62004CJ0500[1]

A Bíróság (hatodik tanács) 2006. február 16-i ítélete. Proxxon GmbH kontra Oberfinanzdirektion Köln. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Finanzgericht Düsseldorf - Németország. Tarifális besorolás - Kézi csavarkulcs és villáskulcs, valamint cserélhető csőkulcs. C-500/04. sz. ügy.

C-500/04. sz. ügy

Proxxon GmbH

kontra

Oberfinanzdirektion Köln

(a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Tarifális besorolás - Kézi csavarkulcs és villáskulcs, valamint cserélhető csőkulcs"

Az ítélet összefoglalása

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - A Bíróság hatásköre - Korlátok

(EK 234. cikk)

2. Közös vámtarifa - Vámtarifaszámok - Csavarhúzófejek

1. Ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére valamennyi, ehhez szükséges adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez.

(vö. 23. pont)

2. A 2388/2000 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 8204 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy az nem vonatkozik az egyenként behozott hornyos, kereszthornyú, TX- (belső torx) és belső nyílású hatszögű csavarokhoz való négyszögáttételű csavarhúzófejekre. Ellenben ugyanezen vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik a négyszögáttételű rendszer egyenként behozott olyan részeire, amelyek felhasználásuk során nem érintkeznek közvetlenül a kötőelemmel, és vonatkozik a négyszögáttételű rendszerhez tartozó, egyenként behozott forgatónyomaték-mérő csavarkulcsokra.

(vö. 28., 33., 37. pont és a rendelkező rész 1-3. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2006. február 16. (*)

"Tarifális besorolás - Kézi csavarkulcs és villáskulcs, valamint cserélhető csőkulcs"

A C-500/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2004. december 2-án érkezett, 2004. november 29-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Proxxon GmbH

és

az Oberfinanzdirektion Köln

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: A. La Pergola, a hatodik tanács elnökeként eljáró bíró (előadó), S. von Bahr és A. Borg Barthet bírák,

főtanácsnok: C. Stix-Hackl,

hivatalvezető: H. von Holstein hivatalvezető-helyettes,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2005. szeptember 29-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Proxxon GmbH képviseletében D. Ehle Rechtsanwalt,

- a luxemburgi kormány képviseletében S. Schreiner és J.-C. Nilles, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Hottiaux és B. Schima, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel (HL L 264., 1. o., helyesbítés: HL L 276, 92. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8204 vámtarifaszáma értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Németországban letelepedett társaság, a Proxxon GmbH (a továbbiakban: Proxxon) és az Oberfinanzdirektion Köln között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya különböző kézi csavarhúzó szerszámok, azaz csavarkulcsok és villáskulcsok, csőkulcsok, valamint csavarhúzófejek KN alá történő besorolása.

Jogi háttér

3 A 2658/87/EK rendelet által bevezetett KN a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, a Brüsszelben 1983. június 14-én megkötött nemzetközi egyezmény vezetett be, és a Közösség részéről az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyott jóvá. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifa-alszámait, fenntartva a hetedik és nyolcadik számjegyet a KN-alszámok részére.

4 A KN második része XV. áruosztálya 82. árucsoportjának megnevezése: "[s]zerszámok, késművesáruk, evőeszközök nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből".

5 Az ezen árucsoporthoz tartozó megjegyzések szerint:

"1. [...] ebbe az árucsoportba csak az az áru tartozik, amelyet olyan pengével, vágóéllel, megmunkáló felülettel vagy más megmunkálórésszel láttak el, amely az alábbiak valamelyikéből készült:

a) nem nemesfémből;

[...]

2. Az ebbe az árucsoportba tartozó nem nemesfémből készült áruk részeit azokkal az árukkal együtt kell besorolni, amelyekhez tartoznak, kivéve az önálló áruként megnevezett részeket, mint pl. a kéziszerszámoknak a 8466 vtsz. alá tartozó szerszámbefogóit. [...]"

6 A 82. árucsoportban szereplő 8204 vámtarifaszám szövege a következő: "[k]ézi csavarkulcs és villáskulcs (beleértve a forgatónyomaték-mérő csavarkulcsot is; a dugócsavarkulcs kivételével); cserélhető csőkulcs, fogóval is".

