A Kúria Bfv.911/2015/6. számú precedensképes határozata garázdaság vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 365. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A rablás ezen fordulatánál az erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése nem a dolog elvételét megelőzően, hanem azt követően történik, vagyis az erőszak utócselekménye a lopásnak.

***********

KÚRIA

Bfv.III.911/2015/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év november hó 24. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt V. Z. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben V. Z. I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva az Egri Járásbíróság 15.B.424/2012/58. számú és az Egri Törvényszék Bf.224/2014/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

Az Egri Járásbíróság a 2014. július 3-án kelt 15.B.424/2012/58. számú és az Egri Törvényszék a 2014. december 2. napján jogerős Bf.224/2014/11. számú ítéletével V. Z. I. rendű terheltet a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége és a Btk. 365. § (2) bekezdésébe ütköző rablás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A jogerős határozattal szemben V. Z. I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg a bűnösségét rablás bűntettében, ugyanis az ügyész mindössze a büntetés mértékét sérelmezve jelentett be fellebbezést, ám a törvényszék a tényállást is megváltoztatva mondta ki bűnösnek a rablás bűntettében, amelyet egyébként nem követett el.

Eljárási szabálysértést követett el a másodfokú bíróság akkor, amikor a súlyosabb minősítésre figyelemmel nem biztosított számára megfelelő felkészülési időt, így nem állt módjában a sértett meghallgatása érdekében bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

Hivatkozása szerint iratellenes és így megalapozatlan a másodfokú bíróság határozata, ugyanis a sértettet kizárólag azért ütötte meg, mert "drogot" követelt tőle, és nem azért, hogy valamit elvegyen, vagyis rablás nem valósult meg.

A Legfőbb Ügyészség a BF.983/2015/1. számú átiratában az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos.

A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, következésképpen e törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát.