A Kúria Bfv.172/2016/7. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 35. §, 36. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Nem évült el a vádkiterjesztéssel érintett cselekmény, ha a nyomozás során feltárt bizonyítékok alapján, a terhelt egyébként vád tárgyává tett magatartására vonatkozik.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.973/2010/76., Fővárosi Ítélőtábla Bf.1/2015/12., *Kúria Bfv.172/2016/7.* (BH 2016.9.229)

***********

KÚRIA

Bfv.I.172/2016/7. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év május hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ++65+65

ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 26.B.973/2010/76. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.1/2015/12. számú ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 25. napján kihirdetett 26.B.973/2010/76. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (7) bekezdés b) pont], csalás bűntettének kísérletében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (6) bekezdés a) pont], csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont], 54 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pont], hitelezési csalás bűntettében, mint bűnsegédet [1978. évi IV. törvény 297/A. §] és 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében [1978. évi IV. törvény 276. §], ezért mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül öt év börtönbüntetésre és a közügyektől öt év eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható; rendelkezett továbbá a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2015. október 21. napján kihirdetett 3.Bf.1/2015/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az I. rendű terhelttel, mint a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében különös visszaesővel szemben kiszabott szabadságvesztést három évre enyhítette; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt - tartalma alapján - a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapítva.

Az indítványozó szerint a tényállás felderítetlen, teljességgel megalapozatlan, a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mivel a tényállás 1. pontjában írt cselekmény nem szerepelt a vádban 2013. december 3. napjáig, amikor az ügyészség a vádat ebben a körben módosította, azonban emiatt nem indult büntetőeljárás korábban senkivel szemben sem, ezért ezen időpontig ez a cselekmény elévült.

Emellett az indítványozó szerint a tényállás iratellenesen tartalmazza azt, hogy védence nem kívánt öregek otthonát létrehozni, működtetni, a bizonyítékok az ellenkezőjét támasztják alá, és mivel ez alapozza meg összes többi magatartás bűncselekményi minősítését, a vád nem is tekinthető törvényesnek.

A tényállás 1/b. pontjában írtak kapcsán pedig álláspontja szerint a terheltet legfeljebb gondatlanság terheli az ingatlannal kapcsolatos méltányossági adó-visszaigénylés tekintetében, ezt azonban a törvény nem rendeli büntetni.

A tényállás 2. pontja szerinti cselekmény kapcsán arra hivatkozott, hogy a védence kényszer hatása alatt állt, ezért hiúsult meg a terve és ezért nem fejezhette be az idősek otthonának létrehozására irányuló eljárást, azonban az erre irányuló bizonyítási indítványának a bíróság nem tett eleget, és nem indokolta ítéletében ennek elutasítását sem.

A 3., 4. és 5. tényállási pontok tekintetében szintén a tényállás felderítetlenségére és ugyancsak arra hivatkozott, hogy a bíróságok nem teljesítették ennek kapcsán sem a bizonyítási indítványokat.

Emellett megítélése szerint a hitelezési csalás az elbíráláskor hatályban lévő új büntető törvény rendelkezései szerint már nem bűncselekmény, ezért védencével szemben az elbíráláskor hatályos Büntető Törvénykönyvet kellett volna alkalmazni.

Indítványozta ezért, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

Az I. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványhoz csatolt beadványában - egészségügyi iratokat is csatolva - elsősorban a büntetés elhalasztását kérte.

A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítványnak a tényállás megalapozottságát érintő része a tényállás meg nem engedett támadása, ezért emiatt a felülvizsgálatot a törvényben kizártnak, egyebekben pedig az indítványt alaptalannak találta.

Utalt arra, hogy az E. Bank Hungary Rt. sérelmére elkövetett csalás bűntette miatti cselekmény kapcsán a vádkiterjesztés összefügg az I. rendű terhelt által a alapítvány kuratóriumi elnökeként elkövetett és a vád tárgyát képező további bűncselekményekkel, a pénzintézet sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény ténybeli alapja azonos az utóbb vád tárgyává tett bűncselekmények tényalapjával.

A hitelezési csalás bűntette tekintetében pedig kifejtette, hogy a terhelt cselekménye az elbíráláskor hatályban lévő Büntető Törvénykönyv szabályai szerint is bűncselekménynek, hamis magánokirat felhasználása vétségének minősülne, ezért a terhelt felmentésére nem kerülhetne sor.

Megalapozatlannak találta végül az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó kifogást is.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az I. rendű terheltet érintően hatályában tartsa fenn (BF.210/2016.).

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványozó által nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.