BH 2023.9.218 A házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:73. § (3) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Keszthelyi Járásbíróság P.20548/2021/6., Keszthelyi Járásbíróság P.20548/2021/12., Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20166/2022/5., Kúria Pfv.20985/2022/5. (*BH 2023.9.218*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] D. I. örökhagyó és házastársa, M. A. (a továbbiakban: házastárs) 2014. október 13-án a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:23. §-a szerint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös végrendeletet tettek, amelyben valamennyi ingó és ingatlan vagyonukra egymást kölcsönösen általános örökösként, a felpereseket pedig helyettes örökösként jelölték meg. A végrendelet 10. pontja szerint a közös végrendelet egyoldalúan nem vonható vissza. A házastárs 2019. március 18-án bekövetkezett halála után hagyatékát túlélő házastársának mint végrendeleti örökösnek - a hagyatéki tárgyaláson kötött egyezség alapján - 5/6 részben adta át a közjegyző, a fennmaradó 1/6 részt pedig a leszármazója szerezte meg.

[2] Az örökhagyó a 2019. december 18-án kelt írásbeli magánvégrendeletében örököseként az I. rendű felperest, valamint az alpereseket jelölte meg, megelőző, "halál esetére tett ígéretét, nyilatkozatát, illetve intézkedését" pedig hatálytalannak nyilvánította. Az örökhagyó 2020. augusztus 28-án bekövetkezett halála után a közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal - mivel a felperesek annak érvényességét vitatták - a 2019. december 18-i végrendelet szerint adta át.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[3] A felperesek keresete az örökhagyó 2019. december 18-i végrendelete érvénytelenségének megállapítására irányult, álláspontjuk szerint ugyanis a közös végrendelet egyoldalú visszavonására irányuló tilalom a túlélő házastársat is köti, ezért újabb végrendelet tételével sem hatálytalaníthatja a közös végrendeletet. Nézetük szerint az örökhagyó végrendelete az elhunyt házastársa végakaratát is sérti, a közös végrendelet végső célja ugyanis a felperesek örökössé tétele volt, amit az utóbb készült végrendelet meghiúsított.

[4] Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A végrendelet érvényessége tekintetében arra hivatkoztak, hogy a közös végrendelet egyoldalú visszavonásának tilalma csak mindkét fél életében fennálló korlát, a házastárs halálával ez a tilalom megszűnt: az örökhagyó házastársa hagyatékát megörökölte, vagyonáról pedig a törvény biztosította végrendelkezési szabadság keretei között rendelkezett.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletével a keresetet elutasította. Döntését a végrendelet érvénytelensége tekintetében azzal indokolta, hogy a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésébe foglalt egyoldalú visszavonási tilalom a végrendelkezők életében megtett nyilatkozatokra vonatkozik, a túlélő házastárs azonban nincs elzárva attól, hogy a közös végrendelettől eltérő tartalmú végintézkedést tegyen. Az örökhagyó 2019. december 18-i végrendelete felülírta a közös végrendeletet, ezért a hagyatékot ez utóbbi végintézkedés szerint kell átadni. Utalt arra, hogy a felperesek a közös végrendelet értelmében is csak helyettes, nem pedig utóörökösök, az örökhagyó öröklésével helyettes örökösi pozíciójuk megszűnt.

[6] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztató ítéletével megállapította az örökhagyó 2019. december 18-án kelt végrendelete érvénytelenségét. A közös végrendelet jogintézményét elemezve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő következtetésre jutott: közös végrendelet esetén a házastársak akkor is egymásra tekintettel végrendelkeznek, ha a rendelkezésük nem a másikuk javára szól, ezért a visszavonás is csak közösen vagy akkor lehetséges, ha a másik félnek is módjában áll saját végintézkedését visszavonni. A kifejtettek alapján a Ptk. 7:43. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés a házastársakat nem csupán életükben köti: a túlélő házastárs sem élhet az egyoldalú visszavonás jogával. Az adott esetben a házastárs az örökhagyó végintézkedésének ismeretében, azzal végrendelkezett az örökhagyó javára, hogy helyettes örökösként mindketten a felpereseket jelölik meg és a végrendeletét az örökhagyó egyoldalúan nem vonja vissza. A kifejtettek miatt az örökhagyó eltérő tartalmú végrendelete a házastárs végintézkedési szabadságát sérti. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság: a Ptk. 7:43. § (3) bekezdésében a törvény maga teszi lehetővé, hogy a közösen végrendelkezők végintézkedési szabadságukat korlátozzák, e korlátoktól egyikük esetében sem lehet eltérni, ezt a házastárs halála után bekövetkező esetleges változások sem indokolják. Rámutatott, hogy a felperesek helyettes örökösi pozíciója sem szűnt meg az örökhagyó öröklésével, őket ugyanis a közös végrendeletben ő is helyettes örökösként nevezte meg.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem