62003CJ0374[1]

A Bíróság (első tanács) 2005. július 7-i ítélete. Gaye Gürol kontra Bezirksregierung Köln. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgericht Sigmaringen - Németország. EGK-Törökország társulási megállapodás - A Társulási Tanács 1/80 határozatának 9. cikke - Közvetlen hatály - A rendes munkaerőpiachoz tartozó török munkavállaló gyermekeinek oktatáshoz való hozzáférése - Szüleikkel lakó gyermekek - Oktatási támogatás. C-374/03. sz. ügy

C-374/03. sz. ügy

Gaye Gürol

kontra

Bezirksregierung Köln

(a Verwaltungsgericht Sigmaringen [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"EGK-Törökország társulási megállapodás - A Társulási Tanács 1/80 határozatának 9. cikke - Közvetlen hatály - A rendes munkaerőpiachoz tartozó török munkavállaló gyermekeinek oktatáshoz való hozzáférése - Szüleikkel lakó gyermekek - Oktatási támogatás"

L. A. Geelhoed főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2004. december 2.

A Bíróság ítélete (első tanács), 2005. július 7.

Az ítélet összefoglalása

1. Nemzetközi megállapodások - Az EGK-Törökország társulási megállapodás - Az EGK-Törökország társulási megállapodás által felállított Társulási Tanács - 1/80 határozat - A török gyermekek hozzáférése az oktatáshoz és a szakképzéshez, valamint nemzeti kedvezmények nyújtása (9. cikk) - Közvetlen hatály - Segítség nyújtása a külföldön folytatott tanulmányokhoz - Törökországban folytatott tanulmányok - Hatás hiánya

(Az EGK-Törökország Társulási Tanács 1/80 határozata, 9. cikk)

2. Nemzetközi megállapodások - Az EGK-Törökország társulási megállapodás - Az EGK-Törökország társulási megállapodás által felállított Társulási Tanács - 1/80 határozat - A török gyermekek hozzáférése az oktatáshoz és a szakképzéshez (9. cikk, első mondat) - A "szülőkkel" lakás feltétele - Fogalom - Egyetemi városban fő lakóhellyel rendelkező gyermek, aki szüleinél csak másodlagos lakóhellyel rendelkezik - Bennfoglaltság

(Az EGK-Törökország Társulási Tanács 1/80 határozata, 9. cikk)

1. Az EGK-Törökország Társulási Tanács 1/80 határozata 9. cikkének - amely a Közösség valamely tagállamában jogszerűen a szüleikkel lakó török gyermekek számára, akiknek szülei ott jogszerűen alkalmazásban állnak vagy álltak, rögzíti azt a jogosultságot, hogy a közoktatásban, a szakmunkásképzésben és a szakképzésben ugyanolyan képesítések alapján vehetnek részt, mint e tagállam állampolgárainak gyermekei, és e területen élvezhetik a nemzeti jogszabályok által előírt kedvezményeket - a tagállamokban közvetlen hatálya van.

Ez a rendelkezés ugyanis az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférés vonatkozásában ugyanolyan képesítések alapján előírja az egyenlő bánásmód kötelezettségét, valamint az e téren nyújtott kedvezmények vonatkozásában, és lényegében az egyének hivatkozhatnak rá a nemzeti bíróságok előtt azon kérelmük alátámasztása érdekében, hogy egy tagállam hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozásának azon rendelkezéseit ne alkalmazzák, amelyek valamely jog vagy kedvezmény biztosítását a tagállam állampolgáraira nem vonatkozó feltételtől anélkül teszik függővé, hogy kiegészítő végrehajtási intézkedések elfogadására szükség lenne.

Mivel a török gyermekek számára az oktatási támogatás intézkedéseihez való, hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés így biztosítva van, ha a fogadó tagállam a saját állampolgárai számára lehetővé teszi, hogy a külföldi képzéshez képzési támogatást kapjanak, a 1/80 határozat 9. cikkének szövegére tekintettel és a diákok közötti esélyegyenlőség megőrzése érdekében a török gyermekeknek ugyanazokat a kedvezményeket kell megadni, ha e tagállamon kívül kívánnak tanulmányokat folytatni. Ebben az összefüggésben semmi nem igazolja, hogy a török gyermekeket az egyenlő bánásmód kedvezményéből csak azért zárják ki, mert ezt a képzést családjuk származási államában kívánják folytatni.

