9/2002. (IV. 9.) IM rendelet

a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének l) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:[1]

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Cím

A BÍRÓSÁG FELADATA

1. §

(1) A bíróság határozatának végrehajtásáról - a külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel - az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá.

(2)[2] Ebben a rendeletben járásbíróságon a kerületi bíróságot is érteni kell.

(3) Ha a terhelt vagy az, akire nézve a végrehajtandó határozat rendelkezést tartalmaz, a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, az e rendelet szerinti valamennyi értesítőlapot és határozat-kiadmányt, valamint a terheltnek vagy egyéb érintettnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a Tanúvédelmi Szolgálatnak kell - hivatalsegéd útján - továbbítani.

(4) A fogva lévő terheltnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet), rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján kell kézbesíteni (közvetett kézbesítés).

2. §

(1) A határozat végrehajtásáról gondoskodó bíróság a határozat jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, - eltérő rendelkezés hiányában - legkésőbb három munkanapon belül minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és a kezelőiroda vezetőjének adja le, aki azt haladéktalanul megküldi a végrehajtásra hivatott szervnek.

(2)[3] Ha a bíróság jogerős határozatával személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó büntetést, intézkedést, illetőleg kényszerintézkedést szüntet meg - és az érintett a határozat meghozatalakor nincs jelen - az értesítőlapot haladéktalanul ki kell állítani, és a kezelőirodának le kell adni. A kezelőiroda vezetője a végrehajtást foganatosító szervet az értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével haladéktalanul értesíti.

(3)[4] Az értesítőlap pontos és haladéktalan kiállításáért a tanács elnöke, illetőleg az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. Az értesítőlapot a tanács elnöke, vagy a bírósági ügyintéző írja alá, és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. Az iratboríték belső oldalán az igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az értesítőlapok átvételét a kezelőiroda vezetője a feljegyzés mellett, az aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével igazolja.

(4)[5] A tanács elnöke megteszi a határozat végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedéseket.

3. §

(1) A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, a terhelt nevét, személyi adatait, a határozat keltét, számát, jogerejét és végrehajthatóságát, illetőleg a jogerőre tekintet nélküli végrehajthatóságot,

b)[6] a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését és minősítését,

c)[7] a kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az alkalmazott intézkedést, illetőleg a rendbírságot, az előzetes fogvatartás, illetőleg a házi őrizet beszámítását (Btk. 92. §), a járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli,

d)[8] összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a végrehajtási fokozatot, valamint a végrehajtandó foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás megnevezését,

e)[9]

f)[10] feltételes szabadság megszüntetése esetén, ha arra az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt került sor, azt, hogy a feltételes szabadság megszüntetése melyik bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt, valamint a feltételes szabadulás napját.

(2)[11] A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, ügyszámát és határozata keltét is fel kell tüntetni.

(3)[12] Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntető határozatról kiállított értesítőlap e célra szolgáló rovatában, illetve "Megjegyzés" rovatában - a halasztás tartamának, a részletfizetésre vonatkozó adatoknak a megjelölésével - feltünteti.

(4) A tanács elnöke, a (3) bekezdés esetén kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozat kiadmányát - ha erről tudomása van, a büntetés, intézkedés vagy vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással - haladéktalanul megküldi a végrehajtásról gondoskodó büntetés-végrehajtási csoportnak, illetve a bírósági gazdasági hivatalnak.

4. §

(1) Ha az értesítőlapot a bíróság hibásan állította ki, a tanács elnöke a hibát kijavítja, és a javítást a keltének feltüntetésével, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével igazolja.

(2) A bíróság a kijavított értesítőlapot a visszaküldő szervnek az előírási tételszámra hivatkozással, ennek hiányában gyűjtőjegyzéken küldi meg.

(3) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A bíróság a kijavítást elrendelő határozata jogerőre emelkedését követően nyomban, eredeti aláírással ellátott megkeresést küld annak a szervnek, amelynek az értesítőlapot már megküldte, és utal arra, hogy a megküldött határozatot milyen módosítással kell végrehajtani. A megkereséshez csatolni kell a kijavítást elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát.

(4) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, illetőleg a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani, és a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek az általános szabályok szerint meg kell küldeni. Ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, az újabb értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni.

(5)[13] Ha a bíróság a Be. 575. §-a szerinti eljárásban azt állapítja meg, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a törvényi feltételei, és ezért a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, jogerős határozatának két kiadmányát megküldi az illetékes büntetés-végrehajtási csoportnak. Ha a bíróság a Be. 574. §-ának (3) bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a büntetés-végrehajtási csoport, illetőleg a bv. intézet részére.

(6)[14] Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, illetőleg jogegységi eljárás (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, illetőleg az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot (határozatot) kaptak. A Kúria határozatának megküldéséről az alapügyben eljárt első fokú bíróság gondoskodik.

(7)[15] A (6) bekezdésben szabályozott estekben, ha a terhelt fogva van, a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki a szabadítás, illetőleg elbocsátás iránt. Ha a terheltet előállították, a tanács elnöke az értesítőlapot és a határozat rendelkező részének jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát, az előállítást foganatosító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr), illetőleg rendőrnek adja át. Ha a terhelt előállítására nem került sor az értesítőlapot telefaxon meg kell küldeni a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt rövid úton is meg kell erősíteni. A bíróság a továbbiakban a 11. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(8)[16] Ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetőleg más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság a (6) bekezdés szerint jár el.

(9)[17] Ha perújítás, vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 413. § (1) bekezdés, 423. § (6) bekezdés], erről - határozatának megküldésével - haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, a fogvatartást foganatosító bv. intézetet, a bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adat végleges eltávolítása esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalok igazságügyi szolgálatát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).

(10)[18] Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során [Be. 420. § (1) bek.] a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt előzetes letartóztatását, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el [Be. 428. § (5) bek.], a tanács elnöke az előzetes letartóztatásról, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, illetőleg rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI) küldi meg.

II. Cím

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI CSOPORT FELADATA

5. §

(1)[19] A bíróság büntetés-végrehajtási feladatait a törvényszék elnöke által megbízott büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) látja el. Büntetés-végrehajtási feladatokat esetenként a törvényszék elnöke által kijelölt más bíró is elláthat.

(2)[20] Ha a törvényszéken katonai tanács működik, a törvényszék elnöke - a katonai tanács illetékességi területére kiterjedően - a bv. bírói feladatok ellátására a katonai tanács bíráját jelöli ki.

(3)[21] A büntetések és az intézkedések végrehajtásának elősegítése, illetőleg ellenőrzése érdekében a törvényszéken büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport) működik, amelynek illetékessége a törvényszék illetékességi területére terjed ki.

(4)[22] A bv. csoport munkáját a törvényszék elnöke által kinevezett bv. bíró szervezi, irányítja és ellenőrzi.

6. §

(1)[23] A bv. csoport feladatait a bv. bíró, a tisztviselő (a továbbiakban: bv. előadó) és az írnok látja el.

(2) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.

(3)[24] Ha a törvényszék elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. előadó is működhet.

(4)[25]

7. §

(1)[26] A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti.

(2) A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen

a)[27] a bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a bv. intézetnek, a pártfogó felügyelői szolgálatnak, vagy más szervnek,

b)[28] ellátja a szabadságvesztésre vagy elzárásra ítéltnek a bv. intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

c) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét (az elítélt felhívása a büntetés megkezdésére, elővezetés iránti intézkedés stb.),

d)[29]

III. Cím

A BÍRÓSÁGI GAZDASÁGI HIVATAL FELADATA

8. §

(1)[30] A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladatkörébe tartozik

a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,

b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,

c) a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők:

ca) a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést),

cb) a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság.

(2)[31] A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészre, valamint a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a BGH az állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti.

II. Fejezet

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

Az értesítőlap és a bírói rendelvény

9. §

(1) A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetőleg bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy

a)[32] nem állapítható-e meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok [a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 17. §],

b)[33] az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést,

c)[34] az elítélt nem töltött-e előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására kerülhet sor.

(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti

a)[35] a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát (Btk. 37. §, 110. §),

b)[36] ha az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, ezt a tényt [Btk. 38. § (4) bekezdés, 44. §, 45. § (7) bekezdés],

c)[37] az előzetes fogvatartás, illetőleg a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben töltött időt,

d)[38] ha a bíróság a terheltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a feltételes szabadságot megszüntette, az erről szóló rendelkezést, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás melyik bíróság milyen számú határozata alapján történt,

e) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,

f)[39] ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,

g)[40] ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat kell megjelölni,

h)[41] ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni [Btk. 86. § (2) bekezdés], a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,

i)[42] a végrehajtást foganatosító bv. intézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben elzárást hajtanak végre,

j)[43] a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, valamint a Btk. 122. §-a szerinti átváltoztatás szükségességét,

k)[44] ha a büntetőeljárásban - amelyben a szabadságvesztést kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölésével.

(3)[45]

(4)[46] Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét [Be. 596. § (1) bek.], illetőleg a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést [Be. 596. § (3)-(4) bek.] rendeli el, ezt a tanács elnöke - az intézkedés ellenőrzésére jogosult rendőri szerv megjelölésével - az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti.

(5)[47] Az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítására és megküldésére a 9-15. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

10. §

(1)[48] Az értesítőlapra a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést vagy elzárást tölt, illetőleg ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el.

(2)[49] Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel feltételes szabadságra lenne bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti. A büntetés végrehajtására ilyenkor is bírói rendelvényt kell adni.

(3)[50] Ha az elítélt szabadlábon van, és előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt töltött, hogy feltételes szabadságra bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti. Megjelöli azt is, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki.

(4)[51] A szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogva tartásból honnan szabadították.

(5) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a bv. intézetnek megküldeni, illetőleg a terheltet előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(6)[52] Ha a bíróság az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában azt tünteti fel, hogy az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet[53]

11. §

(1)[54] Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a kezelőiroda vezetőjének adja át.

(2) A kezelőiroda vezetője az értesítőlapok átvételét a 2. § (2) bekezdésben írt feljegyzés mellett, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

12. §

(1) A kezelőiroda az értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék kiállítása után az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzék két példányával haladéktalanul köteles átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.

(3)[55] A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt-kivételes esetben pótlólag-átadja, illetve megküldi a bv. csoportnak az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát, az elítélt személyről készült pártfogó felügyelői véleményt, valamint az elítélt személy mentális és testi állapotáról (elmeállapotáról, alkoholizmusáról, kábítószer-fogyasztásáról, egészségi állapotáról stb.) készült szakvélemény másodpéldányát vagy fénymásolatát, továbbá fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmányt (pártfogó felügyelői véleményt), és - ha ezek az iratok a bíróság rendelkezésére állnak - az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakvélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát.

(4) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet kiadmányát is át kell adni, illetve meg kell küldeni a bv. csoport részére.

(5)[56] A (2) és (3) bekezdésben, valamint a 11. §-ban írt rendelkezéseket a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell.

(6)[57] A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését.

13. §

(1)[58] A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon visszatartott példányával.

(2) Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda vezetője azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.

(3) A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntető lajstromba feljegyzi.

(4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit, előírási tételszám (nyilvántartásba vétel) nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak, ebben az esetben a javított példányt a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg.

(5) A kezelőiroda az (1)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítése után a gyűjtőjegyzéknek a bv. csoporttól visszaküldött példányát csatolja a kezelőirodán visszatartott példányhoz, és a gyűjtőjegyzékeket sorszám szerint rendezve megőrzi. Az év végén a gyűjtőjegyzékeket az utolsó lajstromszám alatt a büntető lajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.

(6) Ha a határozat-kiadmány megküldésére pótlólag [12. § (3) bek.] került sor, a kezelőiroda a határozat-kiadmányt a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg.

A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet[59]

14. §[60]

(1)[61] Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a törvényszék első-, illetőleg másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át.

(2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát.

15. §

(1)[62] Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla, illetőleg a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A kezelőiroda az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék nélkül - az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.

16. §[63]

Az ítélet- (határozat-) kiadmány és az egyéb iratok megküldésére a 12. § (3) bekezdésében, továbbá a 13. § (6) bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 13. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria hozta.

Értesítőlap a fogva lévő terheltről

17. §

(1)[64] Ha a bíróság a terheltet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt akár ebben az ügyben, akár más ügyben előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést illetve elzárást tölt, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek adja át.

(2) A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. Az iratboríték belső oldalán fel kell tüntetni, hogy a terheltet melyik bv. intézetből állították elő.

(3) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapnak a bv. őr részére történő átadását a bíróság a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.

(4)[65] Ha a rendőrségi fogdában előzetes letartóztatásban lévő terheltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) állítja elő, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.

(5) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a fiatalkorú akár ebben az ügyben, akár más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.

A szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vétele

18. §

(1)[66] Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a Be. 596. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, a székhelyén működő bv. intézettől bv. őr kirendelését kéri, és az elítéltet, valamint a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a bv. őrnek adja át. A bíróság erről a bv. csoportot értesíti.

(2) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy bv. őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése iránt a rendőrséget keresi meg.

(3) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy az elítélt a befogadás során úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermeke vagy általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, vagy intézkedést kér vagyonának, illetőleg lakásának biztonságba helyezéséről, a bv. bíró - amennyiben az azonnali foganatba vételt elrendelő bíróság még nem intézkedett - a 31. § szerint jár el.

A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, a feltételes szabadság utólagos megszüntetése, a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése, az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása és utólagos összbüntetésbe foglalás

19. §

(1)[67] Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről utólag határoz (Be. 557. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(2)[68] Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz (Be. 559. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(3)[69] Végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a büntetés végrehajtását utólag elrendeli (Be. 572. §), erről értesítőlapot állít ki, egyebekben a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezések szerint jár el. Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló, felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását utólag elrendeli, határozatát haladéktalanul megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak is, amely az elítélt pártfogó felügyeletét ez idáig végrehajtotta.

