel, valamint károsan befolyásolhatják működésüket.

3. Ki kell alakítani egy helyi önkormányzati katasztrófaelhárítási tervet a repülőtér környezetében történő légiközlekedési vészhelyzetek kezelésére.

D. - Egyebek

A repülőteret és részeit nem használhatják olyan légi járművek, amelyek rendes körülmények között történő használatát a repülőtér és az üzemeltetési eljárások kialakításakor nem tervezték, kivéve a vészhelyzetben lévő légi járműveket, a repülőteret kitérő repülőtérként használó légi járműveket vagy az olyan légi járműveket, amelyek adott egyedi esetében jól meghatározott körülmények érvényesülnek.

Vb. MELLÉKLET

AZ ATM/ANS-RE ÉS A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓKRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Légtérhasználat

a) Valamennyi légi járművet - kivéve az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket - a repülés minden szakaszában és a repülőtér mozgási területén a közös általános üzemben tartási szabályoknak és az adott légtér használatához meghatározott valamennyi eljárásnak megfelelően kell üzemben tartani.

b) Az összes légi járművet - kivéve az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységekben részt vevő légi járműveket - fel kell szerelni a szükséges alkotórészekkel, és ezeknek megfelelően kell üzemben tartani. Az ATM/ANS- rendszerben használt alkotórészeknek meg kell felelniük a 3. pontban meghatározott követelményeknek.

2. Szolgálatok

a) Légiforgalmi tájékoztató adatok és információk légtérfelhasználóknak légi navigáció céljaira

i. A légiforgalmi tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük, és megfelelő időben rendelkezésre kell állniuk.

ii. A légiforgalmi tájékoztató információnak pontosnak, teljesnek, naprakésznek, egyértelműnek, és a felhasználók számára megfelelő formátumban, változatlan tartalommal elérhetőnek kell lennie.

iii. Az ilyen légiforgalmi tájékoztató információkat megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, beavatkozástól védett és csorbítatlan kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

b) Meteorológiai tájékoztatás

i. A repülésmeteorológiai tájékoztatásra használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük.

ii. Lehetőség szerint a repülésmeteorológiai tájékoztatásnak a felhasználók igényeit kielégítendő, kellően pontosnak, teljesnek, naprakésznek, csorbítatlannak és egyértelműnek kell lennie.

iii. Az ilyen repülésmeteorológiai tájékoztatást megfelelő időben, kellőképpen megbízható és hatékony, beavatkozástól védett és csorbítatlan kommunikációs csatornán keresztül kell a légtérfelhasználók rendelkezésére bocsátani.

c) Légiforgalmi szolgálatok (ATS)

i. A légiforgalmi szolgálatok által használt adatoknak megfelelő minőségűnek, teljesnek, naprakésznek kell lenniük.

ii. A légiforgalmi szolgálatoknak a felhasználók biztonsági szükségleteinek megfelelően kellően pontosnak, teljesnek, naprakésznek és egyértelműnek kell lenniük.

iii. A felhasználók számára információval vagy tanáccsal szolgáló automatizált eszközök tervezésének, gyártásának és karbantartásának alkalmasnak kell lennie annak biztosítására, hogy ezek a tervezett használatra megfelelők.

iv. A légiforgalmi irányító szolgálatnak (ATC) és a kapcsolódó eljárásoknak biztosítaniuk kell a megfelelő elkülönítést a légi járművek között, és, ahol lehetséges, a légi járművek és az akadályok, valamint a levegőben található egyéb veszélyforrások között, valamint biztosítaniuk kell a haladéktalan és időben történő koordinációt az összes érintett légtérfelhasználóval és a szomszédos légterekkel.

v. A légiforgalmi irányítási szolgálatok és a légi jármű, valamint az érintett légiforgalmi irányító szolgálatok közötti kommunikációnak időszerűnek, világosnak, pontosnak és egyértelműnek, beavatkozástól védettnek, továbbá az összes érintett szereplő számára érthetőnek kell lennie, és azt - amennyiben szükséges - valamennyi érintett félnek nyugtáznia kell.