(vö. 22-23., 26., 42-45. pont és a rendelkező rész 1. és 3. pontja)

2. A szülőkkel lakásnak az EGK-Törökország Társulási Tanács 1/80 határozata 9. cikke első mondata szerinti feltétele akkor is teljesül, ha egy török gyermek - miután a fogadó tagállamban jogszerűen a szüleivel lakott - fő lakóhelyének az ugyanabban az államban folytatott egyetemi képzés helyét választja, és szüleinél csak másodlagos lakóhelyet jelent be.

Az említett rendelkezés ugyanis az egyenlő bánásmódhoz való jogot az oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés terén nem teszi függővé az oktatási időszak alatti szülőknél lakás valamilyen meghatározott módjától, mint például a gyermek és a szülők közös háztartásának meglététől, sem pedig az ezen időszak alatt történő lakás valamilyen meghatározott formájától, mint például a fő lakóhelytől a másodlagos lakóhely helyett. Egyébiránt ez az értelmezés azért szükséges, hogy biztosítani lehessen az e rendelkezéssel elérni kívánt cél teljes megvalósítását, nevezetesen azt, hogy a török gyermekek számára az oktatást és a szakképzést a szüleiket fogadó államban lehetővé tegyék, anélkül hogy az érintettek választási lehetőségeit az oktatás és a szakképzés vonatkozásában korlátoznák.

(vö. 30-31., 33. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2005. július 7.(*)

"EGK-Törökország társulási megállapodás - A Társulási Tanács 1/80 határozatának 9. cikke - Közvetlen hatály - A rendes munkaerőpiachoz tartozó török munkavállaló gyermekeinek oktatáshoz való hozzáférése - Szüleikkel lakó gyermekek - Oktatási támogatás"

A C-374/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgericht Sigmaringen (Németország) a Bírósághoz 2003. szeptember 8-án érkezett 2003. július 31-i határozatával terjesztett elő az előtte

Gaye Gürol

és

a Bezirksregierung Köln

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, K. Lenaerts, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), Juhász E. és M. Ilešič bírák,

főtanácsnok: L. A. Geelhoed,

hivatalvezető: M.-F. Contet főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. október 21-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Bezirksregierung Köln képviseletében R. Bongs és E. Frings-Schäfer, meghatalmazotti minőségben,

- G. Gürol képviseletében I. Baysu Rechtsanwalt,

- a német kormány képviseletében C.-D. Quassowski és A. Tiemann, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében E. Riedl, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Martenczuk és D. Martin, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2004. december 2-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgya a társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 társulási tanácsi határozat (a továbbiakban: az 1/80 határozat) 9. cikkének értelmezése. A Társulási Tanácsot az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás állította fel, amelyet 1963. szeptember 12-én Ankarában írt alá egyrészről a Török Köztársaság, másrészről az EGK tagállamai és a Közösség, és amelyet ez utóbbi nevében az 1963. december 23-i 64/732/EGK tanácsi határozat kötött meg, hagyott jóvá és erősített meg (HL 1964. 217., 3685. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 11. kötet, a továbbiakban: a társulási megállapodás).

2 E kérelmet a török állampolgárságú G. Gürol és a Bezirksregierung Köln közötti eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya az oktatás egyéni támogatására vonatkozó szövetségi törvény (Bundesausbildungsförderungsgesetz: a továbbiakban: BAföG) alapján benyújtott támogatás iránti kérelem.

Jogi háttér

EGK-Törökörszág társulás

3 A társulási megállapodás 12. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a Közösséget létrehozó szerződés 48., 49. és 50. cikke szolgál iránymutatásul a munkavállalók Szerződő Felek közötti szabad mozgása fokozatos biztosításának megvalósításához."

