A Kúria választási ügyben hozott Kvk.V.37.849/2016/3. számú határozata

Nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. [Ve. 2. § (1) bek. e) pont]

A KÚRIA végzése

Az ügy száma: Kvk.V.37.849/2016/3.

A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke, dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró, dr. Kurucz Krisztina bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 12. napján kelt 64/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 64/2016. számú határozatát részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a M. I. országos napilap 2016. szeptember 6-i számának 7. és 15. oldalain közzétett, a Kúria által vizsgált fizetett politikai hirdetések sértik a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezett Magyarország Kormányának kezdeményezésére a 14/2016. számú határozatával hitelesítette az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" országos népszavazási kérdést. A népszavazás 2016. október 2. napjára került kitűzésre.

[2] A kérelmező 2016. szeptember 9-én kifogást nyújtott be a kérelmezetthez a Kormány által a Magyar Idők országos napilapban 2016. szeptember 6. napján megjelentetett politikai hirdetések miatt. Kifogásához mellékelte a napilap 2016. szeptember 6-ai lapszámát, amelynek 7. és 15. oldalán jelentek meg a Kormány "Szavazzunk nemmel!" tartalmú hirdetései. Sérelmezte, hogy a közzétett politikai hirdetések jobb alsó sarkában szabad szemmel alig, illetve nem látható a Kormányra való hivatkozás, a hirdetések nem tartalmaznak teljes körű impresszumot. Kérte, hogy a kérelmezett tiltsa el a Kormányt, a napilapot és kiadóját a további jogsértéstől, és szabjon ki bírságot. A kifogásában előadottak alátámasztásaként hivatkozott a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdésére és 208. §-ára, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. § (9) bekezdésére.

[3] A kérelmezett határozatában a kifogást elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A népszavazási kampányidőszakban közzétehető politikai hirdetésre vonatkozó szabályokat a Ve. tartalmazza. A Ve. 146. § b) pontja határozza meg a politikai hirdetés fogalmát, 148. §-a pedig a közzététel szabályait. A Ve. csupán annyiban utal az Mttv. szabályaira, hogy a politikai hirdetés az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott, és az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő sajtótermékben tehető közzé. A sajtótermékben politikai hirdetés közzétételére megrendelés alapján kerülhet sor és a politikai hirdetés tartalmát is a megrendelő határozza meg, ezért a sajtótermék szerkesztői nem felelősek (2/2014. NVB iránymutatás).

[4] Az Mttv. 46. § (9) bekezdése csak a sajtótermék és egyéb kiadvány tekintetében írja elő az impresszum feltüntetését, azaz a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó fontosabb adatok közlését. A kérelmező által kifogásolt fizetett politikai hirdetések megfelelnek a Ve. 148. §-ában foglaltaknak, azonnal felismerhetők, más médiatartalmaktól egyértelműen megkülönböztethetők. Feltüntetésre került mindkét kifogásolt esetben, hogy ezek fizetett politikai hirdetések és tartalmazzák az arra vonatkozó információt is, hogy a Kormány megbízásából kerültek közzétételre. A fizetett politikai hirdetésen impresszumot nem kell feltüntetni, ezt az Mttv. 46. § (9) bekezdése és 203. § 22. pontja csak a sajtótermék, illetve a kiadmány tekintetében írja elő, ezért a kifogással érintett politikai hirdetésekre nem alkalmazható az Mttv. 46. § (9) bekezdése.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem