T/5005. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései

(2011. december 31.)

A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL

Mi, az Országgyűlés képviselői - tudatában lévén annak, hogy a múlt feltárása és az abból fakadó következtetések levonása; egyfelől az emberek és egyes csoportjaik, illetve az egész társadalom ellen a kommunisták uralma alatt elkövetett bűnök és azok elkövetői megnevezése, elítélése és a tettesek lehetőség szerinti jogi felelősségre vonása, másfelől e bűnök elszenvedőinek biztosított elégtétel megadása; a kommunista rendszer vezetői által viselendő felelősség hangsúlyossá tétele; a demokrácia és a diktatúra, a helyes és a helytelen, a jó és a rossz közötti világos különbségtétel nélkül nem teremthető szilárd alapzat az alkotmányos rend biztonságos működéséhez -Magyarország első, a jogállam követelményei szerint elfogadott Alaptörvényének érvényesülése érdekében kinyilvánítjuk az alábbiakat:

1. Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire.

2. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek

a) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;

b) a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;

c) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért;

d) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;

e) az európai civilizáció hagyományos értékeinek módszeres pusztításáért, a nemzeti önazonosság aláásásáért;

f) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen

- emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért;

- a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért;

- a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért;

- az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért;

- a nevelésben, a művelődésben, a tudományos életben és a kultúrában politikai és ideológiai célokból történt visszaélésszerű beavatkozásokért;

- az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;

g) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbefojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;

h) Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi lecsúszásáért;

i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.

3. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, melyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.

4. A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, mellyel az állampárt terhelhető.

5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség - a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján - az első szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére.

6. Minden magyar polgár, aki a kommunista diktatúrával szemben ellenállást tanúsított, akit a diktatúra kiszolgálói emberi méltóságában és jogaiban megsértettek vagy igazságtalanul üldöztek, ha e jogsértésekben részt nem vett, elismerést és erkölcsi elégtételt érdemel.

7. A kommunista diktatúra rendszerszerűen idézte elő a jogsértéseket, de a cselekményeket az egyes emberek követték el. A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét, és meg kell nevezni a bűnösöket.

Az Országgyűlés és Magyarország más állami szervei tevékenységük gyakorlása során a fenti alaptörvényi rendelkezésekből indulnak ki.

1. cikk

(1) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető.

(2) A juttatás (1) bekezdés szerinti csökkentéséből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.

2. cikk

(1) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntető törvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig történt volna meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntető törvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.

3. cikk

(1) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik.

(2) A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.

4. cikk

A kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek, a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek. E közérdek érvényesítése érdekében a kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ALAPTÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN

5. cikk

Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.

6. cikk

A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.

7. cikk

Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

8. cikk

Az Alaptörvény hatálybalépése - a 9-18. cikkben meghatározottak szerinti kivétellel - nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.

9. cikk

Az Alaptörvény

a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,

b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,

c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,

d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,

e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és

f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester

megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.

10. cikk

Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik.

11. cikk

(1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

12. cikk

Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-án szűnik meg. Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be, szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.

13. cikk

Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-án szűnik meg. Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be, szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.

14. cikk

(1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.

(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni.

15. cikk

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.

16. cikk

A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

17. cikk

A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselőtestület a megyei közgyűlés jogutódja.

18. cikk

A Költségvetési Tanács hivatalban lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény hatálybalépésétől a Költségvetési Tanács elnöke.

19. cikk

(1) Az Alaptörvény rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni. Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett - megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.

(2) A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell.

20. cikk

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell.

21. cikk

(1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz

a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott, valamint

b) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, egyedi ügyben közvetlenül, bírói döntés nélkül alkalmazott vagy hatályosuló jogszabály ellen az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott

panasz.

(2) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában alkotmányjogi panasz az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértő, az ügy érdemében hozott bírói döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés ellen, az indítványozó jogorvoslati lehetőségeinek kimerítését követően vagy jogorvoslati lehetőségeinek hiányában benyújtott panasz.

22. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására - az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választás kivételével - az európai parlamenti képviselők választásával egy napon kerül sor; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek két egymást követő általános választása közti időköz az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése szerinti időtartamtól az európai parlamenti képviselők választásának időpontjából fakadó mértékben eltérhet.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.

23. cikk

Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti - a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.

