BH 2016.6.134 Rablást követ el, aki az általa elvett mobiltelefont tőle visszakövetelő sértettet szegycsonton üti, majd a helyszínről eltávozik. Az erőszak a rablás e fordulatánál is célzatos, de annak iránya már nem a dolog megszerzése, hanem a megszerzett dolog megtartása. Ebben az esetben ugyanis az idegen dolog már az elkövető birtokában van, az általa alkalmazott erőszak a dolog visszaszerzésére irányuló magatartás leküzdését szolgálja [Btk. 365. § (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2014. július 3-án kelt és a törvényszék a 2014. december 2. napján jogerős ítéletével az I. r. terheltet a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége és a Btk. 365. § (2) bekezdésébe ütköző rablás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 évi fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A jogerős határozattal szemben az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével állapította meg a bűnösségét rablás bűntettében, ugyanis az ügyész mindössze a büntetés mértékét sérelmezve jelentett be fellebbezést, ám a törvényszék a tényállást is megváltoztatva mondta ki bűnösnek rablás bűntettében, amelyet egyébként nem követett el.

[4] Eljárási szabálysértést követett el a másodfokú bíróság akkor, amikor a súlyosabb minősítésre figyelemmel nem biztosított számára megfelelő felkészülési időt, így nem állt módjában a sértett meghallgatása érdekében bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

[5] Hivatkozása szerint iratellenes és így megalapozatlan a másodfokú bíróság határozata, ugyanis a sértettet kizárólag azért ütötte meg, mert "drogot" követelt tőle, és nem azért, hogy valamit elvegyen, vagyis rablás nem valósult meg.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában az I. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[7] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos.

[8] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, következésképpen e törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem képezhetik felülvizsgálat tárgyát.

[9] Az I. r. terhelt tartalmilag a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással a bűnösségét tagadva állítja, hogy rablást azért sem követhetett el, mert a sértettet nem azért ütötte meg, hogy a telefonját elvegye, hanem azért, mert erőszakosan "drogot" követelt.

[10] Az irányadó tényállás 3) pontja szerint az I. r. terhelt a sértett mobiltelefonját elvette és nem adta vissza, a sértett pedig hosszú időn keresztül sírva követelte azt vissza, "e közben az I. r. vádlott tenyérrel, egy alkalommal szegycsonton ütötte fk. K. P. sértettet", majd távozott a helyszínről.

[11] E tényállás azonban a felülvizsgálat során már nem kérdőjelezhető meg, ugyanis a Be. 423. § (1) bekezdésben írtak szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok felülmérlegelése útján nem támadható még akkor sem, ha az esetlegesen téves, vagy részben nincs felderítve, esetleg ellentétes az iratok tartalmával, vagyis megalapozatlan.

[12] E tényállás alapján pedig a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a felismerésre, hogy az I. r. terheltnek a tényállás 3) pontjában rögzített cselekménye a Btk. 365. § (2) bekezdése szerinti rablás bűntettének minősül. E törvényhely szerint ugyanis "rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz".

[13] A rablás ezen fordulatánál az erőszak, illetőleg az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése nem a dolog elvételét megelőzően, hanem azt követően történik. Az erőszak, illetőleg a fenyegetés ezúttal is célzatos, de annak iránya már nem a dolog megszerzése, hanem a megszerzett dolog megtartása, vagyis az erőszak utócselekménye a lopásnak.

[14] Ebben az esetben ugyanis az idegen dolog már az elkövetőnél (annak birtokában) van, s az általa alkalmazott erőszak a dolog visszaszerzésére irányuló magatartás leküzdését szolgálja.

[15] A felülvizsgálati indítvány eljárási szabálysértésre is hivatkozott, amely szerint az alapügyben eljárt másodfokú bíróság megsértette a súlyosítási tilalmat, ugyanis a tényállás részbeni megváltoztatásával súlyosabb bűncselekményben állapította meg a bűnösségét, holott az ügyészség a fellebbezésében a büntetés mértékét kifogásolta.

[16] Hivatkozása szerint eljárási szabálysértés történt akkor is, amikor a másodfokú bíróság a minősítésváltozásra figyelemmel nem biztosított számára kellő időt a felkészülésre és bizonyítási indítványok előterjesztésére.

[17] A Be. 416. § (1) bekezdésének d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor.

[18] A tényállás 3) pontját illetően a járási ügyészség a Btk. 323. § (1) bekezdésébe ütköző zsarolás bűntette miatt emelt vádat az I. r. terhelt ellen, majd az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész az I. r. terhelt terhére, a büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést, amelyet a megyei főügyészség már a minősítést illetően a rablás bűntette megállapítása érdekében és büntetés súlyosítása végett tartott fenn.

[19] A másodfokú bíróság nem sértette meg a Be. 354. §-ban, illetve a 355. §-ban írt súlyosítási tilalmat akkor, amikor az I. r. terhelt bűnösségét a rablás bűntettében megállapította és a büntetését súlyosította.

[20] A felülvizsgálati indítvány további indokaival - felkészülési idő biztosításával, bizonyítási indítványai­val - kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[21] Az I. r. terhelt további hivatkozásai azonban kívül esnek a már említett felülvizsgálati körön, következésképpen az indítvány ezen részében törvényben kizárt.

[22] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be. 424. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 911/2015.)

* * *