A Veszprémi Törvényszék G.40139/2006/16. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 228. §, 242. §, 318. §, 328. §, 329. §, 330. §, 339. §, 379. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kovács Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Törvényszék G.40139/2006/16.*, Győri Ítélőtábla Gf.20369/2007/5., Kúria Pfv.21526/2008/6., Veszprémi Törvényszék G.40016/2010/22., Győri Ítélőtábla Gf.20453/2010/6., Kúria Gfv.30082/2012/4. (BH 2012.12.295)

***********

Veszprém Megyei Bíróság

1. G. 40.139/2006/16.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Tóth Mátyás ügyvéd (....) - által képviselt felperes neve (....) felperesnek

a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd (....) által képviselt alperes neve(....) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 16.099.957,- (Tizenhatmillió-kilencvenkilencezer-kilencszázötvenhét) Ft-ot, ennek 2005. március 31-től a kifizetésig járó havi 2 % kamatát, továbbá 1.620.000,- (Egymillió-hatszázhúszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprém Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek ezt kérték, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán a következő tényállást állapította meg:

A felperes 1997. óta szállított élelmiszert az alperesnek, aki 2004. nyarára kb. 7-8 millió Ft-os vételártartozást és 5 millió Ft-ot meghaladó késedelmi kamattartozást halmozott fel. Ekkor a felek megállapodtak, hogy 2005. márciusának végéig a felperes további 12 millió Ft értékben szállít árut az alperesnek, aki az így összességében mintegy 20 millió Ft-ra rúgó vételár tartozását akként fizeti meg, hogy az általa üzemeltetett kikötőben hajóhelyet bérlő személyektől befolyó bérleti díjat 25.069.000,- Ft értékben engedményezi a felperesre. A felek 2004. július 1-én kötötték meg a ""Megállapodás" című szerződésüket, mely szerint az alperes 2005. március 31. napjáig a szerződés mellékletében felsorolt 44 kikötőhely bérbeadási jogát átengedte a felperesnek. A szerződés szerint a fenti hajóhelyek vonatkozásában a bérbeadói kötelezettségek továbbra is az alperest terhelik, és amennyiben a szerződő felek másként nem rendelkeznek, úgy az egyedi bérleti szerződésekben bérbeadóként továbbra is az alperes fog szerepelni. Rögzítették, hogy amennyiben a kikötőhelyek bármelyikén folyamatos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő van, úgy vele a felek másként történő rendelkezésének hiányában továbbra is az alperes köt bérleti szerződést. Megállapodtak, hogy a fenti kikötőhelyek vonatkozásában a bérlőktől befolyó bérleti díj összege a megállapodás hatálya alatt a felperest illeti meg. Az egyes kikötőhelyek után a bérleti díj összegét és megfizetésének módját az alperes által megkötött szerződésekben úgy kell megjelölni, hogy a bérleti díj összege a felperes bankszámlájára kerüljön megfizetésre.