24. cikk

Kihirdetett

a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,

b) szükségállapotra, ha. az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,

c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,

d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,

e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és

f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre

vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

25. cikk

(1) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.

(2) Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.

26. cikk

Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdését azon törvények esetében, amelyeket abban az időszakban hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.

27. cikk

(1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 3 1-ig alkalmazni kell.

(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell.

28. cikk

(1) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

(2) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. Ha az Alaptörvény hatálybalépését követően egyedi jogalkalmazói döntés állapít meg pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

(1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az Átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján, Magyarország Alaptörvénye Záró rendelkezések rész 3. pontjára tekintettel fogadja el. Az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.

(3) Hatályát veszti

a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,

b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,

c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,

d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,

e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,

f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,

g) az Alkotmány 2010. május 25-i módosítása,

h) az Alkotmány 2010. július 5-i módosítása,

i) az Alkotmány 2010. július 6-i módosításai,

j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-i módosításai,

k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény,

l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény,

m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény,

n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény és

o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit tartalmazza, amelyet az Országgyűlés - az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontjából is következően - alkotmányozó hatalomként fogad el. Az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik, és két fő részből, egyrészt a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló részből, másrészt pedig az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó hagyományos átmeneti előírásokat magában foglaló, jogtechnikai jellegű részből állnak

Magyarország 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lép, és felváltja a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt, amelynek keletkezéstörténetéhez és eredeti szövegéhez a magyar történelem egyik legsötétebb időszakának, a kommunista diktatúrának a fájdalmas emléke tapad, amelyet az 1989-90-es rendszerváltozás során a demokratikus jogállamba történő békés átmenet biztosítása érdekében tett - az akkori alkotmányozók által is ideiglenesnek tekintett - alkotmánymódosítások sem tudtak feledtetni. Magyarország új Alaptörvénye a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után új fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó - szintén az Alaptörvény részét képező - átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglenes alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos történelmi igazságtételt erkölcsi és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására. Erre figyelemmel a Javaslat tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes, korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését, amelynek célja nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása.

Ezen, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti kérdéseket tágan értelmező rész mellett a Javaslat tartalmazza azokat az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges, jogtechnikai jellegű átmeneti rendelkezéseket, amelyek a jogértelmezési viták elkerülése érdekében pontosan meghatározzák, hogy mennyiben érinti az Alaptörvény a hatálybalépése előtt kinevezett vagy megválasztott szervek és személyek megbízatását, a hatályban levő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, illetve a folyamatban levő ügyeket.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. cikkhez

A Javaslat szerint a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető, és a csökkentésből származó bevételt a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani. A rendelkezés célja az, hogy a kommunista diktatúra vezetőinek az e minőségükre tekintettel vagy azzal összefüggésben szerzett jogszabályon alapuló juttatásait alkotmányosan csökkenteni lehessen. Az Alaptörvény egyéb, az alapvető jogokról szóló rendelkezéseiből is értelemszerűen következően a törvényben meghatározottak szerinti csökkentésnek a társadalom igazságérzete biztosításának céljával arányosnak kell lennie. A Javaslat a kommunista diktatúra vezetői által élvezett juttatások csökkentéséből eredő - a jelenlegi helyzethez képest megtakarításként jelentkező - bevételt a méltányosság jegyében a kommunista diktatúra kárvallottjainak sérelmeit, azok következményeit enyhítő célokra, illetve - az emberi élet elvételével okozott és az időmúlás folytán jóvátehetetlenné vált sérelmekre tekintettel - az áldozatok emlékének ápolását elősegítő tevékenységekre rendeli fordítani.

A 2. cikkhez

A Javaslat értelmében nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúra időszakában elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A Javaslat által érintett bűncselekmények pontos körét és megnevezését törvény határozza meg.