vi. Rendelkezésre kell állniuk a megfelelő erőforrásoknak az esetleges vészhelyzetek felismerésére és adott esetben a hatékony kutatási és mentési tevékenység elindítására. Ezen erőforrásoknak magukban kell foglalniuk legalább a megfelelő riasztási mechanizmusokat, koordinálási intézkedéseket és eljárásokat, valamint a felelősségi körbe tartozó terület hatékony lefedéséhez szükséges eszközöket és személyzetet.

d) Kommunikációs szolgálat

A kommunikációs szolgálatoknak elérhetőségük, sérülésmentességük, folyamatosságuk és pontosságuk érdekében megfelelő kommunikációs teljesítményt kell nyújtaniuk. Gyorsnak és befolyásmentesnek kell lenniük.

e) Navigációs szolgálat

Az irányítási, helymeghatározási és - adott esetben - az időzítési információkra tekintettel a navigációs szolgáltatásokat folyamatosan kellően magas színvonalon kell biztosítani. A szolgáltatás ismérvei többek között a pontosság, a csorbítatlanság, a rendelkezésre állás és a folyamatosság.

f) Légtérellenőrzés

A légtérellenőrzésnek kellően magas színvonalon kell megállapítania az egyes légi járművek helyzetét a légtérben, illetve a repülőtér területén lévő más légi járművekhez vagy földi járművekhez viszonyítva a pontosság, a csorbítatlanság, a folyamatosság és az észlelés valószínűsége tekintetében.

g) Légiforgalmi áramlásszervezés

Közösségi szinten a légiforgalmi áramlásszervezés taktikai irányításának a szolgáltatásnyújtást befolyásoló tervezett légiforgalom nagyságáról és természetéről elegendően pontos és aktuális információkat kell felhasználnia és rendelkezésre bocsátania; továbbá össze kell hangolnia és meg kell tárgyalnia a légiforgalom új útvonalakra történő áthelyezését vagy késleltetését, így csökkentve a légtér vagy a repülőterek túltelítettségének kockázatát.

h) Légtérgazdálkodás

Folyamatosan ellenőrizni kell egy adott nagyságú légtér bizonyos használatra történő kijelölését, a légterek használatát össze kell hangolni és kialakításukat időben ki kell hirdetni, hogy a légi járművek közötti elkülönítés hiányának kockázata minden körülmények között csökkenjen.

i) A légtér kialakítása

A légtér szerkezetét és a repülési eljárásokat megfelelően meg kell tervezni, ellenőrizni kell, és jóvá kell hagyni, mielőtt a légteret besorolják és a légi járművek használhatják.

3. Rendszerek és rendszerelemek

a) Általános megjegyzések

A légi járműről vagy a légi járműnek szóló, illetve a földi információkat rendelkezésre bocsátó ATM/ANS-rendszereket és -rendszerelemeket megfelelően kell tervezni, gyártani, beépíteni, karbantartani és üzemeltetni, így biztosítva, hogy a tervezett céloknak megfeleljenek.

b) A rendszer és a rendszerelemek integritása, teljesítménye és megbízhatósága

Mind a légi járművön, mind a földön és a világűrben lévő rendszerek és rendszerelemek integritásának, valamint a biztonságot érintő teljesítményének meg kell felelnie a tervezett céloknak. Az összes előre látható üzemeltetési körülményre tekintettel, és teljes élettartamuk alatt meg kell felelniük az előírt működési teljesítményszintnek.

c) A rendszerek és rendszerelemek tervezése

i. A rendszereket és rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek az alkalmazandó biztonsági követelményeknek.

ii. A rendszereket és a rendszerelemeket együtt, külön-külön és egymáshoz viszonyítva is úgy kell megtervezni, hogy fordított arányosság álljon fenn egyrészt annak valószínűsége, hogy bármely meghibásodás a teljes rendszer meghibásodását okozhatja, másrészt a szolgáltatások biztonságára gyakorolt hatásának súlyossága között.

iii. A rendszereket és a rendszerelemeket külön-külön és egymáshoz viszonyítva is úgy kell megtervezni, hogy tekintettel legyenek az emberi képességek és teljesítmény korlátaira.

iv. A rendszereket és rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy védettek legyenek a külső elemekkel történő nem szándékos, káros kölcsönhatásoktól.

v. A rendszerek és rendszerelemek gyártásához, beépítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges, illetve a veszélyes körülményekről szóló információt világos, összefüggő és egyértelmű módon a személyzet rendelkezésére kell bocsátani.

d) Folyamatos szolgáltatási színvonal

A rendszerek és rendszerelemek biztonsági szintjét fenn kell tartani a szolgáltatás és az abban bekövetkező bármilyen változás ideje alatt.

4. A légiforgalmi irányítók képzése

a) Általános megjegyzések

A légiforgalmi irányítói képzésre vállalkozó személynek vagy a gyakornok légiforgalmi irányítónak képzettségében, valamint fizikailag és szellemileg kellően érettnek kell lennie a megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításához, megőrzéséhez és meglétének bizonyításához.

b) Elméleti ismeretek

i. A légiforgalmi irányítónak el kell sajátítania és folyamatosan birtokában kell lennie a betöltött feladatainak megfelelő és az adott típusú szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatokkal arányos tudásszintnek.

ii. Az elméleti ismeretek megszerzését és állandó meglétét a képzés során történő folyamatos értékeléssel vagy megfelelő vizsgákkal kell bizonyítani.

iii. A légiforgalmi irányítónak folyamatosan birtokában kell lennie a megfelelő szintű elméleti ismereteknek. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléseken vagy vizsgákon kell bizonyítania. A vizsgák gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusához kötődő kockázatok nagyságával.

c) Gyakorlati készségek

i. A légiforgalmi irányítónak el kell sajátítania és folyamatosan birtokában kell lennie a feladatai ellátáshoz szükséges gyakorlati készségeknek. Ezeknek a készségeknek arányosnak kell lenniük az adott típusú szolgálathoz kapcsolódó kockázatokkal és az alábbiakat kell tartalmazniuk, ha az irányító feladatait tekintve ezek relevánsak:

i. üzemeltetési eljárások;

ii. a feladatokkal kapcsolatos megfontolások;

iii. rendellenes és vészhelyzeti szituációk;

iv. emberi tényezők.

ii. A légiforgalmi irányítónak bizonyítania kell, hogy képes a kapcsolódó eljárásokat és feladatokat az adott ellátott feladatkörnek megfelelő színvonalon végrehajtani.

iii. A légiforgalmi irányítónak folyamatosan és kielégítő módon birtokában kell lennie a gyakorlati készségeknek. A követelményeknek való megfelelést rendszeres értékeléseken kell ellenőrizni. Az értékelések gyakoriságának arányosnak kell lennie a szolgálat típusának és az ellátott feladatoknak az összetettségével és a hozzájuk kötődő kockázatok nagyságával.

d) Nyelvismeret

i. A légiforgalmi irányítónak bizonyítania kell, hogy olyan szinten beszél és ért angolul, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljon mind a csak hallott szövegek (telefon/rádiótávközlés) esetében, mind a szemtől szembeni helyzetekben, konkrét és a munkával kapcsolatos témákban, továbbá vészhelyzetekben is.

ii. Ha egy adott nagyságú légtérben történő ATS szolgáltatásnyújtás céljaira szükséges, akkor a légiforgalmi irányítónak képesnek kell lennie a nemzeti nyelv(ek)et a fent meghatározott szinten beszélni és megérteni.

e) Repülésszimulációs oktató eszközök (STD)

A helyzetfelismerő képesség vagy az emberi tényezőkre irányuló gyakorlati képzés, illetve a megszerzett vagy meglévő készségek bizonyítása során használt STD-nek olyan kialakításúnak kell lennie, ami lehetővé teszi a munkakörnyezet és a képzés szempontjából releváns üzemeltetési helyzetek megfelelő szimulációját.

f) Tanfolyam

i. A képzést tanfolyam keretében kell folytatni, amely tartalmazhat elméleti, valamint gyakorlati oktatást és adott esetben STD-n történő gyakorlatot is magában foglalhat.

ii. A tanfolyamot minden képzéstípusra össze kell állítani és jóvá kell hagyatni.

g) Oktatók

i. Az elméleti oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk. Ezek az oktatók:

i. megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az oktatott területen; valamint

ii. bizonyították, hogy képesek a megfelelő oktatási technikákat alkalmazni.

