BH 2018.3.87 A befektető által kezdeményezett, nem befektetési tanácsadás keretében megkötött rendkívül kockázatos árfolyamindex swapügylet megkötését megelőző tájékozódási és tájékoztatási kötelezettség jellemzői, terjedelme [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 209. §; 2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) 4. §, 40. §, 44. §, 45. §, 54. §].

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.20094/2014/38., Pécsi Ítélőtábla Pf.20123/2015/21., Kúria Pfv.20333/2017/7. (*BH 2018.3.87*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint lakossági ügyfél 1997. évtől kezdődően rendszeresen igénybe vette az alperes pénzügyi szolgáltatásait. 2006. december 1-jén a peres felek "Megállapodás pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról kiemelt magánügyfelek részére" megnevezésű szerződést kötöttek egymással, amelynek alapján az alperes a felperes részére személyre szóló banki tanácsadót biztosított, akinek feladata volt, hogy a bankon belül bonyolítsa a felperes pénzügyeit és személyre szóló pénzügyi tanácsokkal segítse őt a bank ügyleteivel kapcsolatos döntéseiben. 2008. június 18-án a felek a privát banki szolgáltatásra irányuló szerződésüket megújították.

[2] Az alperes 2007. évtől saját számlás befektetési szolgáltatásként árfolyamindex swapügyletet vezetett be. Az ügyletet az alperes munkatársai a felperes által vezetett gazdasági társaság, az F. Kft. számára is ajánlották, amely sikeresen kötött az alperessel árfolyamindex swapügyleteket. Ezt követően a felperes érdeklődése természetes személyként is ezen ügyletek felé fordult, amit az akkori alperesi privát banki tanácsadója részére ki is nyilvánított.

[3] Mindezeket az előzményeket követően a felek 2008. március 26-án tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált betéti ügyleteket létesítésére irányuló keretszerződést kötöttek egymással. A keretszerződés I.2.iv. pontjában a felek kijelentették, hogy független döntéseket hoztak, illetve hoznak a szerződés és az annak alapján létrejövő konkrét ügyletek megkötését illetően, és azt, hogy a szerződés és az adott ügylet megfelelő-e, vagy helyénvaló-e a számukra, mindkét fél esetében a saját megítélésén és az általa igénybe vett tanácsadók tanácsain alapul. Nem hagyatkoznak a másik szerződő fél semmilyen (írásbeli, szóbeli vagy elektronikus úton elérhető) közlésére, mint az adott ügylet megkötésével kapcsolatos javaslatra. A másik féltől kapott semmilyen írásbeli, szóbeli vagy elektronikus közlés sem tekinthető az ügylet várható eredménye biztosítékaként vagy garanciájaként. Az I.2.v. pontban azt is rögzítették a felek, miszerint képesek arra, hogy értékeljék és tudomásul vegyék a keretszerződés alapján kötendő ügyletek lényegét (a saját részükről, vagy független szakmai tanács alapján), továbbá tudomásul veszik és elfogadják az adott ügylet feltételeit, kikötéseit, kockázatait. Arra is képesek, hogy vállalják az adott ügylet kockázatait, azaz az adott ügyletet kockázatviselő képességük szempontjából megfelelőnek ítélik meg.

[4] A keretszerződés III.2.2. pontjában a felek a jogvitáikat illetően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos döntésének vetették alá magukat.

[5] Az alperes 2008 áprilisában találkozót szervezett a felperessel, amelyen ismertették a felperes számára a swapügylet jellemzőit és feltételeit, átadták az alperes által az ügylettel kapcsolatban készített prezentációs anyagot és az ahhoz tartozó kockázatfeltáró nyilatkozatot. Az anyag grafikusan szemléltette az előző 5 év árfolyam-ingadozásait, a "kockázat/előnyök" oldalon kockázatként nevesítve azt az esetet, ha a "HUF jelentősen gyengül a CHF-fel szemben". Az elérhető évi 1,2% finanszírozási előny mellett kitért arra is, hogy az alperes a forint lényeges és tartós gyengülésére nem számít, az alsó korlát elérésére viszont reális esély mutatkozik.