(4)[70] Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az összbüntetésbe foglalásról utólag határoz (Be. 575. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(5)[71] Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az előzetes fogvatartás, illetőleg a házi őrizet beszámításáról utólag határoz (Be. 576. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján-gyűjtőjegyzék nélkül-haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(6) Ha az elítélt szabadlábon van, az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozat-kiadmányokat a bíróság szerint illetékes bv. csoportnak kell megküldeni.

(7)[72] Ha az előzetes fogvatartás, illetőleg a házi őrizet utólagos beszámítása folytán az elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 10. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése

20. §

(1)[73] Ha a határozott ideig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tvr. 18/C. §), a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztását (Btk. 45. §) fel kell tüntetni.

(2)[74] Az a bíróság, amely a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz (Be. 558. §), jogerős határozatának két kiadmányát - a bv. csoport útján - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(3)[75] Ha az életfogytig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 45. § (7) bekezdés], a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.

Halasztás engedélyezése

21. §

(1) Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az első fokon eljárt tanács elnöke rövid úton megkeresi az illetékes bv. csoportot avégből, hogy tudomást szerezzen arról, miszerint az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, illetőleg az elítéltet bv. intézet befogadta-e.

(2) Ha az elítéltet a bv. intézet befogadta, a bíróság a halasztási kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés végett a bv. intézetnek küldi meg.

(3) Ha az elítélt még nem kapott felhívást, vagy a kérelmet olyan időpontban terjesztette elő, hogy a kitűzött határnapra figyelemmel a kérelem elbírálására a bíróságnak még van lehetősége, és a kérelemben szereplő rendkívül nyomatékos körülmények ezt megalapozzák, a bíróság a határozat meghozataláig a szabadságvesztés végrehajtásának függőben tartása iránt intézkedik a bv. csoportnál.

Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében

22. §

(1)[76] A járásbíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. előadó ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására felhívja a járásbíróságot.

(2)[77] A bv. előadó a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvben előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak.

(3)[78] A bv. előadó az (1)-(2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a járásbíróság azt közli, hogy a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a bv. őrnek adta át.

(4)[79] Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a törvényszék közvetlenül a bv. csoportnak küldte meg, a bv, előadó a (2) bekezdés és a 14. § (2) bekezdése szerint jár el.

(5)[80] Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot az ítélőtábla, illetőleg a Kúria küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az első fokú bírósággal.

23. §

(1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

a)[81] nincs-e a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tvr. 17. §),

b)[82] az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel kitöltötte-e a szabadságvesztést,

c)[83] az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idő figyelembevételével sor kerülhet-e az elítélt feltételes szabadságra bocsátására,

d) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.

(2) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljáró első fokú bíróságot keresi meg.

(3)[84] Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívj a a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. A felhívás tartalmazza továbbá a tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni.

(5) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(6) Az elítéltet fel kell hívni annak a közlésére, hogy van-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke vagy más, általa gondozott személy, illetőleg igényel-e intézkedést vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt.

24. §

(1) A bv. bíró az elítéltet, a 23. § (4) bekezdésben meghatározott bv. intézettel egyeztetett határnapra hívja fel a szabadságvesztés megkezdésére.

(2) A következő naptári hétre behívott elítéltekről a bv. előadó két példányban jegyzéket készít, ennek egy példányát legkésőbb a hét utolsó munkanapján megküldi a bv. intézetnek.

(3)[85] Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a bv. bíró - ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya - bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A rendelvényt, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetnek.

25. §

(1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.

(2) A bv. előadó az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.

(3)[86] Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 590. § (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogatóparancs kibocsátásával elrendeli.

(4) A bv. bíró az elfogató parancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a megyei (megyei feladatot is ellátó) bv. intézetbe állítsák elő; erről a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet haladéktalanul értesíti az elfogató parancs egy példányának megküldésével.

(5) A bv. bíró legalább negyedévenként ellenőrzi az elfogató parancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy a visszavont elfogató parancs visszavonását átvezették-e.

(6)[87] A törvényszék részére megküldött Körözési Értesítőt a bv. előadó kezeli, és annak adatait rendszeresen egyezteti az elfogató parancsok nyilvántartó könyvének adataival. A nem érdemi intézkedéseket haladéktalanul megteszi. Ha érdemi intézkedés megtételére van szükség, az intézkedés tervezetét elkészíti és azt a bv. bírónak bemutatja.

26. §

(1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.

(2) Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, illetőleg elővezetett, vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, az értesítés alapján a bv. csoport a 24. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el. Ebben az esetben a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.

(3)[88] Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg, a bv. bíró a Bv. tvr. 23/A. §-a alapján meghozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

27. §

(1)[89] Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi.

(2)[90] Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat, az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása végett, megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak. A bv. csoport a feltüntetett iratok mellett a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot is megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.

(3) A bv. előadó az ügyet mindaddig figyelemmel kíséri, amíg a megkeresett bv. csoport nem értesíti arról, hogy az elítéltet a bv, intézetbe befogadták.

28. §

(1) Az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása iránt megkeresett bv. csoport a szabadságvesztést előírja, és az elítéltet felhívja szabadságvesztés megkezdésére; a bv. intézetbe való befogadást közli a megkereső bv. csoporttal.

(2) Ha az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása iránt megkeresett bv. csoport a rendőrségtől beszerzett tájékoztatás alapján megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az illetékességi területén, és adat sem merült fel az elítélt lakó- vagy tartózkodási helyéről, erről a megkereső bv. csoportot az iratok visszaküldése mellett értesíti.

(3) Ha az elítélt bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye a megkeresett bv. csoport területén van, de innen ismeretlen helyre távozott, illetőleg megállapítható, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogató parancs kibocsátásával elrendeli, és erről a megkereső bv. csoportot értesíti.

(4) Ha az elítélt nem lakik vagy tartózkodik a megkeresett bv. csoport illetékességi területén, de újabb lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a megkeresett bv. csoport a 27. § (1) és (2) bekezdése szerint jár el, a megkereső bv. csoport egyidejű értesítésével.

29. §

(1) Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a bv. előadó az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.

(2) Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.

(3) Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásáról más bv. csoport is gondoskodik, az összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt; egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4)[91] Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik [Be. 574. § (3) bek.], határozatának egy-egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a bv. csoport, illetőleg a bv. intézet részére.

(5)[92] A bv. csoport a szabadlábon levő elítéltet az összbüntetés végrehajtására a 23. § (4) bekezdése szerinti bv. intézetbe akkor is beutalja, ha a (3) bekezdésnek megfelelően megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.

(6)[93] A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozat-kiadmányokat az elítélt beutalásakor átadja a bv. intézetnek, illetőleg azokat pótlólag küldi meg.

(7)[94] Ha a (3) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet már beutalta a bv. intézetbe, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte.

(8)[95] A bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy nincs-e helye összbüntetésbe foglalásnak. Ha az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti.

30. §[96]

(1) A bv. előadó megkeresi a bíróságot a határozatkiadmányok és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg.

(2) Ha a határozatkiadmány, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlap és az egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, hogy a szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a bv. intézetnek átadta, az említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek.

31. §

(1)[97] Ha a 23. § (3) bekezdése szerinti felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, a bv. bíró a kiskorú gyermeket az elítélt által megjelölt, arra alkalmas hozzátartozónak vagy más személynek adja át. Ilyen személy hiányában a bv. bíró a kiskorú gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó gyermekotthonban, és az intézkedéséről a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt haladéktalanul értesíti.

(2) A felügyelet nélkül maradó más személy esetében a bv. bíró az illetékes önkormányzatot keresi meg a szükséges intézkedés megtétele iránt. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének várható időpontját is közli. A bv. bíró, az elítélt kérésére, intézkedik a vagyonának és a lakásának biztonságba helyezéséről.

(3) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet haladéktalanul tájékoztatja.

32. §

(1) Ha a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró - ha a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya - a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet.

(2)[98] A bv. előadó az értesítőlapot és - ezzel egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

33. §

Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a Bv. tvr. 14. §-ának (1) bekezdése szerint jár el. A megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az értesítőlapon feltünteti, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

34. §

(1)[99] Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot (Bv. tvr. 17. §) észlel, annak megállapítása végett megkeresi az első fokon eljárt bíróságot. A megkeresett bíróság határozatáig a bv. bíró nem intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

(2) Ha az első fokon eljárt bíróság nem állapít meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot, ezt írásban közli a bv. bíróval. Ezt követően a bv. bíró a végrehajtás érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.

35. §[100]

(1) Ha az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel kitöltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra a bv. bíró nem vezet rendelvényt.

(2) A bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg, amely az elítéltet az előzetes fogvatartásból elbocsátotta, illetőleg amely a házi őrizetet megelőzően a fogvatartást foganatosította. Ha az elítélt az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdán, illetőleg a fiatalkorúak javítóintézetében töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére egyébként kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni.

(3) Ha az elítélt a jogerősen kiszabott szabadságvesztést a házi őrizetben töltött idővel töltötte ki, a bv. bíró az értesítőlapot, a határozat kiadmányokat és az egyéb iratokat a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg.

36. §

(1)[101] Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben, hogy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a bv. intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. Ha az előzetes letartóztatást nem a bv. intézetben foganatosították, illetőleg az elítélt kizárólag házi őrizetben volt, a bv. bíró a bv. intézet megkeresését mellőzi, és a továbbiakban a 40. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2) A bv. előadó az (1) bekezdés szerinti felhívást, értesítőlapot - és ha már rendelkezésre áll - a határozat-kiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt az előzetes fogvatartásból szabadult.

(3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a bv. intézet az értesítőlapot, valamint a határozat-kiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el.

37. §

(1) A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról, a feltételes szabadság megszüntetéséről, az utólagos összbüntetésről és az előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítőlapot és határozat-kiadmányt a bv. bíró haladéktalanul továbbítja az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(2) Ha a szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bv. bíró az utóbb érkezett értesítőlap, illetőleg a 23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja figyelembevételével - amennyiben az utólagos beszámításra is tekintettel ez szükséges - intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

(3) Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerős határozat alapján a bv. bíró szükség szerint intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

38. §

(1) Halasztás engedélyezése esetén, a szabadságvesztés foganatba vétele iránti intézkedéseket a halasztás tartamának figyelembevételével kell megtenni.

(2) Ha a 24. § (2) bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett elítélt szabadságvesztése megkezdésében változás történt (pl. időközben halasztást engedélyeztek), vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró okot állapít meg, a bv. előadó ezt haladéktalanul írásban közli a bv. intézettel

(3)[102] Ha a bíróság a 4. § (9) bekezdése szerint a szabadságvesztés félbeszakításról értesíti a bv. csoportot, a bv. előadó ezt haladéktalanul, írásban közli a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézettel.

Pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre[103]

39. §

Pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:[104]

a) a bv. előadó a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésről kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek,

b)[105] ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt,

c) a bv. előadó közli a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját.

A feltételes szabadságra bocsátás

40. §

(1)[106] A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha az előzetes fogvatartásban, illetőleg házi őrizetben töltött időre figyelemmel az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható.

(2)[107] A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet, ha a terhelt szabadlábon van, a terheltet, illetőleg ha fiatalkorú, törvényes képviselőjét, az ügyészt, továbbá ha a pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a pártfogó felügyelőt értesíti.

(3)[108] Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítéltet a feltételes szabadság kedvezményéből a Btk. 38. § (4) bekezdés b), c) és d) pontjai valamelyikének, illetve a Btk. 45. § (7) bekezdésében foglaltak miatt az ítélet meghozatalakor ki kellett volna zárni, a Be. 557. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt első fokú bíróságot keresi meg, és az első fokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti. Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a Btk. 38. § (2) bekezdésében meghatározott minimális időtartam a szabadságvesztésből még nem telt el, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.

(4) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez a szükséges adatok hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett a meghallgatást elnapolja, és a meghallgatásra új határnapot tűz ki.

(5) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(6)[109] Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzi, de úgy látja, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban tegyen újabb előterjesztést. Ebben az esetben a bv. bíró elrendelheti pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(7)[110] Ha a bv. bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátásról a Bv. tvr. 8. §-ának (5) bekezdése szerinti időszakonként előterjesztést készít.

A feltételes szabadság megszüntetése

41. §

(1) A bv. bíró a meghallgatás előkészítése során beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és a 25. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

42. §

(1) Ha bv. bíró a Bv. tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, a végzés rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat.

(2) A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró a végzésének egy kiadmányát megkereséssel az elítélt lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek a megyei bv. intézetbe való előállítása céljából.

(3) Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a megyei bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogató parancs kibocsátásával. A bv. bíró az elítélt ellen kibocsátott elfogatóparancsról a megyei bv. intézetet is értesíti.

(4) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyész rendelte el, és a bv. bíró az elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(5) Ha a bv. bíró az elítélt meghallgatásán nem dönt a feltételes szabadság megszüntetése kérdésében, de elrendeli a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, a végzését - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.

43. §

(1) A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt letelt.

(2) A bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

44. §

(1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, és az elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(2) Ha a bv. bíró a meghallgatáson a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető végzést - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.

45. §

(1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, a bv. bíró dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, illetőleg az elítélt további fogvatartásáról.

(2) Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a bv. bíró nem rendeli el a szabadságvesztés hátralévő részének azonnali foganatba vételét, a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.

(3) A bv. csoport a (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatást követően emelkedik jogerőre.

46. §

(1) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti; és az erről szóló végzést a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(2)[111] Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a törvényszék másodfokú tanácsa rendeli el, a tanács elnöke a 42. § (2)-(3) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el.

47. §

(1) A feltételes szabadságot megszüntető végzést a tanács elnöke - feltéve, hogy az elítélt szabadlábon van, és a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el - a bv. csoportnak adja át. Így jár el akkor is, ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú tárgyalásra nem állították elő.

(2) Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy a tárgyaláson jelenlévő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a végzés egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, illetőleg - az elítélttel együtt - a bv. intézettől kirendelni kért bv. őrnek adja át.

(3) Az (1) bekezdés szerint átadott végzés alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.

