31985L0511[1]

A Tanács irányelve (1985. november 18.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről

A Tanács irányelve

(1985. november 18.)

a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről

(85/511/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. és 100. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Közösség állat-egészségügyi feladatai közé tartozik az állatállomány egészségi állapotának javítása, és ezáltal az állattenyésztés jövedelmezőségének növelése;

mivel a ragadós száj- és körömfájás megjelenése gyorsan járványos méreteket ölthet, olyan arányú elhullást és zavarokat idézve elő, amelyek erőteljesen csökkenthetik a sertések és a kérődző állatok tenyésztésének általános jövedelmezőségét;

mivel a ragadós száj- és körömfájás gyanújának felmerülésekor azonnal cselekedni kell annak érdekében, hogy hatékony ellenőrző intézkedéseket lehessen bevezetni, amint a fertőzés gyanúja beigazolódik; mivel az illetékes hatóságoknak aszerint kell alakítaniuk ezen intézkedéseket, hogy egy ország folytat-e profilaktikus vakcinázási programot területének egészén vagy annak egy részén; mivel az ilyen politikát folytató tagállamok bizonyos feltételek mellett felmentést adhatnak azon állatok levágása alól, amelyek megfelelő immunvédettséggel rendelkeznek a ragadós száj- és körömfájás vírusa ellen;

mivel a fertőzés megjelenése esetén azonnal meg kell előzni annak elterjedését az állatok mozgatásának és a megfertőződésre hajlamos termékek használatának gondos figyelemmel kísérésével és megfelelő esetben vakcinázás elrendelésével;

mivel a fertőzés diagnózisát és a fertőzést okozó érintett vírus megállapítását az illetékes laboratóriumok vezetésével kell elvégezni, amelyek koordinációját a Közösség által kijelölt referencialaboratórium végzi;

mivel a sürgősségi vakcinázáshoz használt vakcinát mind hatásfoka, mind pedig felhasználásának biztonsága tekintetében ellenőrizni kell, aminek koordinációját a Közösség által kijelölt szakintézet végzi; mivel, továbbá, különleges, összehangolt intézkedéseket kell végrehajtani a vírus olyan típusainak, illetve variánsainak kimutatása esetében, amelyek ellen a Közösségben általában használt vakcinák nem nyújtanak megfelelő védelmet; mivel ezért szükségesnek látszik elrendelni, hogy a vakcinázást folytató tagállamok dolgozzanak ki többéves vakcinázási terveket, amelyeket vizsgálatnak kell alávetni és - szükség esetén - közösségi szinten kell összehangolni;

mivel rendelkezni kell a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésről;

mivel az ezen irányelvvel bevezetett intézkedések kísérleti jellegűek, és mivel azokat, az állat-egészségügyi helyzetben bekövetkező fejleményekkel összhangban, felül kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv - a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül - a ragadós száj- és körömfájás-fertőzés megjelenésekor - a vírus típusától függetlenül - a Közösségben alkalmazandó minimális ellenőrző intézkedéseket határozza meg.

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok profilaktikus vakcinázási politikáját.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a 64/432/EGK irányelv [4] 2. cikkében foglalt meghatározásokat kell megfelelően alkalmazni.

Egyebekben az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat": állattartó gazdaságban tartott házi vagy vadon élő kérődző állat, illetve sertés;

b) "a fertőzésre fogékony állat": a ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfajok azon egyede, amelyet nem vakcináztak, avagy vakcináztak, de az illetékes hatóság az immunizálást nem találta megfelelőnek;

c) "fertőzött állat": a ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj azon egyede,

- amelyben a ragadós száj- és körömfájásra jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat állapítottak meg,

vagy

- amelyben a ragadós száj- és körömfájást laboratóriumi vizsgálat alapján hivatalosan megállapították;

d) "a fertőzöttségre gyanús állat": a ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj azon egyede, amelyen olyan klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók, amelyek a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúját vetik fel;

e) "kontaminációra gyanús állat": a ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj azon egyede, amely az összegyűjtött járványtani adatok alapján a ragadós száj- és körömfájás vírusával közvetlenül vagy közvetetten érintkezhetett.

3. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a ragadós száj- és körömfájás előfordulását vagy a fertőzés gyanúját - a 82/894/EGK irányelvvel [5] összhangban - kötelező haladéktalanul jelenteni az illetékes hatóságnak.

4. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha valamely gazdaságban egy vagy több állat ragadós száj- és körömfájás-fertőzésre,-fertőzöttségre vagy -kontaminációra gyanús, haladéktalanul hatósági vizsgálatot indítanak a fertőzés gyanújának megerősítésére vagy kizárására, különös figyelemmel arra, hogy a hatósági állatorvos levegye, illetve levetesse a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges mintákat.

A fertőzés gyanújáról szóló bejelentést követően az illetékes hatóság hatósági megfigyelés alá helyezi a gazdaságot, különös figyelemmel az alábbiak elrendelésére:

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit kategóriánként meg kell számlálni, és minden kategóriában nyilvántartásba kell venni a már elhullott, fertőzött, fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok számát; a fertőzés gyanújának fennállása alatt született vagy elhullott állatokat nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy a nyilvántartás megfeleljen a valós napi helyzetnek; a nyilvántartás adatait kérésre be kell mutatni, és minden látogatás alkalmával sor kerülhet azok ellenőrzésére,

- a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét azok eredeti istállójában vagy más alkalmas helyen, elkülönítve kell tartani a gazdaságban,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedei nem vihetők be az érintett gazdaságba, és nem vihetők ki onnan,

- más állatfajba tartozó állat kizárólag az illetékes hatóság engedélyével vihető be a gazdaságba, vagy vihető ki onnan,

- az illetékes hatóság engedélye nélkül tilos kivinni a gazdaságból a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat húsát vagy hasított testét, állati takarmányt, eszközöket, tárgyakat vagy a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának átvitelére alkalmas egyéb olyan anyagokat, mint például a gyapjú, hulladék vagy kiselejtezett anyag,

- tilos tejet elszállítani a gazdaságból; amennyiben nehézséget okoz a tejnek a gazdaságban való tárolása, az illetékes hatóság engedélyezheti a tej állatorvosi felügyelet mellett történő elszállítását a gazdaságból egy tejfeldolgozó üzembe hőkezelés céljából, ami biztosítja a ragadós száj- és körömfájás vírusának elpusztítását,

- a gazdaságba, illetve onnan kifelé irányuló személyforgalomra kizárólag az illetékes hatóság engedélyével kerülhet sor,

- a gazdaságba, illetve onnan kifelé irányuló járműforgalomra kizárólag a ragadós száj- és körömfájás vírusa elhurcolásának elkerüléséhez szükséges feltételeket megállapító illetékes hatóság engedélyével kerülhet sor,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedei istállójának, valamint magának a gazdaságnak a be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell használni,

- járványügyi vizsgálatot kell végezni a 7. és 8. cikkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az illetékes hatóság kiterjesztheti a szomszédos gazdaságokra, ha fekvésük, kialakításuk vagy a fertőzésre gyanús gazdaság állataival való érintkezés következtében fennáll a fertőzés veszélye.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések csak akkor helyezhetők hatályon kívül, ha hivatalosan kizárták a ragadós száj- és körömfájás előfordulásának gyanúját.

5. cikk

Amint beigazolódik, hogy a gazdaságban egy vagy több, a 2. cikk c) pontjában meghatározott állat található, az illetékes hatóság bevezeti az alábbi intézkedéseket:

1. a hatósági állatorvos leveszi vagy leveteti az I. mellékletben említett laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges megfelelő mintákat, amennyiben az említett mintavételekre és vizsgálatokra a gyanú fennállásának ideje alatt nem került sor a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban;

2. a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseken túl haladéktalanul meg kell tenni az alábbi intézkedéseket:

a) azokban a tagállamokban, illetve régiókban, ahol tilos a vakcinázás:

