32011L0070[1]

A Tanács 2011/70/Euratom irányelve ( 2011. július 19. ) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról

A TANÁCS 2011/70/EURATOM IRÁNYELVE

(2011. július 19.)

a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról

1. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv közösségi keretrendszert hoz létre a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésének a biztosítására annak elkerülése érdekében, hogy indokolatlan terhek háruljanak a jövő nemzedékeire.

(2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben a magas szintű nukleáris biztonság érdekében megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak, hogy a lakosságot és a munkavállalókat megvédjék az ionizáló sugárzásból eredő veszélyektől.

(3) Az irányelv biztosítja a lakosság szükséges tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének vonatkozásában, kellő figyelmet fordítva a biztonsággal és a védett információkkal összefüggő kérdésekre is.

(4) Ez az irányelv nem sérti a 96/29/Euratom irányelvet, és kiegészíti a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságával kapcsolatban az Euratom-Szerződés 30. cikkében említett alapvető előírásokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv a következő tevékenységek valamennyi szakaszára alkalmazandó:

a) a kiégett fűtőelemek kezelése, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú tevékenységek során keletkeznek;

b) a radioaktív hulladékok kezelése a keletkezéstől a végleges elhelyezésig, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek.

(2) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki:

a) a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek a 2006/21/EK irányelv hatálya alá tartoznak;

b) az engedélyezett kibocsátásokra.

(3) A 4. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó:

a) a használaton kívüli zárt sugárforrásoknak az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz való visszaszállítására;

b) a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeinek olyan országokba történő szállítására, ahol kutatóreaktorokban használatos fűtőelemeket értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat;

c) a meglévő krskói atomerőműből származó hulladékokra és kiégett fűtőelemekre, amennyiben a Szlovénia és Horvátország közötti szállításukról van szó.

(4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok vagy a tagállamok vállalkozásainak azon jogát, hogy a radioaktív hulladékot feldolgozás után visszaszállítsák a származási országba, amennyiben:

a) a radioaktív hulladékot feldolgozás céljából szállítják az adott tagállamba vagy vállalkozásnak; vagy

b) radioaktív hulladék visszanyerése céljából egyéb anyagot szállítanak az adott tagállamba vagy vállalkozásnak.

Az irányelv nem érinti továbbá a tagállamok vagy a tagállamok vállalkozásainak azon jogát, hogy az oda kezelésre vagy újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekből a kezelési vagy újrafeldolgozási művelet során visszanyert vagy - megállapodás alapján - azzal egyenértékű radioaktív hulladékot visszaszállítsák a származási országba.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"lezárás" : valamennyi művelet befejezése egy végleges elhelyezésre szolgáló létesítményben azután, hogy a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat véglegesen elhelyezték, beleértve minden olyan műszaki vagy egyéb munkálatot is, amely a létesítmény hosszú távú biztonságának megteremtéséhez szükséges;

2.

"hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság" : valamely tagállamban a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének szabályozása területén kijelölt, a 6. cikkben említett hatóság vagy ilyen hatóságok rendszere;

3.

"végleges elhelyezés" : a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok elhelyezése egy létesítményben, a visszanyerés szándéka nélkül;

4.

"végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény" : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a radioaktív hulladék végleges elhelyezése;

5.

"engedély" : valamely tagállam joghatósága alatt kiadott olyan jogi dokumentum, amely alapján a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő bárminemű tevékenység végezhető, illetve amely a kiégett fűtőelem kezelésére szolgáló létesítmény vagy radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmény telephelyének kiválasztására, a létesítmény tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, leszerelésére vagy bezárására vonatkozó felelősség átruházására szolgál;

6.

"engedélyes" : kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő bármely, az engedélyben meghatározott tevékenység, illetve létesítmény vonatkozásában általános felelősséggel bíró jogi vagy természetes személy;

7.

"radioaktív hulladék" : olyan gáz-, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogi és szabályozási rendszerében;

8.

"radioaktív hulladék kezelése" : a radioaktív hulladék belső mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

9.

"radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmény" : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a radioaktív hulladékok kezelése;

10.

