32017R0460[1]

A Bizottság (EU) 2017/460 rendelete (2017. március 16.) az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/460 RENDELETE

(2017. március 16.)

az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1) A 715/2009/EK rendeletnek megfelelően létre kell hozni az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot, és az egész Unióra érvényes szabályokat kell megalkotni, amelyek célja a piaci integráció elősegítése, az ellátásbiztonság növelése és a gázhálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

(2) E célkitűzések elérésének kulcslépése a szállítási tarifaszerkezetek és az azok meghatározására szolgáló eljárások átláthatóságának fokozása. Ezért meg kell határozni a szállítási rendszerüzemeltetők bevételeinek meghatározásával, valamint a különféle szállítási és nem szállítási rendszerhasználati díjak kiszámításával kapcsolatos információk közzétételi követelményeit. Ezeknek a követelményeknek hozzá kell segíteniük a rendszerhasználókat ahhoz, hogy jobban átlássák a szállítási szolgáltatások és nem szállítási szolgáltatások díjainak múltbeli változásait, jelenlegi mértékét és jövőbeli esetleges változásait. Emellett a szállítási díjakat megalapozó költségeknek érthetőknek kell lenniük a rendszerhasználók számára, és a rendszerhasználóknak képeseknek kell lenniük a szállítási díjak észszerű mértékű előrejelzésére. Az ebben a rendeletben rögzített átláthatósági követelmények tovább harmonizálják a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 3.1.2. a) pontjában megállapított szabályt.

(3) A betáplálási/kiadási rendszer koncepciójának a 715/2009/EK rendelettel történő bevezetése után megszűnt a szállítási költségek egy konkrét útvonalhoz történő közvetlen kapcsolása, mivel a betáplálási és kiadási kapacitás külön is leköthetővé vált, és a rendszerhasználók bármely betáplálási pontról bármely kiadási pontra szállíttathatnak gázt. Ezzel összefüggésben a szállításirendszer-üzemeltető dönt a gáz szállítórendszeren keresztül történő áramoltatásának leghatékonyabb módjáról. Ezért ilyen rendszerekben a költségek díjban való megjelenítése és a kiszámíthatóság észszerű szintjének elérése és biztosítása érdekében a szállítási díjaknak a konkrét költségtényezőket használó referenciaár-módszertanon kell alapulniuk. A következetes és átlátható referenciaár-módszertan alkalmazása érdekében meg kell határozni az irányadó elveket. Elő kell írni a javasolt referenciaár-módszertannal kapcsolatos konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a javasolt referenciaár-módszertan eltér a kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertantól, ez utóbbinak kell a javasolt referenciaár-módszertannal való összehasonlítás alapját képeznie.

(4) A tárolókba való be- és kitárolás tekintetében a szállítási díjak kétszeres felszámításának megelőzése érdekében ennek a rendeletnek meg kell határoznia egy díjkedvezmény-minimumot, elismerendő az ilyen infrastruktúráknak a rendszer rugalmasságához és az ellátásbiztonsághoz való általános hozzájárulását. Közvetlenül kapcsolt betáplálási/kiadási rendszerekben a két vagy több szállításirendszer-üzemeltető szállítórendszeréhez, vagy az egyidejűleg egy szállítási rendszerhez és egy elosztó hálózathoz közvetlen csatlakozással rendelkező tárolók lehetővé teszik a gáz közvetlenül kapcsolt rendszerek közötti szállítását. Amennyiben a tárolók betáplálási és kiadási pontjainál kedvezmény kerül alkalmazásra, azzal előnyhöz jutnak azok a rendszerhasználók, akik a tárolói betáplálási és kiadási pontokat a közvetlenül kapcsolt rendszerek közötti gáz szállítására használják, azon rendszerhasználókhoz képest, akik rendszer-összekötési pontokon kedvezmény nélkül kötnek le kapacitást, vagy a tárolót a gáz azonos rendszeren belüli szállításához veszik igénybe. Ennek a rendeletnek mechanizmusokat kell bevezetnie az ilyen megkülönböztetés megelőzésére.

(5) Az ellátásbiztonság javítása érdekében kedvezmények nyújtását kell megfontolni az LNG-létesítmények betáplálási pontjai, valamint a tagállamok földgázszállító rendszereit jellemző elszigeteltség megszüntetése céljából kiépített infrastruktúra felé irányuló betáplálási és kiadási pontok esetében.

(6) Egyes betáplálási/kiadási rendszerekben a szállításirendszer-üzemeltetők jelentősen nagyobb mennyiségű gázt szállítanak át más rendszerekbe, mint fogyasztási célból a saját betáplálási/kiadási rendszerükbe. Ezért a referenciaár-módszertanokba be kell építeni az ahhoz szükséges biztosítékokat, hogy az ilyen foglyul ejtett felhasználókat meg lehessen védeni a nagykereskedelmi tranzitáramlásokhoz kapcsolódó kockázatoktól.

(7) A szállítási díjak rendszerhasználók számára létrehozott stabilitásának előmozdítása, a pénzügyi stabilitás támogatása, illetőleg a szállításirendszer-üzemeltetők bevételi és cash flow pozícióira jelentkező hátrányos hatások megelőzése érdekében meg kell határozni a bevételek egyensúlyba hozatalának elveit.

(8) Ezenkívül szabályokat kell meghatározni a piaci alapon realizált bővített kapacitásra vonatkozó díjszabási elvekre, az (EU) 2017/459 bizottsági rendelet (2) 26-30. cikkében meghatározott eljárás szerint. Amennyiben a bővített kapacitás kiépítése nem indokolható szintű keresztfinanszírozást eredményez, mivel a mennyiségi kockázat nagy részének a foglyul ejtett felhasználók lennének kitéve, ennek a rendeletnek mechanizmusokat kell bevezetnie az ilyen jellegű kockázatok enyhítésére.

(9) Ezt a rendeletet alkalmazni kell azon jelentős új infrastruktúrák nem mentesített részeire, amelyek a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 36. cikke szerint mentesültek ugyanazon irányelv 41. cikke (6), (8) és (10) bekezdésének alkalmazása alól. Olyan esetekben, amelyekben a rendszerösszekötők egyedi sajátosságai a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. cikke szerinti mentességgel vagy más módon elismerést nyertek, a nemzeti szabályozó hatóságoknak jogosultságot kell kapniuk eltérés engedélyezésére e rendelet olyan követelményeitől, amelyek az említett rendszerösszekötők hatékony működését veszélyeztetnék.

(10) Ez a rendelet nem érintheti az uniós és a nemzeti szintű versenyszabályok alkalmazását, különösen a korlátozó megállapodások (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) és az erőfölénnyel való visszaélés (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke) tilalmát. A bevezetendő szállítási tarifaszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy elkerülhetővé váljon az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő ellátási piacok lezárása.

(11) E rendelet végrehajtása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak és szállításirendszer-üzemeltetőknek a bevált módszerek és törekvések figyelembevételével harmonizálniuk kell folyamataikat. A 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkével összhangban az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének és a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó szabályokat Unió-szerte a lehető leghatékonyabban hajtsák végre.

(12) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK irányelv 51. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a az összehangolt földgázszállítási tarifaszerkezetekre vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot, beleérve a referenciaár-módszertan alkalmazására, a kapcsolódó konzultációs és közzétételi követelményekre, illetve a szabványos kapacitástermékek kiinduló árainak számítására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet a földgázszállító hálózatok minden betáplálási pontjára és minden kiadási pontjára vonatkozik, kivéve a III., V. és VI. fejezetet, a 28. cikket, a 31. cikk (2) és (3) bekezdését és a IX. fejezetet, amelyek csak a rendszer-összekötési pontokra vonatkoznak. A III., V. és VI. fejezet, a 28. cikk és a IX. fejezet a harmadik országokból érkező betáplálási pontokon vagy a harmadik országok felé irányuló kiadási pontokon alkalmazandó, vagy mindkettőn, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság döntést hoz az (EU) 2017/459 rendelet e pontokra történő alkalmazásáról.

(2) Azokra a tagállamokra, amelyek számára a 2009/73/EK irányelv 49. cikke alapján eltérést biztosítottak, ez a rendelet nem vonatkozik az adott eltérés időtartama alatt.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 715/2009/EK rendelet 2. cikkében, az (EU) 2017/459 rendelet 3. cikkében, a 312/2014/EU bizottsági rendelet (5) 3. cikkében, a 2015/703/EU bizottsági rendelet (6) 2. cikkében és a 2009/73/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározások érvényesek. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1. "referenciaár": az egyes betáplálási és kiadási pontokon alkalmazott éves, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermék ára, amely a szállítási kapacitásdíjak meghatározása során használatos;

2. "referenciaár-módszertan": a referenciaár-képzéshez használt, a szállítási szolgáltatások bevételének azon részéhez alkalmazott módszertan, amely a kapacitásdíjakból térül meg;

3. "nem ársapka-szabályozás": olyan szabályozási rendszer, mint a bevételsapka-szabályozás, a megtérülési ráta és a költség-plusz módszer, amely keretében a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett árbevétel igénye a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kerül meghatározásra;

4. "nem szállítási szolgáltatásból származó bevétel": az engedélyezett vagy célbevétel azon része, amely a nem szállítási díjakból származik;

5. "szabályozási időszak": az az időszak, amelyre az engedélyezett vagy célbevételre vonatkozó általános szabályok a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően kerülnek meghatározásra;

6. "szállítási szolgáltatásból származó bevétel": az engedélyezett vagy célbevétel azon része, amely a szállítási díjakból származik;

7. "szállítási díjak": a rendszerhasználók által a részükre nyújtott szállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak;

8. "rendszeren belüli rendszerhasználat": gáz szállítása egy betáplálási/kiadási rendszeren belül ugyanazon betáplálási/kiadási rendszerhez csatlakozó felhasználók részére;

9. "rendszereken átnyúló rendszerhasználat": gáz szállítása egy betáplálási/kiadási rendszeren belül egy másik betáplálási/kiadási rendszerhez csatlakozó felhasználók részére;

10. "homogén pontcsoport": olyan pontok csoportja, amelyek az alábbi típusok egyikébe tartoznak: betáplálási rendszer-összekötési pontok, kiadási rendszer-összekötési pontok, belföldi betáplálási pontok, belföldi kiadási pontok, tárolói betáplálási pontok, tárolói kiadási pontok, cseppfolyósított földgáz létesítmények (a továbbiakban: LNG-létesítmények) felől való betáplálási pontok, LNG-létesítmények felé való kiadási pontok, és termelő létesítmények felől való betáplálási pontok;