- a gazdaságban található, a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét hatósági felügyelet mellett a helyszínen le kell ölni olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- a leölésüket követően a fent említett állatok tetemét hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- a gazdaságból származó és a betegségnek a gazdaságba történt feltehető behurcolása, valamint a hatósági intézkedések bevezetése közötti időszakban levágott, a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek húsát lehetőség szerint fel kell kutatni és hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- a gazdaságban elhullott, a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek tetemét hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- a 4. cikk (1) bekezdése második albekezdésének ötödik francia bekezdésében említett valamennyi anyagot meg kell semmisíteni, vagy a ragadós száj- és körömfájásnak a gazdaságban jelenlévő összes vírusa elpusztítására alkalmas módon kezelni kell; minden kezelést a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően kell elvégezni,

- a tejet és a tejtermékeket meg kell semmisíteni olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedei és a 4. cikk (1) bekezdése második albekezdésének ötödik francia bekezdésében említett valamennyi anyag megsemmisítését követően az istállózásra használt épületeket, azok környezetét, a szállítóeszközöket és a betegség kórokozójával esetlegesen fertőzött valamennyi berendezési tárgyat és eszközt a 10. cikk előírásainak megfelelően ki kell takarítani, és fertőtleníteni kell,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit legkorábban a 10. cikk előírásaival összhangban elvégzett takarítás és fertőtlenítés befejezésétől számított 21. napon lehet újra bevinni a gazdaságba,

- járványügyi vizsgálatot kell végezni a 7. és 8. cikkel összhangban;

b) azokban a tagállamokban, illetve régiókban, ahol a 14. cikk előírásainak megfelelő vakcinázási politikát folytatnak:

i. - a gazdaságban található, a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét le kell ölni, és hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni. Az állatok leölésekor és megsemmisítésekor a tagállamok megteszik a száj- és körömfájás vírusa fennmaradásának és továbbterjedésének, valamint a környezetre ártalmas következmények megakadályozására szükséges intézkedéseket; ha a leölést nem a helyszínen végzik, különös figyelmet kell fordítani az állatok különlegesen felszerelt járművekkel történő szállítására olyan módon, ami kizárja a ragadós száj- és körömfájás vírusa továbbterjedésének mindennemű kockázatát,

- amennyiben meghatározták a ragadós száj- és körömfájás-vírus típusát, altípusát vagy variánsát, illetve a rendelkezésre álló járványtani adatok és egyéb információk lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a használt vakcina megfelelő immunizálást nyújt az adott vírustípus ellen, a tagállamok:

- a fertőzésre fogékony állatokra korlátozhatják az állatok leölésének és megsemmisítésének kötelezettségét,

- engedélyezhetik a nem fertőzött vagy a fertőzésre nem gyanús állatoktól származó hús és tej állatorvosi felügyelet mellett történő megfelelő hőkezelését;

ii. az i. alpontban meghatározott intézkedéseket a megmaradt állatok védővakcinázása vagy újravakcinázása kíséri a 13. cikk (1) bekezdésével összhangban;

iii. az a) pont harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdésében meghatározott intézkedések az a) pont hatodik francia bekezdésében meghatározott intézkedésekkel analóg módon alkalmazandók, kivéve az i. alpontban említett hőkezelés esetét;

3. az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket nem alkalmazzák olyan másodlagos járványgóc kialakulása esetén, amely járványtanilag kapcsolódik a mintavételnek már alávetett elsődleges járványgóchoz;

4. Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az illetékes hatóság kiterjesztheti a szomszédos gazdaságokra, ha fekvésük, kialakításuk vagy a gazdaság - ahol a betegséget észlelték - állataival való érintkezés következtében fennáll a fertőzés veszélye.