7 Az ugyanebben az áruosztályban szereplő 8205 vámtarifaszám szövege így szól: "[m]ásutt nem említett kéziszerszám (beleértve a gyémánthegyű üvegvágót is); forrasztólámpa; satu, befogópofa és hasonló, a szerszámgéptartozék és -alkatrész kivételével; üllő; hordozható kovácstűzhely; állványra szerelt, kézi vagy lábmeghajtással működő köszörűkő".

8 A 82. árucsoportban szereplő 8206 vámtarifaszám szövege a következő: "[a] 8202-8205 vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos kiszerelt készletben".

9 A szintén ugyanebben az áruosztályban szereplő 8207 vámtarifaszám szövege így szól: "[c]serélhető szerszám kézi vagy gépi működtetésű kéziszerszámhoz vagy szerszámgéphez (pl. sajtoló, csákoló, lyukasztó, menetfúró, menetvágó, fúró, furatmegmunkáló, üregelő, maró, esztergályozó vagy csavarhúzó szerszám), beleértve a fém húzásához vagy extrudálásához való süllyesztéket és a sziklafúráshoz vagy talajfúráshoz való szerszámot is".

10 Ez utóbbi vámtarifaszám tartalmazza a 8207 90 30 alszámot, amelynek szövege a következő: "[c]savarhúzó hegy".

11 A KN első része I. szakaszának A. fejezetében található általános értelmezési szabályok (a továbbiakban: általános szabályok) szerint:

"Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]

3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut a legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.

b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.

c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni."

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

12 A Proxxon harmadik országokból származó kézi csavarhúzó szerszámokat hoz be Németországba és más tagállamokba. E szerszámokat vagy többdarabos készletet tartalmazó dobozokban, vagy egyenként hozzák be.

13 A Németországban elvégzett vámhatósági ellenőrzést követően a Proxxon az Oberfinanzdirektion Kölntől kötelező tarifális felvilágosítást kért számos kézi csavarkulcs és villáskulcs, csőkulcs és csavarhúzóhegy tekintetében. Ennek során a Proxxon azt javasolta, hogy ezeket az árukat a KN 8204 vámtarifaszám alá sorolják be. Az alapügy alperese tizenhárom kötelező tarifális felvilágosítást adott ki, amelyekben a Proxxon által behozott szerszámokat fajtájuk és összetételük szerint különböző vámtarifaszámok, így a KN 8205, 8206 és 8207 vámtarifaszám alá sorolta.

14 A Proxxon e kötelező tarifális felvilágosításokkal szemben panaszt nyújtott be. Az alapügy alperese 2002. október 9-én az említett panaszt mint megalapozatlant elutasította. A Proxxon a Finanzgericht Düsseldorf előtt megtámadta e határozatot azzal az indokolással, hogy az alapügyben érintett valamennyi szerszámot a KN 8204 vámtarifaszám alá kell besorolni.

15 A Finanzgericht Düsseldorf az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) A 8204 vámtarifaszám alá tartoznak-e az egyenként behozott, a végzésben közelebbről meghatározott fajtájú hornyos, kereszthornyú-, TX- (belső torx) és belső nyílású hatszögű csavarokhoz való négyszögáttételű csavarhúzófejek?

2) A 8204 vámtarifaszám alá tartoznak-e a végzésben közelebbről meghatározott négyszögáttételű rendszer egyenként behozott részei, amelyek felhasználásuk során nem érintkeznek közvetlenül a kötőelemekkel (csavaranya, csavar)?

3) A 8204 vámtarifaszám alá tartoznak-e a végzésben közelebbről meghatározott fajtájú, a négyszögáttételű rendszerhez tartozó, egyenként behozott forgatónyomaték-mérő csavarkulcsok?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Előzetes észrevételek

16 Írásbeli észrevételeiben a luxemburgi kormány lényegében azt kéri, hogy a Bíróság a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett három kérdésben hivatkozott "egyes készleteket" a 3. b. általános szabály szerint a KN 8466 10 vámtarifaszám alá vagy ennek hiányában a 8204 vámtarifaszám alá sorolja be.