"újrafeldolgozás" : olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja hasadóanyagok vagy szaporítóanyagok kinyerése kiégett fűtőelemekből további felhasználás céljára;

11.

"kiégett fűtőelem" : olyan nukleáris üzemanyag, amelyet már besugároztak, és a reaktormagból véglegesen eltávolítottak; a kiégett fűtőelemet vagy újrafeldolgozásra alkalmas forrásnak kell tekinteni, vagy - amennyiben az radioaktív hulladéknak minősül - végleges elhelyezéséről kell rendelkezni;

12.

"kiégett fűtőelem kezelése" : a kiégett fűtőelemek belső mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével;

13.

"kiégett fűtőelem kezelésére szolgáló létesítmény" : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a kiégett fűtőelemek kezelése;

14.

"átmeneti tárolás" : kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok valamely létesítményben való átmeneti tárolása a későbbi visszanyerés céljából.

4. cikk

Általános alapelvek

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a területükön keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(2) A radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából valamely tagállamba vagy harmadik országba történő szállítása esetén is a radioaktív anyagokat küldő állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos és felelősségteljes végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve.

(3) A nemzeti politikáknak az alábbi elvek mindegyikén kell alapulniuk:

a) a radioaktív hulladékok keletkezését - megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, többek között az anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén - aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt a reálisan megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani;

b) figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket;

c) a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével;

d) az intézkedéseket fokozatos megközelítést követve kell végrehajtani;

e) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének költségeit azoknak kell viselniük, akiknél ezek az anyagok keletkeznek;

f) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

(4) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell véglegesen elhelyezni, amelyikben az keletkezett, kivéve, ha a szállítás időpontjában az érintett tagállam és egy másik tagállam vagy egy harmadik ország között - a 2006/117/Euratom rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével - hatályba lépett olyan megállapodás, amely egyikük végleges elhelyezésre szolgáló létesítményének használatára vonatkozik.

A harmadik országokba irányuló szállítást megelőzően az exportáló tagállam értesíti a Bizottságot az ilyen megállapodás tartalmáról, valamint ésszerű intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy meggyőződjön az alábbiakról:

a) a célország a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek (a továbbiakban: közös egyezmény);

b) a célország a radioaktív hulladékok kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az ezen irányelvben meghatározott célokkal; és

c) a célország végleges elhelyezésre szolgáló létesítményét a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programjaikban meghatározott követelmények szerint irányítják.

2. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk

Nemzeti rendszer

(1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan olyan nemzeti jogalkotási, szabályozási és szervezeti rendszert (a továbbiakban: nemzeti rendszer) hoznak létre és tartanak fenn, amely megállapítja a hatásköröket és rendelkezik az érintett hatáskörrel rendelkező szervek közötti koordinációról. A nemzeti rendszer az alábbiak mindegyikéről rendelkezik:

a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program;

b) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó nemzeti intézkedések. Elfogadásuk módjának és alkalmazásuk eszközének a meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

c) engedélyezési rendszer kialakítása a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában, beleértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, nem engedélyezett tevékenységeknek, vagy a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, engedéllyel nem rendelkező létesítmények üzemeltetésének, vagy mindkettőnek a tilalmát, továbbá a tevékenység vagy a létesítmény, vagy mindkettő további irányítására vonatkozó feltételek megállapítását is;

d) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában megfelelő ellenőrzési rendszer, irányítási rendszer, hatósági vizsgálatok, valamint dokumentációs és jelentéstételi rendszer, beleértve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények lezárását követő időszakra vonatkozó megfelelő intézkedéseket is;

e) végrehajtási intézkedések, beleértve a tevékenységek felfüggesztését és az engedély módosítását, visszavonását vagy érvénytelenítését is, adott esetben a biztonságosabb körülményeket eredményező alternatív megoldásokra vonatkozó követelményekkel együtt;

f) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépéseiben közreműködő szervek felelősségi köreinek meghatározása. A nemzeti rendszerben a kiégett fűtőelemekre és a radioaktív hulladékokra vonatkozóan az elsődleges felelősség azt terheli, akinél azok keletkeznek, vagy meghatározott körülmények esetén az engedményest, akire a hatáskörrel rendelkező szervek ezt a felelősséget átruházták;

g) a lakosság tájékoztatására és részvételére vonatkozó nemzeti követelmények; és

h) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, 9. cikk szerinti finanszírozási rendszer(ek).