11. "engedélyezett bevétel": adott szabályozási időszakon belül egy meghatározott periódusban a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott szállítási és nem szállítási szolgáltatásokért kapott bevételek, amelyet a szállításirendszer-üzemeltető nem ársapka-szabályozás esetén jogosan szedhet be, és amelynek meghatározása a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint történik;

12. "szállítási szolgáltatások": a szállításirendszer-üzemeltető által a betáplálási/kiadási rendszeren belül szállítási célból nyújtott, szabályozott szolgáltatások;

13. "nem szállítási díjak": a rendszerhasználók által a részükre nyújtott nem szállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak;

14. "célbevétel": ársapka-szabályozás esetén egy adott szabályozási időszak meghatározott periódusán belül a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott szállítási szolgáltatásokból várható, a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveknek megfelelően kiszámított bevételek és nem szállítási szolgáltatásokból származó bevételek összege;

15. "nem szállítási szolgáltatások": a szállításirendszer-üzemeltető által nyújtott, a szállítási szolgáltatásoktól és a 312/2014/EU rendeletben szabályozott szolgáltatásoktól eltérő szabályozott szolgáltatások;

16. "szorzó": az éven belüli szabvány kapacitástermékek referenciaárának meghatározásakor az éves kiindulóár arányos részére alkalmazott tényező;

17. "ársapka-szabályozás": olyan árszabályozási rendszer, amelyben a célbevételen alapuló legmagasabb szállítási díj meghatározása a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint történik;

18. "költségtényező": a szállításirendszer-üzemeltető tevékenységét meghatározó tényező, amely korrelál az adott szállításirendszer-üzemeltető költségeivel, ilyen például a távolság vagy a műszaki kapacitás;

19. "betáplálási vagy kiadási pontcsoport": egymás közelében található homogén pontok vagy betáplálási pontok vagy kiadási pontok csoportja, amelyek a referenciaár-módszertan alkalmazásában egy betáplálási pontnak vagy egy kiadási pontnak minősülnek;

20. "lehetséges gázáram": egy betáplálási pont és egy kiadási pont olyan kombinációja, amely a valószínű kereslet-kínálati minták alapján tükrözi az átviteli rendszer használatát, és amelyre legalább egy csővezeték-útvonal lehetővé teszi a földgáznak a szállítórendszerbe áramlását az adott betáplálási ponton és a szállítórendszerből történő kiáramlását az adott kiadási ponton, tekintet nélkül arra, hogy az adott betáplálási és kiadási ponton kötöttek-e vonatkozó kapacitásszerződést;

21. "szezonális faktor": az éven belüli keresletváltozást tükröző tényező, amely a megfelelő szorzóval együtt alkalmazható;

22. "rögzített fizetendő ár": a 24. cikk b) pontja szerint kiszámított ár, amelyben a kiinduló ár nem kerül kiigazításra;

23. "díjidőszak": az az időszak, amelyben a referenciaár adott szintje érvényes, amelynek legrövidebb tartama egy év, a leghosszabb tartama pedig a szabályozási időszak hossza;

24. "szabályozói számla": a nem ársapka-szabályozás esetében legalább a szállítási szolgáltatásokból származó bevétel alul- vagy túlteljesülését összegző számla;

25. "aukciós felár": az aukción elért elszámolóár és a kiinduló ár különbsége;

26. "mozgó fizetendő ár": a 24. cikk a) pontja szerint kiszámított ár, amelyben a kiinduló ár kiigazításra kerül a bevételek egyensúlyba hozatala, az engedélyezett bevétel kiigazítása vagy a becsült szerződött kapacitás kiigazítása révén.

4. cikk

Szállítási és nem szállítási szolgáltatások és díjak

(1) Egy adott szolgáltatás szállítási szolgáltatásnak tekintendő, ha mindkét alábbi szempont teljesül:

a) a szolgáltatás költségeit a műszaki vagy a becsült szerződött kapacitás és távolság mint költségtényező okozza;

b) a szolgáltatás költségei azon infrastruktúrába történő beruházáshoz és azon infrastruktúra üzemeltetéséhez kapcsolódnak, amely része a szállítási szolgáltatással összefüggésben álló szabályozott eszközértéknek.

Amennyiben az a) és b) pontban meghatározott szempontok bármelyike nem teljesül, az adott szolgáltatás szállítási vagy nem szállítási szolgáltatásként sorolható be a szállításirendszer-üzemeltetővel (szállításirendszer-üzemeltetőkkel) vagy a nemzeti szabályozó hatósággal folytatott rendszeres konzultációk és a nemzeti szabályozó hatóság döntése alapján, a 26. és 27. cikkben meghatározottak szerint.

(2) A szállítási díjak meghatározásakor a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékekre előírt feltételeket figyelembe lehet venni.

(3) A szállítási szolgáltatások árbevételigényére a szállítási kapacitásdíjaknak kell fedezet biztosítaniuk.

Kivételes esetben, a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyása alapján a szállítási szolgáltatás árbevételigényének egy része az alábbi két mennyiségarányos díjjal is fedezhető, amelyeket egymástól függetlenül kell megállapítani:

a) mennyiségarányos díj, amely megfelel valamennyi következő kritériumnak:

i. az elsősorban a gázáramlás mennyisége által meghatározott költségekre biztosít fedezetet;

ii. számítása a becsült vagy múltbeli gázáramlás vagy mindkettő alapján történik, és azonos mértékű valamennyi betáplálási ponton, illetőleg azonos mértékű valamennyi kiadási ponton;

iii. pénzben vagy természetben kifejezett;

b) kiegészítő bevétel-megtérítési díj, amely megfelel valamennyi következő kritériumnak:

i. az árbevétel alul- vagy túlteljesülésének kezelése érdekében írták elő;

ii. számítása a becsült vagy múltbeli kapacitásallokáció és gázáramlás, vagy mindkettő alapján történik;

iii. a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontokon alkalmazzák;

iv. alkalmazása azt követően történik, hogy a nemzeti szabályozó hatóság ellenőrizte a díj költségalapúságát és hatását a rendszer-összekötési pontok és a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontok közötti keresztfinanszírozásra.

(4) A nem szállítási szolgáltatási árbevételigényeket az adott nem szállítási szolgáltatásra vonatkozó nem szállítási díjakból kell megtéríteni. Ezek a díjak:

a) költségalapúak, megkülönböztetésmentesek, objektívek és átláthatóak;

b) az adott nem szállítási szolgáltatás kedvezményezettjei részére kerülnek felszámításra azzal a céllal, hogy minimalizálni lehessen akár a tagállamon belüli, akár az azon kívüli rendszerhasználók, illetve akár a két csoport közötti keresztfinanszírozást.

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság szerint egy adott nem szállítási szolgáltatás rendszerhasználók összességének javát szolgálja, az ilyen szolgáltatás költségét a rendszerhasználók összességének kell megtérítenie.

5. cikk

A költségallokáció értékelése

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető elvégzi a következő értékeléseket és azokat a 26. cikkben említett végleges konzultáció részeként közzéteszi:

a) az olyan szállítási szolgáltatási árbevételigényekhez kapcsolódó költségallokáció értékelése, amelyeket a szállítási kapacitásdíjakból kell megtéríteni, és amelyek alapját kizárólag a következő költségtényezők jelentik:

i. a műszaki kapacitás; vagy

ii. a becsült szerződött kapacitás; vagy

iii. a műszaki kapacitás és a távolság; vagy

iv. a becsült szerződött kapacitás és a távolság;

b) az olyan szállítási szolgáltatási árbevételigényekhez kapcsolódó költségallokáció értékelése, amelyeket a szállítási mennyiségarányos díjakból kell megtéríteni (ha léteznek ilyenek), és amelyek alapját kizárólag a következő költségtényezők jelentik:

i. a gázáramlás mennyisége; vagy

ii. a gázáramlás mennyisége és a távolság.

(2) A költségallokáció értékelésének ki kell térnie a rendszeren belüli és kívüli rendszerhasználat közötti keresztfinanszírozás mértékére, a javasolt referenciaár-módszertan alapján.

(3) A költségallokáció (1) bekezdés a) pontjában említett értékelését az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszeren belüli rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított kapacitásdíjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli kapacitásarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben - például EUR/MWh/napban - kerül meghatározásra, a következő képlet szerint: Ahol:

a rendszeren belüli rendszerhasználat után felszámított kapacitásdíjakból származó bevétel pénzegységben - például EUR-ban - meghatározva;

a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszeren belüli betáplálási és rendszeren belüli kiadási pontokon vagy pontcsoportokon szerződött becsült napi átlagos kapacitások összege mértékegységben - például MWh/napban - meghatározva;

b) az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított kapacitásdíjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszereken átnyúló kapacitásarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben - például EUR/MWh/napban - kerül meghatározásra, a következő képlet szerint: Ahol:

a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után felszámított kapacitásdíjakból származó bevétel pénzegységben - például EUR-ban - meghatározva;

a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszereken átnyúló betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon becsült napi átlagos szerződött kapacitások összege mérési egységben - például MWh/napban - meghatározva;

c) az a) és b) pontban említett arányok közötti, százalékban meghatározott kapacitásvonatkozású költségallokációt összehasonlító mutatót a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(4) A költségallokáció (1) bekezdés b) pontjában említett értékelését az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszeren belüli rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított mennyiségarányos díjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli mennyiségarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben - például EUR/MWh/napban - kerül meghatározásra, a következő képlet szerint: Ahol:

a rendszeren belüli rendszerhasználat után felszámított mennyiségarányos díjakból származó bevétel pénzegységben - például EUR-ban - meghatározva;

a rendszeren belüli rendszerhasználatra vonatkozó forgalom-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszeren belüli betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon a becsült napi átlagos áramlások összege mérési egységben - például MWh-ban - meghatározva;

b) az összes betáplálási ponton és az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználat nyomán a szállítási szolgáltatás után felszámított mennyiségarányos díjból származó bevételeket el kell osztani a releváns, a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó kapacitás-költségtényező(k) értékével a rendszeren belüli mennyiségarány kiszámítása céljából, amely mértékegységenként pénzegységben - például EUR/MWh/napban - kerül meghatározásra, a következő képlet szerint: Ahol:

a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után felszámított mennyiségarányos díjakból származó bevétel pénzegységben - például EUR-ban - meghatározva;

a rendszereken átnyúló rendszerhasználatra vonatkozó forgalom-költségtényező(k) értéke, például az egyes rendszereken átnyúló betáplálási és kiadási pontokon vagy pontcsoportokon a becsült napi átlagos áramlások összege mérési egységben - például MWh-ban - meghatározva;

c) az a) és b) pontban említett arányok közötti, százalékban meghatározott forgalomvonatkozású költségallokációt összehasonlító mutatót a következő képlet szerint kell kiszámítani:

(5) A (3) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdés a) pontjában említett betáplálási pontokon beszedhető, a rendszeren belüli rendszerhasználathoz kapcsolódó a szállítási szolgáltatások után felszámított díj kiszámítása a következőképpen történik:

a) a rendszereken átnyúló rendszerhasználathoz nyújtott, az összes betáplálási ponton szállítási szolgáltatásra allokált kapacitások, illetve gázáramok mértéke egyező kell hogy legyen az összes kiadási ponton a rendszereken átnyúló rendszerhasználathoz nyújtott szállítási szolgáltatásra allokált kapacitások, illetve gázáramok mértékével;

b) az e bekezdés a) pontja szerint meghatározott kapacitás, illetve gázáramok felhasználásával kell kiszámítani a rendszereken átnyúló rendszerhasználat után a betáplálási pontokon beszedendő szállítási szolgáltatási díjat;

c) a betáplálási pontokon megszerezhető összes szállítási szolgáltatásból származó bevétel és az e bekezdés b) pontja szerint számított eredmény különbsége megegyezik a rendszeren belüli rendszerhasználat után a betáplálási pontokon megszerezhető szállítási szolgáltatásból származó bevétellel.