17 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az EK 234. cikk szerinti eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén az előbbi a közösségi jog olyan értelmezését nyújtja az utóbbiak számára, amely az eléjük terjesztett jogviták eldöntéséhez szükséges. Ebből következik, hogy egyedül az ügyben eljáró és a bírósági döntésért felelősséggel tartozó nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira figyelemmel megítélje mind az előzetes döntéshozatal szükségességét ítéletének meghozatala szempontjából, mind pedig a Bíróság elé terjesztendő kérdések jelentőségét (lásd különösen a C-297/88. és C-197/89. sz., Dzodzi egyesített ügyekben 1990. október 18-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-3763. o.] 33. és 34. pontját; a C-231/89. sz., Gmurzynska-Bscher ügyben 1990. november 8-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-4003. o.] 18. és 19. pontját és a C-403/98. sz., Monte Arcosu ügyben 2001. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-103. o.] 21. pontját).

18 Jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ténybeli keretét "egyenként behozott" árukra korlátozta. Ezért nem célszerű túlterjeszkedni az általa meghatározott kereten és megállapítani ezen áruk egyes készleteinek tarifális besorolását, mint ahogyan azt a luxemburgi kormány javasolja.

Az első kérdésről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

19 A Proxxon úgy érvel, hogy az első kérdésben hivatkozott árukat a KN 8204 vámtarifaszám alá kell besorolni. Vitatja ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság által elfogadott, e termékekre vonatkozó "csavarhúzóhegykénti" besorolást. A Proxxon szerint az alapügyben érintett csőkulcsokat aszerint kell besorolni, hogy azok "anya jellegűek" (azaz kívülről fogják a kötőelemet) vagy "apa jellegűek" (azaz belülről fogják a kötőelemet). Márpedig a Proxxon úgy ítéli meg, hogy a KN 8204 vámtarifaszám nem tesz különbséget az érintett eszközök között aszerint, hogy a csőkulcsok kívülről vagy belülről fogják-e a kötőelemet. A Proxxon arra is rámutat, hogy az alapügyben érintett áruk sajátossága a csavarkulcsok és villáskulcsok, valamint az anya és apa jellegű csőkulcsok egymásba illeszthetősége folytán azok cserélhetőségében rejlik. Ráadásul az alapügyben érintett valamennyi szerszám rendeltetése azonos - azaz különböző fejű menetes csavarok meghúzása és meglazítása összetartozó kézi csavarhúzó szerszámkészlet segítségével -, ami a tarifális besorolás obejktív feltétele. Végül a Proxxon úgy érvel, hogy a KN 8207 90 30 alszám alá csak cserélhető csavarhúzófejek tartoznak, amelyeket különösen olyan egyszerű kéziszerszámokban használnak fel, mint a 8205 vámtarifaszámban megnevezettek, valamint a 8204 vámtarifaszám "kulcsokkal működő szerszámokra" vonatkozik.

20 Az Európai Közösségek Bizottsága úgy érvel, hogy az első kérdésben hivatkozott árukat a KN 8207 vámtarifaszám alá kell besorolni. Ezeket ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság "csavarhúzóhegyként" sorolta be. Márpedig a KN 8207 90 30 alszáma külön kezeli a "csavarhúzóhegyet". Ráadásul a Bizottság úgy ítéli meg, hogy - e sajátos alszámra tekintettel - az ezen alszám létrehozásával követett céllal lenne végső soron ellentétes az alapügyben érintett áruk besorolásának azon szerszámok besorolásától való függővé tétele, amelyekben felhasználják őket.

A Bíróság válasza

21 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN-vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd többek között C-42/99. sz., Eru Portuguesa ügyben 2000. szeptember 26-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-7691. o.] 13. pontját; a C-495/03. sz., Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-08151. o.] 47. pontját és C-445/04. sz., Possehl Erzkontor ügyben 2005. december 8-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10721. o.] 19. pontját).

22 A KN és a HR magyarázó megjegyzései fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezése során, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal. E megjegyzések szövegének ezért összhangban kell állnia a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatják azok hatályát (a fent hivatkozott Intermodal Transports ügyben hozott ítélet 48. pontja és a Possehl Erzkontor ügyben hozott ítélet 20. pontja).

