BH 2011.12.341 Ha az elsőfokú bíróság az indokolás nélkül benyújtott fellebbezést követően a fellebbező felet az indokolás hiánypótlásként történő benyújtására azzal a jogkövetkezménnyel hívta fel, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén a beadványt hiányos tartalma szerint terjeszti fel a másodfokú bíróságra, a másodfokú bíróság nem utasíthatja el a fellebbezést, csak akkor, ha a fellebbezés az indokolás nélkül elbírálhatatlan és a fellebbező felet az elutasítás jogkövetkezményének kilátásba helyezésével a hiányok pótlására ismételten felhívja. A bírói felhívás elmulasztása esetén ugyanis kizárólag az a jogkövetkezmény alkalmazható, amit a bíróság előzetesen kilátásba helyezett [Pp. 95. § (2) bek., 235. § (1) bek. és 237. §, 240. § (1) bek.].

A felperes személyhez fűződő jogai megsértése miatt nyújtott be keresetlevelet a bíróságra. Az elsőfokú bíróság végzésével a felperest a keresetlevél hiányainak pótlásaira hívta fel. Ezt követően 2-I. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján, a hiánypótlás elmulasztása miatt, idézés kibocsátása nélkül elutasította. E végzés ellen a felperes határidőben fellebbezést nyújtott be, amelynek megindokolására további 30 nap határidő engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a fellebbezési indokok előadására 15 napos határidőt engedélyezett. A felperes ismételten kérte e határidő meghosszabbítását. Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes ismételt határidő hosszabbítás iránti kérelmét elutasította és tájékoztatta a felperest, amennyiben a fellebbezés hiányainak pótlására felhívó végzésnek határidő alatt nem tesz eleget, a fellebbezést a hiányos tartalma szerint fogja felterjeszteni. Miután a felperes e felhívásnak nem tett eleget, az elsőfokú bíróság az iratokat a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz felterjesztette.

A felterjesztést követően az ítélőtábla - anélkül, hogy előzetesen a fellebbező felperest a fellebbezés hiányainak pótlására ismételten felhívta volna - 2010. március 25-én kelt végzésével a Pp. 259. §-án keresztül alkalmazandó, Pp. 240. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 235. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Pp. 237. § alapján hivatalból elutasította, megállapítva, hogy a fellebbezés indokainak előterjesztése hiányában a fellebbezést már az elsőfokú bíróságnak hivatalból el kellett volna utasítania. Miután határidőben a felek e végzés ellen fellebbezést nem nyújtottak be, az ítélőtábla a 2010. május 28-án kelt záradékkal megállapította, hogy a végzés 2010. május 24-én jogerőre emelkedett.

A fellebbezési határidő elteltét követően a felperes a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemmel élt, egyben a fellebbezést elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be.

A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felperes igazolási kérelmének helyt adott és a fellebbezést a fellebbező fél ellenfelének észrevételezésre kiadta. Az időközi jogszabályváltozásra tekintettel az alperes képviseletében eljáró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a fellebbezést elutasító végzés helybenhagyását kérte.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Pp. 235. § (1) bekezdése szerint a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy a fellebbező félnek határozott fellebbezési kérelmet kell előterjesztenie és a fellebbezését elvileg indokolnia kell. Ezek elmaradása esetén a fellebbezés elvileg valóban hiányos, így a Pp. 95. § (2) bekezdése alapján hiánypótlásnak van helye. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően járt el, amikor a felperest ismételt határidő biztosításával a fellebbezés indokolásának előterjesztésére hívta fel. A BH 1980/339. szám alatt közzétett eseti határozat szerint azonban önmagában a fellebbezés indokainak hiányában a fellebbezésnek a Pp. 237. § szerinti elutasítására nincsen lehetőség. Általában a hiányok pótlására oly módon kell a fellebbező felet felhívni, hogy annak eredménytelensége esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést a hiányos tartalma szerint fogja elbírálni.

Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően járt el, azaz az általa, a bírói határidő elmulasztására megállapított, a fellebbező felperessel előzetesen közölt jogkövetkezményt alkalmazva, az iratokat a másodfokú bíróságra felterjesztette. Általános jogalkalmazási jogelv, hogy a beadvány hiányainak pótlására szóló felhívásban a bíróságnak határidőt kell szabnia a hiánypótlásra és a Pp. 95. § (2) bekezdésének megfelelően a hiánypótlás elmulasztása esetére megfelelő szankciót kell előzetesen kilátásba helyeznie. Amennyiben a bíróság azt helyezi kilátásba, hogy a hiánypótlás elmaradása miatt a beadványt el fogja utasítani, úgy azt a határidő eltelte után is csak addig teheti meg, amíg a fél a hiánypótlásnak eleget nem tesz. Másrészt a bíróság a hiánypótlás elmaradása esetén kizárólag azt a jogkövetkezményt alkalmazhatja, amit a féllel előzetesen közölt. Abban az esetben, ha a bíróság a fellebbezés hiányainak pótlására a felet azzal a szankcióval hívta fel, hogy a határidő elteltét követően a fellebbezést hiányos tartalma szerint terjeszti fel, azaz a bírói gyakorlatnak megfelelően a másodfokú bíróság a fellebbezést a hiányos tartalma szerint fogja elbírálni, a fellebbezést elutasítani érdemi vizsgálat nélkül hivatalból nem lehet, mert a hiánypótlásnak ezt a jogkövetkezményét a féllel előzetesen nem közölték.