ii. A gyakorlati oktatást megfelelően képzett oktatóknak kell tartaniuk, akik:

i. teljesítik az adott oktatásnak megfelelő, elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatra vonatkozó követelményeket;

ii. bizonyították, hogy képesek oktatni és a megfelelő oktatási technikákat alkalmazni;

iii. gyakorlatot szereztek az oktatni kívánt eljárásokhoz alkalmazható oktatási technikák terén; és

iv. rendszeres ismeretfrissítő képzésen vesznek részt az oktatási alkalmasságuk szinten tartása érdekében.

iii. Gyakorlati oktató olyan személy lehet, aki fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva légiforgalmi irányítói szerepkör betöltésére.

h) Értékelők

i. A légiforgalmi irányítók ismereteinek értékeléséért felelős személyek:

i. bizonyították, hogy képesek felmérni a légiforgalmi irányítók teljesítményét, és őket vizsgáztatni, valamint ellenőrizni; valamint

ii. rendszeres ismeretfrissítő képzésen vesznek részt az értékelési szabványok naprakészségének fenntartása érdekében.

ii. A gyakorlati készségeket olyan személy mérheti fel, aki fel van, vagy valamikor fel volt jogosítva légiforgalmi irányítói tevékenység betöltésére azokon a területeken, amelyekre az értékelés vonatkozik.

i) Légiforgalmi irányítók egészségi alkalmassága

i. Egészségi alkalmassági követelmények

i. Minden légiforgalmi irányítónak rendszeres időközönként igazolnia kell, hogy egészségileg alkalmas feladatainak kielégítő ellátására. A követelménynek való megfelelést a korral járó potenciális szellemi és fizikai leépülést figyelembe vevő alkalmas értékelésnek kell kimutatnia.

ii. A fizikai és szellemi alkalmasságot is felölelő egészségi alkalmasság bizonyítása magában foglalja annak igazolását, hogy nincs olyan betegsége vagy fogyatékossága, amely az (ATC-) szolgáltatást nyújtó személyt alkalmatlanná teszi:

- az ATC-szolgáltatás nyújtásához szükséges összes feladat megfelelő ellátására, vagy

- a rábízott feladatok mindenkori ellátására, vagy

- környezete helyes érzékelésére.

ii.

Ha az egészségi alkalmasság nem bizonyítható teljeskörűen, a biztonság egyenértékű szintjét biztosító kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazhatók.

5. Szolgáltatók és képzési szervezetek

a) Szolgáltatás csak a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

i. a szolgáltatónak közvetlenül vagy közvetve, szerződések révén rendelkeznie kell a szolgáltatás kiterjedtsége és hatóköre által megkövetelt erőforrásokkal. Ezek az erőforrások többek között, de nem kizárólag a következők: rendszerek, létesítmények, beleértve az energiaellátást, igazgatási szerkezet, személyzet, felszerelések és karbantartásuk, a feladatok, felelősségek és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és nyilvántartások vezetése;

ii. a szolgáltatónak össze kell állítania és naprakészen kell tartania a szolgáltatásaira vonatkozó igazgatási és üzemeltetési kézikönyveket, és e kézikönyvek szerint kell működnie. Ezek a kézikönyvek tartalmaznak minden szükséges utasítást, információt és eljárást, amelyekre az üzemeltetésnek, az igazgatási rendszernek és az üzemeltetésben részt vevő személyzetnek a feladatai ellátásához szüksége van;

iii. a szolgáltatónak kockázatalapú igazgatási rendszert kell létrehoznia és fenntartania annak érdekében, hogy biztosítsa az e mellékletben foglalt alapvető követelményeknek való megfelelést, és törekedjen e rendszer folyamatos és kezdeményező fejlesztésére;

iv. a szolgáltatónak kizárólag megfelelő képesítéssel és képzettséggel rendelkező személyzetet kell alkalmaznia, valamint a személyzet számára képzési és ellenőrzési programokat kell bevezetnie és rendszeresen végrehajtania;

v. ezen alapvető követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a szolgáltatónak meg kell teremtenie a szolgáltatásnyújtás összes többi résztvevőjével való kapcsolattartás hivatalos lehetőségét;

vi. a szolgáltatónak a szolgáltatással kapcsolatban esetlegesen felmerülő rendellenes és vészhelyzetekre kiterjedően kényszerhelyzeti tervet kell összeállítania és bevezetnie;

vii. a szolgáltatónak programot kell létrehoznia és fenntartania a balesetek és események megelőzésére, beleértve egy, az események bekövetkeztének jelentésére és elemzésére vonatkozó programot, amelyet az igazgatási rendszernek fel kell használnia annak érdekében, hogy hozzájáruljon az üzemeltetés biztonságának folyamatos fejlesztésére vonatkozó célhoz; valamint

viii. a szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia annak igazolására, hogy valamennyi üzemeltetett rendszer és rendszerelem folyamatosan megfelel a biztonsági követelményeknek.