A Javaslat nem töri meg a "nullum crimen sine lege" elvét, csak azok, a kommunista diktatúrában elkövetett cselekmények tartoznak a hatálya alá, amelyeket már az elkövetés időpontjában is büntetni rendelt az akkor hatályos büntető törvény, ugyanakkor pártállami politikai érdekből a bűncselekmény üldözése mégsem történt meg. A Javaslat szerint a pártállami tisztviselők által, illetve az ő érdekükben vagy csupán a kifejezett vagy hallgatólagos egyetértésükkel elkövetett súlyos bűncselekmények üldözésének politikai okból történő elmaradása miatt a kommunista diktatúra időszakát a bűncselekmény büntethetőségének elévülése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Mindezek alapján a Javaslat azt biztosítja, hogy a demokratikus jogállamnak - amelyet 1990. május 2-ától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számít -, lehetősége legyen ugyanolyan időtartamban üldözni a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűncselekményeket, mint amilyenben az elkövetéskor hatályos jog szerinti elévülési szabályok alapján akkor üldözhette volna, ha az elkövetés időpontja nem a bűncselekménnyel szemben "elnéző" kommunista diktatúra időszakra esik. A Javaslat figyelemmel van az 1990. május 2-a és az Alaptörvény hatálybalépése között eltelt időre is. Ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy azokban az esetekben, amikor az elkövetés időpontjára és az elkövetéskor hatályos elévülési szabályokra tekintettel már a demokratikus jogállamnak is lett volna lehetősége a bűncselekmény üldözésére - de ezzel még nem élt -, akkor a demokratikus jogállam csak annyi további időt kap az érintett bűncselekménynek az Alaptörvény hatálybalépését követő üldözésére, amennyitől a kommunista diktatúra időszaka fosztotta meg.

A Javaslat által az érintett bűncselekményeknek a demokratikus jogállam általi üldözésére biztosított, az Alaptörvény hatálybalépésétől számított elévülésre a Javaslatban meghatározottakon kívül egyebekben törvényi szabályok irányadók, így a törvényi szintű szabályok szerint alkalmazhatók az elévülés félbeszakításának jogkövetkezményei is.

A 3. cikkhez

A Javaslat a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottságának működéséről rendelkezik. A Javaslat szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata, hogy feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, valamint a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a tevékenységének eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. A Javaslat megfogalmazása az érintett feladatokat nem teszi kizárólagosan a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává, nem zárja ki, hogy azok ellátásában egyéb szervek, szervezetek is közreműködhessenek.

A 4. cikkhez

A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása közérdek. A Javaslat szerint a kommunista diktatúra hatalombirtokosai közszereplőnek minősülnek, amiből a közszereplő minőségük nemcsak történeti értelemben következik, hanem az úgy is értendő, hogy a kommunista diktatúra ma még élő egykori hatalombirtokosai egykori szerepükre tekintettel jelenleg is közszereplőnek tekintendők, abban az esetben is, ha ma már aktív közhatalmi, közéleti tevékenységet nem folytatnak. A kommunista hatalom egykori birtokosai a személyiségi jogaik védelmére a közszereplői státuszukból fakadóan korlátozottabb mértékben tarthatnak igényt. A múlt valósághű feltárása, a társadalom igazságérzetének és az áldozatok legalább erkölcsi elégtételének biztosítása szempontjából kiemelten fontos közérdek a kommunista hatalombirtokosok egykori valós szerepének és tetteinek nyilvánosság előtti megnevezése. Erre figyelemmel a Javaslat külön is nevesíti, hogy közszereplőként tűrni kötelesek - a szándékosan tett valótlan állítások kivételével - az egykori szerepükkel kapcsolatban a személyükre tett nyilvános állításokat, akkor is, ha azok egyébként a becsület csorbítására alkalmasnak lennének tekintendők. Kiemeli továbbá a Javaslat, hogy az egykori hatalombirtokosok személyes adatai - ha azok a diktatúra működésével összefüggő szerepükkel és cselekményeikkel kapcsolatosak - közérdekből nyilvánosak.

Az 5. cikkhez

A Javaslat a Magyarország jogrendszerének új alapját képező Alaptörvény hatálybalépésére tekintettel, a jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.

A 6. cikkhez

A Javaslat általános jogutódlási szabályként rendelkezik arról, hogy a feladat- és hatáskört a 2011. december 31-ig a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja 2012. január 1-től a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.

A 7. cikkhez

Alaptörvényi szinten 2012. január 1-től rögzítetten hazánk neve Magyarország, a Javaslat ugyanakkor a felelős gazdálkodás szempontjaira tekintettel lehetővé teszi, hogy a Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is mindaddig használni lehessen, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés teljesen meg nem valósítható.

A 8. cikkhez

A Javaslat főszabályként úgy rendelkezik, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását. Ehhez a főszabályhoz képest ugyanakkor a Javaslat több kivételt is meghatároz, amely esetekben az Alaptörvény rendelkezései alkalmazandók a hatálybalépésekor hivatalban lévő szervek, illetve személyek megbízatásának tartalmára, feltételeire, megszűnési eseteire.