[6] A felperes ezt követően több kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírt. A 2008. április 30-án kelt nyilatkozatában kijelentette, hogy kézhez vette és megismerte az árfolyamindex swaptermékről szóló terméktájékoztatót és az ügylet kockázatait megértette. Tudomása van arról, hogy az ügylet, mint egyéb származékos ügylet - sajátosságából eredően - az azonnali ügyletet meghaladó mértékű, különleges kockázatot jelent számára. Az ilyen ügyleteknél viszonylag alacsony fedezettel nagy értékű nyitott pozíciók árfolyamváltozásait lehet megnyerni vagy elveszíteni, következésképpen a nyereség vagy a veszteség többszöröse lehet az általa a bank részére átadott fedezetnek vagy a banknál rendelkezésére tartott hitelkeret terhére fedezetként zárolt összegnek. Tudomással bír arról, hogy elveszítheti a fedezetet, amelyet a pozíció létrehozása és fenntartása érdekében elhelyezett. Ha a piacon az ármozgás a pozíciója ellen történik, a bank kérheti, hogy felhívásra fizesse be a pozíció fenntartásához szükséges összeget. Az árfolyamindex swapügyletek tekintetében a fentieken túl tudomása van arról, hogy a kamatkockázat egy része devizakockázattá alakul át, a devizakockázat ellenben korlátlan kockázatot jelenthet számára. Az árfolyamindex swap megkötésével a tőkeösszegnek megfelelő nagyságú opciók évenkénti eladása miatt tőkeáttételes pozíciót hoz létre, amely a tőkeáttétel miatt különösen érzékeny a mögöttes termékek (elsősorban az árfolyam) alakulására.

[7] A felperes 2008 szeptemberének elején is jelezte az alperes számára, hogy árfolyamindex swapügyletet kíván kötni, ekkor az ügylet jellemzőit ismételten megbeszélték.

[8] Az alperes 2008. szeptember 2-án elvégezte a felperessel a MiFID alkalmassági tesztet. A MiFID-teszt 9. pontjában feltett azon kérdésre, hogy elsősorban milyen céllal fekteti be a pénzét, a felperes úgy nyilatkozott, hogy hosszú távú megtakarításokban gondolkodik. A MiFID teszt 11. pontjában, a kockázatviselési hajlandóságra vonatkozó kérdésre "a magasabb elérhető hozam reményében a befektetett összegnél nagyobb veszteség keletkezésének kockázatát is vállalom, és ennek bekövetkezése esetén a bank felszólítására képes vagyok ehhez a pótlólagos fedezetet biztosítani" választ adta.

[9] Mindezeket követően a felperes 2008. október 2-án árfolyamindex swapügyletet kötött az alperessel. Az ügylet induló értéknapja 2008. október 6., lejárata 2013. október 7. volt. A szerződéskötési névértéket 200 000 CHF-ben határozták meg, a strukturált kamatot fizető félként a felperest nevesítették.

[10] A 2010. évre kialakult árfolyamtrendek alapján nyilvánvaló volt, hogy a felperes számára az ügylet veszteséges lesz. 2010 szeptemberében ezért az ügyletet lezárták, majd 2010. október 1-jén a felek módosított feltételekkel új 5 éves futamidejű árfolyamindex swapügyletet kötöttek egymással.

[11] Az ügyletekkel összefüggésben a felperest 171 527,08 CHF veszteség érte.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[12] A felperes keresetében a keretszerződésben rögzített választottbírósági kikötés érvénytelenségének megállapítását kérte a 3/2013. PJE határozatra hivatkozva. Emellett kérte annak megállapítását, hogy az I.1.1., I.1.2., I.2.iv. és I.2.v. pontok, a szerződés 1-es számú melléklete (kockázatfeltáró nyilatkozat) és a 2008. április 30-án kelt egyedi kockázatfeltáró nyilatkozat nem váltak a keretszerződés részévé, ha pedig a keretszerződés részét képezik, tisztességtelenek és emiatt érvénytelenek. Kérte a 2008. október 2-án létrejött swapszerződés érvénytelenségének megállapítását is jogszabályba ütközés és tisztességtelenség címén. Azt is kérte megállapítani, hogy a 2010 szeptemberében kötött átstrukturált swapszerződés is érvénytelen, mivel tisztességtelen, jogszabályba ütközik és - miután az érvénytelen korábbi swap­szerződés megújítását szolgálta - lehetetlen szolgáltatásra is irányul. Mindezeken túl a felperes 171 527,25 CHF kártérítés és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.