5/1995. (II. 22.) AB határozat

Pest Megye Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/1994. (V. 1.) PM rendelete törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások törvényellenessége utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Pest Megye Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/1994. (IV. 6.) PM rendelet 7. § (1) bekezdése, a 11. § (2) bekezdésének második mondata, valamint a 15. § (4) bekezdés c) pontjában a "használatbavételi" előírás törvényellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a Pest Megyei Közgyűlés csak részben értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Pest Megye Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 11/1994. (IV. 6.) PM rendelete (a továbbiakban: Kgyr.) 7. § (1) bekezdése, a 11. § (2) bekezdésének második mondata, valamint a 15. § (4) bekezdése c) pontjában a "használatbavételi" szövegrész törvényellenessége megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a Pest Megyei Önkormányzat törvénysértő módon, már hatályon kívül helyezett jogszabályi előírások figyelembevételével írta elő a lakáshasználatbavételi díj fizetésének kötelezettségét.

Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Kgyr.-nek a lakásbérleti jogviszony létrehozásáért ellenérték megfizetését előíró rendelkezései sértik a lakások és a helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Lt.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előírásait. Úgy vélekedett, hogy az Önkormányzatnak csak az Lt. keretei között volt lehetősége a rendeleti szabályozás megalkotására, s ezért a támadott előírásokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében foglaltakkal is ellentétesnek tekintette.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt megalapozott:

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: "A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig megállapítja, hogy "a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

Az Ör. 7. § (1) bekezdése szerint "a bérlő a bérleti szerződés aláírásakor 2 havi lakbérrel megegyező használatbavételi díjat köteles megfizetni".

A 11. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy "a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő cserelakásra nem tarthat igényt, azonban a lakás-használatbavételi díj általa kifizetett összegével megegyező térítés illeti meg".

Az Ör. 15. § (4) bekezdésének ugyancsak sérelmezett c) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell "a használatbavételi és bérleti díj legkisebb mértékét és megfizetésnek módját".

Az Lt. 2. § (1) bekezdésének megfelelően a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre. E törvény a lakás-használatbavételi díjról nem rendelkezik, 1. melléklete II. fejezetének g) pontja pedig a lakásépítési hozzájárulásról és a lakás-használatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendeletet 1994. december 31. napjával hatályon kívül helyezte.

Az Lt. a helyi önkormányzatokat több tárgykörben is rendeletalkotásra hatalmazta fel, a lakás-használatbavételi díj előírására vonatkozóan azonban a törvény nem ad ilyen tartalmú felhatalmazást.

Az Lt. 1. § (3) bekezdése szerint az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók.

A Ptk. 434. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy "a lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza".

A Ptk. 685. § a) pontja viszont azt állapítja meg, hogy a törvény alkalmazásában "jogszabály: a törvény, továbbá a kormányrendelet, a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése, az 528. § (3) bekezdése és az 530. § tekintetében viszont valamennyi jogszabály".

Az e határozat indokolásában említett jogszabályi összevetésből kitűnik, hogy a Pest Megyei Önkormányzat a lakásbérleti jogviszony létrehozása feltételeként nem írhatta elő a lakás-használatbavételi díj megfizetésének kötelezettségét. Az önkormányzati rendelet ugyanis a Ptk. 434. §-a és 685. § a) pontja idézett előírásai figyelembevételével a lakásbérleti jogviszony létrehozása feltételeit kizárólag az Lt. keretei között szabályozhatja.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kgyr.-nek a lakás-használatbavételi díjra vonatkozó előírásait törvényellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró