A Veszprémi Törvényszék G.40139/2006/16. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 228. §, 242. §, 318. §, 328. §, 329. §, 330. §, 339. §, 379. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kovács Zsolt

Veszprém Megyei Bíróság

1. G. 40.139/2006/16.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság Molnár és Tóth Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Tóth Mátyás ügyvéd (....) - által képviselt felperes neve (....) felperesnek

a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd (....) által képviselt alperes neve(....) alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 16.099.957,- (Tizenhatmillió-kilencvenkilencezer-kilencszázötvenhét) Ft-ot, ennek 2005. március 31-től a kifizetésig járó havi 2 % kamatát, továbbá 1.620.000,- (Egymillió-hatszázhúszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprém Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek ezt kérték, vagy ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás nyomán a következő tényállást állapította meg:

A felperes 1997. óta szállított élelmiszert az alperesnek, aki 2004. nyarára kb. 7-8 millió Ft-os vételártartozást és 5 millió Ft-ot meghaladó késedelmi kamattartozást halmozott fel. Ekkor a felek megállapodtak, hogy 2005. márciusának végéig a felperes további 12 millió Ft értékben szállít árut az alperesnek, aki az így összességében mintegy 20 millió Ft-ra rúgó vételár tartozását akként fizeti meg, hogy az általa üzemeltetett kikötőben hajóhelyet bérlő személyektől befolyó bérleti díjat 25.069.000,- Ft értékben engedményezi a felperesre. A felek 2004. július 1-én kötötték meg a ""Megállapodás" című szerződésüket, mely szerint az alperes 2005. március 31. napjáig a szerződés mellékletében felsorolt 44 kikötőhely bérbeadási jogát átengedte a felperesnek. A szerződés szerint a fenti hajóhelyek vonatkozásában a bérbeadói kötelezettségek továbbra is az alperest terhelik, és amennyiben a szerződő felek másként nem rendelkeznek, úgy az egyedi bérleti szerződésekben bérbeadóként továbbra is az alperes fog szerepelni. Rögzítették, hogy amennyiben a kikötőhelyek bármelyikén folyamatos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő van, úgy vele a felek másként történő rendelkezésének hiányában továbbra is az alperes köt bérleti szerződést. Megállapodtak, hogy a fenti kikötőhelyek vonatkozásában a bérlőktől befolyó bérleti díj összege a megállapodás hatálya alatt a felperest illeti meg. Az egyes kikötőhelyek után a bérleti díj összegét és megfizetésének módját az alperes által megkötött szerződésekben úgy kell megjelölni, hogy a bérleti díj összege a felperes bankszámlájára kerüljön megfizetésre.

A fizetési feltételek körében a szerződés szerint a bérbeadói jog átengedésének ellenértéke 25.069.000,- Ft, a bérbeadói jog összegét a felperes a szerződés aláírásától kezdődően élelmiszeripari termékek szállításával természetben fizeti meg az alperes részére 20 millió Ft bruttó értékben, külön okiratban szabályozott eseti szállítási szerződések és megrendelések szerint. A különbözetként jelentkező 5.069.000,- Ft vonatkozásában a szerződés szerint ezt az összeget a felperes nem köteles megfizetni az alperes részére, ugyanakkor a felperes nem érvényesíti az alperessel szemben a korábbi szállításokból eredő késedelmi kamat iránti igényét. A szerződés rögzítette, hogy a szerződés megszűnésekor egymással a felek kötelesek elszámolni. Az elszámolást a felek 2005. május 10-én ejtették meg, ekkor megállapították, hogy a fenti megállapodás hatálya alá eső kikötőhelyek bérbeadásából 2005. március 31-ig 3.058.024,- Ft folyt be, a ki nem egyenlített tartozás összege 16.941.976 Ft. Megállapodtak továbbá, hogy a fenti tartozás összegét legkésőbb 2005. augusztus 10-ig rendezik azzal, hogy a tartozás összegét 2005. március 31-től a kiegyenlítés napjáig havi 2 %-os kamat terheli. A fentieken túl az alperes március 7-én 5.143.198,- Ft-ot, március 23-án 71.170,- Ft-ot, majd április 5-én 159.906,- Ft-ot utalt a felperesnek, végül a felek egyeztetése nyomán az alperes vételártartozása 11.030.957,- Ft volt, késedelmi kamattartozás pedig 5.069.000,- Ft.

-,-

A felperes módosított keresetében 16.099.957,- Ft és ennek 2005. március 31-től havi 2 % mértékű kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperes a felek közötti szállítási szerződésből eredő vételártartozását köteles megfizetni neki, melynek kapcsán a 2005. május 10-én kelt iratban tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Továbbá hivatkozott arra is, hogy a hajóhelyek bérbeadásából származó bérleti díj engedményezése után az alperes kezesként felel az engedményezésért kapott felperesi szolgáltatásokért. Hivatkozott a felperes arra is, amennyiben követelését az alperes nem fizetné meg, akkor javára jogalap nélküli gazdagodás mutatkozna.