4 A kiegészítő jegyzőkönyv, amelyet 1970. november 23-án írtak alá Brüsszelben, és amelyet az 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelettel (HL L 293., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 11. kötet, a továbbiakban: a kiegészítő jegyzőkönyv) kötöttek meg, hagytak jóvá és erősítettek meg, 36. cikke értelmében:

"A munkavállalóknak a Közösség tagállamai és Törökország közötti szabad mozgása a társulási megállapodás 12. cikkének elvei szerint fokozatosan valósul meg az említett megállapodás hatálybalépését követő év tizenkettedik év vége és huszonkettedik év vége között.

A Társulási Tanács megállapítja az ehhez szükséges szabályokat."

5 Az 1/80 határozat 9. cikke a következőképpen szól:

"A Közösség valamely tagállamában jogszerűen szüleivel lakó török gyermek, akinek szülei ott jogszerűen alkalmazásban állnak vagy álltak, ugyanolyan képesítések alapján jogosult a közoktatásban, a szakmunkásképzésben és a szakképzésben való részvételre, mint az e tagállam állampolgárainak gyermekei. Jogosult ebben a tagállamban azokra a kedvezményekre, amelyeket e területen a nemzeti jogszabályok előírnak. [nem hivatalos fordítás]"

A nemzeti szabályozás

6 A BAföG 1. cikke szerint:

"Amennyiben a diáknak a létfenntartáshoz és a képzéshez szükséges eszközök más módon nem állnak rendelkezésére, e törvény értelmében jogosult az érdeklődésének, képességeinek és teljesítményének megfelelő egyéni támogatásra."

7 A BaföG "Külföldi képzés" címet viselő 5. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Azok a diákok, akiknek állandó lakóhelye belföldön van, külföldön található oktatási intézményekben folytatott tanulmányaikhoz képzési támogatást kapnak:

1. amennyiben ezek a tanulmányok az érintett képzettségi szintjét tekintetbe véve hasznosak, és e képzésnek legalább egy részét be lehet számítani az előírt vagy szokásos képzési időbe, vagy

2. amennyiben egy német és egy külföldi oktatási intézmény határon átnyúló együttműködés keretében egy egységes képzés egymásra épülő oktatási kurzusait a német és a külföldi oktatási intézményben felváltva kínálja, vagy

3. amennyiben a képzést, a belföldi oktatási intézmény legalább egy éves látogatása után, az Európai Unió egyik tagállamának oktatási intézményében folytatják, és az érintett kielégítő nyelvi ismeretekkel rendelkezik. A szakmunkásképző iskolák esetében az első pontot csak akkor kell alkalmazni, ha az országban való tartózkodást a nyelvi ismeretek közvetítése céljából a tanterv előírja. A képzésnek legalább hat hónapig vagy egy félévig kell tartania; ha a külföldi oktatási intézménnyel együttműködésben történik, akkor legalább 12 hétig kell tartania. Az első pont a 8. cikk (2) bekezdésében említett diákokra csak akkor vonatkozik, ha a külföldi tartózkodás az oktatási rendelkezések szerint a képzés külföldön elvégzendő részét jelenti."

8 A BAföG 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Képzési támogatást kell nyújtani:

1. a német alkotmány (Grundgesetz) értelmében vett német állampolgároknak;

2. a hontalanoknak a hontalan külföldiek német szövetségi területen való jogállásáról szóló törvény értelmében;

3. azoknak a külföldieknek, akiknek szokásos tartózkodási helye Németország, és akik a menekültügyi eljárásról szóló törvény alapján menedékjoggal rendelkeznek;

4. azoknak a külföldieknek, akiknek szokásos tartózkodási helye Németország, és menekültnek minősülnek a humanitárius segítségnyújtás keretében befogadott menekültek érdekében hozott intézkedésekről szóló törvény 1. cikkének megfelelően;

5. azoknak a külföldieknek, akiknek szokásos tartózkodási helye Németország, és menekültnek minősülnek, és akik nemcsak ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

6. azoknak a külföldieknek, akiknek szokásos tartózkodási helye Németország, és akiknél megállapítást nyert, hogy az idegenrendészeti törvény 51-I. cikke értelmében nem toloncolhatók ki;

7. azoknak a külföldieknek, akik Németországban rendelkeznek állandó lakóhellyel, amennyiben az egyik szülőjük vagy a házastársuk a német alkotmány értelmében vett német állampolgár;