(2) A tagállamok - az üzemeltetési tapasztalatok, a 4. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett döntéshozatali eljárásból levont tanulságok, valamint a technológiai fejlődés és a kutatási eredmények figyelembevételével - biztosítják a nemzeti rendszer szükség szerinti továbbfejlesztését.

6. cikk

Hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság

(1) Minden egyes tagállam a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésében hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot hoz létre és tart fenn.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság - annak érdekében, hogy szabályozói feladatkörének ellátása során biztosított legyen az indokolatlan befolyástól mentes, tényleges függetlensége - funkcionálisan elkülönüljön az atomenergia vagy a radioaktív anyagok előmozdítása vagy felhasználása terén - ideértve a villamosenergia-termelést és a radioizotópok alkalmazását is -, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése területén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendelkezzen az 5. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett nemzeti rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek a teljesítéséhez szükséges hatáskörökkel, valamint emberi és pénzügyi erőforrásokkal.

7. cikk

Az engedélyesek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények és/vagy tevékenységek biztonsága tekintetében az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel. Ez a felelősség nem ruházható át.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatályos nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság szabályozási ellenőrzése alatt álló engedélyesek számára, hogy szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen igazolják, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló létesítmény, illetve tevékenység biztonságát. Erre megfelelő biztonsági értékelés, valamint egyéb indokok és bizonyítékok alapján kerül sor.

(3) A létesítmény, illetve tevékenység engedélyezésének részeként a biztonság igazolásának ki kell terjednie a tevékenység kialakítására és működtetésére, valamint a létesítmény kialakítására, üzemeltetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény lezárására, valamint a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény lezárását követő időszakra. A biztonság igazolásának arányosnak kell lennie egyrészt a művelet összetettségével, másrészt pedig a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel, valamint a létesítménnyel vagy tevékenységgel összefüggő veszélyek nagyságrendjével. Az engedélyezési eljárásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a létesítmény vagy tevékenység a normál üzemelési körülmények között, valamint a várható üzemi tranziensek és a tervezési üzemzavarok esetén is biztonságos legyen. Kellő bizonyosságot kell nyújtania a létesítmény, illetve a tevékenység biztonságára vonatkozóan. Intézkedéseket kell életbe léptetni a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében, ideértve azon fizikai védelmi gátaknak és az engedélyes által alkalmazott azon adminisztratív védelmi eljárásoknak az ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné. Ennek a megközelítésnek azonosítania és csökkentenie kell a bizonytalanságokat.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan - minőségbiztosítást is magában foglaló - integrált irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének egész folyamata során kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeresen ellenőriz.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1)-(4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről.

8. cikk

Szaktudás és szakmai képességek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer írja elő, hogy valamennyi fél hozzon a személyzetére vonatkozóan oktatási és képzési intézkedéseket, valamint szervezzen kutatási és fejlesztési tevékenységeket a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programokban megfogalmazott szükségletek kielégítésére a szaktudás és a szakmai képességek elsajátítása, fenntartása és fejlesztése érdekében.

9. cikk

Pénzügyi források

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer - azok felelősségének kellő figyelembevételével, akiknél a kiégett fűtőelem és a radioaktív hulladék keletkezik - írja elő, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak a megfelelő pénzügyi források a 11. cikkben említett nemzeti programok végrehajtásához, különösen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.

10. cikk

Átláthatóság

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szükséges információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget.

(2) A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban biztosítják, hogy a lakosság megkapja a megfelelő lehetőségeket a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre.

11. cikk

Nemzeti programok

(1) Minden tagállam biztosítja a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programjának (a továbbiakban: nemzeti program) végrehajtását, mely program a tagállam joghatósága alá tartozó összes típusú kiégett fűtőelemre és radioaktív hulladékra, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára kiterjed.

