A Fővárosi Törvényszék Mf.635811/2013/5. számú határozata kormánytisztviselői jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 3. §, 78. §, 167. §, 221. §, 239. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 14. §, 23. §, 70. §, 71. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 2. §, 5. §, 8. §, 76. §, 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 193. §, 194. §] Bírók: Berkiné dr. Lakatos Katalin, Kovács Edit, Majercsik Erika

Fővárosi Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

....Mf. .../2013/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

dr. Sipos Zsuzsanna ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Pelle és Dr. Újlaky Ügyvédi Iroda (fél címe 2; üi.: dr. Újlaky Eszter ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránt indított perében, a .... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... M. .../2012/9. számú ítélete ellene az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (azaz: százötvenezer) forint elsőfokú és 50.000 (azaz: ötvenezer) forint másodfokú, áfát is tartalmazó perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

I.

Az elsőfokú ítéleti tényállás

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ...M. .../2012/9. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes a 2010. december 14-én kelt felmentésével jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát, ezért a felperes jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.896.400 Ft tizenkét havi illetménynek megfelelő átalány-kártérítést. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes ingatlannyilvántartási osztályvezetői feladatokat látott el a .... Földhivatalban. A Földhivatal hivatalvezetője 2010. október 11-én kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a .... Földhivatal 2010. december 31-én megszűnik. Értesítette arról, hogy osztályvezetői megbízatása nem biztosított, ugyanakkor a felperes végzettségének megfelelő továbbfoglalkoztatására ingatlannyilvántartási ügyintézőként van lehetőség a ... illetőleg a ... Földhivatalnál. Felhívta a felperest, figyelemmel arra, hogy kinevezési okirata csak a hozzájárulásával módosítható, ezért 2010. október 13-ig nyilatkozzon, hogy a felajánlott munkakört elfogadja-e. A hivatalvezető 2010. október 23-án kelt levelében ismételten tájékoztatta a felperest arról, hogy a ... Földhivatal megszűnik és ismételten felajánlotta az ügyintézői munkakört a ... ... Földhivatalnál. Kérte a felperest, hogy 5 munkanapon belül írásban nyilatkozzon a felajánlott munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról. A felperes 2010. november 3-án kelt levelében kérte, a munkáltató jelölje meg, hogy mely felettes szerve, milyen számú döntése alapján szűnik meg a .... Földhivatal. Kérte az arra vonatkozó tájékoztatást is, hogy az SZMSZ mely szakasza szerint szűnik meg az általa vezetett osztály, illetve az összevonás után esetleg más néven működő szervezeti egység. Előadta, hogy a jogszabályi háttér pontos megismerését, elemzését követően tud csak érdemben megalapozottan nyilatkozni az alperes levelére. Majd a felperes betegállományba került, a táppénzes állományt követő első napon vette át az alperesi jogelőd 2010. december 14-én kelt felmentő intézkedését, mely indokolást nem tartalmazott, hivatkozással a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. LVIII. törvény (Ktjt) 8. § (1) bekezdés b) pontjára. Az intézkedés szerint a felperes felmentési idejének kezdete 2010. december 29-e, a jogviszony megszűnésének napja 2011. március 1-je.

Az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében megállapította, hogy a felperes kormánytisztviselői jogviszonyának indokolás nélküli megszüntetése egyrészt ellentétes az uniós joggal, másrészt a rendeltetésszerű joggyakorlással és az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik. Az elsőfokú bíróság az uniós joggal ellentétesnek találta a Ktjt. 8. § (1) bekezdését, figyelemmel az Alapjogi Charta 30. cikkére és az Európai Szociális Charta 24. cikkére. E mellett a bíróság a munkáltatói rendeltetésellenes joggyakorlást is megvalósultnak találta, figyelemmel a Ktjt. 2. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó Ktv. 70. § (helyesen: 71. §) (2) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Mt. 4. § alapján. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy bár az alperes a felperes felmentésekor 2010. december 14-én még nem ismerhette az Alkotmánybíróság döntését, - mely 2011. február 18-án került közzétételre és az a sérelmezett jogszabály megsemmisítéséről 2011. május 31-vel rendelkezett, - de ez a körülmény önmagában nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság döntését megelőzően az érintett jogszabály ne minősült volna alkotmánysértőnek. Az alperes eljárása az intézkedéskor hatályos jogszabályoknak megfelelt ugyan, de nem felelt meg az Mt. 4. § (1) bekezdésének, ugyanis ezen eljárás alkalmas volt arra, hogy a felperes jogos érdekét csorbítsa, érdekérvényesítési lehetőségét korlátozza. Bár a munkáltató intézkedése jogszerű volt, de az nem jelenti egyúttal a rendeltetésszerűséget is. A bíróság hivatkozott az Alkotmánybíróság 8/2011. (II.18.) AB határozatának indokolására és arra, hogy az Alkotmánybíróság többek között azért találta alkotmányellenesnek a hivatkozott jogszabályi rendelkezést, mert az akadálya az érdemi bírói jogvédelem igénybevételének, nem nyújt valódi hatékony jogvédelmet a munkáltató visszaélésszerű, önkényes döntésével szemben. Megállapította a rendelésellenességet az elsőfokú bíróság azon okból is, hogy a felperes jogviszonyának megszüntetésére tulajdonképpen azért került sor, mert a felperes a munkáltatót érintő átszervezést megtudva, igyekezett segíteni a beosztott munkavállalók más munkáltatónál történő elhelyezkedését, amely az alperesi jogelőd hivatalvezetőjének tudomására jutott és más vezetők is kifejezték azon álláspontjukat, hogy a felperes ezen magatartása elfogadhatatlan.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes azzal, hogy a bizonytalan helyzetbe került kollégáinak elhelyezkedését segítette, támogatta, nem sértette az együttműködési kötelezettségét és nem akadályozta az átszervezés végrehajtását. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá az alperes részéről az egyenlő bánásmód megsértését is, mert az alperes jogelődje különbséget tett a felperes és vezetőtársa 1. személy osztályvezető között, mivel ez utóbbi vezető esetében nem került sor írásbeli megkeresés kiadására. Nevezett mintegy automatikusan továbbra is vezetőként lett volna foglalkoztatva az összevont ... ... Földhivatalban. Az elsőfokú bíróság hivatkozott 1. személy tanúvallomására, aki előadta, hogy a jogutód ... ... Földhivatalban 2011. január 1-jétől két ingatlannyilvántartási osztály felállítására és működtetésére került sor. Az egyik osztály vezetői feladatainak ellátásával a felperes korábbi kollégáját, nem szervezetszerű helyettesét bízták meg. Az ítéleti indokolás szerint a tanú álláspontja az volt, hogy a felperes és a hivatalvezető között a kapcsolat amiatt romlott meg, mert a felperes támogatta a kollégákat abbéli szándékukban, hogy a magasabb illetménnyel járó .... hivatalnál, illetve ....ablaknál helyezkedjenek el.