6. cikk

(1) Két vagy több elkülönült termelőegységből álló gazdaság esetén az illetékes hatóság eltérhet az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának első és második francia bekezdésében és a (2) bekezdés b) pontjának i. alpontjában meghatározott követelményektől a járványsújtott gazdaság egészséges termelőegységei tekintetében, amennyiben a hatósági állatorvos igazolja, hogy az érintett termelőegységek szerkezetük, méretük és működésük alapján az istállózást, az állattartást és a takarmányozást illetően teljesen elkülönült egységet jelentenek olyan módon, hogy a vírus ne terjedhessen át egyik termelőegységből a másikba.

Ugyanezen intézkedéseket és az 5. cikk (2) bekezdése a) pontjának hatodik francia bekezdésétől való eltérés lehetőségét ki lehet terjeszteni a tejtermelő gazdaságokra, feltéve, hogy a fenti követelményeken túl a fejést minden egységben teljesen elkülönítve végzik.

(2) Ha élnek az (1) bekezdésben foglalt könnyítés lehetőségével, a rendelkezésre álló egészségügyi garanciák ismeretében a tagállamok részletes szabályokat határoznak meg annak alkalmazására. Erről értesítik a Bizottságot.

(3) A 16. cikkben megállapított eljárással összhangban olyan döntés hozható, hogy módosítani kell a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák azoknak a tagállamok által elfogadott intézkedésekkel való összehangolását.

7. cikk

A járványtani nyomozás az alábbiakra terjed ki:

- azon időtartam felderítése, amelynek során a ragadós száj- és körömfájás már fennállhatott a gazdaságban, mielőtt jelentették volna a fertőzést, vagy annak gyanúja felmerült volna,

- a gazdaságban előforduló ragadós száj- és körömfájás lehetséges forrásának és egyéb olyan gazdaságoknak a felderítése, ahol a fertőzésre fogékony állatfajok olyan egyedei találhatók, amelyek ugyanabból a forrásból betegedhettek vagy fertőződhettek meg,

- a 4. cikk (1) bekezdése második albekezdésének ötödik francia bekezdésében említett személyek, járművek és anyagok felderítése, amelyek a ragadós száj- és körömfájás vírusát az adott gazdaságba behurcolhatták, illetve onnan esetleg továbbhurcolhatták.

8. cikk

(1) a) Ha a hatósági állatorvos a nyomozás során megerősített adatok alapján megállapítja, illetve úgy véli, hogy a ragadós száj- és körömfájást személyek, állatok vagy járművek mozgásának következtében vagy bármely egyéb módon más gazdaságokból hurcolhatták be a 4. cikkben említett gazdaságba, vagy továbbhurcolhatták onnan más gazdaságokba, az utóbbi gazdaságokat a 4. cikkel összhangban hatósági megfigyelés alá kell vonni, amely nem oldható fel mindaddig, amíg hivatalosan ki nem zárták a 4. cikkben említett ragadós száj- és körömfájás feltételezett jelenlétét a gazdaságban;

b) ha a hatósági állatorvos a nyomozás során megerősített adatok alapján megállapítja, illetve úgy véli, hogy a ragadós száj- és körömfájást személyek, állatok vagy járművek mozgásának következtében vagy bármely egyéb módon más gazdaságokból hurcolhatták be az 5. cikkben említett gazdaságba, az előbbi gazdaságokat a 4. cikkel összhangban hatósági megfigyelés alá kell vonni;

c) ha a hatósági állatorvos a nyomozás során megerősített adatok alapján megállapítja, illetve úgy véli, hogy a ragadós száj- és körömfájást személyek, állatok vagy járművek mozgásának következtében vagy bármely egyéb módon továbbhurcolhatták az 5. cikkben említett gazdaságból más gazdaságokba, az előbbi gazdaságokat a 4. cikk rendelkezéseinek hatálya alá kell vonni.

(2) Ha egy gazdaságra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, az illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett gazdaságok esetében 15 napos időtartamra, illetve az (1) bekezdés c) pontjában említett gazdaságok esetében 21 napos időtartamra megtiltja az állatok elszállítását a gazdaságból, kivéve a közvetlenül egy hatósági felügyelet alatt álló vágóhídra, kényszervágásra történő szállítást. Az engedély megadása előtt a hatósági állatorvos köteles megvizsgálni az állományt, és igazolnia kell, hogy egyik állat sem gyanús a fertőzésre.