(6) Amennyiben a távolságot a műszaki vagy becsült szerződött kapacitással vagy gázáramokkal együttesen használják költségtényezőként, a kapacitással súlyozott átlagos távolságot, illetve a mennyiséggel súlyozott átlagos távolságot kell használni. Amennyiben a (3) bekezdés c) pontjában említett kapacitás-, illetve a (4) bekezdés c) pontjában említett mennyiségarányos költségallokációt összehasonlító mutatók eredménye 10 százalék feletti, a nemzeti szabályozó hatóságnak indokolnia kell ezt az eredményt a 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntésben.

II. FEJEZET

REFERENCIAÁR-MÓDSZERTANOK

6. cikk

A referenciaár-módszertan alkalmazása

(1) A referenciaár-módszertant a nemzeti szabályozó hatóság a 27. cikkben meghatározottak szerint határozza meg vagy hagyja jóvá. Az alkalmazandó referenciaár-módszertan a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által a 26. cikk szerint lefolytatott rendszeres konzultációk megállapításaitól függ, a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint.

(2) A referenciaár-módszertan alkalmazásával jön létre a referenciaár.

(3) Ugyanazt a referenciaár-módszertant kell alkalmazni egy adott betáplálási/kiadási rendszer valamennyi betáplálási és kiadási pontjára, a 10. és 11. cikkben meghatározott kivételekkel.

(4) Az összes betáplálási és kiadási pontra alkalmazott referenciaár-módszertan kiigazítására csak a 9. cikk szerint, vagy az alábbiak közüli egy vagy több lépés következményeként kerülhet sor:

a) a nemzeti szabályozó hatóság általi benchmark értékelés, amelynek révén az egy adott betáplálási vagy kiadási pontra vonatkozó referenciaárat úgy igazítják ki, hogy a kapott érték megfelel a versenyképes referenciaár-szintnek;

b) a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által végzett kiegyenlítés, amelynek révén ugyanazt a referenciaárat alkalmazzák homogén pontok csoportján belül néhányra vagy az összes pontra;

c) a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság által végzett átskálázás, amely során a referenciaárak valamennyi betáplálási vagy valamennyi kiadási ponton, vagy pedig mind a betáplálási, mind a kiadási pontokon kiigazításra kerülnek értéküknek egy konstanssal történő megszorzásával, értékükhöz egy konstans hozzáadásával vagy értékükből egy konstans levonásával.

7. cikk

A referenciaár-módszertan megválasztása

A referenciaár-módszertannak meg kell felelnie a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének és az alábbi követelményeknek. Céljai:

a) a referenciaár-számítás reprodukálásának és a referenciaár pontos előrejelzésének lehetővé tétele a rendszerhasználók számára;

b) a szállítási szolgáltatások nyújtása érdekében felmerült tényleges költségek figyelembevétele, figyelemmel a szállítóhálózat összetettségének szintjére;

c) megkülönböztetésmentesség biztosítása és az indokolatlan keresztfinanszírozás megelőzése, ideértve az 5. cikkben meghatározott költségallokáció-értékelések figyelembevételét;

d) annak biztosítása, hogy a különösen valamely betáplálási/kiadási rendszeren keresztül történő szállításhoz kapcsolódó jelentős mennyiségi kockázatokat ne hárítsák ezen betáplálási/kiadási rendszer végső felhasználóira;

e) annak biztosítása, hogy a kapott referenciaárak ne torzítsák a határkeresztező kereskedelmet.

8. cikk

Kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertan

(1) A kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertan paraméterei a következők:

a) a szállítási szolgáltatásból származó bevétel szállítási kapacitásdíjakból beszedendő része;

b) a becsült szerződött kapacitás minden egyes betáplálási ponton vagy betáplálási pontcsoporton és minden egyes kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton;

c) amennyiben a betáplálási pontok és a kiadási pontok lehetséges releváns gázáramokká kombinálhatók, a betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoportok és a kiadási pont vagy kiadási pontcsoportok közötti legrövidebb csővezeték-útvonal;

d) a betáplálási pontok és kiadási pontok kombinációja, amennyiben egyes lehetséges releváns gázáramok esetében bizonyos betáplálási pontok és kiadási pontok kombinálhatók;

e) a 30. cikk (1) bekezdése b) pontja v. alpontjának (2) pontja szerinti betáplálási-kiadási megoszlás 50/50.

Amennyiben a betáplálási pontok és kiadási pontok lehetséges gázárammá nem kombinálhatók, a betáplálási és kiadási pontok ezen kombinációját nem kell figyelembe venni.

(2) A referenciaár levezetése az alábbi egymást követő lépésekben történik:

a) az egyes betáplálási pontok vagy az egyes betáplálási pontcsoportok és az egyes kiadási pontok vagy az egyes kiadási pontcsoportok közti súlyozott átlagos távolságot az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani, szükség esetén figyelembe véve az (1) bekezdés d) pontjában említett kombinációkat:

i. valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klasztereire a kiadási pontok vagy kiadási pontcsoportok kapacitásának és az ettől a betáplálási ponttól vagy betáplálási pontcsoportoktól az egyes kiadási pontokig vagy kiadási pontcsoportokig mért távolságok szorzatainak összege, osztva az egyes kiadási pontokon a kapacitások összegével: Ahol:

ADEn a súlyozott átlagos távolság valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klaszterére;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton;

DEn,Ex az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott adott betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoport és egy adott kiadási pont vagy kiadási pontcsoport között lévő távolság;

ii. valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klasztereire az egyes belépési pontok vagy belépési pontcsoportok kapacitásának és az egyes betáplálási pontoktól vagy betáplálási pontcsoportoktól eddig a kiadási pontig vagy kiadási pontcsoportokig mért távolság szorzatainak összege, osztva az egyes betáplálási pontokon vagy betáplálási pontok klaszterén a kapacitások összegével: Ahol:

ADEx a súlyozott átlagos távolság valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klaszterére;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

DEn,Ex az (1) bekezdés c) pontjában hivatkozott adott betáplálási pont vagy betáplálási pontcsoport és egy adott kiadási pont vagy kiadási pontcsoport között lévő távolság;

b) a súlyozott költséget az egyes betáplálási pontokra vagy egyes betáplálási pontcsoportokra és az egyes kiadási pontokra vagy egyes kiadási pontcsoportokra az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani: Ahol:

Wc,En valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontcsoportra eső költségek súlya;

Wc,Ex valamely kiadási pontra vagy kiadási pontcsoportra eső költségek súlya;

ADEn a súlyozott átlagos távolság valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontok klaszterére;

ADEx a súlyozott átlagos távolság valamely kiadási pontra vagy kiadási pontok klaszterére;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton.

c) a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az összes betáplálási ponton beszedendő részét és a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az összes kiadási ponton beszedendő részét a betáplálási-kiadási megoszlás alkalmazásával kell kiszámítani;

d) a szállítási kapacitásdíjakból származó szállítási szolgáltatásból származó bevételeknek az egyes betáplálási pontokon vagy egyes betáplálási pontcsoportokon és az egyes kiadási pontokon vagy egyes kiadási pontcsoportokon beszedendő részét az alábbi megfelelő képletek szerint kell kiszámítani: Ahol:

REn = Wc,En × RΣEn

REx = Wc,Ex × RΣEx

Wc,En valamely betáplálási pontra vagy betáplálási pontcsoportra eső költségek súlya;

Wc,Ex valamely kiadási pontra vagy kiadási pontcsoportra eső költségek súlya;

REn a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontcsoporton megtérítendő része;

REx a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton megtérítendő része;

RΣEn a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból az összes betáplálási ponton megtérítendő része;

RΣEx a szállítási szolgáltatási árbevételigény a szállítási kapacitásdíjakból az összes kiadási ponton megtérítendő része;

e) a d) pontban kapott értékeket az alábbi megfelelő képletek szerint kell elosztani az egyes betáplálási pontokon vagy betáplálási pontcsoportokon és az egyes kiadási pontokon vagy kiadási pontcsoportokon becsült szerződött kapacitással: Ahol:

TEn a referenciaár valamely betáplálási ponton vagy egy betáplálási pontcsoport minden egyes betáplálási pontján;

TEx a referenciaár valamely kiadási ponton vagy egy kiadási pontcsoport minden egyes kiadási pontján;

CAPEn a becsült szerződött kapacitás valamely betáplálási ponton vagy betáplálási pontok klaszterén;

CAPEx a becsült szerződött kapacitás valamely kiadási ponton vagy kiadási pontcsoporton.

9. cikk

Díjak kiigazítása a szállítórendszer tárolói betáplálási pontjain, a szállítórendszer tárolói kiadási pontjain, az LNG-létesítmények betáplálási pontjain és az elszigeteltséget megszüntető infrastruktúránál

(1) Legalább 50 %-os kedvezményt kell alkalmazni a szállítási kapacitásdíjakra a szállítórendszer tárolói betáplálási pontjain és a szállítórendszer tárolói kiadási pontjain, kivéve, illetve olyan mértékben, amennyiben valamelyik, egynél több átviteli vagy elosztó hálózathoz kapcsolódó tároló létesítményt egy rendszerösszekötési ponttal való versenyre használnak.

(2) Az LNG-létesítmények betáplálási pontjai, valamint a tagállamok földgázszállító rendszereit jellemző elszigeteltség megszüntetése céljából kiépített infrastruktúra felé irányuló betáplálási és kiadási pontok esetében az ellátásbiztonság javítása érdekében kedvezményt lehet nyújtani a megfelelő szállítási kapacitásdíjakra.