23 Ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem, hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (a C-260/00-C-263/00. sz., Lohmann és Medi Bayreuth egyesített ügyekben 2002. november 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-10045. o.] 26. pontja).

24 Az EK 234. cikkben előírt előzetes döntéshozatali eljárás ugyanis a Bíróság és a nemzeti bíróságok között olyan együttműködést hoz létre, amely a feladatmegosztáson alapul (a C-236/98. sz. JämO-ügyben 2000. március 30-án hozott ítélet [EBHT 2000., I-2189. o.] 30. pontja), és olyan eszközt jelent, amelynek révén a Bíróság a közösségi jog olyan értelmezését nyújtja a nemzeti bíróságok számára, amely az eléjük terjesztett jogviták eldöntéséhez szükséges (a fent hivatkozott Monte Arcosu ügyben hozott ítélet 21. pontja és a fent hivatkozott Lohmann és Medi Bayreuth ügyben hozott ítélet 27. pontja).

25 Az alapügyben a kérdést előterjesztő bíróság a szóban forgó árukat "csavarhúzóhegynek" minősítette. E minősítés alapja olyan tiszta ténymegállapítás, amelyet a Bíróság nem kérdőjelezhet meg az előzetes döntéshozatali eljárásban. Továbbá elegendő emlékeztetni arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem azt kéri a Bíróságtól, hogy e hegyek minősítéséről döntsön, hanem azok tarifális besorolásának kérdésére szorítkozik.

26 Az általános szabályok szerint azt a vámtarifaszámot, amely az árut a legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak (a fent hivatkozott Possehl Erzkontor ügyben hozott ítélet 21. pontja). E tekintetben a KN 82. árucsoportjának 2. megjegyzése úgy rendelkezik, hogy a nem nemesfémből készült áruk részeit azokkal az árukkal együtt kell besorolni, amelyekhez tartoznak, kivéve az önálló áruként megnevezett részeket.

27 Amint a Bizottság is érvel, nyilvánvaló, hogy a KN 8207 90 30 alszám kifejezetten a "csavarhúzóhegyre" hivatkozik. Mivel továbbá az ilyen hegyeket mindig más szerszámokban használják fel, a külön alszám létrehozásával követett céllal lenne ellentétes, ha az előbbiek besorolását ezen utóbbi szerszámok besorolásától tennénk függővé. Az ilyen megoldás ugyanis értelmetlenné tenné a KN 8207 90 30 alszámot.

28 A fentiekre figyelemmel azt kell válaszolni az első kérdésre, hogy a KN 8204 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy az nem vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt és egyenként behozott hornyos, kereszthornyú-, TX- (belső torx) és belső nyílású hatszögű csavarokhoz való négyszögáttételű csavarhúzófejekre.

A második kérdésről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

29 A Proxxon úgy ítéli meg, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt négyszögáttételű rendszer részei a KN 8204 vámtarifaszám alá tartoznak. Az a kérdés ugyanis, hogy a kötőelemek közvetlenül érintkeznek-e a csavarokkal vagy az anyacsavarokkal, nem lehet objektív megkülönböztető jegy, és ezáltal nem lehet a tarifális besorolás feltétele sem. Ráadásul a kötőelemek, akkor is, ha azokat egyenként hozzák be, egyetlen rendszer részét képezik, és csak ez utóbbi keretén belül használhatók fel. Végül azokat a KN 82. árucsoportjának más vámtarifaszáma egyáltalán nem említi.

30 A Bizottság a Proxxon-hoz hasonlóan úgy ítéli meg, hogy a második kérdésben hivatkozott áruk a KN 8204 vámtarifaszám alá tartoznak. E kötőelemek rendeltetésére tekintettel ugyanis (azon sajátosságuk alapján, hogy valamely áttételrendszer részét képezik és, különböző hegyek illeszthetők rájuk), ki kell zárni ezen áruk csavarhúzóhegykénti besorolását a KN 8207 vámtarifaszám értelmében. Továbbá ezekre az árukra olyan csőkulcsok illeszthetők, amelyekre kifejezetten vonatkozik a KN 8204 vámtarifaszám. Végül a KN 82. árucsoportjának 2. megjegyzésére hivatkozva a Bizottság arra emlékeztet, hogy az ezen árucsoportba tartozó áruk részeit azokkal az árukkal együtt kell besorolni, amelyekhez tartoznak.

