A Fővárosi Törvényszék P.27862/2010/5. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 5. §, 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 20. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Bíróság

.P........../2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a dr.dr. Galambos Károly(cím.) ügyvédi iroda által képviselt

dr. felperes neve (cím) felperesnek,

a (név).) jogtanácsos által képviselt

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (alperes címe.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

A felperes a ....Kft-nél tanácsadóként munkaviszonyban dolgozott 2006. december 1. és 2010. október 15. között. Az alperes ellenőrzést végzett a Kft-nél, mellyel összefüggésben a vezérigazgatóhoz és az ügyvezető igazgatóhoz különböző írásbeli anyagokat nyújtott be a felperes. Az alperes az ezen adatok felhasználásával készített jelentés tervezetet megküldte a felperes munkáltatójának.

A felperes 2010. október 4-én kért az alperestől tájékoztatást személyes adatai kezeléséről. Tudomása szerint ugyanis a "Jelentés" a személyére vonatkozóan is tartalmaz adatokat és megállapításokat. Kérte, hogy az alperes az által készített Jelentés elkészítésével összefüggően adjon felvilágosítást a feldolgozott adatairól, annak céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, adatfeldolgozó nevéről, címéről, adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. Hivatkozott az Avtv. 2. § 1.) 8.-9.) pontjaira, a 11.§ a.) pontjára és 12. §-ra.

Közérdekű adat kiadásaként a 2.§ 4-5.) pontjai valamint a 19. § és 20. § és az állami vagyonról szóló 1997. évi CVI. törvény 5. § (1) bekezdés alapján kérte az elkészült Jelentés és ezzel összefüggésben más szervnél tett intézkedések iratainak részére történő megküldését.

Az alperes kérelmét a 2010. november 10-én kelt levelében elutasította. Arra hivatkozott, hogy az alperes a felperes munkáltatójánál törvényben írt kötelezettségénél fogva tartott ellenőrzést. Ezen ellenőrzés során az ellenőrzött munkáltatónál dolgozó munkavállalók adatait megismerheti, mert e nélkül az ellenőrzés nem folytatható le. Nem vitatta, hogy a ...Kft. közérdekű illetve közérdekből nyilvános adatokat is kezel, de a Jelentés más "belső használatú adatokat" is tartalmaz. Megküldte a felperesnek a jelentés azon részeit, amelyek a felperes személyét érintették

A felperes 2010. december 11-én érkezett keresetében az írásbeli kérelmével egyezően kérte, hogy az alperes kérte adjon tájékoztatást azon a felperes személyét érintő személyes adatok kezeléséről, módjáról, amelyek ezen jelentésből kifolyólag kerültek az alperes birtokába. Álláspontja szerint ugyanis az alperes a felperes személyes adatainak kezelésére nem jogosult. A jelentés tervezettel kapcsolatosan kérte, hogy azt, mint magánszemély a teljes egészében megismerhesse, mert ez álláspontja szerint az teljes egészében közérdekű adat. Tudomása szerint ezen jelentés tervezet, vagy jelentés több szervhez is megküldésre került. Ezért a kérelme arra is irányult, hogy az alperes adjon tájékoztatást arról, hogy a jelentést mely más szervek részére került megküldésre, mert amennyiben ez az személyes adatait is tartalmazza, úgy ebben az esetben az Avtv. hivatkozott paragrafusai alapján joga van azok megismerésére, hiszen gyakorlatilag az alperes ezen cselekménye az ő személyes adatai kezelésének minősül. A kérelemben hivatkozott jogszabályokon túlmenően hivatkozott a 2009. évi CXXXI. Törvényre is. Az alperesi védekezéssel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy az alperes ezen törvény. 4. §-ban írt első cikk 3.) pontjában meghatározott szerv. ezért nem helyes az alperesi jogszabály hivatkozás, amellyel ellenőrzési jogát kívánta alátámasztani. A felperes álláspontja szerint ugyanis az alperes alkalmazottjai útján nincs feljogosítva arra, hogy például a felperes volt munkáltatójának dolgozóit közvetlenül ellenőrizze. Erre vonatkozóan az alperes által is hivatkozott 254/2007. (X.4.) Korm. r. 20. § (1) bekezdése rendelkezik. Csak a szerződéses kapcsolatokkal összefüggésben van ellenőrzési jogosultsága az alperesnek. Szükség esetére indítványozza, hogy a bíróság hallgassa ki tanúként a keresetlevélben írt tanúkat arra vonatkozóan, hogy a felperes a jelentés tervezetet nem, csak annak bizonyos oldalait ismerhette meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az Avtv. 12. § (1) és (2)-ra alapított személyes adtakezeléssel kapcsolatos kereseti kérelemmel kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy e körben az alperes nem az adatkezelő, az ténylegesen a ....Kft.. Az alperes az Avtv 19. és 10. sz. értelmező rendelkezéseiben körülírt harmadik személynek minősül, akinek az adatkezelő az adatot továbbította. Hivatkozott az Avtv. 8. 9. 10. és 19. sz. értelmező rendelkezéseire. és a BH 2003. 159. eseti döntésre. Álláspontja szerint az alperes adatfeldolgozó sem lehet, nincs közte és a felperes munkáltatója között olyan megbízási szerződés, ami alapján az adatbázissal kapcsolatos technikai feladatokat végezne. Ezen túlmenően az alperes vonatkozásában az adattovábbítást két törvény is megengedi, mégpedig a 2007. évi CVI. Tv. 17. § (1) bekezdés d.) pontja és a 2006. évi IV. tv. 27. § (2) bekezdése. Hivatkozott a 2006. 291 eseti döntésre is.

A Jelentés, megismerésére vonatkozó kereseti kérelem elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint az olyan döntés előkészítő irat, amely az Avtv. 19. §-a alapján nem adható ki. Ezen jelentés alapján születnek meg ugyanis a döntések, amelyek az állami vagyon megfelelő működését hivatottak biztosítani. Abból a felperes a rá vonatkozó részeket megismerhette. Perköltséget nem igényelt.

A felperes keresete megalapozatlan.

A bíróság a tényállást a csatolt iratok és a felek képviselőinek nyilatkozatai alapján állapította meg.

A személyes adatok kezelésével kapcsolatosan a bíróság részben osztott az alperesi védekezésben kifejtetteket. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv) 1 §. szerint e törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A (2) bekezdés szerint e törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

A 2. § értelmező rendelkezései szerint

1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;