b) Az ATC-szolgáltatás csak a következő feltételek teljesülése esetén nyújtható:

i. Az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet kifáradását meg kell előzni egy szolgálati beosztási rendszerrel. Ennek a szolgálati beosztási rendszernek ki kell térnie a szolgálati időszakokra és időkre, valamint az ehhez illesztett pihenőidőkre. A szolgálati beosztási rendszerben meghatározott korlátozásoknak figyelembe kell venniük a fáradtsághoz hozzájáruló minden tényezőt, így különösen az alváshiányt, a szokásos huszonnégy órás biológiai ciklus felborulását, az éjszakai munkavégzést, az adott időtartamok alatt összeadódó teljes szolgálati időt és a kijelölt feladatoknak a személyzet tagjai közötti megosztását is.

ii. Oktatási és megelőzési programokkal kell az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet körében kialakuló stresszt kezelni.

iii. Az ATC-szolgáltatónak rendelkeznie kell eljárásokkal annak ellenőrzésére, hogy az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzet az ítélőképessége birtokában van, és egészségi alkalmassága is megfelelő.

iv. Az ATC-szolgáltatónak a tervezés és üzemelés során figyelembe kell vennie az üzemeltetési és technikai korlátokat, valamint az emberi tényezőkre vonatkozó elveket is.

c) Kommunikációs, navigációs és légtér-ellenőrzési szolgáltatások csak a következő feltétel teljesülése esetén nyújthatók:

A szolgáltatónak rendszeresen és időben tájékoztatnia kell az érintett légtérfelhasználókat és ATS-egységeket az ATS céljaira nyújtott szolgáltatás üzemelési állapotáról (és annak változásairól).

d) Képzési szervezetek

Az ATC-szolgáltatást nyújtó személyzetet oktató szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

i. rendelkezzen a tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségekhez szükséges összes erőforrással. Ez - nem kizárólagosan - az alábbiakat foglalja magában: létesítmények, személyzet, felszerelések, módszertan, feladatok, felelősségi körök és eljárások dokumentációi, a vonatkozó adatokhoz való hozzáférés és nyilvántartások vezetése;

ii. hozzon létre és tartson fenn egy igazgatási rendszert a biztonságnak és az oktatás színvonalának biztosítására, és törekedjen e rendszer folyamatos továbbfejlesztésére; valamint

iii. adott esetben kössön megállapodást egyéb érintett szervezetekkel, hogy biztosítsa az ezen alapvető követelményeknek való folyamatos megfelelést.

VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 185., 2006.8.8., 106. o.

( 2 ) 2. Az Európai Parlament 2007. március 14-i véleménye (HL C 301. E, 2007.12.13., 103. o.), a Tanács 2007. október 15-i közös álláspontja (HL C 277. E, 2007.11.20., 8. o.), az Európai Parlament 2007. december 12-i álláspontja és a Tanács 2008. január 31-i határozata.

( 3 ) A Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

( 4 ) HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb a 334/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 88., 2007.3.29., 39. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 373., 1991.12.31., 4. o. A legutóbb a 8/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 10., 2008.1.12., 1. o.) módosított rendelet.

( 6 ) HL L 373., 1991.12.31., 1. o.

( 7 ) HL L 143., 2004.4.30., 76. o. A 2111/2005/EK rendelettel módosított irányelv.

( 8 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

( 10 ) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

( 11 ) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

( 12 ) HL L 377., 2006.12.27., 1. o.

( 13 ) HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

( 14 ) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

( 15 ) HL L 114., 2006.4.27., 22. o.

( 16 ) HL L 335., 2005.12.21., 13. o.

( 17 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 18 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

( 19 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 20 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 21 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.