8. azoknak a diákoknak, akik a Közösség állampolgárainak tartózkodásáról szóló törvénynek (Aufenthaltsgesetz/EWG) megfelelően szabadon mozoghatnak, akik gyermekként e törvény szerint tartózkodási joggal rendelkeznek, vagy azoknak a diákoknak, akik e törvény szerint azért nem rendelkeznek a szabad mozgás vagy a tartózkodás jogával, mert 21. életévüket már betöltötték vagy idősebbek, és szüleik vagy házastársuk nem tartja el őket;

9. azoknak a diákoknak, akik egy másik tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség egy másik államának az állampolgárságával rendelkeznek, és akik tanulmányaik megkezdése előtt Németországban munkaviszonyban álltak; fő szabály szerint a munkaviszony keretében végzett tevékenység és a tanulmányok között tartalmi összefüggésnek kell fennállnia."

9 Ugyanezen rendelkezés (2) bekezdése 2. pontjának megfelelően:

"Más külföldiek csak akkor részesülnek képzési támogatásban, ha a támogatható képzésrész kezdetét megelőző hat év során legalább az egyik szülőjük három évet Németországban tartózkodott, és ott jogszerűen kereső foglalkozást folytatott."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10 G. Gürol, az alapeljárás felperese, Németországban született török állampolgár, akinek szülei - leányukhoz hasonlóan szintén török állampolgárok - Németországban élnek, és ott szabályszerű alkalmazásban állnak.

11 Az 1995-ös egyetemi évkezdés óta G. Gürol a Tübingeni Egyetemen (Németország) politikai gazdaságtan tanulmányokat folytat regionális tanulmányok szakosodással. E tanulmányi szakasz elvégzéséhez a BAföG szerinti képzési támogatásban részesült.

12 Egyetemi tanulmányainak megkezdésekor G. Gürol fő lakóhelyként Tübingent választotta, emellett azonban másodlagos lakóhelyként szüleinél is be volt jelentve Philippsburgban (Németország). E tanulmányok keretében 1999 szeptemberétől 2000 októberéig egy évet az isztambuli (Törökország) Bogazici Egyetemen töltött. E tartózkodás ideje alatt fő lakóhelyeként a szülei lakóhelyét jelentette be. Németországba való visszatérését követően fő lakóhelyét ismét Tübingenbe helyezte át, és szülei lakóhelyét ismét másodlagos lakóhelyként jelentette be.

13 1999. augusztus 13-án G. Gürol a Landesamt für Ausbildungsförderung Nordrhein-Westfalennél (Észak-Rajna-Vesztfália Képzési Támogatási Hivatala), amelynek helyébe időközben a Bezirksregierung Köln lépett, isztambuli tanulmányainak végzése érdekében képzési támogatás iránti kérelmet nyújtott be.

14 1999. szeptember 2-i határozatával az alapeljárás alperese ezt a kérelmet a BAföG 5. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva elutasította. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy G. Gürol a BAföG 8. cikke (2) bekezdésének 2. pontja szerint külföldi, és ezért a német állampolgárokkal ellentétben a BAföG 5. cikke (2) bekezdésének negyedik mondata szerint csak akkor jogosult a külföldi tanulmányaihoz képzési támogatásra, "ha a külföldi tartózkodás az oktatási rendelkezések szerint a képzés külföldön elvégzendő részét jelenti". Márpedig a G. Gürol által választott fő tanulmányoknál nem erről van szó.

15 A megfelelő tantervben ugyanis csupán arra mutatnak rá, hogy valamely egy vagy két félévet kitevő tartózkodás valamely Németországon kívüli egyetemen jó lehetőséget kínál a regionális tanulmányok hallgatóinak arra, hogy a választott régióval kapcsolatos nyelvi és kulturális ismereteiket elmélyítsék, és a későbbi munkalehetőségekre is tekintettel tapasztalatokat szerezzenek. Ez azonban csak egyszerű ajánlás, és a külföldi egyetemen tartózkodás a képzéshez még akkor sem szükséges, ha a Tübingeni Egyetem 1999. augusztus 9-i levelében igazolta, hogy az egyetem politikai gazdaságtudományi fakultása nyomatékosan előírta a külföldi tartózkodást. Ezenkívül az említett képzésre vonatkozó vizsgaszabályzat nem írja elő a külföldi tanulmányokat a diploma megszerzésének feltételeként.

