BH 1982.8.337 A vevőszolgálati csekkfüzetnek szerződés teljesítésekor a vevő részére történt átadásával jótállási jogviszony jön létre a vevő és a jótállás teljesítésére köteles gazdálkodó szervezet között [Ptk. 248. §, 299. § (1) bek., 360. § (1) bek.].

A II. r. alperes szállító és a III. r. alperes megrendelő között targoncák szállítására szerződés jött létre; a felperes vevő a III. r. alperestől adásvételi szerződés útján 1 db targoncát szerzett be. A targonca átvételére 1978. március 13-án került sor az I. r. alperes jogelődje telepén. A jótállással kapcsolatos szolgáltatásokra az I. r. alperes jogelődje, illetve az I. r. alperes vállalkozott. A felperesnek átadott vevőszolgálati füzet szerint a III. r. alperes 12 havi jótállást vállalt, amelynek teljesítését az I. r. alperes átvette. Az utóbbi pótalkatrészszükségletét a II. r. alperessel kötött szerződésekben biztosította.

A per tárgyát képező villástargonca az átvételét követően, rövid időn belül meghibásodott, és 1978. április 11-én a felperes az I. r. alperesnek bejelentette javítási igényét, amelynek alapján a javítás megtörtént. A kijavított targonca az 1978. július 27-i átvétel után, 1978. augusztus 14-én újból meghibásodott, és annak kijavítására 1978. szeptember 6-án került sor. Ezt követően 1979. január 16-án a targonca ismét meghibásodott, a hibát azonban az I. r. alperes alkatrészek hiányában nem tudta megjavítani. A felperes ezért önmaga gondoskodott az alkatrészek beszerzéséről és 1979. augusztus 27-én a targoncát kijavította. A felperes szerint 270 munkanap kiesett a javítások, illetve azok elhúzódása miatt.

A felperes keresetében 16 608 Ft javítási költség és 123 318 Ft kár megtérítésére kérte az I. r. alperes kötelezését. Kárigényét arra alapította, hogy az 1978., illetve az 1979. években eszközlekötési járulékot és értékcsökkenést kellett fizetnie, illetőleg kézi munkaerő igénybevétele folytán többletköltsége merült fel. A felperes keresetet terjesztett elő a II. r., majd a III. r. alperessel szemben; a pereket az első fokú bíróság egyesítette.

Mindhárom alperes a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes a közvetlen jogviszony hiányára hivatkozott, az I. r. alperes pedig azzal védekezett, hogy a maga részéről mindent megtett a javítás érdekében, a jelentős késedelem és az üzemkiesés oka érdekkörén kívül merült fel. A II. r. alperesnél haladéktalanul megrendelte az alkatrészeket, amelyek azonban csak 1979. szeptemberében érkeztek meg, illetőleg a per során sem kerültek az I. r. alpereshez. Az alperesek elévülésre is hivatkoztak, miután a felperes keresetét csak 1980. február 22-én terjesztette elő, és az elévülés félbeszakítására alkalmas nyilatkozatot a felperes nem tett.

Az első fokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény szerint 1978. évben 106 munkanap, 1979. évben pedig 170 munkanap kiesés következett be a meghibásodásokkal kapcsolatban. Az indokolt javítási költség 16 304 Ft-ot, a bizonyított kár pedig 122 515 Ft-ot tett ki. A szakértői vélemény szerint a kár a meghibásodásokkal szoros összefüggésben állt és elhárítható nem volt. Az I. r. alperes észrevételei alapján a szakértő a véleményét kiegészítette és így azt valamennyi fél elfogadta.

Az első fokú bíróság kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 16 304 Ft javítási költséget és 122 515 Ft kártérítést. Az ezt meghaladó kereseteket - az I. r. és a III. r. alperessel szemben is - elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes és a III. r. alperes között adásvételi szerződés jött létre és ezért a Ptk. 1978. március 1-től hatályos rendelkezései, valamint a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet az irányadók. A felperest megillette a jog, hogy jótállási vagy szavatossági jogcímen érvényesíthesse követelését. A felperes jótállási igényt érvényesített, amelyet kellő időben terjesztett elő. Nem volt vitás az sem, hogy a felperes jogosult volt az I. r. alperes késedelme folytán a javítást maga elvégezni, így vele szemben a II. r. alperes volt helytállásra köteles. Más kérdés az, hogy az I. r. alperes ezzel kapcsolatban a II. r. alperes ellen fellép-e vagy sem.

A II. r. alperes az ítélet ellen fellebbezett.

A fellebbezés alapos.