48. §[112]

Ha a bv. bíró, illetőleg a másodfokú bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a végzését megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amely az elítélt pártfogó felügyeletét végrehajtotta.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása

49. §

(1) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet értesíti.

(2) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el.

(3) A bv. bíró a végzését megküldi az ügyben, illetőleg az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a bv. intézetnek, valamint kézbesíti az ügyésznek, az elítéltnek és - feltéve, hogy a büntetés-végrehajtási ügyben eljárt - a védőnek.

(4) A bv. bíró az (1)-(3) bekezdés szerint jár el akkor is, ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést.

A huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása

50. §

(1) Ha a bv. intézet a huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró a 49. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Ha a bv. bíró a fiatalkorú feltételes szabadságát a huszonegyedik életévének betöltése után megszünteti, a szabadságvesztés új végrehajtási fokozatáról is határoz.

Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása

51. §

(1)[113] Ha a bv. intézet a fogházban, illetve a börtönben végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítélttel szemben a fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására tesz előterjesztést, a bv. bíró meghallgatást tarthat, ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője kezdeményezi, meghallgatást tart. Az elítélt meghallgatásának időpontját a bv. bíró az előterjesztés vagy a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül tűzi ki.

(2) Ha a bv. intézet parancsnoka az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának megszüntetése iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró haladéktalanul kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját.

A magánelzárást kiszabó határozat elleni fellebbezés elbírálása

52. §

Ha az elítélt a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen fellebbezett, a bv. bíró az elítélt meghallgatásának időpontját - a fellebbezésnek a bv. csoporthoz érkezését követően - haladéktalanul, olyan időpontra tűzi ki, hogy a fellebbezés elbírálására öt napon belül sor kerülhessen.

52/A. §[114]

II/A. FEJEZET[115]

AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

Az értesítőlap és a bírói rendelvény

52/B. §

(1) Az elzárás végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetve bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg az elzárás végrehajtását kizáró ok (Bv. tvr. 17. §),

b) az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott elzárást.

(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti

a) az előzetes fogvatartás, illetve a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt,

b) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,

c) ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat,

d) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a szabadságvesztést, illetve az elzárást kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,

e) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben közérdekű munkát hajtanak végre (Btk. 47. §), annak közlésével, hogy a közérdekű munkát melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,

f) az elzárás mellett kiszabott foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást,

g) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre,

h) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróság megnevezését és a határozat számát, valamint a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, annak közlésével, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen az elítélt átszállítása iránt,

i) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, aki előzetes letartóztatásban van, az előzetes letartóztatás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését és a határozat számát,

j) ha a büntetőeljárásban - amelyben az elzárást kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot.

(3) Az értesítőlapra a tanács elnöke az elzárás végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést, más ügyben kiszabott elzárást tölt vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.

(4) Az elzárást kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel a bíróság az elzárást teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították.

(5) Ha az elzárást azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tvr. 18/C. §), a kiszabott elzárásról az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.

(6) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek megküldeni, illetve a terheltet előállító büntetés-végrehajtási felügyelőnek átadni. A bv. felügyelő az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság az értesítőlap átadását a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.

52/C. §

(1) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a kijelölt bv. intézetbe szállításáról.

(2) Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt előzetes letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjék a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe való átszállítása iránt. A felhívás tartalmazza azt is, hogy ha a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével haladéktalanul értesítse az elzárást kiszabó első fokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú előzetes letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről haladéktalanul értesítse az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója aziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú a bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik.

52/D. §

Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére és a kezelőiroda eljárására a 11-16. § és a 19. § (5) és 6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Halasztás engedélyezése

52/E. §

(1) Ha az elítélt nem nyomban az ügydöntő határozat kihirdetése után terjesztett elő kérelmet, a halasztás engedélyezésekor a bíróság a 21. § alkalmazásával jár el.

(2) A terhesség igazolására szakorvosi igazoláson kívül az elítéltről vezetett terhességi könyv bemutatása is elfogadható.

Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében

52/F. §

(1) Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. előadó a 22-25. §, a 26. § (2) bekezdése, a 27-28. §, a 30-31. §, a 35. § és a 38. § megfelelő alkalmazásával teszi meg a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel.

(2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

a) nincs-e az elzárás végrehajtását kizáró ok [Bv. tvr. 17. §, 18/C. §, 125/B. § (3) bekezdés],

b) az elítélt az előzetes fogvatartásban, illetve házi őrizetben töltött idővel kitöltötte-e az elzárást,

c) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.

(3) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, az elzárásról kiállított értesítőlapra nem vezet rendelvényt. A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tvr. 14/A. § szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tvr. 125/B. § (3) bekezdésében meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz, egyéb esetben a végrehajtást kizáró ok megállapításáról hivatalos feljegyzést készít. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

(4) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot [Bv. tvr. 17. §, 18/C. § és 125/B. § (3)-(4) bekezdés] a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg. A bv. bíró az erről hozott határozatát megküldi

a) az elzárás foganatba vétele esetén, az elzárást foganatosító bv. intézetnek és haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték,

b) az első fokon eljárt bíróságnak.

(5) Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a felnőttkorú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet.

52/G. §

(1) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt előzetes letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró - az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.

(2) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat - az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi. Ha ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat - a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tvr. 125/B. § (4) bekezdésében meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi.

(3) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb iratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. A bv. bíró az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetnél az elítélt átszállítása iránt.

(5) A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját az 52/C. § (3) bekezdése szerint hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával az előzetes letartóztatást, illetve javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg.

III. FEJEZET[116]

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHATÁSA

Általános rendelkezések

53. §

A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti,

a) azt, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény,

b) az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat is, valamint az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.

54. §

Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a járásbíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 11. § megfelelő alkalmazásával jár el.

55. §

(1) A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg az elítélt lakóhelye - ennek hiányában vagy kérelme alapján tartózkodási helye - szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak, illetve ha az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, Budapest Főváros Kormányhivatala pártfogó felügyelői szolgálatának.

(3) A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy kiadmányát megküldi a (2) bekezdés szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.

(4) A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.

(5) A járásbíróság kezelőirodája a pártfogó felügyelői szolgálattól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.

(6) A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 13. § (2)-(6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.

56. §

Ha a törvényszék első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a 11. § megfelelő alkalmazásával jár el.

57. §

(1) A törvényszék kezelőirodája az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül - postai küldeményként küldi meg az 55. § (2) bekezdése szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.

(2) Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.

(3) Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző pártfogó felügyelői szolgálatot és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.

(4) A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.

(5) Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

58. §

(1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a törvényszék másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére az 56. § és az 57. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(2) A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik pártfogó felügyelői szolgálatnak küldte meg.

(3) Az elsőfokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a törvényszéktől, a pártfogó felügyelői szolgálatnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.

(4) Az iratok visszaérkezése után az elsőfokú bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - az első és másodfokú ítélet, határozat egy-egy példányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amelynek a törvényszék az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.

(5) A (4) bekezdésben írtak teljesítése után, ha a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a pártfogó felügyelői szolgálattól felvilágosítást kér.

(6) Ha a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot már közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a pártfogó felügyelői szolgálatot is, amely a büntetést előírta.

(7) A járásbírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi és azokat irattárba helyezi.

59. §

(1) Ha a közérdekű munkát jogerősen az ítélőtábla, illetve a Kúria szabta ki, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla az 56. §, az 57. § (1) bekezdése és az 58. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2) A továbbiakban az ítélőtábla, illetve a Kúria határozatának végrehajtásáról gondoskodó pártfogó felügyelői szolgálat és a bíróság az 58. §-ban írtak szerint intézkedik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Kúria a Be. 437. §-a alapján szabja ki.

60. §

A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Bv. tvr. 18/C. §-a, illetve a Be. 587. § (3) bekezdése alapján nem hajtható végre.

A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése

61. §

(1) A járásbíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a pártfogó felügyelői szolgálat ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A pártfogó felügyelői szolgálat az észlelt hiányok pótlására a járásbíróságot felhívja.

(2) A pártfogó felügyelői szolgálat a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.

62. §

(1) Ha a határozat a törvényszék eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a pártfogó felügyelői szolgálat az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.

(2) Ha az értesítőlapot más törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria küldte meg a pártfogó felügyelői szolgálatnak, a pártfogó felügyelői szolgálat az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.

63. §

Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat és a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetve a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 590. § (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdés e) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró elrendeli az elítélt körözését és elfogató parancsot bocsát ki. Ha a pártfogó felügyelő a lakcímfigyelés, a körözés, illetve az elfogatóparancs megszüntetésének okát észleli, kezdeményezi azok visszavonását.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

64. §

Ha a Bv. tvr. rendelkezései szerint a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítására kerülhet sor, a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását

a) ha az elítéltet más ügyben - a Btk. 49. §-át kivéve - végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték vagy vele szemben előzetes letartóztatást rendelnek el, a szabadságvesztés végrehatásának befejezéséig vagy az előzetes letartóztatás megszüntetéséig,

b) a Bv. tvr. 67/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig

félbeszakítja.

65. §

(1) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot.

(2) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy haladéktalanul közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tvr. 67/A. § (3) bekezdése alapján megszűnt.

A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

66. §

(1) A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján kitűzi a meghallgatás időpontját.

(2) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.

(3) A bv. bíró a meghallgatás alapján

a) az ügyész indítványának helyt ad és megállapítja a közérdekű munka, illetve az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát [Bv. tvr. 67/D. § (1) bekezdés, 68. § (3b) bekezdés],

b) az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,

c) ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti, vagy

d) indokolt esetben - ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok - más munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot a bv. intézetnek a fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.

(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.

(6) A pártfogó felügyelő a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.

Pénzbüntetés átváltoztatása közérdekű munkára

67. §

Pénzbüntetés közérdekű munkára átváltoztatása esetén a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak,

b) ha a közérdekű munka megkezdése előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a közérdekű munkáról kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

68. §

(1) A pártfogó felügyelő a Bv. tvr. 67/B. §-ában meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak.

A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.

(2) Ha a bv. bíró végzésben megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését, határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek és a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

69-72. §[117]

IV. Fejezet

A PÉNZBÜNTETÉS, A VAGYONELKOBZÁS, AZ ELKOBZÁS, A RENDBÍRSÁG, AZ ÁLLAMOT ILLETŐ BŰNÜGYI KÖLTSÉG, A BIZTOSÍTÉK ÉS A BÍRÓSÁG ÁLTAL SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA[118]

Általános rendelkezések

73. §

(1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor egységes értesítőlapot állít ki

a)[119] a pénzbüntetésről,

b) a vagyonelkobzásról,

c) a büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról),

d) az államot illető bűnügyi költségről,

e) a rendbírságról, a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírságról, illetőleg pénzbírságról,

f)[120] az elővezetés végrehajtásával és a terhelt elfogása, megtalálása esetén meghatározott bíróság elé állításával felmerült költségről.

(2) Az (1) bekezdésben írt egységes értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a bíróság más büntetésről vagy intézkedésről már állított ki értesítőlapot.

(3)[121] A lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról) külön egységes értesítőlapot kell kiállítani. A kiállítandó egységes értesítőlapot pótolja a vonatkozó ítélet (határozat), illetve rendelkező részének bírói aláírással ellátott kiadmánya. A büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzását vagy a jogosult részére kiadását, átadását elrendelő bírósági határozat végrehajtására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4)[122] A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy melyik elítéltről, milyen büntetésre, intézkedésre vagy rendbírságra, bűnügyi költségre, valamint hogy a magánvádlóval, illetőleg a pótmagánvádlóval szemben milyen bűnügyi költségre állított ki egységes értesítőlapot, illetve készített a (3) bekezdés szerinti határozatkiadmányt.

(5) Ha a tanács elnöke az (1) bekezdés c) pontja alapján egységes értesítőlapot állít ki, annak a kiadni rendelt bűnjelre vonatkozó rovatában fel kell tüntetni, hogy a kiadni rendelt dologról (letétről) külön egységes értesítőlapot, illetőleg azt pótló határozat-kiadmányt küldött meg a BGH-nak vagy a bűnjelkezelőnek.

(6)[123] Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat a pénzbüntetést, vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezetést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, a visszatérítésről történő (Be. 585. §) rendelkezés végrehajtása iránt azt a BGH-t, bűnjelkezelőt, illetőleg törvényszéki bírósági végrehajtói irodát kell megkeresni, amelynek az egységes értesítőlapot, illetőleg a (3) bekezdés szerinti határozatot megküldték.

74. §

(1)[124] Nem kell egységes értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha a pénzbüntetést az előzetes fogvatartással, illetőleg házi őrizettel teljes egészében lerovottnak nyilvánította.

(2) Ha a bíróság az államot megillető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapít meg, az erre vonatkozó adatokat csak az első helyen megnevezett elítélttel szemben kiállított egységes értesítőlapon kell feltüntetni, egyben a jogerős határozatot meg kell küldeni a BGH részére. A további elítéltek tekintetében egyéb okból kiállított egységes értesítőlapon csupán az egyetemleges kötelezettséget előíró jogerős határozat számára kell utalni.

(3)[125]

75. §

(1) A tanács elnöke az egységes értesítőlapot, illetve a lefoglalt dolgokról rendelkező határozat kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt - idejének feltüntetésével - az iratboríték belső oldalán aláírásával ismeri el. A polgári ügyben eljárt bíróság az általa kiszabott pénzbírságról, illetőleg rendbírságról kiállított értesítőlapot a területileg illetékes BGH-nak küldi meg.

(2) A kezelőiroda az egységes értesítőlapokat összegyűjti és azokról két-három naponként, szükség esetén naponta három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(3) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék két példányával az egységes értesítőlapokat a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak adja át, illetve küldi meg. Ha a bűnjelet nem a BGH kezeli vagy tartja nyilván, az egységes értesítőlapot, illetőleg a 73. § (3) bekezdése szerinti határozatkiadmányt a kezelőiroda a bűnjelkezelőnek - ez utóbbinak gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg, illetőleg adja át.