16 A G. Gürol által fent említett határozattal szemben 1999. szeptember 29-én benyújtott panaszt 1999. december 17-i határozattal elutasították.

17 A kérdést előterjesztő bíróság, amelyhez 2000. február 2-án nyújtottak be keresetet, megállapította, hogy még ha a BAföG-ből nem is következik jogosultság a kért támogatásra, azt adott esetben az 1/80 határozat 9. cikkére lehetne alapítani.

18 E feltételek között a Verwaltungsgericht Sigmaringen az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"1) Az 1/80 határozat [...] 9. cikke első mondatának az Európai Közösség tagállamainak belső jogrendjében közvetlen hatálya van-e, és ezért a Közösség valamely tagállamában jogszerűen szüleivel lakó török gyermek, akinek szülei ott jogszerűen alkalmazásban állnak vagy álltak, ugyanolyan képesítések alapján ugyanúgy jogosult-e a közoktatásban, a szakmunkásképzésben és a szakképzésben való részvételre, mint e tagállam állampolgárainak gyermekei?

2) Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő:

Az a török gyermek is teljesíti-e a »jogszerűen szüleivel lakás« feltételeit, aki az egyetemi képzés helyét választja és tartja fenn fő lakóhelyének, és a szüleinél csak másodlagos lakóhelyet jelent be?

3) Amennyiben a második kérdésre adott válasz igenlő:

A Társulási Tanács 1/80 határozata [...] 9. cikkének első mondata, amellett hogy az e cikkben említett személyeknek ugyanolyan jogosultságot biztosít az oktatási intézményekben nyújtott képzésben való részvételre, ugyanolyan jogosultságot biztosít-e azon állami ellátások igénybevételére, amelyeket a tagállam a képzésben való részvétel megkönnyítése érdekében nyújt, vagy a Társulási Tanács 1/80 határozata 9. cikkének együtt olvasott első és második mondatát úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak megmarad a lehetősége arra, hogy az első mondatban említett személyeknek a képzés terén biztosított társadalmi ellátásokat más feltételekhez kössék vagy korlátozzák?

4) Amennyiben a második és a harmadik kérdésre adott válasz igenlő:

Vonatkozik-e ez a kedvezményezettek származási országában, Törökországban folytatott felsőfokú tanulmányokra is?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

19 Ezzel a kérdéssel a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az 1/80 határozat 9. cikke első mondatának a tagállamok területén közvetlen hatálya van-e.

20 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EGK-Törökország Társulási Tanácsa határozata valamely rendelkezésének akkor van közvetlen hatálya, amennyiben tekintettel a szövegére, és azon határozat tárgyára és természetére, amelynek részét képezi, valamint arra a megállapodásra, amelynek keretében elfogadták, világos és pontosan meghatározott kötelezettséget tartalmaz, amelynek végrehajtása vagy hatásai nem függnek egy későbbi aktus elfogadásától (lásd ebben az értelemben különösen a C-192/89. sz. Sevince-ügyben 1990. szeptember 20-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-3461. o.] 15. pontját és a C-171/01. sz. Wählergruppe Gemeinsam ügyben 2003. május 8-án hozott ítélet [EBHT 2003., I-4301. o.] 53. és 54. pontját).

21 Amint azt a jelen eljárásban részt vevő összes fél elismerte, az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata teljesíti ezeket a feltételeket.

22 A rendelkezés szövegét illetően meg kell állapítani, hogy az a Közösség valamely tagállamában jogszerűen a szüleikkel lakó török gyermekek számára, akiknek szülei ott jogszerűen alkalmazásban állnak vagy álltak, rögzíti azt a jogosultságot, hogy a közoktatásban, a szakmunkásképzésben és a szakképzésben ugyanolyan képesítések alapján vehetnek részt, mint e tagállam állampolgárainak gyermekei.

