62009CJ0210_SUM[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2010. május 20-i ítélete. Scott SA és Kimberly Clark SAS kontra Ville d'Orléans. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Cour administrative d'appel de Nantes - Franciaország. Állami támogatás - 659/1999 rendelet - 14. cikk (3) bekezdés - A támogatás visszatérítése - A tényleges érvényesülés elve - Alaki hibában szenvedő fizetési felszólítások - Megsemmisítés. C-210/09. sz. ügy.

C-210/09. sz. ügy

Scott SA és Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC

kontra

Ville d'Orléans

(a cour administrative d'appel de Nantes [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Állami támogatás - 659/1999 rendelet - 14. cikk (3) bekezdés - A támogatás visszatérítése - A tényleges érvényesülés elve - Alaki hibában szenvedő fizetési felszólítások - Megsemmisítés"

Az ítélet összefoglalása

Államok által nyújtott támogatások - Jogellenes támogatás visszatéríttetése - A nemzeti jog alkalmazása - Feltételek és korlátok

(EK 88. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 14. cikk, (3) bekezdés)

Az EK-Szerződés [88.] cikke alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a szóban forgó támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes ezen összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli - akár csak ideiglenes - kifizetése.

A 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése a hatékony érvényesülés elvét tükrözi, amely szerint az a tagállam, amely a Bizottság határozata értelmében köteles a jogellenes állami támogatás visszatéríttetésére, szabadon választhatja meg, hogy milyen módon hajtja végre e kötelezettséget, feltéve hogy a választott intézkedések nem sértik az uniós jog alkalmazási körét és hatékonyságát.

Egy jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítás alaki jogszerűségének nemzeti bíróság általi felülvizsgálata, és e felszólítás esetleges megsemmisítése azon okból, hogy a nemzeti jog követelményeit nem teljesítették, úgy tekintendő, mint az általános uniós jogelvnek minősülő hatékony bírói jogvédelem elvének egyszerű kifejezése. Az ilyen megsemmisítés ugyanakkor főszabályként a támogatás pernyertes kedvezményezettjénél jogot keletkeztethet arra, hogy a nemzeti jog alapján kérje a támogatás már visszatérített összegének számára történő újbóli kifizetését. Ekképpen a nemzeti jognak rendelkeznie kell az annak elkerülése érdekében szükséges eszközökkel, hogy egy fizetési felszólítás megsemmisítése automatikusan a felszólításnak való megfelelés okán az adós által visszatérített összeg azonnali visszafizetését vonja maga után. Így a hatáskörrel rendelkező hatóságnak anélkül kell tudnia orvosolni az említett felszólítások hibáit, hogy a jogellenes támogatás kedvezményezettje részére, akárcsak ideiglenesen is, vissza kelljen fizetni az általa az említett fizetési felszólítás végrehajtásaként visszatérített összegeket.

(vö. 20., 21., 25-27., 33. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2010. május 20.(*)

"Állami támogatás - 659/1999 rendelet - 14. cikk (3) bekezdés - A támogatás visszatérítése - A tényleges érvényesülés elve - Alaki hibában szenvedő fizetési felszólítások - Megsemmisítés"

A C-210/09. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Cour administrative d'appel de Nantes (Franciaország) a Bírósághoz 2009. június 10-én érkezett, 2008. december 29-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Scott SA,

a Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC

és

a Ville d'Orléans

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: K. Lenaerts, a tanács elnöke, Juhász E., G. Arestis, J. Malenovský és T. von Danwitz (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Scott SA és a Kimberly Clark SAS, korábban Kimberly Clark SNC képviseletében R. Sermier ügyvéd,

- a Ville d'Orléans képviseletében A. Lyon-Caen ügyvéd,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és B. Beaupère-Manokha, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében M. Dowgielewicz, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében B. Stromsky és L. Flynn, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EK [88.] cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 14. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Scott SA (a továbbiakban: Scott) és a Kimberly Clark SAS (a továbbiakban: Kimberly Clark), korábban Kimberly Clark SNC, valamint a Ville d'Orléans (Orléans város) közötti jogvitában terjesztették elő az utóbbi által a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatéríttetése végett kibocsátott fizetési felszólítások szabályszerűsége tárgyában.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 659/1999 rendelet tizenharmadik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