A Bíróság válasza

31 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a termék rendeltetése a tarifális besorolás terén objektív kritériumnak minősülhet, amennyiben a termékhez szorosan kötődik, és az ilyen szoros kötődés a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelhető (lásd különösen a C-201/99. sz., Deutsche Nichimen ügyben 2001. április 5-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2701. o.] 20. pontját; a C-130/02. sz. Krings-ügyben 2004. március 4-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-2121. o.] 30. pontját és a C-467/03. sz. Ikegami-ügyben 2005. március 17-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-2389. o.] 23. pontját).

32 Amint a Proxxon és a Bizottság is rámutatott, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt négyszögáttételű rendszer részei a KN 8204 vámtarifaszám hatálya alá tartoznak. Ezekre a részekre ugyanis csőkulcsok illeszthetők; márpedig utóbbiakra - még fogóval együtt is - kifejezetten hivatkozik e vámtarifaszám. Továbbá a KN 82. árucsoportjának 2. megjegyzése szerint "a nem nemesfémből készült áruk részeit azokkal az árukkal együtt kell besorolni, amelyekhez tartoznak", ami azt jelenti, hogy a fogó vagy az áttétel része és a csőkulcs között található kötőelemet úgy kell besorolni, mint magát a csőkulcsot.

33 A fentiekre figyelemmel a második kérdésre azt kell válaszolni, hogy a KN 8204 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt négyszögáttételű rendszer egyenként behozott olyan részeire, amelyek felhasználásuk során nem érintkeznek közvetlenül a kötőelemmel.

A harmadik kérdésről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

34 A Proxxon, a Bizottság és a luxemburgi kormány úgy ítéli meg, hogy a forgatónyomaték-mérő csavarkulcsok a KN 8204 vámtarifaszám alá tartoznak, mivel e vámtarifaszám kifejezetten hivatkozik e szerszámfajtára.

A Bíróság válasza

35 Nyilvánvaló, hogy a KN 8204 vámtarifaszám kifejezetten megemlíti a forgatónyomaték-mérő csavarkulcsokat.

36 Amint a Bizottság a kérdést előterjesztő bíróság megállapítására emlékeztetve érvel, a forgatónyomaték-mérő csavarkulcsokat az a sajátosság jellemzi, hogy azokra különböző fajtájú hegyek, közöttük csavarhúzófejek illeszthetők. Továbbá semmi akadálya annak, hogy a KN 8204 vámtarifaszám alatt említett forgatónyomaték-mérő csavarkulcsok fogalmába beletartozzanak a kereskedelemben általában ekként megjelölt áruk is, mivel az ilyen áruk objektív jellemzője az, hogy cserélhető szerszámokat lehet rájuk illeszteni, és a rögzítési eljárás megkönnyítésére szolgálnak.

37 A fentiekre figyelemmel a harmadik kérdésre azt kell válaszolni, hogy a KN 8204 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt fajtájú, négyszögáttételű rendszerhez tartozó, egyenként behozott forgatónyomaték-mérő csavarkulcsokra.

A költségekről

38 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 8204 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy az nem vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt és egyenként behozott hornyos, kereszthornyú-, TX- (belső torx) és belső nyílású hatszögű csavarokhoz való négyszögáttételű csavarhúzófejekre.

2) A Kombinált Nómenklatúra 8204 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt négyszögáttételű rendszer egyenként behozott olyan részeire, amelyek felhasználásuk során nem érintkeznek közvetlenül a kötőelemmel.

3) A Kombinált Nómenklatúra 8204 vámtarifaszámát úgy kell értelmezni, hogy az vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben leírt fajtájú, négyszögáttételű rendszerhez tartozó, egyenként behozott forgatónyomaték-mérő csavarkulcsokra.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.