A Fővárosi Törvényszék K.32211/2006/4. számú határozata. [1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 14. §, 22. §, 73. §, 83. §, 2001. évi CX. törvény (Vet.) 26. §] Bírók: Kovács András, Szecskó József, Vitál-Eigner Beáta

Fővárosi Bíróság

7.K. 32211/2006/4.

MAGYAR KÖZTÁRSÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság:

a dr. Szecskay András (....) sz. ügyvéd által képviselt ... felperesnek, a dr. László Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Veresenyhivatal (alperes címe.sz.) alperes ellen, - hivszám: Vj-175/2001/51. - versenyügyben, meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság az alperes 2002. szeptember hó 17. napján kelt VJ-175/2001/51 számú határozatát akként változtatja meg, hogy megállapítja a felperes jogsértést nem valósított meg. A bíróság jogsértést megállapító, a jogsértő magatartástól eltiltó és bírságot kiszabó rendelkezéseit mellőzi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 880.000.-Ft -Nyolcszázötvenezer- Forint - perköltséget.

A felperes által le nem rótt 10.000.-Ft -Tízezer- Forint kereseti illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon lehet 3 példányban benyújtani.

INDOKOLÁS

A felperes Magyarország keleti részén 389 településnek szolgáltat villamos áramot és döntő részben - 8 kivétellel - maga látja el a közvilágítást is.

A korábbi monopolhelyzetében részben változás történt, mert 2000. évben piacra léptek, azok a vállalkozások (1. ., 2. - 3. Kft.) melyek a közvilágítás piacán kívántak ékenykedni.

A versenytársak megjelenése szemléletváltozást tett szükségessé és a három piaci szereplőtől (áramszolgáltatótól, közvilágítást szolgáltatótól, önkormányzattól) újszerű magatartást követelt meg.

Annak tisztázása érdekében, hogy felperes akadályozza -e a 1. Rt-t, valamint más versenytárs piacra lépését az önkormányzattal kötött hosszú távú szerződésekkel illetve, hogy belső utasítása, vagy más gyakorlata korlátozza, netán tiltja -e, a közvilágítási szolgáltatás tervezéséhez szükséges adatok kiadását, vagy más hátráltatás megvalósult-e, alperes 2001.október 26-án felperessel szemben verseny-felügyeleti eljárást indított.

A 2002. április 19-én kelt vizsgálati jelentés úgy foglalt állást, hogy bár felperes nem bizonyult könnyű üzleti partnernek, gazdasági erőfölényes helyzetével nem élt vissza.

Alperes a 2002. szeptember hó 17. napján kelt Vj-175/2001/51. számú határozatában megállapította, hogy a felperes, visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor

- a közvilágítás korszerűsítési terv elkészítéséhez szükséges adatok kiadását egyéb a korszerűsítés kivitelezéséhez, megvalósításához kötődő kérdést tette függővé:

- a közvilágítás korszerűsítés kivitelezéshez csak akkor járult hozzá, ha a 1. Rt. megvásárolja tőle a leszerelésre kerülő lámpatesteket:

- egyes önkormányzatokkal olyan hosszú távú terjes körű közvilágítás szolgáltatási szerződéseket kötött, amelyekkel megakadályozza, de legalábbis korlátozza az önkormányzatokat abban, hogy feljogosított fogyasztóként mástól is vásárolhassanak közvilágítási célra villamos energiát.

Ezen magatartások folytatását alperes megtiltotta és felperest 65.000.000.-Forint bírság megfizetésére kötelezte.

Az 1996. évi LVII.Törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 22.§ (1) bekezdés és a 14.§ rendelkezéseinek vizsgálata keretében alperes kifejtette, hogy a közvilágítás nem nevezhető egységes piacnak, mert több olyan tevékenységet foglal magában, amelyek külön-külön, más vállalatok által is végezhetők és egymással - jóllehet összefüggnek - nem helyettesíthetők. A közvilágítási szolgáltatás négy részpiacot ölel fel, a közvilágítási létesítési, korszerűsítési tevékenység, a közvilágítás üzemeltetési tevékenység, a karbantartás, és a villamos energia szolgáltatás piacát. A korszerűsítésen belül jelentkező mozzanatok az áramszolgáltató adatszolgáltatása (a felperes birtokában lévő, a kivitelezési terv elkészítéséhez, alapvetően szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférés), a tervek elkészítése, a tervek véleményezése és a kivitelezés. Az üzemeltetésen belül különválasztható az aktív és a passzív elemek üzemeltetése.