(3) Ha a körülmények megengedik, az illetékes hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket a gazdaság egy részére és az ebben a részben tartott állatokra korlátozhatja, feltéve, hogy ezen állatokat tökéletesen elkülönítették, elkülönítve tartották és takarmányozták.

9. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a ragadós száj- és körömfájás diagnózisának hatósági igazolása után az illetékes hatóság legalább 3 km sugarú védőkörzetet és legalább 10 km sugarú megfigyelési körzetet létesítsen a fertőzött gazdaság körül. E körzetek kialakítása során figyelembe veszik a természetes határokat és a felügyeleti létesítményeket.

(2) a) A védőkörzetben az alábbi intézkedéseket alkalmazzák:

- a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatokat tartó valamennyi gazdaságot és az ott tartott állatokat nyilvántartásba veszik; ezeket a gazdaságokat időszakonként felkeresik,

- tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek köz-, illetve magánutakon történő mozgatása, kivéve a gazdaságok szolgálati útjait,

- a fertőzésre fogékony fajba tartozó állat a zárlat első 15 napja alatt nem vihető ki abból a gazdaságból, amelyben tartják, kivéve a kényszervágás céljából hatósági felügyelet mellett közvetlenül az érintett körzetben található vágóhídra, vagy - ha a körzetben nincs hatósági állatorvos felügyelete alatt álló vágóhíd - az illetékes hatóság által kijelölt egyéb vágóhídra történő szállítást. Az illetékes hatóság csak azt követően engedélyezheti a szállítást, hogy a hatósági állatorvos megvizsgálta a gazdaságban található, a fertőzésre fogékony állatfaj valamennyi egyedét, és kizárta a fertőzöttségre gyanús állatok jelenlétét,

- tilos a mozgó mesterséges termékenyítő szolgáltatók működése,

- a zárlat első 15 napja alatt tilos a mesterséges termékenyítés, kivéve, ha a gazdaság tulajdonosa a gazdaságban lévő vagy közvetlenül a termékenyítő központból szállított spermával végzi azt,

- tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit állatvásárra, állatpiacra, állatkiállításra vinni, vagy bármely más módon összegyűjteni, ideértve a felvásárlást és a forgalmazást is,

- a harmadik francia bekezdés második mondatában meghatározott esetre vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek szállítása, kivéve a kiemelt főutakon és vasútvonalakon történő szállítást;

b) a védőkörzetben alkalmazott intézkedéseket - az 5. cikkben említett valamennyi állatnak a gazdaságból történt eltávolítását és a gazdaságban a 10. cikkel összhangban végzett előzetes tisztítást és fertőtlenítést követően - legalább 15 napig fenntartják. A (3) bekezdésben a megfigyelési körzetre meghatározott intézkedések azonban a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamra hatályban maradnak a védőkörzetben.

(3) a) A megfigyelési körzetben az alábbi intézkedéseket alkalmazzák:

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit tartó valamenynyi gazdaságot nyilvántartásba veszik,

- tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedei közutakon történő mozgatása, kivéve a legelőre terelésüket,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit csak az illetékes hatóság engedélyével lehet a megfigyelési körzeten belül mozgatni,

- a zárlat első 15 napja alatt nem vihetők ki az állatok a megfigyelési körzetből. A 15. és a 30. nap között csak hatósági felügyelet alatt kényszervágás céljából közvetlenül valamely vágóhídra vihetők ki az állatok az említett körzetből. Az illetékes hatóság csak azt követően engedélyezheti a szállítást, hogy a hatósági állatorvos megvizsgálta a gazdaságban található valamennyi érintett állatot, és kizárta a fertőzöttségre gyanús állatok jelenlétét,

- tilos a mozgó mesterséges termékenyítő szolgáltatók működése,

- tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit állatvásárra, állatpiacra, állatkiállításra vinni, vagy bármely más módon összegyűjteni.

b) A megfigyelési körzetben alkalmazott intézkedéseket az 5. cikkben említett valamennyi állatnak a gazdaságból történt eltávolítását és a gazdaságban a 10. cikkel összhangban végzett előzetes tisztítást és fertőtlenítést követően legalább 30 napig fenntartják.

10. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

- az illetékes hatóság hivatalosan jóváhagyja a meghatározott fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját,

- a takarítást és a fertőtlenítést hatósági felügyelet mellett, a hatósági állatorvos utasításaival összhangban végezzék.

11. cikk

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

- a ragadós száj- és körömfájás felderítésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat a - 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban módosítható vagy kiegészíthető - mellékletben felsorolt nemzeti laboratóriumban végezzék. Szükség esetén, és különösen az első megbetegedések alkalmával, a laboratóriumi vizsgálat során meg kell határozni a vírus típusát, altípusát vagy esetleges variánsát, amely vizsgálat eredményét - szükség szerint - a Közösség által kijelölt referencia laboratórium megerősítheti,

- az egyes tagállamokban, a mellékletben feltüntetett nemzeti laboratórium felelős a diagnosztikai normák és módszerek összehangolásáért,

- az első francia bekezdésben említett nemzeti laboratóriumok kapcsolatban állnak a Közösség által kijelölt referencia laboratóriummal.

(2) A Tanács - a Bizottság minősített többséggel elfogadott javaslata alapján - 1987. január 1. előtt kijelöli az (1) bekezdésben említett referencia laboratóriumot, és meghatározza annak hatáskörét, valamint az (1) bekezdés második francia bekezdése alkalmazásának részletes szabályait.

12. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

- ha a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeit elszállítják abból a gazdaságból, ahol eredetileg tartották, úgy azonosítják azokat, hogy gyorsan megállapítható legyen az a gazdaság, ahonnan származnak, illetve érkeztek, valamint a szállításuk útvonala. A legutóbb a 84/645/EGK irányelvvel [6] módosított, a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1980. január 22-i 80/217/EGK tanácsi irányelv [7] 13. cikkének sérelme nélkül, az illetékes hatóság - bizonyos körülmények között és az egészségügyi helyzetre is figyelemmel - az állatok bizonyos csoportjaira engedélyezheti más gyors módszerek alkalmazását annak meghatározására, hogy az állatok melyik gazdaságból származnak, illetve érkeztek, valamint milyen útvonalon mozogtak. Az állatok azonosítására és a származási gazdaság meghatározására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes hatóság állapítja meg,

- az állattartó, illetve az állat tulajdonosa a hatóság kérésére köteles tájékoztatni az illetékes hatóságot a gazdaságba bevitt és onnan kivitt állatokról,

- a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek szállításában és forgalmazásában közreműködő valamennyi személynek valamennyi részletre kiterjedő tájékoztatást tud adni az illetékes hatóságnak az általuk szállított, illetve forgalmazott állatok mozgásával kapcsolatban.

13. cikk

(1) Ha egy gazdaságban ragadós száj- és körömfájást állapítottak meg, a betegség ellenőrzésére irányuló intézkedéseket ki lehet egészíteni az illetékes hatóság által meghatározott területen a fertőzés által fenyegetett gazdaságokban található, a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek vakcinázásával.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a tagállamok biztosítják, hogy:

a) az 5. cikk (2) bekezdés b) pontja i. alpontjának második francia bekezdésében meghatározott kivétel, valamint - megfelelő esetben - a fertőzésre fogékony fajba tartozó állatállománynak vagy annak egy részének a ragadós száj- és körömfájás ellen az ország területén vagy annak egy részén végrehajtandó profilaktikus vakcinázását szabályozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, tilos a fertőzésre fogékony állatfaj egyedeinek vakcinázása vagy újravakcinázása a 4. cikkben említett gazdaságban;

b) tilos széruminjekció alkalmazása;

c) a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina fajtája és felhasználásának módszere összhangban van a 16. cikkben megállapított eljárással összhangban elfogadott általános ajánlásokkal;

d) a felhasznált vakcinát az illetékes hatóság a nemzeti laboratóriumok tanúsítványa alapján hagyja jóvá, amelyek működését a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijelölt intézet hangolja össze;

e) a harmadik országból behozott valamennyi vakcina megfelel a c) pontban megállapított feltételeknek, és a d) pontnak megfelelően ellenőrzik azokat.