23 Az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférés vonatkozásában előírja ugyanolyan képesítések alapján az egyenlő bánásmód kötelezettségét, és lényegében az egyének hivatkozhatnak rá a nemzeti bíróságok előtt azon kérelmük alátámasztása érdekében, hogy egy tagállam hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozásának azon rendelkezéseit ne alkalmazzák, amelyek valamely jog biztosítását a tagállam állampolgáraira nem vonatkozó feltételtől anélkül teszik függővé, hogy kiegészítő végrehajtási intézkedések elfogadására szükség lenne (lásd értelemszerűen a C-262/96. sz. Sürül-ügyben 1999. május 4-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-2685. o.] 63. pontját).

24 Ezt a következtetést az a körülmény is alátámasztja, hogy az 1/80 határozat 9. cikke az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának - amelyet a társulási megállapodás 9. cikke rögzít, utalva az EGK-Szerződés 7. cikkére (később az EGK-Szerződés 6. cikke, jelenleg, további módosítást követően, EK 12. cikk) (lásd értelemszerűen a fent hivatkozott Wählergruppe Gemeinsam ügyben hozott ítélet 58. pontját) - csupán a végrehajtását és konkretizálását jelenti a fogadó tagállamban az oktatáshoz és a szakképzéshez való hozzáférés különleges területén (lásd ebben az értelemben a C-210/97. sz. Akman-ügyben 1998. november 19-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-7519. o.] 41. pontját).

25 Annak a megállapításnak, hogy az 1/80 határozat 9. cikkének első mondatában kimondott hátrányos megkülönböztetés tilalma az egyének helyzetére közvetlenül irányadó lehet, nem mond ellent a határozat tárgya és természete, valamint az a társulási megállapodás sem, amelynek keretében meghozták (lásd a fent hivatkozott Wählergruppe Gemeinsam ügyben hozott ítélet 60-64. pontját).

26 E feltételek között az első kérdésre adandó válasz az, hogy az 1/80 határozat 9. cikke első mondatának a tagállamokban közvetlen hatálya van.

A második kérdésről

27 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ezzel a kérdéssel lényegében arra vár választ, hogy a "szülőkkel lakás"-nak az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata szerinti feltétele akkor is teljesül-e, ha egy török gyermek - miután a fogadó tagállamban jogszerűen a szüleivel lakott - fő lakóhelyének az ugyanabban az államban folytatott egyetemi képzés helyét választja, és szüleinél csak másodlagos lakóhelyet jelent be.

28 A kérdést előterjesztő bíróság különösen arra szeretne választ kapni, hogy az 1/80 határozat 9. cikkének első mondatában említett lakóhelyi követelmény közös háztartást feltételez-e, vagy elegendő a közös lakóhely megléte, és hogy ez utóbbi esetben e követelményt a szülőknél fenntartott másodlagos lakóhely kielégíti-e.

29 Az a török gyermek, aki, mint az alapeljárásban, jogszerűen a szüleivel lakik, és tanulmányai megkezdésekor fő lakóhelyét szülei lakóhelyéről az ugyanabban az államban található oktatási vagy képzési intézmény helyére helyezi át, és emellett szüleinél másodlagos lakóhelyet jelent be, teljesíti az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata szerinti lakóhelyi követelményt.

30 Egyrészt ez a rendelkezés az egyenlő bánásmódhoz való jogot az oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférés terén nem teszi függővé az oktatási időszak alatti szülőknél lakás valamilyen meghatározott módjától, mint például a gyermek és a szülők közös háztartásának meglététől, sem pedig az ezen időszak alatt történő lakás valamilyen meghatározott formájától, mint például a fő lakóhelytől a másodlagos lakóhely helyett.

31 Másrészt ez az értelmezés azért szükséges, hogy biztosítani lehessen az e rendelkezéssel elérni kívánt cél teljes megvalósítását, nevezetesen azt, hogy a török gyermekek számára az oktatást és a szakképzést a szüleiket fogadó államban lehetővé tegyék, anélkül hogy az érintettek választási lehetőségeit az oktatás és a szakképzés vonatkozásában korlátoznák.