Az érintett földrajzi piacot alperes, a felperes ellátási területét magában foglaló régióra kiterjedően határozta meg. Miután azonban a közvilágítás korszerűsítése, illetve karbantartása, üzemeltetése folyamatos változást mutató piac és az ELMIB csoport megjelenésének köszönhetően, ma már ténylegesen is lehetőségük van az önkormányzatoknak arra, hogy ne csak a "területileg illetékes" áramszolgáltatói bízzák meg ezen tevékenységek tekintetében, alperes a piacot országos kiterjedésűnek tekintette.

Leszögezte ugyanakkor, hogy a piac regionálisnál szélesebben meghatározása, csak a korszerűsített aktív elemeknél képzelhető el, a passzív elemek természetszerű üzemeltetője a regionális monopóliummal rendelkező áramszolgáltató.

Alperes úgy láttara villamos energia szolgáltatás piacán a kijelölt földrajzi területen felperes jogi monopóliumot élvez, mely a Tpvt. 22. §-a értelmében gazdasági erőfölényes helyzetnek is megfelel, mert az önkormányzatok nem tudnak mástól villamos energiát venni, noha a közvilágítás korszerűsítési és az akív elemek üzemeltetési, karbantartási piacán felperes nincs, sem jogi, sem tényleges monopol helyzetben. Ugyanakkor a piac jelentős szereplője, a regionális áramszolgáltatók ugyanis nem hatolnak be mások területére, igazából csak az ELMIB-nek és a hozzá hasonló alternatív szolgáltatóknak köszönhető -e tevékenység piacosodása, fokozatosan országos méretűvé szélesedése.

Döntése indokolásában alperes megállapította, hogy a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok műszaki-, kiviteli tervdokumentációjának tartalmi és formai követelményeit részletező felperesi előírások külső tervezés esetére nem tartalmaznak ugyan hátrányos megkülönböztető feltételeket, létezik azonban egy 2000. december 22.-i dátumozású levél, amely kiköti a korszerűsítési tervekhez szükséges adatokat addig nem szabad kiadni, amíg a korszerűsítés megvalósításának formájáról a megállapodás nem születik meg.

Amennyiben pedig áramszolgáltatóként nem felperes végzi a közvilágítás korszerűsítésének kivitelezését, úgy felperes a szükséges eszközök tulajdonában történő megállapodást tartott szükségesnek. Ennek keretében leszögezte, ha a felperes a közvilágítás egyes részpiacain nincs is erőfölényben, támaszkodva az adatszolgáltatás, véleménynyilvánítás terén őt megillető kizárólagos pozícióra, az áramszolgáltatás piacán fennálló monopolhelyzetével a különálló, de kapcsolódó piacokon is visszaélhet oly módon, hogy az egyik piacon fennálló erőfölényes helyzetét kiterjeszti egy másik szomszédos piacra, ahol egyébként helye lehetne versenynek. A Tpvpt. 21.§ a., b., c, i., j., pontjaiban lévő jogi előírások idézését követően a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kapcsán alperes elöljáróban megjegyezte,a közvilágítási piac 2001-től a gyakorlatban is kezd versenypiaccá formálódni. E folyamat a tulajdonosi viszonyok miatt érdekütközéssel jár. Az áramszolgáltatóknak ugyanis versenytársaikkal meg kell állapodniuk az eszközök átengedésének feltételeiben. Az új versenytárs számára lehetővé kell tenni, hogy az áramszolgáltató eszközein (lámpaoszlopok, vezetékek, tartók) folytathassa tevékenységét a megújult közvilágítás kevesebb villamos energiát igényel, mely 30-40 %-os díj kiesést jelent. Határozata indokolásában alperes részletesen idézte a felperes Üzletszabályzatát a szükséges tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit részletező Előírásait, valamint település1, település2, település3, település4, település5, település6, település7, város1, település8, város2, település9 települések önkormányzataival kötött megállapodások tartalmát. Annak vizsgálatakor pedig, hogy a felperes gazdasági erőfölényét arra használta -e, hogy megakadályozza, vagy legalább késleltesse más szolgáltató közvilágításra történő belépését, felperes magatartását különböző fázisokra bontottan tekintette át.