A Debreceni Törvényszék P.20536/2007/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 344. §, 355. §, 360. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 26. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 1. §, 3. §, 10. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §]

éöHAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG

6.P.20.536/2007/38. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a személyesen eljárt (...) felperesnek - a személyesen eljárt (...) alperes és ... (...) által képviselt (...) beavatkozóval szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A perben le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a perköltségre, vagy a le nem rótt illeték viselésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok tartalma, valamint a ... Megyei Bíróság előtt ... és ... szám alatt, a ... Városi Bíróság előtt ... szám alatt, a ... önálló bírósági végrehajtó előtt ... szám alatt és a ... Körzeti Földhivatal előtt ... szám alatt folyamatban volt ügyek iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

1991. február 13. napjától egymás között 1/2-ed-1/2-ed arányban képezte a perben nem álló N.L. (sz.: ...) és N.Lné (sz.: ...) közös tulajdonát az N., belterület ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott és a természetben az N., K. u. ... szám alatt található "lakóház, udvar" megjelölésű ingatlan (továbbiakban: perbeli ingatlan).

I; 2002. július 16. napját megelőzően önmagukat a perbeli ingatlan tulajdonosainak, N.L.-nek és N.Lnének kiadva, és ezen személyüket hamisított személyi igazolvánnyal igazolva T.I. és B.S. a perben nem álló T.N.B. (korábbi nevén J.L., a perbeli ingatlan valós tulajdonosainak gyermeke) és S.Z. közreműködésével 3.000.000,- Ft összegű pénzkölcsönt kértek a szintén perben nem álló L.Z.-től, melynek biztosítékául a perbeli ingatlant ajánlották fel. Az érintettek között pedig megállapodás jött létre, melynek tartalma szerint L.Z. 3.000.000,- Ft kölcsönösszeget folyósít az önmagát N.L.-nek és N.L.nének kiadó T.I. és B.S. részére azzal, hogy az érintett személyek 6 hónap elteltével az átadott kölcsönösszeget, valamint annak az egyösszegű 2.000.000,- Ft-ban meghatározott kamatát kötelesek visszafizetni, míg a kölcsön biztosítéka a perbeli ingatlan lesz.

A fentieket követően az érintettek felkeresték az ügyvédi hivatást gyakorló alperest, aki előtt a megállapodásukat ismertették, és akit egyben a megállapodáshoz illeszkedő okirat(ok) megszerkesztésére hívtak fel. A hitelező érdekeinek megfelelő biztosítása céljából az érintettek akként állapodtak meg, hogy kölcsönszerződés helyett adásvételi szerződést kötnek, melynek tartalma szerint a N.L.-ként és N.Lnéként fellépő T.I. és B.S. átruházzák a perbeli ingatlan tulajdonjogát L.Z.-re 10.000.000,- Ft vételár ellenében, melyből 5.000.000,- Ft vételár átvételét elismerik, míg a további 5.000.000,- Ft-os vételárrész kifizetésére 6 hónapos határidőt szabnak, mely időtartamra a tulajdonjogukat fenntartják. A felek megállapodása kiterjedt továbbá arra, hogy amennyiben a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül a N.L.-ként és N.Lnéként fellépő személyek az 5.000.000,- Ft-ot (mely valójában 3.000.000,- Ft tőkeösszegű kölcsönt és annak a 2.000.000,- Ft határozott összegű kamatát foglalja magába) L.Z. részére visszafizeti, úgy az adásvételi szerződés megsemmisítésre kerül, amennyiben visszafizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy L.Z. a további 5.000.000,- Ft vételárrészlet megfizetésével a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszerzi. Minderre tekintettel pedig az érintettek megállapodása kiterjedt arra is, hogy a vonatkozó 6 hónapos határidőn belül az adásvételi szerződés az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtásra nem kerül.

A fentieknek megfelelően az alperes 2002. július 16. napján a vonatkozó adásvételi szerződést megszerkesztette, és az érintettek aláírását követően ellenjegyezte. Az adásvételi szerződés az érintett feleknek a kölcsönre és visszafizetésére, valamint a szerződés ingatlan-nyilvántartáshoz való benyújtásának késleltetésére vonatkozó megállapodásokat és rendelkezéseket nem tartalmazza.

A szerződéskötési eljárásban sem az alperes, sem L.Z. előtt nem vált ismeretté az a tény, hogy az önmagukat N.L.-ként és N.Lnéként kiadó személyek személyazonossága valójában nem egyezik a perbeli ingatlan tulajdonosaival.

Az alperes a fentiekben rögzítettek szerinti eljárást követve az adásvételi szerződést nem nyújtotta be a földhivatalba, minek következtében az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazott az adásvételi szerződés tényére vonatkozó adatot, utalást.

2003. január 17. napjára L.Z. előtt ismeretté vált, hogy az adásvételi szerződés megkötésénél valójában nem a perbeli ingatlan tulajdonosai, hanem hamisított személyi igazolványok alapján más személyek (az utóbb ismeretté vált T.I. és B.S.) jártak el, mely tényt az alperessel is közölt, egyben azt felkérte az adásvételi szerződés ingatlan-nyilvántartási benyújtására. Az alperes a kérésnek eleget téve 2003. január 17. napján az adásvételi szerződést a ... Körzeti Földhivatalhoz benyújtotta.

A fentiek szerint az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott adásvételi szerződés alapján indult eljárásban a ... Körzeti Földhivatal a 2005. február 22. napján kelt ... számú határozatával a L.Z. tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította, indokolásában hivatkozva arra, hogy a kérelem alapjául szolgáló adásvételi szerződést nem az ingatlan tulajdonosai írták alá.

Azon cselekmény miatt, mely szerint L.Z. és az alperes adott időpontban már annak tudatában, hogy a hivatkozott adásvételi szerződést valójában nem az ingatlan tulajdonosai írták alá, az adásvételi szerződést az ingatlan-nyilvántartásba benyújtották, és ezáltal a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára - mint közokiratra - annak széljegyzése folytán valótlan tartalmú adat került - L.Z.-vel és az alperessel szemben 1 rb. közokirat-hamisítás vádjával (melyet L.Z. bűnsegédként, az alperes pedig tettesként követett el) a ... Városi Ügyészség vádat emelt. A vádemelés folytán indult perben a ... Városi Bíróság az alperes mint VII.r. vádlott vonatkozásában 2005. február 10-én jogerőre emelkedett ... számú és 2004. november 24. napján kelt ítéletével az alperes mint VII.r. vádlott bűnösségét 1 rb. közokirat-hamisítás bűntettében a vád szerinti cselekmény alapján megállapította.