A beadványok hiányosságai /in: Az új Pp. iratmintatára (HVG-ORAC, 1062 A/4 oldal, 2017)/

A kötet célja, hogy a bírósághoz forduló jogi képviselők és a felkészült laikus olvasóközönség számára a beadványok szerkesztéséhez gyors és hasznos segítséget nyújtson, lényegre törő, a gyakorlatban jól használható ismereteket közvetítsen. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a törvényszéket tekinti általános hatáskörű bíróságnak [20. § (1) bekezdés], amely előtt kötelező a jogi képviselet [72. § (1) bekezdés]. A járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselet nem kötelező [72. § (2) bekezdés], a személyesen eljáró félnek a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie [246. § (1) bekezdés]. Fontos ugyanakkor, hogy a 244. § (1) bekezdése szerint, ha a fél a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő közreműködését veszi igénybe, a fél eljárására a törvényszéki eljárásra modellezett, szigorúbb szabályok irányadók. A járásbírósági eljárásban rendszeresített nyomtatványokra figyelemmel a beadványok hiányosságának kérdése leginkább a törvényszéken indult perekben, továbbá a járásbíróság előtt jogi képviselő igénybevételével indított perekben merülhet fel, ezért a kötet e perekre tartalmaz iratmintákat.

A Pp. 608. § (1) bekezdése, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogi képviselő minden beadványát kizárólag elektronikusan nyújthatja be a bíróságra. Az elektronikus kapcsolattartás számos technikai követelményt állít a jogi képviselők elé, e kötet célja ugyanakkor a beadványok jogi szempontú vizsgálata, függetlenül azok technikai megküldési módjától.

A bevezető gondolatokkal a szerzők célja, hogy azonosítsák és ezáltal elkerülhetővé tegyék a beadványokkal kapcsolatos leggyakoribb problémákat. Ezek összegyűjtése és megfogalmazása során a kellő szakszerűségre, ugyanakkor a felkészült laikus olvasóközönség általi érthetőségre is törekedtünk.

A beadvány előterjesztőjének érdeke, hogy a beadványt minél rövidebb idő alatt, számára kedvező eredménnyel bírálják el. A bíróság érdeke, hogy a beadványban előterjesztett kérelemről minél rövidebb idő alatt döntést hozhasson. Ezek a párhuzamos érdekek akkor valósulhatnak meg, ha a beadvány alakilag és tartalmilag is megfelelő, hiánypótlás nélkül elbírálható.

I. Alaki hiányok

1. Alaki kellékek

Gyakori hiányosság, hogy a beadvány előterjesztője nincs tisztában a beadványára előírt alakiság követelményével (Pp. 114. §). Minden beadvány esetén állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a benyújtó személyére is figyelemmel, a beadványnak milyen alaki kellékekkel kell rendelkeznie, és a beadványt ennek megfelelően kell előterjeszteni, hiszen ennek elmulasztása önmagában kizárja a kérelem tartalmi elbírálhatóságát [Pp. 115. § (1) bekezdés].

a) Jogi képviselő esetén főszabály az elektronikus benyújtás, melynek során a beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon kell benyújtani [Pp. 608. § (1) bekezdés]. Talán nem felesleges felhívni a figyelmet arra, hogy az elektronikus benyújtás nem azonos az e-mailben történő előterjesztéssel. A speciális jogszabályi rendelkezések pontosan szabályozzák az elektronikus benyújtás módját.

b) Ha törvény lehetővé teszi a papíralapú benyújtást [E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdés], akkor ügyvédi képviselet esetén az ügyvédnek a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia [Pp. 114. § (3) bekezdés]. Gyakran indokol hiánypótlási felhívást, hogy a beadvány egyik példányán sem szerepel az ügyvéd eredeti aláírása, így mindegyik példányon fénymásolt vagy bélyegzővel készített aláírás látható. Javasolható, hogy az ügyvédi gyakorlat a véglegesített beadvány valamennyi példányának ügyvéd általi eredeti aláírását alakítsa ki, mert ez kiküszöbölheti a fenti problémát, egyúttal lehetőséget teremt a beadvány példányszámának, valamint a mellékletek megfelelő sorrendjének és számozásának ellenőrzésére is.

c) Elektronikus benyújtási kötelezettség és ügyvédi képviselet hiányában a beadvány első példányát teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell benyújtani [Pp. 114. § (3) bekezdés]. A teljes bizonyító erejű magánokirat nagyon sokféle lehet [Pp. 325. § (1)-(2) bekezdés]. A gyakorlati tapasztalatok alapján két problémára kell felhívni a figyelmet.

A beadvány akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha azt a fél saját kezűleg írta és aláírta [Pp. 325. § (1) bekezdés a) pont]: ha tehát a fél a beadványt számítógépen szerkeszti meg és kinyomtatja vagy írógépen írja meg, úgy nem elegendő, ha azt aláírja, hiszen magát a beadványt nem saját kezűleg írta. Ebben az esetben két tanúnak kell igazolnia, hogy a fél az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el [Pp. 325. § (1) bekezdés b) pont]. Fontos, hogy a tanúk általi igazoláshoz a beadványon mindkét tanúnak:

- el kell helyeznie az aláírását, és

- saját kezűleg írva, olvasható módon (lehetőleg nyomtatott nagybetűvel) fel kell tüntetnie a tanú nevét és lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét).

A saját kezű írás mindig kézzel írást jelent, az aláírás pedig kézzel történő aláírást, amelyet nem pótol a név géppel vagy nyomtatott nagybetűvel történő leírása, és nem megfelelő a fénymásolt vagy bélyegzővel készített aláírás sem.

2. Kézzel írt beadvány

Ha a fél a beadványt saját kezűleg írja és aláírja, úgy figyeljünk arra, hogy a beadvány olvasható legyen. Gyakran előfordul, hogy a beadvány vagy annak jelentős része a bíróság számára nem olvasható és így nem értelmezhető, ami lehetetlenné teszi annak érdemi elbírálását. Bár a Pp. nem tiltja a saját kezűleg írt beadvány előterjesztését, a gyakorlati tapasztalatok tükrében mégis javasoljuk ezek mellőzését. Sem a fél, sem a bíróság érdekét nem szolgálja, ha bizonytalan a beadvány tartalma.

3. Keltezés

A beadvány okirat, amelyből ki kell derülnie, hogy hol és mikor keletkezett. Ezek az adatok sokszor kimaradnak a beadványokból. Ez a követelmény különös jelentőséggel bír külföldön készült beadvány, külföldön kiállított okirat esetén (pl.: cégkivonat, meghatalmazás), amelyeknél gyakran nem tartják be a törvényben előírt többletkövetelményeket (Pp. 593-594. §), azaz az irat - bár szükséges lenne - nincs ellátva felülhitelesítéssel, Apostille-lal, a meghatalmazást nem hitelesített magánokirat, közokirat tartalmazza. Ezek a hiányok jelentős időveszteséget és költségtöbbletet generálnak, ha az iratot külföldről kell ismételten beszerezni.

4. Adatok feltüntetése

A Pp. 114. § (1) bekezdése valamennyi beadványra irányadó módon előírja, hogy a beadványon fel kell tüntetni:

- az eljáró bíróságot, amelyhez a beadványt intézik,

- a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét (székhelyét),

- a felek és képviselőik ismert elektronikus levélcímét,

- a felek és képviselőik perbeli állását,