(2) Minden tagállam rendszeresen felülvizsgálja és naprakésszé teszi nemzeti programját adott esetben a műszaki és tudományos fejlődés, valamint a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlások, levont tanulságok és bevált gyakorlatok figyelembevételével.

12. cikk

A nemzeti programok tartalma

(1) A nemzeti programoknak ismertetniük kell, hogy a tagállamok miként kívánják végrehajtani a 4. cikkben említett, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére vonatkozó, az irányelv céljainak megvalósulását szolgáló nemzeti politikájukat, és ki kell terjedniük az alábbiak mindegyikére:

a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika általános célkitűzései;

b) a kivitelezés szakaszának jelentős mérföldkövei és e mérföldkövek teljesítésének egyértelmű időbeli ütemezése a nemzeti programok átfogó céljainak fényében;

c) valamennyi meglévő kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék leltára, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek becslése, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is; a leltárban a radioaktív hulladékok megfelelő osztályozásával összhangban egyértelműen fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek helyét és mennyiségét;

d) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig;

e) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciók vagy tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg a megfelelő ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni;

f) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírása, amelyek révén a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők;

g) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körök és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók;

h) a nemzeti program költségeinek felmérése és a felmérés alapja és feltételezései, ideértve a költségek időbeli alakulását is;

i) az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek);

j) a 10. cikkben említett, az áltáthatóságot szolgáló politika vagy folyamat;

k) a tagállamokkal vagy harmadik országokkal kötött, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló esetleges megállapodás(ok).

(2) A nemzeti program és a nemzeti politika ismertetése szerepelhet egyetlen dokumentumban vagy több dokumentumban is.

13. cikk

Bejelentés

(1) A tagállamok nemzeti programjaikat és azok későbbi jelentős módosításait bejelentik a Bizottságnak.

(2) A Bizottság a bejelentéstől számított hat hónapon belül pontosítást kérhet és/vagy kifejtheti véleményét arra vonatkozóan, hogy a nemzeti program tartalma összhangban áll-e a 12. cikkel.

(3) A tagállamok a Bizottság észrevételeinek kézhezvételétől számított hat hónapon belül megadják a kért pontosítást, és/vagy tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti program esetleges felülvizsgálatáról.

(4) A Bizottság, amikor a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítményeket vagy tevékenységeket illetően dönt az Euratom-Szerződés alapján nyújtott pénzügyi vagy műszaki segítség rendelkezésre bocsátásáról, figyelembe veszi a tagállamok által adott pontosítást és a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket.

14. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok első alkalommal 2015. augusztus 23-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ennek az irányelvnek a közös egyezmény szerinti felülvizsgálat és jelentéstétel felhasználásával.

(2) A Bizottság a tagállamok jelentései alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtja:

a) az ezen irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentést;

b) a Közösség területén lévő radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek leltárát, valamint a jövőbeli kilátásokról szóló előrejelzést.

(3) A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszerük, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságuk, valamint nemzeti programjuk és annak végrehajtása önellenőrzését, továbbá nemzeti rendszerükre, hatóságukra és/vagy programjukra vonatkozóan nemzetközi szakértői értékelést kérnek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú biztonságos kezelésének elérése érdekében. A szakértői értékelés eredményéről jelentést kell tenni a Bizottság és a tagállamok számára, és az eredmények a nyilvánosság számára is elérhetővé tehetők, amennyiben ez nem ütközik a biztonsággal és a védett információkkal.

3. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2013. augusztus 23. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezéseinek átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségek nem vonatkoznak Ciprusra, Dániára, Észtországra, Írországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára mindaddig, amíg nem folytatnak nukleáris üzemanyaggal összefüggő tevékenységeket.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és ezeknek a rendelkezéseknek minden későbbi módosítását is.

(4) A tagállamok első alkalommal a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2015. augusztus 23-ig értesítik a Bizottságot a 12. cikkben foglalt összes elemet tartalmazó nemzeti programjuk tartalmáról.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

17. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.