(4) A gyűjtőjegyzékkel megküldött, illetőleg átadott egységes értesítőlapok érkezését követően a BGH ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék tételszámai folytatólag követik-e az előző sorszámú gyűjtőjegyzék utolsó tételszámát, valamint azt, hogy az értesítőlap adatai a gyűjtőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.

(5)[126] A BGH az egységes értesítőlap alapján az államot illető követeléseket előírja, és az előírás tételszámát az egységes értesítőlapon feljegyzi. Az előírás megtörténtét az előírási tételszámoknak a gyűjtőjegyzéken való feltüntetésével igazolja, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a járásbíróságnak visszaküldi, illetőleg a kezelőirodának visszaadja.

(6) A bíróság kezelőirodája a BGH-tól visszaküldött gyűjtőjegyzék alapján a szabadságvesztés esetére rendszeresített gyűjtőjegyzékkel kapcsolatos rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

76. §[127]

Az ítélőtábla, illetőleg a Kúria az általa kiállított egységes értesítőlapot, illetve a 73. § (3) bekezdésében írt határozatkiadmányt az első fokon eljárt bíróságnak - gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg, amely a továbbiakban a 75. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

A pénzbüntetés megfizetése[128]

77. §

(1)[129] A felnőtt korúval szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára. A felhívásban feltünteti az ítélet jogerőre emelkedésének napját.

(2)[130] Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az (1) bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.

(3)[131] A fiatalkorú elítéltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a törvényszék elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni a kegyelmi határozattal megállapított pénzbüntetés esetében.

(4) A BGH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.

(5) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a (3) bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.

(6) Ha az elítélt a halasztás vagy a részletfizetés iránti kérelmében arra hivatkozik, hogy befizetést részben már teljesített, a tanács elnöke - szükség esetén - a befizetés adatainak közlése végett megkeresi a BGH-t.

78. §

(1) A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre felhívása után az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A befizetés igazolásának átvételéről a BGH az átvétel napján elismervényt ad.

(3)[132] Ha a felnőttkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH megkeresi a bv. bírót a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A bv. bíró beszerzi az elsőfokú bíróságtól a pénzbüntetést jogerősen kiszabó határozatot, és ha annak feltételei fennállnak, továbbá nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, haladéktalanul dönt a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásáról.

(4)[133]

(5)[134] A bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzéssel a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg, illetve adja át.

(6)[135] A közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a közérdekű munka, illetve a szabadságvesztés a BGH által milyen tételszám alatt előírt pénzbüntetést helyettesít.

79. §

(1)[136] Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldése mellett - a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.

(2)[137] Ha a fiatalkorú által meg nem fizetett pénzbüntetés behajtására irányuló eljárás eredménytelen maradt, a BGH a bv. bírót megkeresi a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének - ha annak feltételei fennállnak - közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(3)[138] A pénzbüntetésnek a (2) bekezdésben, illetve a 78. § (3) bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH a bv. bírót értesíti, feltéve, hogy a közérdekű munkára vagy a szabadságvesztésre átváltoztató végzés kiadmányát a bv. bírótól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 80. § (1) bekezdése szerint jár el. A 78. § (2) bekezdése ebben az esetben is irányadó.

80. §

(1)[139] Ha a BGH azt követően értesül a pénzbüntetés teljes vagy részbeni megfizetéséről, hogy a bv. bírótól az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta, a befizetésről haladéktalanul értesíti a bv. csoportot.

(2)[140] Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést tanúsító szelvényt az erről kiadott igazolás ellenében átveszi, és - a pártfogó felügyelő, illetve a bv. intézet a bv. csoport útján - haladéktalanul megküldi a BGH-nak. A BGH a befizetés azonosítását követően haladéktalanul értesíti a bv. csoportot vagy a terheltet fogva tartó bv. intézetet a terhelt szabadítása végett, a bv. csoport egyidejű értesítése mellett.

(3) Ha a pénzbüntetés megfizetését tanúsító szelvény bemutatása hétköznap munkaidőben történt, a befizetést tanúsító szelvény igazolás ellenében történő átvételét követően a bv. intézet haladéktalanul rövid úton (szükség szerint faxon) megkeresi a BGH-t, annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető, és a BGH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet haladéktalanul szabadítja. Ha a befizetés azonosítása ily módon nem végezhető el, a bv. intézet a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(4)[141] Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt - a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján - a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a BGH visszafizeti.

81. §

(1) Ha a 77. § szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, a BGH az elítélt bejelentett lakásának közlése végett az elítélt utolsó ismert lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjét keresi meg.

(2)[142] Ha az (1) bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH a bv. bírót keresi meg az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt lakóhelyének felkutatása körében lakcímfigyelés, illetőleg körözés elrendelése végett.

Az előírt pénzbüntetés törlése

82. §

(1)[143] A BGH a pénzbüntetést - az elévülési időn belül - a megfizetésig, fiatalkorú esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, illetve mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.

(2)[144] Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt a pénzbüntetésre a Bv. tvr. 18. § (2) bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.

(3)[145] A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bv. bíró a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Bv. tvr. 17. §), vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.

(4)[146]

A vagyonelkobzás végrehajtása

83. §

(1)[147] Vagyonelkobzás esetén az egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság a vagyonelkobzást az elítélt, illetőleg a vagyonelkobzással érintett egyéb érdekelt egész vagyonára, milyen meghatározott vagyontárgyaira, illetve milyen nagyságú pénzösszegre rendelte el.

(2) Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az egységes értesítőlapon a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét is fel kell tüntetni. Ha a zár alá vételt nem foganatosították, az egységes értesítőlapon erre a körülményre utalni kell.

(3)[148] A BGH a vagyonelkobzás előírása után az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldésével a vagyonelkobzás foganatosítása végett a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.

(4)[149] A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH a vagyonelkobzást a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.

(5)[150] A BGH a vagyonelkobzást, a törvényszéki bírósági végrehajtói irodának az eljárás befejezéséről küldött értesítése alapján, ha a vagyonelkobzást a bíróság a terhelt egész vagyonára rendelte el, vagy a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel, továbbra is nyilvántartásban tartja.

A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés

84. §

(1)[151] Ha a bíróság az elítéltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből az elítélt milyen összeget tartozik megfizetni.

(2) Ha a bíróság a jogerős határozatban a bűnügyi költség viseléséről nem határozott, és az elítéltet a Be. 578. §-ának (1) bekezdése alapján utólag kötelezte az állam javára bűnügyi költség megfizetésére, erről akkor is egységes értesítőlapot kell készíteni és meg kell küldeni az elsőfokú bíróság szerint illetékes BGH-nak, ha egyébként a büntető határozatról már egységes értesítőlapot állított ki (küldött meg) . Az újabb egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság az elítéltről korábban milyen ügyszámra hivatkozással küldött egységes értesítőlapot.[152]

(3)[153] Ha a bíróság a bűnügyi költségnek az állam javára történő megfizetéséről a Be. 578. §-ának (1) bekezdése alapján utólag másként rendelkezik, a 4. § rendelkezései szerint jár el.

(4) Ha a bíróság az egységes értesítőlap megküldését követően felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az elítéltet, újabb egységes értesítőlapot állít ki, és küld meg az első fokú bíróság szerint illetékes BGH-nak.

(5)[154] Ha a bűnügyi költséget az ügyész állapította meg, végrehajtható határozatának egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak.

85. §

(1) A BGH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást a 77. § (5) bekezdése szerinti időpontban kell kibocsátani.

(3)[155] Ha az elítélt a felhívás ellenére a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg a részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a bűnügyi költség, illetőleg a bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldése mellett - a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg.

(4)[156] Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni. A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH az államot illető bűnügyi költséget a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda értesítéséig, de legfeljebb a Vht. értelmében a követelés elévüléséig tartja nyilván.

(5) Ha a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet a bíróság kiutasította, a BGH a bűnügyi költség megfizetéséről az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet értesíti.

(6)[157] Az ügyész által megállapított bűnügyi költség esetén az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

85/A. §[158]

(1) Ha a bíróság a Be. 514. §-a alapján a magánvádlót, illetőleg a Be. 344. §-a alapján pótmagánvádlót bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló milyen összeget tartozik megfizetni. A magánvádlóval, illetőleg a pótmagánvádlóval szemben megállapított bűnügyi költségre vonatkozó egységes értesítőlap kiállítására és megküldésére a 84. § (2)-(4), illetőleg a 85. § (1)-(4) bekezdései alkalmazandók.

(2)[159] Ha a bíróság a Be. 344. §-a alapján apótmagánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, leletezés terhe mellett rója le.

Egyetemleges kötelezettség

86. §

(1)[160] Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, vagy a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bek., 281. § (3) bek.] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, az ötezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását - a végrehajtási eljárást- elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. Az ötezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.

(2) A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették.

(3) A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés.

A biztosíték

87. §

(1)[161] A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén [Be. 586. § (1) bek.], a bíróság a BGH-t az engedélyező végzés két példányának megküldésével értesíti, ha a végzés

a) jogerőre emelkedett,

b)[162] nem emelkedett jogerőre, de a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Be. 347. § (3) bek.].

(2) A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő BGH-nak.

(3) Ha az eljárás jogerős befejezésekor a pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, illetőleg az államot illető bűnügyi költségről egységes értesítőlapot kell kiállítani, ezen a tanács elnöke feljegyzi a letétbe helyezett biztosíték összegét, és azt, hogy a biztosítékot a BGH milyen számlaszámon kezeli.

88. §

(1) Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a BGH a biztosítékot a befizetéskor előírja.

(2) A BGH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és - a számlaszám közlésével - az ügyben eljáró bíróságot.

(3) A BGH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el. Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, illetőleg a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt nem lehet intézkedni, azt törölni kell.

(4)[163] Ha a biztosíték a terheltnek visszajár [Be. 587. § (4) és (5) bek.], a BGH az erről rendelkező határozatkiadmány beérkezése után a visszafizetést teljesíti.

(5)[164] Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén [Be. 587. § (3) bek.] a BGH, a bv. intézetnek az elítélt szabadításáról történő értesítése és a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat alapján, a visszafizetést teljesíti.

(6) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az erről rendelkező határozat-kiadmányának megküldésével az első fokú bíróság értesíti azt a BGH-t, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte.

88/A. §[165]

Ha a biztosíték letétbe helyezését az ügyész engedélyezte [Be. 586. § (1) bek.] és a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, vagy azt a felettes ügyész elutasította, az ügyész a határozatát megküldi a BGH-nak. A biztosíték kezelésére a 88. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény

89. §

(1)[166] Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 337. §-ának (1) bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, a határozat jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát, a végrehajtás végett az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak, illetve rendőri szervnek küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.

(2) Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak szabálysértés miatt való elkobzását rendelte el, a határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy példányát a bírósági bűnjelkezelőnek is megküldi.

(3) Ha a bíróság a szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt dolog kiadását, illetőleg az elkobzott dolognak más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát a bűnjelkezelőnek megküldi. A bíróság akkor is így jár el, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették.

A védő, a szakértő, a tanú és a kiskorú gondozójának kötelezése a költségek megfizetésére

90. §

(1)[167] Ha a bíróság a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bek., 281. § (3) bek.] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, az erről szóló jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát két példányban a BGH-nak küldi meg.

(2) A BGH a bíróság határozata alapján a követelést előírja, a kötelezettet a felmerült költségek megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.

(3)[168] Ha a terhelt, a védő, a szakértő, a tanú vagy a kiskorú gondozója a felhívás ellenére nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a BGH az összeg behajtása végett a bíróság határozatának hiteles másolata két példányát - az addig teljesített részbeni befizetés adatainak közlése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának küldi meg.

A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költségének megfizetése[169]

91. §[170]

(1)[171] A büntetőügyben a bíróság által alkalmazott rendbírság [Be. 161. § (1) bekezdés], az elővezetéssel [Be. 69. § (1) bekezdés és 162. §], a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság elé állításával kapcsolatban felmerült költség, valamint a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság és az alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettség, a polgári eljárásban a fél és a szakértő elővezetésével felmerült költség esetén az egységes értesítőlapot az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH eljárására a 77. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a bíróság a büntetőügyben rendbírságot alkalmazott, az egységes értesítőlapon azt is feltünteti, ha a rendbírság meg nem fizetése esetén elzárásra átváltoztatásnak van helye [Be. 161. § (5) bek.]. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, a BGH értesíti azt a bíróságot, amelynek eljárásában a rendbírság végrehajthatóvá vált [Be. 590. § (1) bek.]. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz.

(3) A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 39. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(4)[172] A büntetőügyben az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az általa alkalmazott elővezetéssel, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült költség megfizetésére a terheltet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a terhelt az elővezetéssel, illetve elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész, illetőleg nyomozó hatóság elé állításával felmerült költséget a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, a végrehajtható határozat egy kiadmányát az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak. A BGH eljárására a 77. § (1) bekezdésében és a 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) Ha a rendbírságot az ügyész szabta ki [Be. 161. § (3) bekezdés], annak megfizetésére a kötelezettet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. §-ának (6) bekezdése szerint elzárásra átváltoztatásnak van helye, az ügyész indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz, a továbbiakban pedig a (3) bekezdés szerint jár el.

(6)[173] Ha az ügyész által kiszabott rendbírságot a kötelezett a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. §-ának (5) bekezdése alapján nincs helye elzárásra átváltoztatásnak, az ügyész a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak.

(7)[174] A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára - a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással - történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított 30 napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a BGH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak.

Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére

92. §

(1)[175] A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésének elhalasztása vagy részletekben történő fizetésének engedélyezése iránti kérelem beérkezését követően a bíróság - BGH útján, az egységes értesítőlap egyidejű megküldésével, illetőleg ha a kérelmet az egységes értesítőlap megküldését követően terjesztették elő, az előírási tételszámra vagy a gyűjtőjegyzékre hivatkozással - az illetékes törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg a fedezet biztosítása érdekében a foglalás foganatosítása végett. A foglalás foganatosítására a bírósági végrehajtásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[176] A bíróság a halasztás és részletfizetés engedélyezéséről szóló határozatát eredeti bírói aláírással két példányban és a foglalási jegyzőkönyv másolatát - amennyiben ismert az előírási tételszámra hivatkozással - a BGH-nak küldi meg. A bíróság halasztást, illetőleg részletfizetést engedélyező határozatának egyik példányát a BGH megküldi az illetékes törvényszéki bírósági végrehajtói irodának.

