BH 2016.9.229 I. A bűncselekmény büntethetőségének elévülését a nyomozás során az alapos gyanú közlése, a gyanúsított erre vonatkozó kihallgatása, valamint ezt követően a gyanúval kapcsolatos tényekre vonatkozóan folytatott bizonyítási cselekmények félbeszakítják.

Amennyiben a vádirat tartalmazta a terhelt terhére megállapított csalási cselekmény leírását, a vádemelés - függetlenül attól, hogy a cselekmény Btk. szerinti minősítését a vádirat tartalmazza-e - ugyancsak félbeszakította az elévülést [Btk. 28. § (1) bek.].

II. A Btk. 2. § (2) bekezdésére, azaz arra figyelemmel, hogy a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető jogszabályt kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, valamely törvényi tényállás megszüntetése esetén a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az adott magatartás nem ütközik-e az új büntetőtörvény szerinti más tényállásba.

Az 1978. évi IV. törvény 297/A. §-a szerint a hitelezési csalást az követte el, aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásához, megszüntetéséhez vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használt fel.

Az elbíráláskor hatályban lévő 2012. évi C. törvény (Btk.) ezt a tényállást már nem tartalmazza. Ugyanakkor a törvény 345. §-a szerint hamis magánokirat felhasználásának vétségét követi el az, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ fel. Miután a hamis tartalmú magánokirat felhasználását az elbíráláskor hatályos törvény is büntetni rendeli, felmentő rendelkezés meghozatalának a Btk. 2. §-ára figyelemmel nincs helye [Btk. 2. §; 1978. évi IV. törvény 297/A. §; Btk. 345. §].

[1] A törvényszék az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (7) bek. b) pont], csalás bűntettének kísérletében mint bűnsegédet [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (6) bek. a) pont], csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (2) bek. c) pont, (6) bek. b) pont], 54 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mint bűnsegédet [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont], hitelezési csalás bűntettében mint bűnsegédet (1978. évi IV. tv. 297/A. §) és 3 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében (1978. évi IV. tv. 276. §), ezért mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül öt év börtönbüntetésre és a közügyektől öt év eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható; rendelkezett továbbá a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

[2] A bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; az I. r. terhelttel, mint a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében különös visszaesővel szemben kiszabott szabadságvesztést három évre enyhítette; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, azt tartalmára figyelemmel a Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontjára alapítva.

[4] Az indítványozó szerint a terhelt bűnösségének megállapítására az anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mivel a tényállás 1. pontjában írt cselekmény nem szerepelt a vádban 2013. december 3. napjáig, amikor az ügyészség a vádat ebben a körben módosította, azonban emiatt nem indult büntetőeljárás korábban senkivel szemben sem, ezért ezen időpontig ez a cselekmény elévült.

[5] Emellett az indítványozó szerint a tényállás iratellenesen tartalmazza azt, hogy védence nem kívánt öregek otthonát létrehozni, működtetni, a bizonyítékok az ellenkezőjét támasztják alá, és mivel ez alapozza meg az összes többi magatartás bűncselekményi minősítését, a vád nem is tekinthető törvényesnek.

[6] A tényállás 1/b. pontjában írtak kapcsán pedig álláspontja szerint a terheltet legfeljebb gondatlanság terheli az ingatlannal kapcsolatos méltányossági adó-visszaigénylés tekintetében, ezt azonban a törvény nem rendeli büntetni.

[7] A tényállás 2. pontja szerinti cselekmény kapcsán arra hivatkozott, hogy a védence kényszer hatása alatt állt, ezért hiúsult meg a terve és ezért nem fejezhette be az idősek otthonának létrehozására irányuló eljárást, azonban az ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványának a bíróság nem tett eleget, és nem indokolta ítéletében ennek elutasítását sem.

[8] A 3., 4. és 5. tényállási pontok tekintetében szintén a tényállás felderítetlenségére és ugyancsak arra hivatkozott, hogy a bíróságok nem teljesítették ennek kapcsán sem a bizonyítási indítványokat.

[9] Emellett megítélése szerint a hitelezési csalás az elbíráláskor hatályban lévő új büntetőtörvény rendelkezései szerint már nem bűncselekmény, ezért védencét az elbíráláskor hatályos büntetőtörvényt alkalmazva e cselekmény vádja alól fel kellett volna menteni.

[10] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[11] Az I. r. terhelt a felülvizsgálati indítványhoz csatolt beadványában - egészségügyi iratokat is csatolva - elsősorban a büntetés elhalasztását kérte.

[12] A Legfőbb Ügyészség szerint a felülvizsgálati indítványnak a tényállás megalapozottságát érintő része a tényállás meg nem engedett támadása, ezért emiatt a felülvizsgálatot a törvényben kizártnak, egyebekben pedig az indítványt alaptalannak találta.

[13] Utalt arra, hogy az E. Bank Rt. sérelmére elkövetett csalás bűntette miatti cselekmény kapcsán a vádkiterjesztés összefügg az I. r. terhelt által az Sz. M. Alapítvány kuratóriumi elnökeként elkövetett és a vád tárgyát képező további bűncselekményekkel, a pénzintézet sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény ténybeli alapja azonos az utóbb vád tárgyává tett bűncselekmények tényalapjával.

[14] A hitelezési csalás bűntette tekintetében pedig kifejtette, hogy a terhelt cselekménye az elbíráláskor hatályban lévő Büntető Törvénykönyv szabályai szerint is bűncselekménynek, hamis magánokirat felhasználása vétségének minősülne, ezért a terhelt felmentésére nem kerülhetne sor.

[15] Megalapozatlannak találta végül az indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó kifogást is.

[16] Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az I. r. terheltet érintően hatályában tartsa fenn.

[17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelöltekre figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványozó által nem hivatkozott -, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

[18] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására büntető anyagi jogi szabály megsértésével került sor.

[19] A Btk. 25. § b) pontja szerint a büntethetőséget megszünteti az elévülés; ugyanígy rendelkezett az 1978. évi IV. törvény 32. § b) pontja.