A Tanács - a Bizottság minősített többséggel elfogadott javaslata alapján - elfogadja a szabványok összehangolására és a vakcina ellenőrzésére a Közösség területén alkalmazandó eljárást.

(3) A ragadós száj- és körömfájás vírusának olyan típusai, altípusai vagy variánsai előfordulása esetén, amelyek ellen az általában használt vakcinák nem vagy nem megfelelő védelmet nyújtanak, az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, megállapítva, hogy milyen rendkívüli intézkedéseket tart szükségesnek a vakcinaképletek módosítására és alkalmazására.

(4) Ha a fent említett nemzeti intézkedések ismeretében közösségi intézkedések elfogadása válik szükségessé, a 16. cikkben meghatározott eljárás szerint kell azokról dönteni.

14. cikk

(1) A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázást engedélyező tagállamok többéves vakcinázási tervet készítenek, amelyet az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretén belül benyújtanak a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

E terv az alábbiakat határozza meg:

i. - a vakcinázás gyakoriságát,

- a ragadós száj- és körömfájás-fertőzés megjelenésének különböző lehetséges körülményei esetén használandó vakcinák előállításának és ellenőrzésének feltételeit és az arra vonatkozó eljárást,

- a "szabvány szerinti" védőhatás mértékét,

- a változatokkal végzett keresztimmunitási vizsgálatokat,

- a vakcinázási programnak alávetett állatok fajait és csoportjait,

- a vakcinák forgalmazásának, tartósításának, tárolásának és felhasználásának ellenőrzési eljárását;

ii. - a felhasznált vírustípusokat,

- az egyes vakcinák jellemzőit és összetételét.

(2) A tagállamok által a ragadós száj- és körömfájás elleni nemzeti terv részeként elfogadott és az (1) bekezdés i. alpontjában meghatározott intézkedések összehangolásáról - hatékonyságuk biztosításának érdekében - a 16. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell dönteni.

(3) A Tanács 1987. január 1-jéig - a Bizottság minősített többséggel elfogadott javaslata alapján - kijelöli a 13. cikkben említett laboratóriumot, és meghatározza annak hatáskörét a vakcinákért és a keresztimmunitási vizsgálatokért felelős intézetével együtt.

(4) 1989. január 1-jéig a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak szükség esetén a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák közösségbeli forgalmazására és gyártására vonatkozó szabályokról, valamint a ragadós száj- és körömfájás elleni közösségi vakcinatartalék létrehozásáról szóló javaslatokkal együtt.

15. cikk

Amennyiben a megtett intézkedések - és különösen a 13. cikk alkalmazása - ellenére a ragadós száj- és körömfájás riasztó méreteket ölt egy tagállam területén, és a járvány kiterjedtté válik, és a vakcinázott körzet határain kívül is nagymértékben terjed, az a tagállam, amelyik nem alkalmazza a profilaktikus vakcinázás gyakorlatát területén vagy annak egy részén, végezhet ilyen vakcinázást területén vagy annak egy részén, és alkalmazhatja az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedéseket. Erről az intézkedésről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

16. cikk

(1) Amennyiben az e cikkben meghatározott eljárást kell követni, az ügyet haladéktalanul a 68/361/EGK határozattal [8] létrehozott Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) elé utalja annak elnöke saját kezdeményezése vagy egy tagállam kérése alapján.

(2) A tagállamok szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított módon súlyozzák. Az elnök nem szavaz.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be az elfogadásra váró intézkedésekről. A bizottság két napon belül alkot véleményt az intézkedésekről. Az ilyen véleményeket 54 szavazatos többséggel fogadják el.

