A Gyulai Törvényszék Bf.295/2010/6. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 352. §, 371. §, 381. §] Bíró: Kempfné dr. Agod Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Gyulai Törvényszék Bf.295/2010/6.*, Békéscsabai Járásbíróság B.117/2010/16., Kúria Bfv.543/2011/4. (BH 2012.6.143)

***********

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság

1.Bf.295/2010/6. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a Gyulán, 2010. év november hó 17. napján tartott nyilvános ülés az 1.Bf.295/2010. számú ügyben meghozta a következő

v é g z é s t:

A rágalmazás vétsége miatt vádlott neve ... ellen indított büntető ügyben a Békéscsabai Városi Bíróság 1.B.117/2010/16. számú ítéletét helybenhagyja.

A vádlott a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 /Tizenöt/ napon belül köteles megfizetni ...) magánvádló jogi képviselője részére 14.700.- (Tizennégyezerhétszáz) forintot.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban vádlott neve ... vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében (Btk.179. § /1/ bekezdés 2. fordulata és /2/ bekezdés b/ pontja). Ezért a vádlottat 1 évre próbára bocsátotta. A bűnügyi költségben a vádlottat marasztalta.

Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A védő a másodfokú eljárásban a perbeszédében arra hivatkozott, hogy az újságcikk megírásában az internetre való feltöltésében, kinyomtatásában nem vett részt, ezért egyedül ... a felelős, ő intézett mindent. A vádlott ... volt, egyébként nem ért a számítógéphez.

A másodfokú bíróság a Be. 348. /1/ bekezdése szerint eljárva, a határozatot az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartása mellett vette fel a bizonyítást a tényállás megállapításához, valamint a cselekmény jogi minősítéséhez szükséges körben és mélységben.

Indokolási kötelezettségének a Be. 258.§ (3) bekezdésében írtaknak megfelelően eleget tett. Ezen belül kellő részletességgel és okszerűen mérlegelve adott számot arról, hogy a tényállás megállapítását mely bizonyítékok miért támasztották alá, egyes lényegesnek mondható tényeket maga a vádlott is elismert. Így nem vitatta azt, hogy az ... című lap felelős szerkesztője volt. Elismerte, hogy az a gondolat, amit a cikk sugall, nevezetesen, hogy a szocialisták az önkormányzat által kifizetett 10 millió forintból megszereztek és másra költöttek el 7 millió forintot, nem igaz. Ugyancsak elismerte, hogy tudott arról, hogy ... fel akarja tenni az internetre az újságot, de részleteiben mindezzel nem foglalkozott.

A bizonyítékok igen körültekintő és részletes elemzése, értékelése eredményeként jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az inkriminált újságcikk szerzője ... volt, és bár az ... impresszumában felelős szerkesztőként és kiadóként vádlott neve vádlott neve szerepelt, az nem volt megállapítható, hogy a lap kiadása előtt a vádlott a cikk tartalmát megismerte, annak megjelenését jóváhagyta volna. Ugyancsak megalapozott következtetésre jutott, amikor azt állapította meg, hogy miután a támadott cikk 2008. október 10-én az írott sajtóban megjelent, ... felvetette a vádlottnak, hogy az újság az internetre is kerüljön fel, amelyet a vádlott elfogadott és helybenhagyott. Ezt követően ... további intézkedése nyomán, a vádlott jóváhagyása mellett került sor az internet szolgáltató igénybevételével az ... című újság - az írott sajtóval azonos tartalmú - megjelentetése egy önálló honlap keretében. Helyes volt tehát az a megállapítás is, hogy ezt követően elkészült az ... honlapja és arra ismeretlen személy ... megbízásából - a vádlott tudtával - feltöltötte az 54. lapszámot.

A szinte kifogástalan tényállás csak kisebb kiegészítésre szorult az elsőfokú bíróság által is elfogadott bizonyítékok alapján, az iratok tartalmának megfelelően, a következők szerint (Be.352. § /1/ bekezdés a/ pontja szerint eljárva).

Az ítélet 2. oldalának első bekezdését azzal egészítette ki, hogy a magánvádló a 2009. január 5-i vádmódosításában a 2008. december 22-i interneten történt terjesztést is vád tárgyává tette.( 6.B.378/2008/4.számú jegyzőkönyv 2.old.)

Az ítélet 4. oldalának utolsó előtti bekezdését azzal egészítette ki, hogy az inkriminált újságcikk interneten történő terjesztésére vádlott tudtával, a vádlott által ismert, újságcikkel egyező tartalommal került sor, mely az elektronikus sajtóban 2008. december 22-én és 2009. január 5-én egyaránt olvasható volt.

... tanúk vallomásai is megerősítették azt, hogy a cikk megjelenését követően 2008. október 25. után készült el az ... honlapja, melynek a főszerkesztője ekkor is a vádlott volt. Ezt követően került felöltésre az 54. lapszám is, melynek a levételére csak 2009. április 9. napján került sor. A vádlott, mint az újság főszerkesztője, az 54. lapszám és ebben a sérelmezett újságcikk világhálón történő megjelenéséről és terjesztéséről kellő ismerettel bírt, amit alátámasztott az elsőfokú bíróság által is helyesen hivatkozottan ... azon tanúvallomása, miszerint megbeszélték a szerkesztő bizottsággal, hogy menjen fel az internetre az újság. Amikor fel lett téve az újság, akkor már mindenki tudott róla. Ezt maga a vádlott sem vitatta. A cikk tartalmáról és annak az interneten való terjesztéséről való tudomásszerzést az is alátámasztotta, hogy a magánvádló 2008. november 3-án tett feljelentést a szóban forgó cikk miatt és az 54. lapszámnak a levételére 2009. áprilisában került sor a vádlott intézkedése folytán.

Összegezve tehát: a fenti kiegészítésekkel a tényállás teljesen megalapozott volt és ekként képezte a felülbírálat alapját.

A tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése is törvényes volt, megfelelt a hivatkozott Btk-beli jogszabályhelynek. Az elsőfokú bíróságnak a bűnösség és a minősítés körében kifejtett indokolását a másodfokú bíróság maradéktalanul osztotta.

Lényegében a jogi indokolás körébe tartozó megállapításokat tartalmazott az ítélet 11. oldalának utolsó előtti bekezdése, melyben az első mondatban elírás miatt mellőzni kellett a bekezdés második sorában a "hogy" szó után szereplő "7" számot. A szóbanforgó bekezdés utolsó mondatának utolsó bekezdését mellőzte az indokolásból a bíróság, mert az a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából irreleváns megállapítást tartalmazott.

A vádlott végső soron a bűncselekményt azzal a magatartásával követte el, hogy tudva a sérelmezett cikk tartalmáról, mint az ... felelős főszerkesztője engedélyezte, lehetővé tette a becsületsértő tényállítást tartalmazó újságcikk interneten való megjelenését, terjesztését. Ezzel a cikk tartalma a nagy nyilvánosság számára is megismerhetővé vált.

Az elsőfokú bíróság a vádlott által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyához, a személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokához igazodó joghátrányt alkalmazott, a büntetéskiszabási körülmények megfelelő figyelembevétele mellett. A nemében és mértékében törvényesnek ítélt joghátrány enyhítésére a másodfokú bíróság nem talált indokot.