"mivel a közös piaccal össze nem egyeztethető jogellenes támogatás esetében helyre kell állítani a hatékony versenyt; mivel ebből a célból szükség van arra, hogy a támogatást, beleértve a kamatokat, késedelem nélkül visszatérítsék; mivel indokolt, hogy a visszatérítésre [helyesen: visszatéríttetésre] a nemzeti jog eljárásai szerint kerüljön sor; mivel azoknak az eljárásoknak az alkalmazása nem akadályozhatja a hatékony verseny helyreállítását azáltal, hogy meghiúsítja a bizottsági határozat közvetlen és hatékony végrehajtását; mivel ennek az eredménynek az eléréséhez a tagállamoknak meg kell hozniuk minden olyan intézkedést, amely biztosítja a Bizottság határozatának hatékonyságát".

4 Az említett rendelet "A támogatás visszatérítése [helyesen: visszatéríttetése]" című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére [...]. A Bizottság nem követeli meg a támogatás visszatérítését [helyesen: visszatéríttetését], amennyiben az ellentétes a közösségi jog valamelyik általános elvével.

[...]

(3) Az Európai Közösségek Bíróságának a[z EK 242. cikk] értelmében hozott határozatának sérelme nélkül, a visszatérítést [helyesen: visszatéríttetést] késedelem nélkül és az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtását. Ebből a célból és a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárás esetén - a közösségi jog sérelme nélkül - az érintett tagállamok meghozzák a jogrendszerük szerint rendelkezésre álló szükséges intézkedéseket, beleértve az átmeneti intézkedéseket is."

A nemzeti szabályozás

5 A 2000. április 12-i loi n° 2000-321, relative au droit des citoyens dans leurs relations avec les administrations (az állampolgárokat a közigazgatással való kapcsolatukban megillető jogokról szóló, 2000-321 törvény) (a JORF 2000. április 13-i száma, 5646. o.) 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az 1. cikkben említett közigazgatási hatóságok valamelyikével való kapcsolatában minden személy jogosult megismerni a kérelme vizsgálatával vagy az őt érintő ügy kezelésével megbízott tisztviselő családi nevét, utónevét, hivatali minőségét és hivatali címét; ezen elemek szerepelnek valamennyi neki címzett levelezésen. Ha a közbiztonságot vagy a személyek biztonságát érintő okok igazolják, a tisztviselő anonimitásban marad.

Az 1. cikkben említett közigazgatási hatóságok által hozott minden határozat a kibocsátó aláírásán kívül, olvasható írásjelekkel tartalmazza annak családi nevét, utónevét és hivatali minőségét."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

6 Az 1987-es év folyamán Orléans város és Loiret megye kedvezményes feltételekkel eladott egy telket az orléans-i La Saussaye ipari térségben a Bouton Brochard Scottnak, amelynek jogutódja a Scott, amely részvényeinek a Kimberly Clark a tulajdonosa. Másrészt e két önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy szintén kedvezményes áron számítják fel a víz- és csatornadíjat.

7 2000. július 12-én a Bizottság elfogadta a Franciaország által a Scott Paper SA/Kimberly-Clark számára nyújtott állami támogatásról szóló 2002/14/EK határozatot (HL 2002. L 12., 1. o.), amely a kedvezményes telekár és a kedvezményes víz- és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Az említett határozat 2. cikke így szól:

"(1) Franciaország meghoz minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a kedvezményezettekkel visszatéríttesse az 1. cikkben hivatkozott és jogellenesen rendelkezésükre bocsátott támogatást.

(2) A visszatéríttetést késedelem nélkül és a nemzeti jog szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik e határozat azonnali és hatékony végrehajtását [...]".

8 A Scott és Loiret megye kereseteket nyújtott be a 2002/14 határozat ellen, amelyek csak a szóban forgó kedvezményes telekár formájában nyújtott állami támogatás visszatérítésére irányuló követelésre vonatkoznak. E határozat tehát, amennyiben a kedvezményes víz- és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatásra vonatkozik, amely a jelen ügynek egyedüli tárgya, tehát nem képezi uniós bíróságok előtti eljárás tárgyát.

