A Kúria Pfv.21479/2012/10. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Ügyvéd kártérítési felelősségének megítélése az általa szerkesztett adásvételi szerződésből eredően bekövetkezett károk miatt. 1959. IV. Tv. 318. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.21606/2010., Székesfehérvári Törvényszék P.21606/2010/24., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21883/2011/6., *Kúria Pfv.21479/2012/10.* (BH+ 2013.12.513)

***********

Pfv.IV.21.479/2012/10.szám

A Kúria a dr. Patai József pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt alperes ellen kártérítés iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt 3.P.21.606/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.883/2011/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a .. által képviselt .. beavatkozott, a felperes által 29. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes a felperes és .. által 2006. november 21. napján kötött adásvételi szerződés meghiúsulásából eredően a felperest ért károkért teljes kártérítő felelősséggel tartozik.

A követelés összegére vonatkozóan a tárgyalás folytatása érdekében a Kúria az iratokat az elsőfokú bíróságnak küldi meg.

Az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 20.000 (húszezer) forintban, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket 610.200 (hatszáztízezer-kettőszáz) forintban állapítja meg. Megállapítja továbbá, hogy a felperes pártfogó ügyvédjének felülvizsgálati eljárási díját az alperes viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint 2006. november 21-én a felperes adásvételi szerződést kötött a .. tulajdonát képező .. szám alatti ingatlanra, amelyet a .. javára 23.094 CHF kölcsön és járulékai erejéig jelzálogjog és vételi jog terhelt. A kölcsön adósa az eladó lánya, .. volt. Az adásvételi szerződést az alperes szerkesztette és jegyezte ellen, aki arra is megbízást kapott a felektől, hogy a szerződéssel kapcsolatban a földhivatal és az illetékhivatal előtt képviselje őket. A szerződő felek megállapodása szerint a felperes a vételár egy részét az eladó lányának, a ..nál vezetett számlájára utalja át, amelyet az eladó teljesítésként elfogad. A felperes a vételár egy részét az .. igényelt bankkölcsönből kívánta teljesíteni, amelyet a banknak .. számlájára kellett utalnia. A szerződés tartalmazta, hogy a .. nyilatkozatot tett az .. felé arról, hogy a javára bejegyzett jelzálogjogot és vételi jogot az átutalást követően a nyilvántartásból törölteti.

Az eladó a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát az ügyvédnél a szerződés mellékleteként letétbe helyezte azzal, hogy a jogi képviselő a nyilatkozatot azt követően jogosult felhasználni, hogy a teljes vételár kiegyenlítésre került.

2007. január 18-án a felperes banki hitelből átutalt .. számlájára 3.350.082 forintot, azonban .. végtörlesztési nyilatkozata hiányában a bank ezt az összeget nem tudta a kölcsön törlesztésére fordítani. A számlára utalt pénzt az adós, illetve az eladó felvették. A földhivatal a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét elutasította.

A felperes által indított perben a bíróság 2008. június 19-én jogerős ítéletével kötelezte .. I.r. alperest a kifizetett 5.490.000 forint vételár és járulékai megfizetésére azzal, hogy .. II.r. alperes 4.890.000 forint és járulékai erejéig vele egyetemlegesen felel a tartozásért. A felperes által a jogerős ítélet alapján kezdeményezett végrehajtási eljárás során az ingatlant árverés útján értékesítették.

A felperes keresetében 6.102.500 forint kártérítés és 2007. július 13-tól esedékes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra tekintettel, hogy álláspontja szerint megszegte az ügyvédi szakma szabályait, amikor nem tájékoztatta arról, hogy az eladó által kért fizetési mód alkalmazásával kialakulhat olyan helyzet, hogy az ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg. Arról is tájékoztatást kellett volna adni, hogy ha a vételárat nem a terhek rendezésére fordítják, az a tulajdonjog bejegyzésének akadályát fogja képezni. Elsődlegesen emiatt törölni kellett volna az ingatlanon fennálló terheket, amikor végtörlesztési nyilatkozat letétbe helyezésére lett volna szükség. Az ügyvédnek a vételár összegét kellő gondosság mellett letétbe kellett volna vennie. Hibázott abban is az alperes, hogy nem különböztetett .. hitelszámlája és lakossági folyószámlája között. A vételár összegét nem a hitelszámlára utaltatta, azt az adós így saját céljaira fordíthatta. Indokoltnak tartotta volna, hogy .. is aláírja a szerződést és a kötelezettségért maga is felelősséget vállaljon.