32 Ugyanis a szülők lakóhelyének közelében nem szükségképpen található meg minden oktatási és szakképzési forma, ezért csak úgy biztosítható, hogy a török gyermekek - a fogadó tagállam állampolgárainak gyermekeihez hasonlóan - ténylegesen az általuk kívánt oktatást vagy szakképzést választhassák, ha az előbbieknek joga van a szüleik lakóhelyétől eltérő helyen letelepedni.

33 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a "szülőkkel lakás"-nak az 1/80 határozat 9. cikke első mondata szerinti feltétele akkor is teljesül, ha egy török gyermek - miután a fogadó tagállamban jogszerűen a szüleivel lakott - fő lakóhelyének az ugyanabban az államban folytatott egyetemi képzés helyét választja, és a szüleinél csak másodlagos lakóhelyet jelent be.

A harmadik és negyedik kérdésről

34 Ezekkel a kérdésekkel, amelyeket együtt kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy az 1/80 határozat 9. cikkének első és második mondatát úgy kell-e értelmezni, hogy azok az e cikkben említett személyeknek hátrányos megkülönböztetéstől mentes jogot biztosítanak olyan oktatási támogatások igénybevételére, mint amilyeneket az alapeljárásban szóban forgó rendelkezés előír, és amennyiben a válasz igenlő, ehhez akkor is joguk van-e, ha Törökországban folytatott felsőfokú tanulmányokról van szó.

35 Meg kell állapítani, hogy a BAföG szerinti képzési támogatást, amelyet a BAföG 1. cikke szerint azoknak a diákoknak nyújtanak, akiknek a létfenntartáshoz és a képzéshez szükséges eszközök más módon nem állnak rendelkezésükre, azoknak török diákoknak, akik külföldi képzést kívánnak elvégezni, a BAföG 5. cikkének (2) bekezdése alapján csak akkor nyújtanak, "ha a külföldi tartózkodás az oktatási rendelkezések szerint a képzés külföldön elvégzendő részét jelenti". A német állampolgárok ezzel szemben jogosultak a képzési támogatásra, amennyiben ezek a tanulmányok az érintett képzettségi szintjét tekintetbe véve "hasznosak", és e képzésnek legalább egy részét be lehet számítani az előírt vagy szokásos képzési időbe.

36 Az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata elismeri a török gyermekek jogát az egyenlő hozzáférésre a közoktatáshoz, a szakmunkásképzéshez és a szakképzéshez a fogadó tagállamban. Az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés joga e rendelkezés értelmében az oktatás minden formájára vonatkozik, ideértve az alapeljárásban szóban forgó gazdaságtudományi egyetemi tanulmányokat is (lásd értelemszerűen a 389/87. és 390/87. sz. Echternach és Moritz ügyben 1989. március 15-én hozott ítélet [EBHT 1989., 723. o.] 29. és 30. pontját).

37 Az 1/80 határozat 9. cikkének második mondata pontosítja, hogy a török gyermekek jogosultak a fogadó tagállamban "a nemzeti jogszabályok által e téren előírt kedvezményekre".

38 Ez a pontosítás úgy értendő, hogy amennyiben a fogadó tagállam jogszabályai a képzés terén olyan kedvezményeket írnak elő, mint amilyen a vitás támogatás is, amelynek az a rendeltetése, hogy fedezze a diákok képzéshez való hozzáférésének és létfenntartásának költségeit, akkor ezekre a török állampolgárok is ugyanúgy jogosultak, mint e tagállam állampolgárai.

39 A török gyermekeknek az oktatáshoz és a képzéshez való hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférése ugyanis - legyen akár szó az alapeljáráshoz hasonlóan külföldi képzésről -, messzemenően illuzórikus maradna, ha nem lenne egyenlő joguk az olyan kedvezményekre, mint a vitás támogatás.

40 Ez az egyedüli értelmezés, amely lehetővé teszi azt, hogy teljes egészében megvalósítsák az 1/80 határozat 9. cikkével elérni kívánt célt, azaz az oktatás és a szakképzés terén biztosítsák az esélyegyenlőséget a török gyermekek és a fogadó tagállam állampolgárai között. Ha ugyanis az egyenlő bánásmód elve nem lenne alkalmazandó a külföldön folytatott tanulmányokra, akkor az utóbbiak hozzáférnének a képzésükhöz hasznos tanulmányi kurzusokhoz, míg a török gyermekek, habár az ő képzésükhöz e kurzusok ugyanolyan hasznosak lennének, csak azért nem látogathatnák ezeket, mert a kiválasztott képzéshez nem elengedhetetlenek.