9 2001. december 5-én Orléans város a kedvezményes víz- és csatornadíj formájában nyújtott állami támogatás visszatéríttetésére három fizetési felszólítást bocsátott ki, amelyek az alapeljárás tárgyát képezik (a továbbiakban: szóban forgó fizetési felszólítások). E felszólításokon szerepel a polgármesteri hivatal bélyegzője, egy aláírás és a megjegyzés: "a meghatalmazott polgármester-helyettes", azonban nem említik meg sem a polgármester által az aláíró polgármester-helyettesre átruházott hatáskört, sem a polgármester-helyettes családi és utónevét.

10 A szóban forgó fizetési felszólítások képezték a Scott és a Kimberly-Clark által a Tribunal administratif d'Orléans-hoz (orléans-i közigazgatási bíróság) benyújtott keresetek tárgyát.

11 E keresetek automatikus halasztó hatályára tekintettel, a nemzeti szabályozással - a code général des collectivités territoriales (a területi önkormányzatok törvénykönyve) L 1617-5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével - összhangban az említett fizetési felszólítások végrehajtását felfüggesztették, és azokat az érintettek ekkor nem teljesítették.

12 Időközben a Francia Köztársaság pervesztes lett a Bíróság C-232/05. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2006. október 5-én hozott ítéletének (EBHT 2006., I-10071. o.) alapjául szolgáló ügyben, mivel nem teljesítette az EK 249. cikk negyedik albekezdéséből, és a 2002/14 határozat 2. és 3. cikkéből eredő kötelezettségeit. A Bíróság az említett ítélet 53. pontjában megállapította, hogy a jogellenesen nyújtott támogatás visszatérítése céljából kibocsátott beszedési megbízásokkal szemben benyújtott keresetek halasztó hatálya olyan eljárás, amely nem felel meg a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeknek, és ennélfogva az ilyen halasztó hatályt lehetővé tévő szabály alkalmazását mellőzni kellett volna.

13 2007. január 9-én a Tribunal administratif d'Orléans elutasította a Scott és Kimberley Clark által benyújtott kereseteket, és ennek következtében e társaságok 2007. február 7-én visszatérítették a támogatás fő összegét, amelyben jogosulatlanul részesültek.

14 2007. március 8-án ezen ítélet ellen a Scott és a Kimberly Clark fellebbezést nyújtott be a Cour administrative d'appel de Nantes-hoz (nantes-i közigazgatási fellebbviteli bíróság), és fellebbezésük alátámasztására többek között a 2000-321 törvény 4. cikkének megsértésére alapított jogalapot terjesztettek elő, úgy érvelve, hogy e cikk második bekezdésének rendelkezéseit megsértették, mivel a szóban forgó fizetési felszólításokon nem szerepelt az aláírójuk családi és utónevének megjelölése.

15 2008. december 8-án a Scott és a Kimberly Clark visszafizette a kapott támogatás kamatait az 1990 és 2008. június 1-je közötti időszak tekintetében, majd 2009. március 24-én visszafizették a támogatás kamatait a 2008. június 1. és december 8. közötti időszak tekintetében.

16 Megállapítva, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások nem tartották tiszteletben a 2000-321 törvény 4. cikkében meghatározott alaki követelményeket, és e jogsértés e felszólítások megsemmisítéséhez vezethet, a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei merültek fel e felszólítások alaki hiba miatti megsemmisítésének a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésével való összeegyeztethetőségét illetően.

17 E körülmények között a Cour administrative d'appel de Nantes az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Az Európai Közösségek Bizottsága által 2000. július 12-én a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatások visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások közigazgatási bíróság általi, az e felszólítások alaki követelményeire vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése miatt történő esetleges megsemmisítése - tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság azon lehetőségére, hogy e határozatok hibáját orvosolja - [a 2002/14 határozat] azonnali és tényleges végrehajtásának akadályát képezi-e, megsértve [a 659/1999] rendelet 14. cikkének (3) bekezdését?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

18 A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra keres választ, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az alapügyben szóban forgó állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése, tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság azon lehetőségére, hogy e határozatok hibáját orvosolja.

