BH 2015.8.216 I. A tényállás az ítélet egészében és tartalmilag vizsgálandó. Ezért a történeti tényállás bevezető részében írtak valamennyi tényállási pont vonatkozásában figyelembe jönnek, és részei az indokolásban írt, de tartalmilag tényeket rögzítő részek is [Be. 258. §].

II. Az indokolási kötelezettség megszegése csak akkor képez feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ha az oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg, hogy a bíróság a döntését mire alapította [Be. 373. § (1) bek. III. pont].

[1] A járásbíróság a 2013. március 27. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt korábbi végzéssel alkalmazott próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyezte és próbára bocsátását megszüntette, továbbá bűnösnek mondta ki 4 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (6) bek. b) pont], 23 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (5) bek. b) pont] és 5 rendbeli felbujtóként elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont, (4) bek. b) pont].

[2] Ezért és a korábbi végzéssel megállapított közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2014. június 4. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terhelt tekintetében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[4] - a korábbi végzés próbára bocsátó rendelkezését hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezést mellőzte,

[5] - a halmazati büntetésből a próbára bocsátással érintett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bek. c) pont] miatti büntetéskiszabást mellőzte

[6] egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) pontját és c) pontját, illetőleg a Be. 373. §-a (1) bekezdésének III.a) pontját megjelölve a bűnösség megállapítása és az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt, felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés és új eljárásra utasítás érdekében.

[8] Az I. r. terhelt védőjének indokai szerint

[9] - az ítélet nem tartalmaz tényállást arra nézve, hogy az I. r. terhelt cselekvősége, leszámítva a személyes jelenléte melletti két esetet, milyen módon kapcsolódik a II. r. és III. r. terheltek által elkülönülten, önállóan elkövetett bűnös cselekményeihez,

[10] - a bíróság a próbára bocsátás megszüntetésnek mellőzése ellenére nem enyhítette a büntetést,

[11] - a bíróság az előbbiekben jelzett körben nem teljesítette az indokolási kötelezettségét, mert

[12] - a megállapított tényállásból nem következik az, hogy az I. r. terhelt állítólagos ötletadó magatartása okából valamennyi - a többi terhelt által elkülönülten elkövetett - cselekményért büntetőjogilag felelős lenne,

[13] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta.

[14] A Legfőbb Ügyészség kifejtette, hogy

[15] - a felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás kötelezően irányadó [Be. 423. § (1) bek.], megalapozottsága nem támadható, ezért annak kifogásolása, hogy az alapítélet az I. r. terhelt cselekvősége tekintetében nem tartalmaz tényállást, törvényben kizárt,

[16] - az indítványban állítottakkal ellentétben az irányadó tényállás hiánytalanul tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekből a bíróság megalapozottan következtetett arra, hogy az I. r. terhelt volt a felvásárlási ügyek elindítója, társait ő szervezte be a csalások elkövetésébe, részt vett a feltételek megteremtésében, a felvásárlásoknál az F. Kft. közbeiktatásában, finanszírozásában mindvégig irányító szerepet töltött be, ezért bűnösségének felbujtásban történt megállapítása törvényes,

[17] - az indokolási kötelezettség elmulasztására hivatkozás alaptalan, nem állott elő olyan helyzet, hogy nem állapítható meg, a bíróság mire alapozta döntését (BH 2010.2210.), az indítvány valójában a tényállás megalapozatlanságát és a bizonyítékok eltérő értékelését vitatva sérelmezte az I. r. terhelt bűnösségének megállapítását.

[18] A Legfőbb Ügyészség indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását az I. r. terhelt tekintetében.

[19] Az I. r. terhelt védője észrevételében fenntartotta, és - érdemi változtatás nélkül - átfogalmazva megismételte indítványát. Hangsúlyozta, hogy "jogi indokolás" elmulasztását sérelmezi.

[20] Az I. r. terhelt nem tett észrevételt.

[21] A felülvizsgálati indítvány nem alapos, részben pedig törvényben kizárt.

[22] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja, azaz nem nyitja meg a ténybeli sérelmezés lehetőségét.

[23] A felülvizsgálati eljárásban a felülbírálat a jogerős határozatban megállapított, s nem támadható tényálláshoz [Be. 423. § (1) bek.] kötött. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. Ekként a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[24] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy felülvizsgálatban nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

[25] Az indítvány középpontjában a bűnösség megállapításának kifogásolása állt. A Be. 416. § (1) bekezdése a) pontjának 3. fordulata alapján helye van felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor.

[26] Az I. r. terhelt védője valójában az irányadó tényállás, illetve a bíróság mérlegelésének helyességét támadta, a bizonyítékok mikénti mérlegelését vitatta, átértékelését célozta, és mindezen keresztül kifogásolta a bűnösség megállapítását - ami felülvizsgálatban kizárt.

[27] Az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek alapján az alapügyben eljárt bíróságok megállapították az I. r. terhelt felbujtást kimerítő bűnösségét.

[28] Az elsőfokú bíróság a harminckét sértett sérelmére elkövetett cselekményből álló sorozat elején rögzítette a három terhelt szerepét, melyből egyértelműen kitűnt, hogy a saját cégével már borfelvásárlásba fogó I. r. terhelt kezdeményezése és ötlete alapján állapodott meg előzetesen az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt, majd annak megfelelően

[29] - a borfelvásárlási láncba az I. r. terhelt cége és a termelők közé beillesztésére az I. r. terhelt megszervezte az F. Kft. névleges megvásárlását, a kft. ügyvezetője a III. r. terhelt lett, a borfelvásárlást a kft. nevében a II. r. terhelt végezte,