BH 2011.6.171 A polgári eljárás során kiszabott pénzbírság végrehajtására a büntetőeljárás során a bíróság által kiszabott rendbírság behajtásának a szabályait kell alkalmazni [Pp. 120. §, 9/2002. (IV. 9.) IM rend. 73. §, 91. §].

Az ítélőtábla végzésében a felperesek eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogását elutasította és egyidejűleg a felpereseket személyenként 100 000-100 000 forint pénzbírsággal sújtotta. A felperesek fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság a pénzbírságot kiszabó végzést helybenhagyta.

A jogerős pénzbírságot kiszabó végzés alapján az ítélőtábla kiállította az Egységes értesítést, mely alapján a felperesekkel szemben a végrehajtási eljárás megindult.

A felperesek kérelmet terjesztettek elő, melyben elsődlegesen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 215. § (1) bekezdése, másodlagosan a 212. § (1) bekezdése alapján - utalva a Vht. 10. § d) pontjára - az Egységes értesítés visszavonását kérték. Álláspontjuk szerint a nyomtatvány szabálytalanul került kitöltésre, mely alapján úgy tűnik, hogy nem 100 ezer, hanem 200 ezer forint pénzbírság kiszabására került volna sor. A Pp. 120. §-a alapján egyébként is a behajtás kizárólag önkéntes teljesítéssel történhet. Az ügyben alkotmányjogi panaszt és a pénzbírságot kiszabó végzést hozó tanács elnökének kizárását kezdeményezték, valamint az eljárás felfüggesztését is kérték.

Az ítélőtábla a fellebbezéssel támadott határozatában a kérelmet hivatalból elutasította, mert a kiállított Egységes értesítéssel, mint végrehajtható okirattal szemben jogorvoslatnak nics helye. Hivatkozott

- a Pp. 120. §-ára - mely szerint a pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadók,

- az 1979. évi 11. tvr. 68. § (1) bekezdésére - mely szerint a pénzbüntetést a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala hajtja végre, valamint

- a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 73. § (1) bekezdés e) pontjára, mely szerint "a bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor egységes értesítőlapot állít ki a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírságról, illetőleg pénzbírságról," melyet a területileg illetékes bírósági gazdasági hivatalnak kell megküldeni [75. § (1) bekezdés].

Kifejtette, hogy a Vht. 10. § d) pontja szerint végrehajtható okirat a bíróság pénzbírságról, rendbírságról szóló értesítése, és a Vht. 215. §-a szerint a végrehajtás ilyen módon történő elrendelése esetén az adós a jogsérelem orvoslása céljából az értesítés alapjául szolgáló bírósági határozat ellen a büntetőeljárás szabályai szerint élhet jogorvoslattal. Kiemelte az indokolásban, hogy az értesítés alapjául szolgáló határozat ellen élhet jogorvoslattal az adós. Miután jelen eljárásban az alapulfekvő határozat ellen már nincs jogorvoslatnak helye, ezért az értesítés ellen sem lehet jogorvoslattal élni. A kérelmet ezért hivatalból elutasította.

A végzés ellen a felperesek fellebbezést jelentettek be. Kérték a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan kérték az Egységes értesítés visszavonásának elrendelését. Fejenként 5500 forint eljárási költség megfizetésére kérték kötelezni a bírósági gazdasági hivatalt.

A fellebbezésben kifejtették az alábbiakat:

? Ha az adósok (felperesek) kérelmét a Vht. 215. §-a alapján a Be. szabályai szerint kell elbírálni, akkor a polgári bíróság a hatáskörét túllépte, mert a kérelmet a büntető bíróságnak kellett volna elbírálnia. A polgári bíróságnak vagy át kellett volna tennie a kérelmet elbírálásra a büntető bírósághoz, vagy pedig a Be. alkalmazása nélkül érdemben kellett volna elbírálnia a Vht. alapján.

? Ha az Egységes értesítés végrehajtható okirat, akkor a végrehajtási lappal esik egy tekintet alá. Miután a törvényi rendelkezés (Pp. 120. §) szerint a pénzbüntetés behajtására és hovafordítására a büntetőügyekben kiszabott pénzbüntetésekre irányadó szabályokat kell alkalmazni, és ott az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Gazdasági Hivatal nem végrehajtást rendel el, hanem intézkedik a pénzbüntetés szabadságvesztésre való átváltoztatásáról, ebből azt a következtetést vonták le, hogy polgári eljárásban kiszabott pénzbírság esetén, ha nincs önkéntes teljesítés, akkor nincs lehetőség végrehajtási eljárás lefolytatására sem.

? Az Egységes értesítést szabálytalanul állították ki, mert álláspontjuk szerint a "pénzbüntetés" rovatban kellett volna megjelölni a kiszabott bírságot, és nem a "rendbírság" rovatban, mert ez utóbbinál valóban van végrehajtási kényszer. Miután a fent kifejtettek szerint a Pp. 120. §-a alapján nem a rendbírság, hanem a pénzbüntetés szabályai szerint kell a polgári ügyekben kiszabott pénzbírságot behajtani, ezért a végrehajtás elrendelése szabálytalan volt. Egyébként is hiányos volt a kiállított Egységes értesítés, hiányoztak a személyi adataik, nem felelt meg a végrehajtandó okiratokra vonatkozó rendelkezéseknek.

? A végrehajtási lap visszavonását az adósok is kérelmezhetik (Vht. 212. §), ebből következően érdemben kellett volna elbírálni a kérelmüket, és dönteni kellett volna a végrehajtás felfüggesztéséről is.