A Szolnoki Törvényszék P.20691/2014/13. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bíró: Hidvéginé dr. Adorján Lívia

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Törvényszék P.20691/2014/13.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20986/2014/4., Kúria Pfv.20840/2015/7.

***********

Szolnoki Törvényszék

17.P.20.691/2014/13. szám

A Szolnoki Törvényszék, dr. Ammann Zsuzsa ügyvéd (I. rendű felperesi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, dr. Muhi Erika ügyvéd (II. rendű felperesi képviselő címe) által képviselt II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseleti Osztály (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen - személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az államnak felhívásra (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt 36.000.- (Harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy fizessenek meg ugyanezen idő alatt az alperesi képviselő részére 16.000.- (Tizenhatezer) Ft perköltséget.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet írásban, három példányban, a Szolnoki Törvényszéknél kell benyújtani, de a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a törvényszék egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerinti illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú törvényszék a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

J o g i I n d o k o l á s:

'Bíró neve' 2014. március 24. napján hirdette ki ' alperes neve' 12.P.20.045/2013/47. sorszámú ítéletét. Az ügy az 'ügyészség neve' keresetére indult. Az alperes az 'alperes I' volt.

A kereseti kérelem az alperesi egyesület feloszlatására irányult. A 2014. március 24-én, 14.00 órakor megtartott ítélet hirdetésen az ítélet az indokolással együtt nyilvánosan lett kihirdetve. A felperes képviselője nem jelent meg a tárgyaláson.

A tárgyaláson megjelent 'személy 1', az alperesi egyesület részéről. Nem jelent meg az alperes jogi képviselője. Az ítélet kihirdetésekor hallgatóként jelen volt 'személy 2', 'személy 3' és 'személy 4', akik hozzájárultak ahhoz, hogy a sajtó róluk kép-, és hangfelvételt készítsen. Az ítélet indokolása tartalmazta többek között:

"Egyértelmű ugyanakkor, hogy a verbális támadások középpontjában nem bizonyos faj, vagy nemzetiség áll, hanem egy bűnözői réteg, mellyel szemben a társadalom normakövető tagjait megilleti a jogos önvédelem.

A cigányság, mint kategória, nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető és értelmezendő, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői."

"Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, és a vagyon elleni cselekményekben a cigánylakosság egy részét a megélhetési szükséglet motiválja, az átfedések alapot adnak az anomáliák cigánybűnözésként való megfogalmazására."

Az 'ügyészség neve' 2014. március 24-én vette kézhez az ítéletet, mely a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezéssel élt P.E.1959/2011/55-I. szám alatt a Szegedi Ítélőtáblához.

A Szegedi Ítélőtábla az ügyészségnek az 'alperes I' ellen indított perének másodfokú tárgyalását 2014. november 19. napjára tűzte ki.

A 'központ neve' 2014. április 24. napján, 14.00 órakor a 'név 1'-en tette közzé az I. rendű felperes cikkét, melynek címe:

"Mindenki cigány, aki bűnöző?"

A cikk részletesen elemzi a perbeli ítéletet.

A 'társaság neve' szólásszabadság szakértője, 'személy 5' is ekkor nyilatkozott az ítélettel kapcsolatban.

Nyilatkozatában kifogásolta az eljáró bírónak a cigányokkal kapcsolatos megállapításait:

"Egy magánember például cigányozhat, de egy bíró ezt nem teheti meg, amikor hivatalos minőségben jár el. Amikor egy bíró ítéletet hoz, és indokol, magát az államot képviseli: saját véleményét, előítéleteit ki kell zárnia, és csakis a hatályos jogszabályokra támaszkodva hozhatja meg a döntését."

Ugyanakkor nyilatkozott 'személy 6' a 'bizottság neve' ügyvédje is, aki szerint az ítélet "felveti a bíró alkalmasságának" vizsgálatát is. Az utóbbi nyilatkozatból megállapítható, hogy az ügyészség ekkor már beadta a perbeli ítélet elleni fellebbezését.