A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése[177]

93. §[178]

Ha az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntéséig, az előírási tételszámra hivatkozással megkeresi a BGH-t a végrehajtás függőben tartása végett, kivéve azt az esetet, ha a bűnügyi költséggel kapcsolatosan már foglalásra került sor a halasztás és részletfizetés engedélyezése körében.

IV/A. Fejezet[179]

A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS ÉS A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

A foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

93/A. §

(1) A bíróság a foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b)[180]

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(3) Az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni

a) a foglalkozás gyakorlásához vagy a járművezetéshez szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést,

b) a járművezetéstől eltiltásnál annak a járműfajtának és járműkategóriának a megjelölését, amelyre az eltiltás vonatkozik.

c)[181] foglalkozástól eltiltás esetén az eltiltással érintett tevékenység megnevezését.

(4)[182] Ha a bíróság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi dolgozót egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve akár a szabadságvesztés mellett, akár önállóan az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásra ítélte, a bíróság jogerős határozatáról - a terhelt működési nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságának felfüggesztése vagy a kamarai névjegyzékből való törlése végett - két példányban értesítőlapot állít ki, és egy-egy példány megküldésével értesíti az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet, valamint az illetékes egészségügyi szakmai kamarát.

Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás

93/B. §

(1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b)[183]

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a foglalkozástól eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(3)[184] A bíróság a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának.

Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás[185]

93/C. §

(1) A bíróság az értesítőlapot - büntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b)[186]

c) amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4) Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, a járművezetéstől végleges hatállyal eltiltotta, a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot küld.

93/D. §

(1) A bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően - a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

93/E. §

(1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú foglalkozástól eltiltásokat vagy járművezetéstől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén

93/F. §

(1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a foglalkozástól eltiltásról, illetve a járművezetéstől eltiltásról - két példányban - II. jelzéssel,/A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a foglalkozástól eltiltás, illetve a járművezetéstől eltiltás tartama még nem telt le. Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, illetve a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, II. jelzésű értesítőlapot kiállítani nem kell.

(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.

(3) AII. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek a I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 93/D. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II. (A és B) jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.

(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak küldi meg.

Eljárás járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása esetén

93/G. §

Ha a bíróság a Be. 564. §-a alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, új értesítőlapot kell kiállítani, és valamennyi hatóságnak és szervnek meg kell küldeni, ahová korábban a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldték.

Mentesítés végleges hatályú foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás alól

93/H. §

Ha a bíróság a foglalkozástól, a járművezetéstől véglegesen eltiltott elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a 93/B. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságokat határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

IV/B. Fejezet[187]

A KIUTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

A kiutasításról kiállított értesítőlap tartalma

93/I. §

(1) A bíróság a kiutasításról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell kiutasítás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b)[188]

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott kiutasítás

93/J. §

(1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a kiutasítást

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b)[189]

c) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

d) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a kiutasításról kiállított értesítőlapot megküldi - a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatának két példányát egyidejűleg mellékelve - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bíróság székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság).

93/K. §

(1) A 93/J. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén a bíróság rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 596. § (8) bek.] a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján és a kiutasításról kiállított értesítőlapot, valamint a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát két példányban - amennyiben az írásba foglalásra később kerül sor, a határozat rendelkező részét - az előállítást foganatosító rendőrnek adja át.

(2) A 93/J. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén, ha a terheltet az ügydöntő határozat meghozatalakor a tárgyalásra a rendőrség útján előállították, a bíróság az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatát két példányban az előállító rendőrnek adja át, és egyúttal rendelkezik a terheltnek a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 596. § (8) bek.]. Ha a terheltet a bv. intézetből állították elő, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a bíróság a kiutasítást önálló büntetésként alkalmazta, a kiutasításról kiállított értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(4) Ha az érdemi határozatban a bíróság a kiutasított terheltet bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(5) Ha a bíróság a kiutasítás végrehajtását a terhelt kikísérésével (kitoloncolás) rendelte el, az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(6) A bv. bíró a kiutasítás végrehajthatósága (Bv. tvr. 12. §) tárgyában hozott jogerős határozatát megküldi az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott kiutasítás[190]

93/L. §

(1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a kiutasítást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b)[191]

c) amelyet az előzetes fogva tartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4) Ha a bíróság az elítéltet végleges hatállyal kiutasította, a I. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot küld.

93/M. §

(1) A bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

(4) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

93/N. §

(1) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

(2) A bv. intézet a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot az elítélt várható szabadulása napját harminc nappal megelőzően megküldi az ügydöntő határozatot hozó bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak. Ha a várható szabadulásig már nincs harminc nap, vagy a várható szabadulás időpontja ezt követően megváltozik, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot. Kiutasítás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

93/O. §

(1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kiutasításokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kiutasításról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kiutasítást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kiutasítást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

Mentesítés a végleges hatályú kiutasítás alól

93/P. §

Ha a bíróság a végleges hatállyal kiutasított elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a területi idegenrendészeti hatóságot határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

IV/C. FEJEZET[192]

A KITILTÁS ÉS A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

A kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

93/Q. §

(1) A bíróság a kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(3) Sportrendezvények látogatásától való eltiltásnál az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni az eltiltás időtartamát, valamint azt, hogy melyik sportrendezvény látogatására, illetve melyik sportlétesítménybe való belépésre vonatkozik az eltiltás.

Az előzetes fogvatartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett, vagy önállóan kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás

93/R. §

(1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást

a) olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a kitiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak is.

(3) A bíróság a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervének.

Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás

93/S. §

(1) A bíróság az értesítőlapot - büntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b) amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

93/T. §

(1) A bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi -, és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot haladéktalanul átadja a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a kitiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kitiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (3) bekezdésében meghatározott hatóságnak küldi meg a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően.

(5) A bv. előadó a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt, vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

93/U. §

(1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kitiltásokat vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kitiltások vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kitiltások vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - ha ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén

93/V. §

(1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a kitiltásról, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról - két példányban - II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a kitiltás, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama még nem telt le.

(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.

(3) A II. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek az I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 93/T. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II/A. és II/.B. jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.

(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű értesítőlapot a 93/R. § (2) vagy (3) bekezdése szerint illetékes hatóságnak küldi meg.

V. FEJEZET[193]

A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

A közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

94. §

(1) A bíróság a közügyektől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.

Az előzetes fogvatartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett szabadságvesztés mellett alkalmazott közügyektől eltiltás

95. §

(1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.

(2) A bíróság a közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(3) Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának tagja, civil szervezet, köztestület, közalapítvány tisztségviselője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, katonai rendfokozattal bír, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe vagy testületébe delegált tag, hatósági eljárásban védő vagy jogi képviselő, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, III-as számozástól kezdődően közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és megküldi

a) a hivatalos személy munkáltatójának,

b) a népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának,

c) annak a civil szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítélt tisztséget visel,

d) a belföldi kitüntetés adományozására, illetve a külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának,

e) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésének vagy testületének,

f) az illetékes ügyvédi kamarának.

(4) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a közügyektől eltiltásról kiállított - és a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot

a) nyugállományú és kiképzett tartalékos személy esetén a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének,

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnoknak, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorlónak

kell megküldeni.

Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltás

96. §

(1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki, amelyet az előzetes fogvatartással, illetve házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

97. §

(1) A bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó az I. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Ha a 95. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint a közügyektől eltiltással kapcsolatosan külön közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot kell kiállítani, a bíróság a - III-as számozástól a soron következő római számmal ellátott -értesítőlapot a 95. § (3) és (4) bekezdésben megjelölt személynek, szervnek, szervezetnek küldi meg.

(5) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően - a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg. Közügyektől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

98. §

(1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú közügyektől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a közügyektől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a közügyektől eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a közügyektől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

99-104. §[194]

VI. Fejezet

ELJÁRÁS KEGYELEM ESETÉN

105. §

(1) Ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság - a szükséges felvilágosítást megadva - a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel annak tisztázására.

(2)[195] A bíróság a szükséges adatok (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, munkahelyi vélemény, erkölcsi bizonyítvány, a büntetés-végrehajtási intézet véleménye, a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentumok, korábbi ítélet kiadmánya) beszerzését, illetőleg, ha ez szükséges volt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését követően a kérelmet soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez. A kérelemhez kizárólag a büntetőügyben keletkezett azon iratokat kell csatolni, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek.

106. §

(1) Ha az elítéltet több összbüntetésbe foglalt vagy foglalható büntetésre ítélték, a bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetések összbüntetésbe foglalása után a büntetőügyek irataival, illetve legalább az ítéletkiadmányokkal és a szükséges iratokkal terjeszti fel. A felterjesztő lapon az elítélések alapjául szolgáló tényállásokat, az alapügyben eljárt bíróságokat, a határozatok keltét, ügyszámát, a kiszabott büntetéseket és intézkedéseket is fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés esetén a felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.

106/A. §[196]

(1)[197] Ha a miniszter a Be. 598. §-a (2) bekezdésének rendelkezése alapján a szabadlábon lévő elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát rendelte el, a miniszter erről írásban értesíti a büntetés-végrehajtás központi kórházát.

(2)[198] Eljárási kegyelmi kérelem esetén a bíróság a kegyelmi felterjesztésben megjelöli a kitűzött tárgyalás időpontját. A miniszter az iratok hozzá érkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, hogy a tárgyalás kitűzött időpontjáig a kegyelmi eljárás várhatóan befejeződik-e.

107. §

(1)[199] Ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte vagy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az első fokon eljárt bíróság haladéktalanul értesíti a bv. csoportot, illetve a BGH-t a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, személyeket, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot közvetlenül megküldte.

(2) Ha a köztársasági elnök kegyelemből enyhébb büntetést állapított meg, az első fokon eljárt bíróság erről a büntetésről állít ki értesítőlapot, feltüntetve azon a kegyelmi határozat számát és keltét is.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szöveges értesítéseket és értesítőlapokat soron kívül kell továbbítani, egyebekben a kegyelmi határozatban megállapított büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

108. §[200]

(1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, a bv. előadó II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a büntetés lejártának napjával feltünteti, és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 93/B. § (2) és (3) bekezdésben, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. § (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi.

(2) Ha a kegyelem a szabadságvesztés mellett más büntetést is érint, a bv. előadó a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapra ezt is feljegyzi.

(3) Ha a bv. előadó a kegyelem gyakorlásáról szóló értesítés megérkezése előtt a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot a 93/B. § (2) és (3) bekezdésben, 93/J. § (2) bekezdésében, 93/R. § (2) és (3) bekezdésében, vagy 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak még nem küldte meg,

a) ha a kegyelem más büntetés elengedésére is kiterjed, a kegyelemmel érintett értesítőlapokat - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi,

b) ha más büntetés elengedésére nem került sor, de a szabadságvesztést kegyelemből közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre változtatták át vagy a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot I-II. jelzéssel látja el, és a 93/B. § (2)-(3) bekezdésben, 93/J. § (2) bekezdésében, 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi; a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapot - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi.

(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem a hatályát vesztette, a bv. előadó ennek feltüntetésével az irattárba helyezett értesítőlapot az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.

109. §[201]

(1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során részesül kegyelemben, szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás leteltének napjával, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényekkel és ezek fennállásának időtartamával feltünteti - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően -, és a 93/B. § (2)-(3) bekezdésben, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságnak küldi meg.

(2) Ha a kegyelem más büntetésre is kiterjed, a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti, és megküldi a 93/B. § (2)-(3) bekezdésében, a 93/J. § (2) bekezdésében, a 93/R. (2) és (3) bekezdésében, vagy a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságoknak.

VII. Fejezet

AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

I. Cím

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

110. §

(1) A kényszergyógykezelésről a bíróság az ítéletének jogerőre emelkedésekor értesítőlapot állít ki.

(2)[202] Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatokat, - ideértve a b) pontban meghatározott bűncselekmény büntetési tételének felső határát is,-a bírói rendelvényt és az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdetének a napját.

(3)[203] A bíróság kényszergyógykezelésről hozott határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát megküldi az IMEI részére.

(4)[204] Az értesítőlaphoz mellékelni kell az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is.

111. §[205]

(1) Ha a beteg az ítélet jogerőre emelkedésekor ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, és a tárgyalásra, illetőleg a nyilvános ülésre előállították, a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 110. § (4) bekezdésében meghatározott iratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.

(2) Ha a beteget a tárgyalásra, illetőleg a nyilvános ülésre nem állították elő, a bíróság az értesítőlapot és az iratokat haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg.

112. §[206]

Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlapot és az iratokat az Országos Mentőszolgálatnak kell megküldeni azzal, hogy a beteget - szükség esetén a rendőrség közreműködésével - szállítsák be az IMEI-be.

113. §

(1)[207] Ha a bíróság a Be. 566. §-a szerint lefolytatott eljárásban a beteg kényszergyógykezelését nem szünteti meg, határozatának jogerős kiadmányát és az újabb orvos-szakértői vélemény másolatát az IMEI-nek küldi meg.

(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e.

(3)[208] Ha a bíróság a határozatának végrehajtását felfüggesztette [Be. 347. § (3) bek.], értesítőlapot kiállítani nem kell.

(4) A (3) bekezdés esetében az értesítőlapot a kényszergyógykezelés megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság állítja ki.

(5) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül azt is, hogy a beteg kényszergyógykezelését korábban melyik bíróság, milyen számú határozatával rendelte el.

(6) Az értesítőlapot a beteget előállító személynek kell átadni, csatolva az újólag beszerzett orvos-szakértői vélemény másolatát is.