10. cikk

Egy tagállamon belüli betáplálási/kiadási rendszerekre vonatkozó szabályok több aktív szállításirendszer-üzemeltető esetében

(1) A 6. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamon belüli betáplálási/kiadási rendszereken belüli valamennyi szállításirendszer-üzemeltetőnek ugyanazt a referenciaár-módszertant kell együttesen alkalmaznia.

(2) Az (1) bekezdés alóli és a (3) bekezdés hatálya alá tartozó kivétellel kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóság dönthet:

a) arról, hogy a betáplálási/kiadási rendszereken belüli egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön-külön alkalmazzák ugyanazt a referenciaár-módszertant;

b) a 6. cikk (3) bekezdése alóli kivételként a betáplálási/kiadási rendszerek összevonásának tervezésekor olyan köztes lépésekről, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett betáplálási/kiadási rendszereken belüli egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön-külön eltérő referenciaár-módszertanokat alkalmazzanak. Ilyen döntés esetén meg kell jelölni a köztes lépések alkalmazásának időtartamát. A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltetők ilyen köztes lépések végrehajtása előtt hatásvizsgálatot és költség-haszon elemzést végeznek.

Az eltérő referenciaár-módszertanok külön történő alkalmazása eredményeképpen az érintett szállításirendszer-üzemeltetők szállítási szolgáltatásból származó bevételeit megfelelően ki kell igazítani.

(3) Az azonos referenciaár-módszertan megfelelő közös alkalmazásának lehetővé tétele érdekében szállításirendszer-üzemeltetők között működő kiegyenlítő mechanizmust kell bevezetni.

A (2) bekezdés a), illetve b) pontjában említett döntést az alábbi feltételek teljesülése esetén lehet meghozni:

a) a szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus az alábbi célokból jött létre:

i. az érintett szállításirendszer-üzemeltetők szállítási szolgáltatásból származó bevételeire gyakorolt káros hatások megelőzése;

ii. a rendszeren belüli és rendszereken átnyúló rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás elkerülése;

b) az ilyen külön történő alkalmazás biztosítja, hogy a költségek megfeleljenek egy hatékonyan működő szállításirendszer-üzemeltető költségeinek.

(4) A (2) bekezdés a), illetve b) pontjában említett döntésben meghatározott időszak legfeljebb a 38. cikk (2) bekezdésében említett időponttól számított öt évig terjedhet. A nemzeti szabályozó hatóság az említett döntésben meghatározott időpont előtt megfelelő idővel dönthet a határidő meghosszabbításáról.

(5) A 26. cikk szerinti végleges konzultációval egyidejűleg a nemzeti szabályozó hatóság konzultációt folytat a (3) bekezdésben említett, a szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus elveiről és annak a díjszintekre gyakorolt hatásairól. A szállításirendszer-üzemeltetők közötti kiegyenlítő mechanizmust a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontjával összhangban kell alkalmazni és azt a konzultációra beérkezett hozzászólásokkal együtt közzé kell tenni.

(6) A 22. cikk (1) bekezdésében említett kiinduló árat az ott meghatározottak szerint kell kiszámítani. A (2) bekezdés alkalmazása esetén az alábbi két számítást kell elvégezni:

a) minden egyes érintett szállításirendszer-üzemeltetőnek el kell végeznie a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott számítást;

b) az a) pontban említett kapott értékek súlyozott átlagát a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott képlet szerint kell értelemszerűen kiszámítani.

(7) A 26. cikkben említett végleges konzultációt valamennyi szállításirendszer-üzemeltető közösen folytatja vagy a nemzeti szabályozó hatóság folytatja. A (2) bekezdés alkalmazásakor ezt a konzultációt az egyes szállításirendszer-üzemeltetők külön folytatják, vagy a nemzeti szabályozó hatóság folytatja, a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint.

(8) A 29. és 30. cikkben említett információkat valamennyi érintett szállításirendszer-üzemeltető tekintetében összesítve kell közzétenni. A (2) bekezdés alkalmazása esetén a következő két lépést kell elvégezni:

a) ezeket az információkat minden egyes érintett szállításirendszer-üzemeltető tekintetében egyedileg kell közzé tenni;

b) a 30. cikk (1) bekezdése b) pontja v. alpontjának (2) pontjában említett, adott betáplálási/kiadási rendszerben alkalmazandó betáplálási-kiadási megoszlásra vonatkozó információkat a nemzeti szabályozó hatóság közzéteszi.

11. cikk

A több tagállamot lefedő betáplálási/kiadási rendszerekre vonatkozó szabályok több aktív szállításirendszer-üzemeltető esetében

Ugyanaz a referenciaár-módszertan alkalmazható együttesen vagy külön, vagy eltérő referenciaár-módszertanok alkalmazhatók külön, amennyiben a több tagállamot lefedő betáplálási/kiadási rendszerben több szállításirendszer-üzemeltető működik.

III. FEJEZET

KIINDULÓ ÁRAK

12. cikk

Általános rendelkezések

(1) A nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a referenciaárat kell kiinduló árként használni. A kiinduló árat az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében az ebben a fejezetben meghatározott módon kell kiszámítani. A kiinduló árat az éves és éven belüli, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében egyaránt az ebben a fejezetben meghatározott módon kell kiszámítani. A szorzók és szezonális faktorok 13. cikknek megfelelően meghatározott szintjei, és a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a 16. cikknek megfelelően meghatározott árkedvezmény szintjei a rendszer-összekötési pontokon eltérőek lehetnek.

(2) Amennyiben a díjidőszak és a gázév nem esik egybe, külön kiinduló árak alkalmazhatók:

a) az október 1-jétől a folyamatban levő díjidőszak végéig tartó időszakra; valamint

b) az folyamatban levő díjidőszakot követő díjidőszak kezdetétől szeptember 30-ig tartó időszakra.

(3) A 29. cikk szerint közzétett, vonatkozó kiinduló árak az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kötelező erejűek a következő gázévre vagy azon túl a rögzített fizetendő árak esetében, kivéve az alábbi eseteket:

a) a havi és napi, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékekre vonatkozó árkedvezményt a díjidőszakon belül újraszámítják, ha a megszakítás 16. cikkben említett valószínűsége húsz százaléknál nagyobb mértékben változik;

b) a referenciaár a díjidőszakon belül olyan rendkívüli körülmények miatt kerül újraszámításra, amelyek mellett a díjszintek kiigazításának elmaradása a szállításirendszer-üzemeltető működését veszélyeztetné.

13. cikk

A szorzók és szezonális faktorok szintje

(1) A szorzók szintje a következő tartományokba tartozhat:

a) a negyedéves szabványos kapacitástermékek és a havi szabványos kapacitástermékek esetében a vonatkozó szorzó szintjének alsó küszöbértéke legalább 1, felső küszöbértéke legfeljebb 1,5;

b) a napi szabványos kapacitástermékek és a napon belüli szabványos kapacitástermékek esetében a vonatkozó szorzó szintjének alsó küszöbértéke legalább 1, felső küszöbértéke legfeljebb 3; megfelelően indokolt esetekben a vonatkozó szorzó lehet 1-nél kisebb, de a 0-ánál nagyobb érték, vagy nagyobb, mint 3.

(2) Amennyiben szezonális faktorokat alkalmaznak, a gázévre számított, megfelelő szabványos kapacitástermékekre alkalmazható szorzó és a releváns szezonális faktorok szorzatai számtani közepének ugyanabban a tartományban kell lennie, mint az (1) bekezdésben meghatározott vonatkozó szorzók szintje.

(3) 2023. április 1-jére a napi szabványos kapacitástermékekre és napon belüli szabványos kapacitástermékekre vonatkozó szorzók legmagasabb szintje nem haladhatja meg az 1,5-et, ha az Ügynökség 2021. április 1-ig a 713/2009/EK rendelettel összhangban ajánlást ad ki arról, hogy a szorzók legmagasabb szintjét e szintre kell csökkenteni. Ennek az ajánlásnak figyelembe kell vennie a szorzók és szezonális faktorok 2019. május 31. előtti és attól kezdődő használatára vonatkozó következő szempontokat:

a) a lekötési magatartás változásai;

b) a szállítási szolgáltatásból származó bevételre és annak beszedésére gyakorolt hatások;

c) két egymást követő díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak szintjének különbsége;

d) az éves és éven belüli szabványos kapacitástermékekre szerződött rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás;

e) a határkeresztező forgalomra gyakorolt hatások.

14. cikk

Az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása szezonális faktorok hiányában

A kiinduló árat az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a következő módon kell kiszámítani:

a) a negyedéves szabványos kapacitástermékek, a havi szabványos kapacitástermékek és a napi szabványos kapacitástermékek esetében a következő képlet szerint: Pst = (M × T / 365) × D Ahol: Szökőévek esetén a képletben szereplő konstans 365 helyett 366-ra módosítandó;

Pst az adott szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

M az adott szabványos kapacitásterméknek megfelelő szorzó szintje;

T a referenciaár;

D az adott szabványos kapacitástermék időtartama gáznapban kifejezve.

b) napon belüli szabványos kapacitástermékek esetében a következő képlet szerint: Pst = (M × T / 8760) × H Ahol: Szökőévek esetén a képletben szereplő konstans 8760 helyett 8784-ra módosítandó;

Pst a napon belüli szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

M a megfelelő szorzó szintje;

T a referenciaár;

H a napon belüli szabványos kapacitástermék időtartama órában kifejezve.

15. cikk

Az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása szezonális faktorok mellett

(1) Szezonális faktorok alkalmazása esetén az éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árát a 14. cikkben meghatározott vonatkozó képlet szerint kell kiszámítani, majd meg kell szorozni a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint számított megfelelő szezonális faktorral.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott módszertan alapját a becsült áramlásoknak kell képezniük, kivéve, ha a gázáramlás legalább egy hónapon keresztül 0. Ilyen esetben a módszertan a becsült szerződött kapacitáson alapul.