19 Az alapügyben a fizetési felszólításokat a 2002/14 határozat végrehajtásának biztosítása végett bocsátották ki. E határozat a 2. cikkének értelmében arra kötelezi a Francia Köztársaságot, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a kedvezményezett vállalkozásokkal visszatéríttesse a jogellenesen rendelkezésükre bocsátott támogatást, és kifejti, hogy a visszatéríttetést késedelem nélkül és a nemzeti jog szerinti eljárás keretében kell végrehajtani, feltéve hogy e rendelkezések lehetővé teszik az említett határozat azonnali és hatékony végrehajtását.

20 Amint a Bíróság a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítéletének 49. pontjában megállapította, a 659/1999 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése a hatékony érvényesülésnek az ítélkezési gyakorlat által is jóváhagyott elvét tükrözi (lásd a 94/87. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 1989. február 2-án hozott ítélet [EBHT 1989., 175. o.] 12. pontját, a C-24/95. sz. Alcan Deutschland ügyben 1997. március 20-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-1591. o.] 24. pontját és a C-209/00. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-11695. o.] 32-34. pontját).

21 A tényleges érvényesülésnek az állami támogatások terén az állandó ítélkezési gyakorlat által pontosított elvével összhangban az a tagállam, amely a Bizottság határozata értelmében köteles a jogellenes állami támogatás visszatéríttetésére, szabadon választhatja meg, hogy milyen módon hajtja végre e kötelezettséget, feltéve hogy a választott intézkedések nem sértik az uniós jog alkalmazási körét és hatékonyságát (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Alcan Deutschland ügyben hozott ítélet 24. pontját, a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet 34. pontját, valamint a C-369/07. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2009. július 7-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 67. pontját).

22 Adott tagállam csak akkor tud e visszatérítési kötelezettségnek eleget tenni, ha az általa elfogadott intézkedések alkalmasak a versenynek az azon jogellenes támogatás nyújtása által torzított rendes feltételeinek helyreállítására, amelynek a visszatéríttetését a Bizottság határozata alapján elrendelték (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Bizottság kontra Németország ügyben 2002. december 12-én hozott ítélet 35. pontját).

23 Jelen esetben a 2000-321 törvény 4. cikkének célja, amint azt a francia kormány jelezte írásbeli észrevételeiben, a közigazgatási hatóságok és az állampolgárok közötti kapcsolatokban a névtelenség megszüntetésével a közigazgatás átláthatóságának megerősítése, valamint annak ellenőrzésének lehetővé tétele, hogy a közigazgatási határozatot hatáskörrel rendelkező hatóság hozta. Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások megsértették e 4. cikk rendelkezéseit, és ennélfogva azokat meg kell semmisíteni.

24 Meg kell tehát vizsgálni, hogy e nemzeti rendelkezések alkalmazása, figyelemmel a nemzeti jog általános összefüggéseire, amelybe e rendelkezések illeszkednek (lásd ebben az értelemben a C-312/93. sz. Peterbroeck-ügyben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4599. o.] 14. pontját, a C-430/93. és C-431/93. sz., Van Schijndel és Van Veen egyesített ügyekben 1995. december 14-én hozott ítélet [EBHT 1995., I-4705. o.] 19. pontját, valamint a C-222/05-C-225/05. sz., Weerd és társai egyesített ügyekben 2007. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4233. o.] 33. pontját), összeegyeztethetetlen-e a támogatás azonnali és hatékony visszatéríttetésének a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésében foglalt kötelezettségével, ahogyan azt a jelen ítélet 21. és 22. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következő megállapítások fényében értelmezni kell.

25 E tekintetben meg kell jegyezni először is, hogy egy jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítás alaki jogszerűségének nemzeti bíróság általi felülvizsgálata, és e felszólítás esetleges megsemmisítése azon okból, hogy a 2000-321 törvény 4. cikkéből adódó követelményeket nem teljesítették, úgy tekintendő, mint a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében általános uniós jogelvnek minősülő hatékony bírói jogvédelem elvének egyszerű kifejezése (lásd a C-432/05. sz. Unibet-ügyben 2007. március 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-2271. o.] 37. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

26 Ennélfogva, bár a fizetési felszólítás megsemmisítése önmagában nem kifogásolható, ki kell emelni, hogy az ilyen megsemmisítés főszabályként a támogatás pernyertes kedvezményezettjénél jogot keletkeztethet arra, hogy a nemzeti jog alapján kérje a támogatás már visszatérített összegének számára történő újbóli kifizetését, és így e lehetséges következményt a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségekre tekintettel kell értékelni.