(7)[209] Ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és ha időközben a beteget az intézetből elbocsátották, a beteg IMEI-be történő beszállítása érdekében az Országos Mentőszolgálatot keresi meg.

II. CÍM[210]

A JÓVÁTÉTELI MUNKA

114. §

(1) A bíróság a határozat kihirdetésekor vagy a határozat kézbesítésekor tájékoztatja az elítéltet a jóvátételi munka elvégzése igazolásának módjáról. Az elítéltet tájékoztatni kell arról is, hogy ha a jóvátételi munkát több szervezet vagy intézmény által biztosított helyen végzi el, akkor valamennyi munkavégzési hely tekintetében az adott szervezetnek, intézménynek önállóan ki kell állítania az erről szóló igazolást.

(2) A bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően a jóvátételi munka előírásáról tanúsítványt állít ki és azt a határozat kihirdetését követően a jelen lévő elítélt részére átadja, vagy a jogerős határozat kiadmányával együtt részére kézbesíti.

(3) A jóvátételi munkavégzés előírásáról szóló tanúsítvány a következő adatokat tartalmazza:

a) az elítélt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje,

b) az első fokon eljáró bíróság megnevezése és az ügyszám,

c) tájékoztatás arról, hogy az érintett személy számára a bíróság a Btk. 67. §-a alapján hány óra jóvátételi munka elvégzését írta elő,

d) tájékoztatás a közokiratnak minősülő igazolás alaki kellékeiről.

(4) A jóvátételi munka elvégzésének az igazolására szolgáló nyomtatványt a bíróság az elítélt részére kérelmére két példányban átadja, ha a határozat kihirdetésekor jelen van. A bíróság kezelőirodáján biztosítani kell, hogy az elítélt a nyomtatványhoz hozzájuthasson, továbbá a nyomtatványt a bíróság honlapján letölthető formátumban közzé kell tenni.

(5) A bíróság az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi a Btk. 67. § (1) bekezdésében meghatározott idő leteltéig, vagy ha az igazolás határidejének meghosszabbításáról határozott, annak tartamáig.

III. Cím

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET

Általános rendelkezések

115. §

(1)[211] A bíróság a Btk. 65. § (4) bekezdése vagy 86. § (6) bekezdése, fiatalkorú esetében 119. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt - ideértve a pártfogó felügyelet utólagos elrendelését is (Be. 567. §) - pártfogó felügyeletről két példányban állít ki értesítőlapot.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban felsoroltakon kívül tartalmazza a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat is, továbbá ha a vádemelés elhalasztása mellett az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtására került sor, az erre való utalást az eljáró ügyészség megjelölésével és ügyszámra hivatkozással.

(3)[212] A pártfogó felügyeletet jogerősen elrendelő bíróság kezelő irodája a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról ötnaponként gyűjtőjegyzéket készít. A kezelőiroda a gyűjtőjegyzéket, a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal postai küldeményként megküldi az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.

(4)[213] Ha a bíróságtól a pártfogó felügyelet elrendeléséről érkezik értesítőlap, a pártfogó felügyelői szolgálat a 61-62. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

(5) Ha a pártfogó felügyeletet a bv. bíró rendelte el, és erről a bv. intézet a határozat egy kiadmányának megküldésével értesítette a bv. csoportot, a bv. előadó a pártfogó felügyeletet a végrehajtási ügykönyvben előírja.

(6)[214] A bv. előadó a pártfogó felügyelet végrehajtására az iratokat a pártfogó felügyelőnek adja át.

(7)[215] A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt, vagy pótlólag, a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokat (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, rendőri információ, munkahelyi vélemény stb.) is megküldi annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.

116. §[216]

117. §[217]

A megyei bíróság előtt első fokon jogerőre emelkedett határozattal elrendelt pártfogó felügyelet

118. §[218]

119. §[219]

A megyei bíróságon másodfokon és a Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett határozattal elrendelt pártfogó felügyelet

120. §[220]

121. §[221]

Eljárás próbára bocsátás meghosszabbítása, illetőleg megszüntetése esetén

122. §[222]

(1)[223] Ha a bíróság pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben a próbaidő tartamát meghosszabbítja, vele szemben büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz [Be. 568. § (1) bek] - a szükséges értesítőlapok kiállítása és megküldése mellett - a határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.

(2)[224] Ha az (1) bekezdésben írt rendelkezést tartalmazó határozat a Kúria előtt emelkedik jogerőre, a határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság küldi meg.

A bv. bíró feladatai a pártfogó felügyelet végrehajtása kapcsán

123. §

(1) A bv. bírónak a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátására, illetőleg a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra vonatkozó határozata a pártfogó felügyelet alá helyezés tényét is tartalmazza (Btk. 119. §).

(2)[225] Fiatalkorú esetében magatartási szabályok előírása csak akkor mellőzhető, ha a, fiatalkorú személyiségére és környezetére vonatkozó adatok szerint ez feleslegesnek mutatkozik. A külön magatartási szabályokra a bv. intézet és az intézeti tanács az előterjesztésben, illetve a pártfogó felügyelő tehet javaslatot.

124. §

(1) A bv. intézet a felnőtt korú elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készített előterjesztésben arra is kitér, hogy szükségesnek tartja-e a pártfogó felügyelet elrendelését.

(2) Abv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében tartott meghallgatáson vizsgálja

a) az elítélt személyiségére,

b) a személyi, családi körülményeire, vagyoni helyzetére,

c) volt és leendő környezetére,

d) korábbi életfelfogására, életvezetésére vonatkozó adatokat,

e) és hogy az elítélt ellen van-e újabb büntetőeljárás folyamatban.

(3)[226] Ha a bv. bíró a rendelkezésre álló adatok alapján a feltételes szabadságra bocsátást engedélyező határozatában elrendeli az elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) szükség esetén külön magatartási szabályokat határoz meg.

125. §[227]

A pártfogó felügyelet alá helyezés ügyében tartott meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Egy példányt a javaslathoz csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek, illetőleg a javítóintézetnek, egy példányt pedig az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak küld meg.

125/A. §[228]

(1)[229] A bv. bíró az illetékes ügyész indítványára soron kívül dönt a Btk. 69. § (1) bekezdése alapján pártfogó felügyelet alá helyezett pártfogó felügyeletének a megszüntetéséről, vagy az indítvány elutasításáról, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eltelt és annak szükségessége már nem áll fenn [Btk. 70. § (3) bekezdés].

(2) A bv. bíró döntése előtt a pártfogoltat meghallgatja, a pártfogó felügyelőt meghallgathatja, a meghallgatásról az illetékes ügyészt értesíti.

(3) A bv. bíró a határozatát megküldi az elítéltnek, az ügyésznek és a végrehajtásra illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak.

A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megváltoztatása

126. §

(1)[230] Ha az ügyész, a pártfogó felügyelő vagy a rendőrség javaslatot tesz a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatására, illetőleg azt a pártfogolt kéri, a bv. bíró harminc napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról értesíti az ügyészt és a pártfogó felügyelőt. A pártfogoltat idézi vagy értesíti, a fiatalkorú pártfogoltat, és pártfogó felügyelőjét, valamint a meghallgatni kívánt más személyeket megidézi.

(2) Ha a bv. bíró a bíróság határozatában előírt magatartási szabályokat megváltoztatja, a határozatát az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

(3)[231] A bv. bíró a határozatát a meghallgatáson jelenlevők előtt kihirdeti és indokolja. A határozat egy kiadmányát a pártfogoltnak, a pártfogó felügyelőnek és az érdekelt szerveknek megküldi.

(4)[232] Ha a bíróság a Be. 572. §-a szerinti eljárásban a büntetés végrehajtását nem rendeli el, de a magatartási szabályokat módosítja [Bv. tvr: 101. § (3) bekezdés], határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.

Egyéb rendelkezések

127. §

(1) A bv. bíró, ha a feltételes szabadságra bocsátás, illetőleg az ezzel kapcsolatos pártfogó felügyelet alá helyezés kérdésében dönt, az elítéltet a bv. intézetben hallgatja meg.

(2) A feltételes szabadságnak a magatartási szabályok megszegése miatti megszüntetése, a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelése, valamint a pártfogó felügyelet módosítása iránti eljárásban a bv. bíró az elítéltet, illetőleg a pártfogoltat a bíróságon hallgatja meg.

III/A. CÍM[233]

AZ ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Általános rendelkezések

127/A. §

(1) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésekor - mind az elektronikus adat eltávolításával, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával történő végrehajtás esetén - az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló

a) IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk,

b) domain név,

c) URL cím,

d) portszám

feltüntetésével határozza meg az intézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adatot.

(2) Abban az esetben, ha a bíróság az adott domain névhez kapcsolódó teljes elektronikus adattartalom eltávolítását rendeli el, akkor az URL cím megadása mellőzhető.

(3) E cím alkalmazásában

a) domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,

b) elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,

c) IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,

d) portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,

e) URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.

(4) Ha a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat eltávolítására kötelezi. A bíróság a kötelezett tárhelyszolgáltatót a nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a tárhelyszolgáltató képviseletére jogosult nevének és címének a feltüntetésével jelöli meg.

(5) Ha a Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el és külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról. Ha a bíróság határozatában az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról rendelkezik, kötelezettként összefoglalóan a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat jelöli meg.

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával

127/B. §

(1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor három példányban végrehajtási értesítőlapot állít ki. A végrehajtási értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza az elektronikus adatra és a teljesítésre kötelezett tárhelyszolgáltatóra vonatkozó 127/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat és a kötelezett önkéntes teljesítésre felhívását. Ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelték el, a bíróság a végrehajtási értesítőlapon ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is feltünteti.

(2) A bíróság a végrehajtási értesítőlap két példányát eredeti bírói aláírással látja el és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő foganatosítása végett a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának küldi meg. A bíróság a végrehajtási értesítőlap harmadik példányát a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(3) A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtása érdekében kiállított végrehajtási értesítőlapokat hány példányban, mikor és hová küldte meg.

127/C. §

(1) A bv. csoport a megküldött végrehajtási értesítőlapot, illetve a (3) bekezdés szerinti ítélet (határozat) kiadmányt határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a végrehajtási értesítőlapnak a törvényszéki végrehajtói iroda által érkeztetett példányáról készült másolatát. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget teljesítette, a bv. csoport a végrehajtás iránti előírást törli a nyilvántartásból. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozatának kiadmányát megküldi a törvényszéki végrehajtónak, egyebekben a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.

(3) A törvényszéki végrehajtó a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozat alapján elvégzett, a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a bv. csoportnak. Ha a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró a Be. 596/A. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul megküldi a végrehajtási cselekményekről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatát és a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat kiadmányát az ügyben első fokon eljárt bíróságnak.

(4) Ha a kötelezett a kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesít, és a bv. bíró a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított három hónap elteltével újból pénzbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a (2) bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. A végrehajtási értesítőlap törvényszéki végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével a végrehajtás iránti előírást a bv. csoport törli a nyilvántartásból.

(5) Ha a tárhelyszolgáltató a pénzbírság kiszabását követően utóbb mégis eleget tesz a kötelezettségének és erről a kötelezett vagy a törvényszéki végrehajtó tájékoztatja a bíróságot,a kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén a bv. bíró erről haladéktalanul értesíti az ügyben első fokon eljárt bíróságot és a törvényszéki végrehajtót.

(6) Ha az ügyben első fokon eljárt bíróság korábban az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását rendelte el, az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján beszerzi az ügyész indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának megszüntetése tárgyában.

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával

127/D. §[234]

(1) A bíróság a Be. 596/A. § (1) bekezdése alapján meghozott, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozat meghozatalakor értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza

a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 127/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,

c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat,

d) ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával rendelték el, ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.

(2) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozatot és az értesítőlapot elektronikus úton küldi meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH). A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának elrendelését mellőzi és

a) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából (a továbbiakban: KEHTA) való törlés érdekében,

b) amennyiben az elrendelés feltételi egyéb okból nem állnak fenn, az elektronikus hírközlési szolgáltatókat a hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi,

erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(3a)[235] Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.

(4) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.

(5) Az ügyben első fokon eljárt bíróság, ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését, követően új értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(6) Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(7) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.

(8) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával kapcsolatos értesítőlapot számítógépes program segítségével állítja ki. Az értesítőlapot és a határozat elektronikus kiadmányát a bíróság fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el és a hivatali kapun keresztül küldi meg az NMHH-nak. A bíróság a hibásan kiállított értesítőlapot kijavítása esetén is az előbbiek szerint jár el.

127/E. §[236]

(1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.

(2) Az NMHH a bíróság határozatáról elektronikus úton értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(3) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását elektronikus úton kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(4) Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását elektronikus úton kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.

(5) Az NMHH elektronikus úton értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

IV. Cím

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS VÉGREHAJTÁSA

128. §

(1) A javítóintézeti nevelés elrendeléséről a bíróság két példányban értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban írtakon túlmenően tartalmazza

a)[237] a befogadó javítóintézet megjelölését és a javítóintézetbe szállítás módját,

b) az intézkedés esetleges felfüggesztésére, elhalasztására vonatkozó rendelkezést,

c) a határozat jogerejét,

d)[238] bírói rendelvényt a javítóintézet igazgatójának a javítóintézeti nevelés végrehajtására.

(3)[239] Ha a jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú az előzetes fogva tartásban töltött idővel az elrendelt javítóintézeti nevelést letöltötte, a bíróság értesítőlapot nem állít ki, de határozatát tájékoztatásul megküldi az illetékes szociális és gyámhivatalnak az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében.

129. §

(1)[240] Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság haladéktalanul intézkedik, hogy a fiatalkorút szállítsák a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által működtetett és a javítóintézetek rendtartásáról szóló külön jogszabály szerint illetékes javítóintézetébe.

(2)[241] A fiatalkorúnak az javítóintézetbe szállításáról

a) a bíróság megkeresése alapján a rendőrség,

b) ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását a bíróság bv. intézetben rendelte végrehajtani, a bv. intézet,

c) a bíróság megbízása alapján, a bíróság által megjelölt határidőn - legfeljebb nyolc napon - belül, halasztás vagy a végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése esetén a halasztás lejártát, illetve a jogerős határozat kézhezvételét követő napon a törvényes képviselő gondoskodik.

