BH 2023.9.218 A házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:73. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] D. I. örökhagyó és házastársa, M. A. (a továbbiakban: házastárs) 2014. október 13-án a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:23. §-a szerint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös végrendeletet tettek, amelyben valamennyi ingó és ingatlan vagyonukra egymást kölcsönösen általános örökösként, a felpereseket pedig helyettes örökösként jelölték meg. A végrendelet 10. pontja szerint a közös végrendelet egyoldalúan nem vonható vissza. A házastárs 2019. március 18-án bekövetkezett halála után hagyatékát túlélő házastársának mint végrendeleti örökösnek - a hagyatéki tárgyaláson kötött egyezség alapján - 5/6 részben adta át a közjegyző, a fennmaradó 1/6 részt pedig a leszármazója szerezte meg.

[2] Az örökhagyó a 2019. december 18-án kelt írásbeli magánvégrendeletében örököseként az I. rendű felperest, valamint az alpereseket jelölte meg, megelőző, "halál esetére tett ígéretét, nyilatkozatát, illetve intézkedését" pedig hatálytalannak nyilvánította. Az örökhagyó 2020. augusztus 28-án bekövetkezett halála után a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal - mivel a felperesek annak érvényességét vitatták - a 2019. december 18-i végrendelet szerint adta át.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[3] A felperesek keresete az örökhagyó 2019. december 18-i végrendelete érvénytelenségének megállapítására irányult, álláspontjuk szerint ugyanis a közös végrendelet egyoldalú visszavonására irányuló tilalom a túlélő házastársat is köti, ezért újabb végrendelet tételével sem hatálytalaníthatja a közös végrendeletet. Nézetük szerint az örökhagyó végrendelete az elhunyt házastársa végakaratát is sérti, a közös végrendelet végső célja ugyanis a felperesek örökössé tétele volt, amit az utóbb készült végrendelet meghiúsított.

[4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A végrendelet érvényessége tekintetében arra hivatkoztak, hogy a közös végrendelet egyoldalú visszavonásának tilalma csak mindkét fél életében fennálló korlát, a házastárs halálával ez a tilalom megszűnt: az örökhagyó házastársa hagyatékát megörökölte, vagyonáról pedig a törvény biztosította végrendelkezési szabadság keretei között rendelkezett.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletével a keresetet elutasította. Döntését a végrendelet érvénytelensége tekintetében azzal indokolta, hogy a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésébe foglalt egyoldalú visszavonási tilalom a végrendelkezők életében megtett nyilatkozatokra vonatkozik, a túlélő házastárs azonban nincs elzárva attól, hogy a közös végrendelettől eltérő tartalmú végintézkedést tegyen. Az örökhagyó 2019. december 18-i végrendelete felülírta a közös végrendeletet, ezért a hagyatékot ez utóbbi végintézkedés szerint kell átadni. Utalt arra, hogy a felperesek a közös végrendelet értelmében is csak helyettes, nem pedig utóörökösök, az örökhagyó öröklésével helyettes örökösi pozíciójuk megszűnt.

[6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztató ítéletével megállapította az örökhagyó 2019. december 18-án kelt végrendelete érvénytelenségét. A közös végrendelet jogintézményét elemezve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jutott: közös végrendelet esetén a házastársak akkor is egymásra tekintettel végrendelkeznek, ha a rendelkezésük nem a másikuk javára szól, ezért a visszavonás is csak közösen vagy akkor lehetséges, ha a másik félnek is módjában áll saját végintézkedését visszavonni. A kifejtettek alapján a Ptk. 7:43. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés a házastársakat nem csupán életükben köti: a túlélő házastárs sem élhet az egyoldalú visszavonás jogával. Az adott esetben a házastárs az örökhagyó végintézkedésének ismeretében, azzal végrendelkezett az örökhagyó javára, hogy helyettes örökösként mindketten a felpereseket jelölik meg és a végrendeletét az örökhagyó egyoldalúan nem vonja vissza. A kifejtettek miatt az örökhagyó eltérő tartalmú végrendelete a házastárs végintézkedési szabadságát sérti. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság: a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésében a törvény maga teszi lehetővé, hogy a közösen végrendelkezők végintézkedési szabadságukat korlátozzák, e korlátoktól egyikük esetében sem lehet eltérni, ezt a házastárs halála után bekövetkező esetleges változások sem indokolják. Rámutatott, hogy a felperesek helyettes örökösi pozíciója sem szűnt meg az örökhagyó öröklésével, őket ugyanis a közös végrendeletben ő is helyettes örökösként nevezte meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[7] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő I. rendű alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 7:1. §-át, a Ptk. 7:10. §-át, a Ptk. 7:27. § (1) bekezdését, a Ptk. 7:41. § (2) bekezdését és a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Hangsúlyozta: a közös végrendelet az örökhagyó öröklésével a rendeltetését betöltötte, a házastárs végakarata teljesült, a helyettes örökös nevezés pedig nem váltott ki joghatást. A házastársak egyikének halálával a végrendelet "közös" jellege megszűnik, ezért kikerül a visszavonást tilalmazó szabályok hatálya alól, így nem volt akadálya annak, hogy az örökhagyó újabb végrendeletet tegyen. A másodfokú bíróság ellentétes döntése álláspontja szerint a Ptk. 7:43. § (3) bekezdését és a Ptk. 7:10. §-át sérti, indokolatlanul korlátozza a túlélő házastárs végrendelkezési szabadságát, hangsúlyozva, hogy a házastárs halála után az "egyoldalú" visszavonás tilalma nem is értelmezhető. Nézete szerint téves következtetés, hogy az örökhagyó újabb végrendelete elhunyt házastársa érdekeit sérti: hagyatéka a végrendeleti akaratának megfelelően az örökhagyóra háramlott.

[8] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Rámutattak, hogy a végrendelkezési szabadság korlátozását a Ptk. kifejezett rendelkezése teszi lehetővé, ami nem csupán mindkét fél életében érvényesül, az ellentétes értelmezésüket az alperesek nem támasztották alá. Érveik szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy a felek a közös végrendeletet egymásra és egymás végintézkedésére tekintettel tették, az alperesek jogértelmezése a házastárs végintézkedési szabadságát sérti. Hangsúlyozták, hogy a végrendelkező halála a közös végrendeletet sem teszi hatálytalanná, az abba foglalt visszavonási tilalom is hatályban marad.