(3) A havi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a következő egymást követő lépésekben kell kiszámítani:

a) egy adott gázéven belüli egyes hónapokra a szállítási rendszer használatát a becsült áramlások vagy a becsült szerződött kapacitás alapján kell kiszámítani, az alábbiak felhasználásával:

i. az egyedi rendszer-összekötési pontokra vonatkozó adatok, amennyiben a szezonális faktorok kiszámítása az egyes rendszer-összekötési pontokra történik;

ii. a becsült áramlásokra vagy a becsült szerződött kapacitásra vonatkozó átlagos adatok, amennyiben a szezonális faktorok kiszámítása néhány vagy az összes rendszer-összekötési pontra történik;

b) az a) pontban kapott értékeket összesíteni kell;

c) a kihasználtsági arányt az a) pontban kapott egyes eredmények és a b) pontban kapott értékek hányadosa adja;

d) a c) pontban említett egyes eredményeket 12-vel kell megszorozni. Amennyiben az eredmény 0, ezt az értékét ki kell igazítani a következő értékek közül az alacsonyabbra: 0,1 vagy a 0-tól különböző legkisebb számítási eredmény;

e) a vonatkozó szezonális faktorok indulószintjét a d) pontban említett minden egyes eredmény azonos, 0 és 2 közötti hatványra emelésével kell kiszámítani;

f) ki kell számítani az e) pontban meghatározott értékek és a havi szabványos kapacitástermékek szorzója szorzatainak számtani közepét;

g) az f) pontban meghatározott átlag értékét össze kell vetni a 13. cikk (1) bekezdésében említett tartománnyal az alábbiak szerint:

i. ha az érték ebbe a tartományba esik, a szezonális faktorok szintje azonos az e) pontban kiszámított vonatkozó értékkel;

ii. ha az érték a tartományon kívül esik, a h) pontot kell alkalmazni;

h) a szezonális faktorok szintjét az e) pontban említett vonatkozó eredmények értéke és az alábbiak szerint számított korrekciós együttható szorzataként kell kiszámítani;

i. amennyiben az f) pont szerinti érték 1,5 feletti, a korrekciós együttható kiszámításához 1,5-et ezen értékkel kell elosztani;

ii. amennyiben az f) pont szerinti érték 1 alatti, a korrekciós együttható kiszámításához 1-et ezen értékkel kell elosztani.

(4) A napi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek és a napon belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a (3) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott lépések értelemszerű elvégzésével kell kiszámítani.

(5) A negyedéves, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a szezonális faktorokat a következő egymást követő lépésekben kell kiszámítani:

a) a vonatkozó szezonális faktorok indulószintjének meghatározása az egyik alábbi módszer szerint:

i. a negyedévet alkotó három hónap havi szezonális faktorai értékeinek számtani közepe;

ii. nem több, mint a legnagyobb és nem kevesebb, mint a legkisebb a negyedévet alkotó három hónap havi szezonális faktorai közül;

b) a (3) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott lépéseket kell értelemszerűen elvégezni, az a) pontban említett eredmények felhasználásával.

(6) Valamennyi éven belüli, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében a (3)-(5) bekezdésben említett számítások eredményei lefelé vagy felfelé egyaránt kerekíthetőek.

16. cikk

A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának számítása

(1) A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának kiszámítása a vonatkozó, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek - esettől függően - 14. vagy 15. cikk szerint kiszámított kiinduló árának a 100 % és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott előzetesen meghatározott árkedvezmény szintje különbségével való megszorzásával történik.

(2) Az előzetesen meghatározott árkedvezményt a következő képletnek megfelelően kell kiszámítani:

Diex-ante = Pro × A × 100 %

Ahol:

Diex-ante az előzetesen meghatározott árkedvezmény szintje;

Pro a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék típusához tartozó megszakítási valószínűség együtthatója, amely a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően a 28. cikk szerint került meghatározásra vagy jóváhagyásra;

A megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék becsült gazdasági értékének kifejezésére használt kiigazítási együttható, amely a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően a 28. cikk szerint került meghatározásra vagy jóváhagyásra, és amelyet minden egyes, néhány vagy az összes rendszer-összekötési pontra kiszámítanak, nem lehet 1-nél alacsonyabb.

(3) A (2) bekezdésben említett Pro együtthatót a felajánlott, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott kapacitástermékenként minden egyes, néhány vagy valamennyi rendszer-összekötési pontra ki kell számítani a következő képlet szerint, a képlet alkotóelemeire vonatkozó előre jelzett információk alapján:

Ahol:

N a megszakítások D időszakban várható száma;

Dint az egyes megszakítások várható átlagos időtartama órában kifejezve;

D a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék vonatkozó típusának teljes időtartama órában kifejezve;

CAPav. int a megszakított kapacitás várható átlagos nagysága minden egyes megszakítás tekintetében, ahol ez az érték a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék adott típusával kapcsolatos;

CAP a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék vonatkozó típusa tekintetében a megszakítható kapacitás teljes nagysága.

(4) Az előzetesen meghatározott árkedvezmény (1) bekezdés szerinti alkalmazása helyett a nemzeti szabályozó hatóság dönthet utólagosan meghatározott árkedvezmény alkalmazásáról, amennyiben a rendszerhasználók a tényleges megszakítások bekövetkezése után kompenzációt kapnak. Az említett utólagos kedvezmény rendszer-összekötési pontokon csak akkor alkalmazható, amennyiben az előző gázévben nem volt fizikai szűkület miatti kapacitásmegszakítás.

A megszakítással érintett minden egyes napra fizetett utólagos kompenzáció összege a napi, nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árának háromszorosa.

IV. FEJEZET

BEVÉTELEK EGYENSÚLYBA HOZATALA

17. cikk

Általános rendelkezések

(1) Amennyiben és amilyen mértékben a szállítási rendszerüzemeltető nem ársapka-szabályozás keretei között működik, a következő elveket kell alkalmazni:

a) a szükséges beruházásokra figyelemmel a szállítási szolgáltatási árbevételek alul- vagy túlteljesülését a legkisebbre kell szorítani;

b) a szállítási díjak szintjének biztosítania kell, hogy a szállításirendszer-üzemeltető a szállítási szolgáltatásból származó bevételeket időben megkapja;

c) lehetőség szerint kerülni kell a két egymást követő díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak jelentős eltérését.

(2) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető ársapka-szabályozás keretében működik vagy a 24. cikk b) pontjában meghatározott, rögzített fizetendő ár megközelítést alkalmazza, a bevételek egyensúlyba hozatalára nem kerül sor és az árbevétel alul- vagy túlteljesülésével kapcsolatos valamennyi kockázatot kizárólag a kockázati prémium fedezi. Ilyen esetekben a 18. cikk, a 19. cikk (1)-(4) bekezdése és a 20. cikk nem alkalmazható.

(3) A 26. cikk szerinti rendszeres konzultációk követelményeinek megfelelően és a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti jóváhagyással a nem szállítási szolgáltatásból származó bevételek egyensúlyba hozatala az e fejezetben meghatározottak szerint értelemszerűen elvégezhető.

18. cikk

Árbevétel alul- vagy túlteljesülése

(1) A szállítási szolgáltatási árbevétel alul- vagy túlteljesülése:

RA - R

Ahol:

RA a szállítási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban ténylegesen realizált bevételek;

R a szállítási szolgáltatási árbevételigény.

A RA és R értékeit azonos díjidőszakra kell vonatkoztatni, és amennyiben a 10. cikk (3) bekezdésében említett szállításirendszer-üzemeltetők közötti működő kiegyenlítő mechanizmus létrejön, ezt a mechanizmust is figyelembe kell venni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően számított különbség pozitív, az a szállítási szolgáltatásból származó bevételek túlteljesülését jelzi. Amennyiben ez a különbség negatív, az a szállítási szolgáltatásból származó bevételek alulteljesülését jelzi.

19. cikk

Szabályozói számla

(1) A szabályozói számla feltünteti egy adott díjidőszakra a 18. cikk (1) bekezdésében említett információkat és abban szerepelhetnek más információk is, például a várt és a tényleges költségösszetevők.

(2) A szállításirendszer-üzemeltető szállítási szolgáltatásból származó bevételének alul- vagy túlteljesülését a szabályozói számlán kell felvezetni, kivéve, ha a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint más szabályok kerülnek elfogadásra.

(3) Amennyiben - a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti döntés alapján - kapacitásértékesítés-ösztönző mechanizmusok kerülnek bevezetésre, csak a szállításirendszer-üzemeltetői árbevétel alul- vagy túlteljesülésének egy részét kell a szabályozói számlára felvezetni. Ilyenkor a fennmaradó részt a szállításirendszer-üzemeltető az esettől függően megtartja vagy kifizeti.

(4) Egy szállításirendszer-üzemeltető egy szabályozói számlát használ.

(5) A 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerinti döntéstől függően az esetlegesen megkeresett aukciós felár a (4) bekezdésben említett szabályozói számlától elkülönített külön számlára vezethető fel. A nemzeti szabályozó hatóság dönthet ezen aukciós felárnak a fizikai szűkület megszüntetésére, vagy - amennyiben a szállításirendszer-üzemeltető kizárólag nem ársapka-szabályozás alapján működik - a következő díjidőszak(ok) szállítási díjaira történő felhasználásáról a 20. cikkben meghatározottak szerint.

20. cikk

A szabályozói számla egyensúlyba hozatala

(1) A szabályozói számla teljes vagy részleges egyensúlyba hozatalát az alkalmazott referenciaár-módszertannal összhangban és emellett a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett díjjal kell elvégezni, ha az alkalmazásra kerül.

(2) A szabályozói számla egyensúlyba hozatalát a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében elfogadott szabályoknak megfelelően kell elvégezni egy adott egyensúlyba hozatali időszakra, vagyis arra az időszakra, amelyben a 19. cikkben említett szabályozói számla egyensúlyba hozatalra kerül.

(3) A szabályozói számla egyensúlyba hozatalának célja az árbevétel-alulteljesülés megfizetése a szállításirendszer-üzemeltető számára és az árbevétel-túlteljesülés visszafizetése a rendszerhasználók részére.

V. FEJEZET

A KAPCSOLT KAPACITÁS ÉS A VIRTUÁLIS RENDSZER-ÖSSZEKÖTÉSI PONTOKON RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KAPACITÁS ÁRAZÁSA

21. cikk

A kapcsolt kapacitás árazása

(1) A kapcsolt kapacitástermék kiinduló ára az adott terméket alkotó kapacitások kiinduló árának összege. A megfelelő betáplálási és kiadási kapacitás kiinduló árát a kapcsolt kapacitástermék felkínálásakor és az (EU) 2017/459 rendelet 37. cikkében említett közös kapacitáslekötési platform révén történő allokálásakor rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A kapcsolt kapacitástermék eladásából származó, a termék kiinduló árának megfelelő bevétel az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket illeti a következők szerint:

a) a kapcsolt kapacitástermékre vonatkozó minden egyes ügylet után;

b) a terméket alkotó kapacitások kiinduló árának arányában.

(3) A kapcsolt kapacitástermék eladásából származó aukciós felárat az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közötti megállapodásnak megfelelően kell elosztani, amit a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságoknak jóvá kell hagyni, az évente meghirdetett éves kapacitásaukció kezdete előtt legkésőbb három hónappal. Az összes érintett nemzeti szabályozó hatóság ilyen jóváhagyásának hiányában az aukciós felár az érintett szállításirendszer-üzemeltetőket egyenlő mértékben illeti meg.