(3)[242] Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, az első fokú bíróság a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorú beszállításáról.

130. §

(1) A bíróság a 129. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt esetekben az értesítőlap egy példányát, valamint a környezettanulmány, az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakértői vélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát a fiatalkorút beszállító személynek adja át, illetve a fiatalkorút beszállító hatóságnak küldi meg.

(2) A 129. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a bíróság az értesítőlap egyik példányát - zárt borítékban - a törvényes képviselőnek adja át.

(3)[243] A bíróság az értesítőlap másik példányát - a (2) bekezdés esetében, az (1) bekezdésben megjelölt iratokkal együtt - a 129. § (1) bekezdésében megjelölt javítóintézetnek haladéktalanul megküldi, ennek megtörténtét az iratborítón feltünteti.

Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből

131. §

(1) A feltételes szabadságra bocsátás szabályait a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[244] A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról értesíti a javítóintézet igazgatóját, a fiatalkorú törvényes képviselőjét, az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot és az ügyészt.

(3) A bv. bíró a végzésének három példányát átadja a javítóintézetnek.

A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése

132. §

(1) A feltételes szabadság megszüntetésének szabályait a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[245] A bv. bíró a meghallgatásról a fiatalkorú törvényes képviselőjét és az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot is értesíti.

(3)[246] Ha a határozat meghozatalának időpontjáig a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, a bv. bíró az eljárást megszünteti.

(4)[247] A bv. bíró jogerős határozatát a fiatalkorú lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak és annak az intézetnek küldi meg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.

133. §

(1) Ha a bv. bíró a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást megszüntette, a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő szállítása iránt a végzésének megküldésével értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.

(2) Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, a bv. bíró a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorúnak a javítóintézetbe beszállításáról.

VIII. Fejezet

EGYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

Az őrizetbe vétel

134. §[248]

Ha a bíróság

a) a tárgyalás rendjének fenntartása körében a vádlott őrizetbe vételét rendelte el (Be. 249. §), ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot,

b) a tárgyalás során meg nem jelent vádlott tárgyalási őrizetét rendelte el [Be. 281. § (6) bekezdés], ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a terhelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot

keresi meg.

Az előzetes letartóztatás

135. §

(1)[249] A bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e. Ha a bíróság óvadék megállapítása mellett - az óvadék letétele esetén - szüntette meg az előzetes letartóztatást, az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.[250]

(2)[251] Ha az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló határozat ellen az ügyész halasztó hatályú fellebbezést jelentett be [Be. 215. § (5) bek.], értesítőlapot kiállítani nem kell.

(3)[252] A (2) bekezdés esetében az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett. Ha az óvadék megállapításáról és az előzetes letartóztatás megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedett, a bíróság az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.[253]

(4) Fiatalkorú terhelt előzetes letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtása esetén a VII. fejezet rendelkezései tekintetében bv. intézeten javítóintézetet, bv. őrön rendőrt is érteni kell.

136. §

(1) Az értesítőlap tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, az előzetes letartóztatásról szóló határozat keltét és számát,

b)[254] a terhelt nevét és a Be. 117. §-a (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait,

c) ha a terhelt fiatalkorú, ezt a tényt,

d) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését (a törvényhely megjelölésével), amely miatt a terhelt ellen az eljárás folyik,

e) rendelkezést az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről, és azt, hogy az elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás mennyi ideig tarthat,

f) az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét,

g) a bíróság esetleges rendelkezését a terhelt fokozott őrzéséről, levelezésének és látogatásának ellenőrzéséről, a levelezés, látogató fogadása és csomagküldemény korlátozásáról, a terhelt részére távbeszélő használatának engedélyezéséről, az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítéséről, a nyomozó hatóság részére való kiadásáról, más bv. intézetbe szállításáról,

h) az eljáró ügyészség megjelölését és ügyszámát,

i) ha a terhelt más ügyben szabadságvesztést tölt, vagy előzetes letartóztatásban van, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a fogva tartó bv. intézetnek a megjelölését,

j)[255] ha a terhelttel szemben más ügyben házi őrizetet rendeltek el, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság megjelölését,

k)[256] bírói rendelvényt az előzetes letartóztatás végrehajtására vagy a terhelt szabadon bocsátására,

l)[257] a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.

(2)[258] Ha a bíróság az ítélet meghozatala után határoz az előzetes letartóztatás kérdésében, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza a kiszabott büntetést, az előzetes fogvatartás, illetőleg a házi őrizet beszámítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

(3)[259] Ha a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről óvadék megfizetése mellett határoz, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza az óvadék befizetésének tényét, valamint az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölését.

(4)[260] A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon, illetőleg a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, határozatának keltét és számát is fel kell tüntetni.

137. §

(1)[261] Ha a Be. 131. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság az előzetes letartóztatás elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról a Be. 210-211. §-a szerinti eljárásban dönt, az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a gyanúsítottat előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(2)[262] Ha az (1) bekezdés szerinti bíróság az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról meghallgatáson kívül határoz, az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(3) Ha az értesítőlapot a kezelőiroda vezetője veszi át, aztaz érkezés napján haladéktalanul a terheltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg. Ha az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában hajtják végre, az értesítőlapot a fogvatartás helye szerinti rendőri szervnek kell megküldeni. Ha az előzetes letartóztatást javítóintézetben hajtják végre, az értesítőlapot a terheltet fogva tartó javítóintézetnek kell megküldeni.

(4) Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a másodfokú bíróság határozatát a kezelőiroda útján küldi meg az előzetes letartóztatást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek és az első fokú bíróságnak.

(5) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetése esetén, ha az ügyész fellebbezést jelentett be, az értesítőlapot a másodfokú bíróság állítja ki, és a (4) bekezdés szerint jár el.

(6)[263]

138. §

(1) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően az előzetes letartóztatást az elfogató parancs alapján előállított vádlottal szemben rendeli el, az értesítőlapot az előállító rendőrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság a határozatának két kiadmányát is átadja az előállító rendőrnek, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, a kezelőiroda útján haladéktalanul megküldi az előzetes letartóztatást foganatosító bv. intézetnek. A másodfokú bíróság határozatát is az első fokú bíróság kézbesíti.

(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően tárgyaláson rendeli el a terhelt előzetes letartóztatását, a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától bv. őr kirendelését kéri, és a terheltet, valamint az értesítőlapot a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a bv. őrnek adja át.

(3) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a bv. őr kirendelésének akadálya van, az előzetes letartóztatás foganatosítása végett a terhelt bv. intézetbe történő kísérése iránt a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot keresi meg.

(4) Ha a bíróság a büntetőügy áttételéről vagy büntetőügyek egyesítéséről rendelkezett, erről értesíti a terheltet fogva tartó bv. intézetet.

139. §[264]

Ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését a Be. 139. §-a alapozza meg, a bíróság, ha a határozat meghozatalára a vádirat benyújtása előtt kerül sor, a 137. §, ha a vádirat benyújtását követően kerül sor, a 138. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

140. §

(1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartja vagy megszünteti, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, ha pedig a terhelt előállítására nem került sor, a kezelőiroda vezetőjének adja át. Az értesítőlap átvételét a bv. őr, illetve a kezelőiroda vezetője, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(2)[265] Az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlapot az (1) bekezdés szerint akkor is át kell adni, illetve meg kell küldeni, ha a másodfokú, illetőleg a harmadfokú bíróság a terheltet nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte vagy felmentette, illetve az ellene indított eljárást megszüntette, és erről külön határozatkiadmányt küld meg a bv. intézetnek.

141. §

(1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, és a terhelt a bv. intézetbe vagy a rendőrségi fogdára visszaszállítását nem kéri, a bíróság a terhelt részére igazolást állít ki, amely tartalmazza

a) a bíróság megjelölését és ügyszámát,

b) az előzetes letartóztatás megszüntetését, a határozat számát és keltét,

c) a terhelt nevét, születési helyét, anyja nevét és lakóhelyét.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben, ha a terhelt a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a javítóintézetbe való visszaszállítását nem kéri, de törvényes képviselője jelen van, a kiskorú terheltet és a kiállított igazolást a bíróság a törvényes képviselőnek adja át. E feltételek hiányában a bíróság a gyermekek védelméről szóló törvény értelmében a felügyelet nélkül maradó kiskorú terheltnek a javítóintézetbe történő visszaszállítása iránt intézkedik, azzal, hogy az intézetnek huszonnégy órán belül gondoskodni kell a hazajuttatásáról.

142. §

(1)[266] Ha az előzetes letartóztatás tartama a vádirat benyújtása után az elrendeléstől vagy a fenntartástól számítva egy évet meghalad, a bíróság a határidő lejárta előtt egy hónappal az ügy iratait az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata végett a másodfokú bíróságnak küldi meg. [Be. 132. § (1) bek. b) pont]

(2) Ha az iratok megküldése a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, csak az előzetes letartóztatás felülvizsgálathoz szükséges iratokat vagy ezek másolatát kell megküldeni.

(3)[267] A másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás felülvizsgálata alapján hozott határozatról értesítőlapot állít ki, amelyet a bv. intézetnek küld meg.

(4)[268] Ha az előzetes letartóztatás felülvizsgálata a harmadfokú bíróság feladata [Be. 132. § (2) bekezdés], a bíróság a (3) bekezdés szerint jár el.

143. §

Ha a bíróság arról kap értesítést a bv. intézettől, hogy az előzetes letartóztatásban levő terhelt korábban közölt fogvatartási helyét megváltoztatták, ezt az iratboríték belső oldalán feljegyzi. Ha időközben az iratok másik bírósághoz kerültek, a bv. intézettől érkezett értesítést oda továbbítja.

144. §

(1) A tanács elnöke engedélyezheti, hogy az előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával a tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás befejezése után az ügyre nem tartozó kérdésben beszélgetést folytasson, vagy a részére - a biztonsági csoportba sorolásától függően - helyben elfogyasztható élelmiszert adjanak át. A tanács elnöke a beszélgetést akár a tárgyalás szünetében, akár a tárgyalás befejezése után akkor engedélyezheti, ha ennek megfelelő feltételei biztosítottak. Ebben az esetben a megfelelő helyiségről és a beszélgetés ellenőrzéséről gondoskodik.

(2) A tanács elnöke a tárgyalás alatt a letartóztatott terhelt részére jegyzet készítésére alkalmas üres papír és íróeszköz átadását is engedélyezi.

(3) A tanács elnöke az előzetesen letartóztatott előéletére, a vád tárgyává tett bűncselekményre és a bv. őr által jelentett biztonsági csoportba sorolásra figyelemmel ad utasítást arra, hogy a bv. őr, illetőleg az előállító rendőr a tárgyalóteremben az előzetesen letartóztatottról a bilincset levegye.

(4) Ha a tanács elnöke úgy rendelkezik, hogy az alkalmazott mozgást korlátozó eszközt az előzetesen letartóztatottról el kell távolítani, a bv. őr, illetőleg az előállító rendőr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani.

(5) A mozgást korlátozó eszköz alkalmazása a tanács elnökének rendelkezésére úgy enyhíthető, hogy a vezető bilincs az előzetesen letartóztatott kezén marad, de az írásban ne akadályozza.

(6) A kettős bilincsben előállított, különösen veszélyes, illetőleg fokozott őrzés alatt álló előzetesen letartóztatottról a vezető bilincs biztonsági okból nem távolítható el.

145. §

(1) Ha a bíróság a szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatását rendeli el, megvizsgálja, hogy a terheltnek nincs-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, vagy nincs-e más olyan személy, akinek gondozását a terhelt látja el. A terheltet nyilatkoztatni kell, hogy a kiskorúról, illetve az általa gondozott más személyről hogyan kíván gondoskodni.

(2)[269] A felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeket a bíróság a terhelt által megjelölt, arra alkalmas hozzátartozónak vagy más személynek adja át. Ilyen személy hiányában a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi a legközelebbi, ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó gyermekotthonban. Intézkedéséről az illetékes szociális és gyámhivatalt haladéktalanul értesíti. A terhelt által gondozott más személyről az illetékes helyi önkormányzatot kell értesíteni.

(3) Szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatása esetén a tanács elnöke gondoskodik a terhelt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is,

(4) A tanács elnöke a (2) és (3) bekezdés alapján tett intézkedésről és annak eredményéről a terheltet haladéktalanul értesíti.

145/A. §[270]

Ha a bíróság a védőt a Be. 135. §-ának (4) bekezdése alapján az eljárásból kizárja, a bíróság határozatának két kiadmányát haladéktalanul megküldi a fogvatartást foganatosító szervnek.

Eljárás ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása, meghosszabbítása vagy megszüntetése esetén[271]

146. §

(1) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e vagy sem.

(2) Az értesítőlap kiállítására a 135. § (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)[272] Az értesítőlap a 110. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazza. Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvos-szakértői vélemény másolatát. Ha a terhelt az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésekor előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben van, a bíróság az értesítőlapon rendelkezik az előzetes letartóztatás, illetőleg a házi őrizet megszüntetéséről.

(4) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén bv. őrön a betegkísérőt is, bv. intézeten az IMEI-t kell érteni.

(5) Ha a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről a vádirat benyújtását megelőzően dönt, a 137. §, ha a vádirat benyújtását követően dönt, a 138. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(6)[273] Az ideiglenes kényszergyógykezelés Be. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap megküldésére a 137. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7)[274] A terheltnek az IMEI-be szállítása tekintetében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ha a terhelt előzetes letartóztatását rendőrségi fogdán foganatosították, a bíróság az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát - a betegnek az intézetbe szállítás végett - a rendőrségi fogdának küldi meg.

Elmeállapot megfigyelésének elrendelése

147. §

(1)[275] A bíróság, ha a Be. 107. §-a alapján a fogva lévő terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el, vagy a megfigyelést meghosszabbítja, határozatáról értesítőlapot állít ki.