A 9. cikkhez

A Javaslatban felsorolt, az Alaptörvény hatálybalépésekor hivatalban lévő szervek és személyek összeférhetetlenségének és megbízatásuk megszűnésének eseteire a Javaslat az Alaptörvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni.

A 10. cikkhez

Az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnési okai között az Alaptörvény újításként rendelkezik arról, hogy a képviselő megbízatása egyebek mellett akkor is megszűnik, ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában. A Javaslat értelmében a hivatalban lévő országgyűlési képviselő megbízatására ezt az új szabályt azzal a korlátozással kell alkalmazni, hogy az egy éves határidő kezdetét az Alaptörvény hatálybalépésétől kell számítani.

A 11. cikkhez

A Javaslat a Legfelsőbb Bíróság, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódlásáról egységben rendelkezik, azzal, hogy a különböző típusú tevékenységek vonatkozásában különböző a jogutód szerv, illetve személy. A bírósági szervezetrendszert érintő változásokra tekintettel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Legfelsőbb Bíróság hivatalban lévő elnökének, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalban lévő elnökének és tagjainak a megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

A 12. és 13. cikkhez

Az Alaptörvény szerint a Kúria elnöke, illetve a legfőbb ügyész kivételével a bíró, illetve az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ami azt jelenti, hogy az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésekor az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött bíró, illetve ügyész szolgálati jogviszonyának meg kellene szűnnie. A Javaslat azonban az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében, az új bírók, illetve ügyészek kinevezéséhez szükséges eljárások lefolytatásának időigényére figyelemmel egy hosszabb átmenetre ad lehetőséget. Ennek megfelelően, ha a bíró, illetve ügyész az általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően töltötte be, a szolgálati jogviszonya csak 2012. június 30-án szűnik meg. Ha pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban kerül sor, a szolgálati jogviszony csak 2012. december 31-én szűnik meg.

A 14. cikkhez

A Javaslat értelmében az Alaptörvényben foglalt, a bírói kinevezéshez kötődő, a harmincéves életkor betöltésére vonatkozó feltétel nem irányadó azokra a 2012. január 1-jét megelőzően bíróvá kinevezett személyekre, illetve azokra a 2012. január 1-jét megelőzően kiírt pályázat alapján bíróvá kinevezett személyekre, akik az Alaptörvény hatálybalépésekor még nem töltik be a harmincadik életévüket.

A 15. cikkhez

Az ombudsmani intézményrendszer átalakulásával kapcsolatban a Javaslat külön is rendelkezik arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A Javaslat szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa; a hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.

A 16. cikkhez

Mivel az Alaptörvény az adatvédelmi biztos intézményéről nem rendelkezik és annak feladatait más intézményhez telepíti, a Javaslat rögzíti, hogy a hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

A 17. cikkhez

A Javaslat értelmében a megyei közgyűlés elnöke az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke.

A 18. cikkhez

A Javaslat szerint az Alaptörvény hatálybalépése előtt működő Költségvetési Tanács hivatalban lévő, a köztársasági elnök által kinevezett tagja az Alaptörvény hatálybalépésétől az Alaptörvény szerinti Költségvetési Tanács elnöke.

A 19. cikkhez

A Javaslat értelmében Az Alaptörvény rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Az elfogadott törvény köztársasági elnök általi aláírásának határidejére, az Országgyűlésnek történő visszaküldésére, illetve az előzetes alkotmánybírósági vizsgálatának kezdeményezésére vonatkozó alaptörvényi szabályokat az Országgyűlés 2012. január 1-jét követően kezdődő első ülésétől, illetve az azon elfogadott törvényekre kell alkalmazni.

Az Alaptörvény folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazása az alkotmánybírósági eljárásra is vonatkozik, így az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől rendes bírósági hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett - megszűnik. Mindez azonban nem akadálya annak, hogy az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - az Alaptörvénynek megfelelő indítványozási jogcímen ismételten benyújthassa.

A Javaslat értelmében a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó, illetve a központi költségvetésből történő kifizetés alapjául szolgáló, 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre, az ekkor fennálló támogatási jogosultságokra, valamint az ekkor folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvényben meghatározott korlátozásokat csak törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.