27 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy - amint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megfogalmazásából is kitűnik - a szóban forgó fizetési felszólításokat kibocsátó, hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult e határozatok hibáját orvosolni, amiből arra lehet következtetni, hogy a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése nem szükségszerűen vonja maga után az érintett társaságok által a felszólítások végrehajtása címén visszatérített összegek e társaságok számára történő visszafizetését. Ezenkívül a francia kormány és a Bizottság úgy érvel írásbeli észrevételeiben, hogy a francia jog rendelkezik az annak elkerülése érdekében szükséges eszközökkel, hogy egy fizetési felszólítás megsemmisítése automatikusan a felszólításnak való megfelelés okán az adós által visszatérített összeg azonnali visszafizetését vonja maga után. Így a hatáskörrel rendelkező hatóságnak anélkül kell tudnia orvosolni az említett felszólítások hibáit, hogy az alapeljárás felperesei részére, akárcsak ideiglenesen is, vissza kelljen fizetni az utóbbiak által a fizetési felszólítások végrehajtásaként visszatérített összegeket.

28 Ezen eszközöknek a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a nemzeti bíróság általi végrehajtását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének második mondata szerint az érintett tagállamok a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárás esetén meghozzák a jogrendszerük szerint rendelkezésre álló intézkedéseket, beleértve az átmeneti intézkedéseket, a Bizottság határozatának azonnali és hatékony végrehajtása biztosításának érdekében.

29 Ennek címén a hatáskörrel rendelkező hatóság és a nemzeti bíróság a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdése értelmében kötelesek többek között biztosítani a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő határozat teljes hatékonyságát és megfelelő megoldást találni az e határozat által kitűzött célnak, azaz biztosítani, hogy a támogatás kedvezményezettje még ideiglenesen se rendelkezzen a már visszatérített támogatás összegével.

30 Amennyiben a nemzeti jog alkalmazása alapján a szóban forgó fizetési felszólítások orvoslására olyan körülmények között kerül sor, amelyek biztosítják, hogy a már visszatérített támogatást, a felszólítások kérdést előterjesztő bíróság általi megsemmisítése esetén, még ideiglenesen sem fizetik újra ki a támogatás kedvezményezettjeinek, úgy e megsemmisítésnek nem lennének a 2002/14 határozat végrehajtását illetően következményei. A kedvezményezettek nem rendelkeznének, még ideiglenesen sem a támogatás általuk már visszatérített részének megfelelő összegekkel, és ekképpen továbbra is meg lennének fosztva azon indokolatlan versenyelőnytől, amelyet ezen összegek megszerzése jelentene. E körülmények között a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése önmagában nem képezné akadályát az említett határozat 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdése által megkövetelt azonnali és hatékony végrehajtásának.

31 Ugyanakkor, amennyiben a szóban forgó fizetési felszólítások megsemmisítése, akár csak ideiglenesen is, azzal járna, hogy a támogatás kedvezményezettjei által már visszatérített összegeket ez utóbbiak számára visszafizetik, a kedvezményezettek újból rendelkeznének az összeegyeztethetetlennek minősített támogatásból származó összegekkel, és kihasználhatnák az ebből származó versenyelőnyt. Ily módon a korábbi helyzet azonnali és biztos visszaállítása veszélybe kerülne, és az indokolatlan versenyelőny az alapeljárás felperesei előnyére helyreállna.

32 Az ilyen következmény összeegyeztethetetlen lenne a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő 2002/14 határozattal, és a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdéséből eredő kötelezettségekkel.

33 A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre akképpen kell válaszolni, hogy a 659/1999 rendelet 14. cikke (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes az említett összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli - akár csak ideiglenes - kifizetése.

A költségekről

34 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

Az EK [88.] cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a jogellenes állami támogatás visszatéríttetése érdekében kibocsátott fizetési felszólítások nemzeti bíróság általi, alaki hiba miatt történő megsemmisítése olyan esetben, amikor a támogatásnak megfelelő összeget már visszatérítették, amennyiben ezen alaki hiba orvoslását a nemzeti jog biztosítja. Azonban e rendelkezéssel ellentétes az említett összegeknek a támogatás kedvezményezettjei számára történő újbóli - akár csak ideiglenes - kifizetése.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.