(4) A Bizottság elfogadja, és haladéktalanul végrehajtja az intézkedéseket, amennyiben azok összhangban vannak a bizottság véleményével. Ha azok nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy az nem alkotott véleményt, a Bizottság haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé a szükséges intézkedésekről. A Tanács az intézkedéseket minősített többséggel fogadja el.

Ha a Tanács az ügy jelentésének időpontjától számított 15 napon belül nem fogad el semmiféle intézkedést, akkor a Bizottság elfogadja, és haladéktalanul végrehajtja a javasolt intézkedéseket, kivéve, ha a Tanács egyszerű többséggel az említett intézkedések ellen szavaz.

17. cikk

(1) Ha az e cikkben foglalt eljárást kell követni, az elnök saját kezdeményezése vagy egy tagállam kérése alapján haladéktalanul a bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A bizottságban a tagállamok szavazatait a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében megállapított módon súlyozzák. Az elnök nem szavaz.

(3) A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be az elfogadásra váró intézkedésekről. A bizottság a vizsgálandó ügy sürgősségére való tekintettel az elnök által megállapított határidőn belül alkot véleményt. Az ilyen véleményeket 54 szavazatos többséggel fogadják el.

(4) A Bizottság elfogadja, és haladéktalanul végrehajtja az intézkedéseket, amennyiben azok összhangban vannak a bizottság véleményével. Ha azok nincsenek összhangban a bizottság véleményével, vagy az nem alkotott véleményt, a Bizottság haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé a szükséges intézkedésekről. A Tanács az intézkedéseket minősített többséggel fogadja el.

Ha a Tanács az ügy jelentésének időpontjától számított három hónapon belül nem fogad el semmiféle intézkedést, akkor a Bizottság elfogadja, és haladéktalanul végrehajtja a javasolt intézkedéseket, kivéve, ha a Tanács egyszerű többséggel az említett intézkedések ellen szavaz.

18. cikk

A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés során szerzett tapasztalatokra vonatkozó - szükség szerint javaslatokkal kísért - bizottsági jelentés alapján a Tanács a további harmonizáció érdekében 1990. január 1-jéig felülvizsgálja a helyzetet.

19. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1987. január 1-jéig megfeleljenek.

20. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1985. november 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. Fischbach

[1] HL C 248., 1982.9.22., 3. o.

[2] HL C 242., 1983.9.12., 128. o.

[3] HL C 77., 1983.3.21., 5. o.

[4] HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.

[5] HL L 378., 1982.12.31., 58. o.

[6] HL L 339., 1984.12.27., 33. o.

[7] HL L 47., 1980.2.21., 11. o.

[8] HL L 255., 1968.10.18., 23. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ELLENI VÉDEKEZÉSSEL FOGLALKOZÓ NEMZETI LABORATÓRIUMOK

BELGIUM ÉS LUXEMBURG: | Institut national de recherches vétérinaires, Groeselenberg 99, 1180 Bruxelles. |

DÁNIA: | Statens veterinære institut for Virusforskning, Lindholm. |

OLASZORSZÁG: | Istituto zooprofilattico sperimentale della Lombardia e dell'Emilia Romagna, Brescia. |

Istituto superiore della Sanità, Roma. |

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS ÍRORSZÁG: | Animal Virus Research Institute, Pirbright, Woking, Surrey. |

FRANCIAORSZÁG: | Laboratoire national de pathologie bovine, Lyon. |

Laboratoire central de recherche vétérinaire d'Alfort, Maisons-Alfort. |

GÖRÖGORSZÁG: | Ινστιτούτο Αφθώδους Πυρετού, Αγία Παρασκευή Αττικής. |

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG | Bundesforschungsanstalt für Viruskrankheiten der Tiere, Tübingen. |

HOLLANDIA: | Centraal Diergeneeskundig Instituut, Lelystad. |

SPANYOLORSZÁG: | Laboratorio Central de Sanidad Animal, Madrid. |

PORTUGÁLIA: | Laboratório Nacional de Investigação Veterinária, Lisboa. |

--------------------------------------------------