A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás csökkenthetőségére, szociális ellátássá alakíthatóságára, illetve megszüntethetőségére vonatkozóan meghatározott szabályok 2012. december 31-éig történő továbbalkalmazását rendeli el. Ezeket a szabályokat a hivatkozott időpontig a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében alkalmazni kell.

A 20. cikkhez

A Javaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek a népszavazásra és népi kezdeményezésre, valamint a köztársasági elnök összeférhetetlenségével és lemondásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezését a 2012. január 1-jén folyamatban lévő ügyekre alkalmazni rendeli.

A 21. cikkhez

A Javaslat az Alaptörvény alkotmányjogi panasszal összefüggő rendelkezéseihez kapcsolódva meghatározza az Alkotmánybírósághoz benyújtható alkotmányjogi panasz alaptörvényi jelentéstartalmát, kijelölve ezzel, hogy 2012. január 1-jétől mely alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások tartoznak szükségképpen az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A rendelkezés nem érinti ugyanakkor az Alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Alaptörvényből nem kényszerítően következő egyéb feladat- és hatásköröket is gyakorolhat.

A 22. cikkhez

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. Rendelkezik továbbá a Javaslat arról, hogy ezt követően - az Alaptörvény szerint már öt évre választott - helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a szintén ötévente tartandó európai parlamenti képviselők választásával egy napon tartják. A Javaslat értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása és az európai parlamenti képviselők választása első alkalommal 2019-ben esne egy napra. A Javaslat mindezzel összefüggésben utal arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek két egymást követő általános választása közti időköz az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdésében mereven meghatározott ötéves időtartamtól az európai parlamenti képviselők választásának időpontjából fakadó mértékben eltérhet.

A Javaslat szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdéséből következő részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.

A 23. cikkhez

A Javaslat rögzíti, hogy az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak - a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint - 2011. december 31-ig meghozott, katonai műveletekben való részvételről meghozott döntéseit.

A 24. cikkhez

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a 2011. december 31-ig kihirdetett, a különleges jogrendet megalapozó helyzetekre az Alaptörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. cikkhez

Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésként a Javaslat rendelkezik arról, hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik, illetve, hogy aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.

A 26. cikkhez

Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szól arról, hogy azon törvények esetében, amelyeket abban az időszakban hirdettek ki, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, akkor is alkalmazni kell az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő alaptörvényi szabályokat, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.

A 27. cikkhez

A Javaslat szerint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben a helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására meghatározott rendelkezést az átadással kapcsolatos eljárásokra tekintettel 2013. december 31-ig alkalmazni kell. Ezenkívül az önkormányzati rendszert érintő átalakítás folyamatban létére tekintettel a Javaslat rögzíti azt is, hogy a 2011. december 31-én hatályos alkotmányi rendelkezések szerint a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, illetve hatósági hatáskört is megállapíthat 2012. december 31-ig.

A 28. cikkhez

A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott összeg nem elegendő - és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetési törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható -, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. E hozzájárulásnak tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az érintett jogalkalmazói döntésből fakadó fizetési kötelezettség teljesítéséhez kell kapcsolódnia. A Javaslatból nem következik, hogy a hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. A rendelkezés addig alkalmazandó, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.

A Javaslat emellett tartalmazza az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlásának lezárásához kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az érintett károsultak számára az Alaptörvény hatálybalépését követően új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg. Az Alaptörvény hatálybalépése a korábban jogszabályban megállapított kárpótlási jogcímeket nem érinti, azok alapján egyedi jogalkalmazói döntés pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító kárpótlási jogosultságot állapíthat meg. A Javaslat szerint azonban ilyen egyedi, az államra nézve fizetési kötelezettséget keletkeztető jogalkalmazói döntés meghozatala esetén, a fizetési kötelezettség teljesítése céljából tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten e kárpótlás teljesítéséhez kapcsolódó, közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. A Javaslatból ebben az esetben sem következik, hogy a hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie, nem vonatkozik továbbá a rendelkezés az új jogosultságot meg nem állapító, csupán fennálló jogosultság mértékével vagy kifizetésével kapcsolatos jogvitákra.

A Záró rendelkezésekhez

A Javaslat záró rendelkezései szerint Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 2012. január 1-jén, az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit az Országgyűlés - az Alaptörvény záró rendelkezéseinek 3. pontjából is következően - alkotmányozó hatalomként fogadja el, és az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.

A Javaslat értelmében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény és annak módosításai 2012. január 1-jén hatályukat vesztik.