(4) Amennyiben az érintett rendszer-összekötési pont két tagállam szomszédos betáplálási/kiadási rendszereit köti össze, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak a (3) bekezdésben említett megállapodást az Ügynökségnek tájékoztatásul meg kell küldeniük.

22. cikk

A virtuális rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló kapacitás árazása

(1) A virtuális rendszer-összekötési pontokon felkínált nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló árát a következő megközelítések valamelyike szerint kell kiszámítani:

a) a referenciaár alapján történő kiszámítás, amennyiben az alkalmazott referenciaár-módszertan lehetővé teszi a létrehozott virtuális rendszer-összekötési pont figyelembevételét;

b) a kiinduló árak súlyozott átlaga, ha ez az átlag a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó egyes rendszer-összekötési pontok referenciaára alapján kerül kiszámításra, amennyiben az alkalmazott referenciaár-módszertan nem teszi lehetővé a létrehozott virtuális rendszer-összekötési pont figyelembevételét, a következő képlet szerint: Ahol:

Pst, VIP a virtuális rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló, adott nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

i a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó rendszer-összekötési pont;

n a virtuális rendszer-összekötési pontot alkotó egyes rendszer-összekötési pontok száma;

Pst, i az i rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló, adott nem kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló ára;

CAPi a műszaki kapacitás vagy adott esetben az előre jelzett szerződött kapacitás az i rendszer-összekötési ponton.

(2) A virtuális rendszer-összekötési ponton felajánlott kapcsolt szabványos kapacitástermék kiinduló árát a 21. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kiszámítani.

VI. FEJEZET

ELSZÁMOLÓÁR ÉS FIZETENDŐ ÁR

23. cikk

A rendszer-összekötési pontokon irányadó elszámolási ár kiszámítása

A rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló adott szabványos kapacitástermék elszámolóárát a következő képlet szerint kell kiszámítani:

Pcl = PR,au + AP

Ahol:

Pcl az elszámolóár;

PR,au a szabványos kapacitástermék irányadó kiinduló ára, amelyet a termék aukcióra bocsátásakor közzétettek;

AP az esetleges aukciós felár.

24. cikk

A rendszer-összekötési ponton fizetendő ár kiszámítása

A rendszer-összekötési pontokon rendelkezésre álló adott szabványos kapacitástermék fizetendő árát a következő képletek szerint kell kiszámítani:

a) amennyiben a mozgó fizetendő ár megközelítést alkalmazzák: Pflo = PR,flo + AP Ahol:

Pflo a mozgó fizetendő ár;

PR,flo a szabványos kapacitástermék akkor irányadó kiinduló ára, amikor a terméket fel lehet használni;

AP az esetleges aukciós felár.

b) amennyiben a rögzített fizetendő ár megközelítést alkalmazzák: Pfix = (PR,y × IND) + RP + AP Ahol:

Pfix a rögzített fizetendő ár;

PR,y az éves szabványos kapacitástermék irányadó kiinduló ára, amelyet a termék aukcióra bocsátásakor közzétettek;

IND a választott mutató használatkor érvényes értékének és ugyanezen mutató a termék aukcióra bocsátásakor érvényes értékének aránya;

RP a szállítási díj szintje tekintetében a bizonyossági előnyt tükröző kockázati prémium, amely nem lehet 0-nál kisebb;

AP az esetleges aukciós felár.

25. cikk

A fizetendő ár megközelítések felajánlásának feltételei

(1) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető a nem ársapka-szabályozás keretében működik, a fizetendő ár megközelítések felajánlásának feltételei a következők:

a) csak meglevő kapacitások felkínálása eseteiben:

i. a mozgó fizetendő ár megközelítést kell felajánlani;

ii. a rögzített fizetendő ár megközelítést nem lehet felajánlani;

b) az ugyanazon aukción vagy egyazon alternatív allokációs mechanizmus keretében felkínált bővített kapacitás és meglevő kapacitás esetében:

i. a mozgó fizetendő ár megközelítés felajánlható;

ii. a rögzített fizetendő ár megközelítés felajánlható, amennyiben az alábbi feltételek közül egy teljesül:

(1) az (EU) 2017/459 rendelet 30. cikkében meghatározott alternatív allokációs mechanizmust használják;

(2) a projekt szerepel a közös érdekű projektek 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkében meghatározott uniós listáján.

(2) Amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető az ársapka-szabályozás alapján működik, felajánlható a mozgó fizetendő ár megközelítés vagy a rögzített fizetendő ár megközelítés, vagy mindkettő.

VII. FEJEZET

KONZULTÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

26. cikk

Rendszeres konzultáció

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető(k) egy vagy több konzultációt folytat(nak). Lehetőség szerint és az eredményesebb konzultációs folyamat megvalósítása érdekében a konzultációs dokumentumot angol nyelven kell közzétenni. A 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntést megelőző végső konzultációnak meg kell felelnie az e cikkben és a 27. cikkben meghatározott követelményeknek, és annak során figyelembe kell venni a következő információkat:

a) a javasolt referenciaár-módszertan és a következő tételek ismertetése:

i. a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott indikatív információk, beleértve a következőket:

(1) a rendszer műszaki paramétereihez kapcsolódó, felhasznált paraméterek indokolása;

(2) az említett paraméterek megfelelő értékeire vonatkozó információk és az alkalmazott feltevések.

ii. a szállítási kapacitásdíjak 9. cikk szerint javasolt kiigazításának értéke;

iii. a konzultáció tárgyát képező indikatív referenciaárak;

iv. a költségallokáció 5. cikkben meghatározott értékelésének eredményei, összetevői és részletei;

v. a 7. cikknek megfelelően a javasolt referenciaár-módszertan értékelése;

vi. amennyiben a javasolt referenciaár-módszertan eltér a 8. cikkben részletesen ismertetett, kapacitással súlyozott távolságon alapuló referenciaár-módszertantól, annak ez utóbbival való összehasonlítása, a iii. alpontban meghatározott információk kíséretében;

b) a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának i., iv. és v. alpontjában meghatározott indikatív információk;

c) a szállítási és nem szállítási díjakra vonatkozó alábbi információk:

i. a 4. cikk (3) bekezdésében említett szállítási mennyiségarányos díjakra történő javaslattétel esetében:

(1) azok meghatározásának módja;

(2) az említett díjakból fedezendő, előre jelzett engedélyezett vagy célbevétel;

(3) az indikatív szállítási mennyiségarányos díjak;

ii. a rendszerhasználóknak nyújtott nem szállítási szolgáltatásokra történő javaslattételkor:

(1) annak a nem szállítási szolgáltatási díjakra vonatkozó módszertana;

(2) az említett díjakból fedezendő, előre jelzett engedélyezett vagy célbevétel;

(3) a 17. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódó nem szállítási szolgáltatásból származó bevételek egyensúlyba hozatalának módja;

(4) rendszerhasználóknak nyújtott nem szállítási szolgáltatások tekintetében az indikatív nem szállítási díjak;

d) a 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott indikatív információk;

e) amennyiben a 24. cikk b) pontjában említett rögzített fizetendő ár megközelítés felajánlását mérlegelik ársapka-szabályozás mellett meglevő kapacitások tekintetében:

i. a javasolt mutató;

ii. a javasolt számítás, illetőleg hogyan használják fel a kockázati prémiumból származó bevételt;

iii. a megközelítés mely rendszer-összekötési pont(ok) és mely díjidőszak(ok) tekintetében javasolt;

iv. rendszer-összekötési ponton történő kapacitás felajánlásának eljárása, amennyiben a 24. cikkben említett rögzített és mozgó fizetendő ár megközelítés mindegyike javasolt.

(2) A 27. cikk (4) bekezdés szerinti döntést megelőző végső konzultációnak legalább két hónapig kell tartania. Az (1) bekezdésben említett bármely konzultációra benyújtott konzultációs dokumentumok előírhatják, hogy a konzultációra benyújtott hozzászólásoknak magukban kell foglalniuk egy közzétételre alkalmas, nem bizalmas változatot.

(3) A konzultáció végét követő egy hónapon belül a szállításirendszer-üzemeltető(k) vagy a nemzeti szabályozó hatóság - az (1) bekezdésben említett konzultációs dokumentumot közzétevő szervezettől függően - közzéteszi(k) a konzultáció során kapott hozzászólásokat és azok összefoglalóját. Lehetőség szerint és az eredményesebb konzultációs folyamat megvalósítása érdekében az összefoglalót angol nyelven célszerű elkészíteni.

(4) A későbbi rendszeres konzultációkat a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban kell lefolytatni.

(5) A Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatával (a továbbiakban: ENTSOG) folytatott konzultációt követően az Ügynökség elkészíti az (1) bekezdésben említett konzultációs dokumentum sablonját. A sablont a nemzeti szabályozó hatóságok és a szállításirendszer-üzemeltetők rendelkezésére kell bocsátani 2017. július 5-ig.

27. cikk

A nemzeti szabályozó hatóság rendszeres döntéshozatala

(1) A 27. cikk (4) bekezdése szerinti döntést megelőző, a 26. cikk szerinti végső konzultáció megindításakor a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóság vagy a szállításirendszer-üzemeltető(k) továbbítja (továbbítják) az Ügynökségnek az összes konzultációs dokumentumot.

(2) Az Ügynökség a konzultációs dokumentum következő vonatkozásait elemzi:

a) közzétételre került-e a 26. cikk (1) bekezdésében említett összes információ;

b) a 26. cikk alapján a konzultáció tárgyát képező elemek megfelelnek-e a következő követelményeknek:

(1) a javasolt referenciaár-módszertan megfelel-e a 7. cikkben meghatározott követelményeknek;

(2) a szállítási mennyiségarányos díjak meghatározására a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesülnek-e;

(3) a nem szállítási díjak meghatározására a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumok teljesülnek-e.

(3) Az (1) bekezdésben említett konzultáció végét követő két hónapon belül az Ügynökség közzéteszi és megküldi a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy szállításirendszer-üzemeltetőnek - attól függően, hogy melyik szervezet tette közzé a konzultációs dokumentumot -, valamint a Bizottságnak a (2) bekezdés szerinti elemzésének következtetéseit angol nyelven.

Az Ügynökség minden, az üzleti szempontból érzékeny információt bizalmasan kezel.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság - a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint eljárva - a végső konzultáció végétől számított öt hónapon belül a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden tételről indokolással ellátott döntést hoz és azt közzéteszi. A közzétételkor a nemzeti szabályozó hatóság megküldi döntését az Ügynökségnek és a Bizottságnak.

