A Szegedi Ítélőtábla Pf.20724/2011/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 146. §, 247. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 365. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 1. §] Bírók: Hámori Attila, Kemenes István, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.724/2011/6.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Tóth B. Balázs ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - az Ékes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Ékes Edvárd ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék) 2011. szeptember 9. napján kelt - 2011. október 19-én 28. sorszám alatt kiegészített - 14.P.21.945/2010/24. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 150.000,- (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 588.000,- (Ötszáznyolcvannyolcezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes 2006. május 11-én 9.800.000,- Ft vételárért megvásárolta a B... Kft-től a X... forgalmi rendszámú Mercedes Benz ML 400 CDI típusú személygépkocsit. A gépjármű motorját 2003-ban az alperes gyártotta. Az autót Magyarországon 2004. április 1-jén helyezték először forgalomba, a felperes birtokában 2006. május 16-tól volt. A felperes férje 2006. június 10-én 22 óra körüli időben a gépkocsit a (település, utca, házsám) alatti garázsban leállította. Rövid idő múlva észlelték, hogy a garázsban tűz ütött ki, melyet a helyszínre hívott tűzoltók tudtak eloltani. A tűzeset folytán kiégett a jármű nagy része és a garázsban tárolt használaton kívüli ingóságok is. Az (biztosítótársaság neve) 1.466.058,- Ft épületkárt és 273.172,- Ft lakáscélú épületben elhelyezett tárgyakra vonatkozó kárt térített meg a felperesnek.

- 2 -

Kecskemét Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága 2006. június 15-én kelt tűzvizsgálati eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a tűz keletkezési oka ismeretlen, azonban vélelmezhetően az a gépjármű villamosberendezéseinek meghibásodásából eredt.

A felperes felkérésére (szakértő 1. neve) igazságügyi műszaki szakértő szakvéleményt készített 2006. július 12-én, melyben megállapította, hogy valószínűleg a gépjármű gyártási eredetű elektromos hibája okozta a tüzet. Ezzel egyező következtetésre jutott a - szintén a felperes által felkért - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának szakértője, (szakértő 2. neve) is 2006. augusztus 10-i szakvéleményében.

A második szemlén jelen volt az alperes részéről felkért szakértő is.

A felperes 2006. augusztus 23-án a (e-mail cím) címre elküldött levélben jelezte, hogy a gyártó felé közvetlenül is megkereséssel élt. A szeptember 15-én kelt levelében a D... Kft-t kereste fel igényének érvényesítése érdekében. A kft. október 17-i válaszában jelezte, az alpereshez forduljon követelésével.

A felperes 2006. november 3-án keresetlevelet terjesztett elő a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon a gépjármű eladója, a B... Kft. ellen, melyben 9.800.000,- Ft gépjárműben keletkezett, 1.483.900,- Ft összegű, a garázsban tárolt ingóságokban bekövetkezett kár, továbbá az igényérvényesítés kapcsán felmerült 247.364,- Ft szakértői költség megfizetésére kérte kötelezni.

A per tartama alatt, 2006. november 10-én (szakértő 3. neve) szakértő az azonosított hibával összefüggésben tájékoztatta a felperest, hogy az gyári, gyártáskori eredetű.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2007. október 24-én kelt 14.P.21.783/2006/41. számú ítéletével kötelezte a B... Kft-t 10.047.364,- Ft és járulékai megfizetésére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A B... Kft. fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperesi vevő és az eladó között fogyasztói szerződés jött létre. Az értékesítő az eljárás során nem tudta bizonyítani a vélelemmel szemben, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

A marasztalási összeget - a felperes hivatkozása szerint - a B... Kft. nem fizette meg, ellene felszámolási eljárás indult.

A felperes 2010. szeptember 22-én előterjesztett keresetében 9.800.000,- Ft és ennek 2006. június 10. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a gépkocsiban keletkezett kár megtérítésére az alperesi gyártó köteles, mivel a káreseményt, a tüzet gyártási hibából eredő elektromos zárlat okozta.

Kereseti kérelmének jogalapjaként kifejezetten a gyártó termékfelelősségére, az 1993. évi X. törvény (Tft.) rendelkezéseire utalt. Állította, hogy a Tft. 10. §-ában szabályozott 3 éves elévülési határidő a felek jogviszonyában nem telt el, azt megszakította a 2006. augusztus 23-án megküldött elektronikus levél, továbbá az is, hogy a korábban a B... Kft. és közte folyamatban volt perben az eladó közreműködőjét, a jelen per alperesét 2006. december 12-én perbe hívta, aki azonban a perbe nem kívánt belépni. Álláspontja szerint a keresetlevél mellékleteként csatolt, alperes által 2009. december 11-én kelt levél igazolja a 2009. július 23-i igénybejelentését. Kiemelte, hogy a D...

- 3 -

Pf.I.20.724/2011/6.szám

Kft. 2009. február 5-én szintén továbbította az alperes részére igényérvényesítő levelét.

Az alperes védekezésében elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő. Álláspontja szerint a Tft-ben szabályozott 3 éves elévülési időn belül a felperes elmulasztotta vele szemben érvényesíteni igényét: a korábbi per alperesének perbehívási kérelme az elévülés megszakítására nem alkalmas, ugyanakkor felé írásban igényt a felperes első ízben 2009. november 24-én jelentett be. Az erre küldött december 11-i válasz nem igazolja az alperessel szembeni korábbi igényérvényesítés tényét, csupán azt, hogy novemberi levelében a felperes ennek megtörténtét állította. A per érdemét tekintve utalt arra, hogy a Tft. alapján a gépjárműben keletkezett kár megtérítésére akkor sem köteles, ha az igényérvényesítés határidőben történt, mivel a legyártott alkatrész és a gépjármű dogmatikailag nem minősül "más", elkülönült dolognak, így a gépkocsiban bekövetkezett kár nem a Tft. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti következménykár.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megalapozottnak találta az alperes elévülési kifogását, mivel a Tft. 10. § (2) bekezdése szerinti releváns körülményekről, így a kár bekövetkeztéről 2006. június 15-én, majd július 12-én annak okáról is tudomást szerzett a felperes, a gyártó személyét pedig a gépjármű irataiból már a káresemény időpontjában ismerte. Ennek következtében az elévülési idő 2009. július 12-én eltelt, ugyanakkor a felperes első ízben ezt követően - 2009. július 23-án - fordult igénnyel az alpereshez. Az elévülési idő megszakítására alkalmas felperesi cselekmény nem volt. Érdemben rámutatott, hogy a Tft. hivatkozott rendelkezése szerint a hibás dolog, azaz a gépkocsi hibájában álló vagyoni hátrány - az ún. tapadókár - megtérítése e törvény szerint nem követelhető.