(2) Ha a terhelt fogva van, a bíróság az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a fogvatartást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek küldi meg, a terheltnek az IMEI-be történő átszállítása végett.

(3) Ha a terhelt szabadlábon van, a bíróság a terhelt beutalása iránt a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes idegbeteg-gondozó intézetet keresi meg, a jogerős, végrehajthatósági záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott határozatának, valamint a szükséges iratoknak a megküldésével.

A lakhelyelhagyási tilalom[276]

148. §

(1) Lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, fenntartása, részleges feloldása vagy megszüntetése esetén a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e.

(2)[277] Ha a bíróság a Be. 130. § (2) bekezdése szerinti eljárásban az előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, és az ügyész fellebbezést jelentett be, értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) A (2) bekezdés esetében az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.

(4) A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő, annak fenntartásáról, részleges feloldásáról, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat megszüntető határozatról kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság haladéktalanul megküldi a terhelt lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(5)[278] A lakhelyelhagyási tilalom Be. 137. §-ának (9) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, amelyet haladéktalanul megküld a (4) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságnak.

(6) Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása körében a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatását engedélyezte, és ennek következtében más rendőrkapitányság lesz illetékes a végrehajtásra, a bíróság a határozatát haladéktalanul megküldi a korábban eljáró rendőrkapitányságnak és az engedély alapján a végrehajtásra illetékes rendőrkapitányságnak.

A házi őrizet[279]

148/A. §[280]

(1)[281] A terhelt házi őrizetének elrendelése, fenntartása és megszüntetése esetén a bíróság határozatát megküldi a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, egyebekben a házi őrizet végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint jár el.

(2) Ha a bíróság a Be. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban az előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet rendelt el, és az ügyész fellebbezést jelentett be, a határozatot nem kell megküldeni. Ebben az esetben a határozatot az a bíróság küldi meg, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.

Távoltartás[282]

148/B. §

(1) Ha a bíróság a terhelttel szemben távoltartást rendel el [Be. 138/A. § (1) bek.], eredeti aláírással ellátott határozatának egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a távoltartás alapjául szolgáló büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság részére.

(2) Ha a bíróság a Be. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban az előzetes letartóztatás helyett távoltartást rendelt el, és az ügyész fellebbezést jelentett be, a határozat kiadmányát nem kell megküldeni. Ebben az esetben a határozat kiadmányát az a bíróság küldi meg, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.

(3) Ha a bíróság a távoltartás szabályait módosítja vagy megszünteti [Be. 138/B. § (3) bek.], az eredeti aláírással ellátott határozat egy kiadmányát megküldi az (1) bekezdésben megjelölt hatóság részére.

Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására[283]

149. §[284] (1) Ha a terhelt úti okmányát a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (2) bekezdése alapján a bíróság veszi el, akkor a bíróság az úti okmányt az Utv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek küldi meg.

(2) Ha bevándorolt, letelepedett jogállású, hontalan, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert terhelt magyar hatóság által kiállított úti okmányát kell visszavonni, azt a bíróság a végrehajtás érdekében az idegenrendészeti hatóságnak vagy a menekültügyi hatóságnak küldi meg.

Az óvadék[285]

149/A. §[286]

(1)[287] Ha az óvadékot megállapító határozat [Be. 147. § (4) bek.] jogerőre emelkedik, a bíróság a végzés eredeti aláírással ellátott két kiadmányát átadja a terheltnek.

(2) Az óvadék letétbe helyezéséről külön jogszabály rendelkezik. A kezelőiroda haladéktalanul - lehetőség szerint egy órán belül - bemutatja a tanács elnökének a külön jogszabály szerint az óvadékot bevételező, azt letétként kezelő bíróság (a továbbiakban: letétkezelő bíróság) által megküldött, az óvadék befizetéséről kiállított igazolást (a továbbiakban: befizetési lap).

(3) A terheltet előállító bv. őr, illetve rendőr, továbbá az előzetes letartóztatás foganatosítása végett jelen lévő rendőr a bíróság rendelkezése szerint a terheltet mindaddig nem engedi szabadon, amíg - az óvadék befizetésének igazolása alapján - a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlap, illetőleg jogerős határozata két kiadmányának átadásával így nem rendelkezik.

(4) Ha az óvadék befizetéséig a terhelt fogva van, és az óvadék befizetését igazolták, a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítő telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével haladéktalanul értesíti az előzetes letartóztatást foganatosító szervet. Az előzetes letartóztatást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti az értesítő szerv kilétét. A bíróság ezt követően a 140. § (1) bekezdése szerint jár el.

(5) Ha az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatásának megszüntetését kimondó határozat ellen az ügyész, illetőleg a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, az a bíróság, amelynek eljárásában az óvadék megállapítása jogerőre emelkedett, az óvadék befizetésének igazolását követően, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről kiállított értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton való megerősítésével haladéktalanul értesíti a fogva tartást foganatosító szervet. A fogvatartást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti, hogy mely szerv értesíti.[288]

(6)[289] Ha az óvadékot megállapító határozatot a vádirat benyújtása előtt hozta a bíróság, a befizetési lap másolatát megküldi az eljáró nyomozó hatóságnak a nyomozati iratokhoz történő csatolás végett.

149/B. §[290]

(1)[291] Ha az óvadék összegét a terheltnek a Be. 148. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell visszaadni, az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában a bíróság arról is rendelkezik, hogy az óvadék a terheltnek visszajár.

(2)[292] Ha a terhelt előzetes letartóztatását más büntetőügyben elrendelték, az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadék megállapítása tárgyában első fokon határozott. Az óvadék megállapításáról rendelkező elsőfokú bíróság, illetőleg a vádirat benyújtását követően az eljáró bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról.

(3)[293] A Be. 148. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetén az óvadék visszaadását megalapozó határozatot hozó ügyész határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadékot első fokon megállapította. Ennek alapján az óvadék megállapításáról rendelkező elsőfokú bíróság határoz az óvadék visszaadásáról.

(4) A Be. 148. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetén a jogerős határozatot meghozó bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról. Szabadságvesztés kiszabása esetén a határozat meghozatalára mindaddig nem kerülhet sor, amíg a befogadásról a bíróságot nem értesítették [Be. 148. § (3) bek.]. Az ügyben első fokon eljáró bíróság dönt az óvadék visszaadásáról, ha az iratok időközben visszakerültek a bíróságra.

(5) Az óvadék visszaadását kimondó határozat a Be. vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza:

a) az óvadék összegét betűvel és számmal kiírva,

b) a letétkezelő bíróság megnevezését,

c) az óvadék befizetésének időpontját,

d) az óvadék letéti nyilvántartási tételszámát,

e)[294] a terhelt nevét, a lakóhelyét, a személyazonosságának igazolására szolgáló okmány azonosítóját, és ha banki átutalást kért, a bankszámlaszámát,

f) az óvadék visszaadásának módját, ha a letevő a befizetéskori nyilatkozatához képest annak más módját kérte.

(6) A bíróság az óvadék visszaadásáról rendelkező jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.

(7) Ha a Be. 148. §-ának (4) bekezdése értelmében a terhelt elveszti a jogát az óvadék visszaadására, a Be. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a terhelt előzetes letartóztatását elrendelő bíróság határozatában erről külön rendelkezik. A határozatnak tartalmaznia kell az (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat. A bíróság jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.[295]

A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés[296]

149/C. §[297] (1) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendelése esetén [Be. 596. § (3)-(4) bek.] a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki.

(2) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendeléséről kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság haladéktalanul megküldi a szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

Elővezetés elrendelése

150. §

(1) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését és ügyszámát,

b) az elővezetendő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímadatait;

c) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését;

d) az elővezetés elrendelésének okát;

e) az elővezetés helyét, idejét, módját (kíséréssel, útba indítással);

f) a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.

(2) Az elővezetés foganatosítására a bíróság - határozatának megküldésével - a terhelt, illetőleg a tanú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

(3)[298] A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagjainak elővezetése esetén a bíróság az érintett személy elöljáróját keresi meg.

151. §[299]

151/A. §[300]

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával[301]

151/B. §

(1) Ha a bíróság határozatában a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának visszaállítható módon történő végrehajtására kötelezi, az elektronikus adatot és a kötelezettet a 127/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokkal tünteti fel.

(2) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatának eredeti bírói aláírással ellátott két kiadmányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának. A bíróság a határozat kiadmányokra felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali - de legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli - önkéntes teljesítésre hívja fel, a felhívást eredeti bírói aláírással kell ellátni.

(3) A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul megküldi a határozatot hozó bíróságnak.

(4) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítja és a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat visszaállítására kötelezi, a határozatban az elektronikus adat és a tárhelyszolgáltató megjelölésére a 127/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat fel kell tüntetni. A bíróság a határozatának eredeti bírói aláírással és a (2) bekezdés szerinti végrehajtási záradékkal ellátott két kiadmányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának.

(5) Ha a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv szerint a tárhelyszolgáltató az eltávolításra vagy a visszaállításra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bíróság a rendbírság kiszabásáról szóló határozatának jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.

(6) Ha a bíróság arra tekintettel, hogy a tárhelyszolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, és a tárhelyszolgáltató vagy a törvényszéki végrehajtó arról tájékoztatja a bíróságot, hogy utóbb a kötelezettségének eleget tett, a bíróság a kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén beszerzi az ügyész indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetése tárgyában.

(7) A bíróság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének megszüntetése esetén a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jár el.

(8) Ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elrendelésére nem kerül sor, a bíróság

a) az eljárás befejezéséről hozott határozatában, vagy

b) ha az erről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - az ügyész indítványára külön határozattal

rendelkezik az elektronikus adat visszaállításáról, egyebekben a bíróság a (4) bekezdés alkalmazásával jár el.

Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával[302]

151/C. §[303]

(1) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatról értesítőlapot állít ki és azt a határozattal együtt elektronikus úton megküldi az NMHH-nak.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza

a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 127/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,

c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését mellőzi és

a) a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi, vagy

b) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a KEHTA-ból való törlése érdekében

erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(3a)[304] Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.

(4)[305] A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának.

(5) A bíróság, ha a kijavítás érinti a 127/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően új értesítőlapot állít ki és azt határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(6) Ha tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(7) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának egyéb okból történő megszüntetéséről értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(8) Ha a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, de a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság az eljárás befejezéséről hozott határozatában, abban az esetben, ha a bíróság érdemi határozattal döntött, vagy ha az eljárás befejezéséről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta, az ügyész indítványára - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosításáról. A bíróság ez esetben is értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt elektronikus úton haladéktalanul megküldi az NMHH-nak.

(9) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 91. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 92. § szerint jár el.

(10) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával kapcsolatos értesítőlapot számítógépes program segítségével állítja ki. Az értesítőlapot és a határozat elektronikus kiadmányát a bíróság fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el és hivatali kapun keresztül küldi meg az NMHH-nak. A bíróság a hibásan kiállított értesítőlapot kijavítása esetén az előbbiek szerint jár el.

151/D. §[306]

(1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.

(2) Az NMHH a bíróság határozatáról elektronikus úton értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(3) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását elektronikus úton kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(4) Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását elektronikus úton kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.

(5) Az NMHH elektronikus úton értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot arról, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

IX. Fejezet

A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

152. §

(1)[307] E rendelet előírásait a katonákkal [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben hozott határozatok végrehajtására az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[308]

153. §

(1)[309] A katonai fogdán letöltendő szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a tanács elnöke az állományilletékes parancsnok útján intézkedik.

(2)[310] Ha a bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltendő szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ítélet jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt állományilletékes parancsnokát a szolgálati viszony megszüntetése végett. Egyebekben az általános szabályok az irányadók.

(3) Ha katonával szemben a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik el [Bv. tvr. 9. § (2) bek.], a határozat egy kiadmányát az állományilletékes parancsnoknak is meg kell küldeni.

154. §[311]

155. §

(1) Katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, illetőleg elrendelt pártfogó felügyeletről - közügyektől eltiltás esetén a 3. § szerinti értesítőlap mellett - külön értesítőlapot kell kiállítani, és azt a katona állományilletékes parancsnokának kell megküldeni.

(2)[312] A közügyektől eltiltásról, a katonai büntetésről vagy közügyektől eltiltásról szóló külön értesítőlapot a katona volt állományilletékes parancsnokának akkor is meg kell küldeni, ha az elítélt szolgálati viszonya a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt megszűnt.

156. §

(1) A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján a külön jogszabályban foglaltak szerint hajtja végre.

(2)[313] Katona esetében a pártfogó felügyelő az indítványait a katonai ügyésznek, illetőleg a bv. bírónak teszi meg.

(3)[314] Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálatot, illetőleg fiatalkorú esetén a megyei rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, és megküldi a pártfogó felügyelet alatt álló szolgálati jellemzését.

157. §[315]

A bíróság a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről, valamint a távoltartás elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozatot megküldi a katona állományilletékes parancsnokának.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

158. §

(1) Ez a rendelet 2002. május 1-jén lép hatályba.

(2)[316]

(3)[317]

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK[318]

159. §[319]

Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, arra e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt, a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéseit és mellékletét továbbra is alkalmazni kell.

160. §[320]

A bíróság, ha a hivatalos irat biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történő megküldésének a feltételei nem biztosítottak, az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának elrendeléséről szóló határozatot és értesítőlapot vagy más hivatalos iratot a Be. 69/A. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési rendszer útján továbbítja az NMHH-nak.

Dr. Dávid Ibolya s. k.,

igazságügy-miniszter

1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[321]

2. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[322]

3. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[323]

4. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[324]

5. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[325]

6. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[326]

7. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[327]

..................................... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria

................/20..../.....szám

ÉRTESÍTÉS

közérdekű munka jogerős kiszabásáról

8. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[328]

9. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[329]

10. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[330]

11. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[331]

12. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[332]

13. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[333]

14. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[334]

15. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[335]

16. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[336]

17. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[337]

18. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[338]

19. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[339]

20. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[340]

21. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez[341]