(5) A referenciaár-módszertanról a 26. cikk szerint folytatott végső konzultációból álló eljárást, a nemzeti szabályozó hatóság (4) bekezdésnek megfelelően hozott döntését, a díjak e döntés alapján történő kiszámítását és a díjak VIII. fejezet szerinti közzétételét e rendelet hatálybalépésétől lehet megindítani, és azt legkésőbb 2019. május 31-ig be kell fejezni. Az eljárásban figyelembe kell venni a II., III. és IV. fejezetben meghatározott követelményeket. A 2019. május 31-én irányadó díjidőszakra vonatkozó díjak az adott időszak végéig lesznek alkalmazandóak. Az eljárást 2019. május 31-étől kezdődően legalább ötévente meg kell ismételni.

28. cikk

Konzultáció az árkedvezményekről, szorzókról és szezonális faktorokról

(1) A 26. cikk (1) bekezdése szerinti végső konzultáció lefolytatásával egyidejűleg a nemzeti szabályozó hatóság konzultációt folytat valamennyi közvetlenül kapcsolódó tagállam nemzeti szabályozó hatóságaival és az érintett érdekeltekkel a következőkről:

a) a szorzók szintje;

b) adott esetben a szezonális faktorok szintje és a 15. cikkben meghatározott számítások;

c) a 9. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikkben meghatározott árkedvezmények szintje.

A konzultáció végén a 2009/73/EK irányelv 41. cikkének (6) bekezdése a) pontjával összhangban indokolással ellátott döntést kell hozni az e bekezdés a)-c) pontjában említett vonatkozásokról. Valamennyi nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a közvetlenül kapcsolódó tagállamok nemzeti szabályozó hatóságainak álláspontját.

(2) A későbbi konzultációkat az (1) bekezdésben említett döntés időpontjától kezdve minden díjidőszak vonatkozásában el kell végezni. Minden egyes konzultáció után és a 32. cikk a) pontjában meghatározottak szerint a nemzeti szabályozó hatóság az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett vonatkozásokról indokolással ellátott döntést hoz és tesz közzé.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett döntés meghozatalakor a szabályozó hatóság figyelembe veszi a konzultáció során kapott hozzászólásokat és a következő vonatkozásokat:

a) a szorzók tekintetében:

i. a rövidtávú gázkereskedelem elősegítésének és a hatékony szállítórendszeri beruházásokra vonatkozó hosszú távú jelzések biztosításának egyensúlya;

ii. a szállítási szolgáltatásból származó bevételre és annak beszedésére gyakorolt hatás;

iii. a rendszerhasználók közötti keresztfinanszírozás megelőzésének és a kiinduló árak költségeket megjelenítő jellege erősítésének szükségessége;

iv. a fizikai és szerződéses szűkületi helyzetek;

v. a határkeresztező áramlásokra gyakorolt hatás;

b) a szezonális faktorok tekintetében:

i. az infrastruktúra gazdaságos és hatékony kihasználásának elősegítésére gyakorolt hatás;

ii. a kiinduló árak költségeket megjelenítő jellege erősítésének szükségessége.

VIII. FEJEZET

KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

29. cikk

Az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt közzéteendő információk

A rendszer-összekötési pontok vonatkozásában és - amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság döntést hoz az (EU) 2017/459 rendelet alkalmazásáról - a rendszer-összekötési pontnak nem minősülő pontok vonatkozásában - a nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint - a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az átvitelirendszer-üzemeltető(k)nek az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt, a 31. és 32. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelően a következő információkat kell közzétennie (közzétenniük):

a) nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében:

i. a legalább az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kezdődő gázév végéig irányadó kiinduló árak;

ii. az éven belüli szabványos kapacitástermékek kiinduló árára irányadó szorzók és szezonális faktorok;

iii. a szorzók szintje tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság indokolása;

iv. amennyiben szezonális faktorokat alkalmaznak, azok alkalmazásának indokolása;

b) megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek tekintetében:

i. a legalább az évente meghirdetett éves kapacitásaukció után kezdődő gázév végéig irányadó kiinduló árak;

ii. a megszakítás valószínűségének értékelése, beleértve a következőket:

(1) a felkínált valamennyi típusú, megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermék listája, beleértve a megszakítás valószínűségét és az alkalmazott árkedvezmény szintjét;

(2) annak magyarázata, hogy a megszakítás valószínűségének kiszámítása az (1) pontban említett termékek egyes típusai tekintetében miként történik;

(3) a megszakítás valószínűségének a (2) pontban említett becsléséhez felhasznált múltbeli vagy előre jelzett adatok.

30. cikk

A díjidőszak előtt közzéteendő információk

(1) A nemzeti szabályozó hatóság döntése szerint a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy az átvitelirendszer-üzemeltető(k)nek a díjidőszak előtt a 31. és 32. cikkben meghatározott követelmények szerint a következő információkat kell közzétennie (közzétenniük):

a) az alkalmazott referenciaár-módszertanban használt, a szállítási rendszer műszaki paramétereihez kapcsolódó, felhasznált paraméterekre vonatkozó információk, például:

i. műszaki kapacitás a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések;

ii. az előre jelzett szerződött kapacitás a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések;

iii. a gázáram mennyisége és iránya a betáplálási és kiadási pontokon és a kapcsolódó feltételezések, így csúcsidőszakokban a gázáramra vonatkozó keresleti és kínálati forgatókönyvek;

iv. a szállítórendszer szerkezetének bemutatása megfelelő részletességgel;

v. a szállítórendszerre vonatkozó további műszaki információk, például a csővezetékek hossza és átmérője valamint a kompresszorállomások teljesítménye.

b) a következő információk:

i. a szállításirendszer-üzemeltető engedélyezett vagy célbevétele vagy mindkettő;

ii. az i. alpontban említett bevételek egyik évről a másikra történő változására vonatkozó információk;

iii. a következő paraméterek:

(1) a szabályozott eszközérték részét képező eszköztípusok és azok összesített értéke;

(2) a tőkeköltség és kiszámításának módszertana;

(3) tőkeköltségek, beleértve az alábbiakat:

a) az eszközök indulóértékének meghatározására szolgáló módszerek;

b) az eszközök újraértékelésére szolgáló módszertanok;

c) az eszközök értéke alakulásának magyarázata;

d) értékcsökkenési leírási időszakok és összegek eszköztípusonként;

(4) működési költségek;

(5) ösztönző mechanizmusok és hatékonysági célok;

(6) inflációs mutatók;

iv. szállítási szolgáltatásból származó bevétel;

v. a iv. alpontban említett bevétel tekintetében a következő arányok:

(1) kapacitás-forgalom megoszlás, azaz a szállítási kapacitásdíjakból származó bevételek, illetve a szállítási mennyiségarányos díjakból származó bevételek megoszlása;

(2) betáplálás-kiadás megoszlása, azaz a szállítási kapacitásdíjakból valamennyi betáplálási ponton, illetve a szállítási kapacitásdíjakból valamennyi kiadási ponton keletkező bevétel megoszlása;

(3) A rendszeren belüli és a rendszereken átnyúló rendszerhasználat megoszlása, azaz a rendszeren belüli rendszerhasználatból származó, a betáplálási pontokon és kiadási pontokon keletkező, illetve a rendszereken átnyúló rendszerhasználatból származó, a betáplálási pontokon és kiadási pontokon keletkező, az 5. cikkben meghatározottak szerint számított bevétel megoszlása;

vi. amennyiben és amilyen mértékben a szállításirendszer-üzemeltető a nem ársapka-szabályozás keretében működik, a szabályozói számla előző díjidőszakra vonatkozó egyensúlyba hozatalára vonatkozó következő információk:

(1) a ténylegesen realizált bevétel, az engedélyezett árbevétel alul- vagy túlteljesülésének a szabályozói számlára, és adott esetben e szabályozói számlán belüli alszámlákra felvezetett része;

(2) a bevétel egyensúlyba hozatalának időszaka és a végrehajtott ösztönző mechanizmusok;

vii. az aukciós felár tervezett felhasználása.

c) a szállítási és nem szállítási díjakra vonatkozó következő információk, a kiszámításukra vonatkozó releváns információkkal együtt:

i. a 4. cikk (3) bekezdésében említett szállítási mennyiségarányos díjak, ha azokat alkalmazzák;

ii. a 4. cikk (4) bekezdésében említett, nem szállítási szolgáltatásokra vonatkozó, nem szállítási díjak;

iii. a 29. cikkben nem említett pontokon irányadó referenciaárak és egyéb árak.

(2) Ezenkívül a szállítási díjak tekintetében a következő információkat kell közzétenni:

a) a következők magyarázata:

i. az azonos típusú szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szállítási díjak előző időszakban és az információk közzétételével érintett időszakban irányadó szintjének eltérése;

ii. az azonos típusú szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szállítási díjak előző időszakban és a szabályozói időszak hátralévő minden egyes időszakában irányadó szintjének becsült eltérése;

b) legalább egy egyszerűsített, rendszeresen frissített díjmodell, a használatára vonatkozó magyarázatokkal együtt, amely lehetővé teszi a rendszerhasználók számára az aktuális díjidőszakra vonatkozó szállítási díjak kiszámítását és azok díjidőszakon túli lehetséges alakulásának becslését.

(3) A 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.2. (1) pontjának a) alpontjában említett releváns pontok fogalommeghatározásából kizárt pontokon a becsült szerződött kapacitásra és a gázáram előre jelzett mennyiségére vonatkozó információkat kell közzétenni a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.2. (2) pontjában meghatározottak szerint.

31. cikk

A közzététel módja

(1) A 29. és 30. cikkben említett információkat a 32. cikkben meghatározottak szerint a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.1.1. (1) pontjának h) alpontjában említett platformon, az adott szervezet internetes oldalára mutató hivatkozáson keresztül kell közzétenni.

Az információkat ingyenesen és a felhasználásra vonatkozó korlátozásoktól mentesen hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A közzétételnek az alábbiak szerint kell történnie:

a) felhasználóbarát módon;

b) világosan, könnyen hozzáférhető módon, megkülönböztetésmentesen;

c) letölthető formátumban;

d) a tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén, valamint - kivéve, ha a tagállam egyik hivatalos nyelve az angol - lehetőség szerint angolul is.

