40. BK vélemény

a lopás súlyosabban minősülő eseteinek értelmezéséről[1]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

A kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül a 2012. évi C. törvény 370. § (2) bekezdés ba)-be) alpontjaira és (3) bekezdés c) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhatárt meghaladó része az e rendelkezésekben meghatározott módon valósul meg.

1. A 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 370. §-ának rendelkezései - (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont - szerint a kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre és a különösen nagy értékre elkövetett lopás súlyosabban minősül, ha bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, zsebtolvajlás útján, egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével követik el. A 370. § (3) bekezdés c) pontjára, (4) bekezdés b) pont II. fordulatára, az (5) bekezdés b) pont II. fordulatára és a (6) bekezdés b) pont II. fordulatára figyelemmel a lopás súlyosabban minősül akkor is, ha kisebb értékre, nagyobb értékre, jelentős értékre és különösen nagy értékre közveszély színhelyén követik el.

Adott esetben azonban ezek a minősítő körülmények (lopásnál leggyakrabban a dolog elleni erőszak) nem az egész bűncselekményre, hanem annak csupán egy vagy több - a természetes, vagy a folytatólagos egység keretébe tartozó - részcselekményére nézve állapíthatók meg. Felmerült a kérdés, hogy a részcselekmény súlyosabb jogi értékelésének milyen jelentőséget kell tulajdonítani az egész bűncselekmény minősítése szempontjából.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a természetes vagy a folytatólagos egység keretébe tartozó valamely részcselekményt jogilag súlyosabban kell értékelni, ez általában az egész bűncselekmény minősítésére kihat. Ennek az az indoka, hogy a bűncselekményi egységnek szükségszerűen magán kell viselnie alkotóelemeinek ismérveit.

Ennél fogva a fenti esetben a lopási cselekményt általában ugyanúgy kell minősíteni, mintha a minősítő körülmény a teljes elkövetési értéke tekintetében megállapítható lenne. Így pl. a Btk. 370. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint minősül a kisebb értékre elkövetett lopás, ha csak az egyik részcselekményét követték el dolog elleni erőszakkal.

Ennek azonban - a továbbiakban kifejtetteknek megfelelően - az az előfeltétele, hogy a súlyosabban minősülő részcselekmény a szabálysértési értékhatárt meghaladó értékre valósuljon meg.

2. A Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont ba)-be) alpontjaiban, valamint a (3) bekezdés c) pontjának I. fordulatában felsorolt körülményeknek a minősítés szempontjából csak akkor van jelentőségük, ha a teljes elkövetési érték a szabálysértés értékhatárt nem haladja meg. Ilyenkor azt eredményezik, hogy a cselekmény szabálysértés helyett Btk. 370. § (2) bekezdése szerint vétségnek minősült fel, illetve a (3) bekezdés c) pontja alapján bűntettnek minősül, ha a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

Ha viszont a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény a természetes vagy folytatólagos egység keretén belül a bűncselekmény részcselekményévé válik, az említett körülmények elvesztik jelentőségüket és egyáltalán nem befolyásolják a bűncselekmény minősítését, amely az elkövetési értékhez igazodik.

Ez teljesen egyértelmű a Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bf)-bi) alpontjaiban felsorolt körülményeket illetően, amelyekre ugyanezen szakasz következő bekezdései nem utalnak vissza. Minthogy azonban a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés c) pontjában felsorolt körülmények egyenértékűek, a minősítés szempontjából játszott szerepüket tekintve sem lehet közöttük különbséget tenni.

A kifejtetteket támasztja alá a Btk. 370. § (3) bekezdésének szövegezése. A b) pont szerint ugyanis a kisebb értékre elkövetett lopás akkor minősül súlyosabban, ha a (2) bekezdés b) pont ba)-be) alpontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjának II. fordulatában meghatározott módon viszik véghez. Ebből is következik, hogy ha valamely részcselekményt (vagy több részcselekményt összegezve) szabálysértési értékre visznek véghez ily módon, a bűncselekmény a Btk. 370. § (2) bekezdése, illetve a (3) bekezdés c) pontjának I. fordulata szerint minősül. Ilyenkor a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelhető, hogy az elkövető valamely részcselekményt egyébként súlyosabb minősítést eredményező módon vitte véghez.

Az elsősorban a lopás elbírálásánál gyakorlati jelentőségű iránymutatás megfelelően irányadó a sikkasztásra és a vonatkozó, hasonló rendelkezések alkalmazása során.