41 Ezenkívül a 9. cikk második mondatának hatékony érvényesülése nem lenne biztosítva, ha az - amint azt a Bezirksregierung Köln, valamint a német és az osztrák kormány állítja - csupán felhatalmazná a fogadó tagállamot arra, hogy a nemzeti jogszabályaiban előírt kedvezményeket a török gyermekeknek is megadhassa, mivel az említett államnak ilyen felhatalmazásra egyáltalán nincs szüksége.

42 Ez a rendelkezés tehát - éppúgy, mint az 1/80 határozat 9. cikkének első mondata - az egyenlő bánásmód kötelezettségét írja elő az oktatás és a szakképzés terén nyújtott kedvezmények vonatkozásában, és lényegében az egyének hivatkozhatnak rá a nemzeti bíróságok előtt azon kérelmük alátámasztása érdekében, hogy egy tagállam hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozásának azon rendelkezéseit ne alkalmazzák, amelyek valamely jog biztosítását a tagállam állampolgáraira nem vonatkozó feltételtől anélkül teszik függővé, hogy kiegészítő végrehajtási intézkedések elfogadására szükség lenne.

43 E körülmények között és a jelen ítélet 24. és 25. pontjában foglalt fejtegetések figyelembevételével az 1/80 határozat 9. cikke második mondatának a tagállamokban közvetlen hatálya van.

44 Mivel a török gyermekek számára az oktatási támogatás intézkedéseihez való, hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférés így biztosítva van, és a fogadó tagállam a saját állampolgárai számára lehetővé teszi, hogy a külföldi képzéshez képzési támogatást kapjanak, az 1/80 határozat 9. cikke második mondatának szövegére tekintettel és a diákok közötti esélyegyenlőség megőrzése érdekében a török gyermekeknek ugyanazokat a kedvezményeket kell megadni, ha e tagállamon kívül kívánnak tanulmányokat folytatni. Ebben az összefüggésben semmi nem igazolja, hogy a török gyermekeket az egyenlő bánásmód kedvezményéből csak azért zárják ki, mert ezt a képzést családjuk származási államában kívánják folytatni.

45 A fenti megfontolások fényében a harmadik és a negyedik kérdésre úgy kell válaszolni, hogy az 1/80 határozat 9. cikke második mondatának a tagállamokban közvetlen hatálya van. Ez a rendelkezés hátrányos megkülönböztetéstől mentes jogot biztosít a török gyermekek számára az olyan képzési támogatáshoz való hozzáférésre, mint amelyet az alapeljárásban szóban forgó szabályozás előír, és ehhez akkor is joguk van, ha a felsőfokú tanulmányokat Törökországban folytatják.

A költségekről

46 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1) A társulás fejlesztéséről szóló, 1980. szeptember 19-i 1/80 határozat - amelyet az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás által felállított Társulási Tanács fogadott el - 9. cikke első mondatának a tagállamokban közvetlen hatálya van.

2) A "szülőkkel lakás"-nak az 1/80 határozat 9. cikke első mondata szerinti feltétele akkor is teljesül, ha egy török gyermek - miután a fogadó tagállamban jogszerűen a szüleivel lakott - fő lakóhelyének az ugyanabban az államban folytatott egyetemi képzés helyét választja, és szüleinél csak másodlagos lakóhelyet jelent be.

3) Az 1/80 határozat 9. cikke második mondatának a tagállamokban közvetlen hatálya van. Ez a rendelkezés hátrányos megkülönböztetéstől mentes jogot biztosít a török gyermekek számára az olyan képzési támogatáshoz való hozzáférésre, mint amelyet az alapeljárásban szóban forgó szabályozás előír, és ehhez akkor is joguk van, ha a felsőfokú tanulmányokat Törökországban folytatják.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.