(2) A rendszer-összekötési pontokra vonatkozó következő információkat a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.1.1. (1) pontjának h) alpontjában említett platformon kell közzétenni:

a) a 29. cikkben előírtak szerint, ezzel egyidejűleg a nem megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek és a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek kiinduló árai;

b) a 30. cikkben előírtak szerint, ezzel egyidejűleg a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségarányos díj, amennyiben alkalmazzák.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat a következő módon kell közzétenni:

a) a (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak szerint;

b) angolul;

c) szabványosított táblázatban, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

i. rendszer-összekötési pont;

ii. a gázáramlás iránya;

iii. az érintett szállításirendszer-üzemeltetők nevei;

iv. a termék kezdő és végső időpontja;

v. az a körülmény, hogy a kapacitás nem megszakítható vagy megszakítható-e;

vi. a szabványos kapacitástermék megjelölése;

vii. az irányadó kWh/h és a kWh/nap díj helyi pénznemben és EUR-ban, a következők figyelembevételével:

(1) amennyiben az irányadó kapacitás mértékegység a kWh/h, az irányadó díjakra kWh/napban megadott adatok nem kötelező erejűek és fordítva;

(2) amennyiben a helyi pénznem nem az EUR, az irányadó díjakra EUR-ban megadott információk nem kötelező erejűek.

Ezenkívül a 30. cikkben előírtakkal egyidejűleg a szabványosított táblázatnak minden egyes rendszer-összekötési pont tekintetében 1 GWh/nap/év áramlás valamennyi költségére vonatkozó szimulációt kell tartalmaznia helyi pénznemben és EUR-ban is, a vii. alpont (2) bekezdésének megfelelően.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben említett információk eltérnek az (1) bekezdésben említett vonatkozó információktól, az (1) bekezdésben említett információk irányadóak.

32. cikk

Közzétételi határidők

A 29. és 30. cikkben meghatározott információk közzétételére vonatkozó határidők az alábbiak:

a) a 29. cikkben meghatározott információk vonatkozásában az évente meghirdetett éves kapacitásaukció előtt legkésőbb harminc nappal;

b) a 30. cikkben meghatározott információk vonatkozásában a vonatkozó díjidőszak kezdete előtt legkésőbb 30 nappal;

c) a díjidőszak közben a 12. cikk (3) bekezdése szerint frissített, adott szállítási díjak esetében, a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint a jóváhagyás után azonnal.

A szállítási díjak minden egyes frissítéséhez csatolni kell az ezek szintjére vonatkozó változások indokát feltüntető információkat. Amennyiben a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni, a megszakítható kapacitás esetében alkalmazott szabványos kapacitástermékek érintett típusaira vonatkozóan csatolni kell a 29. cikk b) pontjában említett frissített jelentést.

IX. FEJEZET

BŐVÍTETT KAPACITÁS

33. cikk

A bővített kapacitásra vonatkozó díjelvek

(1) A referenciaár az a minimumár, amelyen a szállításirendszer-üzemeltetők elfogadják a bővített kapacitás iránti igényeket. A gazdasági vizsgálat számításaihoz a referenciaárakat úgy kell levezetni, hogy a bővített kapacitási ajánlathoz kapcsolódó, vonatkozó feltevéseket be kell építeni a referenciaár-módszertanba.

(2) Amennyiben a bővített kapacitásra a 24. cikk b) pontjában meghatározott rögzített fizetendő ár megközelítés felkínálását mérlegelik, a 24. cikk b) pontjában említett kiinduló ár alapját az előre jelzett beruházás és a működési költségek képezik. A bővített kapacitás üzembe helyezése után az említett kiinduló árat az előre jelzett és a tényleges beruházási költségek közötti különbséggel arányosan ki kell igazítani, függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív.

(3) Amennyiben az összes bővített kapacitás referenciaáron történő allokációja nem termel elegendő bevételt ahhoz, hogy a gazdasági vizsgálat pozitív eredményt hozzon, az első aukción vagy a bővített kapacitás felajánlásával érintett alternatív allokációs mechanizmusban kötelező minimumfelárat lehet alkalmazni. Kötelező minimumfelár alkalmazható a későbbi aukciókon is, amennyiben az eredetileg felajánlott kapacitás továbbra sem került eladásra vagy olyan kapacitást ajánlottak fel, amelyet eredetileg az (EU) 2017/459 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint különítettek el. Az arra vonatkozó döntést, hogy a kötelező minimumfelárat alkalmazni kell-e és mely aukciókon, a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint kell meghozni.

(4) A kötelező minimumfelár szintjének lehetővé kell tennie a pozitív gazdasági vizsgálati eredményt az első olyan aukción vagy alternatív allokációs mechanizmuson felajánlott összes kapacitás allokációjával generált bevételekkel, amelyen a bővített kapacitást felajánlják. A kötelező minimumfelár szintjének tartományát - a várható allokált kapacitástól függően - be kell nyújtani az illetékes nemzeti szabályozó hatóságokhoz az (EU) 2017/459 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti jóváhagyásra.

(5) A nemzeti szabályozó hatóság által jóváhagyott kötelező minimumfelárat hozzá kell adni a vonatkozó rendszer-összekötési ponton a kapcsolt kapacitástermékek referenciaárához, és azt kizárólag azokhoz a szállításirendszer-üzemeltetőkhöz lehet hozzárendelni, amelyek vonatkozásában a kötelező minimumfelárat az érintett nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyta. A kötelező minimumfelár hozzárendelésének alapelve nem érinti a 21. cikk (3) bekezdése vagy az érintett nemzeti szabályozó hatóságok más megállapodása szerinti esetleges további aukciós felár hozzárendelését.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

34. cikk

A szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett bevételének vagy célbevételének meghatározására használt módszertanok és paraméterek

(1) 2019. április 6-ig az Ügynökség jelentést tesz közzé a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének meghatározására használt módszertanokról és paraméterekről. A jelentésnek legalább a 30. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett paramétereken kell alapulnia.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok az Ügynökség által meghatározott eljárás szerint benyújtják az Ügynökségnek a szállításirendszer-üzemeltetők engedélyezett vagy célbevételének meghatározására használt módszertanokhoz és paraméterekhez kapcsolódó információkat.

35. cikk

Meglevő szerződések

(1) Ez a rendelet nem érinti azon szállítási díjak szintjét, amelyek 2017. április 6. előtt kötött szerződésekből vagy kapacitáslekötésekből erednek, amennyiben a szerződésekben vagy kapacitáslekötésekben nem irányozták elő a szállítási kapacitásdíjak és/vagy mennyiségarányos díjak szintjének az esetleges indexálás mértékét meghaladó változását.

(2) A szállítási díjakra vagy az (1) bekezdésben említett kapacitáslekötésekre vonatkozó szerződéses rendelkezések a lejáratuk után nem újíthatóak meg, nem hosszabbíthatóak meg és nem vihetőek át a következő időszakra.

(3) 2017. május 6-ig a szállításirendszer-üzemeltetők tájékoztatásul megküldik a nemzeti szabályozó hatóságnak az (1) bekezdésben említett szerződéseket vagy az esetleges kapacitáslekötésekkel kapcsolatos információkat.

36. cikk

Végrehajtás nyomon követése

(1) Az Ügynökség 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti nyomonkövetési feladataiban történő támogatása érdekében az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése szerint nyomon követi és elemzi, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők miként hajtották végre ezt a rendeletet. Az ENTSOG biztosítja különösen a szállításirendszer-üzemeltetők által benyújtandó valamennyi vonatkozó információ teljességét és helytállóságát. Az ENTSOG az információkat az alábbi határidőkön belül nyújtja be az Ügynökségnek:

a) 2018. március 31-ig a VIII. fejezet követelményei vonatkozásában;

b) 2020. március 31-ig a rendelet minden más rendelkezése vonatkozásában.

(2) A szállításirendszer-üzemeltetők az alábbi határidőkön belül benyújtják az ENTSOG-hoz az általa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez bekért információkat:

a) 2017. december 31-ig a VIII. fejezet követelményei vonatkozásában;

b) 2019. december 31-ig a rendelet minden más rendelkezése vonatkozásában.

(3) A végrehajtás nyomon követésének az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ciklusát a Bizottság megfelelő felkérésére meg kell ismételni a következő években.

(4) Az ENTSOG-nak és az Ügynökségnek az érzékeny üzleti információk titkosságát meg kell őrizni.

(5) Az Ügynökség a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül jelentést tesz közzé a tagállamok referenciaár-módszertan alkalmazásáról.

37. cikk

Jogosultság eltérések engedélyezésére

(1) Az olyan rendszerösszekötőt üzemeltető szervezet kérésére, amely 2009/73/EK irányelv 36. cikke szerint az említett irányelv 41. cikkének (6), (8) és (10) bekezdése szerinti mentességet vagy hasonló mentességet élvez, a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk (2)-(6) bekezdésének megfelelően együttesesen eltérést engedélyezhetnek ennek a szervezetnek e rendelet egy vagy több rendelkezésének alkalmazása alól, amennyiben az adott cikkek adott szervezetre történő alkalmazása az alábbi egy vagy több hátrányos következménnyel járna. Az alkalmazás:

a) nem tenné lehetővé a hatékony gázkereskedelmet és versenyt;

b) nem nyújtana ösztönzőket új kapacitásokra vagy a kapacitások meglévő szintjének fenntartására irányuló beruházásokra;

c) észszerűtlenül torzítaná a határokon átnyúló kereskedelmet;

d) torzítaná a versenyt más infrastruktúra-üzemeltetőkkel, akik a rendszerösszekötőéhez hasonló jellegű szolgáltatásokat kínálnak;

e) nem volna megvalósítható, a rendszerösszekötők sajátos jellegét figyelembe véve.

(2) Az (1) bekezdés értelmében eltérést kérő szervezetnek kérését részletesen indokolnia kell, valamennyi alátámasztó dokumentummal együtt, beleértve adott esetben az azt igazoló költség-haszon elemzést, hogy az (1) bekezdés a)-e) pontjában előírt feltételek teljesültek.

(3) Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok közösen értékelik az eltérés iránti kérelmet és azt szoros együttműködésben bírálják el. Amennyiben az érintett nemzeti szabályozó hatóságok eltérést engedélyeznek, döntésükben megjelölik annak időtartamát.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok értesítik az Ügynökséget és a Bizottságot az eltéréseket engedélyező döntésükről.

(5) A nemzeti szabályozó hatóságok az eltérést megvonhatják, ha az eltérést indokoló körülmények vagy mögöttes okok vagy azok egyike sem áll fenn, illetve az Ügynökség vagy a Bizottság arra vonatkozó indokolt ajánlása alapján, hogy az eltérést indokoltság hiányában vissza kell vonni.

38. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet a hatálybalépéstől kell alkalmazni.

(3) A VI. és a VIII. fejezetet azonban 2017. október 1-től kell alkalmazni. A II., III. és IV. fejezetet 2019. május 31-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/459 rendelete (2017. március 16.) a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 984/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

(5) A Bizottság 312/2014/EU rendelete (2014. március 26.) a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 113., 2015.5.1., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).