37. BK vélemény

Az üzletszerűen elkövetett bűncselekményekről[1]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

Az üzletszerűen elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló - cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.

Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha

a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,

b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy

c) a cselekmények elkövetési magatartása folyamatos jellegű, valamint

d) törvényi egység esetén.

Az üzletszerű elkövetés a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Részében alaptényállási elem vagy minősítő körülmény.

A Btk. 6. § (1) bekezdése szerint, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és azokat egy eljárásban bírálják el, bűnhalmazatot kell megállapítani. A (2) bekezdés a bűnhalmazat alól egy kivételt szabályoz: a folytatólagosságot.

A törvény tehát nem tartalmaz halmazatot kizáró rendelkezést az üzletszerű elkövetésre.

Az üzletszerű elkövetésnél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés az elkövető olyan célja, amely vagy a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele. Ha a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés - az üzletszerű elkövetés - az alaptényállás eleme, akkor a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekményegység létesül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszeri elkövetés esetén ne lehetne ezen bűncselekmény megvalósítását megállapítani, amennyiben fennáll a rendszeres haszonszerzésre törekvés.

Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan alanyi ismérv is társul, amely súlyosabb megítélést von maga után. Az üzletszerű elkövetés tehát ezekben az esetekben a fokozott társadalomra veszélyességet fejezi ki, s hatásában ugyanolyan, mint az egyéb minősítő körülmények.

Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű megvalósítása esetén bűnhalmazatot kell megállapítani a következő bűncselekményeknél, illetve azok üzletszerű elkövetésre vonatkozó további minősített eseteinél:

- magzatelhajtás [Btk. 163. § (2) bekezdés a) pont],

- emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés b) pont],

- kábítószer készítésének elősegítése [Btk. 182. § (3) bekezdés b) pont],

- teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (2) bekezdés],

- ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés [Btk. 189. § (3) bekezdés c) pont],

- kerítés [Btk. 200. § (3) bekezdés; (6) bekezdés],

- kiszolgáltatott személy megalázása [Btk. 225. § (3) bekezdés],

- vesztegetés [Btk. 290. § (3) bekezdés],

- vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (2) bekezdés b) pont],

- hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (3) bekezdés b) pont],

- befolyással üzérkedése [Btk. 299. § (2) bekezdés c) pont],

- robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés],

- lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (3) bekezdés],

- nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont,

- haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. § (3) bekezdés],

- oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység [Btk. 343/A. § (2) bekezdés],

- egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bekezdés],

- sporteredmény tiltott befolyásolása [Btk. 349/A. § (2) bekezdés],

- embercsempészés [Btk. 353. § (3) bekezdés d) pont],

- lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bb) alpont],

- sikkasztás [Btk. 372. § (2) bekezdés b) pont bc) alpont],

- csalás [Btk. 373. § (2) bekezdés b) pont bc) alpont],

- gazdasági csalás [Btk. 374 § (3) bekezdés b) pont bb) alpont],

- információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont],

- uzsora-bűncselekmény [Btk. 381. § (2) bekezdés],

- védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása [Btk. 386. § (3) bekezdés],

- iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2) bekezdés],

- pénzhamisítás elősegítése [Btk. 390. § (2) bekezdés],

- készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés],

- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése [Btk. 394. § (2) bekezdés],

- jövedékkel visszaélés elősegítése [Btk. 398. § (2) bekezdés a) pont],

- pénzmosás [Btk. 399. § (6) bekezdés b) pont ba) alpont, (7) bekezdés b) pont ba) alpont],

- rossz minőségű termékkel visszaélés [Btk. 415. § (2) bekezdés c) pont],

- megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (2) bekezdés b) pont],

- tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (4) bekezdés b) pont].

a) Nem kerülhet sor bűnhalmazat megállapítására, ha a cselekmények a Btk. 6. § (2) bekezdésében foglalt folytatólagosság egységébe tartoznak.

Ha azonban a folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősül: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani.

b) Nincs helye a bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyen bűncselekmény a zugírászat (Btk. 286. §).

c) Ha a törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartás folyamatos jellegű, akkor természetes egységbe olvad a törvényi tényállást kimerítő - fizikai értelemben vett - több cselekmény. Ilyenkor az üzletszerűen elkövetés minősítő körülményének fennállása sem változtat az elkövetési magatartás folyamatossága miatt létrejött egységen.

d) Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekmény a Btk. rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg [Btk. 6. § (3) bekezdés], kivéve, ha az elkövető a vádemelést követően újabb ugyanolyan bűncselekményt követ el (kábítószer birtoklása [Btk. 178. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont; 179. § (3) bekezdés a) pont ab) alpont], új pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184/B. § (2) bekezdés a) pont]; költségvetési csalás [Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont]).